Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2104(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0140/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0140/2009

Viták :

PV 01/04/2009 - 12
CRE 01/04/2009 - 12

Szavazatok :

PV 02/04/2009 - 9.22
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0215

Elfogadott szövegek
PDF 140kDOC 119k
2009. április 2., csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
EU–Oroszország megállapodás
P6_TA(2009)0215A6-0140/2009

Az Európai Parlament 2009. április 2-i ajánlása a Tanácshoz az EU és Oroszország közötti új megállapodásról (2008/2104(INI))

Az Európai Parlament ,

—  tekintettel Janusz Onyszkiewicznek az ALDE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatára az EU és Oroszország között fennálló kapcsolatokról (B6-0373/2007),

—  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra(1) , amely 1997. december 1-én lépett hatályba és 2007-ben szűnt volna meg, ha nem meghosszabbodott volna meg automatikusan,

—  tekintettel a Tanács 2008. május 26-i, az Orosz Föderációval kötendő új megállapodás tárgyalásainak megnyitására vonatkozó határozatára, és a tárgyalások 2008. decemberi újrakezdésére,

—  tekintettel az EU és Oroszország azon céljára, amelyet a 2003. május 31-i szentpétervári csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozat rögzít, és amely közös gazdasági övezet, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése közös övezetének, a külső biztonsági együttműködés övezetének, valamint a kutatás és oktatás övezetének létrehozására irányul, beleértve a kulturális szempontokat és az időközben elfogadott útiterveket is,

—  tekintettel az Orosz Föderáció és az Európai Közösség az Orosz Föderáció és az Európai Unió állampolgárai számára a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló 2006. május 25-i megállapodásra(2) ,

—  tekintettel az 1991. december 17-én aláírt Európai Energia Chartára, és az azt követő Energia Charta Egyezményre (ECT) – amely 1994. december 17-én nyílt meg aláírásra és 1998 áprilisában lépett hatályba, és amely jogilag kötelező érvényű mindazon szerződő felekre nézve, amelyek ratifikálták az ECT-t, és amelyek a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban nem nyilatkoztak úgy, hogy a hatálybalépésig nem kívánják azt ideiglenesen alkalmazni –, valamint a 2000. október 30-án Párizsban, a hatodik EU–Oroszország csúcstalálkozó keretében megtartott EU és Oroszország közötti energia-párbeszédre,

—  tekintettel az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez (espoo-i egyezmény) kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvre,

—  tekintettel a tervezett, Oroszországot és Németországot összekötő balti-tengeri gázvezeték környezeti hatásáról szóló 2008. július 8-i állásfoglalására(3) ,

—  tekintettel az Európai Unióba irányuló orosz gázszállítás 2009 januárjában történt példa nélküli felfüggesztésére,

—  tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra, illetve a kézzelfogható eredmények hiányára,

—  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és annak jegyzőkönyveire,

—  tekintettel az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásáról folytatott, folyamatban levő tárgyalásokra,

—  tekintettel az orosz és nemzetközi nem kormányzati szervezetektől származó számos megbízható beszámolóra az emberi jogok súlyos megsértéseinek folytatódó oroszországi eseteiről, az Európai Emberi Jogi Bíróság Csecsenfölddel kapcsolatos ítéleteire és számos más, a bíróság előtt folyamatban lévő hasonló esetre,

—  tekintettel az Orosz Föderációra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, köztük különösen az emberi jogok védelmezői ellen intézett oroszországi támadásokról és az Anna Politkovszkaja meggyilkolását követő bűnügyi perről szóló 2008. december 18-i(4) , az Oroszországról szóló 2008. március 13-i(5) , a 2007. május 18-án Szamarában tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2007. május 10-i(6) , a 2008. június 26–27-én Hanti-Manszijszkban megrendezésre került EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2008. június 19-i(7) , az Anna Politkovszkaja orosz újságírónő meggyilkolása után az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló 2006. október 25-i(8) , az EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2007. november 14-i(9) , valamint a 2006. november 24-én Helsinkiben tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2006. december 13-i állásfoglalásokra(10) ;

—  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló 2005. május 26-i állásfoglalására(11) ,

—  tekintettel az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2007. június 19-i állásfoglalására(12) , amely megállapítja, hogy "az emberi jogok oroszországi helyzetének az EU–Oroszország politikai ütemterve szerves részét kellene képeznie" valamint, hogy "az Oroszország és az EU közötti kiterjedt gazdasági együttműködésnek a demokrácia magas normáin és a szabad piacgazdaság elvén kell alapulnia",

