Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2124(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0451/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0451/2008

Viták :

PV 18/12/2008 - 3
CRE 18/12/2008 - 3

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.21
CRE 18/12/2008 - 6.21
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0636

Elfogadott szövegek
WORD 61k
2008. december 18., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Európai közokirat
P6_TA(2008)0636A6-0451/2008
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az európai közokiratról (2008/2124(INI))

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2005. május 10-i "A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évre. Partnerség Európának a szabadság, biztonság és jog területén való megújulásáért" című közleményére (COM(2005)0184),

–   tekintettel a Jogi Bizottság által végzett, a közokiratokra vonatkozó összehasonlító tanulmányra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6–0451/2008),

A.   mivel a fent említett, a hágai programról szóló közleményben a Bizottság prioritásként említette egy tényleges európai polgári jogi térség biztosítását, többek között a bírósági határozatok elismerését és végrehajtását illetően; mivel a nevezett program az Európai Unión belüli kölcsönös bizalom megerősítése érdekében alapvető prioritásként tartalmazza, hogy az elkövetkező években folytatni kell a kölcsönös elismerés elvének életbe léptetését, mert ez a polgárok jogainak védelmét szolgáló konkrét eszköz, és e jogok érvényesítését Európa határain kívül is garantálja,

B.   mivel a Hágai Program előírja, hogy a kölcsönös elismerésre irányuló program végrehajtásának folytatása alapvető prioritás, és hogy e végrehajtást 2011-ig be kell fejezni,

C.   mivel a polgárok szabad mozgása az Unióban folyamatosan nő; mivel ebből következően a két vagy több tagállamot egyaránt érintő jogi helyzetek száma is gyarapszik,

D.   mivel a Bizottság a Hágai Programról szóló, fent említett közleményében elismerte, hogy a polgári jog terén alapvető fontosságú szempont a közokiratok elismerése; mivel ezen a jogcímen szükséges és sürgős feladat a közokiratok elismerésének és végrehajtásának elősegítése, amint azt az Unibank ítélet(1) kimondja,

E.   mivel ezen a területen egy ágazati, nem egységes közösségi szabályozás nem kielégítő(2) ,

F.   mivel az európai polgárok családi kötelékeit és örökösödési jogait a határokon túl is meg kell védeni,

G.   mivel a vállalkozásoknak egyre több létesítményük van külföldön, valamint a közösségen belüli tevékenységek megélénkülése következtében egyre nagyobb az ilyen vállalkozások alapítására és működésére vonatkozó közokiratok forgalma is,

H.   mivel az Unió számára döntő fontosságú egy világos és teljes jogi keret bevezetése, amely a jogi helyzetek, valamint a hatósági megbízottak által létrehozott ügyletek biztonságát és kiszámíthatóságát garantálja a polgárok és a gazdasági szereplők számára egyaránt,

I.   mivel egy igazi európai jogi térség létrehozásának alapja egyrészt – a jogviták tekintetében – valamely igazságügyi hatóság vagy közigazgatási hatóság által hozott határozatoknak a többi tagállamban való elismerése, és másrészt – a jogvitákon kívül eső ügyekben – valamely igazságügyi hatóság vagy az okiratok hitelesítési eljárására felhatalmazott köztisztviselő által kézhez kapott közokiratok határokon túli elismerése,

J.   mivel a bírósági határozatok kölcsönös elismerése terén meglévő rendeletek alkalmazandók a közokiratokra, amennyiben azokat állami hatóságok bocsátották ki,

K.   mivel a közokirat legfőbb jellegzetessége, hogy bizonyító ereje nagyobb, mint a teljes bizonyító erejű magánokiraté, és mivel a tagállamokban a közokiratokat éppen azért ruházzák fel rendszeresen ezzel – a bíróra nézve kötelező – bizonyító erővel, hogy ezáltal biztosítsák a jogügyletek keretében egy erre felhatalmazott köztisztviselő vagy hatóság által kiállított közokirat megbízhatóságát(3) ,

