Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2678(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B6-0543/2007

Viták :

PV 12/12/2007 - 11
CRE 12/12/2007 - 11

Szavazatok :

PV 13/12/2007 - 6.8
CRE 13/12/2007 - 6.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0622

Elfogadott szövegek
DOC 62k
2007. december 13., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
EU–Kína csúcstalálkozó – az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszéd
P6_TA(2007)0622B6-0543,0544,0545,0546,0547 és 0548/2007

Az Európai Parlament 2007. december 13-i állásfoglalása az EU–Kína csúcstalálkozóról – az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszédről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2007. november 28-án Pekingben tartott 10. Kína–EU csúcstalálkozó közös nyilatkozatára,

–   tekintettel Emberi Jogi Albizottsága által az "Emberi jogok Kínában az Olimpia közeledtével" címmel 2007. november 26-án tartott nyilvános meghallgatására,

–   tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 2007. október 17-én Pekingben és 2007. május 15–16-án Berlinben tartott fordulóira,

–   tekintettel a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogi konzultációk működéséről szóló 2007. szeptember 6-i állásfoglalására(1) ,

–   tekintettel a kínai kormánnyal és a dalai láma követeivel tartott párbeszédről szóló 2007. február 15-i állásfoglalására(2) ,

–   tekintettel az EU és Kína kapcsolatáról szóló 2006. szeptember 7-i állásfoglalására és Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira(3) ,

–   tekintettel a Tanács által 2001. december 13-án elfogadott, az emberi jogi párbeszédekről szóló uniós iránymutatásokra, és ezen iránymutatások végrehajtásának 2004. december 9-én elfogadott értékelésére,

–   tekintettel korábbi éves állásfoglalásaira az emberi jogok helyzetéről a világban,

–   tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2007. október 31-én elfogadott ENSZ Olimpiai Fegyverszünetre (A/RES/62/4), amelynek értelmében felkérnek minden ENSZ-tagállamot a béke fenntartására és előmozdítására az olimpiai játékok idején,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulójára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel az EU–Kína csúcstalálkozók 1998-as megindítása óta az EU–Kína kapcsolatok mind politikai, mind gazdasági szempontból elmélyültek,

B.   mivel az emberi jogi párbeszéd megkezdéséről hozott minden határozat alapját a Tanács által elfogadott bizonyos kritériumok jelentik, amelyek tekintetbe veszik az EU főbb aggodalmait az adott országban uralkodó emberi jogi helyzettel kapcsolatban, az adott ország hatóságai részéről tanúsított őszinte elkötelezettséget a párbeszéddel és az emberi jogi helyzet javításával kapcsolatban, valamint azt a pozitív hatást, amelyet az emberi jogi párbeszéd az emberi jogi helyzetre gyakorolhat,

C.   mivel a 2008-as pekingi olimpiai játékok ideális lehetőséget nyújtanak arra, hogy felhívjuk a világ figyelmét a kínai emberi jogi helyzetre,

D.   mivel az EU a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elveire épül és ezek alapján határozza meg önmagát; egyúttal emlékeztetve arra, hogy az EU nézete szerint ezen elvek szilárd képviselete a béke és stabilitás előfeltétele bármely társadalomban,

E.   mivel az EU és Kína közötti kapcsolatok szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az EU–Kína stratégiai partnerség, és mivel a valódi partnerségnek közös értékekre kell épülnie,

F.   mivel az EU–Kína kapcsolatok erősítése és elmélyítése hozzájárulhat a globális kihívásokkal – úgymint az éghajlatváltozással, a biztonsági kérdésekkel, a terrorizmussal és a fegyverek terjedésével – történő szembenézéshez szükséges egymáshoz közelítő álláspontok kialakításához,

