Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2006/2056(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0190/2006

Előterjesztett szövegek :

A6-0190/2006

Viták :

PV 05/07/2006 - 16
CRE 05/07/2006 - 16

Szavazatok :

PV 06/07/2006 - 6.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2006)0318

Elfogadott szövegek
PDF 126kDOC 99k
2006. július 6., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A bevándorlóknak az Európai Unióba történő beilleszkedése
P6_TA(2006)0318A6-0190/2006

Az Európai Parlament állásfoglalása a bevándorlók Európai Unióba történő beilleszkedésére vonatkozó stratégiákról és eszközökről (2006/2056(INI))

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel "A harmadik országok állampolgárainak az Európai Unióban történő beilleszkedése keretrendszerének közös programjáról" szóló, 2005. szeptember 1-i bizottsági közleményre (COM(2005) 0389),

–   tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződésre, amely a Közösségre ruházza a bevándorlással és a menedéknyújtással kapcsolatos hatásköröket és felelősségeket, és különösen a 63. cikkének 3.a) pontjára,

–   tekintettel az 1990. október 15-16-i tamperei Európai Tanács, a 2001. december 14-15-i. laekeni Európai Tanács, a 2002. június 21-22-i sevillai Európai Tanács és a 2003. június 19-20-i theszaloniki Európai Tanács elnökségi következtetéseire, amelyek hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az integrációra vonatkozó nemzeti kapcsolattartó pontok újonnan létrehozott csoportjának keretén belül fejlesszék az együttműködést és az információcserét különösen a nemzeti és az uniós szintű vonatkozó politikák koordinációjának erősítése érdekében,

–   tekintettel az Európai Tanács által 2004. november 4-én elfogadott Hágai Programra, mely kitűzte a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a 2005 és 2010 közötti időszakban megvalósítandó célokat,

–   tekintettel a 2004. november 9-i groningeni informális miniszteri ülésre, ahol először találkoztak az integrációs politikáért felelős miniszterek,

–   tekintettel az Európai Unió bevándorlási beilleszkedési politikájának azon közös alapelveire, melyet az Európai Unió Tanácsa 2004. november 19-én fogadott el(1) ,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, különösen annak 18., 20., 21. és 22. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0190/2006),

A.   mivel a bevándorlók beilleszkedése az egyik olyan kihívás, amellyel az EU az utóbbi időben szembesült; mivel negyed évszázaddal ezelőtt a legtöbb bevándorló Dél-Európából érkezett; mivel napjainkban Dél-Európa az Unió sikeresen fejlődő része, állampolgáraikat pedig már nem tekintik bevándorlóknak, noha annak idején sokan idegennek és "beilleszkedésre alkalmatlannak" tartották őket; mivel származási országaik csatlakozása az Unióhoz az egész EU-t megerősítette; mivel hasonlóképpen az új tagállamok állampolgárai is immár az EU teljes jogú polgárai,

B.   mivel napjainkban az Unió egy másfajta kihívással szembesül a beilleszkedés területén abból a szempontból, hogy már nem indulhat ki abból, hogy bevándorlóinak többsége végül úgy fog beilleszkedni az európai társadalmakba, hogy származási országaik csatlakoznak az Unióhoz,

C.   mivel az EU-ban a bevándorlók számát 40 millióra becsülik, és leszármazottaik száma is több millióra tehető; mivel ez a növekvő népesség rendkívül sokszínű, de hasonló problémákkal néz szembe: munkaerő-piaci részvételi arányuk jóval az átlag alatt marad, és iskolai sikereik aránya is érezhetően elmarad az átlagtól; mivel politikailag alulreprezentáltak a kormányzat minden szintjén, beleértve a tagállamok politikai pártjait és az európai intézményeket,

