Az Európai Parlament,

–   tekintettel a "Bővítési stratégia és a főbb kihívások 2009–2010" című bizottsági közleményre (COM(2009)0533) és az azt kísérő, az előrehaladásról szóló 2009-es ország jelentésekre,

–   tekintettel a Bizottság 2005-ös bővítési dokumentumáról szóló, 2006. március 16-i(1), a Bizottság "Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2006–2007" című közleményéről szóló, 2006. december 13-i(2), valamint a Bizottság 2007-es bővítési stratégiai dokumentumáról szóló, 2008. július 10-i(3) állásfoglalására,

–   tekintettel a nyugat-balkáni országokról és Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a "Koszovó – az európai perspektíva megvalósulása" című, 2009. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2009)0534)(4),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel az EU-Szerződés 49. cikke alapján "[bármely] ... európai állam kérheti felvételét az Unióba",

B.   mivel a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik, amint azt a 2003. június 19-20-i thesszaloniki Európai Tanács, a 2006. június 15-16-i brüsszeli Európai Tanács és az ezeket követő csúcstalálkozók is megerősítették; mivel a délkelet-európai országoknak tett valamennyi eddigi kötelezettségvállalást tiszteletben kell tartani,

C.   mivel Törökország 1999 óta, Horvátország 2004 óta, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pedig 2005 óta tagjelölt ország; mivel Albánia, Montenegró és Izland is felvételét kérte az Unióba, és a Bizottság éppen most végzi Montenegró és Izland kérelmének értékelését; mivel stabilizációs és társulási megállapodásokat írtak alá Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával; és mivel a Bizottság bejelentette szándékát, hogy Koszovó esetében kereskedelmi megállapodásokra és vízumliberalizációra tesz javaslatot középtávon,

D.   mivel - tekintve, hogy a korábbi bővítések kétségtelenül sikeresek voltak mind az EU, mind a csatlakozó tagállamok számára, és hozzájárultak egész Európa stabilitásához, fejlődéséhez és jólétéhez - alapvető fontosságú megteremteni a jövőbeni bővítések sikerének biztosításához szükséges feltételeket is,

E.   mivel a bővítési stratégiának sokkal többnek kell lennie egy tárgyalási módszertannál, tükrözvén azon alapvető meggyőződést, hogy az EU közös értékek közössége, továbbá a stratégia elválaszthatatlanul összefügg az EU célkitűzéseiről és hatékonyságáról, jövőjéről, valamint a szomszédságban és a világban betöltendő szerepéről folyó vitával,

F.   mivel számos tagjelölt és potenciális tagjelölt országnak vannak továbbra is megoldatlan ügyei a szomszédaival; mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbra is kulcstényezők az integrációs folyamatban,

1.   továbbra is erősen elkötelezett a bővítési politika iránt, amely valamennyi EU politika közül az egyik legsikeresebbnek bizonyult, és javára szolgált mind a meglévő, mind az új tagállamoknak; emlékeztet arra, hogy a korábbi bővítések hozzájárultak a béke, biztonság és jólét térségének példátlan kiterjesztéséhez Európában, és ismét megerősíti az Európai Uniónak a bővítési folyamat folytatása iránti elkötelezettségét;

2.   meggyőződése, hogy tanulságok vonhatóak le a korábbi bővítésekből, és hogy a bővítési folyamat minőségi javítása további módjainak az eddig felhalmozott pozitív tapasztalatokon kell alapulniuk; emlékeztet arra is, hogy - amint azt korábbi állásfoglalásaiban már jelezte - a bővítés folyamat továbbvitele során lehetővé kell tenni a megfelelő intézményi, pénzügyi és politikai konszolidációt;

3.   hangsúlyozza, hogy a 2006. december 14-15-i, brüsszeli Európai Tanácsnak a "bővítéssel kapcsolatos megújított konszenzusra" vonatkozó elnökségi következtetéseiben kifejezett elvek - különösen az Európai Unió képessége a hatékony működésre és fejlődésre - továbbra is az EU bővítési politika nélkülözhetetlen elemei kell, hogy maradjanak;

4.   ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az 1993. június 21-22-i koppenhágai Európai Tanács által meghatározott feltételeknek való maradéktalan és következetes megfelelés iránti elkötelezettség mind a tagjelölt országok, mind az Európai Unió részéről alapvető fontosságú, többek között az Európai Unió befogadóképességének biztosítása érdekében;

