Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2090(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0287/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0287/2007

Viták :

PV 24/09/2007 - 16
CRE 24/09/2007 - 16

Szavazatok :

PV 25/09/2007 - 6.20
CRE 25/09/2007 - 6.20
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0406

Elfogadott szövegek
DOC 115k
2007. szeptember 25., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A megújuló energiáról szóló európai útiterv
P6_TA(2007)0406A6-0287/2007

Az Európai Parlament 2007. szeptember 25-i állásfoglalása a megújuló energiáról szóló európai útitervről (2007/2090(INI))

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a Bizottság "Európai energiapolitika" című közleményére (COM(2007)0001),

–   tekintettel a Bizottság "Megújulóenergia-útiterv" című közleményére (COM(2006)0848),

–   tekintettel a Bizottság "Jelentés a megújuló energia terén történt előrehaladásról" című közleményére (COM(2006)0849),

–   tekintettel a Bizottság "Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról" című közleményére (COM(2006)0845),

–   tekintettel az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i ülésének elnökségi következtetéseire az "Európai tanácsi cselekvési terv (2007–2009) - Európai energiapolitika" Európai Tanács általi jóváhagyása tekintetében,

–   tekintettel a Bizottság szolgálatainak a Megújulóenergia-útitervet kísérő, "Megújulóenergia-útiterv" című munkadokumentumára (SEC(2006)1720/2),

–   tekintettel a Megújulóenergia-útitervet kísérő hatásvizsgálatra (SEC(2006)1719/2),

–   tekintettel a Bizottság szolgálatainak a Bizottság közleményéhez (COM(2006)0845) kapcsolódó, "Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról" című munkadokumentumára (SEC(2006)1721/2),

–   tekintettel "Az Európai stratégiáról az energiaellátás fenntarthatósága, versenyképessége és biztonsága tárgyában - Zöld könyv" című, 2006. december 14-i állásfoglalására(1) ,

–   tekintettel a biomasszára és a bioüzemanyagokra vonatkozó stratégiáról szóló, 2006. december 14-i állásfoglalására(2) ,

–   tekintettel "Az energiahatékonyságról, avagy többet kevesebbel – zöld könyv" című, 2006. június 1-jei állásfoglalására(3) ,

–   tekintettel az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel a megújuló energiaforrásokból történő fűtésről és hűtésről szóló, 2006. február 14-i állásfoglalására(5) ,

–   tekintettel a megújuló energiaforrások részesedéséről az EU-ban és konkrét intézkedésekre irányuló javaslatokról szóló, 2005. szeptember 29-i állásfoglalására(6) ,

–   tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló, 2005. április 13-i, második olvasatban elfogadott jogalkotási állásfoglalására(7) ,

–   tekintettel a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló, 2003. december 18-i, második olvasatban elfogadott álláspontjára(8) ,

–   tekintettel a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló, 2003. március 12-i, második olvasatban elfogadott álláspontjára(9) ,

–   tekintettel a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló, 2001. július 4-i, második olvasatban elfogadott álláspontjára(10) ,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0287/2007),

A.   mivel az Európai Tanács 2007 március 8-9-én tartott tavaszi ülése átfogó, kötelező érvényű célértéket fogadott el az EU számára, amely alapján 2020-ra az EU-ban fogyasztott összes energia 20%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítani,

B.   mivel ez igen jelentős lépés egy olyan fenntartható európai energiapolitika kidolgozása irányába, amely segít biztosítani az energiaellátást, és amely megújuló forrásokból biztosít megfizethető, versenyképes energiát,

C.   mivel 2006. december 14-i, a zöld könyvről szóló állásfoglalásában az Európai Parlament nagyra törő, 2020-ra a primer energiák területén 25%-ban megújuló forrásokból történő előállításra vonatkozó, kötelező érvényű ágazati célértéket, valamint olyan útiterv előterjesztését sürgette, amely a megújuló energiaforrások részarányát 2040-re 50%-os célértékben határozza meg,

D.   mivel a megújuló energiaforrások, mint a vízenergia, történelmileg jelentős szerepet játszottak eddig is az európai áramellátásban,

E.   mivel azzal összefüggésben, hogy a világon az átlaghőmérséklet legfeljebb 2ºC-kal emelkedjen, elő kell segíteni a megújuló energiák használatát, az energia-hatékonyságot fokozó intézkedéseket és az energiakutatást,

F.   mivel a villamos áram területén a megújuló energiaforrások előmozdítását célzó irányelvek fenntartható fejlődést eredményeztek a tagállamokban, vagy ahhoz hozzájárultak,

