Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata2019. július 2-án hatályba lépő változatPDF
8. parlamenti ciklus - 2015. április
   PDF PDF
TARTALOM
TÁRGYMUTATÓ
MEGJEGYZES AZ OLVASONAK

VII. MELLÉKLET : Bizalmas és minősített dokumentumok és információk

A.    A Parlamenthez továbbított bizalmas dokumentumok vizsgálata

Az Európai Parlamenthez(1) továbbított bizalmas dokumentumok vizsgálatára vonatkozó eljárások

1.   A bizalmas dokumentumok olyan dokumentumok és információk, amelyekhez az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint a nyilvános hozzáférést megtagadhatják, és az ugyanezen rendelet 9. cikke szerint minősített dokumentumoknak nyilvánított dokumentumok is annak minősülnek.

Ha a Parlamenthez eljuttatott dokumentum bizalmas természetét valamelyik intézmény kétségbe vonja, az ügyet az 1049/2001/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott intézményközi bizottsághoz utalják.

Ha a Parlamenthez bizalmas eljárás keretében bizalmas dokumentumokat juttatnak el, a Parlament illetékes bizottságának elnöke automatikusan az alábbi (3) bekezdésben megállapított bizalmas eljárást alkalmazza.

2.   Az Európai Parlament bármely bizottsága jogosult a bizalmas eljárás alkalmazására egy tagjának az általa megjelölt információra vagy dokumentumra vonatkozó, írásban vagy szóban tett kérelme alapján. A bizalmas eljárás alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához a jelenlevő tagok kétharmados többsége szükséges.

3.   Ha a bizottság elnöke az eljárást bizalmasnak nyilvánította, abban csak a bizottság tagjai és az elnök által előre kijelölt azon tisztviselők és szakértők vehetnek részt, akiknek jelenléte elengedhetetlenül szükséges.

A megszámozott dokumentumokat az ülés elején kiosztják, majd az ülés végén összegyűjtik. Ezekről semmiféle feljegyzés, főképp pedig semmiféle fénymásolat nem készíthető.

Az ülés jegyzőkönyve nem tesz említést a bizalmas eljárás alá vont ügy tárgyalásáról. Kizárólag az esetlegesen e tárgyban hozott határozatokat jegyzik fel.

4.   A bizalmas eljárást alkalmazó bizottság három tagja kérheti titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát, és e kérelem napirendre tűzhető. A bizottság a tagjai többségével határozhat úgy, hogy a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát a kérelemnek a bizottság elnökéhez történő benyújtását követő első ülés napirendjére tűzik.

5.   Szankciók: jogsértés esetén a bizottság elnöke a 11. cikk (2) bekezdésének, a 165., 166. és 167. cikknek megfelelően jár el.

B.   Intézményközi megállapodás a Parlament minősített információkhoz való hozzáféréséről a biztonsági és védelmi politika területén

Az Európai Parlament és a Tanács közötti, 2002. november 20-i intézményközi megállapodás a biztonsági és védelmi politika területén az Európai Parlamentnek a Tanács minősített információjához történő hozzáférésről(2)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

mivel:

(1)   Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke megállapítja, hogy a Tanács elnöksége konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről, és biztosítja, hogy az Európai Parlament nézeteit kellően figyelembe vegyék. Ugyanazon cikk szintén kiköti, hogy a Tanács Elnöksége és a Bizottság kötelesek rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet a közös kül- és biztonságpolitika alakulásáról. Ezen alapelveknek e területen történő alkalmazására rendelkezést kell bevezetni.

(2)   Tekintettel a kül- és biztonságpolitika területére vonatkozó egyes szigorúan titkos információk különleges jellegére és különösen minősített tartalmára, különleges szabályozást kell bevezetni az ilyen információkat tartalmazó dokumentumok kezelésére.

(3)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) 9. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Tanács tájékoztatja az Európai Parlamentet e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokról, az intézmények közötti megállapodásoknak megfelelően.

(4)   A legtöbb tagországban külön eljárások léteznek a minősített dokumentumok szállítására és kezelésére a nemzeti kormányok és a nemzeti parlamentek között. Ez az intézményközi megállapodás biztosítja az Európai Parlament számára a tagállamok legjobb gyakorlataiból kialakult kezelést.

MEGKÖTÖTTE EZT AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁST:

1.   Alkalmazási terület

1.1.   Ez az intézményközi megállapodás az Európai Parlament minősített dokumentumokhoz eredetüktől, adathordozótól, és a befejezettség állapotától függetlenül, azaz a Tanács birtokában levő „SZIGORÚAN TITKOS”, „TITKOS” vagy „BIZALMAS” besorolással rendelkező, a közös kül- és védelempolitika területére vonatkozó információkhoz való hozzáférésével, és az így minősített dokumentumok kezelését szabályozza.

1.2.   A harmadik államtól vagy nemzetközi szervezettől származó információkat az állam vagy a szervezet jóváhagyásával továbbítják.

Ha tagállamtól származó információt a besorolásán kívül a más intézmények elé történő terjesztésére vonatkozó határozott korlátozások nélkül továbbítanak a Tanácshoz, ezen intézményközi megállapodás 2. és 3. részében levő szabályok alkalmazandók. Ellenkező esetben az információt a szóban forgó tagállam jóváhagyásával továbbítják.

Harmadik államtól, nemzetközi szervezettől vagy tagállamtól származó információ továbbításának elutasítását a Tanács köteles megindokolni.

1.3.   Ezen intézményközi megállapodás rendelkezései az alkalmazandó jog szerint, és az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat(4) és a fennálló megállapodások sérelme nélkül, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás(5) sérelme nélkül alkalmazandók.

2.   Általános szabályok

2.1.   A két intézmény a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó kölcsönös kötelezettségeinek megfelelően és a kölcsönös bizalom szellemében, illetve a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban jár el. Ezen intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó információ továbbítása és kezelése a besorolás által védelemben részesíteni kívánt érdekek megfelelő figyelembe vétele mellett történik, különös figyelemmel az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállamának biztonságához és védelméhez, illetve a katonai és nem katonai válságkezeléshez fűződő közérdekre.

2.2.   A 3.1 pontban említett személyek egyikének kérelmére a Tanács Elnöksége vagy a főtitkár/főképviselő a 3. részben megállapított intézkedésekkel összhangban a lehető leggyorsabban tájékoztatja őket bármely minősített információ tartalmáról, amely az Európai Parlament részére az ezen intézményközi megállapodás alá tartozó területen az EU-Szerződés által ráruházott hatáskör gyakorlásához szükséges, figyelemmel az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállamának biztonságához és védelméhez, illetve a katonai és nem katonai válságkezeléshez fűződő közérdekre.

3.   A minősített információkhoz való hozzáférés és azok kezelésére vonatkozó intézkedések

3.1.   Ezen intézményközi megállapodással összefüggésben az Európai Parlament elnöke vagy az Európai Parlament Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonság- és Védelempolitikai Bizottságának elnöke kérheti, hogy a Tanács Elnöksége vagy a főtitkár/főképviselő továbbítson e bizottságnak az európai biztonsági és védelmi politika alakulására vonatkozó információt, beleértve a minősített információt is, amelyre a 3.3 pont alkalmazandó.

3.2.   Válsághelyzet esetén vagy az Európai Parlament elnöke, vagy az Európai Parlament külügyi, emberjogi, közös biztonság- és védelempolitikai bizottságának elnöke kérelmére az ilyen információt a lehető leghamarabb továbbítják.

3.3.   Ennek keretében a Tanács Elnöksége vagy a főtitkár/főképviselő tájékoztatja az Európai Parlament elnökét és az Európai Parlament Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonság- és Védelempolitikai Bizottságának elnöke által vezetett és az Elnökök Értekezlete által kijelölt négy tagból álló különbizottságot a minősített információ tartalmáról, amennyiben az az Európai Parlamentnek ezen intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó területen az EU-Szerződés által ráruházott hatáskör gyakorlásához szükséges. Az Európai Parlament elnöke és a különbizottság kérheti, hogy a Tanács helyiségeiben a kérdéses dokumentumba betekintést nyerjen.

Adott esetben és az érintett információ vagy dokumentumok jellegének és tartalmának fényében lehetséges, hogy ezeket az Európai Parlament elnöke rendelkezésére bocsátják, aki a következő lehetőségek egyikét választja:

(a)   a Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság elnökének szánt információ;

(b)   az információhoz kizárólag a Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság tagjai férhetnek hozzá;

(c)   a Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonság- és Védelempolitikai Bizottságban zárt ülésen történő megvitatás, a bizalmasság fokának függvényében változó intézkedéseknek megfelelően;

(d)   a dokumentumok továbbítása, amelyekből a szükséges titkossági fok függvényében információt töröltek ki.

E lehetőségek nem alkalmazhatóak, ha a minősített információ a „SZIGORÚAN TITKOS” besorolásba került.

A „TITKOS” vagy „BIZALMAS” információk vagy dokumentumok tekintetében az Európai Parlament elnökének a fenti lehetőségek közül történő választásról előzőleg a Tanáccsal kell megállapodásra jutnia.

Az információ vagy a dokumentumok nem kerülnek közzétételre, és más címre sem továbbíthatók.

4.   Záró rendelkezések

4.1.   Az Európai Parlament és a Tanács saját részéről megteszi az összes szükséges intézkedést, hogy ezen intézményközi megállapodás végrehajtását biztosítsa, beleértve a résztvevő személyek biztonsági átvilágításához szükséges intézkedéseket.

4.2.   A két intézmény hajlandó megvitatni hasonló intézményközi megállapodásokat, amelyek a Tanács tevékenységének más területein vonatkoznak a bizalmas információkra, azzal a feltétellel, hogy ezen intézményközi megállapodás rendelkezései nem teremtenek precedenst az Unió vagy a Közösség más tevékenységi köreire vonatkozóan és más intézményközi megállapodást nem érintenek érdemben.

4.3.   Ezen intézményközi megállapodást a két intézmény bármelyikének kérelmére a végrehajtása során nyert tapasztalatok fényében, két év elteltével felülvizsgálják.

Melléklet

Az intézményközi megállapodást a vonatkozó alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően hajtják végre, különösen azon alapelvnek megfelelően, amely szerint az értelmi szerző hozzájárulása szükséges feltétele a bizalmas információ továbbításának, mint ahogy azt az 1.2 pont megállapítja.

Az Európai Parlament különbizottságának tagjai a bizalmas dokumentumokba a Tanács területén levő biztonságos szobában tekinthetnek be.

Ezen intézményközi megállapodás azt követően lép hatályba, hogy az Európai Parlament a 2.1 pont elveivel összhangban álló, és más intézmények intézkedéseinek megfelelő belső biztonsági intézkedéseket fogadott el abból a célból, hogy az érintett minősített információnak azonos szintű védelmet biztosítsanak.

C.    A Parlament biztonsági és védelmi politika területére vonatkozó minősített információkhoz való hozzáférését szabályozó intézményközi megállapodás végrehajtása

Az Európai Parlament 2002. október 23-i határozata a Parlament biztonsági és védelmi politika területére vonatkozó minősített tanácsi információkhoz való hozzáférését szabályozó intézményközi megállapodás végrehajtásáról(6)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) 9. cikkére, és különösen annak (6) és (7) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata VII. melléklete A. részének 1. pontjára,

tekintettel a Parlament dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. november 28-i parlamenti Elnökségi határozat(8) 20. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács között létrejött, az Európai Parlamentnek a Tanács biztonsági és védelmi politika területére vonatkozó minősített információjához való hozzáférésről szóló intézményközi megállapodásra,

tekintettel a Parlament Elnökségének javaslatára,

tekintettel bizonyos szigorúan bizalmas információk különleges jellegére és különösen minősített tartalmára a biztonsági és védelmi politika területén,

mivel az intézmények közötti megállapodásokkal összhangban a Tanács köteles a minősített dokumentumokra vonatkozó információt a Parlament rendelkezésére bocsátani,

mivel az Európai Parlamentnek az intézményközi megállapodás alapján felállított különbizottságában helyet foglaló képviselőit a ‘need-to-know’ elvnek megfelelően biztonsági átvilágításnak kell alávetni, hogy a minősített információkhoz hozzáférhessenek,

tekintettel arra, hogy meg kell állapítani a Tanács, tagállamok, harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek által továbbított minősített információk fogadására, kezelésére és védelmére vonatkozó intézkedéseket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

E határozat meghatározza az Európai Parlamentnek a Tanács biztonsági és védelmi politika területére vonatkozó, minősített információihoz való hozzáférését szabályozó intézményközi megállapodás végrehajtásához szükséges kiegészítő intézkedéseket.

