(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0443)(1) és módosított javaslatára (COM(2005)0443/2)(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 166. cikkére, melynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0384/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0371/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő indikatív pénzügyi keretnek összhangban kell lennie a 2007–2013-as pénzügyi keret 1a. fejezetében szereplő plafonnal, és hangsúlyozza, hogy az éves összegről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(3) 38. pontja szerint az éves költségvetési eljárás keretében döntenek;

3.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

4.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.   felkéri a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 (4) preambulumbekezdés (4)  A keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a lisszaboni célkitűzések megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges közösségi cselekvéseket, ezen belül különösen a strukturális alapok, a mezőgazdaság, az oktatás, a szakképzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás, az energiaügy, a közlekedés és a környezetvédelem területére vonatkozókat. (4)  A keretprogram kiegészíti a tagállamokban, valamint a tagállamok által az európai kormányközi kutatási szervezetekben való részvételük keretében végzett tevékenységeket és más, a lisszaboni célkitűzések megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges közösségi cselekvéseket, ezen belül különösen a strukturális alapok, a mezőgazdaság, az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a versenyképesség és az innováció, az ipar, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás, az energiaügy, a közlekedés és a környezetvédelem területére vonatkozókat. Módosítás: 2 (9) preambulumbekezdés (9)  Helyénvaló, hogy az e program keretében végzett kutatási tevékenységek tiszteletben tartsák az etikai alapelveket, beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió alapjogi chartájában jutnak kifejezésre. (9)  Helyénvaló, hogy az e program keretében végzett kutatási tevékenységek tiszteletben tartsák az etikai alapelveket, – beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió alapjogi chartájában jutnak kifejezésre – és kiemeljék a kutatás polgári és humanista értékeit, az erkölcsi és kulturális sokszínűség tiszteletben tartásával. Módosítás: 3 (10) preambulumbekezdés (10)  A keretprogram hozzájárul a fenntartható fejlődés előmozdításához. (10)  A keretprogramnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés előmozdításához. Módosítás: 4 (11a) preambulumbekezdés (új) (11a) A pályázati felhívások egyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében a Bizottságnak létre kellene hoznia egy adatbázist, amely a pályázati felhívásban részt vevők értesítésének előfeltételeit tartalmazza. Módosítás: 5 3a. cikk (1) bekezdés (új) 3a. cikk (1)  A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket hatékonyan és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban hajtották-e végre. Módosítás: 6 3a. cikk (2) bekezdés (új) (2)  Az egyedi program teljes adminisztratív költségeinek – ideértve a javasolt felállítandó végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit – arányosaknak kell lenniük az adott egyedi program keretében végzett tevékenységekkel, és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatai tárgyát kell képezniük. Módosítás: 7 3a. cikk (3) bekezdés (új) (3)  A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség, valamint az arányosság elve szerint. Módosítás: 8 5. cikk (3) bekezdés (3)  Az egyedi program IV. melléklete meghatároz egy kezdeményezést a nemzeti kutatási programok közös végrehajtásához, amelyre a Szerződés 169. cikke alapján elfogadott külön határozat vonatkozik majd. (3)  Az egyedi program IV. melléklete meghatároz egy lehetséges kezdeményezést a nemzeti kutatási programok közös végrehajtásához, amelyre a Szerződés 169. cikke alapján elfogadott külön határozat vonatkozik majd. Módosítás: 9 5a. cikk (új) 5a. cikk A Bizottság előzetesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot, amikor el kíván térni a kiadásoknak az Európai Unió általános költségvetésének megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától. Módosítás: 10 6. cikk (2) bekezdés (2)  A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell. (2)  A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket, az e tevékenységekkel fennálló szinergiák növelése, európai hozzáadott érték elérése, az ipari versenyképesség befolyásolása és az egyéb közösségi politikákkal fennálló kapcsolat fenntartása érdekében. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell. Módosítás: 11 7. cikk (3a) bekezdés (új) (3a) A Bizottság biztosítja a kutatási eredmények értékelését, és jelentést tesz a dinamikus, tudásalapú európai társadalomhoz tett hozzájárulásukról. Módosítás: 12 8. cikk (5) bekezdés (5)  A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről. (5)  A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot, valamint az Európai Parlament illetékes bizottságát az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és tájékoztatást ad a számukra a program keretében finanszírozott valamennyi KTF-cselekvésről. Módosítás: 13 8. cikk (5a) bekezdés (új) (5a) A Bizottság értékelő jelentése tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének értékelését, továbbá a program költségvetési és pénzügyi gazdálkodása hatékonyságának és szabályosságának értékelését. Módosítás: 14 8a. cikk (új) 8a. cikk A Bizottság ezen határozatot és a konkrét programok végrehajtásáról szóló jelentést ellenőrzésre benyújtja az illetékes szervekhez, időben ahhoz, hogy az ezen határozatot módosító eljárás 2010-ig lezárulhasson. Módosítás: 15 I. melléklet "Bevezetés" alcím (1) bekezdés ötödik francia bekezdés - a tudomány és a társadalom között szorosabb kapcsolat kialakítása a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrációja érdekében; és - a tudomány és a társadalom között szorosabb kapcsolat kialakítása a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrációja érdekében; a meglevő EU-s, nemzeti vagy regionális információs szolgálatok számára annak lehetővé tétele, hogy a KKV-knek, az iparnak és a tudásintézményeknek a keretprogramról, a versenyképességi és innovációs keretprogramról és a strukturális alapokról teljes körű tájékoztatást nyújtsanak; és Módosítás: 16 I. melléklet "Bevezetés" alcím (1) bekezdés hatodik francia bekezdés - a nemzetközi együttműködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések. - a nemzetközi együttműködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések, beleértve a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködést is. Módosítás: 17 I. melléklet "Bevezetés" alcím (4) bekezdés Az egyedi program keretében a nem közösségi programok összehangolására irányuló cselekvések az ERA-NET rendszer felhasználásával és a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvétellel (a Szerződés 169. cikke) valósíthatók meg, az Együttműködés egyedi programban leírtaknak megfelelően. Az egyedi program keretében a nem közösségi programok összehangolására irányuló cselekvések az ERA-NET rendszer felhasználásával és a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvétellel (a Szerződés 169. cikke) valósíthatók meg, az Együttműködés egyedi programban leírtaknak megfelelően. E cselekvéseket a keretprogram és a kormányközi struktúrák keretében végzett tevékenységek közötti kiegészítő jelleg és szinergia fokozására is felhasználják. Módosítás: 18 I. melléklet "Bevezetés" alcím, "A kutatási politikák következetes kidolgozása" cím (3) bekezdés 1. pont (1) albekezdés második francia bekezdés –  Az ipari kutatási beruházások nyomon követésére irányuló tevékenység olyan következetes és kiegészítő információforrás biztosítása érdekében, amely segíti a közpolitika irányítását és lehetővé teszi a vállalatok számára K+F-beruházási stratégiájuk összehasonlító