Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, különösen annak 25. cikkére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre és az EBESZ által 1990-ben Koppenhágában és az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott kötelezettségvállalásokra – amely utóbbi alkalommal az EBESZ összes részt vevő országa kötelezettséget vállalt arra, hogy választásaira nemzetközi megfigyelőket hív, különösen az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR),

–   tekintettel az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartájára, valamint az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére,

–   tekintettel a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozatra és a nemzetközi választási megfigyelők magatartási kódexére, amelyet 2005. október 27-én az Egyesült Nemzeteknél, New York-ban fogadtak el,

–   tekintettel az EU és harmadik országok között létrejött valamennyi megállapodásra, valamint az ilyen megállapodásokban szereplő emberi jogi és demokráciával kapcsolatos záradékokra,

–   tekintettel az EU-Szerződés 3., 6. és 11. cikkére, valamint az EK-Szerződés 3., 177., 179. és 181a. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett alapjogi chartájára(1),

–   tekintettel a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze - EIDHR) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az EU választási segítségnyújtásáról és megfigyeléséről szóló, 2000. április 11-i bizottsági közleményre (COM(2000)0191),

–   tekintettel az EU választási segítségnyújtásáról és megfigyeléséről szóló bizottsági közleményről szóló, 2001. március 15-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az EU választási megfigyelésről szóló iránymutatásaira(4) és a választási megfigyelők kiválasztásának közös kritériumairól szóló EU-iránymutatásra(5),

–   tekintettel a választási segítségnyújtásról és megfigyelésről szóló tanácsi dokumentumra(6),

–   tekintettel az Európai Uniónak a harmadik országokban az emberi jogok és a demokratizálódás támogatása terén betöltött szerepéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2002. április 25-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az EU emberi jogokról szóló éves jelentéseire,

–   tekintettel az emberi jogok világban tapasztalható helyzetéről készített éves jelentéseire,

–   tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2007. november 21-i állásfoglalására a választásokról és választási folyamatokról az AKCS- és az EU-országokban(8),

–   tekintettel az Elnökök Értekezletének 2001. november 8-i határozatára a választási koordinációs csoport létrehozásáról(9), 2005. május 12-i határozatára a választási megfigyelő missziókra irányadó végrehajtó rendelkezésekről(10), 2006. szeptember 21-i határozatára a küldöttségek munkájára irányadó rendelkezések végrehajtásáról(11), valamint 2006. június 8-i határozatára az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttségeire vonatkozó iránymutatásokról(12),

–   tekintettel az EU választási megfigyelő misszióinak (EOM) előzetes nyilatkozataira és zárójelentéseire, valamint saját választási megfigyelő küldöttségeinek jelentéseire,

–   tekintettel a választási koordinációs csoport éves jelentéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0138/2008),

A.   mivel a választásokat nemzetközileg elismert normáknak megfelelően kell megszervezni,

B.   mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy szabadon választott képviselőit időszakos és tisztességes választásokon, általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással válassza meg, és ezt a jogot minden más fontosabb nemzetközi és regionális emberi jogi eszköz is magában foglalja, továbbá alapvető eleme a valódi demokráciának is, amely mellett az EU Szerződéseiben elkötelezte magát,

C.   mivel a választási megfigyelés hozzájárul az alapvető emberi jogok és ezen belül a polgári és politikai jogok általános előmozdításához és védelméhez; és mivel a valóban demokratikus választási folyamat előfeltétele a szólásszabadság és a média szabadságának tiszteletben tartása, a jogállamiság betartása, a politikai pártok létrehozásához és a közhivatal betöltését célzó versengéshez való jog, a valamennyi polgár számára biztosított megkülönböztetés-mentesség és egyenlő jogok, valamint más alapvető emberi jogok és szabadságok, amelyek védelme és elmozdítása mellett az EBESZ valamennyi részt vevő állama elkötelezte magát,

D.   mivel a nemzetközi választási megfigyelés célja, hogy erősítse a választási folyamat legitimitását, növelje a választások iránti közbizalmat, visszariasszon a választási csalástól és feltárja azt, amennyiben előfordul, valamint elemzéseket és jelentéseket készítsen, és ajánlásokat tegyen a választási folyamat valamennyi aspektusának a fogadó országgal teljes együttműködésben végzett javítása, a viták rendezése és az emberi jogok, valamint általában a demokrácia védelme érdekében,