5.   felhívja az EU intézményeket, hogy elemezzék és növeljék az Európai Unió integrációs képességét;

6.   hangsúlyozza, hogy a jogállamiság a demokratikus, gazdasági és társadalmi fejlődés egyik kulcsfontosságú alapelve és az EU csatlakozás egyik fő feltétele; üdvözli a vonatkozó reformok végrehajtására tett erőfeszítéseket a térségben, de megjegyzi, hogy néhány ország továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően; sürgeti ezen országokat erőfeszítéseik fokozására e téren;

7.   hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egyike a demokrácia alapvető elveinek, és aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány országban ezt nem tartják maradéktalanul tiszteletben; elsődlegesnek tartja a Nyugat-Balkán és Törökország esetében, hogy biztosítsák a média szabadságát a politikai befolyástól, és garantálják a szabályozó szervek függetlenségét; felhívja az érintett országokat, hogy hozzanak létre megfelelő jogi kereteket, és biztosítsák a jogszabályok tiszteletben tartását;

8.   hangsúlyozza, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való maradéktalan együttműködés alapvető feltételét képezi annak, hogy a nyugat-balkáni országok előrelépést tegyenek az uniós tagság felé vezető úton, de rámutat arra, hogy hasonlóan fontos az is, hogy ezen országokban a társadalom a háborús bűnökkel kapcsolatos jogorvoslatot alapvető lépésnek tekintse az áldozatok részére történő igazságszolgáltatást és a regionális megbékélés elősegítését illetően;

9.   hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok - mint a regionális stabilitás és együttműködés, valamint a zökkenőmentes bővítési folyamat előfeltételének - fontosságát; felhívja ezért valamennyi érintett országot, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a szomszédaikkal fennálló nézeteltérések megoldása érdekében a bővítési folyamat korai szakaszában; hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen kétoldalú vitákat az érintett feleknek kell megoldaniuk; javasolja, hogy amennyiben az érintett feleknek nem sikerül megoldaniuk az ilyen vitákat, az Európai Unió tegyen meg minden erőfeszítést a megoldás előmozdítása érdekében; rámutat arra, hogy bár az ilyen viták önmagukban nem képezhetik akadályát a csatlakozás felé vezető haladásnak, az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy ilyen megoldatlan kétoldalú viták terheljék, és még a csatlakozás előtt törekednie kell azok megoldására;

10.   aggodalommal veszi tudomásul a nyugat-balkáni térség gazdasági problémáit a pénzügyi válság eredményeként; üdvözli, hogy a Bizottság hajlandó rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtani, így például makrogazdasági támogatást és közvetlen költségvetési támogatást; hangsúlyozza, hogy a helyzet különösen nehéz a magas szintű szegénység és munkanélküliség fényében az érintett országok némelyikében; felhívja a Bizottságot és magukat az országokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a válság hatásainak enyhítése érdekében, különösen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai tekintetében;

11.   aláhúzza a regionális együttműködés - mint a bővítési folyamat fontos tényezőjének és ugyanakkor a megbékélési folyamat, a közvetlen emberi kapcsolatok fejlesztése alapvető elemének - fontosságát a Nyugat-Balkánon; emlékeztet továbbá ezen együttműködés előnyeire a megnövekedett kereskedelmi forgalom, az energiabiztonság - amelyet megerősít az energiaszolgáltatók, -források és ellátási útvonalak diverzifikációja -, a környezetvédelmi szakpolitikák, valamint a szervezett bűnözés és csempészet elleni küzdelem tekintetében; ezért megelégedéssel veszi tudomásul a Regionális Együttműködési Tanács munkáját; több politikai akaratra és jobb koordinációra hív fel a csempészet elleni stratégia végrehajtásához, különösen az áldozatok védelmét illetően; hangsúlyozza, hogy a regionális politikai és gazdasági együttműködésnek magában kell foglalnia valamennyi politikai szereplőt és a civil társadalmat, különösen a női szervezeteket, és azt nem gátolhatják kétoldalú politikai problémák; e tekintetben felhívja valamennyi érintett felet, hogy a regionális együttműködés nyitott jellegének biztosítása érdekében keressenek gyakorlati megoldásokat, a Koszovó státusára vonatkozó eltérő álláspontok sérelme nélkül;

