Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2005. március 31-i "Szerkezetátalakítások és foglalkoztatás – A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe" című közleményére (COM(2005)0120), és a Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. december 14-i véleményére (CESE 1495/2005),

—  ‐ tekintettel a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartára és a vonatkozó cselekvési programra,

—  ‐ tekintettel egy európai vállalkozói tanács, illetve a közösségi méretű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelvre(1),

—  ‐ tekintettel a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvre(2),

—  ‐ tekintettel a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvre(3),

—  ‐ tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

—  ‐ tekintettel az európai vállalati szerkezetátalakításokról szóló, 1999. október 28-i(5), 2000. február 17-i(6) és a 2001. február 15-i(7) állásfoglalásaira,

—  ‐ tekintettel a munkavállalók vállalati nyereségben és eredményben való részesedésének (beleértve a tőkerészesedést is) előmozdításáról szóló, 1992. július 27-i 92/443/EGK tanácsi ajánlásra(8),

—  ‐ tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire és az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásaira(9), különösen a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatáról szóló, 2000. március 15-i állásfoglalásra(10),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért. A lisszaboni stratégia új kezdete" című közleményére (COM(2005)0024),

—  ‐ tekintettel a 2005. március 22-23-án Brüsszelben tartott Európai Tanács elnökségi következtetéseire és ugyanebben a témában saját, 2005. április 13-i állásfoglalására(11),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "A szerkezetváltás támogatása: iparpolitika a kibővített Európában" című közleményére (COM(2004)0274) és saját, 2005. június 9-i állásfoglalására(12),

—  ‐ tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. szeptember 29-i, "A társadalmi párbeszéd és a dolgozók bevonása: az ipari változások megelőzésének és kezelésének kulcsfontosságú tényezője" című saját kezdeményezésű véleményére (CESE 1073/2005),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a szociális menetrendről szóló közleményére (COM(2005)0033) és saját, a 2006 és 2010 közötti időszakra szóló szociálpolitikai menetrendről szóló, 2005. május 26-i állásfoglalására(13),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett "Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért – a Közösség lisszaboni programja" című közleményére (COM(2005)0330),

—  ‐ tekintettel a Bizottság kezdeményezésére, amelyben a 2006. évet a "munkavállalói mobilitás" évének nyilvánítja, valamint ennek a lisszaboni stratégia megvalósításában játszott szerepére(14),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Közös jövőnk építése. A kibővült Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei – 2007–2013" című közleményére (COM(2004)0101), a Bizottság "A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv" című közleményére (COM(2004)0487) és a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről szóló saját, 2005. június 8-i állásfoglalására(15),

—  ‐ tekintettel a 2005. december 15-16-i, brüsszeli Európa Tanács elnökségi következtetéseire a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan,

—  ‐ tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2004)0492),

—  ‐ tekintettel az Európai Szociális Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2004)0493,

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésére, valamint 127., 136. és 158. cikkére,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0031/2006),

A.   mivel az európai szociális modellek központi eleme a gazdasági és szociális megközelítés alkalmazása a kockázatokkal szemben, amely megközelítés egyúttal a szolidaritáson és a szociális biztonságon alapuló gondoskodó állam kiépítését célzó különböző nemzeti politikákban is megjelenik,

B.   mivel ezek a kockázatok - ha nem előzik meg őket - lesújthatnak a munkavállalókra, és megsemmisíthetik őket, holott számukra a munka a szabadságuk és a méltóságuk egyik alapvető eleme, és mivel a nyílt piacgazdasággal járó versenyben a munkáltatók és azok termelőeszközei is fejlődnek, mivel ezek a kockázatok - ha nem előzik meg őket - lesújthatnak éppúgy a munkavállalókra, akik számára a munka a szabadságuk és méltóságuk egyik alapvető eleme, mint a munkáltatókra és azok termelőeszközeire, melyek a nyílt piacgazdasággal járó verseny adta környezetben fejlődnek,