G.   mivel a megújuló energiaforrások előmozdítását célzó meglévő irányelveket együttdöntési eljárásban fogadták el, gyakran az EK-Szerződés 175. cikke (1) bekezdése alapján,

H.   mivel kutatási célú befektetéseik révén az EU megújulóenergia-szektorának ágazatai globális piacvezetők, és így jelentősen hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az EU versenyképességéhez, mint a lisszaboni stratégiában meghatározott célokhoz,

I.   mivel nem léteznek jogi rendelkezések a megújuló energiaforrásokból származó fűtés és hűtés vonatkozásában,

J.   mivel a megújuló energiaforrások kulcselemek egy olyan fenntartható energiacsomagban,amely hozzájárul:

   a) az importfüggőség csökkenéséhez és az üzemanyag-csomag diverzifikálásához,
   b) az alacsonyabb CO2- és egyéb anyag kibocsátáshoz,
   c) az új innovatív technológiák fejlődéséhez,
   d) a foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségekhez,

K.   mivel a megújuló energiaforrások piacának fejlődése tagállamonként igen eltérő, nem csak a potenciálbeli különbségeknek köszönhetően, hanem a különböző, néhány esetben elégtelen politikai és jogi keretfeltételek, valamint sok esetben a projektek megvalósítása elé gördülő igazgatási akadályok túlzott mértéke miatt is,

L.   mivel a tagállamokban a földtani, víztani és éghajlati feltételek igen különbözőek, és mivel ebből fakadóan a megújuló energiák fejlesztési potenciálja tagállamonként igen eltérő,

M.   mivel az energiahatékonyság 2020-ra megvalósítandó legalább 20%-os javítása elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 20%-os cél sikeres teljesítéséhez,

N.   mivel a foglalkoztatottság bővítésével, valamint a tagállamok és az EU kutatási és innovációs erőfeszítéseinek fokozásával a megújuló energiaforrások piacának előmozdítása hozzájárul az átdolgozott lisszaboni célok eléréséhez,

O.   mivel jobban ki kellene használni az EU kutatási és technológia programjait a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlesztésének ösztönzése érdekében a hetedik keretprogramban foglaltak szerint, és mivel emellett meg kellene őrizni, és ösztönözni kellene a meglevő technológiai előnyt és az európai vállalatok exportképességét,

P.   mivel a közlekedésben használt üzemanyagok a szén-dioxid-kibocsátás jelentős és egyre fokozódó forrásai és a városközpontokban a légszennyezettség fő okozói,

Q.   mivel az energiával kapcsolatos kihívásokra adott fenntartható megoldásokat a megújuló energiaforrások fokozottabb használata, az energiahatékonyság erőteljesebb fokozása, az energiatakarékosság és a hazai energiahordozók éghajlatkímélő használatát elősegítő technológiai innovációk révén kell biztosítani,

R.   mivel a fűtés- és hűtéságazat egyedülálló lehetőséget kínál nemcsak a megújuló energiák használatára, hanem az áramtermelésből, az iparból és a hulladékégetésből származó hőfelesleg használatára és így a fosszilis üzemanyagok és a CO2-kibocsátás csökkentésére,

S.   mivel mind az energiaellátás biztonságának és minőségének az Unió állampolgárai számára történő biztosítása, mind pedig a környezet védelme a közszolgáltatási és egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel összhangban elengedhetetlen feladat,

T.   mivel az energiaágazatra vonatkozó jelenlegi közösségi jogi keret megvalósítása nem kielégítő, különösen a megújuló energiát illetően, ami olyan helyzetet eredményez, amely nem képes fenntartani a befektetők hosszú távú bizalmát,

U.   mivel a megújulóenergia-termelési projektekre, szállítóvezetékekre és elosztóhálózatokra vonatkozó hosszadalmas engedélyezési eljárások jelentős akadályát jelentik a megújuló energiaforrások gyors fejlődésének,

V.   mivel a világos környezetvédelmi és társadalmi biztosítékok hiánya, különösen a bioüzemanyagok esetében olyan lényeges negatív hatásokkal járhat, mint a trópusi erdők irtásának növekedése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkenése nélkül,

W.   mivel az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló erőfeszítések nem veszélyeztethetik a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére irányuló erőfeszítéseket,