E.   mivel az új és fejlődő demokráciákban végzett választási megfigyelés kiemelt fontosságú az EU számára, ami jelzi, hogy elkötelezett az új demokráciák és a demokrácia felé haladó országok számára a szilárd demokratikus struktúrák kiépítéséhez nyújtott segítség iránt,

F.   mivel – ahogy az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének az AKCS–EU együttműködésről és az AKCS-országok választási folyamatában való részvételről, valamint a Közgyűlés szerepéről szóló, 1999. április 1-jén Strasbourgban elfogadott határozatában(13) szerepel – a szegénység csökkentéséhez, ami az EU fejlesztési politikájának központi célkitűzése, részvételi demokráciára és felelős, korrupciómentes kormányokra van szükség,

G.   mivel, ahogy azt a Cotonouban 2000. június 23-án egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok, másrészről pedig az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodásban (a Cotonoui Megállapodásban)(14) hangsúlyozták, az AKCS-országok és az EU közti partnerségnek aktívan támogatnia kell az emberi jogok előmozdítását, a demokratizálódás folyamatait, a jogrend konszolidációját és a jó kormányzást,

H.   mivel az ENSZ égisze alatt 2005-ben elfogadták a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozatot és a nemzetközi választási megfigyelők magatartási kódexét, és amit a Bizottság és a Parlament egyaránt, valamint 32 másik nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezet megerősített,

I.   mivel az említett nyilatkozatban kiemelt elvek közé tartozik a teljes lefedettség, a függetlenség és a pártatlanság, az átláthatóság és a nyilvánosság, a szakmaiság, az elemzés és a tanácsadás, a fogadó ország szuverenitásának tiszteletben tartása, beleértve a megfigyelésre vonatkozó felkérés küldésének szükségességét, a különböző megfigyelő szervezetek közötti együttműködés, és a nyilvánvalóan nem demokratikus választási folyamatok legitimálásának elutasítása,

J.   mivel a fent említett bizottsági közlemény 2000. április 11-i elfogadása óta több mint 50 uniós választási megfigyelő misszió működött 32 afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban; mivel figyelmet érdemel azonban, hogy a déli földközi-tengeri országokban jóval kevesebb uniós választási megfigyelő misszió működött,

K.   mivel az EIDHR keretében évente több mint 30 millió eurót bocsátanak az EU választási megfigyelő missziói rendelkezésére,

L.   mivel abban az országban, ahol választások zajlottak, a demokratikusan megválasztott parlament értéke korlátozott, ha ez az intézmény nem élvez jelentős hatalmat és a végrehajtó hatalom uralkodik,

M.   mivel az EU választási megfigyelése területén változatlanul foglalkozni kell néhány olyan kulcsfontosságú jövőbeli kihívással, mint például az elektronikus szavazás növekvő jelentősége,

N.   mivel a fent említett 2000. április 11-i bizottsági közlemény fordulópontot jelentett az EU választási megfigyeléssel kapcsolatos szemléletében, mivel olyan átfogó, a választást megelőző szakasztól az azt követő szakaszig a teljes választási folyamatot felölelő módszertant hozott létre, amely rendkívül sikeresnek bizonyult, és ennek köszönhetően az EU a nemzetközi választási megfigyelés terén vezető szerepre tett szert,

O.   mivel az EU választási megfigyelő misszióinak bevetése az EU külpolitikájának egyik meghatározó eleme, és – az EU-nak a demokrácia, a fejlődés és a béke értékeinek előmozdítása iránti kötelezettségvállalásával összefüggésben – a választási támogatás alapvető eszköze, különösen a választási segítségnyújtással együtt,

P.   mivel eredményes választások kizárólag a társadalomban régóta gyökerező demokratikus értékek keretében valósulhatnak meg, figyelembe véve a demokrácia elősegítésére irányuló európai konszenzus megvalósításának szükségességét, ideértve a szavazói és állampolgári nevelést, az emberi jogokat támogató erős mechanizmust, a független és pluralista civil társadalom meglétét, valamint a jogalkotás és a végrehajtás szétválasztásának tiszteletben tartását,

Q.   mivel a választási megfigyelés hosszú távú folyamat, amely három időszakból áll: a választás előtti időszakból, a választás napjából és a választás utáni időszakból, és mivel ezen időszakok mindegyikét szigorúan és pártatlanul kell megvizsgálni, első kézből származó adatok alapján,