G.   mivel folyamatosan érkeznek nyugtalanító jelentések a különösen az újságírókat, emberi jogi aktivistákat, valamint a vallási és etnikai kisebbségek tagjait érintő politikai elnyomásról, állítólagos kínzásokról, a kényszermunka széles körű igénybevételéről, a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról, illetve a vallás- és szólásszabadság, valamint a média, többek között az internet szabadságának módszeres elnyomásáról, és mivel a kínai kormány a Kína tibeti területeivel kapcsolatos információkat és az oda való belépést szigorúan ellenőrzi; mivel nehéz pontosan meghatározni az emberi jogok megsértésének körét,

H.   mivel Kína elkötelezettsége és befolyása a világban jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, és mivel az EU és Kína közötti kapcsolat alapját a szavahihetőségnek, a demokratikus értékeknek és a felelősségnek kell képeznie,

EU–Kína csúcstalálkozó

1.   üdvözli a 10. EU–Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatát, amelyben mindkét fél megerősíti elkötelezettségét a globális kihívásokkal való szembenézésre irányuló, átfogó stratégiai partnerség kialakítása iránt, valamint üdvözli az EU–Kína kapcsolatok további fejlődését, valamint a kérdések széles körének rendezése érdekében folytatott elmélyült együttműködést;

2.   sajnálatát fejezi ki, hogy az EU–Kína csúcstalálkozón a Tanács és a Bizottság ismét elmulasztotta az emberi jogi ügyeket határozott módon felvetni annak érdekében, hogy nagyobb politikai súlyt adjanak az emberi jogi aggodalmaknak, illetve hogy az EU nem használta fel a közeledő olimpiát arra, hogy a Kínában tapasztalható komoly emberi jogi problémákról tárgyaljon;

3.   felszólítja Kínát és az EU-t, hogy a fenntartható növekedés és társadalmi fejlődés érdekében kiegyensúlyozottabb kereskedelemre és gazdasági partnerségre törekedjenek, különösen az éghajlatváltozás, a környezet és az energia területén;

4.   úgy véli, hogy az európai termékek és márkák kínai ipar általi hamisítása és az ezekkel való kalózkodás súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, és arra ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy jelentősen javítsák a szellemi tulajdonjogok védelmét;

5.   fokozott koherenciára és következetességre hív fel az emberi jogok, a kereskedelem és a biztonság terén; sürgeti az EU-t, hogy a Kínával folytatott fokozottabb kereskedelmi kapcsolatait ezért az emberi jogi reformoktól tegye függővé, és e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy a partnerségről és az együttműködésről szóló bármilyen új keretegyezmény aláírását megelőzően készítsen átfogó értékelést az emberi jogok helyzetéről;

6.   üdvözli ezért a partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, amely kitér majd az EU és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok minden területére, beleértve egy hatásos és működő emberi jogi záradékot és a megerősített és fokozott együttműködést a politikai ügyek tekintetében; ismételten kéri, hogy az Európai Parlamentet vonják be a felek valamennyi jövőbeli kétoldalú kapcsolatába, figyelembe véve azt, hogy az EP hivatalos hozzájárulása nélkül nem jöhet létre partnerségi és együttműködési keretmegállapodás;

7.   ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogi kérdésekben elért nagyobb előrelépésig tartsák fenn a Kína ellen a Tienanmen téri események után bevezetett fegyverembargót; emlékezteti az EU tagállamait, hogy az EU fegyverek kivitelére vonatkozó magatartási kódex kritériumai között szerepel az utolsó célállomás szerinti ország emberi jogainak tiszteletben tartása;

8.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ismételt ígéretei ellenére a kínai kormány még mindig nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát; sürgeti Kínát, hogy késlekedés nélkül ratifikálja és hajtsa végre az egyezségokmányt;

Az Európai Unió és Kína közötti emberi jogi párbeszéd

9.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Kína ember jogok terén nyújtott teljesítménye komoly aggodalomra ad okot; ezért hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni és fejleszteni kell az emberi jogokról az EU és Kína között folyó párbeszédet; kéri a Tanácsot, hogy a megbeszéléseket követően nyújtson részletesebb tájékoztatást a Parlament számára; úgy véli, hogy továbbra is szükség van EU–Kína jogi szemináriumok szervezésére, amelyek rendszerint megelőzik a párbeszédet, és amelyen a tudományos élet és a civil társadalom képviselői vesznek részt, és e tekintetben üdvözli az EU–Kína Emberi Jogi Tudományos Hálózat megalakulását az európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért 3. célja keretében, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon e hálózat Európai Parlamenttel való hatékony együttműködéséről;

