Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2228(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0120/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0120/2010

Viták :

PV 05/05/2010 - 25
CRE 05/05/2010 - 25

Szavazatok :

PV 06/05/2010 - 7.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0153

Elfogadott szövegek
DOC 103k
2010. május 6., csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében
P7_TA(2010)0153A7-0120/2010

Az Európai Parlament 2010. május 6-i állásfoglalása az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében (2009/2228(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében” című, 2009. március 12-i közleményére (COM(2009)0111) valamint az azt követő 2009. október 9-i ajánlásra (C(2009)7604),

–  tekintettel a Bizottság „Ma beruházni a holnap Európájába” című közleményére (COM(2009)0036),

–  tekintettel a 2008. december 11-12-i Európai Tanács ülésének következtetéseire, és különösen az éghajlat és az energia terén meghatározott célkitűzésekre,

–  tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervére, amely a gazdasági növekedéshez való gyorsabb visszatérést szolgálja (COM(2008)0800),

–  tekintettel a Bizottság „Az energiahatékonyság jelentette kihívás megválaszolása információs és kommunikációs technológiákkal” című közleményére (COM(2008)0241),

–  tekintettel az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (átdolgozott változat) (COM (2008)0780) vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács között létrejött politikai megállapodásra,

–  tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére” című, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0886),

–  tekintettel a Bizottság „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása” című közleményére (COM(2006)0545),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0120/2010),

A.  mivel az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését célzó intézkedések különös eszközök bevezetését igénylik az energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, elsősorban az energiahatékonyságot és a megújuló energiákat támogató intézkedéseken keresztül,

B.  mivel az Európai Unió által 2020-ra meghatározott, nagyra törő éghajlati és energiaügyi célkitűzések csak energiamegtakarítási, energiahatékonysági és egyéb kiegészítő intézkedések együttese révén érhetők el, elsősorban a kutatás és innováció révén, valamint azáltal, hogy folyamatosan nagyra törő célokat határoznak meg az ETS által nem szabályozott ágazatok és termékek energiateljesítménye tekintetében,

C.  mivel az energiamegtakarítás nem valósul meg elég gyorsan ahhoz, hogy elérjük a 2020-ra meghatározott célt, az IKT kihasználásával kapcsolatos jelenlegi intézkedések pedig nincsenek összhangban azon kihívások nagyságrendjével, hogy egy fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer kialakítása felé kell haladni,

D.  mivel az IKT-ágazat Európa villamosenergia-fogyasztásának mintegy 8%-áért, szén-dioxid-kibocsátásának pedig 2%-áért felelős (ebből 1,75% az IKT-termékek és -szolgáltatások felhasználásából, 0,25% pedig az előállításukból származik), a szénlábnyoma pedig gyorsan nő,

E.  mivel az IKT a munkaerő mintegy 7%-át foglalkoztatja, a GDP-nek pedig több mint 6%-át teszi ki, és mivel fennáll annak a súlyos kockázata, hogy az EU elveszíti vezető szerepét a digitális technológia terén, haladéktalanul fokozni kell az innovációt ebben az ágazatban, amely előnyös mind az éghajlatunk, mind pedig a jövőbeli környezetbarát munkahelyek létrehozása szempontjából,

F.  mivel az információs és kommunikációs technológiák hatalmas kiaknázatlan potenciállal rendelkeznek az energiamegtakarítást illetően, és a nagyszámú alkalmazás révén segíthetnek az energiahatékonyság javításában; mivel ezenkívül ezeket az alkalmazásokat mindeddig nem használták fel kellő mértékben,

G.  mivel az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) jelentős mértékben hozzájárulhatnak az EU gazdaságának energiahatékonyságához, nevezetesen az építési és a közlekedési ágazatban, valamint a lakosság körében általában az energiatermelés és -elosztás hatékonyságának javítása révén, amellyel 2020-ra elérhető a 20%-os energiamegtakarításra vonatkozó célkitűzés,

H.  mivel a megújuló energiaforrások jó hatékonysággal alkalmazhatók az információs és kommunikációs technológiák villamosenergia-igényének kielégítésére, mivel az IKT-alapú rendszerek az épületek energiafogyasztását akár 17%-kal, a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást pedig akár 27%-kal csökkenthetik,

I.  mivel a szakmai és üzleti szervezeteknek – különösen a közlekedési, ipari és építőipari ágazatban – kulcsszerepet kell játszaniuk az energiafelhasználás csökkentésében, és ebben a tekintetben elő kell segíteniük az IKT alkalmazását,