R.   mivel előfordulhat ugyan, hogy e három időszak megfigyelését különböző megfigyelők végzik, de azoknak egymást kiegészítő jellegűnek és jól összehangoltnak kell lenniük,

S.   mivel a jelenlegi és volt parlamenti képviselők jelenléte a választási megfigyelésben vitathatatlanul hozzáadott értékkel bír és kiegészíti az EU választási megfigyelő missziói által biztosított hozzáadott értéket, ugyanakkor önmagában nem biztosítja a választási folyamat szigorú megítélését,

T.   mivel a Parlament meghatározó szerepet tölt be az EU választási megfigyelő misszióiban, a tekintetben, hogy a megfigyelők vezetőjének az Európai Parlament egy képviselőjét nevezik ki, és az EU választási megfigyelő missziójának szerkezetébe többnyire teljes mértékben beépül egy európai parlamenti képviselőkből álló választási megfigyelő küldöttség,

U.   mivel az EU választási megfigyelő misszióit még egységesebb és átfogóbb módon kell nyomon követni, mind technikai, mind pedig politikai szinten,

V.   mivel – bár alapvető fontosságú fenntartani azt a politikát, hogy az EU választási megfigyelő misszióit olyan feltételek mellett kell alkalmazni, hogy a feladatokat pártatlanul, átfogóan és a részt vevő személyzet biztonságának garantálásával lehessen végezni – az EU nem burkolózhat hallgatásba az olyan körülmények között zajló választásokkal kapcsolatban, ahol ezek a feltételek nem állnak fenn,

1.   megerősíti, hogy határozott szándéka, hogy a választási megfigyelésben való részvételének fokozása, az EU választási megfigyelő misszióinak nyomon követése és a parlamenti kapacitás növelése révén hozzájáruljon a demokratikus folyamatok megerősítéséhez;

2.   úgy ítéli meg, hogy a választások puszta megtartása nem tekinthető a demokrácia kizárólagos mutatójának, de annak mégis pozitív hatása van a polgári szabadságok javulásával mérhető demokratizálódási folyamatra, feltéve, hogy a politikai pluralizmus, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiához való egyenlő hozzáférés, a titkos szavazás és az emberi jogok tiszteletben tartása biztosított;

3.   hangsúlyozza, hogy az új és fejlődő demokráciákban a választások megfigyelését továbbra is prioritásnak kell tekinteni, mivel a választások nemzetközi megfigyelése és az ezekből származó ajánlások általában ezen államok számára járnak a legnagyobb jótékony hatással;

4.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-nak még mindig nincs közös, átfogó stratégiája a demokrácia előmozdítására, és szorgalmazza, hogy az EU valamennyi intézménye és tagállama fokozott erőfeszítésekkel törekedjen egy ilyen stratégia elfogadásának lehetővé tételére; e tekintetben sürgeti az összes uniós intézményt és a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a demokrácia tekintetében európai konszenzus létrehozásáról;

5.   ennek fényében úgy véli, hogy a választási megfigyelés csupán az első lépés a demokrácia felé, amelyet más, megfelelően finanszírozott tevékenységekkel és a választások utáni intézkedésekkel kell kiegészíteni a demokrácia előmozdítása érdekében, különösen a nemzeti parlamentek, a politikai pártok, a közszolgálat, a nem állami szereplők és a civil társadalom számára történő kapacitásépítés, valamint az emberi jogok és a jó kormányzás előmozdítása által; ezért kéri a Bizottság által az EIDHR körülbelül 25%-ában elfogadott költségvetési plafon fenntartását az EU választási megfigyelő missziói számára a 2007-től 2013-ig tartó pénzügyi keret hétéves időszakában; arra kéri a Bizottságot, hogy e finanszírozási költségvetésen belül különítsen el összegeket a választásokra való felkészülést szolgáló előkészítő intézkedésekre, beleértve a helyi választási megfigyelők képzését, a választói nevelést, valamint a szabad és tisztességes választások hosszú távú kialakításához alapvető fontosságú egyéb tevékenységeket;

6.   elismeréssel adózik az ODIHR-nek, amelynek úttörő munkája erős ösztönzést adott a választási megfigyelésről szóló EU-s módszertanhoz;

7.   elismeréssel adózik az EU választási megfigyelő misszióiban résztvevő harmadik országok, mint például Svájc, Norvégia és Kanada megfigyelőinek;