—  tekintettel a grúziai helyzetről szóló 2008. szeptember 3-i állásfoglalására(13) ,

—  tekintettel "Az energiával kapcsolatos közös európai politika kialakítása felé" című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására(14) ,

–   tekintettel a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről szóló(15) és a "Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig" című(16) 2008. január 17-i állásfoglalásaira,

—  tekintettel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének témájában tartott EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 2007. november 22-i közös állásfoglalására,

—  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének a 2007. december 2-án tartott oroszországi országgyűlési választásokról szóló közös állásfoglalására,

—  tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 83. cikkének (5) bekezdésére,

—  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0140/2009),

A.   mivel az EU Oroszországgal folytatott kapcsolatai a gyakorlati együttműködés céljai tekintetében döntő fontossággal bírnak; mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a G8-ak tagja, az EU harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, az euróövezet negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és az EU nélkülözhetetlen energiaszállítója; mivel az EU és Oroszország nem csupán közös gazdasági és kereskedelmi érdekekkel rendelkezik, hanem mindkettő cselekedni is kíván a nemzetközi színtéren, valamint felelősséggel tartozik a globális kérdések és a közös európai szomszédságot érintő kérdések tekintetében; mivel az EU és Oroszország közötti fokozott együttműködés és jószomszédi viszony alapjául a kölcsönös bizalomnak, a demokrácia közös értékeinek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának, valamint a nemzetközi kérdésekben való együttműködésnek kell szolgálnia, ami ennélfogva rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából, mivel az EU és Oroszország kapcsolatainak a kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk, illetve a felek által a szomszédságukban élő nemzetek szuverenitása iránt tanúsított tiszteleten,

B.   mivel az EU olyan közös értékeken alapul mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, és mivel ezen értékek maradéktalan tiszteletben tartását kiemelt fontosságúnak kell tekinteni a harmadik országokkal folytatott fokozott együttműködés kialakításakor,

C.   mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés előnyös a nemzetközi stabilitás szempontjából; mivel, ezen felül, Oroszország felelősséggel tartozik az európai és a világszintű pénzügyi és politikai stabilitás és biztonságérzet megszilárdításáért, különösen az EU és Oroszország közös szomszédságának tekintetében elfogadott és alkalmazott felelős és békés megközelítés által; mivel az EU már együtt dolgozik Oroszországgal az Afganisztánról, a Közel-Keletről és a Balkánról közös álláspont kidolgozásán, valamint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében olyan kiemelt fontosságú biztonsági kérdéseket érintő közös szemlélet és megközelítés kidolgozásán, mint a nukleáris fegyverek terjedése, a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az éghajlatváltozás és a globális gazdasági és pénzügyi válság,

D.   mivel az új USA-kormányzat, különösen Joe Biden alelnök és Hillary Clinton külügyminiszter Oroszországgal kapcsolatos politikára vonatkozó nyilatkozatai hajlandóságot mutatnak arra, hogy az Egyesült Államok egy új és nyitott politika keretében együttműködjön egy stabilabb és biztonságosabb világ érdekében,

E.   mivel Oroszország aránytalan ellentámadása, amelyet a grúz csapatok Dél-Oszétiába való behatolása miatt indított, és amely kiterjedt más grúz területekre is páncélosok és légierő bevetésével, csakúgy mint indokolatlan katonai fellépése Abháziában, amely során grúz tengeri kikötők ellen indított támadásokat és elfoglalta azokat, ezt követően pedig a két szakadár enklávé, Dél-Oszétia és Abházia elismerése kétségessé teszi Oroszország arra való hajlandóságát, hogy az EU-val közösen létrehozza az európai biztonsági térséget; mivel az EU és Oroszország közötti partnerség további fejlesztése keretében komoly párbeszédet kell folytatni a biztonságról, a két fél közös értékek melletti elkötelezettsége, a nemzetközi jog és a területi integritás tiszteletben tartása, valamint a Helsinki Charta melletti elkötelezettség és a Charta értelmében vállalt kötelezettségek alapján,

F.   mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti együttműködés erősítését célzó új megállapodásra irányuló tárgyalások semmiképpen sem törvényesíthetik a Grúziában jelenleg fennálló helyzetet, ugyanakkor a dél-oszétiai és abháziai konfliktus tekintetében 2008. augusztus 12-én és szeptember 8-án aláírt megállapodások Oroszország általi teljes körű végrehajtására irányuló kötelezettség továbbra is érvényben marad, mert ezt a megbeszélések sikeres lezárásának elengedhetetlen feltételévé kell tenni, aminek ki kell terjednie arra, hogy minden fél lemond a szomszédos országokkal szembeni erőszak alkalmazásáról,