12.   felhívja valamennyi érintett országot, hogy a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség terén fejtsenek ki nagyobb erőfeszítést, különös tekintettel a nemi természetű erőszak elleni küzdelemre, a nemi alapú megkülönböztetéssel kapcsolatos jogorvoslatokhoz való hozzáférés előmozdítására és a nők politikai részvételének ösztönzésére;

13.   alapvető fontosságúnak tartja a civil társadalom és a nem kormányzati szervek (NGO-k) fokozott részvételének ösztönzését, mind központi, mind helyi szinten, valamint az NGO-k támogatásának és finanszírozásának javítását, az előcsatlakozási eszköz civil társadalmi szegmensének tervezésében és felhasználásában való részvételük ösztönzését, valamint a szociális párbeszéd javítását a munkaerőpiacon;

14.   felhívja a régióbeli országokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az etnikai kisebbségek, különösen a romák helyzetének javítására; hangsúlyozza, hogy a romák gyakran áldozatai a diszkriminációnak, és hogy különösen a döntéshozatali folyamatokban - a munkaerőpiacon és az általános oktatási rendszerben - való részvételüket nagymértékben növelni kell; e tekintetben tudomásul veszi a nyugat-balkáni országok és a tagállamok között létrejött kétoldalú visszafogadási megállapodásokat, és felhívja az érintett országokat, hogy fokozzák a megfelelő társadalmi feltételek, az infrastruktúra és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtésére irányuló erőfeszítéseiket a romák alapvető jogainak biztosítása és a visszatérésük utáni reintegrációjuk elősegítése érdekében; felhívja a nyugat-balkáni országokat és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon a visszatelepített romák reintegrációját, és az elért eredményekről évente tegyenek jelentést a Bizottságnak a reintegrációs politikák értékelésének és a legjobb gyakorlatok megosztásának elősegítése érdekében;

15.   hangsúlyozza a vízumliberalizációs folyamat alapvető fontosságát a nyugat-balkáni országok számára; üdvözli, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia teljesítették a vízumliberalizációval kapcsolatos kritériumokat, így a vízummentes rezsim várhatóan 2009. december 19-től alkalmazhatóvá válik állampolgáraikra; üdvözli a bosznia-hercegovinai és az albán hatóságok által tett intézkedéseket a vízummentes utazási rezsimre vonatkozó útiterv feltételeinek történő megfelelés felgyorsítása érdekében, és sürgeti őket, hogy hozzák előbbre az előkészületeket valamennyi releváns kritérium teljesítése érdekében azért, hogy a vízumliberalizáció ezen országok állampolgárai számára 2010 júliusától alkalmazhatóvá váljon; úgy véli, hogy - a thesszaloniki menetrend végrehajtásának előmozdítása céljából és regionális megközelítésének részeként - a Bizottságnak - saját hatáskörén belül és az ENSZ Biztonsági Tanács 1999. június 10-i, 1244. számú határozatára tekintettel – mielőbb meg kell kezdenie a vízumpárbeszédet Koszovóval, a vízumkönnyítésre és -liberalizációra vonatkozó, a nyugat-balkáni országokkal létrehozottakhoz hasonló útiterv létrehozása érdekében;

16.   a térség összes országát sürgeti, hogy késlekedés nélkül fogadjon el megkülönböztetést tiltó törvényeket, illetve hatékonyan hajtsa végre őket, különösen annak fényében, hogy a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek elleni fenyegetések, támadások vagy megfélemlítések egész sora marad bejelentés és kivizsgálás nélkül;

17.   felhívja a nemzetközi és a koszovói hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ólommal szennyezett, Çesmin Llugë/Česmin Lug, Osterode és Leposaviq/Leposavić helységekben a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára felállított táborok - amelyek a trepçai ólombánya rendkívül mérgező bányahulladékkal borított meddőhányóján helyezkednek el - azonnali bezárása érdekében, és biztosítsák az ott élő családok legalapvetőbb emberi jogait azáltal, hogy megfelelő egészségügyi feltételekkel rendelkező, biztonságos helyekre helyezik át őket;