8.   ismételten megerősíti az ODIHR választási megfigyelő misszióinak jelentős szerepét az EBESZ térségében, ahol az EU általában nem alkalmaz választási megfigyelő missziókat; elismerését fejezi ki az ODIHR-nek munkája minőségével, illetve az átláthatóság és függetlenség magas szintű normáinak betartásával kapcsolatban; aggodalmának ad hangot az EBESZ-ben részt vevő néhány állam azon kijelentéseit és lépéseit illetően, amelyek megkérdőjelezik az ODIHR megbízatását, és akadályozzák misszióinak hatékonyságát, finanszírozását és függetlenségét; felhívja az EBESZ-ben részt vevő államokat és az Európai Tanácsot, hogy támogassák az ODIHR-nak az EBESZ térségében fő választási megfigyelő szervezetként betöltött pozícióját; különösen elítéli, hogy egyes EBESZ-ben részt vevő államok a közelmúltban korlátozást szabtak ki a választási megfigyelő missziók időtartamára vonatkozóan, és megtagadták, vagy késleltették a megfigyelők számára a vízum kiadását, mellyel megakadályozták, hogy az ODIHR teljesítse megbízatását;

9.   felhívja a figyelmet a nemzetközi választási megfigyelői missziókban való részvétel hozzáadott értékére az EBESZ térségében, az EBESZ/ODIHR-rel együtt, az EBESZ parlamenti közgyűlésében, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, és szükség esetén a NATO parlamenti közgyűlésében; az a véleménye, hogy az ezen küldöttségekben való részvételét folytatni, sőt, fokozni kell; aláhúzza a résztvevő szervek közötti politikai koordináció rendkívüli fontosságát, különösen azok értékelésének vizsgálata, a független szabványokhoz való ragaszkodás, a hosszú távú megfigyelők következtetései és a nyilvános nyilatkozatok koherenciája tekintetében;

10.   üdvözli az EU választási megfigyelő misszióinak pozitív hozzájárulását a demokratikus folyamatok megerősítéséhez, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a helyes kormányzás és a jogállamiság fokozott tiszteletben tartásához és különösen a választási folyamatok megerősítéséhez világszerte;

11.   emlékeztet a Bizottság/Parlament 2007. szeptember 11-én tartott szemináriumának következtetéseire, melyek kimondták, hogy módszertani, identitással kapcsolatos és láthatósági okokból az EU választási megfigyelő misszióinak továbbra is más nemzetközi és nemzeti megfigyelőktől függetlenül kell működniük; úgy véli, hogy ez ugyanakkor nem zárja ki a rendszeres és szoros együttműködést más megfigyelő szervezetekkel a területen, sem pedig a nemzeti és regionális megfigyelő szervezetek teljesítményének növeléséhez nyújtandó további uniós támogatást;

12.   nyomatékosítja az EU-s módszertan sikerét, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok szerepeltetésével és az új kihívások kezelésével fejlessze tovább és aktualizálja azt;

13.   hangsúlyozza, hogy e sikernek köszönhetően az EU a nemzetközi választási megfigyelés vezető szervezetévé lépett elő, valamint hogy az EU választási megfigyelő misszióinak szakértelmére helyezett hangsúly nagymértékben hozzájárul a magasan képzett, tapasztalt választási szakértők jelentős számának megjelenéséhez; aláhúzza az új megfigyelők aktív toborzásának és képzésének fontosságát az uniós választási megfigyelői szakértelem folyamatosságának biztosítása érdekében: hangsúlyozza továbbá, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak szakértelme fokozza az EU hozzájárulását a demokratikus választási folyamatot alkotó elemekkel kapcsolatos fenntartható tudatosság kiépítéséhez; e tekintetben úgy véli, hogy figyelembe lehetne venni a volt európai parlamenti képviselők rövid távú megfigyelőként és hosszú távú megfigyelőként szerzett tapasztalatait;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a civil társadalmi szervezetek és a helyi megfigyelők választási folyamatokban való megfelelő részvételének további erősítése érdekében;

15.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU rövid távú és hosszú távú megfigyelőinek tartózkodniuk kell minden olyan viselkedéstől, amelyet a helyi lakosság leereszkedő hozzáállásként, a helyi kultúrával szembeni felsőbbrendűségként vagy tiszteletlenségként értékelhet; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben adott esetben az EU megfigyelőknek kapcsolatba kell lépniük a helyi megfigyelőkkel;