G.   mivel – különösen a grúziai eseményeket követően – a felek Koszovóval és a közös szomszédsággal kapcsolatos álláspontjai még távolabb kerültek egymástól,

H.   mivel a jövőbeli együttműködésről szóló egyezmény megkötése továbbra is kiemelkedő fontosságú a két fél közötti együttműködés további fejlesztése és fokozása szempontjából; mivel az Unió Oroszországgal folytatott politikájának az egységen és a szolidaritáson kell alapulnia, és mivel az Uniónak közös megközelítéssel kell rendelkeznie és egységes álláspontot kell képviselnie; mivel az uniós tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodások, illetve az Oroszországgal való viták által potenciálisan érintett többi tagállamot, illetve megfelelő időben konzultálniuk kell velük,

I.   mivel a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő tervezett új megállapodásnak minőségi javulást kell jelentenie, tükröznie kell az együttműködés teljes spektrumát, a XXI. század új realitásait, a nemzetközi kapcsolatok elveinek betartását és a demokratikus normák és az emberi jogok tiszteletben tartását,

J.   mivel az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről 16 NATO-tag és a Varsói Szerződés 6 tagja által 1990-ben aláírt és 1999-ben módosított szerződés a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos valaha volt legjelentősebb leszerelési szerződés; mivel ezt a szerződést Oroszország, Belarusz és Ukrajna ratifikálta, a NATO azonban félretette; mivel Oroszország a szerződést időközben felfüggesztette,

K.   mivel a legutóbbi oroszországi parlamenti és elnöki választások az európai normáknak nem megfelelő feltételek mellett zajlottak a nemzetközi választási megfigyelők hozzáférése, az ellenzéki pártok jelöltek szervezésére és állítására való képessége, a média pártatlansága és függetlensége, valamint a hatóságok semlegessége tekintetében, ami az Oroszország által az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt kötelezettségektől való nagymértékű eltéréseket eredményezett,

L.   mivel az Orosz Föderáció tagja az Európa Tanácsnak, és így elkötelezett a Tanács céljai tekintetében, melyek különösen a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a demokrácia és stabilitás megszilárdítása Európában; mivel az Uniónak erőteljesen védelmeznie kell azt az elvet, miszerint a jogállamiság és az e szervezetek keretében fennálló kötelezettségek tiszteletben tartása elengedhetetlen az Unió és Oroszország közötti partnerség sikeréhez,

M.   mivel számos, nem kormányzati szervezetektől és független szakértőktől származó jelentés azt mutatja, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló 2006-os törvény és az orosz kormány által tett más intézkedések, ideértve a szélsőségek elleni jogszabályokat és az állami ellenőrzésnek a média jelentős részére történő kiterjesztését, súlyosan aláássák a szólásszabadságot és akadályozzák az emberi jogi és civilszervezetek tevékenységét Oroszországban,

N.   mivel az a tény, hogy továbbra is börtönben tartanak politikai foglyokat, valamint az emberi jogvédőkkel szembeni bánásmód ellentétes az Orosz Föderáció arra irányuló kötelezettségvállalásával, hogy Oroszországban megszilárdítja a jogállamiságot és véget vet a "jogi nihilizmusnak",

O.   mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és számos független emberi jogi szervezet súlyos problémákra mutatott rá az orosz igazságszolgáltatás normáival kapcsolatban, többek között a bírói függetlenség hiányára, a politikailag vitatható ügyek vádlottjai tisztességes tárgyaláshoz való jogának megtagadására, az ügyvédek zaklatására és üldözésére, valamint a politikai foglyok ellen indított perek és bebörtönzésük újbóli alkalmazására az orosz büntetőjogi rendszerben,

P.   mivel az Orosz Föderáció nem tett hatékony lépéseket a folyamatos jogsértések és a bűncselekmények büntetlenül maradásának megállítása érdekében annak ellenére sem, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság egyre több ítéletében találta Oroszországot felelősnek az emberi jogok súlyos, rendszeres megsértése miatt, köztük tárgyalás nélküli kivégzések, kínzás és erőszakos eltüntetések miatt,

Q.   mivel az Unió és az Orosz Föderáció közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat irányító alapelvekül a kölcsönösségnek, a fenntarthatóságnak, az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak, a bizalomnak, a megkülönböztetés tilalmának és a jó kormányzásnak kell szolgálnia; mivel az új megállapodásnak jogilag kötelező érvényűnek kell lennie és egyértelmű vitarendezési mechanizmusokat kell megállapítania,

