Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2025(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0262/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0262/2008

Viták :

PV 07/07/2008 - 16
CRE 07/07/2008 - 16

Szavazatok :

PV 08/07/2008 - 8.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0335

Elfogadott szövegek
DOC 154k
2008. július 8., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
2009. évi költségvetés: a 2009-es EKT-val kapcsolatos első gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás
P6_TA(2008)0335A6-0262/2008

Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a 2009. évi költségvetésről: a 2009. évi előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó első gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás, III. szakasz - Bizottság (2008/2025(BUD))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2009-es pénzügyi évre szóló előzetes költségvetési tervezetre, amelyet a Bizottság 2008. május 6-án fogadott el,

–   tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra(1) ,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló(2) , valamint a 2009-re vonatkozó költségvetési keretről és prioritásokról szóló(3) 2008. április 24-i állásfoglalásaira,

–   tekintettel a brüsszeli Európai Tanács 2008. június 19–20-i elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0262/2008),

A.   mivel 2009-ben az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés (Lisszaboni Szerződés) – ratifikálása esetén – a jogalkotási és költségvetési területen végre egyenrangúvá teszi az Európai Parlamentet a Tanáccsal, továbbá újabb hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót, amelyek mind jelentős hatással lesznek majd az EU költségvetésére,

B.   mivel az éves költségvetési eljárás egészének alapvető változásokon kell átesnie az új szerződés rendelkezései, a kötelező és nem kötelező kiadások közötti különbségtétel, valamint a nem kötelező kiadások tekintetében meghatározott (legnagyobb) növekedési arány megszűnése következtében,

C.   mivel 2008. április 16-án a három intézmény megállapodott egy, a Lisszaboni Szerződés miatt szükséges költségvetési intézkedésekről szóló tárgyalások mihamarabbi lefolytatására vonatkozó nyilatkozatról, szem előtt tartva, hogy 2009-ben új Parlament és új Bizottság fog felállni, amelyeknek teljes mértékben felkészültnek kell lenniük a ratifikálása esetén az új szerződéssel bekövetkező változásokra,

2009. évi előzetes költségvetési tervezet

1.   tudomásul veszi, hogy a 2009. évi előzetes költségvetési tervezet (EKT) kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 134 394,9 millió euró, a kifizetési előirányzatok összege pedig 116 736,4 millió euró, 2 638,1 millió eurós tartalékkeretet hagyva a kötelezettségvállalások felső határértéke alatt, valamint 7 443,6 millió eurót a kötelező kiadásokra vonatkozó kifizetések felső határértéke alatt, ami a kötelezettségvállalások 33%-ának, illetve a kifizetések 38%-ának felel meg;

2.   rámutat, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a bruttó nemzeti jövedelem 1,04%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,1%-os növekedést jelent, ezen belül a kötelező kiadások az új tagállamoknak nyújtott közvetlen támogatások fokozatos bevezetése miatt 4,7%-kal, a nem kötelező kiadások pedig 2,4%-kal növekedtek;

3.   érdeklődéssel állapítja meg, hogy az EKT 2009-es kifizetései a bruttó nemzeti jövedelem 0,9%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,3%-os csökkenést jelent, ezen belül a kötelező kiadások kifizetései 4,8%-kal emelkedtek a kötelezettségvállalások alakulása következtében, míg a nem kötelező kiadások kifizetései 7,6%-kal csökkentek;

4.   tudomásul veszi az EKT Bizottság által meghatározott prioritásait:

   a fenntartható fejlődés támogatása és a munkahelyteremtést ösztönző gazdasági légkör előmozdítása; az innováció támogatása;
   a kohéziós politika folytatása az Unió régiói közötti egyenlőtlenségek enyhítése érdekében;
   az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a tiszta és hatékony energiaforrásokra irányuló kutatás támogatása; egy függetlenségen és biztonságon alapuló uniós energiapolitika kidolgozása;
   egységes integrációpolitika kialakítása és a jog érvényesülésén alapuló közös térség létrehozása;
   a közel-keleti békefolyamat, valamint Koszovó és a tágabb balkáni régió stabilitásának támogatása;
   élelmiszersegélyek nyújtása és a fejlesztési együttműködés környezetvédelmi vonulatának megerősítése;

5.   emlékeztet az Európai Parlament azon prioritásaira, amelyeket a Bizottság 2009-re vonatkozó éves politikai stratégiájáról szóló, 2008. április 24-i említett állásfoglalásában fogalmazott meg,

Általános észrevételek

6.   kifejezi meggyőződését, hogy az Európai Uniót el kell látni a jelenlegi politikái és tevékenységei maradéktalan végrehajtásához szükséges forrásokkal, s egyidejűleg az új politikai kihívásoknak való megfelelést lehetővé tevő elegendő rugalmassággal;

7.   megállapítja, hogy az előzetes költségvetési tervezetben a 2 638 millió eurós össztartalék legnagyobb részét, azaz egy 2 027 millió eurós összeget a piaccal kapcsolatos kiadások és a 2. fejezet alatti közvetlen kifizetések kerete (a KAP első pillére) teszi ki;

8.   érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Tanács említett elnökségi következtetéseit, és ezek némelyikének esetleges költségvetési vonzatait; úgy gondolja, hogy e költségvetési követelményeket csupán az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló eszközök felhasználásával lehet kezelni, különös tekintettel a megállapodás 21. és 23. pontjára;

9.   rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret egyéb felső határértékei, és különösen az 1a., 3b. és 4. fejezet alatti igen kis tartalékkeretek következtében az Unió politikai változásokra való reagálási képessége költségvetési szempontból rendkívül korlátozott, kiemeli ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiány kiküszöbölése érdekében alkalmazni lehet az intézményközi megállapodás előírásait;