16.   üdvözli azt a jól bevált gyakorlatot, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak élére egy európai parlamenti képviselőt neveznek ki, a vezető megfigyelő hitelességének biztosítása érdekében felszólít a kinevezési folyamat tisztaságára és átláthatóságára, továbbá hangsúlyozza, hogy bár a megbízatásuk ideje alatt szorosan együttműködnek a Bizottsággal és az EU egyéb intézményeivel, mindig meg kell őrizniük nyilvánvaló, jól körvonalazott, beavatkozásoktól mentes függetlenségüket;

17.   üdvözli a módszertan részeként a megfigyelők – köztük a vezető megfigyelő – kiválasztásában a nemek egyenlőségére vonatkozóan elfogadott politikát, a misszió nehézségére való tekintet nélkül;

18.   álláspontja szerint a választás helye szerinti országban használt nyelv (pl. Bolíviában a spanyol) ismeretének jelentős szempontnak kell lennie a megfigyelők kiválasztásában, mivel a helyiekkel folytatott közvetlen kommunikáció képessége megkönnyíti a megfigyelők számára az országban fennálló társadalmi és politikai helyzet teljes megismerését;

19.   álláspontja szerint a választást megelőző szakaszban a jelöltekkel és a választási bizottsági tisztviselőkkel való találkozókat követően lehetővé kell tenni a megfigyelők számára, hogy a választás helye szerinti országban más csoportokkal is találkozzanak;

20.   üdvözli a választási megfigyelő küldöttségei által szerzett pozitív tapasztalatokat az EU választási megfigyelő misszióinak keretében, amelyekhez fontos hozzáadott értéket biztosítottak azáltal, hogy következtetéseiknek legitimitást adtak és erősítették ismertségüket és elfogadottságukat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a következtetések hitelessége a módszertan szigorú, a megfigyelési időszak egészére kiterjedő alkalmazásától függ;

21.   üdvözli a volt európai parlamenti képviselők szövetsége által a Nemzetközi Választási Megfigyelők Intézete (IEMI) megalapítása terén a kanadai parlament volt képviselőivel és az Egyesült Államok volt kongresszusi képviselőinek szövetségével közösen végzett munkát; megállapítja, hogy az IEMI tagjai számos választást figyeltek meg, és rámutat továbbá, hogy egy napon a jelenlegi európai parlamenti képviselők mindegyike volt parlamenti képviselő lesz, és szakértelmük felbecsülhetetlen értékű lesz a demokratikus folyamat további fejlesztéséhez;

22.   felhívja a választási megfigyelő küldöttségekben részt vevő valamennyi európai parlamenti képviselőt, hogy továbbra is az ilyen küldöttségek számára kidolgozott iránymutatások szerint járjanak el; hangsúlyozza a nemzetközi választási megfigyelők magatartási kódexének jelentőségét, amely az európai parlamenti képviselőkre is érvényes;

23.   elismeri, hogy az Európai Parlament megfigyelő küldöttségeiben részt vevők száma több alkalommal nem volt teljes, és úgy gondolja, hogy ilyen esetekben hasznos lehet a létszámot korábbi parlamenti képviselők bevonásával teljessé tenni; sürgeti az Európai Parlament megfelelő politikai hatóságait, hogy foglalkozzanak ezzel a javaslattal;

24.   hangsúlyozza, hogy a politikai csoportok megfigyelő küldöttségei nem a Parlamentet képviselik, és felhívja az említett küldöttségeket, hogy tartózkodjanak mindenfajta olyan fellépéstől, amely sértheti a hivatalos európai parlamenti választási megfigyelő küldöttségek, valamint az EU választási megfigyelő misszióinak hitelességét és ismertségét;

25.   megállapítja, hogy az EU-s intézmények közötti és a Bizottságon belüli koordináció általában véve pozitív; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány esetben a kohézió nagyfokú hiánya mutatkozik, amelynek terén még további fejlődésre van szükség;