18.   úgy véli, hogy az uniós polgárok további bővítés iránti támogatásának és a tagjelölt országok polgárainak a reformok folytatása iránti elkötelezettségének megőrzése érdekében döntő jelentőségű világos és átfogó tájékoztatást nyújtani számukra e szakpolitika előnyeiről és hatásairól; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket e célból; úgy véli, hogy szintén alapvető fontosságú meghallgatni a polgárok aggodalmait és kérdéseit, és azokra választ adni;

19.   elismerését fejezi ki Horvátországnak az uniós csatlakozási kritériumok, valamint a tagsági kötelezettségek teljesítésében elért folyamatos előrelépésekért; üdvözli a Szlovéniával fennálló határvitát rendező kétoldalú megállapodást, amelynek révén megnyithatóvá váltak a csatlakozási folyamat további fejezetei; úgy véli, hogy a csatlakozási tárgyalások 2010 közepéig lezárhatóak, amennyiben Horvátország fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen az összes szükséges kritériumnak és referenciaértéknek, többek között a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes együttműködés feltételének;

20.   gratulál Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a legutóbbi előrehaladási jelentés óta, és különösen az utóbbi néhány hónapban által elért haladáshoz; elégedetten jegyzi meg, hogy ezt az előrelépést elismerte a Bizottság is, amely ajánlást tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az országgal; felhívja a Tanácsot, hogy a 2009 decemberében tartandó csúcstalálkozón cselekedjék a Bizottság ajánlásának megfelelően; számít arra, hogy a tárgyalások a közeljövőben megkezdődnek, és reméli, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásokat sikerül találni a szomszédos országokkal fennálló rendezetlen kérdésekre, beleértve az elnevezéssel kapcsolatos kérdést is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között; felhívja mindkét ország kormányát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket e célból; emlékeztet a jószomszédi kapcsolatok fontosságára, és sürgeti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, hogy mutasson érzékenységet a szomszédokat érintő ügyek iránt; tudomásul veszi a diplomáciai kapcsolatok közelmúltbeli létesítését Koszovóval, valamint a határ fizikai kijelöléséről szóló megállapodás megkötését, mint alapvetően fontos hozzájárulást a regionális stabilitáshoz;

21.   felszólítja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságait, hogy folytassák erőfeszítéseiket a reformfolyamat tekintetében, különösen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes politika, a nők jogai és az etnikumok közötti kapcsolatok, többek között bármelyik etnikumhoz tartozó személy jogainak biztosítása és a kisebbségek közéletben és közigazgatásban való részvételének fokozása terén;

22.   elismerését fejezi ki Törökországnak a tagjelölt országként a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése irányába általa tett előrelépésért; sürgeti a török kormányt és valamennyi törökországi parlamenti pártot, hogy alakítsanak ki konszenzust a kulcsfontosságú reformok kidolgozásáról és végrehajtásáról; üdvözli, hogy a kormány jóváhagyta az igazságügyi reform-stratégiát, és rámutat a gyors végrehajtás alapvető fontosságára a török állam és társadalom működése szempontjából; aggódik a szólás- és sajtószabadság terén fennálló helyzetet illetően, különösen a példátlan, egy médiacsoportra kiszabott bírságot követően; megelégedéssel veszi tudomásul a korábbi tabukról folytatott egyre nyíltabb közvitát Törökországban; sajnálja a vallásszabadság terén elért korlátozott előrelépést, és sürgeti a kormányt, hogy hozzon létre az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek megfelelő jogi keretet, amely lehetővé teszi valamennyi nem-muzulmán vallási közösség és az alavita közösség számára az indokolatlan kötöttségek nélküli működést; helyteleníti, hogy az EK-Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéből fakadó kötelezettségvállalások folytatódó nem-teljesítését, és sürgeti Törökországot, hogy kezdje meg a jegyzőkönyv maradéktalan, diszkriminációmentes végrehajtását; felhívja a török kormányt, valamint az összes érintett felet, hogy tevékenyen járuljon hozzá a ciprusi kérdés átfogó rendezésének gyors kidolgozásához, az ENSZ Biztonsági Tanács határozatai és az EU alapelvei alapján; üdvözli a kurd kérdés a "Demokratikus nyitás" projekt keretében történő megoldását célzó erőfeszítéseket, a kurd származású állampolgárok helyzetének kezelésére irányuló konkrét intézkedések megtételére ösztönzi a török kormányt, és e folyamat támogatására kéri az összes politikai erőt; elismerését fejezi ki az Örményországgal való kapcsolatok normalizálása érdekében tett diplomáciai erőfeszítésekért, és sürgeti a török nagy nemzetgyűlést és az örményországi parlamentet, hogy ratifikálják a releváns jegyzőkönyveket; üdvözli, hogy Törökország aláírta a Nabucco gázvezetékről szóló kormányközi megállapodást, amelynek végrehajtása továbbra is az EU egyik legkiemeltebb energiabiztonsági prioritása, és felhív a csatlakozási tárgyalások energiaügyi fejezetének megnyitására; tudomásul veszi az EU-Törökország visszafogadási megállapodásról szóló tárgyalások újbóli felvételét, és sürgeti Törökországot, hogy addig is maradéktalanul hajtsa végre a tagállamokkal meglévő, kétoldalú visszafogadási megállapodásokat; felhívja a török kormányt az EU-val folyó külpolitikai koordináció fokozására, különösen Irán tekintetében; sajnálja azonban, hogy a "Berlin plusz" megállapodásokon túlmutató NATO-EU stratégiai együttműködést továbbra is blokkolják Törökország ellenvetései, ami negatív következményekkel jár a hadszíntéri EU személyi állomány védelmére nézve, és sürgeti Törökországot, hogy mielőbb tegye félre ezen ellenvetéseket;

