Az Európai Parlament,

–   tekintettel az ez idáig négy alkalommal, Río de Janeiróban (1999. június 28–29.), Madridban (2002. május 17–18.), Guadalajarában (2004. május 28–29.) és Bécsben (2006. május 12–13.) megtartott latin-amerikai és karibi, illetve európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóinak nyilatkozataira,

–   tekintettel a 2007. április 20-án a Riói Csoport és az Európai Unió között Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megtartott XIII. miniszteri találkozó közös közleményére,

–   tekintettel a Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) 2007. április 19-én az Európai Unió trojkája és a közép-amerikai országok miniszterei között létrejött San José-i párbeszéd miniszteri találkozójának közös közleményére,

–   tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika részvételével 2005. június 14–16-án Limában megtartott XVII. Interparlamentáris Konferencia végleges jegyzőkönyvére,

–   tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létrehozott globális partnerségről és közös stratégiáról szóló, 2001. november 15-i állásfoglalásra(1) , valamint az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalásra(2) ,

–   tekintettel a kereskedelemről és a klímaváltozásról szóló, 2007. november 29-i állásfoglalására(3) ,

–   tekintettel az asszonygyilkosságokról (feminicídiumokról) Közép-Amerikában és Mexikóban és az Európai Unió e jelenség elleni küzdelemben betöltött szerepéről szóló, 2007. október 11-i állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés 2007. december 20-i állásfoglalásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel a latin-amerikai és karibi (LAK), illetve európai uniós állam- és kormányfők négy korábbi csúcstalálkozóján meghirdetett biregionális stratégiai partnerség elmélyítésének folytatására ma minden eddiginél nagyobb szükség van,

B.   mivel az ez irányba tett előrelépés ellenére még mindig sok feladat van hátra mind a stratégiai partnerség politikai és biztonsági, mind pedig társadalmi, kereskedelmi és költségvetési vonatkozásai tekintetében,

C.   mivel a stratégiai partnerség még nem valósította meg teljesen az érintett társadalmak közelítésére, fejlődési szintjük javítására, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek LAK-ban történő jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzését, amelynek elérése érdekében szükség lenne mind az utóbbi években a régióra jellemző gazdasági növekedés fenntartására, mind pedig a kereskedelemre, a segélyek valamennyi típusára, valamint a szociális kohézióval kapcsolatos tapasztalatok átültetésére, amely téren az Európai Unió nyújthat segítséget,

1.   megerősíti elkötelezettségét a regionális integrációval foglalkozó európai uniós és LAK szervek munkájának támogatása mellett, és vállalja, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a 2008. május 16-17-én megtartandó limai csúcstalálkozó valódi előrelépést jelentsen a stratégiai partnerség számára; köszönetet mond a csúcstalálkozó perui és szlovén társelnökségének, a szlovén uniós elnökségnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának az erre irányuló határozott erőfeszítéseikért;

A biregionális stratégiai partnerség elvei és prioritásai

2.   megismétli meggyőződését, amely szerint az Atlanti-óceán két partján elő partnerek közös elvei, érdekei és értékei megőrzésének legjobb eszköze a biregionális megközelítés és a biregionális stratégiai partnerség;

3.   megerősíti a 2002-es madridi csúcstalálkozón kiadott, a két térség közös értékeiről és álláspontjairól szóló 2002. május 17-i politikai nyilatkozat (a madridi kötelezettségvállalás) érvényességét, valamint a 2004-es guadalajarai és a 2006-os bécsi csúcstalálkozókon megerősített, a multilateralizmus, a regionális integráció és a társadalmi kohézió iránti közös kötelezettségvállalást;

4.   átfogó stratégiai megközelítést javasol a stratégiai partnerség számára, amely nem korlátozódna elszigetelt javaslatokra és fellépésekre, és amelynek végső célja az lenne, hogy körülbelül 2012-re létrehozza az Euro–Latin-amerikai globális interregionális partnerség térségét, amely kiterjed a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, illetve a fenntartható fejlődés közös megvalósítására vonatkozó, kiforrott stratégiai partnerség megvalósítására;