D.   mivel jóllehet ez a több mint 40 millió bevándorló az EU 26. (és népesség szempontjából az 5. legnagyobb) tagállamának is tekinthető, és az EU-nak ugyanakkora gondot és erőfeszítéseket kell fordítania ennek a népességnek a beilleszkedésére, mint amennyit a csatlakozó országok integrációjára, ennek az integrációs kihívásnak a leküzdésére – amelynek kudarca szociálisan, gazdaságilag és politikailag alááshatná az EU-t – az Unió eddig kevés értékes erőforrást fordított; mivel nem elég csak hosszú távú finanszírozást biztosítani az új "Harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap (COM(2005)0123) számára, hanem biztosítani kell azt is, hogy a Bizottság megfelelő főigazgatóságai támogatásuk egy részét az EU integrációs politikájának céljaira irányozzák elő,

E.   mivel az Európai Unió integrációs kötelezettségvállalását sokáig visszafogta az a széles körben elterjedt nézet, mely szerint az "integráció helyi ügy"; mivel valójában azonban az integráció horderejét tekintve globális ügy is – különösen akkor, ha kudarcot vall, mivel ha egyetlen tagállam kudarcot vall a beilleszkedési politika eredményes végrehajtása terén, az például az alábbi káros következményekkel járhat az Unió egésze számára:

   - a bevándorlók alulfoglalkoztatottsága, amely az egész Unió gazdaságát gyengíti és meghiúsítja a lisszaboni napirend teljesítését;
   - az EU által igényelt magasan és alacsonyan képzett munkavállalók, akik látják, hogy mennyire nem vendégszerető módon tud bánni velük Európa, a feketegazdaságba kényszerülnek, vagy az EU gazdasági versenytársainak karjai közé kerülnek;
   - az eredményes beilleszkedési politikák hiánya, ami a bevándorlók negatív megítéléséhez és védekező bevándorlási politikákhoz vezet;
   - a félelem elterjedése az állampolgárok között, ami aláaknázza az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a kisebbségi jogokat;
   - a be nem illeszkedett bevándorlók megítélése és a velük kapcsolatos előítéletek, amelyek aláássák az Unió eredményes bővítését,

F.   mivel az integráció sikere meg fogja erősíteni az Unió gazdaságát a globális versenyben; mivel az Unió az agyelszívás megakadályozásának figyelembevétele mellett magához fogja vonzani azokat a munkavállalókat és vállalkozókat, akikre a gazdaságainak szüksége van, valamint azokat a tudósokat és diákokat, akik innovációs képességének megalapozói; mivel az EU városai biztonságosabbak lesznek, közösségei pedig erősebbek, ahol összpontosított, konzisztens és megfelelő integrációs politikákat alkalmaznak; mivel az idegengyűlölet tendenciái lecsökkennek és megerősödik a mindenkit megillető alapvető jogok tiszteletben tartása; és mivel Európának az egész világban elfoglalt helye fokozottabb jelentőséget nyer,

G.   mivel fontos szerepet kapnak a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, amelyeknek – többek között – az urbanizáció, a lakáshelyzet és az oktatás terén folytatott tevékenységei közvetlen hatást gyakorolnak a beilleszkedés folyamatára, mivel ezen hatóságoknak, fokozniuk kell az európai vitában való részvételüket; mivel az ezen szinteken tett kezdeményezések számára a közösségi strukturális alapok révén az Unió fontos támogatást nyújt,

H.   mivel az Európai Unióba történő sikeres beilleszkedésre nincsen egyértelmű megoldás; mivel a helyi, regionális és országos hatóságoknak (és különösen a városi központoknak, ahová a bevándorlók többsége koncentrálódik) képeseknek kell lenniük arra, és pénzügyi forrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy meghatározzák és végrehajtsák a pontos integrációs intézkedéseket; mivel a tagállamoknak és az Unió egészének szorgalmasan ki kell fejleszteniük integrációs stratégiáikat, és aktívabb és hatékonyabb módon kell ellenőrizniük ezeknek az integrációs intézkedéseknek a hatékonyságát és eredményeit, miáltal biztosíthatják az integrációs stratégiák végrehajtását, melyeknek az eredményei előremozdítják az EU közös érdekeit; mivel ebből a célból a Bizottságnak el kell végeznie a javasolt kutatást, amely az EU-ban a részvétel és az integráció szintjeit térképezi fel,