1.   felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2007 végéig nyújtson be az EK Szerződés 175. cikke (1) bekezdésén alapuló, együttdöntési eljárás keretében elfogadandó javaslatot a megújuló energiák szabályozásának jogi keretét illetően; hangsúlyozza, hogy e szabályozási keretnek fenn kell tartania a megújuló elektromos áram- és bioüzemanyag-ágazat jelenlegi szabályozását, de azt meg kell erősítenie és tovább kell fejlesztenie egy ambiciózus szabályozás kíséretében, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energia részanyának növelése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy a szabályozási kereten belül az ágazati megközelítésre tegyen javaslatot, és írjon elő egyértelmű és reális, kötelező erejű célokat az elektromos áram, közlekedési és hűtés/fűtés ágazatok számára;

2.   sürgeti a Bizottságot, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatáról készülő javaslatában fogalmazzon meg garanciákat az energiaforrások külső költségeinek jobb, a kibocsátási jogok árverésén keresztül történő internalizálására, a megújulóenergia-piacon az egyenlő esélyek megteremtése és a szén elfogadható árának biztosítása érdekében;

3.   úgy véli, hogy bolygónkon a megújuló energiaforrások bőségesek és a fő kihívás az azokból történő energia kinyerése; ajánlja, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (ETS) történő licitálásból származó jövedelmet és kutatási alapokat a megújuló energiaforrásokra irányuló kutatásokra fordítsák, ideértve az olyan ígéretes és kihívással teli energiaforrásokat, mint az ozmózis-energia, az ár–apály energia, a hullámenergia, a koncentrált napenergia, a magassági szélenergia, a létramalom-energia és az alga-üzemanyag technológia;

A megújuló energiaforrások fellendítése

4.   hangsúlyozza a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek létrehozásának és végrehajtásának fontosságát közösségi és nemzeti szinten, valamint azt, hogy ezeknek a terveknek hozzá kellene járulniuk egy valódi közös európai energiapolitika létrehozásához;

5.   felszólít arra, hogy a beruházás, az innováció és a kutatás serkentése érdekében az ágazati célokat foglalják bele a regionális cselekvési tervekbe; rámutat arra, hogy amennyiben a technológiai fejlődés vagy költséghatékonysági szempontok miatt szükség van a realisztikus ágazati célok kiigazítására, erre a regionális cselekvési tervek rendszeres, a befektetői környezet stabilitásának szükségességét figyelembe vevő felülvizsgálatakor kellene sort keríteni;

6.   felszólít a regionális cselekvési tervek stratégiai környezeti értékelésére, és úgy véli, hogy a regionális cselekvési terveknek különleges gondot kellene fordítaniuk a megújuló energiatermelés és egyéb környezeti aggályok összeegyeztetésének szükségességére (fenntartható erdőgazdálkodás, biológiai sokféleség, a talajromlás megelőzése, üvegházhatású gázok kibocsátása stb.);

7.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy amilyen hamar csak lehet, jussanak megegyezésre a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 20%-os cél tekintetében, figyelembe véve a költséghatékonyságot és az egyes országok lehetőségeinek ágazati elemzését oly módon, amely biztosítja az összes tagállam aktív elkötelezettségét; úgy véli, hogy annak ellenére, hogy néhány tagállam a megújuló energiák területén a jelenlegi EU-intézkedésekhez való hozzájárulásukat illetően hátrányban van, lehetőségeinek és már teljesített hozzájárulásainak arányában minden tagállamnak teljesítenie kell a megújuló energiák részarányának növelésére vonatkozó kötelezettségeket;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó soron következő jogalkotási javaslat határozott intézkedéseket tartalmaz a megújuló elektromos energia alkalmazásának előmozdítására az EU-ban betöltött részesedésének növelése céljából a jelenlegi szintről 2020-ig annak legalább kétszeresére;

9.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a regionális és helyi hatóságok továbbra is túl kevés érdeklődést mutatnak a megújuló energiaforrások hasznosítása és alkalmazása iránt;

10.   úgy véli, hogy minden tagállamnak meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon választhassa ki a legmegfelelőbb megújuló energiaforrást, mivel földtani, víztani és éghajlati viszonyaik miatt a tagállamokban különbségek mutatkoznak bizonyos megújuló energiák fejlesztési lehetőségeiben; ragaszkodik ahhoz, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos 20%-os cél a megújuló energiaforrások, és nem pedig az általánosságban vett alacsony széntartalmú energiaforrások felhasználására vonatkozik;

11.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá egy olyan piaci környezet létrehozásához, amely kedvező a megújuló energiaforrások számára, mivel az aktívan előmozdítja az ilyen típusú energia decentralizált termelését és használatát;

12.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy regionális cselekvési terveikbe foglaljanak bele energiahatékonysági forgatókönyveket, ugyanakkor ismerjék fel, hogy az energiahatékonyság nem megújuló energiaforrás;