5.   javasolja, hogy a stratégiai partnerség politikai és biztonsági alapját rendszeres, ágazati és hatékony politikai párbeszéd, illetve a Béke és Biztonság Euro–Latin-amerikai Chartája nyújtsa, amely az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmánya mintájára lehetővé tenné a politikai, stratégiai és biztonsági javaslatok közös kidolgozását;

6.   hangsúlyozza, hogy a felek közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok érdekében szükséges, hogy

7.   támogatja a limai csúcstalálkozó javasolt napirendjét, és annak két fő kiemelt témakörét, egyrészről a szegénységet, az egyenlőtlenséget és a kirekesztést, másrészről pedig a fenntartható fejlődéssel, és ehhez kapcsolódóan a környezettel, az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos kérdések;

8.   emlékeztet rá, hogy az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek (EuroLat), mint a stratégiai partnerség parlamenti fórumának a korábbi bécsi csúcstalálkozót követő gyors felállítása a stratégiai partnerség és intézményi kerete demokratikus legitimációjának jelentős megerősítését jelenti, amelyben helyet kap a közgyűlés hatáskörébe tartozó, a stratégiai partnerséggel kapcsolatos kérdések megvitatása, ellenőrzése és nyomon követése;

9.   javasolja, hogy a limai csúcstalálkozó ismételten hangsúlyozza, hogy az EU, illetve a LAK ragaszkodik a pluralista képviseleti demokrácia alapelveihez és értékeihez, a sajtó- és szólásszabadsághoz, az emberi jogok tiszteletben tartásához, valamint a diktatúra és az önkényuralom valamennyi formájának elutasításához;

Közös fellépések a hatékony multilateralizmus érdekében

10.   kiemeli, hogy a multilateralizmus felé való közös elkötelezettség milyen előnyökkel járhat az euro–latin-amerikai partnerek számára, akik együttesen több mint egymilliárdos lakosságot képviselnek és az Egyesült Nemzetek (ENSZ) tagországainak egyharmadát teszik ki, a világkereskedelemnek pedig több mint egynegyed részét bonyolítják;

11.   javasolja, hogy a stratégiai partnerség alapját reális célkitűzések és olyan közös menetrendek képezzék, amelyek mozgatórugója a közösen vállalt multilateralizmus (Kiotói Jegyzőkönyv, Nemzetközi Büntetőbíróság, a halálbüntetés és a terrorizmus ellen folytatott küzdelem, az ENSZ rendszerének alapvető fontosságú szerepe stb.);

12.   közös fellépést javasol valamennyi olyan területen és fórumokon, ahol elveik, értékeik és érdekeik egyértelműen konvergálnak, beleértve az ENSZ keretén belül létrehozott kollektív békét és biztonságot, az emberi jogok védelmét, a környezetvédelmi politikákat, a fejlesztést, a civil társadalom globális kormányzási folyamatban való részvételét, valamint a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer és annak intézményei reformját (Világbank Csoport, Nemzetközi Valutaalap, Kereskedelmi Világszervezet (WTO));

13.   hangsúlyozza, hogy a többoldalú megközelítés a legmegfelelőbb módszer az euro–latin-amerikai partnerek előtt álló, olyan közös kihívások kezelésére, mint a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás és az emberkereskedelem – ezen belül pedig az illegális bevándorlásból hasznot húzó bűnszervezetek –, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések;

14.   ismételten hangot ad annak a meggyőződésének, hogy a terrorizmus elleni harcot az emberi jogok, az állampolgári jogok és a jogállamiság legszigorúbb tiszteletben tartása mellett kell megvívni; követeli valamennyi Kolumbiában elrabolt személy azonnali szabadon bocsátását, különös tekintettel a betegekre; a fogva tartottakat a FARC vagy bármely, az őket fogva tartó szervezet egyoldalú döntésével kell szabadon bocsátani, vagy ennek hiányában egy humanitárius fogolycsere-egyezmény keretében;