I.   mivel az integráció "kétirányú folyamat", amely előre feltételezi egyrészt a bevándorlók befogadó országba történő beilleszkedésre irányuló hajlandóságát és felelősségét, másrészt az EU polgárai részéről azt, hogy hajlandók elfogadni és befogadni a bevándorlókat, és tartalmazza a bevándorlókat és a befogadó társadalmakat minden lényeges szinten befolyásoló integrált cselekvéseket és a mindkét oldal erőforrásainak mozgósítására szolgáló intézkedéseket a politikák végrehajtása céljából; mivel ez a kétirányú folyamat egyúttal jogokból és kötelezettségekből álló kölcsönös kötelezettségvállalással jár a befogadó társadalom és a bevándorlók tekintetében,

J.   mivel az EU ilyen irányú cselekvéseit irányító prioritások közé kell tartoznia a következőknek:

   - a bevándorlók foglalkoztatási kilátásainak javítása és a befogadó népességhez képest alacsonyabb foglalkoztatási arányuk növelése, többek között a megfelelő tájékoztatási és képzési programok hatóságok és szociális partnerek általi nyújtása, valamint a bevándorlók képzési és szakmai minősítéseinek elismerése révén, egyszersmind különös figyelmet fordítva a bevándorló nők helyzetére, akiknek a körében gyakran magasabb a munkanélküliek aránya;
   - a bevándorlók és leszármazottaik tanulási és nyelvi lehetőségeinek fejlesztése, többek között a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága finanszírozásával, végső fokon a másokhoz képesti teljesítményükben jelentkező különbségek megszüntetése, többek között annak elismerése, hogy a bevándorlók gyermekei, akik más nyelven tanulnak és alkalmazkodni próbálnak az új szokásokhoz, több nehézségbe ütközhetnek a tanulási folyamat során, mint iskolatársaik, ami viszont a társadalomhoz történő alkalmazkodásuk és a társadalmi integrációjuk terén jelentkező nehézségekhez vezet, valamint annak elismerése, hogy esetleg még a magas szintű képesítéssel rendelkező bevándorlóknak is alkalmazkodniuk kell a befogadó társadalom által megköveteltekhez;
   - a politikai és polgári oktatás fokozása, a bevándorlók részvétele és képviselete a kormányzás, a civil társadalom, a politika és a döntéshozás minden megfelelő területén;
   - a rasszizmus, az idegengyűlölet és a bevándorlók megkülönböztetésének leküzdése – különösen a munkahelyeken, iskolákban, a lakhatás terén, az egészségügyben, a közszolgáltatásokban, a tömegkommunikációs eszközökben és a politikában – és az egymás között meglévő hasonlóságok és különbségek kölcsönös tiszteletének és megértésének fokozása, valamint az egyenlő jogokról és lehetőségekről szóló, nyelvi igényekhez igazított információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;
emellett az európai uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a jó szándékú kezdeményezéseik ne váljanak hozzáadott érték nélküli, csupán szimbolikus politikákká,

K.   mivel az alapvető jogok előmozdítása, az esélyegyenlőségnek mindenki számára való biztosítása és a megkülönböztetés hiánya a beilleszkedés kulcsfontosságú elemeit képezik; mivel a 2007. évnek az "Esélyegyenlőség mindenki számára" európai évének való nyilvánítására irányuló javaslat, valamint a 2008. évnek "A kultúrák közötti párbeszéd" európai évének való nyilvánítására vonatkozó tervezet a tájékozottságot nagymértékben növelő kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak a nevezett célok eléréséhez,

L.   mivel egyértelmű kapcsolat áll fenn a sikeres uniós integrációs politika és az Európai Unió azon törekvése között, hogy legális bevándorlási és migrációs politikát alakítson ki; mivel az első gyakorlati lépésnek a bevándorlók belépéséért felelős és a bevándorlók integrációjáért felelős hatóságok közötti koordináció javításának kell lennie,