13.   emlékeztet arra, hogy a megújuló energia és az energiahatékonyság az egyik legjobb mód arra, hogy megvédje a fogyasztókat és az ipart a növekvő energiabehozatal és az emelkedő üzemanyagárak kettős hatásával szemben; kitart amellett, hogy a közös európai energiapolitika kialakítása nem hozhat létre új társadalmi akadályokat, és hogy az energiaáraknak átláthatónak és versenyképesnek kell lenniük a megújuló energiára vonatkozó cél elérésére való törekvés során;

14.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közösségi jogszabályok és a regionális cselekvési tervek tartalmazzanak követelményeket és rendelkezéseket a biomassza különböző felhasználásai közötti összeütközések elhárítására;

15.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevételével –, hogy a regionális cselekvési tervek értékeléséhez és hatékony megvalósításuk ellenőrzéséhez rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök és források; javasolja, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó jövőbeli jogalkotási keret hatalmazza fel a Bizottságot, és ruházza fel a megfelelő eszközökkel arra, hogy a regionális cselekvési terveket részben vagy egészen elutasítsa vagy elfogadja; úgy véli, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a jogalkotási keretben szereplő egyes célok mindenki által elfogadott uniós szintű és kötelező érvényű célok legyenek;

16.   felszólít arra, hogy a regionális cselekvési tervekbe foglaljanak bele mérföldköveket, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy javaslatába foglaljon bele a megújuló energiaforrásból származó energia arányára vonatkozó világos középtávú célt a tagállamok késlekedésének elkerülése érdekében, valamint arra, hogy a javaslat hatályba lépésének dátumától kezdődően a regionális cselekvési terveket háromévente vizsgálják felül annak érdekében, hogy a Bizottság már 2020 előtt lépéseket tudjon tenni, ha valamely tagállam nem teljesíti kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják tiszteletben kötelezettségvállalásaikat, el kell szenvedniük a következményeket;

17.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU azon célja, hogy a megújuló energiák hozzájárulása az EU energiacsomagban 2010-re 12%-os legyen, minden valószínűség szerint nem fog teljesülni;

18.   rámutat, hogy a Bizottság jelenlegi statisztikai módszere alábecsli a szél- és a napenergia hozzájárulását az energiatermeléshez, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy számításait alapozza a végleges energiafogyasztásra, és fejlesszen ki olyan statisztikai módszertant, amely nem torzítja a különféle energiatechnológiák közötti versenyt;

Belső piac és az ellátási hálózat

19.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2007. március 8–9-i Európai Tanács nem szorgalmazta kellőképpen a belső energiapiac kiteljesítését; úgy véli, hogy elengedhetetlen a megújuló energiaforrások gyors integrálása a belső energiapiacba; úgy véli, hogy minden tagállam számára biztosítani kell az egyenlő esélyeket annak érdekében, hogy kifejlődhessen a valódi belső energiapiac;

20.   úgy véli, hogy a hálózatokhoz való tisztességes és elsőbbségi hozzáférés alapvető előfeltétele a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés sikeres integrációjának és elterjedésének, valamint hogy a hálózati hozzáférést és a tervezési eljárásokat tovább kell egyszerűsíteni és harmonizálni, figyelembe véve a megújulóenergia-technológiák fejlődését és szakaszos energiaáramlását a nemzeti hálózatok stabilitásának megőrzése érdekében;

21.   felszólít minden tagállamot az adminisztratív terhek csökkentésére és az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések fokozására, beleértve egy egyablakos ügyintézőhely létrehozásának lehetőségét a megújuló energiaforrások engedélyeztetésének megkönnyítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy állítson fel minimum követelményeket az akadályok elmozdítása érdekében, ideértve az egyszerűsített eljárásokat is;

22.   felszólít a további rugalmas, intelligens hálózati infrastruktúrákba és hálózatkezelő rendszerekbe történő beruházásra a rendszer működésének javítása, az ellátás biztonságának erősítése, a fogyasztói árak csökkentése, valamint a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés és azok fejlesztése érdekében; ezzel összefüggésben rámutat a gyorsított és engedélyezési eljárás szükségességére, valamint a jogi út rövidítésére;

23.   felszólít a folyamatok, a megújuló energiaforrás-lelőhelyek és a megfelelő hálózati kapcsolódási pontok tervezésének összehangolására irányuló erőfeszítések fokozására európai szinten;

