Eljárás : 2017/2271(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0251/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0251/2018

Viták :

PV 11/09/2018 - 16
CRE 11/09/2018 - 16

Szavazatok :

PV 12/09/2018 - 6.9
CRE 12/09/2018 - 6.9

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0342

JELENTÉS     
PDF 654kWORD 76k
2018. július 10.
PE 619.905v03-00 A8-0251/2018

az EU–USA-kapcsolatok állásáról

(2017/2271(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Elmar Brok

A vélemény előadója (*):

Bernd Lange, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU–USA-kapcsolatok állásáról

(2017/2271(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra és a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2017. június 7-i, „Az ellenállóképesség stratégiai megközelítése az EU külső tevékenységeiben” című közös közleményére (JOIN(2017)0021),

–  tekintettel a 2011. november 28-án Washingtonban és a 2014. március 26-án Brüsszelben tartott EU–USA csúcstalálkozók eredményeire,

–  tekintettel a transzatlanti jogalkotói párbeszéd 2016. november 28–29-én Washingtonban tartott 79., 2017. június 2–3-án Vallettában tartott 80. és 2017. december 5-én Washingtonban tartott 81. parlamentközi ülésének közös nyilatkozataira,

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. április 28-i európai bizottsági közleményre (COM(2015)0185),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés kerete – európai uniós válasz“ című, 2016. április 6-i közös közleményére (JOIN(2016)0018),

–  tekintettel az Európai Tanács és a Bizottság elnökei és a NATO főtitkára 2016. július 8-i együttes nyilatkozatára az EU és a NATO Tanácsa által 2016. december 5–6-án támogatott közös javaslatokról, valamint az azok végrehajtásáról szóló, 2017. június 14-én és december 5-én elfogadott eredményjelentésekre,

–  tekintettel az EU és a NATO 2016. évi együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az USA 2017. december 18-i nemzetbiztonsági stratégiájára és az USA 2018. január 19-i nemzetvédelmi stratégiájára,

–  tekintettel az Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezésre,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa által 2015-ben elfogadott uniós klímadiplomáciai cselekvési tervre,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21. sz. határozatra, az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 21. konferenciájára (COP 21) és a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban megrendezett 11. konferenciájára (CMP11),

–  tekintettel a harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatásáról és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről szóló, 1996. november 22-i 2271/96/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az uniós régióknak és városoknak a COP 21 keretében létrejött, éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásában játszott szerepéről szóló, 2018. március 13-i állásfoglalására, különösen annak 13. bekezdésére(2),

–  tekintettel a transzatlanti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU–Egyesült Államok kapcsolat transzatlanti partnerségi megállapodás keretén belüli javításáról szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására(3), az amerikai választásokat követően a transzatlanti kapcsolatokról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására(4), a 2011. november 28-i EU–USA csúcstalálkozóról szóló, 2011. november 17-i állásfoglalására(5) és az EU-nak egy szélesebb transzatlanti partnerség előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról (KKBP) szóló, 2017.december 13-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról (KBVP) szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az UNRWA helyzetéről szóló, 2018. február 8-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0251/2018),

A.  mivel az EU és az USA közötti partnerség erős politikai, kulturális, gazdasági és történelmi kapcsolatokon és közös értékeken, például a szabadságon, a demokrácián, a béke és stabilitás előmozdításán, az emberi jogokon és a jogállamiságon, továbbá közös célokon, például a jóléten, a biztonságon, a nyílt és integrált gazdaságokon, a társadalmi fejlődésen és az inkluzivitáson, a fenntartható fejlődésen és a konfliktusok békés megoldásán alapul, és mivel mind az USA, mind az EU a jogállamiság keretében, súlyok és ellensúlyok rendszerében működő demokrácia; mivel ez a partnerség rövid távon számos kihívással és problémával néz szembe, hosszú távon ugyanakkor alapjai erősek, és az EU és az USA, mint hasonló gondolkodású partnerek közötti együttműködés kulcsfontosságú marad; 

B.  mivel az EU-nak és az USA-nak, a közös értékek és alapelvek alkotta szilárd alapra építve és minden rendelkezésre álló kommunikációs csatornát felhasználva fel kellene tárnia a transzatlanti kapcsolat megerősítésének és az előttünk álló problémák hatékony kezelésének alternatív módjait; mivel az Egyesült Államok Kongresszusa és az Európai Parlament jogalkotóként fontos és befolyásos szerepet játszik demokráciáinkban, és a köztük lévő együttműködésben rejlő minden lehetőséget ki kellene aknázniuk a demokratikus, liberális és multilaterális rend megőrzésére és a stabilitás és folytonosság előmozdítására a kontinensünkön és a világban;

C.  mivel egy globális, összetett és egyre inkább multipoláris világban az EU-nak és az USA-nak kiemelt és konstruktív vezető szerepet kell játszania a nemzetközi jog megerősítésében és érvényre juttatásában, az alapvető jogok és elvek előmozdításában és védelmében, valamint a regionális konfliktusok és a globális kihívások közös kezelésében;

D.  mivel az EU és az USA geopolitikai változások korszakával néz szembe, és hasonló, összetett fenyegetésekkel kell megküzdenie, amelyek egyaránt lehetnek hagyományos és hibrid, állami és nem állami szereplők által támasztott, délről és keletről érkező kihívások; mivel a kibertámadások egyre gyakoribbak és egyre kifinomultabbak, és az EU és az USA, a NATO keretében együttműködve kiegészítheti egymás erőfeszítéseit és megvédheti a kritikus kormányzati védelmi és más információs infrastruktúrákat; mivel e fenyegetések kezeléséhez nemzetközi együttműködésre van szükség;

E.  mivel az EU elismeri az USA által az EU biztonságának és védelmének biztosításához nyújtott folyamatos katonai segítséget, és mivel az EU hálával tartozik minden amerikainak, aki a koszovói és a boszniai háború során életét áldozta Európa biztonságának biztosításáért; mivel az EU jelenleg nagyobb mértékű stratégiai önállóság kialakításával kíván a saját biztonságáról gondoskodni;

F.  mivel az USA úgy döntött, hogy 600 millió dollárral csökkenti hozzájárulását az ENSZ békefenntartásra szánt költségvetéséhez;

G.  mivel az USA kevésbé kiszámító külpolitikája növekvő bizonytalanságot teremt a nemzetközi kapcsolatokban, és teret adhat a globális színtéren megjelenő más szereplők számára, mint amilyen a világszerte növekvő politikai és gazdasági befolyással rendelkező Kína; mivel számos – korábban az USA-hoz közelebb álló – kulcsfontosságú ázsiai ország most Kínához közeledik;

H.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a multilateralizmus és a közös értékek, többek között a demokrácia és az emberi jogok védelme előmozdítása mellett; mivel mind az USA, mind az EU számára előnyös a szabályokon alapuló nemzetközi rend; mivel e tekintetben különösen fontos, hogy az EU és az USA együttesen és egymással szinergiában járjon el – az erős, hiteles és hatékony szupranacionális szervezetek és nemzetközi intézmények által biztosított – szabályokon alapuló rend támogatása során;

I.  mivel az USA és Európa közötti partnerség több mint hét évtizede alapvető jelentőségű a globális gazdasági, politikai és biztonsági rend számára; mivel a transzatlanti kapcsolat számos kihívással néz szembe, és Trump elnök megválasztása óta számos kérdés kapcsán egyre nagyobb nyomás nehezedik rá;

J.  mivel a klímapolitika – az EU globális stratégiájának részeként – beépült a kül- és biztonságpolitikába, az energiaügy és a klímaügy, a biztonsági és a fejlesztési célok és a migráció, valamint a tisztességes és szabad kereskedelem közötti kapcsolatok pedig megerősödtek;

K.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a szabályokon alapuló, nyílt és megkülönböztetésmentes multilaterális kereskedelmi rendszer iránt; mivel a Kereskedelmi Világszervezet áll a globális kereskedelmi rendszer középpontjában, mivel ez az egyetlen intézmény, amely ténylegesen egyenlő versenyfeltételeket biztosíthat;

L.  mivel mind az USA-nak, mind az EU-nak támogatnia kellene a nyugat-balkáni országok transzatlanti közösséghez való csatlakozásra irányuló törekvéseit; mivel e tekintetben az EU megerősített szerepvállalása mellett az USA folyamatos kötelezettségvállalása kritikus jelentőségű;

M.  mivel az Uniónak egyre nagyobb a felelőssége abban, hogy az utóbbi években jelentősen leromlott stratégiai környezetben a saját biztonságát biztosítsa;

N.  mivel az európai biztonság a közös stratégiai autonómia törekvésén alapul, amelyet a 28 állam- és kormányfő 2016 júniusában fogadott el az Európai Unió globális stratégiája keretében;

Közös értékeken alapuló átfogó keret

1.  emlékeztet és kitart amellett, hogy az EU és az USA közötti, régóta tartó partnerségnek olyan közös értékeken és azok együttes előmozdításán kellene alapulnia, mint a szabadság, a jogállamiság, a béke, a demokrácia, az egyenlőség, a szabályokon alapuló multilateralizmus, a piacgazdaság, a társadalmi igazságosság, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, valamint a kollektív biztonság, melynek prioritása a konfliktusok békés megoldása; e célok elérése érdekében hangsúlyozza az EU és az USA közötti kapcsolat erősítésének fontosságát, amely az egyik fő együttműködési tengely a globalizált világban;

2.  különösen figyelemreméltónak tartja az amerikai diákok mozgósítását, akik az iskolai lőfegyver-használat miatti számos tragédia következtében szigorú fegyvertörvényért és a jogalkotásnak az Amerikai Nemzeti Fegyverszövetség általi befolyásolása ellen küzdenek;

3.  kiemeli, hogy az EU és az USA közötti kapcsolat a globális stabilitás alapvető biztosítéka és a második világháború vége óta a társadalmaink számára a béke, a jólét és a stabilitás biztosítására, valamint a szabályokon és értékeken alapuló multilaterális politikai és gazdasági együttműködés és kereskedelmi rendszer kialakítására irányuló erőfeszítéseink sarokköve; újólag megerősíti, hogy az EU és az USA közötti kapcsolat stratégiai és érdemi, és hogy egy erős transzatlanti kapcsolat érdeke mindkét félnek és a világnak is; úgy véli, hogy a jelenlegi egyoldalú „America first” politika sérti mind az EU, mind az USA érdekeit, aláaknázza a kölcsönös bizalmat és átfogóbb következményekkel is járhat a globális stabilitás és jólét szempontjából; emlékeztet, hogy az EU-nak az az érdeke, hogy közös értékeken és elveken alapuló hosszú távú és kölcsönösen előnyös partnerségeket alakítson ki, amelyek elsőbbséget élveznek a rövid távú tranzakciós nyereségekkel szemben;