1.   sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa az integrációval kapcsolatos meglévő irányelvek eredményes végrehajtását, azaz a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv(2) , a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv(3) , a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv(4) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv(5) végrehajtását; mivel sok tagállam el van maradva ezen irányelvek eredményes végrehajtásával, ezért döntő fontossággal bír, hogy a Bizottság szigorúbban nyomon kövesse mind a beilleszkedéssel kapcsolatos irányelvek átültetését, mind pedig azoknak a közigazgatási gyakorlatoknak az eredménysességét, amelyek a szóban forgó jogszabályokat a bevándorlók mindennapi életében hajtják végre;

2.   üdvözli a Bizottságnak a harmadik országok állampolgárai számára a 2007 és 2013 közötti időszakban létrehozandó fent említett Európai Integrációs Alapra irányuló javaslatát, és szorgalmazza, hogy ez az alap hat konkrét elvet kövessen, nevezetesen:

   a) egyetlen éves fókuszpontnak kellene meghatározni a kifizetéseket, ami lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy megfelelő szakembergárdát alakítson ki, szigorúbban értékelje a programokat és befektessen a programokba; az éves célbefektetési területek közé kellene tartoznia a bevándorlók és más emberek közti foglalkoztatási különbségek csökkentésének, a bevándorlók iskolai részvétele és teljesítményei javításának, a nők tanulási és foglalkoztatási kilátásai javításának, nyelvi és bevezető programoknak, az egészségügynek, a lakhatásnak, a városi életnek, valamint a bevándorlók politikai és polgári részvétele fokozásának;
   b) az alapnak előnyben kell részesítenie azokat a kezdeményezéseket, melyek leginkább alkalmasak arra, hogy széles körben alkalmazzák őket az egész Unióban;
   c) a Bizottságnak minden évben az alap erőforrásainak egy ésszerű és meghatározott százalékát a Bizottság által finanszírozott programok eredményességének független szakértők által elvégzendő értékelésére kellene szánnia;
   d) ha a szakértők azonosították az ígéretes programokat, akkor haladéktalanul prioritásként kellene kezelni az ezen programokból származó legjobb gyakorlatok többi tagállamban történő terjesztését és felhasználási célú adaptálását;
   e) támogatni kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy koordinálják integrációs erőfeszítéseiket és kicseréljék egymás között a legjobb gyakorlatokat;
   f) az újonnan érkezőkre kell összpontosítani, mindamellett biztosítani kell, hogy azok a programok is részesüljenek finanszírozásban, amelyek a bevándorlók második és harmadik generációs leszármazottjaira irányulnak; a menekültek megsegítésére irányuló programokat is figyelembe kellene venni, mivel ezek az EU társadalmaiba való belépést és beilleszkedést készítik elő;

3.   üdvözli, hogy a fent említett bizottsági közlemény hivatkozik a közös alapelvekre; szilárd meggyőződése, hogy a közös alapelvek egy megbízható ajánláscsomagot jelentenek, amelynek az EU integrációs politikájának alapjává kell válnia; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok az alapelvek 2004-es elfogadása óta nem fejlesztették semmilyen ésszerű módon a közös alapelveket; felhívja a finn elnökséget, hogy a közös alapelveket helyezze ismét a Tanács programjának középpontjába, különösen a foglalkoztatásra (3. közös alapelv), a bevándorlók és a tagállamok állampolgárai közötti kölcsönhatásra (7. közös alapelv) és a részvételre (9. közös alapelv) vonatkozókat;