24.   úgy véli, hogy a megújuló energiák támogatását a hálózattervezéssel kapcsolatos kérdések területén a nemzeti átviteli rendszerirányítók közötti fokozottabb együttműködésnek kell kísérnie a fluktuáló energiaforrások sikeres integrálása érdekében;

25.   hangsúlyozza a tengeri szélenergia hatalmas fejlesztési lehetőségeit és annak lényeges hozzájárulását Európa energiaimporttól való függetlenségéhez és az éghajlat védelméhez, miközben megállapítja, hogy hatalmas erőfeszítésekre van szükség ezen potenciál teljes kifejlesztéséhez; felkéri tehát a Bizottságot, hogy készítsen a tengeri szélenergiára vonatkozó cselekvési tervet, amely magában foglal egy a tengeri technológiához kapcsolódó hatékony európai megközelítést, és amely támogatja az erősebb összeköttetéseket;

26.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá egy olyan kedvező piaci környezet létrehozásához a megújuló energiák számára, amely magában foglalja a káros hatású támogatások megszüntetését, illetve a közbeszerzés unión belüli kezdeményező használatát mind az energiahatékony, mind a megújuló technológiák költségcsökkentésének elősegítése céljából;

27.   úgy véli, hogy Európában a tagállamok bevált gyakorlataiból merítő, hatásos és hatékony harmonizált támogatási rendszer kell legyen a hosszú távú cél a megújuló energiatechnológiák leghatékonyabb használatának biztosítása érdekében; úgy véli azonban, hogy nemzeti támogatási rendszerekre lesz szükség a befektetői bizalom fenntartásához, mivel sok tagállamban csak most kezdenek komolyabban befektetni a megújuló energiákba, és mivel a belső energiapiac még nem épült ki; megállapítja, hogy a megújuló energiaforrások támogatására irányuló jelenlegi szakpolitikák célja a hosszú távú életképesség fenntartásának biztosítása és a verseny a belső energiapiacon;

28.   emlékeztet arra, hogy a megújuló energiákon belüli széles energiacsomag biztosítása lehetővé teheti a helyi energiaforrások jobb felhasználását és azok hozzájárulását az európai innovációhoz, versenyképességhez és az ellátás biztonságához, biztosítva, hogy a hosszú távú lehetőségeket magukban hordozó technológiák nem szorulnak ki idő előtt a piacról;

29.   sajnálatát fejezi ki azon tanulmányok eredményei miatt, amelyek szerint az EU megújuló energiákkal kapcsolatos energiapolitikáját és éghajlatváltozás elleni küzdelmét a strukturális és a kohéziós alapok kiadási tervezetei nem tükrözik megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el olyan iránymutatásokat, amelyek biztosítják a megújulóenergia-technológiák és az energiahatékonyság minden tagállamban történő rendszeres támogatását, valamint sürgeti a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az EU azon pénzügyi eszközeit, amelyek a megújulóenergia-projektek fejlesztését és terjesztését támogatják;

30.   elismerésben részesíti azokat a tagállamokat, amelyek módosították vagy bevezették a tengeri energiára irányuló támogatási rendszereket vagy meghatározták a céljait; elismeri azon országok jelentős szerepét, amelyek létrehoztak egy a tengerienergia-projektekbe való beruházásokkal kapcsolatos stabil keretet e technológia költségeinek csökkentésével, és felhívja a Bizottságot és minden érintett tagállamot, hogy kövesse e példákat;

31.   rámutat a koncentrált napenergia-technológiának adott lendületre Európában, amely a megfelelően megválasztott piaci támogatási rendszereknek és az európai kutatásfinanszírozásnak köszönhető, és elvárja, hogy különösen a déli tagállamok ösztönözzék a technológiai fejlődést és csökkentsék a koncentrált napenergia költségeit;

32.   felszólít a jelenlegi, az EU energiapolitikai prioritásainak fejlesztését, köztük a nagyszabású ár-apály energiaprojektek jövőbeni fejlesztését akadályozó közösségi jogszabályok felülvizsgálatára;

33.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a megújuló energiák magas prioritást kapjanak az EU kutatási és technológiafejlesztési programjai maximális kihasználásának érdekében kifejtendő lankadatlan erőfeszítés során; sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el az energiakutatás költségvetésének növelésére irányuló stratégiát; javasolja, hogy próbálják elérni ezt a célt a 2007–2013-as költségvetés felülvizsgálatakor;

34.   üdvözli az Európai Beruházási Bank által preferenciális kölcsön formájában nyújtott támogatást a megújuló energiaforrások javára, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az ilyen finanszírozási formákat, és ösztönözzék azokat a köz- és a magánszférában, ott, ahol érdeklődés mutatkozik a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló pénzeszközök nyújtotta támogatás iránt;

