Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának szólásszabadságról és tájékoztatás szabadságáról szóló 11. cikkére,

–   tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ("keretirányelv")(1) ,

–   tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ("hozzáférés" irányelv)(2) ,

–   tekintettel a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességének a 2004. július 30-i COM(2004)0541 közleménynek megfelelő felülvizsgálatáról szóló, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2006)0037),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről szóló közleményére (COM(2004)0541),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról szóló közleményére (COM(2005)0204),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérésről (a digitális "átállástól" az analóg "leállásig") szóló közleményére (COM(2003)0541),

–   tekintettel az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérésről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására: Esély az európai audiovizuális politika és a kulturális sokszínűség számára?(3) ,

–   tekintettel az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról szóló, 2005. november 16-i állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2007. június 6. és 8. között tartott brüsszeli ülésének következtetéseire az "i2010 kezdeményezés – 2007. évi jelentés az információs társadalomról" címmel,

–   tekintettel a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2004. december 9-én és 10-én tartott brüsszeli ülésének következtetéseire,

–   tekintettel a Miniszterek Tanácsának az Európa Tanács tagállamaihoz intézett, "A közszolgálati médiumok feladatairól az információs társadalomban" című CM/R(2007)3 ajánlására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási ás Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A6-0390/2007),

A.   mivel az analógtól a digitálisra való átállás nagy előrelépést jelent és hozzájárulhat a kultúrák terjesztéséhez és a társadalmi kohézió javításához,

B.   mivel a digitális televízió az információs szolgáltatásokhoz új médiatechnikákat képes felhasználni, ezáltal növeli a társadalmi kohéziót és segít mindenkit bevonni az információs társadalomba,

C.   mivel a Bizottsághoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy a digitális interaktív szolgáltatások fejlődésének előfeltétele a digitális televíziózásra való sikeres áttérés,

D.   emlékeztetve a digitális televíziós szolgáltatási ágazat jelentős gazdasági potenciáljára és a munkahelyteremtés terén játszott fontos szerepére,

E.   mivel a digitalizálásra vonatkozó jogalkotási kezdeményezések egyike sem korlátozódhat csupán infrastrukturális és műszaki kérdésekre, és mivel e kérdéseket a politikai célokkal összhangban kell megközelíteni, állandóan törekedve arra, hogy a felhasználók hozzáadott értéket kapjanak,

F.   mivel európai és nemzeti szinten korlátokat kell állítani annak megakadályozására, hogy a meghozandó nagy döntések sorsa kizárólag a versenytől és a piac törvényeitől függjön,

G.   megismételve az Európai Parlament korábbi álláspontját, miszerint a körülmények különbözősége miatt nem jó megoldás egy egységes európai szabvány kötelezővé tétele a kitűzött célok eléréséhez, és egyelőre a józan ész is azt diktálja, hogy önkéntes iparági szabványosítási intézkedéseket kellene követni, amint azt néhány pozitív nemzeti példa mutatja,

H.   mivel az európai digitális televíziós ágazat már egy sor megbízható európai szabványt használ,

I.   mivel fontos, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élvezhessék a digitális televíziózás lehetséges előnyeit,

J.   kételyeit fejezve ki az interaktív szolgáltatások – a szakértők optimista előrejelzéseihez képest – mindeddig minimális elterjedtsége kapcsán,

K.   mivel nem megengedhető, hogy a digitalizálás által megteremtett műszaki lehetőségek – mint pl. az interaktivitás – széles köre az egyenlőtlenség újabb forrását jelentse, és ezzel a szociális és kulturális szakadékhoz "digitális szakadék" is társuljon,

L.   kifejezve aggodalmát amiatt, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek körében ennek kockázata – a szükséges berendezések magasabb költségei miatt – növekszik,

M.   mivel az analógról a digitális televízióra történő átállás a frekvenciakapacitás felszabadítását, valamint új technológiák és innovatív megoldások kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek fellendítik az iparág európai versenyképességét,

N.   mivel az új technológiák kezelését a legfiatalabb kortól kezdve tanulni kell, az oktatási rendszereknek pedig a lehető leggyorsabban és a lehető leghatékonyabban alkalmazkodniuk kell az új információs és kommunikációs technológiák, a konvergencia és a digitalizálás által okozott kulturális és társadalmi változásokhoz,

O.   mivel különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a fogyatékkal élők hozzájuthassanak az új információs és kommunikációs technológiákhoz és elsajátíthassák azok használatát,