10.   költségvetési hatóságként feladatának tekinti annak biztosítását, hogy az EU költségvetésében szereplő összegeket a korlátozott erőforrások optimalizálásával költsék el; ambiciózusabb, kiegyensúlyozott és összehangolt költségvetés kialakítására törekszik a szakbizottságokkal együttműködve és kéréseik figyelembe vételével;

11.   nem látja minden esetben a Bizottság éves politikai stratégiájában és az EKT-ban kifejtett politikai prioritások, valamint a vonatkozó költségvetési tételek és politikai területeknek juttatott összegek megnövelése közötti egyértelmű összefüggést; továbbra sem elégedett a Bizottság arra irányuló kísérleteivel, hogy az EKT-ba belefoglalja a Parlament prioritásait; nincsen például meggyőződve arról, hogy az éghajlatváltozás prioritása a Bizottság javaslatának megfelelően valóban tükröződik a költségvetésben; pontosabb tájékoztatást kér arról, hogy milyen számítási módszer vezetett arra az eredményre, miszerint az uniós költségvetés több mint 10%-át, azaz 14 milliárd eurót fordítanak környezetvédelmi célokra; kéri a költségvetésben szereplő, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó valamennyi kiadás – beleértve a vidékfejlesztést és a strukturális alapokat – átfogó bemutatását annak érdekében, hogy értékelni tudja a politikai és költségvetési prioritások közötti viszonyt; hangsúlyozza, hogy a félidei felülvizsgálat során ellenőrizni kell a jelenlegi programokat az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések hatékonyabb integrálása és a politikai koherencia javítása érdekében;

12.   párbeszédet kíván folytatni a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló egyéb eszközökről az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén hozott intézkedések finanszírozásának megerősítésére, annak érdekében, hogy 2012 után átfogó megállapodás szülessen az éghajlatváltozásról;

13.   kinyilvánítja szándékát, hogy szorosan együtt kíván működni a Tanáccsal és a Bizottsággal annak érdekében, hogy mielőbb hatékony megállapodásra jussanak az energia- és éghajlatváltozási csomagról, beleértve a szén-dioxid kivonásának és tárolásának kérdését; megjegyzi, hogy az EU-nak továbbra is bizonyítania kell, hogy a gazdasági növekedés összeegyeztethető az alacsony szén-dioxid-kibocsátással; emlékezteti a Tanácsot az említett elnökségi következtetésekre;

14.   komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rendelkezésre álló tartalékok mostanában egyre gyakrabban olyan "kreatív költségvetési gyakorlatoknak" köszönhetőek, mint a meglévő többéves programok kifizetéseinek későbbre halasztása ("backloading"), a már jól ismert és előrelátható költségvetési szükségletek kizárása és egyéb hasonló műveletek; az ilyen gyakorlatokat a megbízható költségvetés-tervezés elvével ellentétesnek tartja, s újból kéri, hogy az EKT valóságosan tükrözze az elkövetkező év költségvetési igényeit; együttműködésre kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot annak érdekében, hogy meghozzák a szükséges döntéseket azért, hogy megfelelő szintű előirányzatok álljanak rendelkezésre a 2009-es költségvetésben;

15.   hangsúlyozza az Európai Unió költségvetésének világos, következetes és átlátható bemutatásának jelentőségét, ami feltétlenül szükséges annak vonatkozásában is, hogy az európai polgárokat tájékoztatni kell az uniós pénzek elköltésének mikéntjéről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság működési és igazgatási kiadásai közötti különbségtétel egyre nehezebbé vált, valamint amiatt, hogy a – valójában az 5. fejezet alá tartozó – igazgatási jellegű kiadásoknak már most is jelentős részét finanszírozzák működési előirányzatokból;

16.   helyteleníti, hogy jelenleg nem jelölik egyértelműen sem az előző pénzügyi tervhez képest végrehajtott pontos változtatásokat a frissen előterjesztett pénzügyi tervezési dokumentumban, sem az adott évben végrehajtott növekedések ellensúlyozásának megtörténtét illetve módját, valamint az előzetes és utólagos kifizetések végrehajtásának módját; úgy véli, hogy ez nem áll összhangban az intézményközi megállapodás 46. pontjának rendelkezéseivel, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;

17.   hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a többéves programok előzetes és utólagos kifizetései hatásának nyomon követése az egész költségvetésben a többéves pénzügyi keret időtartama alatti kötelezettségvállalások koherens megtervezésének biztosítása érdekében, a Parlament prioritásainak tiszteletben tartása mellett, az intézményközi megállapodásban megfogalmazottak szerint;

18.   megdöbbenésének ad hangot a Bizottság előzetes költségvetési tervezetében szereplő kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony szintje miatt (116 736 millió euró); emlékeztet arra, hogy a 2007-es és a 2008-as költségvetésben megszavazott költségvetési előirányzatok mértéke 126 500 illetve 129 100 millió euró volt;

19.   kéri a Bizottságtól, hogy folytassa a 2007-ben megkezdett átvilágítást, és egyértelműen adjon további tájékoztatást az emberi erőforrással kapcsolatos politikáról, a személyzetátcsoportosítási stratégia alkalmazásáról, valamint a feladatok kiszervezésének mértékéről 2009-ben; kéri, hogy 2009. április 30-ig készüljön nyomon követési jelentés, amely tartalmazza a saját belső felépítése vonatkozásában megállapított bizottsági következtetéseket; tudomásul veszi "a Bizottság emberi erőforrásainak megtervezése és optimalizálása az EU prioritásainak szolgálatában" című 2008-as bizottsági nyomon követési jelentést, amelyben a Bizottság megerősíti elköteleződését amellett, hogy 2013-ig nem fog igényelni új álláshelyeket a 2009-ben a bővítéssel kapcsolatosan igényelt álláshelyek utolsó csoportján kívül;