35.   sürgeti a regionális és helyi hatóságokat, valamint a nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyék igénybe a hetedik kutatási keretprogram, a strukturális alapok és a CIP/IEE program (Intelligens Energia – Európa) alatt rendelkezésre álló finanszírozást a kutatás ösztönzése, a megújuló energián alapuló technológiák és a bioüzemanyagok használatának előmozdítása, valamint az energiaveszteség csökkentése céljából tervezett új energiaszállítási és -tárolási módok fejlesztése érdekében; továbbá támogatja a szerződés megújuló energiáról szóló rendelkezéseivel kapcsolatos EURONEW kezdeményezést;

36.   rámutat, hogy további kutatásra és fejlesztésre van szükség a megújuló forrásokból előállított energia tárolásával kapcsolatban, a hidrogéntechnológia példáját követve; hangsúlyozza, hogy e célból egyszerűsíteni kell a közigazgatási rendelkezéseket és a jóváhagyási eljárásokat, és meg kell szüntetni a jelenlegi akadályokat;

Fűtés és hűtés

37.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden a megújuló energiaforrásokról szóló keretirányelvre irányuló javaslat tartalmazzon határozott intézkedéseket a megújuló energiából származó fűtés és hűtés támogatására azzal a céllal, hogy az EU-ban elfoglalt részesedése 2020-ra a jelenlegi körülbelül 10%-ról legalább kétszer ekkora szintre növekedjen; ösztönzi a Bizottságot, hogy javasoljon az összes releváns technológia magas szintű piacra jutását lehetővé tevő innovatív megoldásokat, mint amilyen például a rendszeres tanulmányok támogatása a megújuló megoldásokra vagy az új épületek, és bizonyos területi küszöbérték felett az épület-felújítások fűtési hálózatok révén történő ellátására, valamint az adminisztratív akadályok csökkentésének sürgetése és a tudatosság növelését célzó kampányok ösztönzése;

38.   emlékeztet arra, hogy a távhőellátás és a hűtés jelentős infrastruktúrát kínál a megújuló energiák teljes kihasználására, és emlékeztet arra, hogy szükség van a megújuló energiaforrások már meglévő távhőhálózatokba történő integrációjának ösztönzésére, mivel a biomassza és más megújuló energiaforrások hatékonyan felhasználhatók a kombinált hő- és energiatermeléssel és a fűtési felesleg felhasználásával együtt;

39.   felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel minden tagállamban a bevált gyakorlatokra vonatkozó olyan szabályozások széleskörű elfogadását, amely kötelezővé teszi, hogy legalább ott, ahol a meglévő épületek alapos felújítása zajlik, vagy új épületek épülnek, a hőszükséglet minimális részét megújuló energiaforrásokból elégítsék ki, mint ahogy azt egyre több régióban és településen megvalósították;

40.   emlékeztet arra, hogy az EU-ban használt összes energia 40%-át épületekben használják, és hatalmas lehetőség van a fogyasztás csökkentésére azáltal, hogy ezen ágazat teljes energiaszükségletét megújuló energiákból lehetne fedezni; megállapítja az új épületek energia tervezésében és bio-építésében történt fejlődést, amelynek során a szolárépítészet, a szigetelés és a megújuló energiák integrálása folytán alacsony energiafelhasználású, passzív energiafelhasználású vagy – éves szinten a fogyasztottnál több energia termelése révén – energiatöbbletet termelő házak jöttek létre; kéri a Bizottságot, hogy 2007 végéig készítse el azt a végrehajtási programot, amely a passzív energia felhasználású és az energiatöbbletet termelő épületek nagymértékű alkalmazását célozza az EU-ban;

41.   üdvözli, hogy a villamosenergia-felhasználás terén az Európai Parlament áttért a megújuló energiaforrásokra, és sürgeti az EU többi intézményét, hogy járjanak el hasonló módon;

42.   megállapítja, hogy a fűtési és hűtési célú energiafogyasztásra vonatkozó rendelkezésre álló statisztikák nem kellően megbízhatók, összehasonlíthatók és átláthatók, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki eljárásokat az ezen ágazatokra vonatkozó statisztikák javítása érdekében;

43.   úgy véli, hogy a jelenlegi vízmelegítők nagy teret engednek a megújuló energiaforrások fokozatos bevezetésének; felhívja a Bizottságot, hogy mielőtt előterjesztené javaslatait, értékelje a különféle választási lehetőségeket, mint például egy bioüzemanyag csomag vagy a termoszoláris energia;