23.   elégedetten veszi tudomásul a Szerbia által tett haladást, különösen az ideiglenes megállapodás egyoldalú végrehajtását; azon az állásponton van, hogy a pénzügyi válság körülményei között az ilyen egyoldalú végrehajtás azt mutatja, hogy az ország elkötelezett az uniós tagság felé vezető úton való előrehaladás iránt; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul határozzon az ideiglenes megállapodás ratifikálásáról; kéri Szerbiát, hogy teljes mértékben működjön együtt az ICTY-vel; üdvözli az ICTY főügyésze által,, 2009. június 4-én előterjesztett jelentést, amely megállapítja, hogy Szerbia további előrelépést tett az ICTY-vel való együttműködés terén; fontosnak tartja azt a tényt, hogy a büntetőperek folytatódnak a Belgrádi Kerületi Bíróság háborús bűnökkel foglalkozó kamarájában; üdvözli az Európai Unió koszovói jogállam missziójával (EULEX) létrejött rendőrségi jegyzőkönyvnek a szerb hatóságok általi aláírását, és felhívja Szerbiát, hogy fokozza együttműködését az EULEX-szel, különös tekintettel az EULEX észak-koszovói műveleteire; sajnálatát fejezi ki a szerb hatóságok által a koszovói szerbekhez intézett, a 2009. november 15-i helyhatósági választások bojkottjára vonatkozó felhívás miatt, és sürgeti őket, hogy fogadjanak el konstruktív megközelítést, amely a koszovói szerb közösségnek a koszovói intézményekben való aktív részvételének ösztönzésére irányul;

24.   elismeri, hogy Bosznia-Hercegovina tett némi előrelépést a biztonság és a határellenőrzés területén; ugyanakkor elégedetlenségének ad hangot Bosznia-Hercegovina mint lehetséges tagjelölt ország által az uniós tagság felé vezető úton tett csekély előrelépések miatt; egyre nagyobb aggodalommal tekint a bizonytalan politikai légkörre és a közös jövőkép mindkét fél oldaláról mutatkozó hiányára, és elítéli a lázító hangnem használatát, ami alááshatja az etnikumok közötti megbékélés folyamatának eredményeit és az állami struktúrák működését; ösztönzi a Tanácsot, hogy a nemzetközi közösség támogatásával folytassa a Bosznia-Hercegovina politikai vezetőivel való párbeszédre irányuló erőfeszítéseit, hogy ezáltal segítsen az országnak és népeinek az európai integráció útján maradni; hangsúlyozza, hogy fenntarthatóbb alkotmányos keretet kell létrehozni az ország intézményeinek hatékonyabb működése céljából; következésképpen tudomásul veszi a Tanács elnökségének, a Bizottságnak és az Egyesült Államok kormányának közelmúltbeli közös diplomáciai erőfeszítéseit, és további tárgyalásokat javasol, amelyek során figyelembe veszik a Bosznia-Hercegovinában már meglévő megállapodásokat; emlékeztet arra is, hogy egy életképes ország fenntartásába szorosabban be kell vonni a parlamenti képviselőket és a civil társadalmat is;