4.  kiemeli, hogy a partnerség messze túlmegy a szigorú értelemben vett külpolitikán és a kereskedelmi kérdéseken, és magában foglal olyan más kérdéseket is, mint a (kiber)biztonság, a gazdasági, digitális és pénzügyi kérdések, az éghajlatváltozás, az energia, a kultúra, valamint a tudomány és a technológia; hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések szorosan kapcsolódnak egymáshoz és azokat ugyanabban az átfogó keretben kell vizsgálni;

5.  aggódik a Trump elnök megválasztása óta a globális kérdések és a regionális konfliktusok kezelése tekintetében az Egyesült Államok által alkalmazott megközelítések miatt; hangsúlyozza a transzatlanti kapcsolatok és a folyamatos párbeszéd fontosságát az EU számára, kiemelve azon kérdések jelentőségét, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az EU-t és az Egyesült Államokat; egyértelmű megfogalmazást kér azzal kapcsolatban, hogy az évtizedeken át kialakított transzatlanti kapcsolatnak ma is ugyanaz-e a relevanciája amerikai partnereink számára; hangsúlyozza, hogy partnerségünk értékeken alapuló, átfogó kerete alapvető fontosságú a globális gazdaság és biztonság felépítményének fenntartásához és további megerősítéséhez; kiemeli, hogy végső soron nagyobb súllyal kellene latba esniük azoknak a kérdéseknek, amelyekben az USA és az EU egyetért, mint azoknak, amelyek mentén megosztottak;

6.  hangsúlyozza, hogy egy olyan nemzetközi rendszerben, amelyre az instabilitás és a bizonytalanság tartósan rányomta a bélyegét, Európa felelőssége az, hogy az egyre szaporodó közös kihívásokkal szemben kialakítsa stratégiai autonómiáját; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai országok megőrizzék arra való képességüket, hogy érdekeik megvédése érdekében egyedül hozzanak döntéseket és lépjenek fel; felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégiai autonómia egyszerre jelent legitim törekvést Európa számára és elsődleges fontosságú célt, amelynek az ipari, kapacitásbeli és operatív területekre kell összpontosítania;

A partnerség megerősítése

7.  emlékeztet, hogy ez a partnerség mind az USA, mind az EU számára jelentős potenciállal bír és stratégiai érdek, mivel célja a kölcsönös jólét és biztonság elérése, valamint a szabályokon és értékeken alapuló rend megerősítése, amely támogatja a nemzetközi intézményeket és biztosítja számukra az eszközöket a globális kormányzás javításához; felszólít a partnerség valamennyi elemére és az együttműködés valamennyi szintjére vonatkozó párbeszédünk és szerepvállalásunk előmozdítására, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is; rávilágít, hogy döntéseink és fellépéseink kihatnak a globális gazdaságra és a biztonsági architektúrára, ennélfogva jó példát kell mutatniuk és mindkét partner hasznára kell válniuk;

8.  hangsúlyozza az USA-ra, mint globális hatalomra háruló felelősséget, és felszólítja az Egyesült Államok Kormányát, hogy juttassa érvényre a transzatlanti kapcsolatok alapjául szolgáló közös alapvető értékeket és – az ENSZ Alapokmányának és az USA által aláírt vagy megerősített más nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően – minden körülmények között biztosítsa a nemzetközi jog, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását,

9.  kiemeli, hogy az EU és az USA egymás legfontosabb partnerei a sokpólusú világban, és hogy az egyoldalú lépések csak gyengítik a transzatlanti partnerséget, melynek egyenlő felek párbeszéden alapuló és a kölcsönös bizalom helyreállítását célzó partnerségének kell lennie;

10.  sajnálja a hosszadalmas késlekedést az USA Európa Unióhoz akkreditált nagykövetének kinevezése tekintetében, üdvözli azonban a hírt, hogy megtörtént a jelölés a pozícióra és jelenleg az USA Szenátusa általi megerősítésre vár;

11.  határozottan bírálja az USA Németországhoz akkreditált új nagykövete, Richard Grenell azon kijelentését, mely szerint Európa szerte elő kívánja segíteni a nacionalista populisták szerephez jutását, és emlékeztet, hogy a diplomaták feladata nem egyes politikai erők támogatása, hanem a kölcsönös megértés és partnerség előmozdítása;

12.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, a Tanácsot, a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatos uniós politika tekintetében erősítsék meg az együttműködést, az összhangot, az egységet és a hatékonyságot, hogy az EU koherens üzenettel bíró egységes és hatékony nemzetközi szereplőként jelenjen meg;

13.  emlékeztet arra, hogy a konvergáló védelmi és biztonsági érdekek és a szoros kétoldalú kapcsolatok miatt az USA alapvető fontosságú partner; felszólít arra, hogy a jelenlegi kihívások leküzdése és a közös érdeklődésre számot tartó, regionális és globális ügyekkel kapcsolatos munka továbbvitele érdekében a lehető leghamarabb kerüljön sor egy EU–USA csúcstalálkozóra;

14.  fontosnak tartja az USA hadseregének jelenlétét azokban az európai országokban, ahol erre szükség van, összhangban a kötelezettségvállalások folyamatos teljesítésével;

15.  kitart amellett, hogy a biztonsági együttműködést is magában foglaló transzatlanti felépítmény megerősítése szempontjából kulcsfontosságú az Európai Parlament és az amerikai Kongresszus bevonásával transzatlanti szinten zajló, a külpolitikáról szóló strukturált és stratégiai párbeszéd, és felszólít az EU és az USA közötti párbeszéd külpolitikai hatókörének kiterjesztésére;

16.  emlékeztet arra a javaslatára, hogy a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos szisztematikus konzultáció és összehangolás érdekében hozzanak létre egy Transzatlanti Politikai Tanácsot (TPC), amely az alelnök/főképviselő és az USA külügyminiszterének irányítása mellett működne, és amelyet a politikai igazgatók részéről történő rendszeres kapcsolattartás támasztana alá;

17.  üdvözli a transzatlanti jogalkotói párbeszéd által az EU és az USA közötti kapcsolatok megerősítése érdekében a közös érdekű ügyekben parlamenti párbeszéd és összehangolás révén végzett folyamatos és folyamatban lévő munkát; megismétli a személyes kapcsolatok és a párbeszéd jelentőségét a transzatlanti kapcsolatok megerősítése tekintetében; felhív ezért mind az USA Szenátusa és Képviselőháza, mind az Európai Parlament fokozott szerepvállalására; üdvözli a 115. kongresszus keretében újraindított kétpárti kongresszusi EU képviselőcsoportot, és kéri az Európai Parlament washingtoni összekötő irodáját és az Unió washingtoni küldöttségét, hogy tartsanak fenn vele szorosabb kapcsolatot;

18.  emlékeztet, hogy társadalmaink mind az EU-ban, mind az USA-ban erősek, a liberális demokráciában és a jogállamiságban gyökereznek és a szereplők – többek közt kormányaink, parlamentjeink, a decentralizált szervek és szereplők, a különböző politikai intézmények, a civil társadalmi szervezetek, a szabad és független média és a vallási csoportok – pluralitására épülnek; kiemeli, hogy transzatlanti partnerségünk erényeinek és jelentőségének előmozdítása céljából erősíteni kell az Atlanti-óceánon átívelő kapcsolatainkat, többek között megfelelő finanszírozás biztosítása révén a különböző szinteken az USA-ban és az EU-ban egyaránt – és nem csak a keleti és a nyugati partra összpontosítva;

19.  üdvözli az európai intézmények és az USA szövetségi államai, valamint a nagyvárosi területek közötti kapcsolatok, különösen az ikerintézményi kapcsolatok által általában a transzatlanti kapcsolatban játszott élénk szerepet; ebben az összefüggésben kiemeli meglévő Under2 egyetértési megállapodáson alapuló együttműködést; felkéri az USA szövetségi államait, hogy erősítsék meg kapcsolataikat az uniós intézményekkel;

20.  mély aggodalommal töltik el a Trump-kormányzat tisztségviselőjének kijelentései, amelyekben hangsúlyozták, hogy lenézőek az EU-val szemben és támogatják az európai projekt lerombolását célul kitűző, idegengyűlölő és populista erőket; úgy véli, hogy ezek a kijelentések ellenségesek és nem egyeztethetők össze a transzatlanti partnerség szellemiségével;

21.  hangsúlyozza, hogy az oktatási programok keretében megvalósuló kulturális cserék alapvetőek a közös értékek támogatásához és fejlesztéséhet, valamint ahhoz, hogy hidakat verjenek a transzatlanti partnerek között; kéri ezért, hogy az Erasmus+ keretében erősítsék meg, növeljék és könnyítsék meg a diákok hozzáférését az USA és az EU közötti mobilitási programokhoz;

Együtt a globális kihívásokkal szemben

22.  kitart amellett, hogy az EU-nak és az USA-nak továbbra is kiemelt, konstruktív szerepet kell játszania a regionális konfliktusok és a globális kihívások – nemzetközi jog elvein alapuló – közös kezelése révén; hangsúlyozza, hogy a multilateralizmust, amely mellett Európa erősen elkötelezett, egyre jobban megkérdőjelezi az USA és a világ más nagyhatalmai által tanúsított magatartás; emlékeztet a multilateralizmus jelentőségére a béke és a stabilitás fenntartásában, a jogállamiság értékeinek előmozdításában és a globális kérdések kezelésében, és kitart amellett, hogy ezeket a megfelelő nemzetközi fórumokon kell kezelni; aggódik ezért amiatt, hogy az USA közelmúltbeli egyoldalú döntései – kivonulás kulcsfontosságú nemzetközi egyezményekből, bizonyos kötelezettségek felmondása, a nemzetközi előírások aláaknázása, visszavonulás nemzetközi fórumokról és diplomáciai és kereskedelmi feszültségek keltése – eltérhetnek ezektől a közös értékektől és veszélyeztethetik a kapcsolatot; kéri, hogy az EU adjon egységes, határozott és arányos válaszlépéseket az ilyen döntésekre; felszólítja ezért az uniós tagállamokat, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől vagy intézkedéstől, amely kétoldalú előnyök elérésére irányul, hátrányosan befolyásolva a koherens közös európai megközelítést;