2. cikk

A Parlamentnek a Tanács minősített információihoz való hozzáférésre irányuló kérelmével a Tanács vonatkozó szabályainak megfelelően jár el. Ha a kért dokumentumot más intézmény, tagállam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet készítette, az kizárólag az érintett intézmény, állam vagy szervezet hozzájárulásával továbbítható.

3. cikk

A Parlament elnöke felelős az intézményközi megállapodás intézményen belüli végrehajtásáért.

Ennek kapcsán minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a közvetlenül a Tanács elnökétől vagy a főtitkártól/főképviselőtől szerzett információ, illetve a Tanács helyiségeiben a minősített dokumentumba történő betekintés során szerzett információ bizalmas kezelését.

4. cikk

Ha a Parlament elnöke vagy a Külügyi, Emberjogi, Közös Biztonsági és Védelmi Politikai Bizottság elnöke kéri a Tanács Elnökségét vagy a főtitkárt/főképviselőt, hogy az intézményközi megállapodás által felállított különbizottságnak minősített információt biztosítson, az információt a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell. E célból a Parlament a minősített információkkal kapcsolatos ülés tartására alkalmas külön helyiséget rendez be. A helyiség kiválasztásánál a legfőbb szempont, hogy az a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban(9) az ilyen jellegű ülésre megállapított védelemmel azonos szintű védelmet biztosítson.

5. cikk

A Parlament elnöke vagy a fent említett bizottság elnöke által vezetett tájékoztató ülést a nyilvánosság kizárásával tartják.

Az Elnökök Értekezlete által kinevezett négy tag kivételével kizárólag azon tisztviselők léphetnek az ülésterembe, akik feladatuk folytán, vagy akik a követelményeknek megfelelően és a ’need-to-know’ elvet is figyelembe véve átestek a biztonsági átvilágításon, és számukra a belépést engedélyezték.

6. cikk

A fenti intézményközi megállapodás 3.3 bekezdésének megfelelően, ha a Parlament elnöke, illetve a fent említett külügyi, emberjogi, közös biztonsági és védelmi politikai bizottság elnöke minősített információt tartalmazó dokumentumba történő betekintésre kér engedélyt, a dokumentumokba a Tanács helyiségeiben tekinthetnek be.

A dokumentumokba a rendelkezésre álló változattól függetlenül a helyszínen tekinthetnek be.

7. cikk

A Parlament azon képviselőinek, akik tájékoztatókon vesznek részt vagy minősített dokumentumokhoz férnek hozzá, olyan biztonsági átvilágításhoz hasonló eljáráson kell átesniük, mint amelyet a Tanács és a Bizottság tagjaira alkalmaznak. Ennek kapcsán a Parlament elnöke az illetékes nemzeti hatóságoknál megteszi a szükséges intézkedéseket.

8. cikk

Azon tisztviselők, akik minősített dokumentumokhoz férnek hozzá, a többi intézmény számára megállapított rendelkezéseknek megfelelően biztonsági átvilágításon esnek át. Az ilyen módon átvilágított tisztviselőket felkérik, hogy vegyenek részt a fent említett tájékoztató üléseken, a ’need-to-know’ elvre is figyelemmel, illetve, hogy ismerkedjenek meg az érintett dokumentum tartalmával. Ennek kapcsán az átvilágítás eredményét a főtitkár a tagállamok illetékes hatóságaival történő konzultációt követően ugyanezen hatóságok által végrehajtott biztonsági átvilágítás alapján hagyja jóvá.

9. cikk

Az ilyen ülések, illetve az ilyen dokumentumokba a Tanács helyiségeiben történő betekintés során szerzett információkat semmilyen formában - sem teljes egészében, sem részben - nem lehet közzétenni, kiosztani vagy sokszorosítani. Ugyanilyen alapon a Tanács által átadott minősített információt tilos bármilyen formában rögzíteni.

10. cikk

Az Elnökök Értekezlete által a minősített információhoz való hozzáférésre kijelölt parlamenti képviselőket titoktartási kötelezettség terheli. Bármely képviselőt, aki e kötelezettség ellen vét, az Elnökök Értekezlete által kijelölt másik képviselő helyettesíti a különbizottságban. Ennek kapcsán, a kötelezettségét megsértő képviselőt a különbizottságból történő kizárását megelőzően az Elnökök Értekezlete külön, zárt ülésen meghallgathatja. A különbizottságból történő kizárásán felül az információt kiszivárogtató képviselő ellen adott esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelő büntetőeljárás folytatható.

11. cikk

A bizalmas információhoz való hozzáférés céljából a ‘need-to-know’ elvnek megfelelően biztonsági átvilágításon átesett tisztviselőket titoktartási kötelezettség terheli. E cikk megsértése az Elnök által lefolytatott vizsgálatot, és adott esetben a személyzeti szabályzatnak megfelelő fegyelmi eljárást vonhat maga után. Bírósági eljárás indítása esetén az Elnök megteszi az összes szükséges intézkedést, hogy az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé tegye a megfelelő eljárások végrehajtását.

12. cikk

E határozat végrehajtásából eredő átdolgozás, módosítás vagy értelmezés az Elnökség hatáskörébe tartozik.

13. cikk

E határozatot a Parlament eljárási szabályzatához mellékletként csatolják és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetés napján lép hatályba.

D.    Intézményközi megállapodás a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezeléséről

Az Európai Parlament és a Tanács közötti, 2014. március 12.-i intézményközi megállapodás a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezeléséről(10)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS,

mivel:

(1)   Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikkének (1) bekezdésének rendelkezése szerint az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat, emellett pedig a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el.

(2)   Az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésének rendelkezése szerint az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Az említett rendelkezés szerint továbbá az intézményeknek jóhiszeműen és kölcsönösen együtt kell működniük egymással. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkének értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait, és e célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.

(3)   A Szerződések és adott esetben más idevágó rendelkezések előírják, hogy a Tanács – akár különleges jogalkotási eljárás keretében, akár valamilyen egyéb döntéshozatali eljárást alkalmazva – a jogi aktusok elfogadása előtt konzultáljon az Európai Parlamenttel, illetve annak egyetértését kérje. A Szerződések azt is előírják, hogy bizonyos esetekben az Európai Parlamentet tájékoztatni kell egy adott eljárás előrehaladásáról vagy eredményéről, illetve az intézményt be kell vonni bizonyos uniós ügynökségek értékelésébe és ellenőrzésébe.

(4)   Konkrétabban az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy a kizárólag kül- és biztonságpolitikára vonatkozó nemzetközi megállapodások kivételével a Tanács a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó határozatokat az Európai Parlament egyetértését követően, illetve az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadhatja el; ennélfogva minden olyan nemzetközi megállapodás, amely nem kizárólag a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik, ezen intézményközi megállapodás hatálya alá tartozik.

(5)   Az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell; ezt a rendelkezést alkalmazni kell a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött megállapodásokra is.

(6)   Abban az esetben, ha a Szerződések és – adott esetben – az egyéb vonatkozó rendelkezések végrehajtása szükségessé teszi, hogy az Európai Parlament hozzáféréssel rendelkezzen a tanácsi minősített adatokhoz, a hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács között kialakított megfelelő megállapodás keretében kell szabályozni.

(7)   Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy hozzáférést biztosít az Európai Parlament részére a közös kül- és biztonságpolitika területét érintő tanácsi minősített adatokhoz, a Tanács vagy egy erre vonatkozó ad hoc határozatot hoz, vagy alkalmazza az Európai Parlament és a Tanács közötti, az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos tanácsi különleges adatokhoz való hozzáféréséről szóló 2002. november 20-i intézményközi megállapodást (11) (a továbbiakban: a 2002. november 20-i intézményközi megállapodás).

(8)   Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat(12) elfogadásakor a főképviselő által a politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozat(13) kimondja, hogy a főképviselő felülvizsgálja az Európai Parlament képviselőinek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó hatályos rendelkezéseket (azaz a 2002. november 20-i intézményközi megállapodást) és szükség esetén javaslatot tesz azok kiigazítására.

(9)   Fontos, hogy az Európai Parlament részt vegyen az Európai Unió és tagállamai érdekeinek védelméhez szükséges, a minősített adatok védelmére vonatkozó titokvédelmi elvek, előírások és szabályok alkalmazásában. Ezenfelül az Európai Parlamentnek módja lesz arra, hogy minősített adatokat bocsásson a Tanács rendelkezésére.

(10)   2011. március 31-én a Tanács elfogadta az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2011/292/EU határozatot(14) (a továbbiakban: a Tanács biztonsági szabályzata).

(11)   2011. június 6-án az Európai Parlament Elnöksége határozatot fogadott el a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról(15) (a továbbiakban: az Európai Parlament biztonsági szabályzata).

(12)   Az uniós intézmények, szervek és hivatalok biztonsági szabályainak együttesen egy olyan átfogó és koherens általános keretet kell alkotnia az Európai Unióban, amelynek célja a minősített adatok védelme, továbbá biztosítaniuk kell az alapelvek és a minimumszabályok egyenértékűségét. Ennek megfelelően az Európai Parlament biztonsági szabályzatában és a Tanács biztonsági szabályzatában megállapított alapelveknek és minimumszabályoknak egyenértékűeknek kell lenniük.

(13)   A minősített adatok tekintetében az Európai Parlament biztonsági szabályzatában megállapított védelmi szintnek egyenértékűnek kell lennie az ilyen adatokra vonatkozóan a Tanács biztonsági szabályzatában meghatározott védelmi szinttel.

(14)   Az Európai Parlament Titkárságának és a Tanács Főtitkárságának érintett szolgálatai szorosan együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a minősített adatok védelme a két intézményben azonos szintű legyen.

(15)   E megállapodás nem érinti a következőket: az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jelenleg hatályos és jövőbeli szabályok, az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, a személyes adtok védelmére vonatkozó szabályok, az EUMSZ 226. cikkének harmadik bekezdésével összhangban elfogadott, az Európai Parlament vizsgálati jogára vonatkozó szabályok, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) vonatkozó releváns rendelkezések,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk :  Cél és hatály

1.   Ez a megállapodás meghatározza a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos azon tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbítására és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezelésére irányadó szabályokat, amelyek relevánsak az Európai Parlament számára hatásköreinek és feladatainak gyakorlása tekintetében. E megállapodás nevezetesen az alábbi területeket érinti:

(a)   olyan javaslatok, amelyek különleges jogalkotási eljárás vagy más olyan döntéshozatali eljárás hatálya alá esnek, amelynek keretében az Európai Parlamenttel konzultációt kell folytatni, illetve annak egyetértését kell kérni;

(b)   olyan nemzetközi megállapodások, amelyekre vonatkozóan az Európai Parlamenttel az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése értelmében konzultációt kell folytatni, vagy annak egyetértését kell kérni;

(c)   a b) pontban említett nemzetközi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek;

(d)   olyan tevékenységek, értékelő jelentések vagy egyéb dokumentumok, amelyekről az Európai Parlamentet tájékoztatni kell; és

(e)   olyan uniós ügynökségek tevékenységeire vonatkozó dokumentumok, amelyek értékelésébe, illetve ellenőrzésébe az Európai Parlamentet be kell vonni.

2. cikk :  A „minősített adat” fogalmának meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „minősített adat” az alábbiak valamelyikét vagy mindegyikét jelenti:

(a)   az Európai Parlament biztonsági szabályzatában és a Tanács biztonsági szabályzatában meghatározott, az alábbi biztonsági minősítési jelölések valamelyikével ellátott „EU-minősített adat”:

-   RESTREINT UE/EU RESTRICTED,
-   CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL,
-   SECRET UE/EU SECRET,
-   TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET;

(b)   a tagállamok által a Tanács rendelkezésére bocsátott minősített adat, amelynek nemzeti biztonsági minősítési jelölése megfelel az EU-minősített adatok esetében használt, az a) pontban felsorolt biztonsági minősítési jelölések valamelyikének;

(c)   harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek által az Európai Unió rendelkezésére bocsátott minősített adat, amelynek biztonsági minősítési jelölése megfelel az EU-minősített adatok esetében használt, az a) pontban felsorolt biztonsági minősítési jelölések valamelyikének, a vonatkozó információbiztonsági megállapodásokban vagy igazgatási megállapodásokban előírtak szerint.

3. cikk :  A minősített adatok védelme

(1)   Az Európai Parlament – biztonsági szabályzatával és e megállapodással összhangban – védi a Tanács által a rendelkezésére bocsátott minősített adatokat.