J.  mivel az IKT olyan technológia, amely lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését villamosenergia-elosztó hálózatokon (intelligens hálózatok), intelligens épületeken, intelligens lakásokon és mérőeszközökön, az ökológiailag hatékony közlekedésen és a dematerializáción, az ökológiailag hatékony ipari folyamatokon és a szervezetek fenntarthatóságán keresztül,

K.  mivel a gépesített ipari rendszerek az ipari tevékenységek által használt teljes villamos energia 65%-át teszik ki, és mivel az intelligens motorok széles körű elterjedése 2020-ban 0,97 Gt szén-dioxidkibocsátás-csökkenést eredményez majd,

L.  mivel az energiafogyasztás teljesítményének méréséhez és ellenőrzéséhez kompatibilis módszerekre és eszközökre van szükség; mivel az intelligens mérőeszközök bevezetése akár 10%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást, elősegítheti az elosztott villamosenergia-termelés (microgeneration) térnyerését, csökkentheti a kiskapacitású hálózatok veszteségét, így elősegítve a megújuló energiák elterjedését,

M.  mivel e technológiák alkalmazása közvetlen kapcsolatban áll a szélessávú internet terjesztésével és fejlesztésével Európában,

N.  mivel az európai kutatási és innovációs politikán, valamint az információk és bevált gyakorlatok cseréjén keresztül a lehető legjobban integrálni kell az eddigi intézkedéseket, és mivel az EU K+F és strukturális forrásait, valamint a tagállamok cselekvéseit és az EBB finanszírozási mechanizmusait jobban össze kell hangolni a szinergiák létrehozása céljából,

O.  mivel a területfejlesztés, az energiaellátás, a középítmények építése és a közlekedésirányítás terén bizonyos felelősségi és jogkörök nemzeti, regionális és helyi hatáskörben vannak,

P.  J. mivel az új technológiákkal és a potenciális energiamegtakarítási és gazdasági haszonnal kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése nagy jelentőséggel bír, és képessé teszi a fogyasztókat arra, hogy jobban irányítsák energiafogyasztásukat,

Q.  mivel az adatbankok működtetésére fordított pénz 15–20%-át jelenleg az áramellátásra és a hűtésre pazarolják el,

R.  mivel figyelmet kell fordítani az információs és kommunikációs technológiák által a különböző ágazatok szolgáltatásai online elérhetőségének biztosítása során hagyott ökológiai lábnyomra,

S.  tekintettel arra a szerepre, amelyen keresztül az energiahatékonyság segíteni tud az Európai Unióban egyre növekvő energiabiztonsági aggályok kezelésében,

1.  üdvözli az Európai Bizottság közleményét és azt követő ajánlását, amelyekkel nagy vonalakban egyetért;

2.  kéri olyan intézkedések bevezetését, amelyek garantálják az intelligens fogyasztásméréssel összefüggésben használt személyes információk bizalmas kezelését;

3.  ezért arra kéri a Bizottságot, hogy 2010 végéig terjesszen elő egy ajánláscsomagot annak biztosítása érdekében, hogy az intelligens fogyasztásmérés végrehajtása a harmadik energiapiaci intézkedéscsomagban megállapított ütemtervnek megfelelően menjen végbe, valamint hogy sor kerüljön az intelligens mérőórákra vonatkozó minimális funkcionális követelmények meghatározására annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban tudják irányítani energiafogyasztásukat, hogy kiegyenesítsék a keresleti görbét, továbbá új energiaszolgáltatások és egy innovatív, harmonizált és interoperábilis intelligens európai hálózat bevezetésének elősegítése céljából, az összes, az egyes tagállamokban alkalmazott, legjobbnak bizonyult gyakorlat figyelembevételével, különösen a kétirányú és valós idejű energia- és információáramlás kezelésének területén; a minimális funkcionális követelmények meghatározásakor kellően figyelembe kell venni az európai szabványügyi szervezetek, a CEN, a CENELEC és az ETSI által az intelligens mérőeszközök szabványosítására vonatkozó 441. megbízás alapján a „kiegészítő funkcionális követelmények” meghatározása során végzett munkát;

4.  hangsúlyozza, hogy jelentős technológiai fejlődést és az IKT-hoz szorosan kapcsolódó szervezeti innovációkat várnak el ahhoz, hogy energiamegtakarítási potenciálra tegyenek szert az elkövetkező évtizedekben;

5.  úgy véli, hogy az IKT elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági növekedést elválasszák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásától, három alapvető stratégiát felhasználva az éghajlatváltozás mérsékléséhez: az energiafogyasztás csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások integrációja;