23.  megállapítja, hogy más jelentős világhatalmaknak, például Oroszországnak és Kínának szilárd politikai és gazdasági stratégiáik vannak, melyek ellentétesek lehetnek közös értékeinkkel, a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és magával a transzatlanti partnerséggel is, és veszélyeztethetik azokat; emlékeztet, hogy ezek a fejlemények tovább növelik az EU és az USA közötti partnerség jelentőségét a tekintetben, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani a nyílt társadalmakat, elő tudjuk mozdítani és meg tudjuk védeni közös jogainkat, elveinket és értékeinket, többek között a nemzetközi jog betartását; ennek kapcsán felszólít az EU és az USA közötti fokozott együttműködésre a közös szankcionálási politika összehangolása és létrehozása érdekében annak hatékonyságának növelése céljából;

24.  úgy véli, hogy Oroszországnak a nyugati társadalmak befolyásolására, destabilizálására és gyengeségeik és demokratikus választásaik kihasználására irányuló kísérleteinek kezelése közös transzatlanti választ igényel; ezért úgy véli, hogy az USA-nak és az EU-nak biztosítania kell az – adott esetben a NATO részvételével megvalósuló – összehangolt intézkedések elsőbbségét Oroszország tekintetében; emlékeztet a demokráciáinkat fenyegető egyértelmű veszélyre, amely az álhírekből, a félretájékoztatásból és különösen a források rosszindulatú beavatkozásából fakad; kéri a névtelenség és a felelősség között egyensúlyt teremtő politikai és társadalmi párbeszéd megkövetelését a közösségi médiában;

25.  kiemeli, hogy a biztonság többoldalú és sok mindennel összefüggő kérdés, és hogy meghatározása nem csak katonai, hanem környezeti, energiaügyi, kereskedelmi, informatikai és kommunikációs, egészségügyi, fejlesztési, számonkérhetőségi, humanitárius és egyéb szempontokat is lefed; kitart amellett, hogy a biztonsági kérdéseket átfogó megközelítés révén kell kezelni; ezzel összefüggésben aggódik az USA-ban javasolt jelentős mértékű költségvetés-csökkentések miatt, például az afganisztáni államépítés, az afrikai fejlesztési támogatás, a humanitárius segélyek, valamint az ENSZ programjaihoz, tevékenységeihez és ügynökségeinek támogatásához való hozzájárulás vonatkozásában;

26.  kiemeli, hogy egy kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös transzatlanti kereskedelmi megállapodás hatása messze túlmenne a kereskedelmi és gazdasági szempontokon;

27.  véleménye szerint a NATO még mindig Európa kollektív biztonságának legfőbb biztosítéka; üdvözli az USA, NATO és Európai biztonsága iránti kötelezettségvállalásának újbóli megerősítését, és kiemeli, hogy az EU és a NATO közötti kapcsolat elmélyítése a transzatlanti partnerséget is megerősíti;

28.  hangsúlyozza az együttműködés, az összehangolás és a szinergiahatások jelentőségét a biztonság és a védelem területén; kiemeli a védelmi kiadások jobb felhasználásának jelentőségét, és e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy a tehermegosztás ne pusztán az inputra (a GDP 2%-át elérő védelmi kiadásra vonatkozó cél) összpontosítson, hanem az outputra is (a bevethető, felkészült és fenntartható haderőben mért képességekre); felhívja a figyelmet arra, hogy ez a számszerűsített inputcél azonban azt tükrözi, hogy az európaiak egyre nagyobb felelősséget vállalnak a saját biztonságukért, ami a stratégiai környezetük romlása következtében vált elengedhetetlenné; üdvözli a tényt, hogy a védelem egyre inkább kiemelt prioritási területté válik az EU és tagállamai számára, ami – mind az EU, mind a NATO javát szolgálva – a katonai hatékonyság növekedését eredményezi, és üdvözli ennek kapcsán az amerikai csapatok jelenlétét az EU területén; véleménye szerint a NATO még mindig kulcsfontosságú szerepet játszik Európa és szövetségesei kollektív biztonsága szempontjából (a Washingtoni Egyezmény 5. cikke); hangsúlyozza, hogy az ENSZ arra való képessége, hogy feladatait teljesítse, továbbra is nagyban a transzatlanti kapcsolat erejétől függ;

29.  kiemeli az USA és Európa közötti Viszontbiztosítási Kezdeményezés jelentőségét és kedvező hatását az EU tagállamainak biztonsága tekintetében;

30.  felhívja az EU-t, hogy erősítse meg az európai védelmi uniót, olyan kapacitásokat kiépítve, amelyek biztosítják az EU stratégiai jelentőségét a védelem és a biztonság területén, például a védelmi kiadások, a kutatás, a fejlesztési beszerzés, fenntartás és képzés területén nagyobb szinergiákat és hatékonyságot kialakítva a tagállamok között; kitart amellett, hogy a fokozottabb uniós szintű védelmi együttműködés – regionális és nemzetközi szinten is – megerősíti az európai hozzájárulást a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, és ezáltal előmozdítja a NATO-szövetség céljainak elérését és erősíti a transzatlanti kapcsolatot; támogatja ezért az európai védelmi architektúra megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, köztük az Európai Védelmi Alapot és az újonnan kialakított állandó strukturált együttműködést (PESCO);

31.  üdvözli a PESCO elindítását és első projektjeit, köztük a katonai mobilitást; hangsúlyozza, hogy a PESCO mind az EU-nak, mind a NATO-nak közös érdeke, és ösztönöznie kellene a két szervezet közötti további együttműködést a kapacitásépítés és a NATO-n belül egy uniós pillér kialakítása és megerősítése révén, minden egyes nemzeti alkotmány keretében;

32.  megismétli, hogy az EU-nak és az USA-nak fokoznia kell együttműködését a kiberbiztonság és -védelem területén, különösen a szakosított intézményeken és munkacsoportokon keresztül, mint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség, az Europol, az Interpol, az állandó strukturált együttműködés jövőbeni struktúrái és az Európai Védelmi Alap, különösen a kibertámadások megakadályozása érdekében, és együtt, fokozottan kell törekednie egy átfogó és átlátható nemzetközi keret kidolgozására, amely – az alapvető szabadságokat tiszteletben tartva – megállapítja a kiberbiztonsági politikák minimumszabályait; létfontosságúnak tartja, hogy az EU és a NATO fokozza a hírszerzési értesülések megosztását a kibertámadások hivatalos azonosításának, és ebből kifolyólag a kibertámadások elkövetéséért felelős szereplőkkel szembeni korlátozó szankciók kiszabásának lehetővé tétele érdekében;

33.  kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás jelentőségének növekedése miatt az EU és az USA közötti együttműködés fokozására van szükség, és hogy intézkedéseket kellene tenni az egyesült államokbeli és az európai technológiai vállalatok közötti együttműködések elősegítésére, biztosítva ezzel a fejlesztésre irányuló partnerségeket és az alkalmazások lehető legjobb felhasználását;

34.  felhívja az USA Kongresszusát, hogy vonja be az Európai Parlamentet a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információk megosztására irányuló – Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Nagy-Britannia parlamentjével közös – programjába;

35.  hangsúlyozza, hogy közös megközelítést kell kialakítani a digitális platformok szabályozása és elszámoltathatóságuk fokozása érdekében, hogy sor kerüljön az internetcenzúra, a szerzői jog, a jogosultak jogai, a személyes adatok és a hálózatsemlegesség fogalma kérdésköreinek megvitatására; megismétli, hogy együtt kell dolgozni a többszereplős modellben irányított, nyílt, interoperábilis és biztonságos internet előmozdítása érdekében, amely előmozdítja az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és erősíti a gazdasági jólétet és az innovációt, miközben tiszteltben tartja a magánéletet és védelmet nyújt a megtévesztések, a csalások és lopások ellen; felszólít a normák és a szabályozás kidolgozására és a nemzetközi jog kibertérben való alkalmazhatóságának előmozdítására irányuló közös erőfeszítések megtételére;

36.  megismétli, hogy az uniós jog rendelkezik a hálózatsemlegességről; sajnálja a Szövetségi Távközlési Bizottság döntését a hálózatsemlegességi szabályok eltörléséről; üdvözli, hogy az USA Szenátusa nemrégiben e döntés megsemmisítése mellett szavazott; felszólítja az USA Kongresszusát, hogy kövesse a Szenátus döntését – az internetes tartalmak megkülönböztető módon való kezelését megakadályozó – nyílt és biztonságos internet fenntartása érdekében;

37.  hangsúlyozza, hogy – különösen az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel összefüggésben, különösen az információs technológia területén – megfelelő tárgyalásokat kell folytatni a szabványosítás tekintetében;

38.  kiemeli, hogy az EU és az USA terrorellenes erőfeszítései megerősítésének jelentős részét képezi a kritikus infrastruktúra védelme, többek között közös szabványok előmozdítása és a kompatibilitás és az interoperabilitás ösztönzése révén is, valamint a terrorizmus elleni küzdelem átfogó megközelítése, például a regionális, multilaterális és globális fórumokon történő együttműködés és a terrorista tevékenységekkel kapcsolatos adatcsere révén is; megismétli, hogy szükség van olyan támogató mechanizmusokra, mint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), és más közös törekvésekre, amelyek jelentős mértékben előmozdítják és megváltoztatják a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelmet; mindkét felet emlékezteti, hogy a terrorizmus elleni küzdelemnek meg kell felelnie a nemzetközi jognak és a demokratikus értékeknek, és maradéktalanul tiszteletben kell tartania a polgári szabadságjogokat és az alapvető emberi jogokat;

39.  aggodalmát fejezi ki a közelmúltban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójává kinevezett Gina Haspel személye miatt, tekintettel az emberi jogokkal kapcsolatos eddigi negatív tevékenységére, többek között bűnrészességére a CIA kiadatási és titkos fogva tartási programjában;