L.   mivel egy közokirat bizonyító erejének elengedhetetlen előfeltétele a hitelességének elismerése, vagyis ebben az értelemben az, hogy közokirat kiállítására felhatalmazással rendelkező köztisztviselő vagy hatóság bocsátotta ki; mivel a kölcsönös bizalom a tagállamok jogszolgáltatásában indokolttá teszi, hogy a hitelesség igazolásával kapcsolatos eljárásokat a jövőben csak akkor alkalmazzák, ha a hitelességük tekintetében komoly kétségek támadnak,

M.   mivel a bemutatott okirat felhasználásának helyszínéül szolgáló tagállam jogszabályainak tiszteletben tartása ugyanakkor feltételezi annak bizonyosságát, hogy a bizonyító erő elismerése nem jelenti egyúttal azt, hogy a külföldi közokirat a felhasználása helyszínéül szolgáló tagállamban való elismerése folytán magasabb bizonyító erővel bírna, mint ezen tagállam saját nemzeti közokiratai; mivel a rendelet hatályának ki kellene terjednie a polgári és a kereskedelmi jog lényegi részére, bizonyos, jól meghatározott esetek kivételével,

N.   mivel az ingatlan-nyilvántartási rendszerek felépítése és szervezeti rendje a tagállamokban különböző, és eltérések vannak a nekik tulajdonított közjogi hitelesség természetét és mértékét illetően is, ezért az ingatlanok tulajdonjogának átruházását ki kell zárni egy jövőbeli közösségi jogi eszköz hatálya alól, tekintettel arra, hogy szoros összefüggés áll fenn egyfelől egy közokirat kiállításának módja, másfelől pedig az állami nyilvántartásba történő bejegyzés között,

O.   mivel a bírósági határozatoknak az Unió egészében történő elismerése terén egy ilyen kizárás egyet jelent azzal, hogy kizárólagos hatáskörrel ruházzák fel egyfelől az ingatlan helyszíne szerint illetékes bíróságokat az ingatlanra vonatkozó dologi jogi keresetek tekintetében, másfelől pedig az állami nyilvántartás helye szerint illetékes bíróságokat az állami nyilvántartásokba történő bejegyzés érvényessége tekintetében(4) ,

P.   mivel a közokirat fogalma nem létezik egyes tagállamok jogrendszerében, különösen Anglia és Wales, valamint az északi országok szabályozásában; mivel Angliában és Wales-ben egyes ügyvédek ugyan közjegyzői minőségben járhatnak el, és léteznek főfoglalkozású közjegyzők is, ezek a jogászok azonban nem bocsáthatnak ki közokiratot, hanem feladatuk kizárólag az aláírások hitelesítéséből áll, ezért a közokiratokra vonatkozó bármely európai jogszabályozás elfogadásakor gondoskodni kell arról, hogy ebben a tekintetben semmilyen zavar ne keletkezhessen; mivel másfelől minden óvintézkedést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy azokban az országokban, amelyek állampolgárainak nincs lehetősége közokiratok kibocsátására, az ilyen jellegű okiratokat ne használhassák fel ezen ország hatályos (például az igazolási eljárásra vonatkozó) előírásainak megkerülésére; mivel a fentieken túlmenően meg kell erősíteni azon tagállamok jogászainak felkészültségét, amelyekben a közokirat fogalma nem létezik, ezért a Bizottságnak megfelelő tájékoztatási kampányt kell indítania, és minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az angolszász jogrendszerű országok jogi szakmáiban megismerjék a kontinentális jogrendszerű országok köztisztviselőinek munkáját és azokat a potenciális előnyöket, amelyeket – különösen a jogbiztonság tekintetében – a közokiratok használata jelent az ügyfelek számára azokban a jogügyletek esetében, amelyeket az ezen jogi eszközt használó országokban kívánják megkötni; mivel a fentiek nyomatékosítják a Parlament Jogi Bizottsága által már sokszor kifejezésre juttatott igényt, amely szerint szükség van a gyakorló jogászok transzeurópai hálózatára, tájékoztatási kampányra és közös továbbképzésre, és ennek előmozdítására ezúton is felhívja a Bizottságot,