26.   hangsúlyozza különösen annak fontosságát, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak megállapításaihoz kapcsolódó nyilvános nyilatkozatokat kivétel nélkül összehangolják, és elkerüljék bárminemű nyilatkozat közzétételét azt megelőzően, hogy az EU választási megfigyelő missziója az előzetes nyilatkozatát ismertetné, és hangsúlyozza az előzetes nyilatkozat ismertetésének helyszínéül szolgáló sajtótájékoztató meghatározó szerepét a hitelesség és az ismertség szempontjából; arra szólít fel, hogy a megállapításokra vonatkozó sajtónyilatkozatokat és jelentéseket egyaránt olyan ütemezés szerint tegyék közzé, amely figyelembe veszi a helyi, érzékeny választási szempontokat;

27.   a Parlament és a Tanács közötti kapcsolatok javítása érdekében azt javasolja, hogy a Tanács vegyen részt a választási koordinációs csoport ülésein, és a Parlament kapjon megfigyelői státust a Tanács emberi jogi munkacsoportjának (COHOM) ülésein;

28.   felhívja a Bizottságot, hogy a társulási megállapodásokról vagy stratégiai partnerségekről folytatott tárgyalások során mérlegelje azt, miként térjenek ki a déli földközi-tengeri országokban és a közel-keleti országokban zajló választási folyamatok megfigyelésének megvalósíthatóságára;

29.   úgy véli, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak hatékony és eredményközpontú nyomon követése továbbra is a legfontosabb kihívás, amellyel foglalkozni kell, továbbá hogy különbséget kell tenni a technikai és a politikai nyomon követés között, amelyben az EU valamennyi intézményének és tagállamának minden szinten részt kell vennie;

30.   javasolja, hogy az EU választási megfigyelő missziói által tett ajánlások végrehajtását szorosan kövessék nyomon, különösen akkor, ha választási segítségnyújtást nem biztosítanak;

31.   felkéri az EU valamennyi intézményét és különösen a Tanácsot, továbbá a tagállamok kormányait, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak megállapításait és ajánlásait építsék be az érintett országokkal folytatott politikai párbeszédükbe, valamint diplomáciai lépéseikbe, nyilatkozataikba, állásfoglalásaikba, kijelentéseikbe és további intézkedéseikbe;

32.   felhívja különösen a Bizottságot, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak ajánlásait szerepeltesse az európai szomszédsági politika olyan országaira vonatkozó összes cselekvési tervben, amelyekben választási megfigyelő missziók működnek;

33.   felszólítja a Bizottságot, hogy ezen ajánlásokat teljes mértékben használja fel hosszú távon az Európai Fejlesztési Alap és az EU külső pénzügyi eszközei – különösen a 2006. december 18-i, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 1905/2006/EK(15), valamint a 2006. október 24-i, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) – égisze alatt futó országstratégiai dokumentumok/éves cselekvési programok elkészítésekor;

34.   elítéli az olyan múltbeli gyakorlatokat, amikor "minden marad a régiben" attitűdöt tanúsítottak azokkal az országokkal szemben, amelyek választási folyamatáról az EU választási megfigyelő missziói súlyos kritikát fogalmaztak meg, sajnálatát fejezi ki másrészről amiatt, hogy a demokratikus választásokat az EU nem mindig legitimálja, és úgy véli, hogy ezek a következetlenségek ezekben az országokban ártanak a demokrácia sérülékeny fogalmának és az EU-ról alkotott képnek;

35.   felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje minden egyes EU választási megfigyelő misszió kimenetelét, tegye magáévá az ezekből levont tanulságokat és a zárójelentésekben világosan nevezze meg az egyes EU választási megfigyelő missziók módszertani korlátait; ezenfelül felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak biztosítására, hogy ne vonják kétségbe, és ne szüntessék meg az EU választási megfigyelő missziói által elért demokratikus eredményeket (módszertan, technikai gyakorlat, költségvetési eszközök, választási struktúrák, stb.) a választási folyamat lezárultát követően;

36.   felkéri a Bizottságot, hogy tárja fel a specializált missziók bevetésének megvalósíthatóságát a választási folyamat bizonyos kulcsfontosságú aspektusainak nyomon követésére, mint például a választási jogi keret megfogalmazása, a szavazók nyilvántartásba vétele és a választás utáni panaszok és fellebbezések, amelyekkel egyes esetekben az EU választási megfigyelő missziói nem foglalkoznak átfogóan;

37.   politikai párbeszéd kialakítását ajánlja olyan esetekben, amikor nem hajtják végre az EU választási megfigyelő misszióinak ajánlásait;