40.  komolyan aggódik amiatt, hogy a beszámolók szerint az Egyesült Államok kormányzata eltörölt a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos programra vonatkozó néhány korlátozást is, ami növeli a polgári áldozatok és a jogtalan emberölések kockázatát, valamint amiatt, hogy az USA pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos programja nem átlátható, mint ahogy a néhány uniós tagállam által a program számára biztosított segítségnyújtás sem; felszólítja az USA-t és az uniós tagállamokat annak biztosítására, hogy a katonai robotrepülőgépek használata megfeleljen a nemzetközi jognak, többek között a nemzetközi emberi jogi szabályoknak és a nemzetközi humanitárius jognak, és hogy a katonai robotrepülőgépekkel végrehajtott, halált okozó műveletekhez biztosított segítségnyújtás minden formáját kötelező erejű, megbízható előírások szabályozzák;

41.  kiemeli, hogy az EU-nak és az USA-nak küzdenie kell az adókijátszás és más pénzügyi bűncselekmények ellen, valamint az átláthatóság biztosításáért;

42.  az együttműködés további fokozására szólít fel az adócsalás, az adóelkerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén, többek között a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról szóló, az EU és az USA közötti megállapodás keretében, amelyet meg kellene erősíteni annak érdekében, hogy az a külföldi beavatkozásokhoz vagy tiltott hírszerző tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásokkal kapcsolatos adatokra is kiterjedjen; felszólítja továbbá az EU-t és az USA-t, hogy az OECD keretén belül működjenek együtt az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem területén, nemzetközi szabályokat és normákat meghatározva e globális probléma kezelésére; hangsúlyozza, hogy a folyamatos bűnüldözési együttműködés kulcsfontosságú a közös biztonságunk erősítéséhez, és felhívja az Egyesült Államokat, hogy biztosítsa az e téren folytatott kétoldalú és többoldalú együttműködést; sajnálja, hogy a Dodd–Frank-törvényt részben hatályon kívül helyezték, aminek következtében az amerikai bankok felügyelete jelentősen csökkent;

43.  kiemeli az adatvédelmi pajzs továbbra is meglévő gyenge pontjait az érintettek alapvető jogainak tiszteletben tartása tekintetében; üdvözli és támogatja az USA jogalkotói felé megfogalmazott felhívásokat annak érdekében, hogy tegyen további lépéseket egy, a magánélet és az adatok védelméről szóló salátatörvény megalkotása érdekében; rámutat, hogy Európában a személyes adatok védelme alapvető jognak számít, és az USA-ban nincs az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) megfelelő szabályozás;

44.  emlékeztet a széles körű transzatlanti szolidaritásra, amelyet a Szergej és Julija Szkripal elleni salisbury-i mérgezéses támadás váltott ki, s amely az orosz diplomaták húsz uniós tagállamból, Kanadából, az Egyesült Államokból, Norvégiából és öt, az EU-hoz csatlakozni kívánó országból való kiutasítását eredményezte;

45.  ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2017 márciusában a Kongresszus elutasította a Szövetségi Távközlési Bizottság által a szélessávú és egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat igénybe vevők magánéletének védelmével kapcsolatosan előterjesztett szabályozást, amivel így gyakorlatilag eltörölte a magánélet internetes védelmére vonatkozó szabályozást, amely megkövetelte volna az internetszolgáltatóktól, hogy a böngészési szokásokkal kapcsolatos adatok és más személyes információk hirdetők vagy más vállalatok részére történő értékesítése vagy velük való megosztása előtt erre vonatozó kifejezett hozzájárulását szerezzenek be a fogyasztóktól; úgy véli, hogy ez újabb fenyegetést jelent a személyes adatok egyesült államokbeli védelmére;

46.  emlékeztet, hogy továbbra is az Egyesült Államok az egyetlen olyan nem uniós ország, amely az EU által biztosított vízummentességben részesül, s amely ugyanakkor nem biztosítja a vízummentes belépést minden uniós tagállam számára; arra biztatja az Egyesült Államokat, hogy amilyen hamar csak lehet, vonja be az érintett öt EU-tagállamot (Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust, Lengyelországot és Romániát) az USA vízummentességi programjába; emlékeztet, hogy a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni – amelyben ideiglenesen felfüggeszti a vízummentesség alkalmazását azon harmadik országok állampolgárai esetében, amelyek nem oldották fel a vízumkötelezettséget bizonyos uniós tagállamok állampolgárai számára – a vonatkozó értesítések közzétételének időpontját követő 24 hónapon belül, amely időszak 2016. április 12-én lezárult; az EUMSZ 265. cikke alapján felszólítja a Bizottságot, hogy fogadja el a szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktust;

47.  hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett szomszédai demokráciájának, emberi jogainak, jogállamiságának, jólétének, stabilitásának, ellenállóképességének és biztonságának megerősítése mellett, elsősorban nem katonai eszközök, hanem például társulási megállapodások végrehajtása révén; ezzel kapcsolatban felkéri az EU-t és az USA-t, hogy fokozzák együttműködésüket és az EU keleti és déli szomszédságában jobban hangolják össze fellépéseiket, projektjeiket és pozícióikat; emlékeztet, hogy az Unió világszerte alkalmazott fejlesztési és humanitárius politikája ugyancsak hozzájárul a globális biztonsághoz;

48.  helyesli az Egyesült Államok stratégiai fókuszát és nyitottságát a régió irányában, és emlékeztet, hogy a Balkán kihívást jelent Európa számára és az egész kontinens biztonsága szempontjából is; felkéri ezért az USA-t, hogy vállaljon szerepet a további nyugat-balkáni közös erőfeszítésekben, különösen a jogállamiság, a demokrácia, a szabad véleménynyilvánítás és a biztonsági együttműködés megerősítése terén; a régió országainak nagyobb biztonsága, stabilitása, ellenállóképessége és gazdasági jóléte érdekében több közös beavatkozást, például korrupcióellenes mechanizmusokat és intézményfejlesztést javasol, valamint szerepvállalást a régóta fennálló kérdések megoldásában; úgy véli, hogy az EU-nak és az USA-nak a politikai célok és támogatási programok összhangjának biztosítása érdekében újabb magas szintű párbeszédet kellene elindítania a Nyugat-Balkánról, és további megfelelő intézkedéseket kell tennie;

49.  felhívja mind az EU-t, mind az USA-t, hogy vállaljon aktívabb és hatékonyabb szerepet az Ukrajna területén zajló konfliktus megoldásában, és támogasson az Ukrajna egységét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét tiszteletben tartó, továbbá a Krím-félsziget Ukrajnához való visszacsatolását magában foglaló hosszú távú békés megoldásra irányuló minden erőfeszítést, és támogassa az ukrajnai reformfolyamatot és az ország gazdasági fejlődését, amelynek teljes mértékben összhangban kell állniuk Ukrajna kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokkal; mély csalódottságának ad hangot a minszki megállapodások végrehajtásának további elakadása, valamint a kelet-ukrajnai biztonsági és a humanitárius helyzet romlása miatt; ezért úgy véli, hogy továbbra is szükség van az Oroszországgal szembeni szankciókra, és hogy az USA-nak össze kellene hangolnia erőfeszítéseit az EU-val; e tekintetben a főképviselő/alelnök és az USA Ukrajnáért felelős különleges képviselője közötti szorosabb együttműködésre hív fel;

50.  emlékeztet annak fontosságára is, hogy az EU és az USA megoldást találjon a grúziai és moldovai „befagyott” konfliktusokra;

51.  emlékeztet arra, hogy a nemzetközi rend a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásán alapul; ennek fényében sajnálja, hogy az Egyesült Államok nem hagyja jóvá a G7-ek kanadai csúcstalálkozójának következtetéseit; megismétli a nemzetközi jog és az egyetemes értékek, és különösen az elszámoltathatóság, a nukleáris nonproliferáció és a viták békés megoldása melletti elkötelezettségét; kiemeli, hogy nukleáris nonproliferációs stratégiánk következetessége kulcsfontosságú jelentős globális szereplőként és tárgyalóként való hitelességünk szempontjából; felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt a nukleáris leszerelés megkönnyítése és nukleáris kockázatok csökkentésére irányuló hatékony intézkedések meghozatala érdekében;

52.  emlékeztet, hogy az Iránnal kötött átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) egy jelentős multilaterális megállapodás és a multilaterális és uniós diplomácia fontos diplomáciai eredménye, amely a régió stabilitásának előmozdítását szolgálja; emlékeztet, hogy az EU eltökélt amellett, hogy minden megtesz a JCPOA fenntartásáért, mivel ez a nemzetközi nonproliferációs architektúra egyik legfőbb pillére, amely összefügg az észak-koreai kérdéssel is, és kulcsfontosságú a régió biztonsága és stabilitása szempontjából; megismétli, hogy minden megfelelő formátumban és fórumon kritikusabban kell kezelni Irán a JCPOA-tól független tevékenységeit, így a ballisztikus rakétákkal és regionális stabilitással kapcsolatos tevékenységeit, részvételét a régió számos konfliktusában, valamint az emberi és kisebbségi jogok iráni helyzetét; hangsúlyozza, hogy e kérdések kezelésében kulcsfontosságú a transzatlanti együttműködés; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség számos jelentése szerint Irán teljesíti a JCPOA keretében vállalt kötelezettségeit, határozottan bírálja Trump elnök azon döntését, hogy egyoldalúan kilép a JCPOA-ból és területen kívüli intézkedéseket hoz az Iránban tevékenykedő uniós vállalkozásokkal szemben; hangsúlyozza, hogy az EU eltökélt amellett, hogy a saját, illetve a vállalkozások és befektetők érdekeit megvédje az amerikai szankciók területen kívüli hatásától; ennek kapcsán üdvözli a „korlátozó rendelet” aktiválásáról szóló határozatot, amelynek célja az EU iráni kereskedelmi érdekeinek védelme az USA területen kívüli szankcióinak hatásától, és felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy tegyen meg minden további, szükségesnek tekintett intézkedést a JCPOA védelme érdekében;

53.  aggódik az USA kelet- és délkelet-ázsiai biztonság- és kereskedelempolitikája, többek közt a TPP-ből való kilépése okozta politikai vákuum miatt; ismét hangsúlyozza az EU konstruktív szerepvállalásának fontosságát a kelet- és délkelet-ázsiai, valamint a csendes-óceáni régióban, és ennek kapcsán üdvözli a világ e részében többek közt a politikai és gazdasági egyensúly érdekében megvalósuló aktív uniós kereskedelempolitikát és a biztonsággal kapcsolatos uniós kezdeményezéseket, amint az az EU Ázsiában és Ázsiával való megerősített biztonsági együttműködéséről szóló tanácsi következtetésekben is szerepel;