P.   mivel a digitális interaktív televíziós szolgáltatások közé tartoznak a többnyelvű feliratok, amelyek lehetővé teszik, hogy a digitális televízió hozzájáruljon a kultúrák közötti párbeszédhez és az egész életen át tartó tanuláshoz,

Q.   mivel a szolgáltatások szélesebb köréhez való hozzáférés soha nem választható el a tájékozódás és véleménynyilvánítás szabadságától,

R.   mivel az átmenet teljes folyamata során ügyelni kell arra, hogy az audiovizuális közszolgáltatások ne veszítsenek erejükből, hanem éppen ellenkezőleg, támogatásra van szükségük a rájuk bízott közfeladatok ellátásában a magánkézben lévő audiovizuális szolgáltatások életképességének megőrzése mellett,

A technológia pozitív hatásainak kihasználása

1.   megerősíti, hogy az új audiovizuális technológiáknak lehetővé kell tenniük a – szüntelenül növekvő számú polgár számára elérhető – sokoldalú tájékoztatást és minőségi műsorok sugárzását;

2.   hangsúlyozza, hogy a technológiai előrelépés nem garantálja automatikusan a sokoldalú tájékoztatás és a tartalmi sokszínűség tiszteletben tartását, hanem ehhez a nemzeti és európai hatóságok részéről aktív, folyamatos és odafigyelő politikára van szükség;

3.   a televízió globalizált társadalomban betöltött szerepét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy az együttműködési képességre vonatkozó műszaki és jogalkotási döntések nem lehetnek kizárólag gazdasági természetűek, hanem szociális és kulturális szempontokat is figyelembe kell venni, s hangsúlyozza, hogy elsősorban a felhasználók érdekeit kell szem előtt tartani;

4.   hangsúlyozza, hogy a digitális platformok létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy az analóg technológia elhagyása után közös nyilvános médiazónát tartsanak fenn, és felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az összes védett platformról származó, garantált vételű, vezeték nélküli digitális interaktív televíziós szolgáltatásokat;

5.   éppen ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a Bizottság jelentést terjesszen elő az érdekelt felek, köztük a fogyasztói, felhasználói és nézői szervezetek részvételével zajlott fórumok és műhelyek, valamint a bevált gyakorlatok megosztásának eredményeiről;

6.   hangsúlyozza, hogy a technológiai szempontból semleges, együttműködtethető műszaki megoldások alkalmazása ebben az ágazatban a beruházás és az innováció előmozdításának egyik módja, és ezáltal ösztönzi a versenyt, valamint védi a fogyasztók választáshoz való jogát;

A digitális átállás sikere és a nyílt szabványok előmozdítása

7.   fenntartja, hogy az analógról a digitálisra való mielőbbi sikeres átállás előfeltétel és prioritás; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2012-es határidőhöz képest késedelem állhat be;

8.   véleménye szerint a digitális televízió közösségi szintű, koordinált kialakítása elengedhetetlen a belső piac előnyeinek felhasználók általi kihasználásához, a televízió-vevőkészülékek árának csökkentéséhez, valamint a digitális interaktív televíziós szolgáltatások fokozottabb elterjedésének eléréséhez; ennek megfelelően sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy közösségi szintű közös cselekvési terv kidolgozásában;

9.   felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a digitális televízióra való átállást, figyelembe véve a piaci igényeket, valamint a domborzati és regionális demográfiai tényezőket, és felhívja azokat a tagállamokat, amelyek nem dolgoztak ki nemzeti tervet a digitális televízióra történő átállásra vonatkozóan, hogy ezt 2008 végéig tegyék meg;

10.   fenntartja, hogy a tagállamok digitális interaktív televíziós szolgáltatások elterjedéséhez vezető intézkedéseinek meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak,

11.   hangsúlyozza az együttműködtethetőség elvének jelentőségét az új szolgáltatásokba vetett felhasználói bizalom növelése, továbbá a piac pozitív irányú, nyílt és együttműködni képes szabványok alapján történő fejlesztése terén;

12.   hangsúlyozza a technológiai semlegesség tiszteletben tartásának és a sikeres üzleti modellek kidolgozásának fontosságát;

13.   üdvözli a Bizottság által eddig végzett munkát, valamint azt, hogy létfontosságú szerepet játszik az összes érdekelt felet összefogó koordináció terén;

14.   teljes mértékben támogatja a Bizottság megközelítését, amely a tagállamokkal való teljes körű együttműködésre épül a digitális televíziózásra való sikeres áttérés és a digitális interaktív szolgáltatások megkönnyítése érdekében;