C.   mivel helyénvaló különbséget tenni az ágazatváltásokhoz kapcsolódó vállalati szerkezetátalakítások és a legtöbbször költségcsökkentési céllal végrehajtott vállalatáthelyezések között, úgy értékelve, hogy e két eset különböző válaszokat igényel,

D.   mivel a gazdasági változások elkerülhetetlenek, függetlenül attól, hogy előre látható vagy váratlan folyamatok, politikai elképzelések vagy válságok folyományaként következnek be; mivel a változások az összes tagállamot érintik, bármilyen legyen is gazdasági fejlettségi szintjük, illetve szociális hálójuk, jóllehet a tagállamokkal szembeni kihívások eltérőek lehetnek, és ezekre a kihívásokra a tagállamok különféle, speciális válaszokat adhatnak a rendelkezésükre álló védelmi eszközök természetétől, a hosszú távú, beruházásokra és kutatásra vonatkozó stratégiai választásoktól, és szélesebb értelemben a közelmúltbeli gazdasági és politikai történetüktől függően;

E.   mivel a szerkezetátalakítások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez, a versenyképessé válás céljából, ugyanakkor a vállalatoknak és a munkavállalóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés céljából,

F.   mivel a szerkezetátalakításnak különböző szintjei léteznek (ágazatközi és ágazaton belüli szerkezetátalakítások, vállalati szintű szerkezetátalakítások és a munkavállalói szintű szerkezetátalakítások), és a vállalatok szintjén különböző típusú szerkezetátalakítások fordulnak elő (termelési folyamatok átalakítása, tevékenységek kiszervezése, vállalatáthelyezések, üzemek bezárása, létszámcsökkentés, fúzió/felvásárlás stb.); és mivel szerkezetátalakulás a munkavállalói szinten is végbemegy amint a munkavállalók képességeivel szemben támasztott követelmények szigorodnak; mivel a szerkezetátalakítások e különböző szintjei és típusai eltérő választ igényelnek,

G.   úgy véli, hogy a globalizáció egyik következménye egyfajta növekvő koncentráció, és a nagy nemzetközi csoportok egyesülése, illetve létrehozása, ami néha alapvető stratégiai fontosságú ágazatokban megy végbe; ezért úgy véli, hogy a vállalatok támogatásáról már nem csak az egyes országokban, hanem nemzetközi szinten kell vitát folytatni; mivel többek között úgy ítéli meg, hogy a kis-, és középvállalkozásokra szintén hatással van a globalizáció, és ezeknek a vállalkozásoknak e tekintetben a nagy vállalatcsoportokkal azonos figyelemben kell részesülniük,

H.   mivel a vállalati szerkezetátalakításokat kikényszerítő nehézségeket nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra; osztja és támogatja a Bizottság álláspontját, mely szerint az Uniónak, a tagállamokkal közösen, következetesen vállalnia kell az általa kezdeményezett politikák költségét és jogalkotási következményeit;

I.   megállapítva, hogy a szerkezetátalakítások következményei néha ellentétesek a lisszaboni célkitűzésekkel, nevezetesen a teljes foglalkoztatottság előmozdítása, a munka minősége, a társadalmi és területi kohézió, valamint a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel; úgy ítéli meg, hogy a munkavállalóknak biztosítani kell a lehetőséget a képességeik fejlesztésre és az élethosszig tartó tanulásra,

J.   mivel alapvető fontosságú annak elismerése, hogy a gazdasági és szociális megújulás központi szerepet tölt be a lisszaboni stratégiában, és mivel a szerkezetátalakítások elengedhetetlenül fontosak a gazdagság teremtésének folyamatához és az életszínvonal növeléséhez,