54.  üdvözli az Észak-Koreával (KNDK) megindított, új, magas szintű párbeszédet és a június 12-i szingapúri csúcstalálkozót, és emlékeztet, hogy e – kézzelfogható és ellenőrizhető eredményeket még nem hozó –megbeszélések célja a feszültségek békés megoldása, és ezáltal a regionális és a globális béke, biztonság és stabilitás előmozdítása; ugyanakkor kiemeli, hogy a nemzetközi közösségnek – beleértve az EU-t és az USA-t is – mindaddig fenn kell tartani KNDK-ra nehezedő nyomást, amíg az az Átfogó Atomcsend Szerződés ratifikálásával végre nem hajtja a tényleges nukleáris leszerelést és nem engedi, hogy az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a nukleáris leszerelést dokumentálja;

55.  emlékezteti az Egyesült Államokat, hogy még mindig nem ratifikálta az Átfogó Atomcsend Szerződést annak ellenére, hogy egyike a II. mellékletben felsorolt országoknak, amelyek aláírására szükség van a szerződés hatálybalépéséhez; megismétli az alelnök/főképviselő felhívását, amelyben sürgeti a világvezetőket, hogy erősítsék meg a szerződést; bátorítja az USA-t az Átfogó Atomcsend Szerződés lehető leghamarabb történő ratifikálására és továbbra is támogatja az Atomcsend-szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága általi erőfeszítéseket arra, hogy rávegye a II. mellékletben felsorolt további országokat a szerződés ratifikálására;

56.  kitart a nemzetközi tengerjog érvényre juttatása mellett, többek között a Dél-kínai-tengeren; e tekintetben felkéri az Egyesült Államokat, hogy erősítse meg az ENSZ Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS);

57.  megerősített együttműködésre szólít fel az EU és az USA között a regionális konfliktusok és a helyettesítő erők által vívott (proxy) szíriai háború békés megoldása érdekében, mivel a közös stratégia hiánya aláássa a konfliktusok békés megoldását, és felhív minden érintett felet és regionális szereplőt, hogy tartózkodjon az erőszaktól és a helyzetet esetleg súlyosbító fellépésektől; újólag megerősíti az ENSZ által vezetett genfi folyamat elsőbbségét a szíriai konfliktus megoldásában, az ENSZ BT 2254. sz. határozatával összhangban, amelyet a konfliktusban részt vevő felek tárgyaltak meg, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális szereplők is támogatnak; felszólít az ENSZ BT az asztanai tárgyalásokon részt vevő országok által megsértett határozatainak teljes körű végrehajtására és tiszteletben tartására; közös erőfeszítésekre szólít fel a humanitárius segítséghez való hozzáférés valamennyi rászoruló számára való biztosítása, valamint a felelősök elleni független, pártatlan, alapos és hiteles vizsgálatok és büntetőeljárások elindítása érdekében; felszólít többek között a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus által végzett munka támogatására is;

58.  emlékeztet, hogy az EU támogatja a közel-keleti békefolyamat érdemi folytatását a két-állami megoldás érdekében az 1967-es határvonalak alapján, egy olyan független, demokratikus, életképes és területileg összefüggő palesztin állammal, amely békében és biztonságban él együtt az izraeli állammal és a többi szomszédjával, és kitart amellett, hogy kerülni kell minden olyan fellépést, amely aláásná ezeket az erőfeszítéseket; ennek kapcsán mély aggodalmát fejezi ki az USA kormányzatának egyoldalú döntése miatt, hogy a nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe költözteti és hivatalosan elismeri a várost Izrael fővárosaként; kiemeli, hogy Jeruzsálem kérdésének be kell kerülnie az izraeliek és a palesztinok közötti végleges békemegállapodásba; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a közös útitervet, és hangsúlyozza, hogy az USA-nak együtt kell működnie európai partnereivel a közel-keleti béke megteremtésére irányuló erőfeszítései során;

59.  a demokráciát, a tömegtájékoztatás szabadságát, a szabad és tiszta választásokat és az emberi jogok, köztük a menekültek és migránsok, a nők és a faji és vallási kisebbségek jogainak védelmét globálisan előmozdító európai uniós és egyesült államokbeli programok közötti további együttműködésre bátorít; hangsúlyozza a jó kormányzás, az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a jogállamiság jelentőségét, mivel ezek alkotják az emberi jogok védelmének pilléreit; megismétli az EU erős és elvi álláspontját a halálbüntetéssel szemben és a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratórium mellett annak világméretű eltörlése érdekében; kiemeli, hogy szükség van az együttműködésre a válságmegelőzés és a békeépítés, valamint a humanitárius vészhelyzetekre való reagálások során;

60.  megismétli, hogy az EU-nak és az USA-nak közös érdekei vannak Afrikában, ahol össze kell hangolniuk és fokozniuk kell támogatásukat helyi, regionális és nemzetközi szinten a jó kormányzás, a demokrácia, az emberi jogok, a fenntartható társadalmi fejlődés, a környezetvédelem, a migráció kezelése, a gazdaságirányítás és a biztonsági kérdések, valamint a regionális konfliktusok békés megoldása, továbbá a korrupció, az illegális pénzügyi tranzakciók, az erőszak és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében; úgy véli, hogy az EU és az USA közötti koordináció javítása, egyebek mellett a politikai párbeszéd fokozása és az Afrikára vonatkozó közös stratégiák kidolgozása a regionális szervezetek és szubregionális csoportok véleményének megfelelő figyelembe vételével, hatékonyabb fellépést és az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezné;

61.   hangsúlyozza az EU és az USA többek között Kínával és Oroszországgal kapcsolatos közös politikai, gazdasági és biztonsági érdekeinek jelentőségét, és emlékeztet, hogy a közös erőfeszítések, többek között a WTO szintjén, segíthetnek az olyan kérdések kezelésében, mint a globális kereskedelem jelenlegi egyensúlyhiánya és az ukrajnai helyzet; felszólítja az Egyesült Államok kormányzatát, hogy tartózkodjon a WTO Fellebbezési Testületébe történő bírói kinevezések további blokkolásától; hangsúlyozza, hogy szorosabb együttműködésre van szükség Kína „egy övezet, egy út” stratégiájának kezelése során, többek között az EU és az USA-t, Indiát, Japánt és Ausztráliát magában foglaló négyoldalú biztonsági párbeszéd (QUAD) közötti ide vonatkozó együttműködés kialakításával;

62.  rámutat, hogy az északi-sarkvidéki politika terén – különösen az Északi-sarkvidéki Tanács összefüggésében – jobb együttműködésre van szükség, különösen az éghajlatváltozás következtében új hajózási útvonalak és új természeti erőforrások esetleges elérhetővé válásával;

63.  kitart amellett, hogy a migráció globális jelenség, ezért együttműködésen, partnerségen, biztonságon és az emberi jogok védelmén keresztül, de a migrációs útvonalak kezelésével és az ENSZ szintjén – a nemzetközi jog, különösen az 1951. évi genfi egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyve tiszteletben tartásán alapuló – globális megközelítésre is törekedve kell kezelni; üdvözli az ENSZ keretében a biztonságos, rendezett és jogszerű migrációról szóló globális megállapodás, valamint a menekültekről szóló globális megállapodás létrehozása érdekében tett eddigi erőfeszítéseket és sajnálja az USA 2017. decemberi döntését a tárgyalásokból való kivonulásáról; közös politikára szólít fel a migráció kiváltó okainak leküzdésére;

64.  az EU és az USA között megerősített együttműködést szorgalmaz az energiaügyi kérdésekben, beleértve a megújuló energiákat is, az EU–USA Energiatanács keretére építve; ezért ismételten felszólít a találkozók folytatására; felszólít továbbá az energetikai kutatás és az új technológiák terén folytatott együttműködés fokozására, valamint szorosabb együttműködést kér az energetikai infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme érdekében; kitart amellett, hogy együtt kell dolgozni az energiaellátás biztonságán, és hangsúlyozza, hogy egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajna tranzit szerepe hogyan folytatódik a jövőben;

65.  hangsúlyozza az Északi Áramlat 2-vel, és annak – a tagállamok energiabiztonsága és egymás közötti szolidaritása tekintetében játszott – esetleges megosztó szerepével kapcsolatos aggodalmait, és üdvözli az USA által Európa energiabiztonságának biztosításához nyújtott támogatást,

66.  sajnálja, hogy az USA kilépett a Párizsi Megállapodásból, ugyanakkor elismerését fejezi ki az egyesült államokbeli magánszemélyek, vállalkozások, városok és államok folytatódó erőfeszítései miatt, akik továbbra is a Párizsi Megállapodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem megvalósításán dolgoznak, és rámutat, hogy az EU-nak szorosabbra kell fűznie kapcsolatait e szereplőkkel; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás már nem képezi az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájának részét; megerősíti az EU Párizsi Megállapodással és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló programjával kapcsolatos kötelezettségvállalását és hangsúlyozza, hogy a globális biztonság biztosításához és egy fenntarthatóbb gazdaság és társadalom kialakításához ezeket végre kell hajtani, továbbá emlékeztet, hogy a zöld gazdaság felé történő elmozdulás számos munkahelyet teremthet és lehetőséget biztosít a növekedésre;

67.  ösztönzi a további együttműködést az innováció, a tudomány és a technológia területén, és az EU és az USA közötti tudományos és technológiai megállapodás megújítására szólít fel;

A szabályokon alapuló kereskedelmi rend védelme a nehéz időkben

68.  megállapítja, hogy 2017-ben az USA volt az uniós kivitel legnagyobb piaca és az uniós behozatal második legnagyobb forrása; megjegyzi, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi deficitek és többletek eltéréseket mutattak az áruk, a szolgáltatások kereskedelme, az elektronikus kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetés tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolat, amely a legnagyobb a világon és amely közös értékeken alapul, a globális gazdasági növekedés, kereskedelem és jólét egyik legjelentősebb hajtóereje; megállapítja továbbá, hogy az USA-val folytatott árukereskedelem tekintetében az EU-nak 147 milliárd dolláros többlete van; megjegyzi, hogy az uniós vállalkozások 4,3 millió munkavállalót foglalkoztatnak az USA-ban;