15.   támogatja az ENSZ határozatait, valamint az LAK-EU csúcstalálkozó és e Parlament ismételt állásfoglalásait, melyekben visszautasítják az az extraterritoriális hatályú törvények rendelkezéseiben foglalt összes olyan kényszerítő intézkedést, amelyek egyoldalú és területen kívüli jellegüknél fogva megsértik a nemzetközi jog szabályait, torzítják az euro–latin-amerikai partnerek közti kereskedelmet, és veszélyeztetik a multilateralizmus érdekében történő közös fellépésüket;

Határozott lendület a regionális integráció folyamatának és a partnerségi szerződéseknek

16.   úgy véli, hogy az olyan teljes körű, ambiciózus és kiegyensúlyozott EU-LAK partnerségi megállapodások létrehozása és hatékony alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a lakosság emberi, gazdasági és társadalmi jogainak védelméhez és a kölcsönös fenntartható fejlődéshez, valamint a WTO multilateralizmusának kiegészítéseként a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, stratégiai célkitűzést jelent egy olyan nemzetközi környezetben, amelyet mindinkább a kölcsönös egymástól függés, a gazdasági növekedés, az új gazdasági hatalmak megjelenése és a globális kihívások számának növekedése, továbbá olyan komoly és mély gazdasági válságok megjelenése jellemez, amelyek enyhítését vagy megoldását a regionális integráció segítené;

17.   ezért javasolja, hogy gazdasági és kereskedelmi téren a globális régióközi társulás euro–latin-amerikai övezete létrehozásának alapját a WTO-val és a regionális integrációval összeegyeztethető modell képezze, melyet két fázisban hajtanak végre:

18.   javasolja, hogy a limai csúcstalálkozó adjon megbízást egy globális régióközi partnerségi megállapodással kapcsolatos megvalósíthatósági és környezeti és társadalmi fenntarthatósági tanulmány készítésére, tekintettel a javasolt Euro-latin-amerikai interregionális globális partnerségi övezet létrehozására;

A limai ülés a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés felszámolásával kapcsolatos napirendjéről

19.   kéri a limai csúcstalálkozó résztvevőit, hogy az említett napirend tartalmazza meghatározott számú egyértelmű, konkrét és ellenőrizhető, e témába vágó kötelezettségvállalás elfogadását, amelyek önmagukban is új lendületet adhatnak a stratégiai partnerségnek és lényegesen javíthatják polgáraik életszínvonalát az Atlanti-óceán mindkét partján; javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére és azon csoportok integrálására, amelyek jelenleg a társadalom peremére szorultak és meg vannak fosztva a felemelkedés lehetőségétől, elsősorban leginkább az őslakosok közösségek;

20.   felszólítja a LAK-EU csúcstalálkozó résztvevőit, hogy az ENSZ Közgyűlésén 2007. szeptember 13-án elfogadott, az ENSZ őslakosok jogairól szóló nyilatkozatát szisztematikusan foglalja bele a biregionális megállapodásokba;

21.   alapvető fontosságúnak tartja, hogy a két régió valamennyi közös kezdeményezésének és programjának tegye részévé a társadalmi kohéziót mint állandó, koherens és gyakorlati célkitűzést; fenntartja, hogy az euro–latin-amerikai partnerek olyan szolidaritási projektben vegyenek részt, amelyben a piacgazdaság és a társadalmi kohézió nem állhatnak egymással szemben, hanem kiegészítik egymást;

22.   javasolja, hogy a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés felszámolására vonatkozó limai napirend tartalmazzon olyan konkrét intézkedéseket, mint például

23.   kéri a partnereket szilárd és hatékony politikák elfogadására a demokratikus kormányozhatóság, a társadalmi ügyek, az államháztartás és az adóügyek terén a társadalmi kohézió növelése és a szegénység, az egyenlőtlenségek és a kirekesztés csökkentése érdekében;