K.   úgy ítélve meg, hogy a szociális partnereknek és a hatóságoknak alapvető szerepet kell betöltenie a szerkezetátalakítások végigkísérésében, mind globális szinten új munkahelyek teremtésével, mind egyéni szinten, biztosítva az érintett munkavállalóknak az új tevékenységekhez való alkalmazkodást, például képzéseken keresztül, de az előkészítésükben és – amennyiben lehetséges – az alternatív megoldások felkutatásában is,

L.   mivel Európában a mobilitás túlságosan alacsony mértékű, ezért az aktivitási potenciál nincs kellően kihasználva, és mivel a mobilitást kipróbálni vágyó munkavállalók gyakran képtelenek munkájukat külföldön végezni adminisztratív és nyelvi akadályok miatt; mivel az élethosszig tartó oktatás és képzés területén foganatosított nemzeti szintű intézkedéseket túlságosan alacsony mértékben alkalmazzák,

M.   mivel a gyenge gazdasági növekedés Európában, és a vállalkozások alacsony versenyképessége részben a termelő beruházások és a kutatás alacsony mértékének tudható be; és úgy ítélve meg, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie és támogatnia kellene a vállalkozások beruházási képességét és a fejlesztési lehetőségeket,

N.   mivel a megfelelő előrelátással és felelősségteljesen cselekvő vállalkozásoknak a lehető legjobb képzési feltételeket kellene biztosítaniuk munkavállalóik számára a következő területeken:

O.   mivel európai szinten az elsődleges információforrás az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, amely az ERM (European Restructuring Monitor) irányítását is végzi, és úgy ítélve meg, hogy ezt a forrást optimalizálni kell, különösen a tekintetben, hogy az információk az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetők és hozzáférhetők legyenek,

P.   mivel az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén,

1.   üdvözli, hogy a Bizottság átfogó és átjárható megközelítést választott egy olyan kérdés kezelésére, amely a vállalkozások, a munkavállalók, a munkavállalók társadalmi és munkakörnyezete számára egyformán fontos;

2.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy a szerkezetátalakításoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel, sem a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján és a nemzeti szokásokat és gyakorlatokat tiszteletben tartva azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek; úgy ítéli meg, hogy e feltételek együttesen ritkán állnak rendelkezésre;

3.   úgy ítéli meg, hogy vállalati szerkezetátalakításokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából;

4.   megállapítja, hogy az állandóan változó általános feltételekhez történő folyamatos alkalmazkodás elengedhetetlen a vállalatok fejlődéséhez; e tekintetben fontos, hogy - amint azt az európai szociális partnerek az "Iránymutatások a változások és társadalmi következményeik kezeléséhez" című, 2003. október 16-i közös dokumentumukban rámutatnak - kellő időben kell a munkavállalók vagy képviselőik számára elmagyarázni a változások szükségességét, és figyelembe venni a munkavállalók érdekeit; úgy ítélve meg, hogy a szerkezetátalakítások a modern gazdaság állandó jellemzői, és a változásokhoz történő alkalmazkodás abszolút szükségként jelenik meg azok előtt a vállalatok előtt, amelyek versenyképesek kívánnak maradni;

5.   az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság 2005. szeptember 29-i "Társadalmi párbeszéd és ipari változások" (CESE 1073/2005), című véleményéhez hasonlóan úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítás sikere természetesen a vállalatok versenyképességén és innovációs képességén, de ugyanúgy a munkahelyek megőrzésén és a negatív hatások megfelelő társadalmi kezelésén is mérhető;

6.   úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió a piaci nyitás előmozdítója, és ezért intézkedéseket és pénzügyi forrásokat kellene javasolnia szerkezetátalakítások és azok társadalmi következményeinek hatékonyabb előkészítése és kezelése érdekében, és ösztönöznie kellene az innovációt, az újabb cégalapítási lehetőségek keresését, valamint a munkafeltételek fenntartását;

7.   úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió tartozik magának azzal, hogy választ ad az olyan világméretű kihívásokra, mint a nemzeteken átnyúló szerkezetátalakítások, az európai gazdaság és a vállalatok versenyképességének javításával, jobb koordinálással, és a meglévő négy közösségi eszköz összehangoltabb használatával:

8.   osztja a Bizottság véleményét, amely szerint az ESZA és kisebb mértékben a szerkezetátalakítás alatt álló KKV-k oly sokszor elhanyagolt esetében az ERFA is alapvető szerepet játszik a szerkezetátalakítások előkészítésében és kezelésében, és javasolja, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló tárgyalás alatt álló pénzügyi terv még inkább a szerkezetátalakítások előkészítésére és kezelésére irányuljon, főként azokban a térségekben, ahol az ágazati koncentráció magas, és hogy az alapok e törekvésnek megfelelő pénzügyi kerettel rendelkezzenek;

9.   figyelembe véve, hogy bizonyos szerkezetátalakítások nem láthatók előre, területi hatásuk nehezen tervezhető, továbbá figyelembe véve az EU politikáinak e területen kifejtett hatását, úgy ítéli meg, hogy szükség van egy európai globalizációs alkalmazkodási alap és rendkívüli tartalékalap létrehozására, és üdvözli az Európai Tanács fenti, a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozó elnökégi következtetéseit e tárgyban;

10.   kéri, hogy

11.   támogatja, hogy az Unió kulcsfontosságú partner legyen a szerkezetátalakítás különböző (ipari, tercier, ágazatközi, ágazaton belüli vagy egyéb) formáin átesett régiók támogatásában azok szerkezetátalakítása során;

12.   arra kéri az Európai Uniót, hogy támogassa a földrajzi mobilitást és a foglalkoztatási mobilitást, úgy, hogy jobban kihasználja a különböző kategóriákban elérhető szabad munkaerőt, különösen a fiatalok, a nők és a 45 év felettiek esetében; felkéri az Európai Uniót, hogy támogassa a mobilitás adminisztratív és nyelvi akadályainak lebontását;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy a 14. társasági jogi irányelv keretében nyújtson be javaslatot a tőketársaságok létesítő okirat szerinti székhelyének határon átnyúló áthelyezésére vonatkozóan, mivel a székhelyáthelyezés nem szolgálhatja a munkavállalók jogainak megnyirbálását; úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó irányelv egyik alapelve és kifejezett célja pont a munkavállalók által a vállalat döntéshozatali folyamataiban való részvétel terén megszerzett jogok (társirányítási jog) szavatolása;

14.   javasolja, hogy a szerkezetátalakítások kapcsán nyújtott európai támogatások keretében a környezetvédelmi dimenziót vegyék figyelembe, ösztönözve az ipar és a mezőgazdaság kevésbé szennyező, és ezáltal a lakosságra és a munkavállalókra nézve kevésbé veszélyes tevékenységekre való áttérését;

15.   megállapítja továbbá, hogy a szerkezetátalakítások által legsúlyosabban érintett személyek az elbocsátott alkalmazottak, és minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat; hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben figyelembe kell venni a szerkezetátalakítások "rejtett hatásait", például a munkavállalók egészségi állapotára gyakorolt hatást; megállapítja, hogy a szerkezetátalakítással közvetlenül fenyegetett személyek körében orvosi patológiás esetek és pszichés zavarok figyelhetők meg, és úgy tűnik, hogy a halálozási arány e munkavállalók körében az elbocsátást követő öt éven belül kétszer magasabb az el nem bocsátott munkavállalókénál, ezért arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi támogatásokat nem szabad a szerkezetátalakítások strukturális vetületére korlátozni ahhoz, hogy a munkavállalóknak adott személyre szabott támogatást prioritásként kezelve e kérdés emberi dimenzióját figyelembe tudják venni;