20.   megjegyzi, hogy jelentősen emelkedik az OLAF által indított külső vizsgálatok száma a külső támogatások terén, ezért arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az OLAF rendelkezésére álljanak a szükséges források; kéri a Tanácsot, hogy javítsa a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést az uniós csalások elleni harcban; kéri a Tanácsot, hogy biztosítsa azt, hogy a tagállamok megfelelően nyomon kövessék a csalás elleni vizsgálatokat, a behajtási eljárást is beleértve;

1a. alfejezet

21.   tudomásul veszi, hogy a "versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában" elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 11 690 millió eurót tesznek ki, 82 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; ez 5,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest; megjegyzi, hogy a kifizetések 5,3%-al nőttek 10 286,2 millió euróra;

22.   üdvözli a Bizottság kulcsfontosságú tevékenységek végrehajtására irányuló szándékát a munkahelyteremtés és az innováció, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a kutatás támogatása területén; kiemeli, hogy az e téren elindított jelenlegi – például a versenyképességi és innovációs keretprogram és más, a kkv-kat érintő –kezdeményezéseket megfelelően kell végrehajtani és azokat nyomon kell követni;

23.   üdvözli, hogy az EKT-ban a Bizottság prioritásként kezeli a tiszta és hatékony energiaforrásokra irányuló kutatás támogatását, és biztosítani kívánja a szükséges források rendelkezésre állását (a hetedik keretprogramon kívül), hiszen az energiahatékonyság kulcsfontosságú stratégia az éghajlatváltozás problémájának kezelése terén;

24.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden olyan intézkedésre megfelelő költségvetési források álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a médiával és az új technológiákkal kapcsolatos oktatási programok reklámozásához és bevezetéséhez;

25.   helyteleníti az 1a. alfejezet tartalékkeretének rendkívüli korlátozottságát, mely azt jelzi, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy az új prioritásokat átcsoportosítással, meglévő fontos programok súlyos ellehetetlenítése nélkül finanszírozzák, következésképpen javasolja további források biztosítását új prioritások meghatározása esetén;

26.   úgy véli, hogy az 1a. alfejezeten belül rendelkezésre álló tartalékkeret korlátozott volta miatt prioritásként kell kezelni a folyamatban lévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések megfelelő végrehajtását és kiértékelését, ugyanakkor újabb ilyen projektek és előkészítő fellépések beindításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell;

27.   a tervezett kisvállalkozói törvényt igen fontos stratégiának tartja a kis- és középvállalkozások támogatására; türelmetlenül várja az eme új stratégiai eszköz finanszírozására vonatkozó konkrét javaslatokat; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e célból fokozottabban használják fel a strukturális alapokon keresztül rendelkezésre álló forrásokat is; megjegyzi, hogy a kkv-kat különösen sújtják a késedelmes kifizetések, ezért az Európai Uniónak el kell kerülni a késedelmes kifizetéseket egy olyan hatékony és átlátható ellenőrzési rendszer alkalmazása segítségével, amely biztosítja, hogy a kifizetések egy adott időn belül megtörténnek;

1b. alfejezet

28.   tudomásul veszi, hogy a "kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában" elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 2,5%-os növekedéssel összesen 48 413,9 millió eurót tesznek ki, csupán 14 millió euró rendelkezésre álló tartalékkal a technikai segítségnyújtási keretben; megjegyzi, hogy az átfogó 2,5%-os emelkedés a Kohéziós Alap jelentős megnövelésének tudható be (+14% 2008-hoz képest), míg a strukturális alapok előirányzatai azonos szinten maradtak;

29.   sajnálatosnak tartja a kifizetések meredek csökkenését, amely 2008-hoz képest 13,9%-kal esett 34 914,1 millió eurós összegre; nincs meggyőződve különösen a kifizetési előrejelzések szintjének lefelé történő korrigálásának – nevezetesen az ERFA konvergencia 30%-os, az ERFA regionális versenyképesség és foglalkoztatottság 13%-os, az ERFA területi együttműködés 85%-os, valamint a 2007–2013 közötti új programoknak szánt Kohéziós Alap 50%-os csökkentése – indokairól;

30.   úgy véli, hogy amennyiben ez az éles csökkenés a strukturális intézkedésekkel kapcsolatos felügyelet és közös irányítás erősítésére irányuló új cselekvési program közvetlen vagy közvetett következménye, a Bizottságnak ezt jeleznie kellene, hiszen mindez utalhat az első szintű ellenőrzések tagállamokon belüli hiányára;

31.   ügyelni fog arra, hogy a kohéziós politikákhoz szükséges források biztosítottak maradjanak annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a szolidaritás elvét az Európai Unióban érő jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak;

2. fejezet

32.   megjegyzi, hogy "a természeti erőforrások megőrzése és kezelése" elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 57 525,7 millió eurót tesznek ki, ami 3,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest, 2 113,3 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 3,0%-kal 54 834,9 millió euróra emelkednek; a 2. fejezet piaccal kapcsolatos kiadásokra és közvetlen segélyekre előirányzott részének a kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 42 860,3 millió euró, a kifizetési előirányzatok összege pedig 42 814,2 millió euró;

33.   kiemeli, hogy a vidékfejlesztési programozásban szereplő környezetvédelmi intézkedések ellenére, illetve a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési rendszert erősítő környezetvédelmi standardok dacára a 2. fejezethez tartozó előirányzatok csupán 0,5%-át használják fel a környezetvédelmi prioritások számára, mialatt a források túlnyomó többségét közvetlen segélyekre és piaccal kapcsolatos kiadásokra irányozzák elő;

34.   üdvözli a LIFE+ 20,9 millió eurós összeggel történő megemelését, ugyanakkor némi sajnálattal jegyzi meg, hogy e növekedésnek csupán egy része irányul az éghajlatváltozás területén folyó tevékenységek fokozására; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a költségvetésen horizontálisan átnyúló prioritása nem tükröződik megfelelően e számokban;