69.  hangsúlyozza, hogy az EU és az USA két kulcsszereplő egy globalizált világban, amely eddig soha nem látott sebességgel és intenzitással fejlődik, és hogy tekintettel a közös kihívásokra, az EU-nak és az USA-nak közös érdeke, hogy a jövőbeli multilaterális kereskedelmi rendszer és a globális normák alakítása érdekében kereskedelempolitikai ügyekben együttműködjön és összehangoljon;

70.  kiemeli, hogy a WTO központi szerepet játszik a multilaterális rendszerben, és hogy továbbra is ez a nyitott, tisztességes és szabályokon alapuló, tagjai eltérő érdekeit figyelembe vevő és kiegyensúlyozó rendszer biztosításának legjobb opciója; megismétli, hogy támogatja a multilaterális kereskedelmi rendszer további megerősítését; támogatja azt a Bizottság által felvállalt feladatot, hogy az USA-val továbbra is együttműködve pozitív közös választ dolgoz ki a jelenlegi intézményi és rendszerszintű kihívásokra;

71.  kiemeli a WTO szerepét a kereskedelemmel kapcsolatos viták rendezésében; felszólítja a WTO valamennyi tagját a WTO vitarendezési rendszere megfelelő működésének biztosítására; e tekintetben sajnálja a Fellebbezési Testület üres álláshelyeinek betöltésére irányulóan az új kinevezések Egyesült Államok általi blokkolását, ami a WTO vitarendezési rendszerének működését fenyegeti; felszólítja a Bizottságot és a WTO valamennyi tagját, hogy vizsgálják meg a WTO Fellebbezési Testülete bírái megújításának területén kialakult holtpont leküzdésének módjait, és ha szükséges, reformálják meg a vitarendezési rendszert; véleménye szerint e reformok célja lehet a lehető legmagasabb szintű hatékonyság és a rendszer függetlenségének biztosítása a WTO létrehozása óta az EU által mindig is védett értékekkel és általános megközelítéssel összhangban, melyek között szerepel a globális szinten szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása a jogállamiság biztosítása mellett, és az, hogy a WTO valamennyi tagjának meg kell felelnie a WTO szerinti valamennyi kötelezettségnek;

72.  bár sajnálja, hogy a WTO 11. miniszteri konferenciáján nem születtek eredmények, üdvözli, hogy az USA, az EU és Japán aláírták a tisztességtelen, piactorzító és protekcionista gyakorlatok felszámolásáról szóló közös nyilatkozatot, amit a G20-ak 2017. júliusi nyilatkozata is kiemelt; e tekintetben további együttműködésre szólít fel az USA-val és Japánnal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, például a hátrányos megkülönböztetés, a piacra jutás korlátozása, a dömping és a támogatások kezelése céljából;

73.  felszólítja a Bizottságot, hogy az USA-val és más WTO-tagokkal együtt dolgozzon ki munkatervet a gyapotágazat és a halászati ágazat (különösen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat) torzító támogatásainak felszámolására; együttműködésre szólít fel az olyan új problémákra vonatkozó multilaterális menetrend előrébb vitele terén, mint az elektronikus kereskedelem, a digitális kereskedelem, beleértve a digitális fejlesztést, a beruházások elősegítése, a kereskedelem és a környezet, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjai, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) globális gazdaságban való részvételét elősegítő külön politikák előmozdítása terén;

74.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy nemzetközi szinten mozdítsák elő az együttműködést a közbeszerzések területén kötött nemzetközi megállapodások, például a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) megerősítése céljából;

75.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet az Egyesült Államokkal a plurilaterális környezeti termékekről szóló megállapodásról (EGA) és szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) szóló tárgyalások folytatása céljából;

76.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy vonják össze erőforrásaikat a tisztességtelen kereskedelmi politikák és gyakorlatok elleni küzdelem céljából, ugyanakkor tartsák tiszteletben a multilaterális szabályokat és a WTO vitarendezési folyamatát és kerüljék az egyoldalú fellépéseket, mivel azok károsak minden olyan globális értékláncra, melyben az EU és az USA részt vesz; mélységes sajnálatát fejezi ki a nemzetközi kereskedelmi rendszer bizonytalansága miatt, melyet az okozott, hogy az USA a WTO és vitarendezési mechanizmusa létrehozása előtt létrehozott jogi és szakpolitikai eszközöket (például az 1962-es 232. szakaszra vagy az 1974-es 301. szakaszra) alkalmaz; e tekintetben megjegyzi, hogy nemzetbiztonsági okokkal nem indokolható az a döntés, hogy az USA a 232. szakasz értelmében vámot vet ki az acélra és az alumíniumra, és felszólítja az USA-t, hogy az EU és más szövetségesek számára biztosítson teljes és állandó mentességet ezen intézkedések alól; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon határozott választ, amennyiben ezeket a vámokat az uniós kivitel visszaszorítására használnák fel; azt is hangsúlyozza, hogy egyetlen olyan szankció sem lesz jogszerű, melyet az USA ellenintézkedések formájában európai áruk ellen hozhat az USA által az EU ellen a nagy polgári repülőgépek kereskedelmét érintő intézkedések tekintetében benyújtott panasz keretében a Fellebbezési Testület megfelelési jelentésének közzétételét követően, mivel az USA által benyújtott 218 panaszból 204-et a WTO elutasított, és egy újabb jelentés várható az USA általi jogellenes támogatásokról szóló, kapcsolódó ügyben;

77.  tudomásul veszi az EU és az USA közötti, a számos szabályozási kérdésben megmutatkozó folytatódó kétoldalú együttműködést, amint azt a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló, közelmúltban megkötött kétoldalú megállapodás és a gyógyszergyártók felügyeletének elismeréséről szóló kölcsönös elismerési megállapodás is bizonyítja; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az Európai Parlament szerepét ebben a folyamatban;

78.  kiemeli a szellemi tulajdon alapvető jelentőségét az uniós és az amerikai gazdaság számára; felszólítja mindkét felet, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján támogassák a kutatást és az innovációt, garantálva a szellemi tulajdon magas szintű védelmét, és biztosítva azt, hogy akik magas színvonalú innovatív termékeket hoznak létre, tovább folytathassák ezt;

79.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy a meglévő szabályok és piacnyitások átláthatóságának növelése révén javítsák az USA-ba és az EU-ba exportáló kkv-k piacra jutását az Atlanti-óceán mindkét partján, például egy kkv-portál segítségével;

80.  kiemeli az amerikai piac jelentőségét az uniós kkv-k számára; felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy orvosolják a kereskedelem vámjellegű, nem vámjellegű és technikai akadályainak az Atlanti-óceán mindkét oldalán a kkv-kra gyakorolt aránytalan hatását, ezt pedig a vámcsökkentésen túl a vámeljárások egyszerűsítésével és esetlegesen új mechanizmusok bevezetésével kell biztosítani, amelyek segítik a kkv-kat az uniós és az amerikai piacokon folytatott adás-vétellel kapcsolatos tapasztalataik és bevált gyakorlataik megosztásában;

81.  kétoldalú együttműködésük keretében felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy tartózkodjanak az egymás közötti adóversenytől, mivel ez csak a két gazdaságban történő beruházások csökkenéséhez fog vezetni;

82.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban állapodjanak meg egy olyan keretben, amely tiszteletben tartja mindkét fél meglévő jogi keretét és megállapodásait, adatvédelmi jogszabályait és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat, ami különösen fontos a szolgáltatási ágazat számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az USA-nak együtt kellene arra ösztönözni harmadik országokat, hogy magas színvonalú adatvédelmi normákat fogadjanak el;

83.  kéri az EU-t és az USA-t, hogy fokozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésüket; felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy minden szinten használják ki a jelenlegi és jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokat a nemzetközileg elfogadott normák, például a Párizsi Megállapodás alkalmazásának biztosítására, hogy előmozdítsák a környezetkímélő termékek kereskedelmét, beleértve a technológiát is, valamint biztosítsák a globális energetikai átállást, egyértelmű és összehangolt nemzetközi kereskedelmi menetrend mellett, mind a környezet védelme, mind munkahelyteremtési és növekedési lehetőségek teremtése végett;

84.  úgy véli, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatokról szóló potenciális új megállapodást nem lehet sem nyomás, sem fenyegetés alatt megtárgyalni, és hogy csak egy átfogó, nagyra törő és kiegyensúlyozott, minden kereskedelmi területre kiterjedő megállapodás állna az EU érdekében; e tekintetben meg kell jegyezni, hogy előnyös lehet egy lehetséges konkrét és állandó szabályozási és konzultációs együttműködési mechanizmus létrehozása; felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő körülmények között folytassa a tárgyalásokat az USA-val;

85.  kiemeli, hogy a kereskedelmi forgalom egyre újabb, gyorsabb és biztonságosabb határokon átnyúló árumozgatási és szolgáltatási módokat követel meg; felszólítja a kulcsfontosságú kereskedelmi partner EU-t és USA-t, hogy működjenek együtt a kereskedelemhez kapcsolódó digitális technológiai megoldásokon a kereskedelem elősegítése érdekében;

86.  emlékeztet a tudomány és a technológia terén az EU és az USA között fennálló párbeszédre és együttműködésre; elismeri az EU és az USA közös vállalkozásainak szerepét a kutatás és az innováció területén, melyek a tudás és a gazdasági növekedés fő hajtóerői, és támogatja az EU–USA tudományos és technológiai megállapodás 2018 utáni folytatását és kibővítését, hogy ösztönözze a kutatást, az innovációt, az újonnan megjelenő technológiákat, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmét, több és jobb munkahely teremtését, a fenntartható kereskedelmet és az inkluzív növekedést;

87.  a globális acéltermelési kapacitásfelesleg tekintetében osztja az USA aggodalmát; ugyanakkor sajnálja, hogy az egyoldalú, a WTO-val összeegyeztethetetlen intézkedések csak aláássák a szabályokon alapuló kereskedelmi rend integritását; kiemeli, hogy még az egyesült államokbeli vámtarifák alóli állandó uniós mentesség sem legitimálhatja ezt a fellépést; felszólítja a Bizottságot, hogy a G20-ak globális fóruma keretében működjön együtt az USA-val az acéltermelési kapacitásfelesleg elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések megerősítése terén a multilaterális fellépés hatalmas potenciáljának kihasználása érdekében; ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy az ilyen globális problémák megoldásának legjobb módja az, ha a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszereken belül kerül sor közös és összehangolt fellépésekre;