4.   üdvözli a Bizottságnak az évenként megrendezendő integrációs fórum támogatására irányuló javaslatát a legjobb gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében, különösen olyan politikák terén, ahol az EU szerepe korlátozott, de egyes tagállamok olyan politikákat alkalmaznak, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak mások számára; úgy ítéli meg, hogy ennek a fórumnak törekednie kellene a beilleszkedésben érintett valamennyi helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóság képviselőinek és maguknak a bevándorlóknak a részvételére;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza, bővítse és koordinálja az integrációs felelősségeket a főigazgatóságok között, beleértve a főigazgatóságok közötti integrációs munkacsoport újraélesztését és fenntartását, valamint a különböző főigazgatóságok pontos integrációs felelősségeinek meghatározását; továbbá cselekvésre szólít fel annak érdekében, hogy az új Európai Integrációs Alapot és az Európai Szociális Alapot egymás kiegészítőivé alakítsák;

6.   üdvözli, hogy a Bizottság elismerte annak szükségességét, hogy kutatást kell végezni a tagállamok integrációs gyakorlata és a bevándorlók részvételi szintje tekintetében és fel kell térképezni ezeket a területeket; úgy ítéli meg, hogy ez az információ elengedhetetlen feltétele az EU minden olyan politikai kezdeményezésének, amely az integráció előmozdítására irányul az EU-ban, és hogy egy ilyen feltérképező kutatás használhatósága érdekében pontosítani kell az integrációról az EU szintjén folytatott vita fogalmait, mivel maga az "integráció" szó számos eltérő értelmezést tesz lehetővé;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre állandó kapcsolattartó csoportot a bevándorlók képviselői, szakértők, nem kormányzati szervezetek és mások részvételével, mely minden integrációs politikával kapcsolatban tanácsadással szolgálhat a Bizottság számára;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy helyezzen különös hangsúlyt a bevándorlásra és az EU-ban fennálló sokszínűségre, valamint az integráció mindenkori érvényesítésére a kommunikációs stratégiájában és kezdeményezéseiben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak tájékoztatási és tudatosítási kampányokat a bevándorlás és a bevándorlók társadalom részére nyújtott gazdasági és szociális hozzájárulása megértésének javítása érdekében;

9.   felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be szigorú nyomon követési mechanizmusokat a tagállamok integrációs programjainak értékelése céljából, beleértve a szakértők bevonását, valamint, hogy adjon ki egy szigorú és gyakorlati kétéves jelentést a migrációról és a beilleszkedésről, amely így:

   - azokra a szigorú mutatókra összpontosít, amelyek mérik a tagállamok teljesítményét a beilleszkedésre vonatkozó közös alapelvekkel kapcsolatban;
   - kötelezővé teszi, hogy a tagállamok pontos és teljes adatok alapján tegyenek jelentést; amennyiben nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, ki kell alakítani az adatgyűjtés helyettesítő módszereit, amelyek összeegyeztethetőek a jelentés mutatóival;
   - előtérbe helyezi a nemzeti kapcsolattartók szerepét és a független szakértőkkel folytatott együttműködésüket;
   - modellnek tekinti az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának humán fejlettségről szóló jelentését és az európai beilleszkedési mutatót;
   - kiadásra kerül az uniós integrációval foglalkozó miniszterek éves ülésén;

10.   ösztönzi a Bizottságot, hogy adott esetben konzultáljon a bevándorló közösségekkel az anyaországukban folytatott európai fejlesztési és segélypolitika meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatban;

11.   kéri a Bizottságot, hogy sokszorozza meg az integráció működésének megértésére irányuló kutatásokat és elemzéseket, és nagyra törő módon bővítse eredményes erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a tagállamokkal és helyi hatóságokkal együttműködésben, nem csak a javasolt weboldalon keresztül, de a lehető legtöbb ésszerű eszközzel terjessze a legjobb gyakorlatokat;

12.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aknázzák ki a Bizottság egész világon jelen lévő delegációi és a konzuli hatóságok által nyújtott széles körű lehetőségeket a potenciális bevándorlók beilleszkedésének elősegítése érdekében, mégpedig úgy, hogy megismertetik őket az EU és a tagállamok kultúrájával, történelmével, nyelveivel, valamint a polgári jogokkal és kötelezettségekkel;