35.   emlékeztet arra, hogy a KAP elsődleges célja a piaci stabilizáció, az ellátásbiztonság és az elfogadható fogyasztói árak szavatolása, és ezért felhívja az EU-t, hogy a 2009. évi költségvetésben irányozza elő a szükséges eszközöket a jelenlegi élelmiszerválságból adódó új szükségletek kezelése, különösen a leginkább nélkülöző emberek – akik a legjobban szenvednek ettől a válságtól – élelmiszerekhez való hozzáférésének javítása érdekében;

36.   üdvözli a kedvező piaci körülmények, valamint az ebből fakadó megtakarítások következtében a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítésekben tapasztalható általános csökkenő tendenciát;

37.   megjegyzi, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a vidékfejlesztés terén 13 401 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzattal (a modulációt is beleértve) és 10 926 millió eurós kifizetési előirányzattal viszonylag stabilak maradnak, ami 2008-hoz képest 4%-os csökkenést jelent;

38.   úgy véli, hogy e számadatok jelzésértékű elemeit képezik a Bizottság által 2008. május 20-án benyújtott "KAP-állapotfelmérés" keretének;

39.   rámutat, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik; sajnálatát fejezi ki, hogy 2007-ben 2830 millió euró előirányzat maradt elköltetlenül, hogy az áthozat 2008-ra 1361 millió euró volt, és az intézményközi megállapodás 48. pontja értelmében 1469 millió eurót programoztak újra a 2008–2013-as időszakra; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen jelentős összeget csoportosítanak újra, ami jelentős késedelmet fog okozni a vidéki területeken rendelkezésre álló alapok terén;

3a. alfejezet

40.   megjegyzi, hogy "a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése " elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 15%-os növekedéssel 839,1 millió eurót tesznek ki, 32,9 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 11,7%-kal 596,7 millió euróra emelkednek;

41.   rámutat, hogy a 2008-hoz viszonyított figyelemre méltó növekedés főként a "szolidaritás – külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása" (+44,4 millió euró, azaz +15,6%), a "migrációs áramlások ‐ közös bevándorlási és menekültügyi politika" (+43,3 millió euró, azaz +18,9%) és a "biztonság és a szabadságjogok védelme" (+20,8 millió euró, azaz +27,1%) alcímek alatti összegek jelentős megemelésének köszönhető;

42.   tudomásul veszi a "bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem" egyedi program kötelezettségvállalási előirányzatainak 36,3%-os növelését, és meg fogja vizsgálni ennek indokait;

43.   aggodalmát fejezi ki az "alapvető jogok és jogérvényesülés" tevékenységének alulfinanszírozottsága miatt, amelynek kötelezettségvállalási előirányzatait csupán 0,2%-kal növelték, és a kifizetési előirányzatai 10%-kal ténylegesen csökkentek 2008-hoz képest;

44.   hangsúlyozza, hogy az EKT megtartja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) számára 2008-ban megszavazott előirányzat-növekedést, ugyanakkor némi aggodalommal veszi tudomásul a támogatás újbóli egyensúlyba hozását 5,7 millió eurónak a működési kiadásokból az igazgatási kiadásokba történő áthelyezésével; felszólít, hogy 2009-re növeljék a Frontex előirányzatait, hogy továbbra is meg tudjon felelni állandó és megszakítás nélküli küldetéseire vonatkozó kötelezettségvállalásainak az Unió déli határain (Hera, Nautilus és Poseidon);

45.   hangsúlyozza, hogy a bevándorlási politikáról szóló európai paktumban szerepelniük kell az illegális bevándorlás kezelésével, a legális bevándorlás irányításával, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésével és a határvédelem megerősítésével kapcsolatos kérdéseknek is, teljes mértékben szem előtt tartva a szolidaritás elvét;

3b. alfejezet

46.   megjegyzi, hogy az EKT állampolgárságra vonatkozó fejezete számára biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok összesen 628,7 millió eurót tesznek ki, ami 1,0%-os növekedést jelent, amennyiben a 2008-as előirányzatokból levonjuk a Szolidaritási Alap előirányzatait és a Bulgária és Románia számára nyújtott átmeneti támogatást; a rendelkezésre álló tartalékkeret 22 millió euró, a kifizetések 0,7%-kal 669 millió euróra emelkednek;

47.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alfejezet alatti csekély 22 millió eurós tartalék igen korlátozott mozgásteret hagy a kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek számára;

48.   felhívja a figyelmet, hogy az EU polgárainak védelmére való nagyobb felkészültség érdekében növelni kell az EU polgári védelmi beavatkozásainak hatékonyságát, és erősíteni kell koordinációját, többek között közös polgári védelmi módszerek kialakításával a tagállamok között, korai riasztási és megelőző rendszerek kialakításával és a polgári védelmi eszközök szállításának fejlesztésével;

49.   elítéli, hogy az európai polgárok mindennapjaira közvetlen kiható, létfontosságú politikákat magában foglaló alfejezet előirányzatainak a Bizottság által javasolt növekedése jóval alacsonyabb a kötelezettségvállalási előirányzatok átlagosan 3,1%-os növekedésénél; különösen sajnálkozik amiatt, hogy főként az európai polgárok számára fontos tevékenységek finanszírozása részesült a legcsekélyebb növekedésben vagy 2008-hoz viszonyítva akár csökkent is;

50.   aggodalmának ad hangot a kommunikációs tevékenységek finanszírozását biztosító számos költségvetési tétel Bizottság által javasolt csökkentése miatt, különösképpen a 2009-ben e területet érintő feladatok és új kihívások – mint pl. az európai választások vagy a Lisszaboni Szerződés lehetséges hatálybalépése –tekintetében;

51.   úgy véli, hogy kommunikációs és tájékoztatási politika alapvető feladata az uniós polgárok tájékoztatása az EU által megvalósított fellépésekről és programokról, valamint az elmúlt években elért fejlődésről;

