Az Európai Parlament,

–   tekintettel a rasszizmusról, az idegengyűlöletről és a szélsőjobbról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a rasszizmusról, az idegengyűlöletről és a szélsőjobbról szóló, 1997. február 20-i(1) és a rasszista és idegengyűlölő erőszak Európában tapasztalható fokozódásáról szóló 2006. június 15-i állásfoglalására(2) , valamint az Európai Parlamentnek a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatra vonatkozó, 2007. november 29-i álláspontjára(3) ,

–   tekintettel 2005. január 27-i, a Holokausztról, antiszemitizmusról és rasszizmusról szóló állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel az EU-Szerződés 7., 6., 7. és 29. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13. cikkére, melyben az EU és a tagállamok elkötelezik magukat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére, valamint arra, hogy európai eszközöket biztosítanak a rasszizmus, az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni harchoz, és tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét létrehozó2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(5) ,

–   tekintettel a rasszista és etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi eszközökre, és nevezetesen a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, amely egyezményeket valamennyi tagállam és számos más ország aláírt,

–   tekintettel az Európai Unión által a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az homofóbia ellen vívott küzdelem jegyében folytatott tevékenységekre, és különösen a hátrányos megkülönböztetés ellen hozott, a személyek közötti, faji-vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre(6) , valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre(7) , valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló említett kerethatározatára,

–   tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1343 sz. (2003 szeptember 29.), "A szélsőséges pártok és mozgalmak demokráciára jelentett fenyegetéséről Európában" című határozatára,

–   tekintettel a "Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban" című, az Alapjogi Ügynökség által 2007-ben közzétett jelentésre,

–   tekintettel a "Kihívások és válaszok a gyűlölet motiválta bűncselekményekkel kapcsolatban az EBESZ-régióban" (2006 október) című EBESZ-jelentésre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európában megerősödtek az olyan szélsőséges mozgalmak, félkatonai csoportok és pártok, amelyek közül néhány kormányzati hatáskörökkel is rendelkezik, és amelyek ideológiájukat, politikai érvelésüket, gyakorlatukat és magatartásukat az intoleranciára, a megkülönböztetésre, ideértve a rasszizmust is, a vallási gyűlölködés keltésére, a kirekesztésre, az idegengyűlöletre, az antiszemitizmusra, a cigányellenességre, a homofóbiára és nőgyűlöletre valamint az ultranacionalizmusra alapozzák,

B.   komolyan megrémíti az Európai Unión belül folytatott iszlám fundamentalista toborzás és erőszakos, terrortámadásokkal járó propaganda-hadjárat miatt, amely az európai értékekkel szembeni gyűlöleten és az antiszemitizmuson alapul,

C.   mivel a szélsőséges ideológiák nem egyeztethetők össze a az EU-Szerződés 6. cikkében szereplő, a sokszínűség és az egyenlőség értékét tükröző, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elveivel, amelyen az Európai Unió nyugszik,

D.   mivel egyetlen tagállam sem mentes attól a belső fenyegetéstől, amit a szélsőségesség jelent a demokráciára nézve, és mivel ebből következően az idegengyűlölő magatartásformák és a szélsőséges politikai mozgalmak terjedése elleni küzdelem közös fellépést igénylő európai kihívás;

E.   mivel egyes politikai pártok és mozgalmak – ideértve olyanokat is, amelyek számos országban hatalmon vannak, illetve helyi, nemzeti vagy európai szintű képviselettel rendelkeznek – a faji, etnikai, nemzetiségi, vallási és szexuális hovatartozásra alapozott intoleranciát és/vagy erőszakot tudatosan programjuk tengelyébe állítják,

F.   mivel neonáci, félkatonai és egyéb szélsőségesek erőszakos támadásokat intéznek sebezhető csoportok – bevándorlók, romák, homoszexuálisok, a fajgyűlölet ellen küzdő személyek és a hajléktalanok – rendkívül széles köre ellen,

G.   mivel a nyilvános és könnyen elérhető, gyűlöletkeltésre alkalmas weboldalak súlyos aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogyan lehetne ezzel a problémával szemben a szólásszabadság megsértése nélkül fellépni,

1.   határozottan elítél minden rasszista és gyűlölettől vezérelt támadást, és felhívja a hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a felelősök megbüntetése érdekében; szolidaritását fejezi ki az ilyen támadások valamennyi áldozatával és családtagjaikkal;

2.   rámutat arra, hogy a szélsőségek elleni harc nem járhat semmilyen negatív hatással az alapvető jogok és az alapvető jogelvek tiszteletben tartásának hosszú távú kötelezettségére, ideértve a gyülekezési és szólásszabadságot is, amint azt az EU-Szerződés 6. cikke is kimondja;