13.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai intézmények személyzeti összetételének és a tagállamok közigazgatási személyzeti összetételének tükröznie kell az Unió, illetve a tagállamok lakosságának összetételét;

14.   sürgeti a Tanácsot, hogy használja az "átvezető" záradékot a Szerződés 67. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében , hogy együttdöntési jogkörrel ruházza fel a Parlamentet az integráció és a legális migráció, valamint a Tanácson belül érvényesítendő minősített többségi szavazás területein; fontosnak tekinti, hogy az Európai Parlament képviselői együttdöntési jogot kapjanak a beilleszkedési politikával kapcsolatban, mivel ők képviselik az EU politikai hangját, és hogy így nekik kell képviselniük mind a bevándorlók, mind pedig a honos állampolgárok véleményét, és az EU jogalkotási folyamata keretében meg kell osztaniuk a beilleszkedési politika alakításával kapcsolatos felelősséget;

15.   sürgeti a Tanácsot, hogy az integrációs minisztereknek a holland tanácsi elnökség alatt 2004. novemberében Groningenben bevezetett éves találkozóját alakítsa állandó jellegűvé;

16.   felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével kapcsolatos végső megállapításaik meghozatalakor vegyék komolyan fontolóra, olyan szerepnek az Ügynökségre való átruházását, amelynek keretében az ösztönzi a szomszédok közötti jó kapcsolatot és bizalmat, és az Ügynökség számára előírt, egymást követő éves programokon keresztül szervesen továbbfejleszti ezt a szerepet;

17.   sürgeti a Tanácsot, hogy vegye újra fontolóra a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a nyílt koordinációs módszert alkalmazzák az integrációs politikában; ebben a tekintetben kéri a Parlament részvételét az egész eljárásban;

18.   sürgeti a Tanácsot, hogy az integráció szükségességét kellőképpen figyelembe véve alkosson a legális migráció témájában átfogó és előremutató keretirányelvet;

19.   ösztönzi a tagállamokat, hogy bízzák meg kabinetjük egyik miniszterét a bevándorlók integrációs politikájának nyomon követésével, hogy biztosítsák a politikák általános érvényesítését a kormányzás minden szintjén lévő hivataloknál, és hogy vegyék fontolóra egy integrációs főbiztos vagy minden tagállamban egy integrációs ombudsman kinevezését, aki koordinálja a politikák végrehajtását, terjeszti az információkat a bevándorlók körében, felülvizsgálja a bevándorlók panaszait és cselekszik a problémák megoldása érdekében;

20.   felhív minden tagállamot, hogy hajtson végre könyvvizsgálatot az összes szinten lévő minden kormányhivatalban, amelynek a bevándorlók integrációjával kapcsolatos feladatai vannak vagy amelynek ilyen feladatokkal kellene foglalkoznia;

21.   felhívja a Bizottságot annak a lehetőségnek a megvizsgálására, hogy a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését beépítsék az Alapjogi Ügynökség jövőbeni többéves programjaiba;

22.   felhívja a tagállamokat, hogy bátorítsák a bevándorlók politikai részvételét és csökkentsék politikai és társadalmi elszigetelődésüket, e tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy jogi szempontból vizsgálja fölül a tagállamokban meglévő, az európai polgárság állampolgári jellegére vonatkozó előírásokat, valamint a hosszú ideje ott élő bevándorlók helyi és önkormányzati választási jogára vonatkozó jelenlegi tagállami gyakorlatokat;

23.   felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre átlátható, humánus, gyors és ésszerű eljárásokat a hosszú ideje ott élő bevándorlók és gyermekeik számára – különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy sokuk gyermeke a tagállam területén született – a hosszú távú tartózkodási engedély és az állampolgárság megadása, továbbá a családegyesítés lehetővé tétele érdekében;