52.   emlékeztet arra, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi rendelet(4) (költségvetési rendelet) 49. cikkének megfelelően intézményi autonómiája részeként minden intézménynek joga van kommunikációs politikája végrehajtására egy közös keret szabta korlátokon belül, és bizonyos mértékben harmonizálva a külső megjelenést, amely minden kommunikációs intézkedés során felismerhető "EU-s védjegy" kialakulását teszi lehetővé;

53.   elismeri az intézmények által követett különböző kommunikációs politikáknak a tájékoztatási és kommunikációs intézményközi munkacsoporton belüli koordinációja szükségességét; emlékeztet arra, hogy a kommunikáció régóta fontos prioritás a Parlament számára; úgy véli, hogy a Parlament által e folyamatban betöltött központi szerep – különösen a közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel – alapvető fontosságú, és biztosítja a kommunikációs politika folytonosságát és hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok számára adott, az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő jogaikról szóló tájékoztatást erősíteni kell;

4. fejezet

54.   tudomásul veszi, hogy az EU mint globális szereplő elnevezésű fejezet számára biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 1,8%-kal 7 440,4 millió euróra emelkednek 243,6 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 6,6%-kal 7 579,5 millió euróra csökkennek;

55.   megállapítja hogy ez az 1,8%-os növekedés nem éri el az EU általános költségvetését jellemző átlag 3,1%-os össznövekedést; úgy véli, hogy ez nyugtalanító jel, mivel a 4. fejezet hagyományosan az egyik legkomolyabb kihívásokat jelentő része az Unió költségvetésének;

56.   aggodalmát fejezi ki a 4. fejezet alulfinanszírozottsága miatt, és határozottan elítéli a Bizottság által választott, bizonytalan költségvetés-tervezési megközelítést, amely egyáltalán nem veszi figyelembe az e területen várhatóan felmerülő valódi igényeket; megállapítja következésképpen, hogy a jelenlegi 243,6 millió eurós tartalékkeret meglehetősen esetleges számadatnak tűnik; úgy véli, hogy ezt a problémát csak a többéves pénzügyi keret átfogó felülvizsgálatával lehet kezelni, mely során növelni kell a 4. fejezet plafonértékét a 2009–2013-as időszakra;

57.   rámutat arra, hogy az EKT előterjesztése előtt a Parlament a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalásában az összes – különösen a többéves pénzügyi keret 4. fejezete alatt felmerülő – költségvetési igényről valósághű képet kért; úgy véli, hogy az EKT e fejezet esetében nem követi a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

58.   ezért aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottság már a költségvetési eljárás e korai szakaszában kijelentette, hogy a Koszovó, a Közel-Kelet, az élelmiszersegélyek és a makroszintű pénzügyi támogatások számára elkülönített előirányzatok nyilvánvalóan nem lesznek elegendőek a szerte a világon fennálló uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, nem beszélve a várható többletigényekről: az EKT például 161 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot és 100 millió euró kifizetési előirányzatot javasol Palesztina és a békefolyamat támogatása céljára, noha a 2008-as költségvetésben 300 millió eurót illetve 200 millió eurót szavaztak meg erre, és több átcsoportosítást követően a kifizetési előirányzatok idáig 350 millió euróra nőttek; Koszovó tekintetében az EULEX misszió számára elkülönített előirányzatok 15,7%-kal csökkennek a közös kül- és biztonságpolitikán (KKBP) belül; ezt elfogadhatatlannak tartja, és új megközelítés alkalmazására szólít fel a palesztinai és koszovói kiadásokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy már most előre lehet látni a jelentős pénzügyi hiányt azon döntés kapcsán, hogy jelentősen megnövelik az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) dolgozó szakértők eredeti számát;

59.   megerősíti, hogy támogatja az elmélyített és differenciált európai szomszédságpolitika (ENP) végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ENPI) számára megfelelő pénzügyi keretet kell biztosítani, amely tükrözi az EU elkötelezettségét kelet- és dél-európai szomszédai irányában; tudomásul veszi a 2009-re tervezett előirányzatok szerény mértékű növekedését, és hangsúlyozza, hogy a legutóbbi – "Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért" – kezdeményezés nem hátráltathatja a kelet-európai és a dél-európai szomszédok számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok közötti egyensúly megteremtésére tett erőfeszítéseket, és semmi esetre sem növelheti a költségvetési feszültséget az ENPI-n belül;

60.   elítéli, hogy e többletigények finanszírozására nem javasoltak költségvetési megoldásokat, de még megoldások nyomai sem mutatkoztak; sürgősen kéri ismételten a 4. fejezettel – beleértve a KKBP-alcímet – kapcsolatos összigények pontosítását;

61.   megismétli azon meggyőződését, amely szerint sem a rugalmassági eszközt, sem a sürgős segélyre képzett tartalékalapot (244 millió euró) nem szabad az EU hosszú távra tervezett politikáinak és tevékenységeinek finanszírozására fordítani vagy helytelenül felhasználni, és elszánt arra, hogy a költségvetési eljárás során megvédje ezt az álláspontot;

62.   aggodalommal hívja fel a figyelmet az egyre erősödő globális élelmiszerválságra és az éghajlatváltozás hatásaira, és kiemeli, hogy az EU-nak képesnek kell lennie a fejlődő országoknak nyújtandó élelmiszersegélyek és katasztrófaelhárítás tekintetében vállalt kötelezettségeinek teljesítésére; őszinte aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2009-es EKT-ban élelmiszersegélyek céljára a 2008-as összeghez (+3%) képest mindössze 6,8 millió euróval többet különítettek el, valamint hogy a Bizottság már 2008. április végére 60 millió eurós átcsoportosítást kérelmez a 2008-as élelmiszersegélyek többletköltségeinek fedezésére (ami 26,88%-os növekedést jelent a kötelezettségvállalási előirányzatokban); kéri, hogy 2009-ben az összes létező költségvetési eszköz segítségével biztosítsanak további forrásokat erre a célra;