(2)   Mivel az Európai Parlament és a Tanács biztonsági szabályzatában a minősített adatok védelme vonatkozásában meghatározott alapelvek és minimumszabályok között egyenértékűséget kell fenntartani, az Európai Parlament gondoskodik arról, hogy az épületeiben a minősített adatok tekintetében alkalmazott biztonsági intézkedések egyenértékűek legyenek a tanácsi épületekben az ilyen adatoknak biztosított védelmi szinttel. Az Európai Parlament és a Tanács érintett szolgálatai ennek érdekében szorosan együttműködnek egymással.

(3)   A Tanács által az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott minősített adatok tekintetében a Parlament megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy:

(a)   azokat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre a hozzáférést megadták;

(b)   azokon a személyeken kívül, akik a 4. és az 5. cikkel összhangban hozzáférést kaptak, más ne férhessen hozzájuk, és azok ne kerüljenek nyilvánosságra;

(c)   a Tanács előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül azokat ne adják át más uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, illetve tagállamok, harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek részére.

(4)   A más uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, illetve tagállamoktól, harmadik államoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó minősített adatokhoz a Tanács kizárólag a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján biztosíthat hozzáférést az Európai Parlament számára.

4. cikk :  Személyzeti biztonság

(1)   A minősített adatokhoz az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban hozzáférést kell biztosítani az Európai Parlament képviselőinek.

(2)   Amennyiben az érintett adatok CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL, SECRET UE/EU SECRET vagy TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET, vagy ezekkel egyenértékű minősítési szinttel rendelkeznek, hozzáférés kizárólag az Európai Parlament elnöke által felhatalmazott azon képviselőknek adható, akik:

(a)   átestek az Európai Parlament biztonsági szabályzatának megfelelő biztonsági ellenőrzésen; vagy

(b)   valamely illetékes nemzeti hatóságtól értesítést kaptak arról, hogy a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, feladatkörüknél fogva e hozzáférésre megfelelő felhatalmazást kaptak.

Az első bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az érintett adatok CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy azzal egyenértékű minősítési szinttel rendelkeznek, hozzáférés adható az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott azon európai parlamenti képviselőknek is, akik az Európai Parlament biztonsági szabályzatával összhangban hivatalos, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatot tesznek arról, hogy ezeket az adatokat nem teszik hozzáférhetővé mások számára. A Tanácsot tájékoztatni kell arról, hogy kik azok az európai parlamenti képviselők, akik ezen albekezdés alapján hozzáférést kaptak.

(3)   A minősített adatokhoz való hozzáférés azt követően adható meg, hogy az európai parlamenti képviselőket tájékoztatták az ilyen adatoknak az Európai Parlament biztonsági szabályzatával összhangban történő védelmével kapcsolatos kötelezettségeikről, és a képviselők tudomásul vették ezeket a kötelezettségeiket, továbbá tájékoztatták őket e védelmet biztosító eszközökről.

(4)   A minősített adatokhoz való hozzáférés kizárólag az Európai Parlament tisztviselői és politikai csoportoknak dolgozó egyéb parlamenti alkalmazottak részére adható:

(a)   akiket az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott illetékes parlamenti szerv vagy tisztségviselő előzetesen olyan személyként jelölt meg, akinek rendelkeznie kell a szükséges információkkal;

(b)   akik az Európai Parlament biztonsági szabályzatával összhangban átestek a megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésen, amennyiben az adatok CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL, SECRET UE/EU SECRET vagy TR ÈS SECRET UE/EU TOP SECRET szintű, illetve azzal egyenértékű minősítési szinttel rendelkeznek; valamint

(c)   akik tájékoztatást és írásbeli útmutatást kaptak az ilyen adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeikről és e védelmet biztosító eszközökről, továbbá nyilatkozatot írtak alá, amelyben elismerik a szóban forgó útmutatás kézhezvételét és vállalják, hogy az Európai Parlament biztonsági szabályzatával összhangban ezen útmutatás szerint járnak el.

5. cikk :  A minősített adatokhoz való hozzáférés megadását célzó eljárás

(1)   A Tanács – amennyiben az a Szerződések értelmében vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusok értelmében jogi kötelezettsége – hozzáférést biztosít az Európai Parlament számára az 1. cikkben említett minősített adatokhoz. A (3) bekezdésben említett parlamenti szervek vagy tisztségviselők is benyújthatnak ilyen adatokhoz való hozzáférésre irányuló írásbeli kérést.

(2)   A Tanács az 1. cikkben említett minősített adatokhoz egyéb esetekben is hozzáférést biztosíthat az Európai Parlament számára, akár saját kezdeményezésére, akár a (3) bekezdésben említett parlamenti szervek vagy tisztségviselők valamelyikének írásbeli kérésére.

(3)   Az alábbi parlamenti szervek vagy tisztségviselők nyújthatnak be írásbeli kérést a Tanácshoz:

(a)   az elnök;

(b)   az Elnökök Értekezlete;

(c)   az Elnökség;

(d)   az érintett bizottság(ok) elnöke;

(e)   az érintett előadó(k).

Más képviselők részéről érkező kéréseket az első albekezdésben említett parlamenti szerveken vagy tisztségviselőkön keresztül kell benyújtani.

A Tanács haladéktalanul válaszol ezekre a kérésekre.

(4)   Amennyiben a Tanácsnak jogi kötelezettsége, hogy az Európai Parlament számára hozzáférést biztosítson a minősített adatokhoz, vagy amennyiben úgy dönt, hogy minősített adataihoz hozzáférést biztosít az Európai Parlamentnek, az adatok továbbítását megelőzően a (3) bekezdésben felsorolt releváns szervekkel vagy tisztségviselővel együtt írásban meghatározza a következőket:

(a)   hogy a hozzáférés megadható-e az alábbiak közül egy vagy több személy részére:

i.   az elnök;
ii.   az Elnökök Értekezlete;
iii.   az Elnökség;
iv.   az érintett bizottság(ok) elnöke;
v.   az érintett előadó(k);
vi.   az érintett bizottság(ok) valamennyi tagja vagy egyes tagjai; és

(b)   az ilyen adatok védelme érdekében a kezelésükkel kapcsolatos konkrét szabályokat.

6. cikk :  A minősített adatok nyilvántartásba vétele, tárolása,az azokba való betekintés és azok megvitatása az Európai Parlamentben

(1)   A Tanács által az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott – CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL, SECRET UE/EU SECRET vagy TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET szintű, vagy azzal egyenértékű minősítési szintű – minősített adatokat:

(a)   biztonsági okokból – életciklusuk rögzítése érdekében, valamint azért, hogy mindenkor nyomon követhetők legyenek – nyilvántartásba kell venni;

(b)   olyan biztonságos helyen kell tárolni, amely a fizikai biztonság tekintetében megfelel a Tanács biztonsági szabályzatában és az Európai Parlament biztonsági szabályzatában megállapított minimumszabályoknak, amelyeknek egyenértékűeknek kell lenniük; és

(c)   a megfelelő európai parlamenti képviselők, az Európai Parlament tisztviselői, és a 4. cikk (4) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésében említett politikai csoportoknak dolgozó egyéb parlamenti alkalmazottak kizárólag az Európai Parlament épületeiben kialakított, biztonságos olvasóteremben tekinthetik meg. Ebben az esetben a következő feltételeknek kell teljesülniük:

i.   az adatok semmilyen módon nem másolhatók le, így nem fénymásolhatók és nem készíthető róluk fényképfelvétel;
ii.   a dokumentumokról nem készíthetők jegyzetek; és
iii.   az olvasóterembe semmilyen elektronikus kommunikációs eszköz nem vihető be.

(2)   A Tanács által az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott – RESTREINT UE/EU RESTRICTED vagy azzal egyenértékű minősítési szintű – minősített adatokat az Európai Parlament biztonsági szabályzatával összhangban kell kezelni és tárolni, és az Európai Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy az általa biztosított védelem szintje egyenértékű legyen a Tanács biztonsági szabályzatában az ilyen minősített adatoknak biztosított védelmi szinttel.

Az e megállapodás hatálybalépését követő tizenkét hónap során a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési szintű, vagy azzal egyenértékű minősítési szinttel rendelkező adatokat – az első albekezdésben foglaltak ellenére – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell kezelni és tárolni. Az ezekhez a minősített adatokhoz való hozzáférésre a 4. cikk (4) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint az 5. cikk (4) bekezdésében szereplő rendelkezések az irányadók.

(3)   A minősített adat kizárólag olyan kommunikációs és információs rendszereken keresztül kezelhető, amelyeket megfelelően – a Tanács biztonsági szabályzatában foglaltakkal egyenértékű előírásokkal összhangban – akkreditáltak vagy jóváhagytak.

(4)   Az Európai Parlamenten belüli címzettekkel szóban közölt minősített adatokra az írásos formában szereplő minősített adatokkal azonos szintű védelem alkalmazandó.

(5)   E cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően a Tanács által az Európai Parlament részére átadott, legfeljebb CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy azzal egyenértékű minősítési szinttel rendelkező adatokról zárt ülésen vita folytatható, amelyen kizárólag azon európai parlamenti képviselők, az Európai Parlament tisztviselői és valamely politikai csoportnak dolgozó azon egyéb parlamenti alkalmazottak vehetnek részt, akik a 4. cikk (4) és az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban az adatokhoz hozzáférést kaptak. A következő feltételeknek kell teljesülniük:

-   a dokumentumokat az ülés elején ki kell osztani, majd az ülés végén össze kell gyűjteni,

-   a dokumentumok semmilyen módon nem másolhatók, így nem fénymásolhatók és nem készülhet róluk fényképfelvétel,

-   a dokumentumokról nem készíthetők jegyzetek,

-   az ülésterembe semmilyen elektronikus kommunikációs eszköz nem vihető be, és

-   az ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazhat utalást a minősített adatokat érintő napirendi pont megbeszélésére.

(6)   Amennyiben az üléseken SECRET UE/EU SECRET vagy TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítési szinttel, vagy azzal egyenértékű minősítési szinttel rendelkező adatok megvitatására van szükség, az Európai Parlament és a Tanács eseti alapon külön szabályokban állapodik meg.

7. cikk :  A biztonsági szabályok megsértése, a minősített adatok elvesztése vagy illetéktelen tudomására jutása

(1)   Amennyiben bebizonyosodik vagy felmerül annak gyanúja, hogy valamely, a Tanács részéről az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott minősített adat elveszett vagy illetéktelen tudomására jutott, az Európai Parlament főtitkára erről haladéktalanul tájékoztatja a Tanács főtitkárát. Az Európai Parlament főtitkára tájékoztatja a Tanács főtitkárát az ez ügyben végzett kivizsgálás eredményéről és az ilyen esetek újbóli előfordulásának megelőzése érdekében hozott intézkedésekről. Európai parlamenti képviselő érintettsége esetén az Európai Parlament elnöke az Európai Parlament főtitkárával együtt jár el.

(2)   Azon európai parlamenti képviselőre, aki megsérti az Európai Parlament biztonsági szabályzatában, illetve az e megállapodásban megállapított rendelkezéseket, az Európai Parlament eljárási szabályzatának 9. cikke (2) bekezdésében és 152–154. cikkében(16) megállapított intézkedések és szankciók szabhatók ki.

(3)   Azon európai parlamenti tisztviselőre vagy valamely politikai csoport számára dolgozó egyéb parlamenti alkalmazottra, aki megsérti az Európai Parlament biztonsági szabályzatában, illetve az e megállapodásban megállapított rendelkezéseket, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (17) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában, illetve az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiben megállapított szankciók szabhatók ki.

(4)   A minősített adatok elvesztéséért vagy illetéktelenek tudomására jutásáért felelős személy a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint fegyelmi és/vagy jogi eljárás alá vonható.

8. cikk :  Záró rendelkezések

(1)   Az Európai Parlament, illetve a Tanács meghozza a maga részéről szükséges intézkedéseket e megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében. E célból együttműködést folytatnak, különösen olyan látogatások szervezése révén, amelyek arra irányulnak, hogy nyomon kövessék e megállapodás biztonsági–műszaki aspektusainak végrehajtását.

(2)   A minősített adatok védelme vonatkozásában meghatározott alapelvek és minimumszabályok egyenértékűsége fenntartásának biztosítása érdekében az Európai Parlament Titkárságának és a Tanács Főtitkárságának megfelelő szolgálatai konzultálnak egymással, mielőtt a két intézmény bármelyike megváltoztatná saját biztonsági szabályzatát.

(3)   A minősített adatokat azt követően kell e megállapodás alapján az Európai Parlament rendelkezésére bocsátani, hogy a Tanács – az Európai Parlamenttel együtt – megállapította, hogy megvalósult az egyenértékűség egyrészt az Európai Parlament és a Tanács biztonsági szabályzatában szereplő, a minősített adatok védelme vonatkozásában meghatározott alapelvek és minimumszabályok között, másrészt pedig a minősített adatoknak az Európai Parlament és a Tanács épületeiben biztosított védelmi szintjei között.