88.  megismétli annak fontosságát, hogy az EU és az USA összehangoltan és konstruktív módon kezelje a WTO szükséges korszerűsítését, hogy az hatékonyabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljon, továbbá annak biztosítása céljából, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok és politikák kidolgozása során a nemek közötti egyenlőség, a szociális, környezeti és emberi jogi dimenzió is megfelelően beépüljön;

89.  kiemeli, hogy az EU a torzulástól mentes piacgazdaság, valamint a nyitott, értékeken és szabályokon alapuló, tisztességes kereskedelem pártján áll; megismétli, hogy támogatja a Bizottságnak a jelenlegi amerikai kereskedelempolitikára válaszoló stratégiáját, amely tiszteletben tartja a multilaterális kereskedelmi rendszer szabályait; egységre szólít fel az uniós tagállamok között, és felszólítja a Bizottságot, hogy e helyzet orvoslása tekintetében dolgozzon ki közös megközelítést; hangsúlyozza e tekintetben az uniós tagállamok egységessége fenntartásának jelentőségét, mivel a közös kereskedelempolitika és az uniós vámunió keretében nemzetközi szinten közös uniós és az USA-val közös kétoldalú fellépések sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint az egyes tagállamok önálló kezdeményezései; megismétli, hogy az EU a multilaterális kereskedelmi rendszer szabályait tiszteletben tartva készen áll együtt dolgozni az Egyesült Államokkal a közös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről;

90.  sajnálja Trump elnök azon döntését, hogy kilépteti az USA-t a JCPOA-ból, és sajnálatát fejezi ki e döntésnek az Iránban tevékenykedő európai vállalkozásokra gyakorolt hatása miatt; támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje az Iránban beruházó uniós vállalkozások érdekeit, és különösen a Bizottság azon döntését, hogy aktiválja az úgynevezett „blokkoló intézkedést”, ami bizonyítja az EU elkötelezettségét a JCPOA mellett; úgy véli, hogy ugyanez az intézkedés használható adott esetben bárhol;

91.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy erősítse meg az együttműködést és arra irányuló erőfeszítéseit, hogy végrehajtsa és kiterjessze a vállalkozások átvilágítási rendszereit az emberi jogok nemzetközi védelmének megerősítése érdekében, többek között a konfliktus sújtotta övezetekből származó ásványok és fémek kereskedelme területén;

92.  sajnálja, hogy az USA nem vállal szerepet a környezet védelmében; e tekintetben – mivel az USA az elefántvadászati trófeák legnagyobb importőre – sajnálja Trump elnök azon döntését, hogy megszünteti az ilyen trófeák egyes afrikai országokból, többek közt Zimbabwéből és Zambiából történő importjára vonatkozó korlátozásokat;

93.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy folytassák tovább és erősítsék meg a transzatlanti parlamenti együttműködést, amelynek az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok javításának megerősített és átfogóbb politikai keretéhez kell vezetnie;

94.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az USA és Kína esetleg olyan megállapodásra jut, amely nem teljesen összeegyeztethető a WTO-val, ami a mi érdekeinket is alááshatja és megáshatja a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok sírját; hangsúlyozza ezért, hogy fő kereskedelmi partnereinkkel globálisabb megállapodásra kell jutni, tekintettel világszerte közös érdekeinkre;

°

°  °

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az EKSZ-nek, a Bizottságnak, a tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Államok elnökének, Szenátusának és Képviselőházának.

(1)

HL L 309., 1996.11.29., 1. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0068.

(3)

HL C 298. E, 2006.12.8., 226. o.

(4)

HL C 117. E, 2010.5.6., 198. o.

(5)

HL C 153. E, 2013.5.31., 124. o.

(6)

HL C 65., 2016.2.19., 120. o.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0435.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0493.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0492.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0042.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (21.6.2018)

a Külügyi Bizottság részére

az EU–USA-kapcsolatok állásáról

(2017/2271(INI))

A vélemény előadója (*): Bernd Lange

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy 2017-ben az USA volt az uniós kivitel legnagyobb piaca és az uniós behozatal második legnagyobb forrása; megjegyzi, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi deficitek és többletek eltéréseket mutattak az áruk, a szolgáltatások kereskedelme, az elektronikus kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetés tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolat, amely a legnagyobb a világon és amely közös értékeken alapul, a globális gazdasági növekedés, kereskedelem és jólét egyik legjelentősebb hajtóereje; megállapítja továbbá, hogy az USA-val folytatott árukereskedelem tekintetében az EU-nak 147 milliárd dolláros többlete van; megjegyzi, hogy az uniós vállalkozások 4,3 millió munkavállalót foglalkoztatnak az USA-ban;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU és az USA két kulcsszereplő egy globalizált világban, amely eddig soha nem látott sebességgel és intenzitással fejlődik, és hogy tekintettel a közös kihívásokra, az EU-nak és az USA-nak közös érdeke, hogy a jövőbeli multilaterális kereskedelmi rendszer és a globális normák alakítása érdekében kereskedelempolitikai ügyekben együttműködjön és összehangoljon;

3.  kiemeli, hogy a WTO központi szerepet játszik a multilaterális rendszerben, és hogy továbbra is ez a nyitott, tisztességes és szabályokon alapuló, tagjai eltérő érdekeit figyelembe vevő és kiegyensúlyozó rendszer biztosításának legjobb opciója; megismétli, hogy támogatja a multilaterális kereskedelmi rendszer további megerősítését; támogatja azt a Bizottság által felvállalt feladatot, hogy az USA-val továbbra is együttműködve pozitív közös választ dolgoz ki a jelenlegi intézményi és rendszerszintű kihívásokra;

4.  kiemeli a WTO szerepét a kereskedelemmel kapcsolatos viták rendezésében; felszólítja a WTO valamennyi tagját a WTO vitarendezési rendszere megfelelő működésének biztosítására; e tekintetben sajnálja a Fellebbezési Testület üres álláshelyeinek betöltésére irányulóan az új kinevezések Egyesült Államok általi blokkolását, ami a WTO vitarendezési rendszerének működését fenyegeti; felszólítja a Bizottságot és a WTO valamennyi tagját, hogy vizsgálják meg a WTO Fellebbezési Testülete bírái megújításának területén kialakult holtpont leküzdésének módjait, és ha szükséges, reformálják meg a vitarendezési rendszert; véleménye szerint e reformok célja lehet a lehető legmagasabb szintű hatékonyság és a rendszer függetlenségének biztosítása a WTO létrehozása óta az EU által mindig is védett értékekkel és általános megközelítéssel összhangban, melyek között szerepel a globális szinten szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása a jogállamiság biztosítása mellett, és az, hogy a WTO valamennyi tagjának meg kell felelnie a WTO szerinti valamennyi kötelezettségnek;

5.  bár sajnálja, hogy a WTO 11. miniszteri konferenciáján nem születtek eredmények, üdvözli, hogy az USA, az EU és Japán aláírták a tisztességtelen, piactorzító és protekcionista gyakorlatok felszámolásáról szóló közös nyilatkozatot, amit a G20-ak 2017. júliusi nyilatkozata is kiemelt; e tekintetben további együttműködésre szólít fel az USA-val és Japánnal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, például a hátrányos megkülönböztetés, a piacra jutás korlátozása, a dömping és a támogatások kezelése céljából;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy az USA-val és más WTO-tagokkal együtt dolgozzon ki munkatervet a gyapotágazat és a halászati ágazat (különösen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat) torzító támogatásainak felszámolására; együttműködésre szólít fel az olyan új problémákra vonatkozó multilaterális menetrend előrébb vitele terén, mint az elektronikus kereskedelem, a digitális kereskedelem, beleértve a digitális fejlesztést, a beruházások elősegítése, a kereskedelem és a környezet, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjai, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) globális gazdaságban való részvételét elősegítő külön politikák előmozdítása terén;

7.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy nemzetközi szinten mozdítsák elő az együttműködést a közbeszerzések területén kötött nemzetközi megállapodások, például a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) megerősítése céljából;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet az Egyesült Államokkal a plurilaterális környezeti termékekről szóló megállapodásról (EGA) és szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) szóló tárgyalások folytatása céljából;

9.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy vonják össze erőforrásaikat a tisztességtelen kereskedelmi politikák és gyakorlatok elleni küzdelem céljából, ugyanakkor tartsák tiszteletben a multilaterális szabályokat és a WTO vitarendezési folyamatát és kerüljék az egyoldalú fellépéseket, mivel azok károsak minden olyan globális értékláncra, melyben az EU és az USA részt vesz; mélységes sajnálatát fejezi ki a nemzetközi kereskedelmi rendszer bizonytalansága miatt, melyet az okozott, hogy az USA a WTO és vitarendezési mechanizmusa létrehozása előtt létrehozott jogi és szakpolitikai eszközöket (például az 1962-es 232. szakaszra vagy az 1974-es 301. szakaszra) alkalmaz; e tekintetben megjegyzi, hogy nemzetbiztonsági okokkal nem indokolható az a döntés, hogy az USA a 232. szakasz értelmében vámot vet ki az acélra és az alumíniumra, és felszólítja az USA-t, hogy az EU és más szövetségesek számára biztosítson teljes és állandó mentességet ezen intézkedések alól; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon határozott választ, amennyiben ezeket a vámokat az uniós kivitel visszaszorítására használnák fel; azt is hangsúlyozza, hogy egyetlen olyan szankció sem lesz jogszerű, melyet az USA ellenintézkedések formájában európai áruk ellen hozhat az USA által az EU ellen a nagy polgári repülőgépek kereskedelmét érintő intézkedések tekintetében benyújtott panasz keretében a Fellebbezési Testület megfelelési jelentésének közzétételét követően, mivel az USA által benyújtott 218 panaszból 204-et a WTO elutasított, és egy újabb jelentés várható az USA általi jogellenes támogatásokról szóló, kapcsolódó ügyben;