6.  megállapítja, hogy csak az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás mérését szolgáló közös módszerek bevezetésével lehet összehasonlítani a különböző tagállamokban rendelkezésre álló adatokat és javítani az energiahatékonyságot, valamint azáltal, hogy összehasonlító módszertani keretet dolgoznak ki az építőipar energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjének kiszámítására; úgy véli továbbá, hogy az interoperabilitás minimumkövetelményeként az IKT-k szabványosítását gyorsan el kell indítani. A szabványosításnak a mérési funkciókon kívül a szerződésekről és a fogyasztásról szóló információkhoz való hozzáférésről, a központi üzemeltetői rendszerekkel a villamosenergia-hálózaton keresztül történő kommunikáció lehetőségéről és egy, a távolról üzemeltethető ellátás be- és kikapcsolását lehetővé tevő berendezésről is rendelkeznie kell;

7.  hangsúlyozza, hogy az IKT szabványosítása az általános szabványosítási tevékenységek részét képezi, és hozzájárul az európai ipar versenyképességének javítására vonatkozó politikai célkitűzéshez, amelyet a lisszaboni stratégia rögzített; támogatja az IKT szabványosítására irányuló 2009-es munkaprogram végrehajtását a kijelölt kiemelt területeken: e-egészségügy, e-integráció, intelligens közlekedés, környezetvédelmi célokat szolgáló IKT, e-vállalkozások, e-készségek, e-tanulás, a személyes adatok védelme, adatvédelem, hálózat- és információbiztonság;

8.  úgy véli, hogy amennyiben az IKT-k elősegíthetik az energiatakarékosságot az adatok folyamatos nyomon követése által, amelynek célja optimalizálni az állami és magán-energiafogyasztást, valamint javítani számos ágazat energiateljesítményét, az IKT-ágazatnak – figyelembe véve saját energiafogyasztásának exponenciális növekedését – példát kell mutatnia azzal, hogy fogyasztását jelentősen csökkenti; kéri a Bizottságot, hogy a továbbiakban mérlegelje a források felhasználását illetően az IKT-k hatékony gazdasághoz való hozzájárulását;

9.  hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású IKT-alkalmazások fejlesztése terén; létfontosságúnak tartja az IKT kutatási kiválóság támogatását és a közös állami és magánpartnerségek keretében végzett beruházások ösztönzését az olyan nagy kockázatokkal járó területeken, mint az együttműködésben folytatott IKT-kutatás és -innováció;

10.  úgy véli, hogy az információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozás globális hatásainak mérésében, számszerűsítésében és a klímavédelmi intézkedésének értékelésében. Ezek a technológiák így hozzájárulhatnak a klímapolitika finomhangolásához;

11.  hangsúlyozza, hogy ennek alapján az IKT-ágazat saját energiafogyasztása csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásának elsősorban az adatközpontokra kell vonatkoznia;

12.  hangsúlyozza az IKT-ágazat saját energiafogyasztásának fontosságát, és sürgeti az ágazatot a Bizottság (C(2009)7604) ajánlásának mint minimumkövetelménynek a mihamarabbi végrehajtására az ajánlásban rögzített határidőn belül;

13.  úgy véli, hogy az energiamegtakarítási potenciál következő évtizedekben való növelése érdekében a villamosenergia-hálózatoknak rugalmas, szabályozott áramellátást biztosító intelligens rendszerekké kell válniuk, amelyeket fejlett információs technológia támogat;

14.  megállapítja, hogy a háztartásokban, az építőiparban, a közlekedési, a logisztikai, valamint az ipari ágazatban az IKT-k számos módon alkalmazhatók az energiahatékonyság és az energiagazdálkodás javítására; rámutat arra, hogy ezek az alkalmazások többek között a villamosenergia-elosztást, a világítást, a fűtést, hűtést, a szellőztetést, a légkondicionálást, valamint az IKT-k által nyújtott mérési, ellenőrzési és automatizálási lehetőségeket érintik; fenntartja, hogy az intelligens mérőeszközök, a hatékony világítás, a számítási felhő és az elosztott szoftvertechnológiák átalakíthatják az energiaforrások felhasználási mintáit;

15.  megjegyzi, hogy az IKT innovatív megoldásokat kínálhat a várostervezés és a városi infrastruktúra számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez;

16.  úgy véli, hogy az IKT-k alkalmazása kulcsfontosságú szerepet játszhat az energiahatékonyság javításában, különösen a városi agglomerációk igazgatása és működése tekintetében; megítélése szerint az „intelligens városok” projekt rámutat arra, hogy az IKT-k képesek lehetnek az energiafogyasztás csökkentésére, és más városokat is arra ösztönöz, hogy javítsák az eredményeket, és sajátítsák el a bevált gyakorlatokat;