(4)   Ez a megállapodás – a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra figyelemmel – a két intézmény bármelyikének kérésére felülvizsgálható.

(5)   Ez a megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

E.    A bizalmas adatok Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályok

Az Európai Parlament elnökségének 2013. április 15-i határozata a bizalmas adatok Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról(18)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,

tekintettel az Európai Parlament eljárási szabályzata 23. cikkének (12) bekezdésére,(19)

mivel:

(1)   Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-án aláírt keretmegállapodásra(20) (keretmegállapodás), illetve az Európai Parlament és a Tanács közötti, a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezeléséről szóló, 2014. március 12-én aláírt intézményközi megállapodásra (21) (intézményközi megállapodás) tekintettel különleges szabályokat kell megállapítani a bizalmas adatok Európai Parlament általi kezelésére vonatkozóan.

(2)   A Lisszaboni Szerződés új feladatokat ró az Európai Parlamentre, és a Parlament tevékenységének a bizonyos fokú titoktartást igénylő területeken történő továbbfejlesztése érdekében szükség van az alapelvek, a biztonsági minimumszabályok és a bizalmas, köztük minősített adatok Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó megfelelő eljárások meghatározására.

(3)   Az ebben a határozatban lefektetett szabályok célja, hogy az európai uniós döntéshozatali folyamat zökkenőmentes működésének előmozdítása érdekében biztosítsák a védelem közös szabályainak egyenértékűségét és összeegyeztethetőségét a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve a tagállamok által elfogadott szabályokkal.

(4)   E határozat rendelkezései nem érintik a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és jövőbeli, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkével összhangban elfogadott szabályokat.

(5)   E határozat rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről szóló jelenlegi és jövőbeli, az EUMSZ 16. cikkével összhangban elfogadott szabályokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk :  Cél

E határozat a bizalmas adatok Európai Parlament általi igazgatását és kezelését szabályozza, beleértve az ilyen adatok létrehozását, fogadását, továbbítását és tárolását az adatok bizalmas jellegének megfelelő védelme céljából. A határozat az intézményközi megállapodás és a keretmegállapodás – különösen annak II. melléklete – végrehajtását szolgálja.

2. cikk :  Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

(a)   „adat”: minden szóban vagy írásban tett tájékoztatás, adathordozótól és megfogalmazótól függetlenül;

(b)   „bizalmas adat”: a „minősített adat” és a nem minősített „egyéb bizalmas adat”;

(c)   „minősített adat”: az „EU-minősített adat” és az „egyenértékű minősítésű adat”;

(d)   „EU-minősített adat”: olyan információ és anyag, amelyet TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET, SECRET UE/EU SECRET, CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítéssel láttak el, és amelynek engedély nélküli kiszolgáltatása különböző mértékben sértheti az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának az érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen adat a Szerződések által vagy alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belül keletkezett-e vagy sem. E vonatkozásban:

-   TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET („EU SZIGORÚAN TITKOS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása rendkívül súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit,
-   SECRET UE/EU SECRET („EU TITKOS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit,
-   CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL („EU BIZALMAS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;
-   RESTREINT UE/EU RESTRICTED („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása hátrányosan érinthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama érdekeit;

(e)   „egyenértékű minősítésű adat”: a tagállamok, harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek által rendelkezésre bocsátott minősített adat, amelynek biztonsági minősítési jelölése megfelel az EU-minősített adatok esetében használt biztonsági minősítési jelölések valamelyikének, és amelyet a Tanács vagy a Bizottság továbbított az Európai Parlament részére;

(f)   „egyéb bizalmas adat”: az Európai Parlamentben létrehozott vagy a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve a tagállamok által az Európai Parlamentnek továbbított minden egyéb nem minősített bizalmas adat, beleértve az adatvédelmi szabályok vagy a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokat is;

(g)   „dokumentum”: minden rögzített információ, fizikai formájától vagy jellemzőitől függetlenül;

(h)   „anyag”: bármilyen dokumentum, illetve készre gyártott vagy gyártás alatt álló gép vagy berendezés;

(i)   „szükséges ismeret”: egy adott személy valamely hivatali funkció ellátása vagy feladat elvégzése érdekében szükséges hozzáférése a bizalmas adathoz;

(j)   „felhatalmazás”: az Európai Parlament képviselői esetében az elnök, az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb európai parlamenti alkalmazottak esetében a főtitkár által elfogadott határozat, amely egy meghatározott szintig hozzáférést engedélyez valamely személynek a minősített adatokhoz a nemzeti jogszabályok szerinti nemzeti hatóság által az I. melléklet 2. részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően elvégzett biztonsági ellenőrzés (átvilágítás) kedvező eredménye alapján;

(k)   „visszaminősítés”: a minősítési szint leszállítása;

(l)   „minősítés megszüntetése”: mindenféle minősítés megszüntetése;

(m)   „jelölés”: az „egyéb bizalmas adat” mellé illesztett jelölés előre meghatározott konkrét utasítások azonosítására a kezelésére vagy az adott dokumentum által lefedett területre vonatkozóan. A jelölés minősített adat mellé is illeszthető a kezelésére vonatkozó további követelmények támasztása céljából;

(n)   „jelölés megszüntetése”: mindenféle jelölés megszüntetése;

(o)   „kibocsátó”: a bizalmas adat megfelelő felhatalmazással rendelkező szerzője;

(p)   „biztonsági közlemény”: a II. mellékletben foglaltak szerinti végrehajtási intézkedések;

(q)   „kezelési utasítások”: technikai jellegű utasítások az Európai Parlament szolgálatai részére a bizalmas adatok kezeléséről.

3. cikk :  Alapelvek és minimumszabályok

(1)   A bizalmas adatok kezelése során az Európai Parlament az I. melléklet 1. részében foglalt alapelveket és minimumszabályokat követi.

(2)   Az Európai Parlament ezen alapelveknek és minimumszabályoknak megfelelő információbiztonsági irányítórendszert (ISMS) hoz létre. Az ISMS a biztonsági közleményből, a kezelési utasításokból és a vonatkozó eljárási szabályzatból áll. Az ISMS célja a parlamenti és adminisztrációs munka megkönnyítése, egyúttal biztosítva az Európai Parlament által feldolgozott valamennyi bizalmas adat védelmét, teljes mértékben tiszteletben tartva ezen adat kibocsátója által a biztonsági közleményben meghatározott szabályokat.

A bizalmas adatoknak az Európai Parlament automatizált kommunikációs és információs rendszereivel történő, a 3. számú biztonsági közleményben lefektetett feldolgozása az információvédelmi koncepciónak megfelelően történik.

(3)   Az Európai Parlament képviselői a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintig (ezt a szintet is beleértve) biztonsági tanúsítvány nélkül betekinthetnek a minősített adatokba.

(4)   A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy azzal egyenértékű minősítésű adatokhoz azon európai parlamenti képviselők kaphatnak hozzáférést, akiket erre az elnök az 5. cikk alapján felhatalmazott, vagy miután hivatalos, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatot tesznek arról, hogy ezen adatok tartalmát nem közlik harmadik személyekkel, hogy tiszteletben tartják a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szinten minősített adatok védelmének kötelezettségét, illetve hogy vállalják ezen kötelezettség megsértésének következményeit.

(5)   A SECRET UE/EU SECRET vagy TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET vagy azzal egyenértékű minősítésű adatokhoz azon európai parlamenti képviselők kaphatnak hozzáférést, akiket erre az elnök felhatalmazott, miután:

(a)   e határozat I. mellékletének 2. részével összhangban átestek a biztonsági ellenőrzésen, vagy

(b)   valamely illetékes nemzeti hatóságtól értesítés érkezett arról, hogy az érintett képviselők a nemzeti jogszabályokkal összhangban, feladatkörüknél fogva e hozzáférésre megfelelő felhatalmazást kaptak.

(6)   A minősített adatokhoz való hozzáférés azt követően adható meg, hogy az európai parlamenti képviselőket röviden tájékoztatták az ilyen adatoknak az I. melléklettel összhangban történő védelmével kapcsolatos kötelezettségeikről, és a képviselőknek tudomásul kell venniük e kötelezettségeiket. A képviselőket emellett röviden tájékoztatni kell e védelmet biztosító eszközökről.

(7)   Az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak bizalmas adatokba akkor tekinthetnek be, ha a „szükséges ismeret” esetükben igazolt, a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szint feletti minősítésű adatokba pedig csak akkor, ha megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek. A minősített adatokhoz csak akkor kapnak hozzáférést, ha tájékoztatást és írásbeli útmutatást kaptak az ilyen adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeikről és e védelmet biztosító eszközökről, továbbá ha nyilatkozatot írtak alá, amelyben elismerik a szóban forgó útmutatás kézhezvételét, és vállalják, hogy a jelen szabályokkal összhangban ezen útmutatás szerint járnak el.

4. cikk :  Bizalmas információ létrehozása és adminisztratív kezelés az Európai Parlament által

(1)   Bizalmas információ kibocsátására és/vagy információ minősítésére a biztonsági közleményben rögzített módon az Európai Parlament elnöke, az érintett parlamenti bizottságok elnökei, a főtitkár és/vagy az általa írásban megfelelően felhatalmazott személy jogosult.

(2)   A minősített információ létrehozásakor a kibocsátó – az ezen elnökségi határozat I. mellékletében foglalt nemzetközi szabályokkal és fogalommeghatározásokkal összhangban – a megfelelő minősítési szintet alkalmazza. A kibocsátó általános szabályként ezenkívül meghatározza az információ megtekintésére a minősítési szintnek megfelelően felhatalmazandó címzetteket. Erről a dokumentumnak a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál való elhelyezésekor tájékoztatni kell a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatot.

(3)   A szakmai titoktartás alá tartozó bizalmas információ kezelése során a biztonsági közleményben meghatározott kezelési utasításoknak megfelelően kell eljárni.

5. cikk : Bizalmas adat Európai Parlament általi fogadása

(1)   Az Európai Parlamenthez beérkező bizalmas adatot a következőképpen kell továbbítani:

(a)   a RESTREINT UE/EU RESTRICTED vagy azzal egyenértékű minősítésű adatot és az „egyéb bizalmas adatot”: a továbbítás iránti kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságára vagy közvetlenül a Minősített Adatok Osztályának;

(b)   a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL, SECRET UE/EU SECRET vagy TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET vagy azzal egyenértékű minősítésű adatot: a Minősített Adatok Osztályának.

(2)   A bizalmas adatok nyilvántartásáról, tárolásáról és nyomon követhetőségéről az ügy jellegének megfelelően vagy az adatot megkapó parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága, vagy a Minősített Adatok Osztálya gondoskodik.

(3)   A Bizottság által a keretmegállapodás II. melléklete 3.2. pontjának alapján továbbított bizalmas adat, vagy a Tanács által az intézményközi megállapodás 5. cikke (4) bekezdésének alapján továbbított minősített adat esetében a közös megegyezéssel meghatározandó, az adat bizalmas jellegének megőrzését szolgáló, megállapodás szerinti intézkedéseket a bizalmas adattal együtt az adott parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságán vagy a Minősített Adatok Osztályán kell elhelyezni, az ügy jellegének megfelelően.

(4)   A 3. bekezdésben említett intézkedések értelemszerűen alkalmazhatók a bizalmas adatok Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve tagállamok általi továbbítása esetében is.

(5)   A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET vagy azzal egyenértékű minősítésnek megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében az Elnökök Értekezlete felügyeleti bizottságot hoz létre. A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat az Európai Parlament számára további szabályoknak megfelelően kell továbbítani, amelyeket az Európai Parlament az átadó uniós intézménnyel közösen állapít meg.

6. cikk :  A minősített adat Európai Parlament általi továbbítása harmadik feleknek

Az Európai Parlament azzal a feltétellel továbbíthat – az ügy jellegének megfelelően a kibocsátó vagy a minősített adatot az Európai Parlament felé továbbító uniós intézmény előzetes írásbeli hozzájárulásával – ilyen minősített adatot harmadik feleknek, ha utóbbiak gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatok kezelése során a szolgálataikon és épületeiken belül az e határozatban meghatározott szabályokkal egyenértékű szabályok érvényesülnek.

7. cikk :  Biztonságos helyiségek

(1)   A bizalmas adatok kezelése céljából az Európai Parlament biztonságos területet és biztonságos olvasótermeket hoz létre.