R.   mivel az Európai Unió földgázellátásának közelmúltbeli válsága, amelynek következtében Bulgáriában, Szlovákiában és az EU más országaiban polgárok milliói maradtak fűtés és meleg víz nélkül a téli fagyok idején, súlyos aggályokat vet fel az orosz energiaszállítás megbízhatóságával kapcsolatban;

S.   mivel az energiabiztonság tekintetében az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok nagy lehetőséget kínálnak a pozitív és konstruktív kölcsönös egymásrautaltságra, feltéve, hogy a partnerség a megkülönböztetés tilalmának és a tisztességes bánásmód elvén, valamint egyenlő piaci feltételeken alapul, amint azt az Energia Charta Egyezmény is előírja; mivel a közelmúltbeli gázválság bizonyította, hogy szükség van a legalább a jelenlegi Energia Charta Egyezményen alapuló szabályok elfogadására és betartására; mivel az Unió és Oroszország közötti biztonságos energetikai kapcsolat a tranzitországokkal folytatott energiakereskedelem átláthatóságán is alapul; mivel a gyakorlatban Oroszország energiapolitikájában a monopolizmus és a korlátozással való visszaélés is tetten érhető, különösen a harmadik országok tranzitjogainak megtagadásában, a szállítás felfüggesztésében és a tulajdonjogok megsértésében,

T.   mivel a 2006. június 15–16-i brüsszeli Európa Tanács ajánlásai között szerepelt az Európai Energia Charta tranzitról szóló jegyzőkönyvéről folytatott tárgyalás lezárása, az Energia Charta Egyezmény valamennyi aláíró fél általi megerősítésének biztosítása és a Bizottság felkérése – különös tekintettel a jelenlegi gázválságra – az Oroszországgal kötendő energetikai megállapodás elemeinek meghatározására, kiegészítve a meglévő és kötelező érvényű partnerségi és együttműködési megállapodást vagy a partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő jogi eszköz keretében; mivel az Energia Charta Egyezmény – annak 45. cikke szerint – jelenleg is kötelező érvényű valamennyi uniós tagállamra és Oroszországra mint aláíró félre nézve,

U.   mivel az energiapolitika terén folytatott szoros együttműködés és a hosszú távú energiastratégia meghatározása mind az uniós, mind pedig az orosz gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének előfeltétele;

V.   mivel az Unió sok esetben nem egységesen lépett fel az Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban; mivel a Tanácson belül létre kellene hozni egy, a főképviselő ellenőrzése alatt álló működő mechanizmust, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy kellő időben konzultáljanak egymással minden olyan Oroszországot érintő kétoldalú kérdésben, amely más tagállamokra vagy az Unió egészére is kihatással lehet;

W.   mivel az Oroszországot és az Uniót is mélyen érintő jelenlegi gazdasági válság lehetőséget kínál a fokozottabb és őszintébb kölcsönös megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatok újraindítására, mely kizárja a múlt gyanúit és hiányosságait, és alapot biztosít a valódi közös értékek meghatározásához és megerősítéséhez;

1.   a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri őket ezek figyelembevételére a tárgyalások során:

   a) továbbra is ragaszkodjon olyan széleskörű és jogilag kötelező erejű, az emberi jogok melletti közös elkötelezettségen alapuló megállapodáshoz, mely felöleli a felek közötti együttműködés minden területét és előrelépést jelent a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodáshoz képest, mind a kötelezettségvállalások mélysége, mind pedig az érintett témák tekintetében; ragaszkodjon ahhoz, hogy a megállapodás a megfelelő részeire vonatkozóan tartalmazzon végrehajtási mechanizmusokat;
   b) hangsúlyozza a tényt, hogy Grúzia szuverenitásának és területi integritásának Oroszország általi megsértése, valamint Oroszország szerepe a 2009 elején kialakult gázvitában súlyosan veszélyeztette az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat és az új megállapodásról szóló tárgyalásokat;
   c) ragaszkodjon ahhoz, hogy az Unió és Oroszország közötti kapcsolatoknak a nemzetközi jog, valamint mindazon kötelező érvényű megállapodás és szerződés tiszteletben tartásán kell alapulniuk, amelyeknek Oroszország és az EU részes felei, ideértve az ENSZ Alapokmányát, az EJEE-t és az Energia Charta Egyezményt, valamint az EBESZ és az Európa Tanács tagjaira vonatkozó szabályok és kötelezettségek betartásán;
   d) ragaszkodjanak ahhoz, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti szoros partnerség, fokozott együttműködés és jószomszédi viszony, valamint az USA-kormányzat Oroszországgal szembeni új politikája szilárd alapja és előfeltétele lehessen a stabilitásnak, a biztonságnak és a jólétnek Európában és az egész világon; ennek keretében üdvözöljék az USA-kormányzatnak az Oroszországgal folytatott együttműködésben rejlő nagy lehetőségekkel kapcsolatos nyilatkozatait;
   e) hozzon létre olyan, a főképviselő ellenőrzése alá tartozó mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy kellő időben konzultáljanak egymással minden olyan Oroszországot érintő kétoldalú kérdésben – legyen az megállapodás vagy vita –, amely más tagállamokra vagy az Unió egészére is kihatással lehet, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió a leginkább következetes álláspontot képviselje, biztosítva, hogy minden tagállam aggályait figyelembe vették, és kizárva annak a lehetőségét, hogy egy későbbi szakaszban egyetlen tagállam akadályt gördítsen a tárgyalások elé;
   f) ragaszkodjon a parlamenti együttműködési bizottság szerepének megszilárdításához az új megállapodásban, az EU és Oroszország közötti együttműködés parlamenti dimenziójának megerősítése érdekében;
   g) erősítse meg újólag az Unió és Oroszország által nemzetközi szinten, elsősorban az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt kötelezettségeket, és vesse fel az orosz kormány előtt az emberi jogok helyzetével és az orosz civil társadalom mozgásterének szűkülésével kapcsolatos aggodalmakat, sürgetve a szólás- és egyesülési szabadság oroszországi biztosítását a civil társadalomra vonatkozó jogszabályoknak Oroszország európai és nemzetközi kötelezettségvállalásaival történő összhangba hozása révén, valamint az emberi jogi szervezetek és az Oroszország és az uniós tagállamok közötti kulturális kapcsolatok előmozdításán munkálkodó, független jótékonysági szervezetek számára kedvező működési környezetet támogató azonnali és hatékony lépések megtételét, az emberi jogvédőket érő megfélemlítés és zaklatás megszüntetését, valamint az ilyen szervezetek elleni durva közigazgatási intézkedésektől való tartózkodást;
   h) szólítsa fel az orosz kormányt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a sajtószabadságot, és biztosítsa azt, hogy a független média a rendes működéséhez szükséges politikai és gazdasági feltételeket élvezhessen; sürgesse az orosz kormányt, hogy vessen véget az újságírók elleni folyamatos erőszaknak és üldözésüknek;
   i) emlékeztessék Medvegyev elnököt a jogállamiság Oroszországban történő erősítésére tett nyilvános kötelezettségvállalására, és fejezzék ki Oroszország jog- és igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségével kapcsolatos aggályaikat;
   j) úgy véli, hogy az Unió és Oroszország közötti rendszeresen, félévente rendezett emberi jogi konzultációk – 2005-ös indulásuk óta – nem jártak semmiféle kézzelfogható eredménnyel, ezért szükség van ezek felülvizsgálatára, hogy lényegi és eredményorientált párbeszéd alakulhasson ki az emberi és kisebbségi jogi kérdésekről Oroszországban és az Unióban, valamint az Unió és Oroszország emberi jogi kérdések terén folytatott együttműködésről a nemzetközi fórumokon;
   k) ragaszkodjon ezért az Unió és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk teljes átdolgozásához, ezen belül többek között a független orosz és uniós nem kormányzati szervezetek hivatalos szerepének létrehozásához, az orosz kormány minden illetékes minisztériumából tisztviselők bevonásához, valamint annak a gyakorlatnak a felszámolásához, hogy az orosz kormány független közleményeket ad ki;
   l) forduljon az Orosz Föderáció hatóságaihoz annak érdekében, hogy biztosítsák az ország területén élő bennszülött népek hagyományos életvitelének, kultúrájának és nyelvének fennmaradását és fenntartható fejlődését;
   m) szólítsa fel az orosz kormányt az Európai Emberi Jogi Bíróság döntéseinek teljes körű végrehajtására, ami lehetőséget ad az elszámolásra a múltbéli jogsértések tekintetében, illetve biztosítja a további jogsértések megakadályozását;
   n) fejezzék ki erős aggodalmukat a csecsenföldi helyzet miatt, ahol Kadirov rendszere nem hozott békét és megbékélést, hanem éppen ellenkezőleg, félelemhez és elnyomáshoz vezetett, ami aláásta a civil társadalmat és elnyomta a nyílt és demokratikus hangokat, és szólítsanak fel a politikai helyzet tényleges rendezésére;
   o) hangsúlyozza, hogy az Orosz Föderáció hatóságai által támogatott, az orosz honfitársak támogatását szolgáló programot ne használják fel helytelenül arra, hogy politikai befolyást fejtsenek ki egyes uniós tagállamokban;