15.   megismétli, hogy az egységes szabvány jogi úton kikényszerített alkalmazása nem jó megoldás, csak végső szankció, de nem támogatja, hogy az interaktivitás problémáját kizárólag piaci beavatkozás útján oldják meg;

16.   ezért osztja Bizottság véleményét, mely szerint a digitálisra való áttérés és a szolgáltatások együttműködési képessége terén továbbra is támogatni kell az olyan nyílt – és az európai szabványügyi testületek által elismert – szabványokat, mint az MHP vagy az MHEG-5, s fenntartja, hogy ezek a nyílt szabványok a legalkalmasabb eszközök a hálózatok technológiai semlegességének és az információ szabad áramlásának a garantálása szempontjából, miközben tiszteletben tartják a korlátozott frekvenciakapacitásokkal rendelkező országok egyedi szükségleteit;

17.   az MHP szabványok végrehajtásának megkezdése után öt évvel megjelent "rejtett szabadalmak" példájára tekintettel hangsúlyozza, hogy bármely nyitott szabvány későbbi sikere érdekében ésszerű méltányos engedélyezési díjakat szabni és ezeket már a szabványok kidolgozásának kezdetekor nyilvánosságra hozni;

18.   hangsúlyozza a digitális televíziós szolgáltatók között az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által meghatározott szabványok alkalmazására vonatkozó közös műszaki előírások megállapításáról szóló önkéntes megállapodások fontosságát;

19.   sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan segítse a nyílt európai digitális televíziós szabvány bevezetését a világ valamennyi régiójában, és ösztönözze az e területen folytatott nemzetközi együttműködést, ezáltal biztosítva a digitális tartalomhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést;

20.   sajnálja, hogy az EU-ban az interaktív televízió kereskedelmi sikere végeredményben elmaradt a várakozásoktól; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenség okait, és nyújtson be rendszeresen jelentéseket a digitális televíziózás és a számos kapcsolódó piaci ágazat fejlesztésére a Bizottság és a tagállamok által tett erőfeszítésekről;

21.   elengedhetetlennek tartja, hogy a fogyasztók több információhoz jussanak a digitális platformok által nyújtott lehetőségekről és a szükséges berendezésekről annak érdekében, hogy képesek legyenek műszaki és kulturális jellegű döntéseiket a kellő ismeretek birtokában meghozni;

22.   hangsúlyozza, hogy az esetleges állami beavatkozások nem lehetnek megkülönböztető jellegűek, és nem részesíthetik előnyben a piac egyik szereplőjét sem a többivel szemben;

23.   kéri a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok terjesztésével segítse a tagállamokat és a helyi hatóságokat az új technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználásában abból a célból, hogy jobban kommunikálhassanak polgáraikkal;

Az új technológiák hatásának és beható ismeretének figyelembevétele

24.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a digitális televíziós szolgáltatások jövőbeli fejleményeiről, és a digitális televíziós szolgáltatóknak javasolja, hogy tegyenek aktív lépéseket a felhasználók tájékoztatása érdekében a már meglévő interaktív szolgáltatások vonatkozásában;

25.   elengedhetetlennek tartja a fogyasztók biztonságáról való gondoskodást, valamint személyes adataik és magánéletük védelmét, és hangsúlyozza a digitális interaktív televíziós szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom fontosságát;

26.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy európai szinten meg kell vitatni a digitális társadalom társadalmi és kulturális következményeit és a nemzeti oktatási rendszereknek az új technológiák által okozott kulturális és társadalmi változásoknak megfelelő átalakítását;

27.   emlékeztet a digitális világról és a médiáról szóló oktatás fontosságára valamennyi életszakaszban;

28.   felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek garantálják a digitális szolgáltatások kínálatában a fogyasztókat eligazító elektronikus programismertetők nem megkülönböztető jellegű szerkezetét;

29.   hangsúlyozza, hogy az európai audiovizuális modell az audiovizuális köz- és magánszolgáltatások termékeny kettősségén alapszik, s hangsúlyozza, hogy az új technológiák semmi esetre sem boríthatják fel ezt az egyensúlyt azzal, hogy gyengítik a közszolgáltatási szektor versenyképességét; emlékeztet arra, hogy a közszolgáltatási ágazatnak a továbbiakban is garantált hozzáférést kell biztosítani a digitális platformokhoz;

o
o   o

30.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 108., 2002.4.24., 33. o. (2) HL L 108., 2002.4.24., 7. o. (3) HL C 296. E, 2006.12.6., 120. o. (4) HL C 280. E, 2006.11.18., 115. o.