(2)   A biztonságos terület lehetőséget ad a minősített adatok nyilvántartásba vételére, megtekintésére, archiválására, továbbítására és kezelésére. A biztonságos terület többek között egy olvasóteremből és egy ülésteremből áll, amelyek a minősített adatok megtekintését szolgálják, és azokat a Minősített Adatok Osztálya működteti

(3)   A biztonságos területen kívül is lehet biztonságos olvasótermet létesíteni a legfeljebb „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” vagy azzal egyenértékű minősítésű szintű adatok, valamint az „egyéb bizalmas adatok” megtekintésének biztosítására. Ezeket a biztonságos olvasótermeket az illetékes parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága vagy a Minősített Adatok Osztálya működteti, az ügy jellegének megfelelően. Ezekben a biztonságos olvasótermekben nem helyezhető el fénymásoló, telefon, fax, szkenner, vagy bármely más, dokumentumok másolására vagy továbbítására alkalmas műszaki berendezés.

8. cikk : A bizalmas adatok nyilvántartásba vétele, kezelése és tárolása

(1)   A „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” vagy azzal egyenértékű minősítésű adatot és az „egyéb bizalmas adatot” az illetékes parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága vagy a Minősített Adatok Osztálya veszi nyilvántartásba és tárolja attól függően, hogy ki kapta meg az adatot.

(2)   A „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” vagy azzal egyenértékű minősítésű adat és az „egyéb bizalmas adat”kezelésére az alábbi feltételek alkalmazandók:

(a)   a dokumentumokat személyesen kell átadni a titkárság vezetőjének, aki köteles azokat nyilvántartásba venni, és átvételi elismervényt kiállítani róluk;

(b)   ezeket a dokumentumokat tényleges használatuk idején kívül zárt helyen kell őrizni, a titkárság felelőssége mellett;

(c)   semmilyen körülmények között nem lehet az adatot más eszközre menteni vagy bárkinek átadni; ezeket a dokumentumokat a biztonsági közleményben meghatározott, megfelelően akkreditált eszközzel lehet csak másolni;

(d)   az ilyen adathoz csak azok a személyek férhetnek hozzá, akiket a kibocsátó vagy az adatot az Európai Parlament felé továbbító uniós intézmény jelölt meg, a 4. cikk (2) bekezdésében vagy az 5. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésében említett szabályoknak megfelelően;

(e)   a parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága nyilvántartást vezet az adatokat megtekintő személyekről, valamint a megtekintés napjáról és időpontjáról, és azonnal továbbítja a nyilvántartást a Minősített Adatok Osztályára azzal egyidőben, hogy az adatot elhelyezik a Minősített Adatok Osztályán.

(3)   A „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL”, a „SECRET UE/EU SECRET” vagy a „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten vagy azzal egyenértékű minősítésű szintű adatot a Minősített Adatok Osztálya veszi nyilvántartásba, kezeli és tárolja a biztonságos területen, az adott minősítési szintnek megfelelően és a biztonsági közleményben meghatározottak szerint.

(4)   Az (1)-(3) bekezdésben foglal szabályok megsértése esetén – az ügy jellegének megfelelően – a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságának vagy a Minősített Adatok Osztályának illetékes tisztviselője tájékoztatja a főtitkárt, aki az ügyet az elnök elé terjeszti, amennyiben abban az Európai Parlament valamely képviselője érintett

9. cikk :  A biztonságos helyiségekhez való hozzáférés

(1)   A biztonságos területre csak a következők léphetnek be:

(a)   azok a személyek, akik a 3. cikk (4)-(7) bekezdése alapján betekinthetnek az ott tárolt adatokba, és akik a 10. cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be;

(b)   azok a személyek, akik a 4. cikk (1) bekezdése alapján minősített adatokat hozhatnak létre, és a 10. cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be;

(c)   az Európai Parlament Minősített Adatok Osztályán dolgozó tisztviselők;

(d)   a kommunikációs és információs rendszer irányításáért felelős európai parlamenti tisztviselők;

(e)   szükség esetén az Európai Parlamentnek a biztonságért és tűzvédelemért felelős tisztviselői,

(f)   a takarító személyzet csak a Minősített Adatok Osztályának tisztviselője jelenlétében és szigorú felügyelete mellett.

(2)   A Minősített Adatok Osztálya megtagadhatja a biztonságos területre való belépést minden olyan személy esetében, aki nem jogosult a belépésre. A belépés megtagadása elleni kifogást az Európai Parlament képviselője általi belépés iránti kérelem esetén az elnöknek, más személyek esetében a főtitkárnak kell benyújtani.

(3)   A főtitkár engedélyezheti korlátozott számú személyek találkozóját az a biztonságos területen belül található ülésteremben.

(4)   A biztonságos olvasóterembe csak a következők léphetnek be:

(a)   a bizalmas adatok megtekintése vagy létrehozása céljából megfelelően azonosított európai parlamenti képviselők, európai parlamenti tisztviselők és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb európai parlamenti alkalmazottak;

(b)   az Európai Parlamentnek a kommunikációs és információs rendszer irányításáért felelős tisztviselői, az adatot megkapó parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságának tisztviselői és a Minősített Adatok Osztálya tisztviselői;

(c)   szükség esetén az Európai Parlamentnek a biztonságért és tűzvédelemért felelős tisztviselői;

(d)   a takarító személyzet csak – az ügy jellegének megfelelően – a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságán vagy a Minősített Adatok Osztályán dolgozó tisztviselő jelenlétében és szigorú felügyelete mellett.

(5)   A parlamenti szerv/tisztségviselő illetékes titkársága vagy a Minősített Adatok Osztálya megtagadhatja a biztonságos olvasóterembe való belépést minden olyan személy esetében, aki nem jogosult a belépésre. A belépés megtagadása elleni kifogást az Európai Parlament képviselője általi belépés iránti kérelem esetén az elnöknek, más személyek esetében a főtitkárnak kell benyújtani.

10. cikk :  Bizalmas adatok megtekintése vagy létrehozása a biztonságos helyiségekben

(1)   A bizalmas adatot a biztonságos helyen megtekinteni vagy létrehozni kívánó személy előzetesen közli a Minősített Adatok Osztályával a nevét. A Minősített Adatok Osztálya ellenőrzi az adott személy személyazonosságát, és meggyőződik arról, hogy az adott személy a 3. cikk (3-(7)) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében vagy az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban jogosult-e engedéllyel az adat megtekintésére vagy létrehozására.

(2)   A „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat és az „egyéb bizalmas adatokat” a 3. cikk (3) és (7) bekezdésének megfelelően a biztonságos olvasóteremben megtekinteni kívánó személy előzetesen közli az illetékes parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságával vagy a Minősített Adatok Osztályával a nevét.

(3)   Kivételes körülményektől (például ha rövid időn belül számos betekintési kérelmet nyújtanak be) eltekintve egyszerre csak egy személy számára engedélyezhető a bizalmas adat biztonságos helyiségben való, a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságának vagy a Minősített Adatok Osztálya egy tisztviselőjének jelenlétében történő megtekintése.

(4)   A megtekintés ideje alatt tilos a külvilággal való kapcsolatfelvétel (beleértve a telefon vagy egyéb technológiai eszközök használatát is), a jegyzetkészítés és a megtekintett bizalmas adat fénymásolása vagy fényképezése.

(5)   Mielőtt a betekintő személy engedélyt kapna a biztonságos helyiség elhagyására, a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságának vagy a Minősített Adatok Osztályának tisztviselője ellenőrzi a megtekintett bizalmas adatok meglétét, sértetlenségét és teljességét.

(6)   A fenti szabályok megsértése esetén a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságának vagy a Minősített Adatok Osztályának tisztviselője tájékoztatja a főtitkárt, aki az ügyet az elnök elé terjeszti, amennyiben abban az Európai Parlament egy képviselője érintett.

11. cikk :  A bizalmas adatoknak a biztonságos helyiségeken kívül, zárt ülésen történő megtekintésére vonatkozó minimumszabályok

(1)   A „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat és az „egyéb bizalmas adatokat” a biztonságos helyiségeken kívül, zárt ülésen is megtekinthetik az Európai Parlament parlamenti bizottságainak vagy más politikai és adminisztratív szerveinek tagjai.

(2)   Az (1) bekezdésben megfogalmazott körülmények fennállása esetén az ülésért felelős parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága köteles gondoskodni az alábbi feltételek teljesüléséről:

(a)   csak az illetékes bizottság vagy szerv elnöke által az ülésen való részvételre kijelölt személyek léphetnek be az ülésterembe;

(b)   valamennyi dokumentumot besorszámozzák, az ülés kezdetén kiosztják és az ülés végén újra beszedik őket, továbbá ezekről a dokumentumokról jegyzetek, fénymásolatok és fényképek nem készülhetnek;

(c)   az ülés jegyzőkönyve nem tehet említést a szóban forgó adat megvitatásának tartalmáról. Kizárólag az esetlegesen e tárgyban hozott határozatokat lehet feljegyezni;

(d)   az Európai Parlamenten belüli címzettekkel szóban közölt bizalmas adatokra az írásbeli bizalmas adatokkal azonos szintű védelem vonatkozik;

(e)   nem lehet egyéb dokumentumokat tárolni az üléstermekben;

(f)   csak a szükséges számban lehet a dokumentumokat kiosztani a résztvevőknek és a tolmácsoknak az ülés kezdetén;

(g)   a dokumentumok minősítési/jelölési szintjét a levezető elnök az ülés kezdetén egyértelművé teszi;

(h)   a résztvevők nem vihetik ki a dokumentumokat az ülésteremből;

(i)   a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárság az ülés végén összegyűjti és leltárba veszi a dokumentumok minden példányát; és

(j)   semmilyen elektronikus kommunikációs eszköz vagy egyéb elektronikus eszköz nem vihető be abba az ülésterembe, ahol a kérdéses bizalmas adatokat megtekintik vagy megtárgyalják.

(3)   Amikor a keretmegállapodás II. mellékletének 3.2.2 pontjában és az intézményközi megállapodás 6. cikke (5) bekezdésében meghatározott kivételeknek megfelelően a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat zárt ülésen tárgyalják, az ülésért felelős parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága a (2) bekezdésben foglaltak teljesülése mellett köteles gondoskodni arról is, hogy az ülésen való részvételre kijelölt személyek eleget tegyenek a 3. cikk (4) és (7) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(4)   A (3) bekezdésben megfogalmazott esetben a Minősített Adatok Osztálya a zárt ülésért felelős parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága rendelkezésére bocsátja a tárgyalásra kerülő dokumentumokat a szükséges példányszámban, amelyeket az ülés után vissza kell juttatni a Minősített Adatok Osztálya részére.

12. cikk :  A bizalmas adat archiválása

(1)   Gondoskodni kell biztonságos archiválási rendszer rendelkezésre állásáról a biztonságos területen belül. A biztonságos irattár kezelése a szabványos archiválási kritériumoknak megfelelően a Minősített Adatok Osztályának feladata.

(2)   A Minősített Adatok Osztályán véglegesen elhelyezett minősített adatokat és a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságánál elhelyezett „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat hat hónappal az utolsó megtekintésük után, de legkésőbb elhelyezésük után egy évvel át kell helyezni a biztonságos területen belül található irattárba. Az „egyéb bizalmas adatokat” – kivéve, ha azokat a Minősített Adatok Osztályán helyezték el – az érintett parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságai archiválják, a dokumentumkezelés általános szabályainak megfelelően.

(3)   A biztonságos irattárban tárolt bizalmas adat az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthető meg:

(a)   csak a bizalmas adat elhelyezésekor kitöltött kísérőlapon szereplő, név, beosztás vagy tisztség szerint azonosított személyek kaphatnak engedélyt az adott adat megtekintésére;

(b)   a betekintési kérelmet a Minősített Adatok Osztályának kell benyújtani, amely biztosítja a kérdéses dokumentum átszállítását az irattárból a biztonságos olvasóterembe;

(c)   a 10. cikkben megállapított, a bizalmas adatok megtekintésére vonatkozó eljárások és feltételek alkalmazandók.

13. cikk : A bizalmas adat visszaminősítése, illetve a minősítés és a jelölés megszüntetése

(1)   Bizalmas adatot csak a kibocsátó előzetes engedélyével lehet visszaminősíteni, vagy azok minősítését vagy jelölését megszüntetni, szükség esetén az egyéb érdekelt felekkel történt egyeztetés után.