24.   felhívja a tagállamok figyelmét a házastársukhoz családegyesítés keretében csatlakozó bevándorló nők eltartotti jogállására, és felhívja a tagállamokat jogszabályaik felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a házastársak és gyermekek a lehető legkorábban önálló jogállást és munkavállalási engedélyt kapjanak, amely független az elsődleges jogállás jogosultjától, annak érdekében, hogy garantálják és védjék jogaikat, és elősegítsék társadalmi beilleszkedésüket;

25.   ösztönzi a politikai pártokat, a szakszervezeteket és a civil társadalom egészét nemzeti szinten, hogy teljes jogú tagokként vegyék fel a bevándorlókat saját szervezetük bármely szintjére;

26.   támogatja az egyes tagállamok által bevezetett beilleszkedési programokat, melyek a befogadó ország és a bevándorlók kölcsönös kötelezettségvállalását foglalják magukba; reméli, hogy ezáltal fokozható a bevándorlók tájékozottsága az Európai Unió alapvető értékeivel kapcsolatban, és ezzel egyidejűleg képessé válnak arra, hogy elsajátítsák a befogadó társadalom működésével kapcsolatos alapvető ismereteket; hangsúlyozza, hogy fontos ösztönözni a befogadó ország nyelvének tanulását és az állampolgári neveléssel foglalkozó tanfolyamok szervezését;

27.   ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék meg megkülönböztetés ellenes és rasszizmus ellenes jogszabályaikat, és juttassák érvényre a már meglévőket, valamint vegyék fontolóra a bevándorlók számára megfelelő megerősítő jogszabályok megalkotását az oktatás és a foglalkoztatás területén, olyan tagállamok tapasztalatainak felhasználásával, ahol a megerősítő fellépések sikert értek el;

28.   felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a bevándorló nők esetleges bántalmazásának megakadályozására, biztosítsanak számukra könnyen hozzáférhető információkat a befogadó országnak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályairól és az ezekből származtatott jogokról és védelemről, ideértve a rendelkezésre álló törvényi és közigazgatási jogorvoslatot is;

29.   felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy többek között a közös fórumok, a kultúrák közötti párbeszéd, szemináriumok, kiállítások, valamint kulturális és sporttevékenységek támogatásával ösztönözzék a bevándorlók és a befogadó társadalom közötti kölcsönhatást; továbbá felszólít új struktúrák létrehozására, illetve a meglévők támogatására, hogy a bevándorlók be tudjanak illeszkedni a befogadó társadalomba, hogy elkerüljék az újonnan érkezetteknek és azoknak a személyeknek a társadalmi kirekesztését, akik már letelepedtek, de nehézséget okoz számukra a beilleszkedés; ezenfelül felszólít a területükön működő bevándorlói szervezetek támogatására és a bevándorlók anyaországával való kapcsolatok erősítésére;

30.   ösztönzi a tagállamokat, hogy vezessenek be integrációs intézkedéseket a menekültek számára a befogadás szakaszában, például nyelvtanfolyamokat és önkéntes munkatevékenységeket, figyelembe véve azt a tényt, hogy a menekültek beilleszkedési folyamata már a befogadási szakaszban megkezdődik;

31.   hangsúlyozza, hogy ki kell fejleszteni az európai polgárság állampolgári jellegének átfogó keretét a Parlament, a Tanács és a Bizottság együttműködésével;

32.   hangsúlyozza az évenkénti integrációs meghallgatások fontosságát a Parlament, a nemzeti parlamentek és a civil társadalom, különösen a nem kormányzati szervezetek és a bevándorlók szervezetei részvételével annak érdekében, hogy értékeljék az Uniónak a beilleszkedés érdekében tett erőfeszítéseinek hatékonyságát és elemezzék a bevándorlók beilleszkedése tekintetében tagállami szinten elért haladást;

33.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) 2004. november 19-i 14615/04. számú dokumentum.
(2) HL L 251., 2003.10.3., 12. o.
(3) HL L 16., 2004.1.23., 44. o.
(4) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(5) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

Utolsó frissítés: 2007. január 23.Jogi nyilatkozat