10.  tudomásul veszi az EU és az USA közötti, a számos szabályozási kérdésben megmutatkozó folytatódó kétoldalú együttműködést, amint azt a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló, közelmúltban megkötött kétoldalú megállapodás és a gyógyszergyártók felügyeletének elismeréséről szóló kölcsönös elismerési megállapodás is bizonyítja; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az Európai Parlament szerepét ebben a folyamatban;

11.  kiemeli a szellemi tulajdon alapvető jelentőségét az uniós és az amerikai gazdaság számára; felszólítja mindkét felet, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján támogassák a kutatást és az innovációt, garantálva a szellemi tulajdon magas szintű védelmét, és biztosítva azt, hogy akik magas színvonalú innovatív termékeket hoznak létre, tovább folytathassák ezt;

12.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy a meglévő szabályok és piacnyitások átláthatóságának növelése révén javítsák az USA-ba és az EU-ba exportáló kkv-k piacra jutását az Atlanti-óceán mindkét partján, például egy kkv-portál segítségével;

13.  kiemeli az amerikai piac jelentőségét az uniós kkv-k számára; felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy orvosolják a kereskedelem vámjellegű, nem vámjellegű és technikai akadályainak az Atlanti-óceán mindkét oldalán a kkv-kra gyakorolt aránytalan hatását, ezt pedig a vámcsökkentésen túl a vámeljárások egyszerűsítésével és esetlegesen új mechanizmusok bevezetésével kell biztosítani, amelyek segítik a kkv-kat az uniós és az amerikai piacokon folytatott adás-vétellel kapcsolatos tapasztalataik és bevált gyakorlataik megosztásában;

14.  kétoldalú együttműködésük keretében felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy tartózkodjanak az egymás közötti adóversenytől, mivel ez csak a két gazdaságban történő beruházások csökkenéséhez fog vezetni;

15.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban állapodjanak meg egy olyan keretben, amely tiszteletben tartja mindkét fél meglévő jogi keretét és megállapodásait, adatvédelmi jogszabályait és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat, ami különösen fontos a szolgáltatási ágazat számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az USA-nak együtt kellene arra ösztönözni harmadik országokat, hogy magas színvonalú adatvédelmi normákat fogadjanak el;

16.  kéri az EU-t és az USA-t, hogy fokozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésüket; felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy minden szinten használják ki a jelenlegi és jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokat a nemzetközileg elfogadott normák, például a Párizsi Megállapodás alkalmazásának biztosítására, hogy előmozdítsák a környezetkímélő termékek kereskedelmét, beleértve a technológiát is, valamint biztosítsák a globális energetikai átállást, egyértelmű és összehangolt nemzetközi kereskedelmi menetrend mellett, mind a környezet védelme, mind munkahelyteremtési és növekedési lehetőségek teremtése végett;

17.  úgy véli, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatokról szóló potenciális új megállapodást nem lehet sem nyomás, sem fenyegetés alatt megtárgyalni, és hogy csak egy átfogó, nagyra törő és kiegyensúlyozott, minden kereskedelmi területre kiterjedő megállapodás állna az EU érdekében; e tekintetben meg kell jegyezni, hogy előnyös lehet egy lehetséges konkrét és állandó szabályozási és konzultációs együttműködési mechanizmus létrehozása; felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő körülmények között folytassa a tárgyalásokat az USA-val;

18.  kiemeli, hogy a kereskedelmi forgalom egyre újabb, gyorsabb és biztonságosabb határokon átnyúló árumozgatási és szolgáltatási módokat követel meg; felszólítja a kulcsfontosságú kereskedelmi partner EU-t és USA-t, hogy működjenek együtt a kereskedelemhez kapcsolódó digitális technológiai megoldásokon a kereskedelem elősegítése érdekében;

19.  emlékeztet a tudomány és a technológia terén az EU és az USA között fennálló párbeszédre és együttműködésre; elismeri az EU és az USA közös vállalkozásainak szerepét a kutatás és az innováció területén, melyek a tudás és a gazdasági növekedés fő hajtóerői, és támogatja az EU–USA tudományos és technológiai megállapodás 2018 utáni folytatását és kibővítését, hogy ösztönözze a kutatást, az innovációt, az újonnan megjelenő technológiákat, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmét, több és jobb munkahely teremtését, a fenntartható kereskedelmet és az inkluzív növekedést;

20.  a globális acéltermelési kapacitásfelesleg tekintetében osztja az USA aggodalmát; ugyanakkor sajnálja, hogy az egyoldalú, a WTO-val összeegyeztethetetlen intézkedések csak aláássák a szabályokon alapuló kereskedelmi rend integritását; kiemeli, hogy még az egyesült államokbeli vámtarifák alóli állandó uniós mentesség sem legitimálhatja ezt a fellépést; felszólítja a Bizottságot, hogy a G20-ak globális fóruma keretében működjön együtt az USA-val az acéltermelési kapacitásfelesleg elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések megerősítése terén a multilaterális fellépés hatalmas potenciáljának kihasználása érdekében; ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy az ilyen globális problémák megoldásának legjobb módja az, ha a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszereken belül kerül sor közös és összehangolt fellépésekre;

21.  megismétli annak fontosságát, hogy az EU és az USA összehangoltan és konstruktív módon kezelje a WTO szükséges korszerűsítését, hogy az hatékonyabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljon, továbbá annak biztosítása céljából, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok és politikák kidolgozása során a nemek közötti egyenlőség, a szociális, környezeti és emberi jogi dimenzió is megfelelően beépüljön;

22.  kiemeli, hogy az EU a torzulástól mentes piacgazdaság, valamint a nyitott, értékeken és szabályokon alapuló, tisztességes kereskedelem pártján áll; megismétli, hogy támogatja a Bizottságnak a jelenlegi amerikai kereskedelempolitikára válaszoló stratégiáját, amely tiszteletben tartja a multilaterális kereskedelmi rendszer szabályait; egységre szólít fel az uniós tagállamok között, és felszólítja a Bizottságot, hogy e helyzet orvoslása tekintetében dolgozzon ki közös megközelítést; hangsúlyozza e tekintetben az uniós tagállamok egységessége fenntartásának jelentőségét, mivel a közös kereskedelempolitika és az uniós vámunió keretében nemzetközi szinten közös uniós és az USA-val közös kétoldalú fellépések sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint az egyes tagállamok önálló kezdeményezései; megismétli, hogy az EU a multilaterális kereskedelmi rendszer szabályait tiszteletben tartva készen áll együtt dolgozni az Egyesült Államokkal a közös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről;

23.  sajnálja Trump elnök azon döntését, hogy kilépteti az USA-t az iráni nukleáris megállapodásból (JCPOA), és sajnálatát fejezi ki e döntésnek az Iránban tevékenykedő európai vállalkozásokra gyakorolt hatása miatt; támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje az Iránban beruházó uniós vállalkozások érdekeit, és különösen a Bizottság azon döntését, hogy aktiválja az úgynevezett „blokkoló intézkedést”, ami bizonyítja az EU elkötelezettségét a JCPOA mellett; úgy véli, hogy ugyanez az intézkedés használható adott esetben bárhol;

24.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy erősítse meg az együttműködést és arra irányuló erőfeszítéseit, hogy végrehajtsa és kiterjessze a vállalkozások átvilágítási rendszereit az emberi jogok nemzetközi védelmének megerősítése érdekében, többek között a konfliktus sújtotta övezetekből származó ásványok és fémek kereskedelme területén;

25.  sajnálja, hogy az USA nem vállal szerepet a környezet védelmében; e tekintetben – mivel az USA az elefántvadászati trófeák legnagyobb importőre – sajnálja Trump elnök azon döntését, hogy megszünteti az ilyen trófeák egyes afrikai országokból, többek közt Zimbabwéből és Zambiából történő importjára vonatkozó korlátozásokat;

26.  felszólítja az EU-t és az USA-t, hogy folytassák tovább és erősítsék meg a transzatlanti parlamenti együttműködést, amelynek az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok javításának megerősített és átfogóbb politikai keretéhez kell vezetnie;

27.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az USA és Kína esetleg olyan megállapodásra jut, amely nem teljesen összeegyeztethető a WTO-val, ami a mi érdekeinket is alááshatja és megáshatja a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok sírját; hangsúlyozza ezért, hogy fő kereskedelmi partnereinkkel globálisabb megállapodásra kell jutni, tekintettel világszerte közös érdekeinkre.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

3

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Tiziana Beghin, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Eleonora Forenza, Nadja Hirsch, Yannick Jadot, France Jamet, Elsi Katainen, Patricia Lalonde, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Adam Szejnfeld

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Goffredo Maria Bettini, Reimer Böge, Klaus Buchner, Dita Charanzová, Danuta Maria Hübner, Sajjad Karim, Sander Loones

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Czesław Hoc, John Howarth, Dietmar Köster, Kosma Złotowski

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

28

+

ALDE

Dita Charanzová, Nadja Hirsch, Elsi Katainen, Patricia Lalonde

ECR

Czesław Hoc, Sajjad Karim, Sander Loones, Kosma Złotowski

EFDD

Tiziana Beghin, William (The Earl of) Dartmouth

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Reimer Böge, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Danuta Maria Hübner, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld

S&D

Goffredo Maria Bettini, John Howarth, Dietmar Köster, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

3

-

ENF

France Jamet, Danilo Oscar Lancini

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

4

0

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Helmut Scholz

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Yannick Jadot

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

28.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Elmar Brok, Klaus Buchner, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Demetris Papadakis, Julia Pitera, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Dobromir Sośnierz, Charles Tannock, Ivo Vajgl, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Bocskor, Jakop Dalunde, Neena Gill, Patricia Lalonde, Antonio López-Istúriz White, Urmas Paet, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Marietje Schaake, Janusz Zemke, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Izaskun Bilbao Barandica, Maria Heubuch, Gabriel Mato, Emilian Pavel, Keith Taylor


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

35

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Urmas Paet, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Ivo Vajgl

ECR

Charles Tannock

EPP

Lars Adaktusson, Andrea Bocskor, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Gabriel Mato, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Željana Zovko

S&D

Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, Demetris Papadakis, Emilian Pavel, Boris Zala, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Maria Heubuch, Tamás Meszerics, Keith Taylor

4

-

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sofia Sakorafa

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

2

0

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

VERTS/ALE

Klaus Buchner

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 30.Jogi nyilatkozat