38.   a fenti ponttal összhangban azt javasolja, hogy az Európai Parlament legyen jelen annak az új parlamentnek a megnyitásán, amelynek megválasztását megfigyelték, és hogy az ilyen újonnan megválasztott parlamenttel folytatott együttműködést meg kell erősíteni;

39.   javasolja egy speciális támogatási stratégia létrehozását a demokratikus úton újonnan megválasztott parlamentek számára, a demokrácia, a jogállamiság és a megfelelő kormányzás tartós megszilárdítása érdekében;

40.   javasolja, hogy e célból a Parlament keressen lehetőségeket és eszközöket az újonnan megválasztott parlamentek munkájának segítésére, különös figyelmet szentelve a fejlődő országoknak;

41.   javasolja a Bizottságnak, hogy hozzon létre más mechanizmusokat a választási folyamatok megfigyelésére olyan esetekben, amikor egy teljes EU választási megfigyelő misszió bevetése nem lehetséges; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készüljön fel határozott és időbeni nyilatkozatok megtételére az ilyen körülmények között zajló választásokkal kapcsolatban;

42.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy a technikai nyomon követést illetően a választási segítségnyújtás képezi azt a fajta hosszú távú stratégiai kötelezettségvállalást a választási ciklus egészében, amely a legjobban együttműködik az EU választási megfigyelő misszióival, és úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a választási irányítótestületek függetlenségének és legitimitásának megerősítésére, valamint egy ad hoc jellegű bizottság helyett inkább egy állandó választási bizottság létrehozásának támogatására;

43.   hangsúlyozza, hogy demokratikusan választott európai intézményként a Parlament speciális szerepet fog játszani az EU választási megfigyelő misszióinak politikai nyomon követésében, és különösen a parlamenti kapacitásnövelési folyamatban;

44.   felszólít arra, hogy – ahol azok gyakorolhatók – szenteljenek komoly figyelmet a Parlament és az AKCS parlamenti küldöttségek és missziók közötti konzultáció, együttműködés és tudásátadás által generált hozzáadott értéknek az EU külügyi fellépései szélesebb összefüggésében, de más nemzeti és nemzetközi megfigyelői missziók összefüggésében is; javasolja, hogy hozzanak létre munkacsoportokat annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Afrikai Unió partnerei az új EU–Afrika stratégia részeként igénybe vehessék a választási megfigyeléssel kapcsolatos szakismereteket és tapasztalatokat, ahogyan az EU igénybe vette az ODIHR/EBESZ munkamódszereit és tapasztalatait;

45.   felhív azoknak a feltételeknek az elemzésére, amelyek mellett rövid távon közös választási megfigyelő küldöttségeket lehetne szervezni az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés, az Euro–Mediterrán Parlamenti Közgyűlés és az Európai–Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés más tagjaival;

46.   javasolja közös AKCS–EU megfigyelő küldöttségek időszakos szervezését az EU-ban tartott választások alkalmával;

47.   úgy véli, hogy az elektronikus szavazás már most is kulcsfontosságú szerepet tölt be a választási folyamatokban, és egyre inkább ilyen szerepet fog betölteni, újfajta választási csalás előtt nyitva meg esetlegesen az utat; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az ilyen szavazás megbízható megfigyelésére, és ennek céljából megfelelően képezze ki a megfigyelőket;

48.   felhívja a Parlamentet, hogy fogadjon el éves jelentést az EU választási megfigyelő misszióiról;

49.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek, az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökének és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének, az EBESZ parlamenti közgyűlése elnökének és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala igazgatójának.

(1) HL C 303., 2007.12.14., 1. o. (2) HL L 386., 2006.12.29., 1. o. (3) HL C 343., 2001.12.5., 270. o. (4) 9262/98 tanácsi határozat – PESC 157 – COHOM 6, 1998.6.3. (5) 8728/99 tanácsi határozat – PESC 165 – COHOM 4, 1999.5.28. (6) 9990/01 tanácsi dokumentum – PESC 236 – DEVGEN 103 – COHOM 17, 2001.6.26. (7) HL C 58., 2008.3.1., 18. o. (8) ACP-EU/100.123/07/fin. (9) PE 309/025/BUR. (10) PE 349/329/CPG/DEF. (11) PE 375/270/CPG/Rev1. (12) E 375/117/CPG. (13) HL C 271., 1999.9.24., 57. o. (14) HL L 317., 2000.12.15., 3. o. (15) HL L 378., 2006.12.27., 41. o. (16) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.