elemzését. Ebbe beletartoznak a vállalati és ágazati szintű K+F-beruházásokkal kapcsolatos időszakos táblázatok, a magánszféra K+F-beruházási tendenciáival kapcsolatos felmérések, a vállalatok K+F-beruházásokkal kapcsolatos döntéseit és gyakorlatát befolyásoló tényezők elemzése, a gazdasági hatások elemzése és a politikai következmények értékelése. –  Az ipari kutatási beruházások nyomon követésére irányuló tevékenység olyan belső ellentmondásoktól mentes és kiegészítő információforrás biztosítása érdekében, amely segíti a közpolitika irányítását, és lehetővé teszi az EU gazdasága szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban tevékenykedő vállalatok számára K+F-beruházási stratégiájuk összehasonlító elemzését. Ebbe beletartoznak a vállalati és ágazati szintű K+F-beruházásokkal kapcsolatos időszakos táblázatok, a magánszféra K+F-beruházási tendenciáival kapcsolatos felmérések, a vállalatok K+F-beruházásokkal kapcsolatos döntéseit és gyakorlatát befolyásoló tényezők elemzése, a gazdasági hatások elemzése és a politikai következmények értékelése. Módosítás: 19 I. melléklet "Bevezetés" alcím, "A kutatási politikák következetes kidolgozása" cím (3) bekezdés 2. pont (1) albekezdés A cél a kutatási politikák koordinációjának erősítése olyan tevékenységekkel, amelyek (i) a nyílt koordinációs módszer végrehajtását és (ii) a több ország és régió – bevonva adott esetben egyéb érintetteket (beleértve az ipart, az európai szervezeteket és a civil társadalmi szervezeteket) – által indított, alulról felfelé irányuló kezdeményezéseket támogatják. A cél a kutatási politikák koordinációjának erősítése – amennyiben ez a kutatási és innovációs rendszerek szempontjából egyértelmű hozzáadott értéket eredményez – olyan tevékenységekkel, amelyek (i) a nyílt koordinációs módszer végrehajtását és (ii) a több ország és régió – bevonva adott esetben egyéb érintetteket (beleértve az ipart, az európai szervezeteket és a civil társadalmi szervezeteket) – által indított, alulról felfelé irányuló kezdeményezéseket támogatják. Módosítás: 20 I. melléklet "Bevezetés" alcím, "A kutatási politikák következetes kidolgozása" cím (3) bekezdés 2. pont (3a) albekezdés (új) Külön figyelmet kell fordítani: - a kutatási potenciálnak az innovácó-orientált programokkal és a strukturális alapokhoz kötődő programokkal együtt történő fejlesztése terén megvalósuló szinergiára, - a különböző tagállamok régiói közötti határokon átnyúló hatékony együttműködést gátoló adminisztratív és fizikai hátráltató tényezők csökkentésére, és - az egyesített kutatási és innovációs kapacitás kialakítására. Módosítás: 21 I. melléklet "Kutatási infrastruktúrák" alcím, "Megközelítés" cím (1) bekezdés Ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, a tudományos és technológiai vezető szerep megszerzése szempontjából rendkívüli jelentőségűek a modern és hatékony kutatási infrastruktúrák. A kutatási infrastruktúrák kulcsszerepet játszanak a tudás létrehozásában, terjesztésében, valamint alkalmazásában és kiaknázásában így erősítve az innovációt. A kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés a tudomány és a technológia minden területén egyre inkább nélkülözhetetlenné válik. Számos kutatási infrastruktúra alakult át szinte kizárólag egy specifikus tudományág szolgálatába állított nagy kiterjedésű létesítményből egy, a szélesebb értelemben vett tudományos közösség számára szolgáltatást nyújtó létesítménnyé. Az információs és kommunikációs technológiák hatására az infrastruktúra eddigi fogalma egyre szélesebb területekre terjed ki, és egyre inkább magába foglalja az óriási kumulatív értékkel bíró, több különböző tudományágban a tudás tárházaként működő megosztott hardver-, szoftver- és tartalomrendszereket. Ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, a tudományos és technológiai vezető szerep megszerzése szempontjából rendkívüli jelentőségűek a modern és hatékony kutatási infrastruktúrák. A kutatási infrastruktúrák kulcsszerepet játszanak a tudás megszerzésében, terjesztésében, valamint alkalmazásában és kiaknázásában így erősítve az innovációt. A kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés a tudomány, a technológia és a tényeken alapuló politikai döntéshozatal minden területén egyre inkább nélkülözhetetlenné válik. Számos kutatási infrastruktúra alakult át szinte kizárólag egy specifikus tudományág szolgálatába állított nagy kiterjedésű létesítményből egy, a szélesebb értelemben vett tudományos közösség számára szolgáltatást nyújtó létesítménnyé. Az információs és kommunikációs technológiák hatására az infrastruktúra eddigi fogalma egyre szélesebb területekre terjed ki, és egyre inkább magába foglalja az óriási kumulatív értékkel bíró, több különböző tudományágban és számos különböző felhasználói közösségben a tudás tárházaként működő megosztott hardver-, szoftver- és tartalomrendszereket. Módosítás: 22 I. melléklet, 1. rész, "Megközelítés" cím (2) bekezdés A javasolt cselekvés különösen hozzájárul a tudás kifejlesztéséhez, kiaknázásához és megőrzéséhez a kutatási infrastruktúráknak mind az alulról felfelé irányuló, kiválóságalapú megközelítésen, mind pedig a célzott megközelítésen alapuló támogatás nyújtásával. Az információ- és kommunikációalapú e-infrastruktúrák stratégiai fejlesztése is jelentősen hozzájárulhat a tudományos munka módszereinek megváltoztatásához. A javasolt cselekvés különösen hozzájárul a tudás kifejlesztéséhez, kiaknázásához és megőrzéséhez a kutatási infrastruktúráknak mind az alulról felfelé irányuló, kiválóságon alapuló megközelítésen, mind pedig a rendelkezésre álló erőforrásokkal és az európai elsődleges prioritásokkal összhangban lévő célzott megközelítésen alapuló támogatás nyújtásával. Az információ- és kommunikációalapú e-infrastruktúrák és virtuális infrastruktúrák stratégiai fejlesztése is jelentősen hozzájárulhat a tudományos munka módszereinek megváltoztatásához, és azt a köz- és a magánszféra szereplői Európa minden részében jelentős beruházásokkal támogatják. A tagállamokkal való koordináció nélkülözhetetlen az infrastruktúrák fejlesztéséhez és finanszírozásához. Módosítás: 23 I. melléklet, 1. rész, "Megközelítés" cím (3) bekezdés, bevezető rész A "kutatási infrastruktúrák" kifejezés a kutatási és technológiafejlesztési közösségi keretprogram kontextusában olyan létesítményekre, erőforrásokra vagy szolgáltatásokra utal, amelyekre – a tudomány és a technológia valamennyi területének figyelembevételével – a kutatóközösségnek szüksége van a kutatás végzéséhez. Ez a meghatározás – a kapcsolódó humán erőforrásokat is beleértve – kiterjed a következőkre: A "kutatási infrastruktúrák" kifejezés a kutatási és technológiafejlesztési közösségi keretprogram kontextusában olyan létesítményekre, erőforrásokra vagy szolgáltatásokra utal, amelyekre – a tudomány és a technológia valamennyi területének figyelembevételével – a köz- és a magánszférában, illetve a civil társadalomban a kutatóközösségnek szüksége van a kutatás végzéséhez. Ez a meghatározás – a kapcsolódó humán erőforrásokat is beleértve – kiterjed a következőkre: Módosítás: 24 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés első francia bekezdés - a meglévő kutatási infrastruktúrák használatának optimalizálása és teljesítményük fokozása; - prioritásként a meglévő kutatási infrastruktúrák használatának optimalizálása és teljesítményük fokozása; Módosítás: 25 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés második és harmadik francia bekezdés – az új, páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrák kifejlesztésének előmozdítása (vagy a meglévők jelentős fejlesztése) a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által végzett munka alapján; – az új, páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrák kifejlesztésének előmozdítása (vagy a meglévők jelentős fejlesztése), beleértve különösen a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által végzett munkát; – támogatási intézkedések, beleértve az újonnan felmerülő