63.   üdvözli a nyugat-balkáni országok részére elkülönített, az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) intézményfejlesztési komponense alá tartozó előirányzatok növekedését, különösen a Bizottság azon szándékát, hogy további ösztöndíjakat biztosít és növeli a civil társadalmi párbeszéd támogatását; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a balkáni országokra vonatkozó szociálpolitikai menetrendet;

64.   hangsúlyozza, hogy a "segély kereskedelemért" programok számára biztosított új pénzeszközöknek a meglévő fejlesztési támogatások kiegészítéseként kell szolgálniuk, és hogy ezen új kötelezettségvállalásoknak nem szabad más fejlesztési kezdeményezésekhez rendelt források átcsoportosításához vezetniük; ismételten kéri a Bizottságtól, hogy nyújtson tájékoztatást az ígért 1 000 millió euró eredetéről;

65.   üdvözli a Bizottságnak az éghajlatváltozás elleni globális szövetség, valamint a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap létrehozására irányuló kezdeményezéseit, melyeket jelentős lépésnek tekint a fejlődő országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítése terén történő támogatása tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eddig előirányzott összegek nem elegendőek; a tervezett fejlesztési kötelezettségvállalások mellett felszólít ezen kezdeményezések közvetlen támogatásainak emelésére a 2009-es költségvetésben; továbbá hangsúlyozza, hogy ezeket a kezdeményezéseket hosszú távú kiegészítő támogatások biztosításával kell megerősíteni;

66.   tudomásul veszi, hogy a kölcsönöket biztosító Garanciaalap számára a 2009-es EKT-ban 92,46 millió euró került elkülönítésre az eredeti pénzügyi tervezéssel szemben, amely szerint 200 millió euró finanszírozásban részesült volna az alap; rámutat arra, hogy a 2009-es EKT-ban rendelkezésre álló tartalékkeret egy jelentős része, nevezetesen 107,54 millió euró a 243,6 millió euróból mesterséges összeg, tekintve, hogy az a fent említett manőver eredménye; aggodalmát kifejezve hangsúlyozza, hogy nagyon valószínű, hogy a Garanciaalap költségvetési tervezése során ily módon nyert "megtakarításokat" magasabb kiadásokkal kell majd kompenzálni az elkövetkező években, még a most tervezettnél is kisebb tartalékkeretet hagyva a 4. fejezeten belül;

67.   hangsúlyozza, hogy mivel a főképviselő, az Európai Tanács elnöke és az európai külügyi szolgálat intézményi struktúrájáról még nincs döntés, fokozatosan megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani, ahogy az új szervezeti struktúra hatásköre és szerepe konkrétabb alakot ölt; kiemeli, hogy sem az intézményi változások, sem az új KBVP rendelkezései nem feszíthetik még tovább a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak jelenlegi szintjét;

68.   hangsúlyozza a költségvetési hatáság által elfogadott, a 4. fejezetben szereplő kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek politikai jelentőségét; felhívja a Bizottságot, hogy időben, proaktívan és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalások teljes felhasználásával hajtsa végre e projekteket;

5. fejezet

69.   tudomásul veszi, hogy az igazgatási összkiadások tekintetében a javasolt növelés 5% 2008-hoz képest, és e kiadások jelenleg összesen 7 647,9 millió eurót tesznek ki a 2008-as 7 281,5 millió euróval szemben, valamint hogy a pénzügyi keret felső határértéke alatt mindössze egy csekély, 129,1 millió eurós tartalékkeret maradt (ami a kiadási összegek körülbelül 1,7%-ának felel meg);

70.   miközben üdvözli, hogy a Bizottság által kért új álláshelyek csupán a korábban bejelentett, az "EU-2" számára biztosított 250 főnyi utolsó csoportot érinti, megjegyzi, hogy az igazgatási kiadások javasolt növelése még így is magasabb, mint az egész költségvetést érintő átlagos növelés; elismeri, hogy ez nagymértékben kapcsolódhat az indexált fizetési és nyugdíjköltségekhez, illetve bizonyos mértékben az ingatlanpolitikához; hangsúlyozza, hogy további módosításokra lehet szükség a 2009-es költségvetési év során, amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lép; alaposan, intézményközi kontextusban kívánja megvizsgálni az igazgatási kiadásokat az intézmények 2009-es és azt követő igényeinek feltárása érdekében;

71.   úgy véli – a kapott információ mennyiségének növekedése, valamint a Bizottság azon előzetes következtetései ellenére, melyek szerint a végrehajtó ügynökségek javítják az uniós programok minőségét –, hogy az 5. fejezet alá tartozó különféle pénzügyi/igazgatási következmények további pontosítást igényelnek; megdöbbenéssel veszi tudomásul például azt, hogy 947 álláshelynek a két kutatási ügynökségben történő jövőbeli létrehozása (amint ez az átvizsgálás nyomán megállapításra került) csupán 117 álláshely felszabadulásához fog vezetni a bizottsági osztályokon ugyanezen időszak alatt;

72.   aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia – a személyzeti szabályzat legutóbbi változtatásaival együtt – az emberi erőforrások terén ahhoz vezetett általánosságban, hogy az EU által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben, illetve nem a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből kapja a fizetését; rendkívül sajnálja az átláthatóság e hiányát, amely a nemzeti szakértők foglalkozatását is érinti; kéri, hogy tartsanak nyilvános és átfogó tanácskozást az összes érdekelt fél részvételével az európai kormányzás jövőjéről;

73.   üdvözli a 2007-es személyzeti átvilágítási jelentés nyomon követését, amelyet nemrégiben kapott kézhez a 2008-as költségvetéshez fűzött módosításaira válaszul; alaposan elemezni kívánja e dokumentumot azzal a céllal, hogy a költségvetést érintő következtetéseket vonjon le belőle 2009-re vonatkozóan;