16.   üdvözli a Bizottságnak a szerkezetváltásokhoz való hozzáállását, melyet 2005. március 31-i közleményében tett közzé, melynek címe "Szerkezetváltás és foglalkoztatás – A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe" (COM(2005)0120); ezzel kapcsolatban kiemeli az európai szociális partnerek közös munkáit e témában, amelyek fontos szerkezetváltási tájékozódási pontokat tartalmaznak, melyek a vállalkozói gyakorlat részévé válhatnak;

17.   szintén elítéli a szerkezetátalakítások rejtett hatásai között a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár;

18.   kéri a közösségi alapok felhasználásának hatékonyabb ellenőrzését és nyomon követhetőségét azok megfelelő felhasználásának biztosítására, valamint annak elkerülésére, hogy az alapokat – helytelenül – kapcsolódó, spekulatív vagy adminisztratív célokra költsék, és annak kizárására, hogy vállalatáthelyezések finanszírozására vehessék igénybe őket; kéri többek között, hogy azok az uniós alapokból támogatásban részesülő kedvezményezett vállalatok, akik termelésüket teljesen vagy részben áthelyezik, a következő hét évben ne részesülhessenek ismét közösségi támogatásokból, és a már megítélt támogatás visszafizetésére legyenek kötelezhetők a támogatások turizmusa elkerülése érdekében;

19.   megerősíti a közösségi vívmányok alapvető fontosságát a szociális területen, valamint a létező jogi eszközök fontosságát, mely eszközöket a tagállamoknak maradéktalanul alkalmazniuk kell, és jobban nyomon kell követniük, hiszen a tagállamok feladata a jogi eszközök megfelelő átvétele és alkalmazása, különös tekintettel a következő eszközökre:

20.   sajnálja, hogy az európai üzemi tanácsról folytatott második konzultációs szakasz a Bizottság nagy terjedelmű 2005. március 31-i közleményéből csak egy kis részt tesz ki, és felkéri a Bizottságot, hogy amennyiben tervezi a fenti 94/45/EK irányelv módosítását, kezdjen el egy megfelelő második konzultációs szakaszt, ami lehetővé tenné a szociális partnerek számára az EK-Szerződés 138. cikke szerinti és az átláthatóság elvének megfelelő tárgyalást;

21.   ismételten kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő módosító javaslatot a 94/45/EK irányelvre vonatkozóan az európai méretű vállalatcsoportokban foglalkoztatott munkavállalók jogainak megerősítése érdekében;

22.   osztja a Bizottság álláspontját, amely szerint az európai szociális partnereknek központi szerepet kell betölteniük a nemzeteken átívelő szerkezetátalakítások támogatásában és irányításában, a munkavállalók Európán belüli mobilitásának elősegítése és az élethosszig tartó képzés kialakításának ösztönzése érdekében;

23.   kéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a szerkezetátalakítások során a dolgozók jogainak védelmét biztosító közösségi keretek megteremtése érdekében, e tekintetben említést tesz a szociális partnerek által megkezdett munkáról, és felhívja őket, hogy az általuk azonosított helyes gyakorlatok alkalmazására találjanak megfelelő eszközöket; a szociális partnerek megfelelő válaszának hiányában kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő irányelvre irányuló javaslatot;

24.   kéri a Bizottságot, hogy a lisszaboni menetrend szellemének megfelelően alakítson ki "nyílt koordinációs módszert" a szerkezetátalakításokra vonatkozó főbb irányelvek tagállamok körében történő terjesztésére;

25.   kéri az állami támogatások reformját annak érdekében, hogy azokat minél inkább a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz legnagyobb mértékben hozzájáruló területek felé irányítsák; ezáltal elkerülhető lenne, hogy indokolatlan vállalatáthelyezések vagy szerkezetátalakítások finanszírozására használják fel őket; kéri továbbá, hogy az olyan meggyengült ágazatokban, ahol egyedi vagy átmeneti szabályokra van szükség, könnyítsék meg az állami támogatások engedélyezését, amennyiben azok nem torzítják a versenyt a belső piacon;