igények támogatását is. – támogatási intézkedések, beleértve az újonnan felmerülő igények és a konvergenciarégiókban a technológiafejlesztési kapacitások támogatását is. Módosítás: 26 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.1.1. pont A világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz óriási és hosszú távú erőforrás (emberi és pénzügyi) befektetésekre van szükség. A kutatási infrastruktúrákat a lehető legnagyobb tudományos közösségnek és európai nagyságrendű felhasználó iparágaknak kell használniuk és kiaknázniuk. Az EU-nak a transznacionális hozzáférés előmozdításával hozzá kell járulnia e cél megvalósításához. A tervek szerint ezzel a kutatócsoportok előtt új lehetőségek nyílnak meg a legjobb kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésre, beleértve a peremterületek és a legkülső régiók kutatócsoportjait is. A hozzáférést külső felhasználók számára is lehetővé lehet tenni vagy személyesen (gyakorlatban), vagy megfelelő elektronikus kommunikáció segítségével. A hozzáférés távoli tudományos szolgáltatásnyújtás formájában is megvalósulhat. A tevékenység végrehajtása alulról felfelé irányuló, minden tudományos és technológiai terület felé nyitott és minden területnek egyforma esélyeket biztosító pályázati felhívásokon keresztül valósul meg. A világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz óriási és hosszú távú erőforrás (emberi és pénzügyi) befektetésekre van szükség. A kutatási infrastruktúrákat a lehető legnagyobb tudományos közösségnek és felhasználó iparágaknak kell használniuk és kiaknázniuk európai szinten. Az EU-nak a transznacionális hozzáférés előmozdításával hozzá kell járulnia e cél megvalósításához. A tervek szerint ezzel a kutatócsoportok előtt – beleértve a peremterületek és a legkülső régiók kutatócsoportjait – új lehetőségek nyílnak meg a legjobb kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésre. A hozzáférést külső felhasználók számára is lehetővé lehet tenni vagy személyesen (gyakorlatban), vagy megfelelő elektronikus kommunikáció segítségével. A hozzáférés távoli tudományos szolgáltatásnyújtás formájában is megvalósulhat. A tevékenység végrehajtása alulról felfelé irányuló, minden tudományos és technológiai terület felé nyitott és minden területnek egyforma esélyeket biztosító pályázati felhívásokon keresztül valósul meg. Módosítás: 27 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.1.2. pont (2) bekezdés első francia bekezdés – alulról felfelé irányuló pályázati felhívások az infrastruktúra működtetői közötti kölcsönös koordináció és forrásegyesítés megkönnyítése érdekében és azzal a céllal, hogy együttműködési kultúra alakuljon ki közöttük. Az ilyen tevékenységeknek a kutatási infrastruktúrák működésének jobb, európai szintű strukturálását, kapacitás és teljesítmény szempontjából közös fejlesztésük előmozdítását, és következetes és több tudományágat felölelő használatát is célul kell kitűzniük; – alulról felfelé irányuló pályázati felhívások az infrastruktúra működtetői közötti kölcsönös koordináció és forrásegyesítés megkönnyítése érdekében és azzal a céllal, hogy együttműködési kultúra alakuljon ki közöttük. Az ilyen tevékenységeknek a kutatási infrastruktúrák működésének jobb, európai szintű strukturálását, valamint a potenciális felhasználók számára a működésük módjuk és a hozzáférési feltételek egyértelműbbé tételét, kapacitás és teljesítmény szempontjából közös fejlesztésük előmozdítását, és következetes és több tudományágat felölelő használatát is célul kell kitűzniük; Módosítás: 74 I. Melléklet "Kutatási infrastruktúrák" alcím, "Tevékenységek" cím 1.1.2 pont (2) bekezdés második francia bekezdés "célzott pályázati felhívások" abban az esetben, ha az összpontosított cselekvés hosszú távon egyértelműen pozitív módon járul hozzá a potenciálisan nagy jelentőségű kutatási infrastruktúrák támogatásához és felgyorsítja EU-szintű kialakulásukat. Végrehajtásuk a tematikus területeken folytatott tevékenységekkel szoros összefüggésben történik annak biztosítása érdekében, hogy az európai szinten az EU keretében megvalósított minden cselekvés igazodjon a kutatási infrastruktúrák igényeihez az egyes területeken belül. Már most is meg lehet jelölni azokat a területeket, amelyeken a meglévő európai infrastruktúrákat jobban kell használni és meg kell erősíteni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni az egyetemi, a közfinanszírozású és az ipari kutatásban érintettek és a szélesebb értelemben vett társadalom hosszú távú stratégiai szükségleteit például az élettudományok és alkalmazásai, az információs és kommunikációs technológiák, az ipari kutatás fejlesztése (beleértve a metrológiát), a fenntartható fejlődés támogatása (különösen a környezetvédelem területén), valamint a társadalom- és a humán tudományok területén. "célzott pályázati felhívások" abban az esetben, ha az összpontosított cselekvés hosszú távon egyértelműen pozitív módon járul hozzá a potenciálisan nagy jelentőségű kutatási infrastruktúrák támogatásához és felgyorsítja EU-szintű kialakulásukat. Végrehajtásuk a tematikus területeken folytatott tevékenységekkel szoros összefüggésben történik annak biztosítása érdekében, hogy az európai szinten az EU keretében megvalósított minden cselekvés igazodjon a kutatási infrastruktúrák igényeihez az egyes területeken belül. Már most is meg lehet jelölni azokat a területeket, amelyeken a meglévő európai infrastruktúrákat jobban kell használni és meg kell erősíteni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni az egyetemi, a közfinanszírozású és az ipari kutatásban érintettek és a szélesebb értelemben vett társadalom hosszú távú stratégiai szükségleteit például az élettudományok és alkalmazásai, különösen a klinikai kutatási infrastruktúra / gyermekbetegségekre szakosodott hálózatok, az információs és kommunikációs technológiák, az ipari kutatás fejlesztése (beleértve a metrológiát), a fenntartható fejlődés támogatása (különösen a környezetvédelem területén), valamint a társadalom- és a humán tudományok területén. Módosítás: 28 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.1.3. pont (1) bekezdés Az elektronikus infrastruktúrák kiépítése révén olyan folyamatos, összetett folyamatokon alapuló szolgáltatás jön létre a kutatóközösségek számára, amelyet arra terveztek, hogy a megosztott IKT-alapú erőforrásokban rejlő lehetőségek (számítás, összekapcsoltság, felszereltség) eljussanak a virtuális közösségekhez. Ezen a területen egy európai megközelítés és a kapcsolódó európai tevékenységek megerősítése jelentősen hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és kiaknázásához, megszilárdítva így az e-infrastruktúráknak az Európai Kutatási Térség létrehozásának sarokköveként, a tudományágakon átívelő innováció élharcosaként és a tudományos munka menete megváltoztatásának mozgatórugójaként betöltött szerepét. Az e-infrastruktúrák hozzájárulhatnak továbbá a peremterületek és a legkülső régiók kutatócsoportjainak integrálásához. Az elektronikus infrastruktúrák kiépítése révén olyan folyamatokon alapuló nélkülözhetetlen szolgáltatások jönnek létre a kutatóközösségek számára, amelyeket arra terveztek, hogy a megosztott IKT-alapú erőforrásokban rejlő lehetőségek (számítás, összekapcsoltság, felszereltség) eljussanak a virtuális közösségekhez. Ezen a területen egy európai megközelítés és a kapcsolódó európai tevékenységek megerősítése jelentősen hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és kiaknázásához, megszilárdítva így az e-infrastruktúráknak az Európai Kutatási Térség létrehozásának sarokköveként, a tudományágakon átívelő innováció élharcosaként és a tudományos munka menete megváltoztatásának mozgatórugójaként betöltött szerepét. Ugyancsak lényeges a peremterületek és a legkülső régiók kutatócsoportjainak integrálása e folyamat felhasználása révén. Módosítás: 29 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.1.3. pont (3) bekezdés A tudományos közösség és a tudósok eljövendő generációi számára nagy