25.   üdvözli a Bizottságnak a Koszovóval(5) fennálló kapcsolatok megerősítésére irányuló szándékát, beleértve azon lehetőség megfontolását, hogy Koszovó részt vehessen a közösségi programokban; számít a decentralizáció folyamat év vége előtti lezárására az Ahtisaari-terv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében, politikai képviseletet biztosítván Koszovó egész lakosságának, és különösen a szerb kisebbségnek; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a kisebbségek jogai tiszteletben tartásának javítása és garantálása érdekében; üdvözli a 2009. november 15-i helyhatósági választások általában békés és zökkenőmentes lebonyolítását, és elismerését fejezi ki a Központi Választási Bizottságnak az előkészítés során tett erőfeszítéseiért; üdvözli továbbá a koszovói szerbek példátlanul jó részvételét, és ezt biztató jelnek tekinti arra nézve, hogy a koszovói szerb közösség hajlandó felelősséget vállalni a koszovói intézményekben; üdvözli, hogy az EULEX elérte a teljes operatív kapacitást, így képes lesz teljesíteni a jogállamiság, a közrend és a biztonság előmozdítására vonatkozó mandátumát, az átláthatóság és elszámoltathatóság jegyében, egész Koszovóban, és elősegíteni Koszovó uniós integrációját, amennyiben teljesíti a szükséges feltételeket és követelményeket;

26.   elismeri a Montenegró által a legutóbbi haladási jelentés óta tett előrelépéseket; megjegyzi, hogy az ország tagfelvételt kért az Unióba, és hogy a Tanács határozatot hozott a Bizottság felkéréséről véleményének elkészítésére Montenegró kérelméről; elismerését fejezi ki Montenegrónak a teljesítményéért, különösen a közelmúltbeli választások zökkenőmentes lebonyolítását és a globális gazdasági válság ellenére is szolid gazdasági teljesítményét illetően, és ösztönzi az országot erőfeszítéseinek folytatására a reform útján;

27.   elismeri az Albánia által a legutóbbi haladási jelentés óta tett előrelépéseket, különösen a személyazonossági igazolványok kibocsátási folyamata, valamint a választási eljárás jogi és közigazgatási keretének javítása terén, amint azt a legutóbbi választások is nyilvánvalóvá tették; sürgeti az ellenzéket, hogy hagyjon fel a parlament bojkottjával, és felhívja, hogy teljesítse a választók parlamenti képviseletére vonatkozó kötelességét; felhívja a kormányt és az ellenzéket, hogy találják meg a közös alapot a legutóbbi parlamenti választások nyomon követésére a parlamentben; tudomásul veszi, hogy Albánia tagfelvételt kért az Unióba, és hogy a Tanács határozatot hozott a Bizottság felkéréséről véleményének elkészítésére az ország kérelméről; ösztönzi az albán hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a reform útján az állampolgárok gazdasági és társadalmi haladása érdekében azért, hogy az ország tovább haladhasson az európai uniós tagság felé vezető úton;

28.   üdvözli Izland tagfelvételi kérelmét, és arra számít, hogy a Bizottság hamarosan véleményt alkot és ajánlást tesz e kérelemmel kapcsolatban, és hogy - tekintettel ezen ország biztos alapokon álló demokratikus hagyományaira és a közösségi vívmányokhoz való közelítés magas szintjére - Izland a közeljövőben tagjelölti státuszt fog kapni; úgy véli azonban, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerinti kötelezettségeinek végrehajtásával kapcsolatos eddigi teljesítménye a Bizottság értékelésének lényeges elemét kell, hogy képezze; megismétli felhívását, hogy a Bizottság már 2010 első felében nyisson delegációs irodát Reykjavíkban;

29.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki egy funkcionális és koherens modellt az új EU delegációk számára a bővítési területen, megőrizve az EU fellépés egységét az Európai Külügyi Szolgálat (EKSz) felállítása után is, különösen akkor, ha a bővítési politika az EKSz hatáskörén kívül marad;

30.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az érintett országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 291. E, 2006.11.30., 402. o. (2) HL C 317. E, 2006.12.23., 480. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0363. (4) Az ENSZ BT 1244/1999. határozatában foglaltak szerint. (5) 22 EU tagállam ismerte el Koszovót, 5 még nem.