   p) továbbra is támogassa Oroszország csatlakozását a WTO-hoz és az orosz gazdaság további megnyitását; a WTO szabályainak Oroszország általi teljes mértékű betartását tekintse szükséges előfeltételnek és minimumszabálynak az Unió és Oroszország közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásához, ami továbbra is hosszú távú cél;
   q) amellett, hogy üdvözli a legutóbbi változásokat, hívjon fel a jogalkotás és a jogalkalmazás további tökéletesítésére a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok terén annak érdekében, hogy a szabályozó rendszerek legmagasabb szintű nemzetközi szabványokhoz és normákhoz való közelítése révén fokozódjon a versenyképesség és a befektetői környezet vonzóvá váljon; sürgesse az orosz hatóságokat, hogy Oroszország közelgő WTO-tagságát megelőzően hozzák összhangba az orosz polgári törvénykönyv szellemi tulajdonjogokról szóló IV. fejezetét és a vonatkozó végrehajtási eljárási szabályokat a WTO-szabályokkal és a nemzetközi megállapodásokkal, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS), továbbá biztosítsák a teljes körű végrehajtást annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen venni a küzdelmet a hamisítások és a kalózkodás ellen;
   r) ragaszkodjon ahhoz, hogy az Energia Charta Egyezmény – mint hatályos megállapodás, amely jogilag kötelező érvényű Oroszországra és valamennyi uniós tagállamra nézve – legyen az alapja az energia terén létrejövő kapcsolatoknak, és hogy az Energia Charta Egyezmény és a tranzitról szóló jegyzőkönyv elvei az új megállapodás részét képezzék, amellett, hogy ismételten felhívja Oroszországot arra, hogy erősítse meg a szabályokon alapuló megközelítés melletti elkötelezettségét azzal, hogy ratifikálja az Energia Charta Egyezményt, illetve aláírja és ratifikálja a tranzitról szóló jegyzőkönyvet, szem előtt tartva a Parlament álláspontját, miszerint a felek szabadon eltérhetnek az Energia Charta Egyezmény szövegétől az együttműködés szorosabbá tétele és a lefedett területek körének szélesítése céljából, de a megállapodás semmilyen körülmények között sem lehet kevésbé átfogó, mint amit a felek már a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében elfogadtak;
   s) az új megállapodással kapcsolatos tárgyalások keretében véglegesítse a tranzitról szóló jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokat, és szólítsa fel Oroszországot ennek aláírására, hogy ezáltal létrejöjjön a felek közötti energiaszállítás tranzitja tekintetében irányadó jogi keret, amely az Energia Charta Egyezmény keretében már előírtakból következik;
   t) hangsúlyozza, hogy minden energetikai infrastrukturális projekthez kapcsolódóan megfelelő környezeti hatásvizsgálatokat kell végezni, hogy biztosítsák a nemzetközi környezetvédelmi előírások betartását; sürgesse e tekintetben az Orosz Föderációt, hogy ratifikálja az espoo-i egyezményt és annak stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvét;
   u) szólítson fel az Unió és Oroszország közötti energetikai párbeszéd hatékonyságának és válságkezelési kapacitásának megerősítésére, az átláthatóság, a kölcsönösség, és a beruházások biztonságának növelésére, az energiaellátás biztonságának ebből következő javítására, továbbá hangsúlyozza azt, hogy az energiaágazatban ki kell alakítani az átlátható szabályokon alapuló rendszert szolgáló mechanizmusokat, valamint a vitarendezés mechanizmusát;
   v) hívja fel a figyelmet az Oroszország és Ukrajna által már aláírt Energia Charta Egyezményben foglalt vitarendezési mechanizmusra;
   w) hozzon létre az Unió, Oroszország és a közös szomszédságba tartozó országok közötti kapcsolatokat szabályozó, egyértelmű magatartási kódexet, amely egyebek mellett előírja az összes európai állam függetlenségének tiszteletben tartását, a viták békés rendezése melletti elkötelezettséget, valamint a megoldatlan konfliktusok rendezése iránti eltökéltséget;
   x) újítsa meg a jelenlegi politikai párbeszédet a "nehéz biztonsági kérdések" megvitatása érdekében, amelyek sokszor az Unió és Oroszország közötti véleménykülönbségek központi kérdései, ugyanakkor kétségkívül befolyásolják az európai és a globális biztonságot, egyúttal hangsúlyozva, hogy szükség van a fegyverkezés többoldalú ellenőrzésére és csökkentésére, valamint atomsorompó-rendszerekre;
   y) hívja fel az orosz kormányt, hogy az Európai Unióval és a koszovói európai uniós kapcsolattartó csoport többi tagjával együttműködve pozitívan járuljon hozzá a fenntartható politikai megoldáshoz Koszovó jövőjét, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának további megszilárdítását illetően;
   z) szólítsa fel az orosz kormányt, hogy tegyen tanúbizonyságot az "abháziai és dél-oszétiai biztonság és stabilitás módozatairól" Grúziával és az Unióval közösen, konstruktív és békés módon hozott döntés iránti elkötelezettségéről, ahogyan az a 2008. augusztus 12-i megállapodásban szerepel; szólítsa fel az orosz kormányt, hogy nyújtson kézzelfogható biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy Oroszország egyetlen szomszédjával szemben sem fog erőszakhoz folyamodni;
   aa) vesse fel az orosz kormány előtt az Abházia és Dél-Oszétia önálló államként való elismeréséről, a két grúz tartomány de facto hatóságaival katonai segítségnyújtási és együttműködési megállapodás aláírásáról és területükön katonai támaszpontok létrehozásáról szóló döntésével kapcsolatos aggodalmakat, mivel ezek a lépések aláássák Grúzia területi integritását, ahogyan ezt a vonatkozó ENSZ határozatok leszögezik; szólítsa fel ismét Oroszországot, hogy vonja vissza döntését, és tartsa fenn azt az álláspontot, hogy Oroszország nem tekinthető semleges közvetítőnek a békefolyamatban; sürgesse, hogy az orosz kormány biztosítsa az uniós megfigyelők korlátlan bejutását a konfliktus által érintett összes területre, az Európai Unió megfigyelő missziója megbízatásának megfelelően;