jelentőségű adattárházak létrehozása érdekében európai szinten koordinált módon kell támogatni a digitális könyvtárakat, az archívumokat, az adattárolást, az adatmegőrzést és a szükséges erőforrás-egyesítést. Foglalkozni kell továbbá az e-infrastruktúrákkal kapcsolatban a fokozott bizalom kérdésének egyes vonatkozásaival is. A javasolt tevékenységek célja továbbá az új igények és megoldások előrejelzése és integrálása a nagy léptékű tesztelési környezetek létrejöttének megkönnyítése érdekében, amelyek célja az új felfutó technológiákkal való kísérletezés és az új felhasználói igények kielégítése, beleértve az e-tanulást is. Az e-infrastruktúra vitacsoport (eIRG) stratégiai ajánlások készítésével rendszeres segítséget nyújt. A tudományos közösség és a tudósok eljövendő generációi számára nagy jelentőségű adattárházak létrehozása érdekében európai szinten koordinált módon kell támogatni a digitális könyvtárakat (az Európai Digitális Könyvtár létrehozása céljából), az archívumokat, az adattárolást, az adatmegőrzést és a szükséges erőforrás-egyesítést. Foglalkozni kell továbbá az e-infrastruktúrákkal kapcsolatban a fokozott bizalom kérdésének egyes vonatkozásaival is, figyelembe véve, hogy az eljövendő generációknak képesnek kell lenniük az adatok elérésére. A javasolt tevékenységek célja továbbá az új igények és megoldások előrejelzése és integrálása a nagy léptékű tesztelési környezetek létrejöttének megkönnyítése érdekében, amelyek célja az új felfutó technológiákkal való kísérletezés és az új felhasználói igények kielégítése, beleértve az e-tanulást is. Az e-infrastruktúra vitacsoport (eIRG) stratégiai ajánlások készítésével rendszeres segítséget nyújt. Módosítás: 30 I. melléklet 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.2. pont (1a) bekezdés (új) Az ESFRI-t, valamint a technológiai platformokat, a közös technológiai kezdeményezéseket és az Európai Kutatási Tanácsot fel fogják kérni, hogy egyértelműen fejezzék ki a kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos igényeiket. Módosítás: 31 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.2.2. pont (1) és (2) bekezdés, bevezető rész Új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése az ESFRI által az új kutatási infrastruktúrák európai útitervének kidolgozása érdekében végzett munka alapján. A Bizottság meghatározza azokat a kiemelt fontosságú projekteket, amelyeknek a keretprogram alapján EK-támogatás adható. Új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése a "változó geometria" elvével összhangban, beleértve különösen az ESFRI által az új kutatási infrastruktúrák európai útitervének kidolgozása érdekében végzett munkát. A munkaprogram magába foglalja azokat a kiválasztott, kiemelt fontosságú projekteket, amelyeknek EK-támogatás adható. Az új infrastruktúrák építésével kapcsolatos tevékenységeket kétlépcsős megközelítés szerint kell végrehajtani: Az új infrastruktúrák építésével kapcsolatos tevékenységeket kétlépcsős megközelítés szerint kell végrehajtani, a hetedik keretprogramban megállapított kritériumlista alapján: Módosítás: 32 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.2.2. pont (2) bekezdés 2. pont A második lépcsőben az elért technikai, jogi, adminisztratív és pénzügyi megállapodásokra építve és a nemzeti és közösségi eszközök (például a strukturális alapok vagy az Európai Beruházási Bank) közötti kiegészítő jelleg felhasználásával meg kell valósítani az építési terveket. A kiépítési szakaszban a keretprogramból pénzügyi támogatás nyújtható azoknak a kiemelt fontosságú projekteknek, amelyek esetében a támogatás rendkívül szükségesnek bizonyul. Ezekben az esetekben a döntéshozatal egy, a szükséges támogatás jellegétől és mértékétől függő mechanizmuson keresztül történik (pl. közvetlen támogatás; európai beruházási banki kölcsönök, amelyekhez a hozzájutást a "kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" segíti elő (III. melléklet); 171. cikk). A második lépcsőben az elért technikai, jogi, adminisztratív és pénzügyi megállapodásokra építve és a nemzeti és közösségi eszközök (például a strukturális alapok vagy az Európai Beruházási Bank) közötti kiegészítő jelleg felhasználásával, a megfelelő pénzügyi magánintézmények bevonásával meg kell valósítani az építési terveket. A kiépítési szakaszban a keretprogramból pénzügyi támogatás nyújtható azoknak a kiemelt fontosságú projekteknek, amelyek esetében a támogatás rendkívül szükségesnek bizonyul. Ezekben az esetekben a döntéshozatal egy, a szükséges támogatás jellegétől és mértékétől függő mechanizmuson keresztül történik (pl. közvetlen támogatás; európai beruházási banki kölcsönök, amelyekhez a hozzájutást a "kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus" segíti elő (III. melléklet); 171. cikk). Módosítás: 33 I. melléklet 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.2.2a) pont (új) 1.2.2a)  "Nyílt innovációs" központok Az együttműködés keretében zajló, nagyobb ipari K+F projektek egyetlen helyszínen való elvégzésének lehetővé tétele érdekében, ahol a konzorciumi partnerek munkatársaikat ideiglenesen kiküldik, és/vagy a közös eszközhasználat alapján nyílt hozzáférést biztosítanak a kutatási infrastruktúrákhoz. Módosítás: 34 I. melléklet, 1. rész, "Tevékenységek" cím 1.2.2.b) pont (új) 1.2.2.b)  Kutatási eredmények megosztása Tudományos módszerek szerverének létrehozása, amely jelentősen előmozdítaná a kutatási módszerek hatékonyságát, azáltal, hogy bizonyos kutatási lépések eredményeit összehasonlítható feltételek mellett hozzáférhetővé teszi. Módosítás: 35 I. melléklet, 2. rész, "Megközelítés" cím (2) bekezdés Egyedi cselekvéseket kell végrehajtani az olyan KKV-k vagy a KKV-k olyan szövetségei támogatására, amelyeknek szükségük van a kutatás egyetemekre vagy kutatóközpontokba ("KTF-szereplők") történő kiszervezésére. A cselekvések a tudomány és a technológia minden területét lefedik. A projektjavaslatok értékelése során megfelelő mértékben figyelembe kell venni a KKV-k szempontjából várható gazdasági hatást. A pénzügyi eszközök odaítélése két rendszeren keresztül történik: KKV-k számára végzett kutatás és KKV-k szövetségei számára végzett kutatás. Az első főleg az alacsonytól a közepes mértékig technológiai KKV-kat célozza, amelyek egyáltalán nem vagy kevés kutatási képességgel rendelkeznek, illetve azokat a kutatásintenzív KKV-ket, amelyeknek fő kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében ki kell szervezniük a kutatást. A második a KKV-k szövetségeit célozza meg, amelyek általában a legjobb helyzetben vannak a tagjaik közös technikai problémáinak ismeretéhez vagy azonosításához, a nevükben való eljáráshoz és az eredmények hatékony terjesztésének vagy átvételének előmozdításához. Egyedi cselekvéseket kell végrehajtani az olyan KKV-k vagy a KKV-k olyan szövetségei támogatására, amelyeknek szükségük van a kutatás KTF-szereplőknek, például egyetemekre, kutatóközpontokba vagy kutatásintenzív KKV-kba történő kiszervezésére. A cselekvések a tudomány és a technológia minden területét lefedik. A projektjavaslatok értékelése során megfelelő mértékben figyelembe kell venni a KKV-k szempontjából várható gazdasági hatást. A pénzügyi eszközök odaítélése két rendszeren keresztül történik: KKV-k számára végzett kutatás és KKV-k szövetségei számára végzett kutatás. Az első főleg az alacsonytól a közepes mértékig technológiai KKV-kat célozza, amelyek egyáltalán nem vagy kevés kutatási képességgel rendelkeznek, illetve azokat a technológiai képességekkel rendelkező és hagyományos ágazatokban tevékenykedő KKV-ket, amelyeknek fő technológiai kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében ki kell szervezniük a kutatást. A második a KKV-k szövetségeit célozza meg, amelyek általában a legjobb helyzetben vannak a tagjaik közös technikai problémáinak ismeretéhez vagy azonosításához, a nevükben való eljáráshoz és az eredmények hatékony terjesztésének vagy átvételének előmozdításához. Módosítás: 36 I. melléklet 2. rész, "Megközelítés" cím (3) bekezdés E specifikus cselekvések mellett folyamatosan ösztönözni és segíteni kell a KKV-k részvételét a keretprogram valamennyi cselekvésében. A KKV-k kutatási igényei és potenciálja megfelelő módon megjelenik az "Együttműködés" egyedi program tematikus területei tartalmában; az "Együttműködés" egyedi programot a terület és a téma függvényében különböző méretű és kiterjedésű projekteken keresztül kell végrehajtani. E specifikus cselekvések mellett folyamatosan ösztönözni és segíteni kell a KKV-k részvételét a keretprogram valamennyi cselekvésében. Különösen a KKV-k esetében egyszerűbb és világosabb adminisztratív eljárások alkalmazandók, továbbá a keretprogram eszközeiben részesülő KKV-k esetében csökkennek a költségek is. A KKV-k kutatási igényei és potenciálja megfelelő módon megjelenik az "Együttműködés" egyedi program tematikus területei tartalmában; az "Együttműködés" egyedi programot a terület és a téma függvényében különböző méretű és kiterjedésű projekteken keresztül kell végrehajtani. E cél elérése érdekében intézkedéseket kell tenni, hogy a KKV-k egyénileg vagy csoportosulásokban könnyebben vehessenek részt az "Együttműködés" program prioritásként kezelt témáival kapcsolatos projektekben és a technológiai platformokban. A KKV-k részvételével zajló projektek finanszírozásakor erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az minden közösségi intézménytől – beleértve az EBB-t és az EBA-t – a lehető legnagyobb mértékű hozzájárulást kapja. Módosítás: 37 I. melléklet 2. rész, "Megközelítés" cím, (4) bekezdés A közösségi kutatási és technológiafejlesztési keretprogram végrehajtása során a KKV-knek a közösségi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban való részvétele bátorítása és segítése érdekében biztosítani kell a kiegészítő jelleget és a szinergiát a versenyképességi és innovációs keretprogram cselekvéseivel. A közösségi kutatási és technológiafejlesztési keretprogram végrehajtása során a KKV-knek a közösségi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban való részvétele bátorítása és segítése érdekében biztosítani kell a kiegészítő jelleget és a szinergiát a versenyképességi és innovációs keretprogram cselekvéseivel. Törekedni kell a kapcsolódó nemzeti kutatási programokkal való koordinációra is, melyek az alább vázolt kutatási tevékenységeket kiegészítik. Ezt szem előtt tartva mérlegelni lehet az EUREKA keretében a KKV-ket célzó technológiafejlesztési programok esetleges közös végrehajtását is, a piaci követelményekhez igazodó innovatív projektek ösztönzése érdekében. Az elérendő célok a következők lesznek: - a KKV-k keretprogramban való részvételének, illetve ahhoz való hozzáférésének segítése; és - annak biztosítása, hogy a KKV-k teljes mértékben kihasználhassák a keretprogram szerint rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. Egyszerű, rövid, gyorsan lezajló, összetett pénzügyi elvektől és szükségtelen jelentéstételtől mentes projekteket kell bevezetni. Lehetőség szerint mind a keretprogramra, mind a versenyképességi és innovációs programra egységes alkalmazásnak és szerződéses elveknek kell vonatkozniuk. Módosítás: 38 I. melléklet 2. rész, "Megközelítés" cím (4a) bekezdés (új) Mechanizmusokat vezetnek be a KKV-ket célzó, nemzeti és regionális K+F támogatási programokkal folytatott együttműködést illetően is, azzal a céllal, hogy inkább helyi jellegű, az igényeikhez jobban igazodó szolgáltatásokat nyújtsanak, és erősítsék a különböző nemzeti támogatási rendszerek kritikus tömegét és európai dimenzióját. Módosítás: 39 I. melléklet 2. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 1. pont E rendszer az innovatív KKV-k kis csoportjait támogatja a közös vagy egymást kiegészítő technológiai problémák megoldása érdekében. A viszonylag rövid ideig tartó projektek esetében az olyan KKV-k innovációs igényeire kell koncentrálni, amelyek kiszervezik a kutatást a KTF-szereplőknek, és a projekteknek az érintett KKV-k számára egyértelmű felhasználási potenciállal kell rendelkezniük. E rendszer az innovatív KKV-k és kézműves vállalkozások kis csoportjainak létrehozását támogatja a közös vagy egymást kiegészítő technológiai problémák megoldása érdekében, valamint támogatja őket ebben a munkában. A viszonylag rövid ideig tartó projektek esetében az olyan KKV-k innovációs igényeire kell koncentrálni, amelyek kiszervezik a kutatást a KTF-szereplőknek, és a projekteknek az érintett KKV-k számára egyértelmű felhasználási potenciállal kell rendelkezniük. Módosítás: 40 I. melléklet 2. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 2a) pont (új) • A KKV-k kis csoportjai javára végzett kutatás. Az innovatív KKV-k kis csoportjainak támogatása a közös vagy egymást kiegészítő technológiai problémák megoldása érdekében, a keretprogramon és/vagy kormányközi finanszírozási rendszereken, például a Bizottság, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) JEREMIE és JASPER kezdeményezésein keresztül. Módosítás: 41 I. melléklet 2. rész, "Tevékenységek" cím, "A rendszerek közös jellemzői" alcím harmadik a) francia bekezdés (új) -  Annak érdekében, hogy a K+F-et a kutatást végző, jelentős növekedési potenciállal rendelkező KKV-k körében fenntartható módon ösztönözzék, a Bizottság javaslatot tehet a Szerződés 169. cikke szerinti, az EUREKA-val együttműködésben zajló kezdeményezésre (pl. az "Eurostars" kezdeményezés) Módosítás: 42 I. melléklet 3. rész, "Megközelítés" cím (3) bekezdés A "Tudás régiói" a K+F-orientált regionális csoportosulások fejlesztésére irányuló optimális politikák és stratégiák meghatározásának és végrehajtásának támogatását tűzi ki célul. Ez különösen a regionális kutatási menetrendek helytállóságát és hatékonyságát javítja a kölcsönös tanuláson keresztül; javítja és erősíti az együttműködést a regionális csoportosulások között, és hozzájárul a meglévő K+F-orientált regionális csoportosulások fenntartható fejlődésének erősítéséhez és újak létrejöttének előmozdításához. Különösen a kereslet által irányított és probléma orientált, specifikus technológiai területekre vagy ágazatokra irányuló projekteket kell támogatni. A "Tudás régiói" a K+F-orientált regionális csoportosulások fejlesztésére irányuló optimális politikák és stratégiák meghatározásának és végrehajtásának támogatását tűzi ki célul. Ez különösen a regionális kutatási menetrendek helytállóságát és hatékonyságát javítja a kölcsönös tanuláson keresztül; javítja és erősíti az együttműködést a regionális csoportosulások között, és hozzájárul a meglévő K+F-orientált regionális csoportosulások fenntartható fejlődésének erősítéséhez és újak létrejöttének előmozdításához. Különösen a kereslet által irányított és probléma orientált, specifikus technológiai területekre vagy ágazatokra irányuló projekteket kell támogatni, különösen akkor, ha már tapasztalható a regionális hatóságok, a fejlesztéssel foglalkozó intézmények, az egyetemek, a kutatóközpontok és az ipar közötti integráció. Módosítás: 43 I. melléklet 3. rész, "Megközelítés" cím (4a) bekezdés (új) Figyelmet kell fordítani különösen a különböző tagállamokban található egymás melletti régiók közötti együttműködésre. Az EU INTERREG III programjaihoz hasonlóan, illetve a strukturális alapok területi céljai alapján "a tudás régiói" programban ugyancsak szerepelniük kell a határokon átnyúló jelleg miatt jelentkező akadályokra vonatkozó megoldásoknak, valamint az adott kutatási területen a határokon átnyúló regionális együttműködés ösztönzését szolgáló mechanizmusoknak, függetlenül attól, hogy a cselekvésekre konvergencia-cél vagy regionális versenyképességi cél vonatkozik-e. Módosítás: 44 I. melléklet 3. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 2. pont A magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott szakmai tanácsadás a K+F-re irányuló regionális csoportosulások építésével. Transznacionális regionális konzorciumok mozgósítják és fogják össze az egyetemek, az ipar és a kormányzat kutatási szereplőit a technológiai szempontból kevésbé fejlett régiók számára iránymutatás nyújtására. A magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott szakmai tanácsadás a K+F-re irányuló regionális csoportosulások építésével vagy a meglevő csoportosulásoknak a világpiacba való jobb integrálásával. Transznacionális regionális konzorciumok mozgósítják és fogják össze az egyetemek, az ipar és a kormányzat kutatási szereplőit a technológiai szempontból kevésbé fejlett régiók számára iránymutatás nyújtására. A szakmai tanácsadásnak magában kell foglalnia olyan intézkedéseket, amelyek az új tagállamok tudományos közösségeivel való együttműködést erősítik. Módosítás: 45 I. melléklet 3. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 3. pont • A regionális gazdaságokban a kutatási szereplők és az intézmények integrációját a regionális csoportosulások szintjén megvalósított interakcióval javító kezdeményezések. Ezek magukba foglalnak a kutatásban érintettek és a helyi üzleti közösségek közötti kapcsolatot javító transznacionális intézkedéseket, valamint a regionális csoportosulások közötti megfelelő tevékenységeket. • A regionális gazdaságokban a kutatási szereplők és az intézmények integrációját a regionális csoportosulások szintjén megvalósított interakcióval javító kezdeményezések. Ezek magukba foglalnak a kutatásban érintettek és a helyi üzleti közösségek közötti kapcsolatot javító transznacionális intézkedéseket, valamint a regionális csoportosulások közötti megfelelő tevékenységeket. Ezek a tevékenységek segíthetik a KTF területén mutatkozó egymást kiegészítő jellegek azonosítását, az integráció előnyeinek bemutatása céljából. Módosítás: 46 I. melléklet 3. rész, "Tevékenységek" cím (2) bekezdés Támogatni kell a szisztematikus és kölcsönös információcsere előmozdítására irányuló tevékenységeket, valamint a hasonló projektek közötti és adott esetben egyéb vonatkozó közösségi programokkal való kölcsönhatást (pl. elemző és szintetizáló workshopok, kerekasztalok, kiadványok). Támogatni kell a szisztematikus és kölcsönös információcsere előmozdítására irányuló tevékenységeket, valamint a hasonló projektek közötti és adott esetben egyéb vonatkozó közösségi programokkal való kölcsönhatást (pl. elemző és szintetizáló workshopok, kerekasztalok, kiadványok), valamint a harmadik országok részvételét, amennyiben ez az adott projekt céljaihoz elengedhetetlen. Módosítás: 47 I. melléklet 4. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 1. pont • a know-how és a tapasztalatok cseréje a kutatószemélyzet transznacionális cseréjével a feltételeknek eleget tevő régiókban működő kiválasztott központok és egy vagy több, másik EU-tagállamban működő partnerszervezet között, a feltételeknek eleget tevő régiókban működő kiválasztott központokból kiküldött kutatószemélyzet számára beépített kötelező hazatérési mechanizmussal; • a know-how és a tapasztalatok cseréje a kutatószemélyzet és a vezetők transznacionális cseréjével a feltételeknek eleget tevő régiókban működő kiválasztott központok és egy vagy több, a tagállamokban, a társult országokban, a szomszédos országokban vagy harmadik országokban működő partnerszervezet között, a feltételeknek eleget tevő régiókban működő kiválasztott központokból kiküldött kutatószemélyzet számára beépített kötelező hazatérési mechanizmussal; Módosítás: 48 I. melléklet 4. rész, "Tevékenységek" cím (1) bekezdés 4. pont • workshopok és konferenciák szervezése a nemzeti és nemzetközi szintű tudásátadás megkönnyítése érdekében, a kiválasztott központok saját kutatószemélyzete és más országokból meghívott kutatók bevonásával, a kiválasztott központok nemzetközi képzési kapacitásának és hírnevének fejlesztése keretében; a rendszer kertében kiválasztott központok kutatószemélyzetének nemzetközi konferenciákon vagy rövid távú képzéseken való részvétele a tudásmegosztás és a hálózatépítés érdekében és egy sokkal inkább nemzetközi környezettel való találkozás biztosítása érdekében; • workshopok és konferenciák szervezése a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű tudásátadás megkönnyítése érdekében, a kiválasztott központok saját kutatószemélyzete és más országokból meghívott kutatók bevonásával, a kiválasztott központok nemzetközi képzési kapacitásának és hírnevének fejlesztése keretében; a rendszer kertében kiválasztott központok kutatószemélyzetének nemzetközi konferenciákon vagy rövid távú képzéseken való részvétele a tudásmegosztás és a hálózatépítés érdekében és egy sokkal inkább nemzetközi környezettel való találkozás biztosítása érdekében; Módosítás: 49 I. melléklet 5. rész, "Célkitűzés" cím (1a) bekezdés (új) A tudományos ismeretek és a társadalmi fejlődés hatást gyakorolnak egymásra, különösen a környezetvédelmi politika területén. Emellett a nyilvános viták során felvetett irracionális és áltudományos érvekkel szemben több mennyiségi elem lesz használatos. Módosítás: 50 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (2) bekezdés Az európai társadalmak fejlődése nagymértékben függ attól, hogy mekkora kapacitással rendelkeznek a tudás létrehozására, kiaknázására és terjesztésére, és ebből kiindulva mennyire képesek folyamatos innovációra. A tudományos kutatás ebben a tekintetben kulcsszerepet játszik és a jövőben is a növekedés, a jólét és a fenntartható fejlődés egyik motorjaként kell működnie. Az európai társadalmak fejlődése nagymértékben függ attól, hogy mekkora kapacitással rendelkeznek a tudás létrehozására, kiaknázására és terjesztésére, és ebből kiindulva mennyire képesek folyamatos innovációra. Az új tudás a társadalom egészében alakul ki, de annak létrejöttében a kutatás – oktatás – innováció "tudásháromszög" játssza a kulcsszerepet. A tudományos kutatás ebben a tekintetben kulcsszerepet játszik és a jövőben is a növekedés, a jólét és a fenntartható fejlődés egyik motorjaként kell működnie. Módosítás: 51 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (3) bekezdés E cél elérése érdekében rendkívül fontos, hogy sikeres és kiaknázható kutatást eredményező társadalmi és kulturális környezet jöjjön létre. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a megalapozott társadalmi aggodalmakat és szükségleteket, aminek következtében egy elkötelezettebb és jobban tájékozott közvéleménnyel folytatott, fejlettebb demokratikus vita alakulhat ki, és kedvezőbbek lehetnek a feltételei a tudományos kérdésekkel kapcsolatos kollektív döntéseknek. Ennek keretében kedvező környezet jön létre a tudományos elhivatottság számára, új lendületet kapnak a kutatási befektetések, és ennek nyomán erősödik a tudás terjesztése, amire a lisszaboni stratégia is épül. E cél elérése érdekében rendkívül fontos, hogy sikeres és kiaknázható kutatást eredményező társadalmi és kulturális környezet jöjjön létre. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a megalapozott társadalmi aggodalmakat és szükségleteket, aminek következtében egy elkötelezettebb és jobban tájékozott közvéleménnyel folytatott, fejlettebb demokratikus vita alakulhat ki, és kedvezőbbek lehetnek a feltételei a tudományos kérdésekkel kapcsolatos kollektív döntéseknek. A civil társadalmi szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani a kutatási igényeik kiszervezésére. Ennek keretében kedvező környezet jön létre a tudományos elhivatottság számára, új lendületet kapnak a kutatási befektetések, és ennek nyomán erősödik a tudás terjesztése, amire a lisszaboni stratégia is épül. E tevékenység arra is törekszik, hogy a tudományos életben véghez vigye a nők teljes integrációját. A tudomány és társadalom kérdéseinek (mint például a technológia, a foglalkoztatottság és a munka közötti kapcsolat, vagy az energiaforrások, a környezet, illetve az egészség nagy problémái), egyre inkább európai dimenziót kell kapniuk. Módosítás: 52 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés negyedik francia bekezdés - a tudományos műveltséggel rendelkezők és az ezzel nem rendelkezők közötti szakadék áthidalása, a tudományos kultúrára való nyitottság ösztönzése a polgárok közvetlen