26.   felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak a hagyományaiknak megfelelő különleges intézkedéseket a szerkezetátalakításokban érintett munkavállalók támogatására, szükség esetén állandó jellegű átképző központok formájában, és állampolgárságtól, nemtől és kortól függetlenül biztosítsák a dolgozókkal szembeni egyenlő bánásmódot; ezek az átképző központok kiemelten támaszkodhatnak a területi foglalkoztatási megállapodásokra; ezek az átképző központok kiemelten támaszkodhatnak a regionális foglalkoztatási megállapodásokra; kéri a tagállamokat, hogy tegyenek sürgősen lépéseket a szakképesítést igazoló oklevelek kölcsönös elismerése, valamint a nem tipikus szakképesítések hitelesítése és a szakmai tapasztalat elismerése terén; úgy ítéli meg, hogy az elbocsátott munkavállalók támogatására cselekvési programokat kell kidolgozni; többek között időben támogatni kell a folyamatos képzést és az átképzést;

27.   úgy véli, hogy a munkavállalók vállalati tőkében való részesedése megfelelő eszköz lehet ahhoz, hogy elősegítse szerepvállalásukat a szerkezetátalakításokat megelőző döntéshozatalban, ezért felhívja a szociális partnereket, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak további vitát e tárgyban, és ezt a témát vegyék fel a napirendre a brit elnökség által 2005-ben kezdeményezett, a szociális Európa jövőjéről szóló nagy vita alkalmával;

28.   kéri az Európai Uniót, hogy mérje fel azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalatok néznek szembe ahhoz, hogy jobban bejussanak a belső piacra, és hogy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kössenek, úgy, hogy fel lehessen mérni ezeknek a politikáknak a továbbgyűrűző hatásait;

29.   úgy ítéli meg, hogy a vállalkozásokra esetlegesen váró nehézségek jobb előkészítéséhez és kezeléséhez minden olyan eszközt fel kell használni, amely lehetővé teszi megfelelő ágazati elemzések elkészítését, hogy minden egyes európai gazdasági ágazatot folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni, és értékelni lehessen; ezért üdvözli a fent említett, 2005. március 31-i közleményben kifejezett, a Változás Európai Megfigyelőközpontja (EMCC) szerepének erősítésére irányuló szándékot, és hangsúlyozza annak szükségét, hogy az Unió polgárai jobban hozzáférjenek az EMCC munkáihoz;

30.   kéri a Bizottságot, hogy javasoljon egy európai információs pontot az Interneten, ahol minden polgár, helyi hatóság, szociális partner és érintett vállalkozás megtalálhatja a szerkezetátalakítás problémáival, a szerkezetátalakítás előrejelzésének és kezelésének létező lehetőségeivel, önnön jogaival (beleértve a különféle támogatásokhoz való hozzájutást) és kötelezettségeivel kapcsolatos információkat;

31.   hangsúlyozza a bekövetkezett szerkezetátalakításokat nyomon követő elemzések szükségét, hogy a vállalkozásokra gyakorolt tényleges hatásuk felmérésével hatékonyabban lehessen felkészülni a jövőbeni szerkezetátalakítások kezelésére;

32.   kéri az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében;

33.   megbízza elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 254., 1994.9.30., 64. o. (2) HL L 225., 1998.8.12., 16. o. (3) HL L 82., 2001.3.22., 16. o. (4) HL L 80., 2002.3.23., 29. o. (5) HL C 154., 2000.6.5., 139. o. (6) HL C 339., 2000.11.29., 280. o. (7) HL C 276., 2001.10.1., 260. o. (8) HL L 245., 1992.8.26., 53. o. (9) HL C 377., 2000.12.29., 164. o. (10) HL C 320. E, 2005.12.15., 164. o. (11) HL C 33. E, 2006.2.9., 487. o. (12) Aznapi elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0230 (13) Aznapi elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0210 (14) MEMO/05/229. (15) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0224