   ab) ragaszkodjon a vízummentes utazás céljának megvalósításához Oroszország tekintetében, összhangban az 539/2001/EK tanácsi rendelettel(17) , amely kimondja, hogy a vízumkövetelmény alóli mentességről számos szempont alapján történő értékelés szerint kell dönteni, ideértve többek között az illegális bevándorlás, a közérdek és közbiztonság szempontjait, valamint az Unió harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, figyelembe véve továbbá a regionális összefüggésekre és kölcsönösségre gyakorolt hatást, szem előtt tartva, hogy az Unió és a fehérlistás harmadik országok közötti kapcsolatokat különleges politikai dimenzió jellemzi, amely megköveteli, hogy e harmadik országok megfelelő szintet érjenek el a demokratikus értékek és az alapvető jogok tekintetében;
   ac) ragaszkodjon ahhoz, hogy a diákok, kutatók és üzletemberek vízumkönnyítése kiemelt fontosságot kapjon az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében; ragaszkodjon ugyanakkor ahhoz is, hogy az Oroszországgal fennálló vízumrendszer minden további liberalizációjának feltétele az európai szomszédsági politika alá tartozó országokkal fennálló vízummegállapodások megfelelő liberalizációja, a különbözőségek elkerülése érdekében;
   ad) kérje az orosz hatóságokat, hogy tegyenek egyértelmű lépéseket a minden utazóra nem kölcsönösen alkalmazott bürokratikus akadályok csökkentése érdekében, ideértve például a meghívás szükségességét és a megérkezés utáni bejelentkezési kötelezettséget, összhangban az Unió és Oroszország között létrejött, a rövid időtartamú vízumokra vonatkozó megállapodással; tartsa szem előtt, hogy az elmúlt években az orosz vízumszabályokban bekövetkezett változások és a többszöri beutazásra jogosító üzleti vízum kiállításának beszüntetése negatív következményekkel járhat az Unió és Oroszország közötti üzleti és kereskedelmi kapcsolatokra; tartsa szem előtt a Parlament álláspontját is, miszerint az orosz útlevéllel rendelkezők könnyített beutazását az oroszországi lakosokra kell korlátozni;
   ae) sürgősen foglalkozzon a kalinyingrádi vízum- és átutazási problémával, lehetőleg az egész kalinyingrádi területre vonatkozó helyi határforgalmi szabályozás biztosításával;
   af) ragaszkodjon ahhoz, hogy az Unió és Oroszország közötti kapcsolat a liberalizált és nyitott piacok, valamint a befektetési jogok partnerek közötti kölcsönösségének elvén alapuljon, és ezért követelje meg, hogy a szoros és előnyös gazdasági kapcsolatokért cserébe az orosz kormány biztosítsa a külföldi befektetők tulajdonjogait és a stratégiai ágazatokról szóló 2008. évi törvény felülvizsgálatát, amely törvény tág teret biztosít az orosz állam számára, hogy saját belátása szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazzon a külföldi befektetőkkel szemben, holott az Európai Unió belső piaca teljesen nyitott az orosz befektetők előtt; követelje a stratégiai ágazatokba történő beruházásokra vonatkozó jogszabályok összhangját Oroszország jelenlegi és jövendő, a WTO keretében betartandó kötelezettségeivel, valamint a hatályos partnerségi és együttműködési megállapodásban foglaltakkal;
   ag) hívja fel az orosz hatóságokat a WTO-hoz történő csatlakozás folyamatban lévő tárgyalásai keretében, hogy ne függesszenek fel egyes, már tárgyalt és megállapított kötelezettségvállalásokat, és teljes körűen tartsák tiszteletben a WTO-hoz történő csatlakozásról szóló 2004-es EU–Oroszország megállapodásban foglaltakat, valamennyi diszkriminatív díj eltörlésével, különösen a vasúti teherszállítás díjának eltörlésével, valamint a feldolgozatlan fát sújtó exportvámok megszüntetésével;
   ah) hívja fel Oroszországot, hogy tegyen eleget a szibériai átrepülési díjak fokozatos megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásának, és írja alá az e kérdésben a szamarai csúcstalálkozón született megállapodást;
   ai) az orosz kormánnyal közösen vizsgálja meg annak egyes országokkal kialakítandó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó terveit, melyek kihatással lehetnek az Oroszországgal közös gazdasági terület megteremtésére;
   aj) az orosz kormánnyal közösen vizsgálja meg a hajózáshoz fűződő problémákat, ideértve a Baltijszki-szoros szabad áthajózhatóságát, az uniós hajók szabad áthaladását Ázsiába az északi orosz területek mentén, és a Balti-tengeri olajszállító tartályhajók forgalmának növekedéséből származó lehetséges környezetvédelmi kockázatokat;
   ak) az orosz kormánnyal együtt vizsgálja meg az Unióval közös határon kialakult forgalmi torlódással kapcsolatos problémát, amely továbbra is komoly akadályt jelent az Unió és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szempontjából;
   al) kérje fel az Orosz Föderációt, hogy konstruktívan működjön együtt az Unióval a szakadár területek, többek között a Dnyeszteren túli terület státusának rendezése céljából, valamint járuljon hozzá a moldovai kormány szuverenitásának megszilárdításához, ami elengedhetetlen feltétele az Európai Unió egyik kulcsfontosságú határterülete stabilitásának; hangsúlyozza, hogy az e kérdéssel kapcsolatos előrelépés a Moldova területén állomásozó orosz csapatok kivonásától függ, amire Oroszország többek között az EBESZ 1999. évi isztambuli csúcstalálkozóján ígéretet tett;
   am) az Unió és Oroszország közötti tudományos együttműködés fokozása kedvező vonatkozásainak elismerése mellett hívjon fel az Oroszországnak a hetedik keretprogramhoz való lehetséges társulásával járó (biztonsági vonatkozású) hatások további átfogó elemzésére;
   an) dolgozzon ki nem hivatalos iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a szolidaritás és a kölcsönös elszámoltathatóság elve hogyan erősítheti az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, azzal a céllal, hogy Oroszországgal szemben egységesebb és következetesebb politika alakuljon ki;