közelében (segítségül hívva a városokat, a régiókat, az alapítványokat, a tudományos központokat, stb.); - a tudományos műveltséggel rendelkezők és az ezzel nem rendelkezők közötti szakadék áthidalása, a tudományos kultúrára való nyitottság ösztönzése a polgárok közvetlen közelében (segítségül hívva a városokat, a régiókat, az alapítványokat, a tudományos központokat, múzeumokat, civil társadalmi szervezeteket stb.); Módosítás: 53 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés negyedik a) francia bekezdés (új) - a kutatás társadalmi vonatkozásaival kapcsolatos vita és megbeszélés ösztönzése a kutatói közösségben, Módosítás: 54 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés negyedik b) francia bekezdés (új) - az európai kutatási és innovációs rendszer irányításának jobbá tételét szolgáló megoldások keresése; Módosítás: 55 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés hatodik francia bekezdés - a tudományról és a kutatókról mindenki számára – különösen a fiatalok számára – érthető kép közvetítése; - a tudomány és a kutatók hitelességének ábrázolása és a tudományról és a kutatókról mindenki számára – különösen a fiatalok számára – érthető kép közvetítése; Módosítás: 56 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés hetedik francia bekezdés - a nők tudományos karrierépítésének és tudományos tehetségének az egész társadalom javára történő jobb felhasználásának segítése; - a nők tudományos karrierépítésének és tudományos tehetségének az egész társadalom javára történő jobb felhasználásának fellendítése; Módosítás: 57 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés nyolcadik francia bekezdés - a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció megújítása a nagyobb hatás elérése érdekében az új kommunikációs eszközök előnyben részesítésével és a tudósok és a tömegkommunikációs szakemberek szorosabb együttműködésének elősegítésével. - a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció megújítása a nagyobb hatás elérése érdekében az új kommunikációs eszközök előnyben részesítésével és a tudósok és a tömegkommunikációs szakemberek szorosabb együttműködésének elősegítésével, különösen az új információs és kommunikációs technológiák esetében. Módosítás: 58 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím (7) bekezdés nyolcadik a) francia bekezdés (új) – együttműködés a nem haszonszerzés céljából végzett gyógyszerfejlesztési kezdeményezésekkel. Módosítás: 59 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Első cselekvési irányvonal" alcím 1. pont első francia bekezdés – az európai politikai döntéshozatal érdekében a tudományos tanácsadás és szakértelem felhasználásának javítása és hatásának nyomon követése, valamint gyakorlati eszközök és rendszerek (pl. elektronikus hálózatok) kidolgozása; – azon szakemberek és tisztviselők továbbképzésének segítése, akik a tagállamokban és régióikban a támogatási és kutatási programokat igazgatják, egységes módszerekre és a bevált gyakorlatok megismerésére törekedve; Módosítás: 60 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Első cselekvési irányvonal" alcím 1. pont második francia bekezdés - a bizalom és az önszabályozás előmozdítása a tudományos közösségben; - a demokratikus elszámoltathatóság, a bizalom és az önszabályozás előmozdítása a tudományos közösségben a tudományos biztosítékokra vonatkozó alapvető kritériumok újrafogalmazásával és terjesztésével; Módosítás: 61 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Első cselekvési irányvonal" alcím 2. pont második a) francia bekezdés (új) -  Nagyobb hangsúly fektetése a kutatóközösségen belül a kutatás társadalmi vonatkozásairól folytatott vitára. Módosítás: 62 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Első cselekvési irányvonal" alcím 3. pont A tudomány és a társadalom közötti kapcsolat megfelelő politikák segítségével történő kezelése érdekében ki kell szélesíteni, meg kell szilárdítani és európai szinten terjeszteni kell a tudománytörténet, a tudományszociológia és a tudományfilozófia által összegyűjtött ismereteket. Ebből a célból az említett tudományágak képviselőinek hálózatokat kell létrehozniuk a kutatás és az európai társadalom és identitás építésében a tudomány valós részvételét felfedni képes vita strukturálása érdekében, külön hangsúlyt fektetve a következőkre: A tudomány és a társadalom közötti kapcsolat megfelelő politikák segítségével történő kezelése érdekében ki kell szélesíteni, meg kell szilárdítani és európai szinten terjeszteni kell a történelem során, a tudományos és technológiai örökségben és a tudományszociológia és a tudományfilozófia által összegyűjtött ismereteket. Ebből a célból az említett tudományágak képviselőinek hálózatokat kell létrehozniuk a kutatás és az európai társadalom és identitás építésében a tudomány valós részvételét felfedni és ahhoz hozzájárulni képes vita strukturálása érdekében, külön hangsúlyt fektetve a következőkre: - a tudomány, a demokrácia és a jog közötti kapcsolat; - a tudomány, a demokrácia és a jog közötti kapcsolat; - a tudományos-technológiai etikával kapcsolatos kutatás; - a tudományos-technológiai etikával kapcsolatos kutatás; - a tudomány és a kultúra egymásra hatása; - a tudomány és a kultúra egymásra hatása; - a tudósok szerepe és a róluk alkotott kép. - a tudomány terén tevékenykedő férfiak és nők szerepe és a róluk alkotott kép; - kockázatértékelés és irányítási eljárások mint a döntéshozatal eszközei, az irracionális társadalmi reakciók korlátozása érdekében; - hogyan lehet a tudományt a társadalom számára érthetőbbé tenni és a nyilvános vitát elősegíteni. Módosítás: 63 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Második cselekvési irányvonal" 2. pont, bevezető rész A tevékenységek célja több fiatal tudományos pályára vonzása, a generációk közötti kapcsolat megerősítése és a tudományos műveltség általános szintjének növelése. Az európai csereprogramok és együttműködések a tudományok tanításának a fiatalokhoz igazított módszerére, a tudományos tantárgyakat oktató tanárok támogatására (fogalmak, oktatási segédanyagok) és az iskolák és a szakma közötti kapcsolatok kiépítésére koncentrálnak. Ezen túlmenően olyan széles európai hatással rendelkező rendezvények is támogathatók, amelyek során a példaképnek számító kiváló tudósok és a feltörekvő fiatal tudósok találkozhatnak egymással. Mindezek támogatására olyan kutatásokat kell végezni, amelyek figyelembe veszik a társadalmi környezetet és a kulturális értékeket. Három aspektust kell figyelembe venni: A tevékenységek célja több fiatal tudományos pályára vonzása, a generációk közötti kapcsolat megerősítése, a tudományos műveltség általános szintjének növelése és különösen azoknak a tényezőknek az elemzése, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne tudományos és technológiai karriert válasszanak. Az európai csereprogramok és együttműködések a tudományok tanításának a fiatalokhoz igazított módszerére, a tudományos tantárgyakat oktató tanárok támogatására (fogalmak, oktatási segédanyagok) és az iskolák és a szakma közötti kapcsolatok kiépítésére koncentrálnak. Ezen túlmenően olyan széles európai hatással rendelkező rendezvények is támogathatók, amelyek során a példaképnek számító kiváló tudósok és a feltörekvő fiatal tudósok találkozhatnak egymással. Mindezek támogatására olyan kutatásokat kell végezni, amelyek figyelembe veszik a társadalmi környezetet és a kulturális értékeket. Három aspektust kell figyelembe venni: Módosítás: 64 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Második cselekvési irányvonal" alcím 2. pont harmadik a) francia bekezdés (új) - a tudományos oktatás valamennyi szintjének élénkítése az EU egyes nemzeti rendszereiben; Módosítás: 65 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Harmadik cselekvési irányvonal" 2. pont ötödik francia bekezdés - a kiváló transznacionális kutatás és a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció előmozdítása népszerű díjakkal; - a kiváló transznacionális