3.   helytelennek tartja, hogy néhány élvonalbeli párt helyénvalónak látta, hogy koalíciós megállapodások kötése révén hitelességet és elfogadást nyújtanak szélsőséges pártoknak, és ezáltal feláldozzák morális integritásukat a rövid távú politikai előnyszerzés és az opportunizmus oltárán;

4.   megjegyzi, hogy a gyakran újfasiszta nézeteket valló szélsőséges szervezetek gyarapodó száma növeli a félelmet a társadalomban, és ez széles körben – többek között a munkában, a lakhatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a rendőrségi területen, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén valamint a médiában – rasszista megnyilvánulásokhoz vezethet;

5.   sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, igyekezzen megfelelő politikai és jogi megoldásokat találni, különösen a fiatalok nevelése és a közvélemény tájékoztatása során a megelőzés szakaszában a totalitarianizmus elutasítására kell tanítani, az emberi jogok és az alapvető szabadságok elvét terjesztve annak érdekében, hogy ne merülhessen feledésbe az európai történelem; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a polgárok jogain és kötelezettségein alapuló demokratikus állampolgárságot erősítő oktatáspolitikákat;

6.   sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a politikai és vallási erőszakra történő uszítás tiltását célzó hatályos jogszabályok teljes körű alkalmazását; felszólítja a tagállamokat a rasszizmus elleni törvények szigorú végrehajtásának és következetes betartatásának, tájékoztató és információs kampányok a sajtóban és az oktatási intézményekben történő ellenőrzésére;

7.   sürgeti valamennyi demokratikus politikai erőt – ideológiájuktól függetlenül –, hogy kerüljék a nyíltan vagy burkoltan rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szélsőséges pártok mindennemű támogatását, és ennélfogva ne lépjenek semmiféle szövetségre választott képviselőikkel;

8.   előretekintve a 2009-es európai választásokra, figyelmeztet arra az eshetőségre, hogy szélsőséges pártok biztosíthatják képviseletüket az Európai Parlamentben, és felhívja a képviselőcsoportokat, tegyék meg a megfelelő lépéseket annak elkerülése érdekében, hogy egy demokratikus intézményt demokráciaellenes üzenetek finanszírozására és hangoztatására használhassanak fel;

9.   felszólítja az EU intézményeket, hogy egyértelműen bízzák meg az Alapjogi Ügynökséget a szélsőséges csoportok felépítésének kivizsgálásával annak felmérésére, hogy az Európai Unióban vagy regionális szinten összehangoltak-e tevékenységeik;

10.   továbbra is úgy véli, hogy a közszereplőknek tartózkodniuk kell az olyan kijelentésektől, amelyek más embercsoportok faji, etnikai, vallási hovatartozásuk, fogyatékosságuk és szexuális beállítottságuk alapján történő megbélyegzésére ösztönöznek vagy hívnak fel; úgy véli, hogy olyan közszereplők esetében, akik gyűlöletet keltenek, súlyosító körülményként kell figyelembe venni, hogy ismert személyként befolyással bírnak a közvéleményre; különösen az antiszemitizmus aggasztó terjedését ítéli el

11.   felszólítja a médiát, tájékoztassa a közvéleményt a gyűlöletbeszéd veszélyeiről, és hogy mozdítsa elő és terjessze a demokrácia, az egyenlőség és a tolerancia elveit és értékeit;

12.   kéri valamennyi tagállamot, hogy – bírósági ítéletet követően – legalább irányozzák elő az állami támogatás visszavonásának lehetőségét azoktól a politikai pártoktól, amelyek nem ítélik el az erőszakot és a terrorizmust, és amelyek nem fogadják el az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jogállamiságot, amint azt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az Alapjogi Charta előírja, és kéri az ilyen lehetőséggel már rendelkező tagállamokat, hogy haladéktalanul éljenek is azzal; ugyancsak felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Unió pénzügyi alapjai ne lehessenek hozzáférhetők olyan médiaszerv számára, amelyet rasszista, idegengyűlölő és homofób nézetek széleskörű terjesztésének eszközéül használnak fel;

13.   felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a demokratikus értékek, az emberi méltóság, a szolidaritás, a társadalmi beilleszkedés, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a radikális nézetek és a szélsőséges erőszak veszélyeivel kapcsolatos szociális tudatosság előmozdításával foglalkozó és a diszkrimináció minden formája ellen elkötelezetten harcoló nem kormányzati és civil társadalmi szervezeteket;

14.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európa Tanácsnak.

(1) HL C 85., 1997.3.17., 150. o. (2) HL C 300. E, 2006.12.9., 491. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0552. (4) HL C 253. E, 2005.10.13., 37. o. (5) HL L 53., 2007.2.22., 1. o. (6) HL L 180., 2000.7.19., 22. o. (7) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.