24.   úgy véli, hogy az oktatás és a humántőkébe történő beruházás képezi a társadalmi kohézió, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a társadalmi mobilitás alapját; ismételten határozottan támogatja a "közös LAK-EU felsőoktatási térség" létrehozását; hangsúlyozza, hogy Latin-Amerikában és az EU-ban egyaránt az államnak garantálnia kell az oktatáshoz, valamint az egyéb közjavakhoz (az egészséghez, az ivóvízhez, a biztonsághoz) való hozzáférést;

25.   úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlenül fontos új lökést adni az EU LAK irányába folytatott fejlesztési együttműködési politikájának, amely a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelmet kulcsfontosságú elemként megőrizve olyan differenciált megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi a LAK országok eltérő gazdasági és társadalmi körülményeit és fejlettségi szintjét;

26.   éppen ezért elengedhetetlennek tartja a LAK-térséggel folytatott fejlesztési együttműködések kizárólag segítségnyújtásra összpontosító szemléletének meghaladását oly módon, hogy a műszaki, felsőoktatási és innovációs együttműködések kerüljenek a figyelem középpontjába, kiaknázva a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramban(7) e téren létrehozott forrásokat;

A bevándorláspolitikával kapcsolatos együttműködés módszereinek kidolgozása

27.   javasolja, hogy a csúcstalálkozón induljon meg rendszeres biregionális párbeszéd az olyan migrációról, amely garantálja a migráns munkavállalók emberi jogainak védelmét, akármilyen helyzetben is legyenek, és amely javítja és elmélyíti a személyek szabad mozgásával kapcsolatos latin-amerikai származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést, ugyanazokkal a globális és kiegyenlített feltételekkel, amelyeket az afrikai és mediterrán országokkal, valamint az Uniótól keletre és dél-keletre található szomszédaival szemben alkalmaznak;

28.   kéri, hogy az illegális bevándorlással, valamint a törvényes bevándorlás lehetőségeivel kapcsolatos kérdések kapjanak kiemelt szerepet a – különösen az illegális bevándorlók származási és/vagy tranzitországaival folytatott – párbeszéd során;

29.   javasolja, hogy 2012-ig tanulmányozzák nemcsak az áruk, a szolgáltatások és a tőke, hanem a személyek mozgásának előmozdítására irányuló, általános érvényű közös szabályokat és rendelkezéseket is, ezáltal fokozatosan olyan, a lehető legszélesebb körű partnerséget alakítva ki, amely kölcsönös előnyökkel jár, és amelynek szemléletében megjelenik a migrációnak az ENSZ által elfogadott, globális megközelítése;

30.   ismételten hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a migráns munkavállalók hazautalásainak jelenlegi túlzott költségeit, valamint támogatni kell a visszatérni kívánók hazatérését olyan programok segítségével, amelyek biztosítják jogaik tiszteletben tartását, valamint emberi méltóságuk megőrzését;

31.   kéri a Bizottságot egy olyan közlemény kidolgozására, amely a latin-amerikai és karibi országokra is kiterjeszti az Európai Tanács elnökségi következtetései által 2005. december 15-16-án létrehozott, majd az Európai Tanács 2006. december 14-15-i elnökségi következtetéseivel kiegészített, migrációval kapcsolatos általános megközelítés prioritásait, eszközeit és előrejelzéseit;

A limai ülés fenntartható fejlődéssel, és elsősorban a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozással és az energiakérdéssel kapcsolatos napirendjéről
32 javasolja, hogy az EU és a LAK országok közötti politikai napirendben adjanak elsőbbséget az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésnek és a globális felmelegedés megelőzését célzó politikáknak; emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás és a környezetromlás legfőbb áldozatai a legszegényebbek és mindenekelőtt az őslakos népek;
33. emlékeztet arra, hogy az EU és a LAK országok között ezen a téren létrejött szövetség különös jelentőséget kap, ha figyelembe vesszük mindkét félnek a fenntartható fejlődés és a környezeti egyensúly előmozdításához fűződő érdekét, amely szövetségnek a felek saját környezetvédelmi kezdeményezéseinek kölcsönös támogatásához kell vezetnie nemzetközi szinten;