10.   úgy véli, hogy a Kínával folytatott párbeszéd több fordulóján megtárgyalt témákat, például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának ratifikálása, a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer reformja – ideértve a halálbüntetés és a munkával történő átnevelés kérdését – a véleménynyilvánítás szabadsága, különösen az interneten, a sajtószabadság, az információ szabadsága, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, a tibeti kisebbségek helyzete, a Tienanmen-téri eseményeket követően letartóztatott személyek szabadon bocsátása, a munkavállalók jogai és más jogok, a párbeszéd során továbbra is fel kell vetni, különös tekintettel a korábbi párbeszédek és jogi szemináriumok eredményeként a két fél által kölcsönösen elfogadott ajánlások megvalósítása tekintetében; e célból felkéri a Tanácsot, hogy fontolja meg a párbeszéd időtartamának meghosszabbítását, és engedjen több időt a felmerült kérdések megvitatására; kéri továbbá a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek betartására, különös tekintettel a független szakszervezetek és a gyermekmunka vonatkozásában;

11.   tudomásul veszi Kína elkötelezettségét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogi kérdések hiteles, objektív és nem kirekesztő megválaszolására irányuló feladata támogatása iránt, illetve kéri az ENSZ rendszerén belüli együttműködés megerősítésére és az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való együttműködésre, valamint a megfelelő nemzetközi emberi jogi eszközökkel, többek között a kisebbségek jogaival, biztosított nemzetközi emberi jogi normák tiszteletben tartására;

12.   felhívja a figyelmet arra, hogy Kínának biztosítania kell a szólás-, gondolat- és vallásgyakorlási szabadságot; megerősíti – különösek a kínai tisztviselők között a "vallás" és a "jogszerű vallás" meghatározásáról folyó tárgyalások fényében –, hogy a vallásokról szóló olyan, átfogó jogszabályra van szükség, amely megfelel a nemzetközi normáknak, és garantálja a tényleges vallásszabadságot; sajnálatát fejezi ki a meggyőződés alkotmányos szabadsága (a kínai Alkotmány 36. cikke) és a közötti ellentmondás miatt, hogy az állam folyamatosan beavatkozik a vallási közösségek ügyeibe, különösen a lelkészek képzése, kiválasztása, kinevezése és politikai kiképzése tekintetében;

13.   sajnálja, hogy a sino-tibeti tárgyalások hatodik köre is eredménytelenül zárult; felszólítja a tárgyaló feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a párbeszéd fenntartására és felszólítja a kínai kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a dalai láma Tibet autonómiájára irányuló kéréseinek megfelelő figyelembe vételével; felszólítja Kínát, hogy ne gyakoroljon nyomást a dalai lámával baráti viszonyt ápoló államokra;

14.   ismételten aggályainak ad hangot a nem szűnő emberi jogi visszaélésekről Tibetből és más, tibetiek lakta tartományokból érkező hírek kapcsán, melyek kínzásokról, önkényes letartóztatásokról és bebörtönzésekről, a vallásszabadság elnyomásáról, a szabad mozgás önkényes korlátozásáról és munkatáborokban történő átnevelésről szólnak; elítéli a tibeti kolostorokban és zárdákban 2005 októbere óta folytatott ún. "hazafias oktatási" kampány fokozását, amely során arra kényszerítik a tibetieket, hogy nyilatkozatokat írjanak alá a dalai láma mint veszélyes szeparatista elítéléséről; felszólítja Kínát annak engedélyezésére, hogy egy független testület látogatást tegyen Gedhun Choekyi Nyimánál, a tibeti Panchen Lámánál és szüleinél, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérésének megfelelően;