(2)   A visszaminősítést, illetve a minősítés megszüntetését írásban kell megerősíteni. A kibocsátó feladata tájékoztatni a címzetteket a változásról, akiknek viszont azokat a további címzetteket kell tájékoztatniuk a változásról, akiknek ők a dokumentumot megküldték vagy lemásolták. Ha lehetséges, a kibocsátók a minősített dokumentumokon meghatározzák azt az időpontot, időtartamot vagy eseményt, amikortól vagy amelynek lejártát, illetve bekövetkezését követően a tartalom visszaminősíthető vagy minősítése megszüntethető. Egyébként a dokumentumokat legkésőbb ötévente felül kell vizsgálniuk annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti minősítés továbbra is szükséges-e.

(3)   A biztonságos irattárban tárolt bizalmas adatokat kellő időben, de legkésőbb a dokumentum létrehozását követő 25. évben meg kell vizsgálni annak eldöntésére, hogy szükség van-e azok visszaminősítésére, illetve a minősítés vagy a jelölés megszüntetésére. Ezen adatok vizsgálatára és közzétételére az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendelet(22) rendelkezéseinek megfelelően kerül sor. A minősítés megszüntetését a minősített adat kibocsátója vagy az adott időben illetékes szolgálat hajtja végre az I. melléklet 1. részének 10. szakaszával összhangban.

(4)   A minősítés megszüntetését követően a biztonságos irattárban tárolt, korábban minősített adatot át kell helyezni az Európai Parlament levéltárába állandó megőrzésre és további kezelésre az alkalmazandó szabályok szerint.

(5)   A jelölés megszüntetését követően a korábbi „egyéb bizalmas adat” az Európai Parlament adatkezelési szabályainak hatálya alá esik.

14. cikk : A biztonsági szabályok megsértése, bizalmas adatok elvesztése vagy illetéktelen tudomására jutása

(1)   Általában az adat bizalmas jellegének, vagy kifejezetten e határozatnak a megsértése az Európai Parlament képviselői esetén az Európai Parlament eljárási szabályzatában meghatározott szankciókkal kapcsolatos, vonatkozó rendelkezések alkalmazását vonja maga után.

(2)   Az Európai Parlament képviselője vagy személyzete által elkövetett szabálysértés a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben(23) (személyzeti szabályzat) foglalt eljárások és szankciók alkalmazását vonja maga után.

(3)   A szükséges vizsgálatokat – az ügy jellegének megfelelően – az elnök és/vagy a főtitkár szervezi meg a 6. számú biztonsági közleményben meghatározott szabálysértés esetén.

(4)   Amennyiben a bizalmas adatot egy uniós intézmény vagy tagállam továbbította az Európai Parlament felé, az elnök és/vagy a főtitkár – az ügy jellegének megfelelően – tájékoztatja az érintett uniós intézményt vagy tagállamot a minősített adat beigazolódott vagy feltételezett elvesztéséről vagy illetéktelen tudomására jutásáról, a vizsgálat eredményeiről és az ismételt előfordulás megakadályozására tett intézkedésekről.

15. cikk : E határozat és végrehajtási szabályainak kiigazítása, valamint évenkénti jelentéstétel e határozat alkalmazásáról

(1)   E határozat és az azt végrehajtó mellékletek szükséges kiigazítására vonatkozóan a főtitkár tesz javaslatot, és e javaslatokat döntéshozatal céljából továbbítja az Elnökségnek.

(2)   A főtitkár felelős azért, hogy e határozatot az Európai Parlament szolgálatai végrehajtsák, emellett ő adja ki az ISMS által szabályozott kérdések kezelési utasításait is, az e határozatban foglalt elvekkel összhangban.

(3)   A főtitkár éves jelentést nyújt be az Elnökségnek e határozat alkalmazásáról

16. cikk : Átmeneti és záró rendelkezések

(1)   A Minősített Adatok Osztályán vagy az Európai Parlament bármely más archívumában tárolt, bizalmasnak minősülő és 2014. április 1-je előtti keltezésű nem minősített adatokat e határozat alkalmazásában „egyéb bizalmas adatnak” kell tekinteni. A kibocsátó bármikor megváltoztathatja az adat bizalmas jellegének szintjét.

(2)   E határozat 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2014. április 1-jétől számított tizenkét hónapig a Tanács részéről az intézményközi megállapodásnak megfelelően rendelkezésre bocsátott, „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokat a Minősített Adatok Osztályán kell elhelyezni, nyilvántartásba venni és tárolni. Az ilyen adatokat az intézményközi megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjának, illetve 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően lehet megtekinteni.

(3)   Az Elnökség 2011. június 6-i, a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról szóló határozata hatályát veszti.

17. cikk : Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

I. melléklet   

1. RÉSZ    A BIZALMAS INFORMÁCIÓK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ALAPELVEK ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMSZABÁLYOK

1.   BEVEZETÉS

Ezek a rendelkezések állapítják meg azokat a bizalmas adatok védelmét szolgáló azon alapelveket és biztonsági minimumszabályokat, amelyeket az Európai Parlamentnek valamennyi munkahelyén, valamint a minősített adatok és „egyéb bizalmas adatok” valamennyi címzettjének tiszteletben kell tartania és/vagy be kell tartania a biztonság fenntartása és annak érdekében, hogy minden érintett személy biztos lehessen afelől, hogy a védelem közös szintje megvalósul. Ezeket a rendelkezéseket a II. mellékletben foglalt biztonsági közlemények és egyéb, a bizalmas adatok parlamenti bizottságok, valamint egyéb parlamenti szervek és tisztségviselők általi kezelésére vonatkozó egyéb rendelkezések egészítik ki.

2.   ALAPELVEK

Az Európai Parlament biztonsági politikája az általános belső igazgatási politikájának szerves részét képezi, és így alapjául az erre az általános politikára irányadó elvek szolgálnak. Ezek az elvek a törvényességet, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, a szubszidiaritást és az arányosságot foglalják magukban.

A törvényesség annak szükségességét jelenti, hogy a biztonsági feladatok ellátása során szigorúan a törvényes keretek között kell maradni, és meg kell felelni a vonatkozó jogi követelményeknek. Emellett a biztonság terén a hatásköröket megfelelő jogi rendelkezésekre kell alapozni. A személyzeti szabályzat rendelkezései, különösen a személyzetnek a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától való tartózkodására irányuló kötelezettségéről szóló 17. cikk, valamint a fegyelmi intézkedésekről szóló VI. cím maradéktalanul alkalmazandók. Végezetül, a biztonságnak az Európai Parlament felelősségi körén belül történő megsértésével úgy kell foglalkozni, hogy az megfeleljen eljárási szabályzatának és fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos politikájának.

Az átláthatóság annak szükségességét jelenti, hogy valamennyi biztonsági szabálynak és rendelkezésnek világosnak kell lennie, hogy a különböző szolgálatok és a különböző területek között egyensúlynak kell lennie (fizikai biztonság az információk védelmével összehasonlítva stb.), továbbá hogy következetes és strukturált biztonságtudatossági politikát kell folytatni. Emellett a biztonsági intézkedések végrehajtásához világos írásos iránymutatásokra van szükség.

Az elszámolási kötelezettség azt jelenti, hogy a biztonság terén a hatáskörök világosan meghatározásra kerülnek. Emellett azt is jelenti, hogy rendszeresen figyelemmel kell kísérni, hogy ezeket a hatásköröket megfelelően hajtották-e végre.

A szubszidiaritás azt jelenti, hogy a biztonságot a lehető legalacsonyabb szinten és az Európai Parlament Főigazgatóságaihoz és szolgálataihoz a lehető legközelebb szervezik meg.

Az arányosság elve azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységeket szigorúan csak arra korlátozzák, ami feltétlenül szükséges, valamint hogy a biztonsági intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a védeni kívánt érdekekkel, valamint az ezeket az érdekeket fenyegető tényleges vagy lehetséges veszéllyel, annak érdekében, hogy olyan védelemben részesülhessenek, amely a lehető legkisebb zavart okozza.

3.   AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ALAPJAI

A stabil információbiztonság alapjai a következők:

(a)   megfelelő kommunikációs és információs rendszerek. Ezek az Európai Parlament biztonsági hatóságának hatáskörébe tartoznak (az 1. biztonsági közleményben meghatározottak szerint).

(b)   az Európai Parlamenten belül az Információvédelmi hatóság (az 1. biztonsági közleményben meghatározottak szerint), amelynek hatáskörébe tartozik, hogy a biztonsági hatósággal együttműködve (az 1. biztonsági közleményben meghatározottak szerint) tájékoztasson és tanácsot adjon a kommunikációs és információs rendszerekre irányuló technikai fenyegetésekről és az e fenyegetésekkel szemben alkalmazandó védelmi eszközökről.

(c)   az Európai Parlament illetékes szolgálatai és más uniós intézmények biztonsági szolgálatai közötti szoros együttműködés.

4.   AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ELVEI

4.1. Célkitűzések

Az információbiztonság elsődleges céljai a következők:

(a)   a bizalmas adatok védelme a kémkedés, ezen adatok illetéktelenek tudomására jutása vagy az engedély nélküli kiszolgáltatás ellen;

(b)   a kommunikációs és információs rendszerekben és hálózatokban kezelt minősített adatok védelme a titkosságukat, integritásukat és rendelkezésre állásukat fenyegető veszélyekkel szemben;

(c)   a minősített adatoknak helyet adó európai parlamenti helyiségek védelme a szabotázzsal és a szándékos rosszindulatú rongálással szemben;

(d)   a biztonsági intézkedések kudarca esetén az okozott kár felmérése, a következmények korlátozása, a biztonsági vizsgálatok lefolytatása és a szükséges korrekciós intézkedések elfogadása.

4.2. Minősítés

4.2.1    A titkosság terén körültekintés és tapasztalat szükséges a védendő információk és anyagok kiválasztása és a védelem szükséges fokának megítélése során. Alapvető, hogy a védelem foka megfeleljen az egyes védendő információ vagy anyag biztonsági szempontú érzékenységének. A zökkenőmentes információáramlás biztosítása érdekében el kell kerülni mind a túlzottan magas, mind pedig a túlzottan alacsony minősítést.

4.2.2    A minősítési rendszer az ebben a szakaszban meghatározott elvek gyakorlatba való átültetésének eszköze. Hasonló minősítési rendszer alkalmazandó a kémkedés, a szabotázs, a terrorizmus és az egyéb fenyegetések elleni intézkedések megtervezése és megszervezése során, hogy a minősített adatoknak helyet adó legfontosabb helyiségek és azokon belül a legérzékenyebb pontok a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek.

4.2.3    Az információ minősítése kizárólag az adott információ kibocsátójának a feladata.

4.2.4    A minősítés szintje kizárólag az adott információ tartalmán alapulhat.

4.2.5    Több adattétel egy csoportba sorolása esetén az egész anyag tekintetében alkalmazandó minősítési szintnek legalább olyan magasnak kell lennie, mint a legmagasabb minősítésű alkotórész minősítése. Az információk gyűjteménye azonban magasabb minősítést is kaphat, mint az alkotórészei külön-külön.

4.2.6    Minősítés csak akkor és annyi időre adható, amikor és ameddig az szükséges.

4.3. A biztonsági intézkedések céljai

A biztonsági intézkedéseknek:

(a)   ki kell terjedniük mindazon személyekre, akik minősített adatokhoz férnek hozzá, a minősített adatokat hordozó eszközökre és minden „egyéb bizalmas adatra”, az ilyen adatoknak helyet adó valamennyi helyiségre és a fontos berendezésekre;

(b)   azonosítani kell tudniuk azokat a személyeket, akiknek a pozíciója (hozzáférés, kapcsolatok vagy egyéb tényezők tekintetében) veszélyeztetheti az ilyen adatok és az ilyen adatoknak helyet adó fontos berendezések biztonságát, és rendelkezniük kell ezen személyek kizárásáról vagy eltávolításáról;

(c)   meg kell akadályozniuk, hogy illetéktelen személyek az ilyen információkhoz vagy az azokat tartalmazó berendezésekhez hozzáférhessenek;

(d)   biztosítaniuk kell, hogy az ilyen információk terjesztése kizárólag a „szükséges ismeret” elve alapján történjék, ami a biztonság valamennyi vonatkozása szempontjából alapvető;

(e)   biztosítaniuk kell az – különösen az elektromágneses formában tárolt, feldolgozott vagy továbbított – bizalmas adatok integritását (azáltal, hogy meg akadályozzák azok megrongálódását, illetéktelen módosítását vagy illetéktelen törlését) és rendelkezésre állását (azok számára, akiknek szükségük van rá és a hozzáféréshez felhatalmazással rendelkeznek).