74.   kérdi a Bizottságot, hogy milyen lépéseket tesz az adminisztratív teher 25%-os csökkentésére vonatkozó 2012-es cél elérése érdekében, és kéri, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében gondolja végig, hogy valóra válhat-e az egyablakos ügyintézés elve;

75.   meg kívánja vizsgálni a többi intézmény igazgatási előirányzatait és személyzeti igényeit a hatékonyság növelése érdekében, beleértve a meghatározott prioritásoknak megfelelő lehetséges személyzeti átcsoportosításokat; megjegyzi, hogy a többi intézmény számára javasolt átlagos növekedés a Bizottság által javasolt növekedési rátánál éppen csak egy kicsivel alacsonyabb, 4,8%-os, ami 2 673,8 millió euróról 2 803,2 millió euróra történő növekedést jelent;

6. fejezet

76.   megállapítja, hogy 2009-ben, a Bulgáriának és Romániának nyújtott költségvetési kompenzáció utolsó évében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 209,1 millió eurót tesznek ki, ami 2008-hoz képest 1,2%-os növekedést jelent; emellett mindössze egy kicsi, 0,9 millió eurós tartalékkeret áll rendelkezésre;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

77.   sajnálja, hogy általános elvként a Bizottság EKT-ja nem tartalmaz kötelezettségvállalásokat kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára, így azokat a többéves pénzügyi keret megfelelő fejezeteinek tartalékkeretéből kell finanszírozni; megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy létezik néhány kivétel ezen általános szabály alól, ugyanis néhány, a Bizottság által szemmel láthatóan érdekesnek tartott kísérleti projekt és előkészítő intézkedés bekerült az EKT-ba kötelezettségvállalási előirányzatokkal;

78.   emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 46a. pontja értelmében a Bizottság köteles az éves tevékenységekről, a többéves becslésekről és az engedélyezett felső határértékek alatt megmaradó tartalékkeretekről rendelkezni;

79.   hangsúlyozza, hogy az intézményközi megállapodás kísérleti projektek céljára akár 40 millió eurónyi összeg biztosítását is lehetővé teszi bármely költségvetési évben, illetve az előkészítő intézkedések számára összesen akár 100 millió euró biztosítását, amelyből legfeljebb 50 millió eurót lehet új előkészítő intézkedésekre fordítani;

80.   megerősíti azon szándékát, hogy – amint azt már a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalása is előírja – az intézményközi megállapodásban a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára biztosított teljes éves összegeket felhasználja, amennyiben az ilyen jellegű javasolt projektek és intézkedések száma és volumene miatt ez szükséges, mivel ezeket a Parlament számára elengedhetetlen eszközöknek tekinti az európai polgárok érdekeit szolgáló új szakpolitikák kialakításához;

81.   emlékeztet arra, hogy a 2008-as költségvetési évre a Parlament által elfogadott kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre 107,32 millió euró kötelezettségvállalási előirányzat jutott; az 1a. alfejezet alá tartozó projektek és intézkedések költségei 38 millió eurót tettek ki, a 2. fejezet alá tartozók 25,15 millió eurót, a 3a. alfejezet alá tartozók 3 millió eurót, a 3b. alfejezet alá tartozók 9,5 millió eurót, a 4. fejezet alá tartozók pedig 31,67 millió eurót;

82.   hangsúlyozza, hogy ha a Parlament a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések tekintetében hasonló finanszírozási szint mellett dönt 2009-ben is, akkor az 1a. és a 3b. alfejezetek alatti tartalékkeretek csaknem fele felhasználásra kerülne, noha a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések költségeinek 2008-as szintje még az intézményközi megállapodás által lehetővé tett maximális összegeket sem érte el;

83.   kifejezésre juttatja, hogy – az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. részével összhangban – kész még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtani a Bizottságnak a 2009-es költségvetési eljárást illető kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos terveinek első ideiglenes listáját, annak megkönnyítése érdekében, hogy kiegyensúlyozott és koherens végleges csomag álljon össze; hangsúlyozza, hogy ez a lista nem zárja ki, hogy egyes képviselők, szakbizottságok és képviselőcsoportok más javaslatokat vagy módosításokat nyújtsanak be a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatban az őszi első olvasat során; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek megvalósításához elegendő tartalékkeret álljon rendelkezésre valamennyi költségvetési fejezetben és alfejezetben;

84.   a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen fel kívánja tárni, hogy miként lehetne megvalósítani a nők jogaiért felelős európai megbízottra vonatkozó parlamenti felhívást;

Ügynökségek

85.   tudomásul veszi, hogy a decentralizált ügynökségek számára az EKT-ban elkülönített összegek 1,76%-kal 563,9 millió euróra csökken a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, a vonatkozó kifizetési előirányzatok pedig 6 millió euróval csökkennek (–1%);

86.   rámutat arra, hogy a kötelezettségvállalások e minimális általános növekedése ellenére az összes ügynökséget együttvéve az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségek alcsoportját a 2008-as költségvetéshez képest 3,29%-os, azaz 8,9 millió eurós csökkentés érinti, ami összhangban van a költségvetési hatóság által a 2008. novemberi egyeztetés során hozott határozattal, amely szerint a Galileo finanszírozása céljából a 2009 és 2013 közötti időszak során egy 50 millió eurós lineáris csökkentést kell végrehajtani;

87.   tudomásul veszi, hogy az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségeket érintő ezen csökkentés nem volt "lineáris", amint az az egyeztetés következtetéseiben szerepel; részletesen meg kívánja vizsgálni a költségvetési csökkentések mértékét és eloszlását; ismételten kifejti, hogy a költségvetési hatóság feladata dönteni a Bizottság ilyen jellegű javaslatairól;

88.   kiemelt hangsúlyt fog fektetni az ügynökségek költségvetésének végrehajtására, és alaposan meg fogja vizsgálni a lehetséges többleteket annak biztosítása érdekében, hogy a célzott bevételek figyelembevételre kerüljenek az ügynökségek 2009-es költségvetésének kialakításakor;