Közlekedés és bioüzemanyagok

44.   olyan átfogó, környezetbarát, szociálisan és gazdaságilag fenntartható közlekedéspolitika kidolgozására hív fel, amely összhangban van a Közösség környezetvédelmi, klíma- és versenypolitikájának céljaival, valamint társadalmi és regionális céljaival, amelyekben a fenntartható módon előállított bioüzemanyagok szerepet játszhatnak, valamint az életstílus-váltáson, a közlekedés mérséklésén és strukturális intézkedéseken, mint például a város- és vidékfejlesztésen keresztül; sürgeti a tagállamokat, hogy tűzzenek ki nagyra törő célokat a megújuló energiaforrások közlekedésben történő felhasználásával kapcsolatosan; felszólít a közlekedés növekedése és a gazdasági növekedés elválasztása alapelvének használatára, valamint a tisztább közlekedési módok, az igénykezelés és az üzemanyag-hatékonyság színvonalának fokozatos emelkedése irányában való határozottabb kötelezettségvállalásra a közlekedési ágazatban;

45.   üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy 10%-os kötelezően elérendő cél előírása révén ösztönözzék a bioüzemanyagok és egyéb megújuló energiák közlekedési célú felhasználását, amennyiben ezek az üzemanyagok bizonyíthatóan fenntartható módon állíthatók elő; felhívja a figyelmet a második és harmadik generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalomba kerülésének fontosságára, és felszólít a technológiai fejlődés felgyorsítására ezen a területen; kiemeli, hogy a fenntartható üzemanyag-használat csökkentené az olajfüggőséget és a CO2-kibocsátást a közlekedési ágazatban; ugyanakkor úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyra kell törekedni az élelmiszer- és az energiatermelés között;

46.   úgy véli, hogy a hidrogénüzemű és az elektromos autók használata a jövőben fontos szerepet fog játszani, és hogy a hibridautók átmeneti lépést jelentenek az elektromosáram-alapú közlekedés felé; felhívja a Bizottságot, hogy a hibrid elektromos autókat foglalja bele az EU stratégiai energiatechnológiai tervébe; kéri a tagállamokat, hogy pénzügyi ösztönzőkön keresztül támogassák az alacsony CO2-kibocsátású autók vásárlását;

47.   felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik az olyan egyéb alternatív üzemanyagokat, amelyek segítenek a kibocsátás csökkentésében a közlekedési szektorban, összhangban a 2001-ben előterjesztett, alternatív üzemanyagokra vonatkozó cselekvési tervvel, és hogy vizsgálja meg az energiaellátás sokféleségét, a levegőminőség javítását és a CO2-kibocsátás csökkenését elősegítő szintetikus üzemanyagok támogatásának lehetőségét;

48.   hangsúlyozza, hogy a hatékonyabb üzemanyag-felhasználású autók gyártása továbbra is a járművenkénti CO2-kibocsátás és olajfogyasztás csökkentésének legjobb módja, és úgy véli, hogy a Közösség által az autóipar felé küldött üzenetnek nem annyira a bioüzemanyagok, hanem inkább a hatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek keresletére kellene fókuszálnia; üdvözli azonban az üzemanyag-minőségről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek célja a közlekedési üzemanyagok éghajlatváltozást előidéző hatásának a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig ("well-to-wheel") történő csökkentése a levegő minőségének javítása érdekében, a bioetanol és a benzinkeverékek támogatása, valamint a magasabb keverékszintek figyelembe vétele, feltéve, hogy szigorú biztosítékok léteznek ezen üzemanyagok fenntartható módon történő termelésének biztosítására;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, az EU-n belül gyártott és oda importált bioüzemanyagokra egyaránt alkalmazandó, kötelező, átfogó tanúsítási rendszert; úgy véli, hogy a tanúsítási követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a bioüzemanyagok egész életciklusuk során az általuk helyettesített hagyományos üzemanyagokhoz képest jelentős üvegházgáz-megtakarítást eredményeznek, és hogy nem okozzák sem közvetlenül sem közvetett módon a biológiai sokféleség vagy a vízkészletek csökkenését, a szénkészleteknek a földhasználat változása miatti bármilyen csökkenését, vagy olyan szociális problémákat, mint a növekvő élelmiszerárak vagy az emberek kitelepítése;

50.   felszólítja a Bizottságot, hogy keresse az együttműködés lehetőségét a WTO-val és a hasonló nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy bizonyos fenntarthatósági kritériumokat és a tanúsítási rendszert nemzetközileg is elfogadhatóvá lehessen tenni, és ezzel támogatni lehessen a bioüzemanyagok gyártásának leginkább fenntartható módját, valamint mindenki számára azonos versenyfeltételek legyenek biztosíthatók;