5.   KÖZÖS MINIMUMSZABÁLYOK

Az Európai Parlament biztosítja, hogy a biztonság közös minimumszabályait a minősített adatok valamennyi, mind az intézményen belüli, mind annak hatáskörébe tartozó címzettje – azaz az összes szolgálata és szerződéses megbízottja – betartsa, hogy az ilyen adatokat annak tudatában lehessen továbbítani, hogy azokat mindenhol ugyanolyan gondossággal kezelik. Ezek a minimumszabályok tartalmazzák az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak biztonsági tanúsítványának kritériumait és a bizalmas információk védelmére irányuló eljárásokat.

Az Európai Parlament az ilyen adatokhoz való hozzáférést harmadik felek számára csak azzal a feltétellel engedélyezi, ha azok biztosítják, hogy az adatok kezelése során olyan rendelkezések betartásával járnak el, amelyek ezekkel a közös minimumszabályokkal legalább szigorúan egyenértékűek.

Az ilyen közös minimumszabályok vonatkoznak azokra az esetekre is, amikor az Európai Parlament szerződés vagy támogatási megállapodás alapján ipari vagy más szervezeteket bíz meg bizalmas információkat érintő feladatokkal.

6.   BIZTONSÁG AZ EURÓPAI PARLAMENT TISZTVISELŐI ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK ALKALMAZÁSÁBAN ÁLLÓ EGYÉB PARLAMENTI ALKALMAZOTTAK VONATKOZÁSÁBAN

6.1.   Az Európai Parlament tisztviselőire és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottakra vonatkozó biztonsági előírások

Az Európai Parlament azon tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló azon egyéb parlamenti alkalmazottak, akik olyan beosztásban dolgoznak, amelyben minősített adatokhoz férhetnének hozzá, hivatalba lépésükkor, majd ezt követően rendszeres időközönként alapos oktatásban részesülnek a biztonság szükségessége és az ezzel kapcsolatos eljárások tekintetében. E személyek számára előírás, hogy írásban erősítsék meg, hogy az alkalmazandó biztonsági rendelkezéseket elolvasták és teljes mértékben megértették.

6.2.   A vezetők felelőssége

A vezetők kötelezettségeinek részét kell képezze annak ismerete, hogy beosztottjaik közül kik vesznek részt minősített adatokkal kapcsolatos munkában, illetve kik rendelkeznek hozzáféréssel biztonságos kommunikációs vagy információs rendszerekhez, továbbá hogy feljegyezzék és jelentsék azokat az eseményeket vagy nyilvánvalóan gyenge pontokat, amelyek kihatással lehetnek a biztonságra.

6.3.   Az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak biztonsági státusza

Eljárások kialakítására kerül sor annak biztosítására, hogy – amikor az Európai Parlament tisztviselőjével vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottal kapcsolatosan kedvezőtlen információk válnak ismertté – lépéseket tegyenek annak meghatározása érdekében, hogy az illető személy munkája során kapcsolatba kerül-e minősített adatokkal vagy rendelkezik-e hozzáféréssel biztonságos kommunikációs vagy információs rendszerekhez, és hogy erről tájékoztassák az Európai Parlament illetékes szolgálatát. Ha az illetékes nemzeti biztonsági hatóság jelzi, hogy a kérdéses személy biztonsági kockázatot jelent, az illetőt azon feladatokból, amelyek ellátása során a biztonságot veszélyeztetheti, ki kell zárni vagy beosztásából el kell távolítani.

7.   FIZIKAI BIZTONSÁG

A „fizikai biztonság” a minősített adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó fizikai és technikai védelmi intézkedések alkalmazását jelenti

7.1.   A védelem szükségessége

A minősített adatok védelmének biztosítása érdekében alkalmazandó fizikai biztonsági intézkedések mértékének arányosnak kell lennie a birtokolt információk és anyagok minősítésével és mennyiségével, valamint az azokat fenyegető veszéllyel. A minősített adatok valamennyi birtokosa egységes gyakorlatot köteles követni az ilyen információk minősítése tekintetében, és közös védelmi szabályoknak köteles eleget tenni a védelmet igénylő információk és anyagok megőrzése, továbbítása és megsemmisítése tekintetében.

7.2.   Ellenőrzés

A minősített adatok elhelyezésére szolgáló területek elhagyása előtt a minősített adatok biztonságos megőrzéséért felelős személyeknek meg kell győződniük arról, hogy az adatok tárolása kellően biztonságos-e és hogy az összes biztonsági berendezést (zárakat, riasztókat stb.) működésbe hozták-e. Munkaidő után további, független ellenőrzéseket kell végezni.

7.3.   Az épületek biztonsága

A minősített adatok vagy a biztonságos kommunikációs és információs rendszerek elhelyezésére szolgáló épületeket védeni kell az illetéktelen behatolás ellen.

A minősített adatok számára nyújtott védelem természete – például ablakrácsok, ajtózárak, őrök a bejáratnál, automatikus hozzáférés-ellenőrző rendszerek, biztonsági ellenőrzések és őrjáratok, riasztórendszerek, behatolásjelző rendszerek és őrkutyák – a következőktől függ:

(a)   a védendő információ és anyag minősítése, mennyisége és elhelyezkedése az épületen belül;

(b)   az érintett információkat és anyagokat tartalmazó biztonsági tárolóeszközök minősége; továbbá

(c)   az épület fizikai jellemzői és elhelyezkedése.

A kommunikációs és információs rendszerek számára nyújtott védelem jellege attól függ, hogy a felmérések szerint milyen eszközérték forog kockán és mekkora a lehetséges kár a biztonság veszélyeztetése esetén, továbbá hogy milyenek a rendszer elhelyezésére szolgáló épület fizikai jellemzői és milyen az elhelyezkedése, valamint attól, hogy a rendszer miként van elhelyezve az épületen belül.

7.4.   Vészhelyzeti tervek

Előzetesen részletes terveket kell kidolgozni a minősített adatok védelmére vészhelyzet esetén.

8.   BIZTONSÁGI AZONOSÍTÓK, JELÖLÉSEK, FELTÜNTETÉS ÉS A MINŐSÍTÉS SZABÁLYAI

8.1.   Biztonsági azonosítók

Csak az ezen határozat 2. cikkének d) pontjában meghatározott minősítések alkalmazhatók.

Egyezményes biztonsági azonosító használható a minősítés érvényességi idejének behatárolására (azaz a minősített adatok automatikus visszaminősítése vagy a minősítésük automatikus megszüntetése időpontjának maghatározására).

Biztonsági azonosítókat csak minősítéssel együtt lehet használni.

A 2. biztonsági közlemény további szabályozást tartalmaz a biztonsági azonosítók tekintetében, amelyek meghatározását a kezelési utasítások tartalmazzák.

8.2.   Jelölések

A jelöléseket a bizalmas adatok kezelésére vonatkozó, előre meghatározott, konkrét utasítások részletezésére használják. A jelölések továbbá jelölhetnek egy adott dokumentum által érintett területet vagy egy adott, a „szükséges ismeret” elve alapján történő elosztást, illetve (nem minősített adatok esetében) a tilalom végét.

A jelölés nem minősítés, és helyette nem használható.

A 2. biztonsági közlemény további szabályozást tartalmaz a jelölések tekintetében, amelyek meghatározását a kezelési utasítások tartalmazzák.

8.3.   A minősítések és a biztonsági azonosítók feltüntetése

A minősítéseket, a biztonsági azonosítókat és a jelöléseket a 2. biztonsági közlemény E. pontjával és a kezelési utasításokkal összhangban kell feltüntetni.

8.4.   A minősítés szabályai

8.4.1   Általános követelmények

Az adatok csak akkor kapnak minősítést, ha ez szükséges. A minősítést világosan és szabályosan kell jelölni és a minősítés csak addig tartható fenn, amíg az adatok védelemre szorulnak. Az adatok minősítése és későbbi visszaminősítése vagy a minősítés megszüntetése kizárólag a kibocsátó feladata.

Az Európai Parlament tisztviselői csak a főtitkár utasítására vagy megbízásából végzik el az adatok minősítését, illetve minősítik azokat vissza vagy szüntetik meg minősítésüket.

A minősített dokumentumok kezelésére vonatkozó részletes eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy a bennük foglalt információknak megfelelő védelmük biztosítva legyen.

A „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten minősített adatok kibocsátására felhatalmazott személyek számát a lehető legkisebbre kell korlátozni és nevüket egy a Minősített Adatok Osztálya (CIU) által összeállított listán kell feljegyezni.

8.4.2   Minősítések alkalmazása

Egy dokumentum minősítését az határozza meg, hogy tartalma a 2. cikk d) pontjában foglalt fogalommeghatározásoknak megfelelően mennyire érzékeny. Fontos, hogy a minősítést szabályosan határozzák meg és csak akkor alkalmazzák, ha valóban szükséges.

A csatolmányokat tartalmazó levél vagy feljegyzés legalább ugyanolyan magas minősítést kap, mint a legmagasabb minősítésű csatolmánya. A kibocsátónak világosan jeleznie kell, hogy a levél vagy feljegyzés milyen szintű minősítést kapjon, ha a csatolmányaitól elválasztják.

A minősítendő dokumentum kibocsátójának követnie kell a fenti szabályokat és el kell kerülnie mind a felülminősítést, mind az alulminősítést.

Egy adott dokumentum egyes oldalai, bekezdései, szakaszai, mellékletei, függelékei, toldalékai és csatolmányai eltérő minősítést igényelhetnek és ennek megfelelő jelölést kell kapniuk. A dokumentum egésze a legmagasabb minősítésű rész minősítését kapja.

9.   ELLENŐRZÉSEK

Az Európai Parlament Biztonsági és Kockázatértékelési Igazgatósága – amely segítséget kérhet a Bizottság vagy a Tanács biztonsági hatóságaitól – rendszeres időközönként belső ellenőrzést végez a minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedések tekintetében.

A biztonsági hatóságok és az uniós intézmények illetékes szolgálatai a valamennyi fél által kezdeményezett, megállapodáson alapuló folyamat részeként elvégezhetik a vonatkozó intézményközi megállapodásoknak megfelelően kicserélt minősített adatok védelmét célzó biztonsági intézkedések szakértői értékelését.

10.   A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSÁT ÉS A JELÖLÉS MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ ELJÁRÁSOK

10.1   A Minősített Adatok Osztálya megvizsgálja a nyilvántartásában szereplő bizalmas adatokat, és a dokumentum kibocsátójának hozzájárulását kéri a minősítés vagy a jelölés legkésőbb a dokumentum létrehozásának 25. évfordulóján történő megszüntetéséhez. Azokat a dokumentumokat, amelyek minősítését vagy jelölését az első vizsgálatkor nem szüntetik meg, rendszeresen, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. A ténylegesen a biztonságos helyen a biztonságos irattárban lévő és megfelelően minősített dokumentumokon kívül a jelölés megszüntetésére irányuló eljárás az akár a Parlament szervénél/hivatalánál, vagy a Parlament levéltáráért felelő szolgálatnál található egyéb bizalmas adatokra is kiterjedhet.

10.2   A dokumentum minősítésének feloldására vagy jelölésének megszüntetésére irányuló döntést főszabályként kizárólag a dokumentum kibocsátója hozhatja meg, vagy, kivételes esetben, az ilyen adatokat birtokoló parlamenti szervvel/hivatallal együttműködésben, mielőtt a dokumentumban szereplő adatok továbbításra kerülnének a Parlament levéltáráért felelős szolgálathoz. A minősített adatok minősítésének feloldására vagy jelölésének megszüntetésére csak a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor. „Egyéb bizalmas adatok” esetén az ilyen adatok felett rendelkező parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága a kibocsátóval együttműködve dönt arról, hogy a dokumentum minősítése feloldható-e.

10.3   A Minősített Adatok Osztályának feladata, hogy a kibocsátó nevében tájékoztassa a dokumentumok címzettjeit a minősítés vagy jelölés megváltozásáról, akiknek viszont azokat a további címzetteket kell tájékoztatniuk a változásról, akiknek ők a dokumentumot megküldték vagy lemásolták.

10.4   A minősítés megszüntetése nem vonatkozik a dokumentumon esetlegesen megjelenő biztonsági azonosítókra vagy jelölésekre.

10.5   A minősítés feloldása esetén a dokumentum minden oldalán alul és felül feltüntetett eredeti minősítést át kell húzni. A dokumentum első oldalát (a borítólapját) le kell pecsételni, és fel kell tüntetni rajta a Minősített Adatok Osztályára való hivatkozást. A jelölés megszüntetése esetén a dokumentum minden oldalán felül feltüntetett eredeti jelölést át kell húzni.

10.6   A dokumentum szövegét, amelynek a minősítését feloldották vagy jelölését megszüntették, hozzá kell csatolni ahhoz az elektronikus mappához vagy az ezzel egyenértékű rendszerhez, amelyben azt regisztrálták.