89.   elítéli, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztette a költségvetési hatóság elé annak részleteit, hogy miként szándékozik finanszírozni a jelenleg még tanácskozás tárgyát képező két új ügynökséget, amelyek egyike már szerepel a 2009-es EKT-ban "p.m." bejegyzéssel, és sürgeti a Bizottságot, hogy minél hamarabb adjon bővebb tájékoztatást e kérdésről; arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi tartalékkeretek mellett részben igazgatási feladatokat ellátó új szervek finanszírozása tekintetében fel kell tárni az intézményközi megállapodás által biztosított valamennyi lehetőséget; emlékeztet, hogy az intézményközi megállapodás 47. pontja szerint a költségvetési hatóságnak előzetesen meg kell állapodnia minden új ügynökség finanszírozásáról;

90.   ismételten hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és jövőbeli decentralizált ügynökségek finanszírozási szintje közvetlenül befolyásolni fogja a többéves pénzügyi keret fejezetein belül rendelkezésre álló tartalékkereteket; megjegyzi, hogy az intézményközi megállapodás arra kötelezi a Bizottságot, hogy új decentralizált ügynökségek létrehozására irányuló javaslat elkészítésekor felmérje a vonatkozó kiadási fejezetet érintő költségvetési vonzatokat; törekedni fog annak biztosítására, hogy a decentralizált ügynökségek működése hozzáadott értéket jelentsen és az uniós polgárok érdekeit szolgálja;

91.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy intézményközi párbeszédet szorgalmazzon a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott valamennyi szerv szerepéről, valamint az európai kormányzásban betöltött helyéről; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szisztematikusan, intézményközi szinten garantálják az intézményközi megállapodás 47. pontjában meghatározott eljárás alkalmazását;

Végrehajtó ügynökségek és más kiszervezési tendenciák

92.   megállapítja, hogy a végrehajtó ügynökségek és más hasonló ad hoc szervek további bővítése a vonatkozó program költségvetési keretéből kerül finanszírozásra; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más szervek minden bővítése csökkenteni fogja a programok költségvetési keretében rendelkezésre álló működési forrásokat, és az igazgatási feladatok finanszírozása a többéves pénzügyi keret 5. fejezete helyett a működési fejezetekből történik majd;

93.   aggódik amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más ad hoc szervek létrehozása az uniós tisztviselők és szerződéses alkalmazottak számának átláthatatlan növekedéséhez vezethet, különösen ha az érintett bizottsági főigazgatóságon nem csökkentik és/vagy nem csoportosítják át megfelelően az álláshelyeket; sürgeti a végrehajtó ügynökségek felállításával kapcsolatos gyakorlati rendelkezések (felülvizsgált magatartási kódex) betartását, különös tekintettel az ügynökségek finanszírozásának és személyzettel való ellátásának parlamenti ellenőrzésére;

Következtetések és megbízás az egyeztetésre

94.   az alábbi pontokat különösen fontosnak tartja a 2008 júliusában tartandó költségvetési egyeztetés szempontjából:

   - kifizetések megfelelő szintje;
   - a hatékony és eredményes költségvetési tervezés elvének követése, különösen ami a 4. fejezettel kapcsolatos igények valós képét illeti;
   - a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az EU Szolidaritás Alapja és az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap érintettsége esetén költségvetési módosításokat nyújt be, amelyek egyedüli célja ezen alapok mobilizálása annak érdekében, hogy megakadályozzák a késedelmet a pénzügyi támogatások kifizetésében;
   - megfelelő válasz az élelmiszer-segélyekre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó követelményekre;
   - számszerűsített információk nyújtása a Tanács részéről az említett elnökségi következtetések pénzügyi következményeiről, a költségvetési rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel a rendelet 28. cikkére; kész tárgyalásokba bocsátkozni, ideértve az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználását;
   - az intézményközi megállapodás 44. pontja és az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv (COM(2006)0009) 5(n) pontja végrehajtásának jelenlegi állása;
   - elegendő forrás a polgárok Európája számára;
   - a költségvetési hatóság ideiglenes szándéka a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában;
   - a költségvetés bemutatásának egyértelműsége, különösen az igazgatási kiadások és az emberi erőforrások tekintetében, beleértve a feladatok kiszervezését;
   - a "versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatás", "az éghajlatváltozás elleni küzdelem a bali cselekvési tervvel összhangban és a fenntartható Európa előmozdítása", valamint "a közös bevándorlási politika megvalósítása" elnevezésű uniós prioritások kezelését lehetővé tevő megfelelő költségvetési összegek;
   - a Tanács arra irányuló kötelezettségvállalása, hogy professzionális módon, a Parlamenttel és a Bizottsággal szorosan együttműködve fejleszti az uniós tájékoztatási stratégiát;

95.   határozottan nehezményezi a Miniszterek Tanácsa azon szokását, hogy az uniós költségvetés első olvasatában lineáris csökkentéseket hajt végre, anélkül, hogy pontosan indokolná azt; felkéri a Tanácsot, hogy költségvetési tervezete elfogadásakor a költségvetés valamennyi elemét a hatékonyság, a gazdaságosság és a közösségi hozzáadott érték kritériumainak szem előtt tartásával vizsgálja meg; emlékeztet, hogy az EU költségvetésének kialakítása alapvető politikai tevékenység, amelynek nem kizárólag a könyvelői logikát kell alapul vennie, és elvárja, hogy a Tanács megteremtse a valódi politikai párbeszéd módját az Európai Parlamenttel a költségvetési eljárás keretében;

o
o   o

96.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A legutóbb a 2008/371/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 128., 2008.5.16., 8. o.) módosított megállapodás.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0174.
(3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0175.
(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

Utolsó frissítés: 2009. február 10.Jogi nyilatkozat