2.   felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy rendszeresen és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet és annak Külügyi Bizottságát a tárgyalások előmeneteléről, valamint emlékezteti őket arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz szükség lesz a Parlament jóváhagyására;

3.   fontosnak tartja a kölcsönös jogi kötelezettségeknek a partnerségi és együttműködési megállapodás mielőbbi megkötése és az orosz WTO-csatlakozás segítségével történő megerősítését;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, az orosz Állami Dumának, az Orosz Föderáció kormányának és elnökének.

(1) HL L 327., 1997.11.28., 1. o.
(2) HL L 129., 2007.5.17., 27. o.
(3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0336.
(4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0642.
(5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0105.
(6) HL C 76. E, 2008.3.27., 95. o.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0309.
(8) HL C 313. E, 2006.12.20., 271. o.
(9) HL C 282. E, 2008.11.6., 329. o.
(10) HL C 317. E, 2006.12.23., 474. o.
(11) HL C 117. E, 2006.5.18., 235. o.
(12) HL C 146. E, 2008.6.12., 95. o.
(13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0396.
(14) HL C 219. E, 2008.8.28., 206. o.
(15) HL C 41. E, 2009.2.19., 64. o.
(16) HL C 41. E, 2009.2.19., 53. o.
(17) A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2009. december 8.Jogi nyilatkozat