34.   felhívja a latin-amerikai partnereket, hogy amennyiben eltérőek a vélemények az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló intézkedések részleteit illetően (például a légi közlekedés terén), alkalmazzanak konstruktív megközelítést, és semmiképpen ne akadályozzák teljes mértékben a kezdeményezéseket;

35.   javasolja, hogy az EU–latin-amerikai partnerek működjenek együtt annak érdekében, hogy azok a nagy kibocsátású államok, amelyek még nem írták alá a Kiotói Jegyzőkönyvet, csatlakozzanak, valamint annak érdekében, hogy megerősítsék és összehangolják álláspontjukat a globális felmelegedéssel kapcsolatos nemzetközi eszközökről szóló tárgyalásokon, és hogy újabb lendületet adjanak a két térség közötti kibocsátáskereskedelemnek;

36.   elengedhetetlennek tartja a gazdasági fejlődés és a fenntartható fejlődés összehangolását; e tekintetben támogatja a legkevésbé fejlett országokat a szennyező kibocsátások csökkentésére és előrehaladásuk, valamint társadalmi jólétük előmozdítására irányuló, kétszeres erőfeszítéseikben;

37.   a LAK nemzetközi szervezeteken (mint például az Amazonasi Együttműködési Szerződés Szervezete) belül közös mechanizmusok és együttműködés létrehozása mellett emel szót, döntéshozatali és finanszírozási célokból a számos latin-amerikai országon keresztülhúzódó nagyobb, világszintű természetvédelmi területek (mint például az Amazonas térsége) védelme és fenntartható fejlődése tekintetében;

38.   kéri a Bizottságot, hogy működjön közre a LAK országok környezetvédelmi politikájának elősegítése érdekében; úgy véli, hogy meg kell erősíteni az együttműködés és a bevált gyakorlatok szintjét, és hogy ennek meg kell mutatkoznia az EU által nyújtott finanszírozásban és a fejlesztéstámogatási politikában is;

39.   felkéri a limai csúcstalálkozó résztvevőit, hogy a Baliban tartott 2007. december 15-i tizenharmadik ENSZ éghajlatváltozási konferencián elfogadott útvonalterv alapján dolgozzanak ki közös kezdeményezéseket az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás, az energiakérdés (elsősorban a megújuló energia és a bioüzemnyagok), az ivóvíz, a biológiai sokféleség, az erdőgazdálkodás és a vegyi anyagok kezelése terén;

40.   kéri a limai csúcstalálkozót, hogy vesse fel, tanulmányozza és dolgozzon ki lehetséges megoldásokat a világméretű élelmezési válságra;

A promócióval és előrejelzéssel kapcsolatos intézményi mechanizmusok megerősítéséről

41.   egyaránt javasolja a következőket:

42.   elengedhetetlennek tartja a stratégiai partnerség parlamenti dimenziójának megerősítését és támogatja azt a latin-amerikai kérést, amely az Euro–Latin-amerikai Közgyűlés tagjainak számát 150-ben határozza meg, a közelmúltban létrehozott Mercosur Parlament bevonásának megkönnyítése érdekében;

o
o   o

43.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az V. LAK -EU csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak, az Európai Unió tagállamai és Latin-Amerika és a Karib-térség valamennyi országa kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Latin-Amerikai Parlamentnek, a Közép-Amerikai Parlamentnek, az Andoki Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek.

(1) HL C 140. E, 2002.6.13., 569. o. (2) HL C 296. E, 2006.12.6., 123. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0576. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0431. (5) A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.). (6) A demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 386., 2006.12.29., 1. o.) (7) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.