Q.   mivel a kért rendelet nem alkalmazható sem a közokiratok tárgyára alkalmazandó jogra, ami már más közösségi jogi eszközök tárgyát képezi, sem pedig a hatóságok és a köztisztviselők hatáskörére, szervezetére és felépítésére vonatkozó kérdésekre, ideértve a hitelesítést is, ami pedig a tagállamok hatásköre;

1.   úgy véli, hogy a Közösségen belüli kölcsönös bizalom indokolttá teszi, hogy a határokon átnyúló ügyletekben alkalmazott közokiratok hitelességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat a jövőben eltöröljék; úgy véli, hogy egy közokirat elismerése a felhasználásának helyszínéül szolgáló tagállamban csak abban az esetben utasítható el, ha a hitelesség tekintetében komoly és indokolt kételyek vetődtek fel, vagy ha elismerése ellentétes ezen tagállam közrendjével;

2.   kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 65. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdése alapján terjesszen a Parlament elé jogalkotási javaslatot, amelynek célja a közokiratok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának bevezetése;

3.   hangsúlyozza, hogy a közokirat elismerése nem járhat azzal a következménnyel, hogy egy külföldi közokirat nagyobb jogi hatállyal bírjon, mint amekkorával egy annak megfelelő nemzeti közokirat rendelkezne;

4.   kéri, hogy a kért rendeletet alkalmazzák valamennyi polgári jogi és kereskedelmi közokiratra, kivéve az ingatlanokra vonatkozó okiratokat, amelyek ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, vagy széljegy tárgyát képezik vagy képezhetik;

5.   pontosítja, hogy a kért rendelet nem alkalmazható sem a közokirat tárgya tekintetében alkalmazandó jogra vonatkozó kérdésekre, sem pedig a hatóságok és a köztisztviselők hatáskörére, szervezetére és felépítésére vonatkozó kérdésekre, ideértve a hitelesítést is;

6.   megállapítja, hogy az említett keretek között a mellékletben foglalt ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a polgárok alapvető jogait;

7.   úgy ítéli meg, hogy a kért javaslatnak nem lesznek pénzügyi vonatkozásai;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérő, részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európai Közösségek Bírósága 1999. június 17-én, a C-260/97. sz. ügyben hozott ítélete (EBHT I-3715. o.).
(2) A Tanács 44/2001/EK rendelete (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.) a Tanács 2201/2003/EK rendelete (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.) a Tanács 805/2004/EK rendelete (HL L 143., 2004.4.30., 15. o.).
(3) La Pergola főügyész-helyettes 1999. február 2-i következtetései a fent említett Unibank ügyben, 7. pont.
(4) Lásd a 44/2001/EK rendelet 22. cikkének (1) és (3) bekezdését.


MELLÉKLET

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1.  A Közösségen belüli kölcsönös bizalom indokolttá teszi, hogy a határokon átnyúló ügyletekben alkalmazott közokiratok hitelességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat a jövőben eltöröljék.

2.  Egy közokirat elismerése a felhasználásának helyszínéül szolgáló tagállamban csak abban az esetben utasítható el, ha a hitelesség tekintetében komoly és indokolt kételyek merülnek fel, vagy ha elismerése ellentétes ezen tagállam közrendjével.

3.  A Parlament kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 65. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdése alapján terjesszen a Parlament elé jogalkotási javaslatot, amelynek célja a közokiratok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának bevezetése.

4 A jogalkotási javaslat tárgyát képező jogszabályt valamennyi polgári jogi és kereskedelmi közokiratra alkalmazni kell, kivéve az ingatlanügyleteket, amelyeket állami nyilvántartásba kell vagy lehet bejegyezni vagy abban széljegyzettel ellátni. Nem alkalmazható sem a közokirat tárgya tekintetében alkalmazandó jogra vonatkozó kérdésekre, sem pedig a hatóságok és a köztisztviselők hatáskörére, szervezetére és felépítésére vonatkozó kérdésekre, ideértve a hitelesítést is.

Utolsó frissítés: 2009. október 1.Jogi nyilatkozat