kutatás és a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció előmozdítása népszerű díjakkal és a tudományos kultúra hetének bevezetésével; Módosítás: 66 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Harmadik cselekvési irányvonal" 2. pont hatodik a) és hatodik b) francia bekezdés (új) - a tudományos közösség a kutatás eredményeit és a kutatással kapcsolatos problémákat megfelelőbben közölje mind a politikai döntéshozókkal, mind a nyilvánossággal, hogy megfelelő ismeretek birtokában vehessenek részt a tudományos politikával kapcsolatos vitában; - az általában a társadalommal kommunikáló kutatók ösztönzése arra, hogy legyenek nyitottabbak a kutatásuk alapjául szolgáló feltevések és értékek, bizonytalanságok és lehetséges gazdasági érdekek tekintetében. Módosítás: 67 I. melléklet 5. rész, "Megközelítés" cím, "Harmadik a) cselekvési irányvonal" (új) Harmadik a) cselekvési irányvonal: Többnyelvűség Az intézkedések célja a keretprogramon belül az információs társadalom nyelvészeti technológiáira irányuló technológiai K+F tevékenységek megerősítése, illetve a tudomány és technológia előmozdítása a többnyelvűség tekintetében. Módosítás: 68 I. melléklet 6. rész, "Célkitűzés" cím (2a) bekezdés (új) A nemzetközi együttműködésről átfogó stratégia fog készülni, amely felöleli a keretprogram különböző egyedi programjai keretében végzett összes nemzetközi cselekvést. Módosítás: 69 I. melléklet 6. rész, "Megközelítés" cím (1) bekezdés, bevezető rész A megcélzott harmadik országokkal (a nemzetközi együttműködésben partner országokkal) közösen végzett, kölcsönös érdekeket szolgáló kutatás prioritást élvező területeinek az együttműködési program egyedi nemzetközi együttműködési cselekvései számára történő azonosítása és kijelölése céljából a harmadik országok különböző régióival már folyamatban lévő politikai párbeszédet és partnerségi hálózatokat javítani kell az említett tevékenységekhez való hozzájárulás, illetve a tevékenységek megvalósítása érdekében. A nemzetközi tudományos együttműködéssel kapcsolatos nemzeti tevékenységek következetességét a nemzeti programok (tagállamok, tagjelölt és társult országok) koordinációjának támogatásával kell javítani a nemzeti KTF-politikák és tevékenységek többoldalú koordinációján keresztül. A keretprogramon belül a harmadik országokkal való együttműködés különösen a következő országcsoportokra összpontosul: A megcélzott harmadik országokkal (a nemzetközi együttműködésben partner országokkal) közösen végzett, kölcsönös érdekeket szolgáló kutatás prioritást élvező területeinek az együttműködési program egyedi nemzetközi együttműködési cselekvései számára történő azonosítása és kijelölése céljából a harmadik országok különböző régióival már folyamatban lévő politikai párbeszédet és partnerségi hálózatokat javítani kell az említett tevékenységekhez való hozzájárulás, illetve a tevékenységek megvalósítása érdekében, és a szinergia elérése érdekében lehetőséget kell biztosítani a tagállamok belső tevékenységeivel való koordinációra. A nemzetközi tudományos együttműködéssel kapcsolatos nemzeti tevékenységek következetességét a nemzeti programok (tagállamok, tagjelölt és társult országok) koordinációjának támogatásával kell javítani a nemzeti KTF-politikák és tevékenységek többoldalú koordinációján keresztül. A keretprogramon belül a harmadik országokkal való együttműködés különösen a következő országcsoportokra összpontosul: Módosítás: 70 I. melléklet 6. rész, "Megközelítés" cím (2) bekezdés A témaorientált nemzetközi együttműködési kutatási cselekvések végrehajtása az Együttműködés egyedi program keretében történik. A munkaerő-potenciál területén megvalósított nemzetközi cselekvések végrehajtása a Munkaerő egyedi program keretében történik. A nemzetközi együttműködés horizontális támogatási tevékenységeit ez a program mutatja be. Biztosítani kell a különböző programokon belüli nemzetközi együttműködési cselekvések átfogó koordinációját. A témaorientált nemzetközi együttműködési kutatási cselekvések végrehajtása az Együttműködés egyedi program keretében történik. A munkaerő-potenciál területén megvalósított nemzetközi cselekvések végrehajtása a Munkaerő egyedi program keretében történik. A nemzetközi együttműködés tevékenységeit – beleértve a tudomány területén végzett nemzetközi együttműködésre vonatkozó európai stratégia végrehajtásának támogatását szolgáló intézkedéseket – ez a program mutatja be. Biztosítani kell a különböző programokon belüli nemzetközi együttműködési cselekvések átfogó koordinációját. Módosítás: 71 III. melléklet (1) bekezdés A II. melléklettel összhangban a Közösség támogatást nyújt (koordinációs és támogatási cselekvés) az Európai Beruházási Banknak (EBB). A támogatás hozzájárul a magánszektor kutatási befektetéseinek előmozdítására irányuló közösségi célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy növeli a bank kockázatkezelési kapacitását, és ezzel (i) nagyobb volumenű EBB-kölcsön folyósítását teszi lehetővé adott kockázati szint mellett, és (ii) kockázatosabb európai KTF-cselekvések finanszírozását is lehetővé teszi, mint amelyek közösségi támogatás hiányában lennének finanszírozhatók. A II. melléklettel összhangban a Közösség támogatást nyújt (koordinációs és támogatási cselekvés) az Európai Beruházási Banknak (EBB), amely a megosztott kockázatot tekintve partnerként működik. A támogatás hozzájárul a magánszektor kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs befektetéseinek előmozdítására irányuló közösségi célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy növeli az EBB kockázatkezelési kapacitását, és ezzel (i) nagyobb volumenű EBB-kölcsön és -garancia folyósítását teszi lehetővé adott kockázati szint mellett, és (ii) kockázatosabb európai KTF-cselekvések finanszírozását is lehetővé teszi, mint amelyek közösségi támogatás hiányában lennének finanszírozhatók. Módosítás: 72 III. melléklet (2) bekezdés Az EBB a nemzetközi pénzpiacokról származó kölcsönöket biztosít a bank alapszabályának, szabályzatának és eljárásainak megfelelően. Az EBB ezt a támogatást szavatoló tőkéjével együtt a bankon belül céltartalékképzésre és tőkeallokálásra használja a támogatásra jogosult nagy európai KTF-cselekvésekhez nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kockázatok egy részének fedezésére. Az EBB a nemzetközi pénzpiacokról származó kölcsönöket biztosít a bank alapszabályának, szabályzatának és eljárásainak megfelelően. Az EBB ezt a támogatást szavatoló tőkéjével együtt a bankon belül céltartalékképzésre és tőkeallokálásra használja a támogatásra jogosult európai KTF-cselekvésekhez nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kockázatok egy részének fedezésére. Módosítás: 73 III. melléklet (5) bekezdés 2. pont A nagy európai KTF-cselekvések támogathatósága. Eltérő rendelkezés hiányában a kutatási infrastruktúráknak ezen egyedi program keretében a Közösség által finanszírozott fejlesztése automatikusan támogathatónak minősül. Egyéb kutatási infrastruktúrák is figyelembe vehetők. A Szerződés 167. cikke alapján elfogadott rendeletnek megfelelően a támogatási megállapodás eljárási szabályokat is megállapít, és a Közösség számára bizonyos feltételek megléte esetén vétójogot biztosít az EBB által javasolt kölcsön odaítélésével kapcsolatban. Az európai KTF-cselekvések támogathatósága. Eltérő rendelkezés hiányában a kutatási infrastruktúráknak ezen egyedi program keretében a Közösség által finanszírozott fejlesztése automatikusan támogathatónak minősül. Egyéb kutatási infrastruktúrák is figyelembe vehetők. A kérelmezők (a KKV-kat is beleértve) méretüktől függetlenül igénybe vehetik ezt az eszközt tevékenységeik finanszírozására. A Szerződés 167. cikke alapján elfogadott rendeletnek megfelelően a támogatási megállapodás eljárási szabályokat is megállapít, és a Közösség számára bizonyos feltételek megléte esetén vétójogot biztosít az EBB által javasolt kölcsön odaítélésével kapcsolatban.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1.o.