51.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásai terjedjenek ki a megújuló energiával összefüggő kereskedelemre és befektetésekre, tartalmazzanak a nemzetközi elismert társadalmi összeegyeztethetőségre irányuló rendelkezéseket és a környezeti dömping megelőzése érdekében támogassák a tanúsítást; rámutat, hogy a megújuló energiaforrások terén az EU további felelőssége, hogy elősegítse a fejlődő országokban az éghajlatbarát technológiák kialakítását és elősegítse az európai piacokhoz való hozzáférést; felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki innovatív mechanizmusokat a megújulóenergia-technológiák finanszírozására és a szakértelem átadására, elsősorban a fejlődő világban;

52.   elismeri, hogy az adózási ösztönzők fontos eszközök a fogyasztói választás megváltoztatására a fosszilis üzemanyagok felől a bioüzemanyagok felé, és arra ösztönözi a tagállamokat, hogy fontolják meg az adózási ösztönzők használatát, amelyek a bioüzemanyagokat gazdaságilag racionális választássá teszik; ugyanakkor úgy véli, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak nem megfelelő bioüzemanyagokat nem lenne szabad támogatni, sem adókedvezményben részesíteni, és nem szabadna ezeket beszámítani a bioüzemanyag-célba;

53.   sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a fosszilis üzemanyagok ugyanazon követelményeknek feleljenek meg, mint a bioüzemanyag termelésre vonatkozóak, ideértve a tanúsítási rendszereket, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését és a teljes ciklusra kiterjedő elemzést, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a szénhidrogének kinyerésére és szállítására szolgáló létesítmények, az üzemanyag illegális tengerbe való ürítése és a tengeri balesetek környezeti hatását;

54.   úgy véli, hogy a bioüzemanyag-termelés globális hatásait szorosan nyomon kell követni, és e nyomon követés eredményeit fel kell használni a közösségi szakpolitika és célok időszakos felülvizsgálatánál;

55.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a biomassza gázzá történő átalakítása terén, mivel a biomassza lehet a járművekben használt szintetikus folyékony üzemanyag (GTL) előállításának alapanyaga;

56.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozás elsőként és a legsúlyosabb mértékben a legszegényebb fejlődő országokat sújtja majd, noha azok a probléma kialakulásához alig járultak hozzá; úgy véli, hogy az Európai Unió fontos szerepet játszhat a technológia fejlődő országokba való átvitele révén;

57.   sürgeti a tagállamokat, hogy térképezzék fel a megújuló energiaforrások különböző régióikban meglévő lehetőségeit annak érdekében, hogy valamennyi ország teljes mértékben kihasználhassa az így megnyíló lehetőségeket, és ennek megfelelően biztassák a régiókat a megújuló energiaforrások használatára;

58.   kéri a tagállamokat, a régiókat és a helyi hatóságokat, biztosítsák a nagyközönség és a társadalmi-gazdasági szereplők egyértelmű tájékoztatását a fotoelektromos berendezések technológiai szempontjait ismertető, valamint a bioüzemanyagokra, a biomasszára, a szél-, a vízi és a geotermikus energiára és energiahatékonyságra vonatkozó műszaki és gyakorlati információkról, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi ösztönző intézkedésekről;

59.   rámutat arra, hogy az energia vagy nyersanyagok céljából felhasznált erdei biomasszát a nemzetközileg elismert, magas szintű fenntarthatósági előírásoknak megfelelően kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a faipari ágazatok hozzájárulásait és kötelezettségvállalásait fel kell ismerni és olyan politikák által kell támogatni, melyek a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi teljesítmények javulásához vezetnek;

60.   sürgeti a tagállamokat, hogy a koordináció nyitott módszerének alkalmazásával keressék meg és hasonlítsák össze a biomassza és a bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának előmozdításával kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

61.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0603.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0604.
(3) HL C 298. E, 2006.12.8., 273. o.
(4) HL C 292. E, 2006.12.1., 112. o.
(5) HL C 290. E, 2006.11.29., 115. o.
(6) HL C 227. E, 2006.9.21., 599. o.
(7) HL C 33. E, 2006.2.9., 442. o.
(8) HL C 91. E, 2004.4.15., 628. o.
(9) HL C 61. E, 2004.3.10., 261. o.
(10) HL C 65. E, 2002.3.14., 113. o.

Utolsó frissítés: 2009. március 2.Jogi nyilatkozat