15.   felszólítja Kínát mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagját, hogy hajtsa végre az ENSZ kínzás elleni küzdelemért felelős különmegbízottjának ajánlásait, és adjon állandó meghívást az ENSZ szakértőknek Kínába;

16.   úgy véli, hogy az emberi jogi aggodalmaknak a pekingi olimpiai játékok fényében jobban előtérbe kell kerülniük; valamint megismétli álláspontját, mely szerint szükség van az "egyetemes alapvető etikai elvek tiszteletben tartására", valamint "az emberi méltóság megőrzéséről gondoskodó", békés társadalom előmozdítására, amint azt az Olimpiai Charta alapelvei kimondják;

17.   kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra saját értékelését arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget Kína a 2001-ben, az előtt tett vállalásainak, hogy az olimpia helyszínéül Pekinget jelölték volna meg; hangsúlyozza, hogy az EU felelőssége az ilyen értékelést figyelembe venni, valamint nemzeti olimpiai bizottságaival együttműködni annak érdekében, hogy megteremtse a felelősségteljes viselkedés alapjait az olimpia előkészületei, bonyolítása időszakára, és a befejezése utáni időre;

18.   komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben megnövekedett az emberi jogi jogvédők, újságírók, ügyvédek, petíciókat benyújtók, civil szervezetek aktivistái, etnikai csoportok, például az ujgurok, különböző vallások hívői, különösen a Falun Gong követői olimpiával kapcsolatos politikai üldöztetése; felhívja a kínai hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket az embereket, vessenek véget az emberi jogok megsértésének, valamint annak, hogy az olimpia infrastruktúrájának kialakítása érdekében nagyszámú házat rombolnak le anélkül, hogy kárpótlást biztosítanának;

19.   ugyanilyen mértékben aggódik az Interneten közzétett információk felügyelete és cenzúrázása miatt, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tegyék újból lehetővé a több ezer letiltott weboldalhoz való hozzáférést, beleértve az európai tömegtájékoztatási eszközök internetes oldalait is; felhívja a kínai hatóságokat, hogy helyezzék szabadlábra Jang Maotung írót és a többi ötven Kínában bebörtönzött internetdisszidenst és webfelhasználót;

20.   felszólítja Kínát, hogy tegyen konkrét lépéseket a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására, és tartsa tiszteletben a sajtószabadságot mind a kínai, mind pedig a külföldi újságírók tekintetében; különösen aggasztónak tartja a Kínában folytatott nemzetközi újságírói tevékenységre vonatkozó új szabályok végrehajtásának elmaradását, és sürgeti a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a külföldi székhellyel rendelkező több ezer weboldalon megjelenő hírek és információk – különösen a multinacionális vállalatok segítségével folytatott – cenzúrázásával és blokkolásával; felhív az információhoz való jogaik gyakorlásáért Kínában fogva tartott minden újságíró, internet használó és internetes másként gondolkodó szabadon bocsátására; ismételten felhívja a kínai hatóságokat, hogy a 2008-as olimpiai játékok idejére rendeljen el kivégzési moratóriumot és vonja vissza a 42 csoportra vonatkozó feketelistát;

21.   felhívja a figyelmet Kínai Kommunista Párt 2007 októbere közepén tartott XVII. Pártkongresszusának következtetéseire, ahol is szó volt azon különböző lehetőségekről, és az az iránti nyitottságról, hogy Kínában magasabb nemzetközi standardokat alkalmazzanak az emberi jogokra vonatkozóan;

22.   sürgeti Kínát, hogy hagyjon fel a mianmari és a dárfúri rezsim támogatásával;

o
o   o

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, a Kínai Népköztársaság kormányának, a Kínai Nemzeti Kongresszusnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőségének.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0381.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0055.
(3) HL C 305. E, 2006.12.14., 219. o.

Utolsó frissítés: 2008. szeptember 12.Jogi nyilatkozat