10.7   A magánszférára és az egyén sérthetetlenségére vagy a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a 354/83/EGK, Euratom rendelet 2. cikke alkalmazandó.

10.8   A 10.1-10.7 pontok rendelkezésein kívül az alábbi szabályok alkalmazandók:

(a)   harmadik felek dokumentumai tekintetében a Minősített Adatok Osztálya a minősítés feloldása vagy a jelölés megszüntetése előtt konzultál az érintett harmadik féllel;

(b)   a magánszférára és az egyén sérthetetlenségére vonatkozó kivétel tekintetében a minősítés feloldásakor vagy a jelölés megszüntetésekor figyelembe veszik különösen az érintett személy hozzájárulását, vagy adott esetben az érintett azonosíthatatlanságát;

(c)   a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozó kivétel tekintetében az érintett személy tájékoztatása történhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel révén, a megjegyzések előterjesztésére vonatkozó határidő pedig 4 hét lehet.

2. RÉSZ    BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

11.    AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPVISELŐIRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

11.1   A „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősítésett adatokhoz való hozzáférés érdekében az európai parlamenti képviselők felhatalmazást kell hogy kapjanak akár az e melléklet 11.3 és 11.4 pontjában említett eljárásnak megfelelően, akár az e határozat 3. cikkének (4) bekezdése szerinti hivatalos nyilatkozatuk alapján, amelyben vállalják, hogy ezeket az adatokat nem közlik másokkal.

11.2   Ahhoz, hogy az Európai Parlament képviselői hozzáférhessenek a „SECRET UE/EU SECRET” vagy „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokhoz, a 11.3 és 11.14 pontban említett eljárásnak megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük.

11.3   Felhatalmazást csak az Európai Parlament azon képviselői kapnak, akiket a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai a 11.9-11.14 pontban említett eljárásnak megfelelően biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá. A képviselők felhatalmazása tekintetében az elnök az illetékes.

11.4   Az elnök azt követően adhatja meg az írásos felhatalmazást, hogy megkapta a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak véleményét a 11.8-11.13 pontnak megfelelően lefolytatott biztonsági ellenőrzés alapján.

11.5   Az Európai Parlament Biztonsági és Kockázatértékelési Igazgatósága naprakész listát vezet az Európai Parlament azon képviselőiről, akik felhatalmazást kaptak, beleértve a 11.15 pont értelmében vett ideiglenes felhatalmazást is.

11.6   A felhatalmazás ötéves időtartamra vagy azon feladatok időtartamára érvényes, amelyekre tekintettel a felhatalmazást megadták, attól függően, hogy melyik a rövidebb. A felhatalmazás a 11.4 pontban meghatározott eljárásnak megfelelően megújítható.

11.7   Az elnök visszavonja a felhatalmazást, ha úgy ítéli meg, hogy a visszavonásra megfelelő oka van. A felhatalmazás visszavonásáról szóló határozatról értesíteni kell az érintett európai parlamenti képviselőt, aki még a visszavonásról szóló határozat érvénybe lépése előtt meghallgatást kérhet az elnöktől, valamint az illetékes nemzeti hatóságot.

11.8   A biztonsági ellenőrzést az Európai Parlament érintett képviselője közreműködésével és az elnök kérésére folytatják le. Az ellenőrzés tekintetében az érintett képviselő állampolgársága szerinti tagállam nemzeti hatósága az illetékes.

11.9   Az ellenőrzési eljárás részeként az Európai Parlament érintett képviselőjének kérdőívet kell kitöltenie.

11.10   Az elnök az illetékes nemzeti hatósághoz intézett megkeresésében meghatározza az Európai Parlament érintett képviselője rendelkezésére bocsátandó minősített adatok szintjét, hogy az ellenőrzési eljárást lefolytathassa.

11.11   Az illetékes nemzeti hatóság által lefolytatott teljes biztonsági ellenőrzési eljárásra és a kapott eredményekre az érintett tagállamban hatályos megfelelő szabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is.

11.12   Ha az illetékes nemzeti hatóság kedvező véleményt ad, az elnök megadhatja a felhatalmazást az Európai Parlament érintett képviselőjének.

11.13   Az illetékes nemzeti hatóság elutasító véleményéről értesíteni kell az Európai Parlament érintett képviselőjét, aki meghallgatást kérhet az elnöktől. Ha az elnök szükségesnek tartja, az illetékes nemzeti hatóságtól további tájékoztatást kérhet. Ha az elutasító véleményt a hatóság megerősítik, akkor a felhatalmazást nem lehet megadni.

11.14   Az Európai Parlament mindazon képviselői, akik a 11.3 pont értelmében felhatalmazást kaptak, a felhatalmazás megadásának időpontjában, majd azt követően rendszeres időközönként minden szükséges utasítást megkapnak a minősített adatok védelmével és a védelem biztosításának módjával kapcsolatosan. E képviselőknek nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben igazolják, hogy megkapták ezeket az iránymutatásokat.

11.15   Kivételes esetben az elnök, miután az illetékes nemzeti hatóságot értesítette és az erre egy hónapon belül nem reagált, legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes felhatalmazást adhat az Európai Parlament valamely képviselőjének, amíg a 11.11 pontban említett ellenőrzés eredményét meg nem kapja. Az így megadott ideiglenes felhatalmazások nem biztosítanak hozzáférést a „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten vagy azzal egyenértékű szinten minősített adatokhoz.

12.    AZ EURÓPAI PARLAMENT TISZTVISELŐIRE ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK ALKALMAZÁSÁBAN ÁLLÓ EGYÉB PARLAMENTI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

12.1   A minősített adatokhoz az Európai Parlamentnek csak azok a tisztviselői és csak azok a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak férhetnek hozzá, akiknek feladataik alapján és a szolgálat követelményei miatt ismerniük vagy használniuk szükséges azokat.

12.2   Ahhoz, hogy az Európai Parlament tisztviselői és az érintett képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak hozzáférhessenek a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL”, „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” vagy „SECRET UE/EU SECRET” szinten, illetve az azzal egyenértékű szinten minősített adatokhoz, a 12.3 és 12.4 pontban meghatározott eljárásnak megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük.

12.3   Felhatalmazást a 12.1 pontban említett személyek közül csak azok kapnak, akiket a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai a 12.9-12.14 pontban említett eljárásnak megfelelően biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá. Az Európai Parlament tisztviselőinek és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak felhatalmazása tekintetében a főtitkár az illetékes.

12.4   A főtitkár azt követően adhatja meg az írásos felhatalmazást, hogy megkapta a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak véleményét a 12.8-12.13 pontoknak megfelelően lefolytatott biztonsági ellenőrzés alapján.

12.5   Az Európai Parlament Biztonsági és Kockázatértékelési Igazgatósága naprakész listát vezet az Európai Parlament megfelelő szolgálatai által megadott valamennyi, biztonsági ellenőrzéshez kötött beosztásról, valamint mindazokról a személyekről, akik felhatalmazást kaptak, beleértve a 12.15 pont értelmében vett ideiglenes felhatalmazást is.

12.6   A felhatalmazás ötéves időtartamra vagy azon feladatok időtartamára érvényes, amelyekre tekintettel a felhatalmazást megadták, attól függően, hogy melyik a rövidebb. A felhatalmazás a 12.4 pontban említett eljárásnak megfelelően megújítható.

12.7   Az elnök visszavonja a felhatalmazást, ha úgy ítéli meg, hogy a visszavonásra megfelelő oka van. A felhatalmazás visszavonásáról szóló határozatról értesíteni kell az Európai Parlament érintett tisztviselőjét vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottat, akik még a visszavonás hatályba lépése előtt meghallgatást kérhetnek a főtitkártól, valamint az illetékes nemzeti hatóságot.

12.8   A biztonsági ellenőrzést az Európai Parlament érintett képviselője vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazott közreműködésével, és a főtitkár kérésére folytatják le. Az ellenőrzés tekintetében az érintett személy állampolgársága szerinti tagállam nemzeti hatósága az illetékes. Amennyiben a nemzeti jogszabályok és rendelkezések ezt lehetővé teszik, az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálatot folytathatnak az ország állampolgárságával nem rendelkező azon személyekkel kapcsolatban, akik hozzáférést kérnek „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL, SECRET UE/EU SECRET vagy TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten minősített adatokhoz.

12.9   Az ellenőrzési eljárás részeként az Európai Parlament érintett tisztviselőjének vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottnak kérdőívet kell kitöltenie.

12.10   A főtitkár az illetékes nemzeti hatósághoz intézett megkeresésében meghatározza az Európai Parlament érintett tisztviselője vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazott rendelkezésére bocsátandó minősített adatok szintjét, hogy az az ellenőrzési eljárást lefolytathassa, és véleményt adhasson arról, hogy milyen szintű felhatalmazást lenne helyénvaló adni az adott személynek.

12.11   Az illetékes nemzeti hatóság által lefolytatott teljes biztonsági ellenőrzési eljárásra és a kapott eredményekre az érintett tagállamban hatályos megfelelő szabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is.

12.12   Ha az illetékes nemzeti hatóság kedvező véleményt ad, a főtitkár megadhatja a felhatalmazást az Európai Parlament képviselőjének vagy a valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottnak.

12.13   Az illetékes nemzeti hatóság elutasító véleményéről értesíteni kell az Európai Parlament érintett tisztviselőjét vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottat, akik meghallgatást kérhetnek a főtitkártól. Ha a főtitkár szükségesnek tartja, az illetékes nemzeti hatóságtól további tájékoztatást kérhet. Ha az elutasító véleményt a hatóság megerősíti, akkor a felhatalmazást nem lehet megadni.

12.14   Az Európai Parlament mindazon tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló mindazon egyéb parlamenti alkalmazottak, akik a 12.4 és 12.5 pont értelmében felhatalmazást kaptak, a felhatalmazás megadásának időpontjában, majd azt követően rendszeres időközönként minden szükséges utasítást megkapnak a minősített adatok védelmével és a védelem biztosításának módjával kapcsolatosan. E tisztviselők és alkalmazottak nyilatkozatot írnak alá, amelyben igazolják, hogy megkapták ezeket az utasításokat és vállalják azok betartását.

12.15   Kivételes esetben a főtitkár, miután az illetékes nemzeti hatóságot értesítette és az erre egy hónapon belül nem reagált, legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes felhatalmazást adhat az Európai Parlament tisztviselőjének vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottnak, amíg a 12.11 pontban említett ellenőrzés eredményét meg nem kapja. Az így megadott ideiglenes felhatalmazások nem biztosítanak hozzáférést a „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” szinten vagy ezzel egyenértékű szinten minősített adatokhoz.

II. MELLÉKLET   (24)

F.    Személyi összeférhetetlenség

Az Elnökség jóváhagyásával, indokolással ellátott határozattal egy képviselőtől meg lehet tagadni valamely dokumentumba való betekintést, ha az Elnökség a képviselő meghallgatása után arra a meggyőződésre jut, hogy a betekintés a Parlament intézményi érdekeinek vagy a közérdeknek az elfogadhatatlan sérelméhez vezetne, és hogy a betekintést a képviselő magán- vagy személyes jellegű indítékból kéri. A képviselő az ilyen határozat ellen a kézhezvételtől számított egy hónapon belül indoklással ellátott panaszt emelhet. A panaszról a Parlament a benyújtást követő ülésen, vita nélkül határoz.

(1)Elfogadta a Parlament 1989. február 15-i határozatával és módosította a 2001. november 13-i határozatával.
(2)HL C 298., 2002.11.30., 1. o.
(3)HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(4)HL L 113., 1995.5.19., 1. o.
(5)HL C 172., 1999.6.18., 1. o.
(6)HL C 298., 2002.11.30., 4. o.
(7)HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(8)HL C 374., 2001.12.29., 1. o.
(9)HL L 101., 2001.4.11., 1. o.
(10)HL C 95., 2014.4.1., 1. o.
(11)HL C 298., 2002.11.30., 1. o.
(12)HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(13)HL C 210., 2010.8.3., 1. o.
(14)HL L 141., 2011.5.27., 17. o.
(15)HL C 190., 2011.6.30., 2. o.
(16)Most 11. cikk (2) bekezdése és 165–167. cikk.
(17)HL L 56., 1968.3.4., 1 .o.
(18)HL C 96, 2014.4.1., 1. o.
(19)Most 25. cikk (12) bekezdése.
(20)HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
(21)HL C 95., 2014.4.1., 1. o.
(22)HL L 43., 1983.2.15., 1. o.
(23)HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(24)HL C 96., 2014.4.1., 21. o.
Utolsó frissítés: 2015. augusztus 3.Jogi nyilatkozat