17.  hangsúlyozza, hogy az állami hatóságok és a magánszolgáltatók által az intelligens mérőeszközök bevezetése terén folytatott szorosabb együttműködés csökkentheti a költségeket, és jobb szolgáltatásokat biztosíthat a fogyasztóknak;

18.  hangsúlyozza a közművek, a városi tanácsok és az önkormányzatok fontosságát az energiafogyasztás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására irányuló gyakorlati intézkedések bevezetését célzó döntéshozatali folyamatban; e tekintetben hangsúlyozza az IKT-k jelentőségét;

19.  hangsúlyozza, hogy valamennyi energiaigényes ágazatnak hozzá kell járulnia – amennyire módjában áll – az energiahatékonyság növeléséhez; megállapítja, hogy az európai szinten elérni kívánt globális célkitűzés akkor teljesül, ha az egyes szinteken elért energiamegtakarítások összege eléri a kívánt szintet;

20.  kiemeli, hogy az IKT szektornak is erőfeszítéseket kell tennie az energiahatékonyság fokozása és a karbon-semleges energiaellátás térnyerése érdekében, az eszközpark, a kommunikációs hálózatok és átviteli rendszerek fejlesztése által. Az Európai Bizottságnak egyúttal rugalmasan hozzá kell igazítania a szabályozást az ágazat technikai fejlődéséhez;

21.  hangsúlyozza, hogy az ipari szektorban a mérési és ellenőrzési technológiák, valamint az azoknak megfelelő szoftverek döntő szerepet játszanak az erőforrás-megtakarítási potenciálok megvalósításában;

22.  sajnálja, hogy lassan halad előre az energiahatékonyságban és energiatakarékosságban rejlő potenciál kiaknázása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(1) végrehajtása során teljes körűen használja ki az IKT-ban rejlő energiatakarékossági lehetőségeket;

23.  hangsúlyozza az IKT energiahatékonyságra gyakorolt hatásának jelentőségét, amit már korábban is kiemeltek azáltal, hogy ezt a témát 2007-ben külön említették a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram IKT-hoz kapcsolódó prioritásai között(2) ;

24.  kiemelten fontosnak tartja az európai gazdaság fellendítését az új technológiák és főként a különböző tagállamokban a szélessávú internet – mint a gazdasági növekedés eszköze – fejlesztése terén megvalósított befektetések által, hogy egyre több európai polgár és vállalkozás férhessen hozzá új rendszerekhez és alkalmazásokhoz, és hogy az Európai Unió 2020-as energiahatékonysági célkitűzései teljesüljenek; emellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás fő elemét képező IKT-fejlesztés hozzájárul az energiafüggőség csökkentéséhez, valamint a magas nyersanyagköltségek problémájának kezeléséhez;

25.  kéri a tagállamokat, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépítésével minden uniós polgár számára tegyék elérhetővé a szélessávú internetet, az internetes szolgáltatások egyenlő hozzáférhetőségének biztosítása érdekében, amely csökkentheti az utazás szükségességét;

26.  sürgeti az online szolgáltatások (elektronikus banki szolgáltatások, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-tanulás, e-egészségügy) és a távmunka fejlesztését és elterjesztését a polgároknak kínált szolgáltatások minőségének javítása és ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy fejlesszék e szolgáltatásokat, amelyek – azon túl, hogy időt takarítanak meg a polgároknak – a közlekedési igények csökkenésével is járnak;

27.  hangsúlyozza a logisztika fontosságát a közlekedés racionalizálásában és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében; elismeri, hogy növelni kell az IKT-eszközökkel kapcsolatos állami és magánbefektetéseket, hogy intelligens energiainfrastruktúrát fejlesszenek ki a közlekedésben, és különösen hogy e-fuvarozási és intelligens közlekedési rendszereket (ITS) valósítsanak meg;

28.  úgy véli, hogy az intelligens közlekedési rendszerek közúti közlekedésben való alkalmazása és azoknak a más közlekedésmódokkal való összekapcsolása hozzájárulhat a közlekedési torlódások és az abból adódó, környezetet érő negatív hatások csökkentéséhez; úgy véli, hogy az IKT-k közlekedésben való alkalmazásának, az új technológiák és az utakkal, valamint azoknak a gumiabroncsokkal és az időjárási viszonyokkal való kölcsönhatásával kapcsolatos és a járművek fedélzetén is kijelzett minimuminformációk elérhetőségének köszönhetően, hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb lesz az utazás és az áruszállítás;

29.  hangsúlyozza az IKT fontosságát az új európai közlekedéspolitika tervezésében; felszólít arra, hogy a Bizottság minden ilyen tervében kapjanak helyet az IKT-megoldások, többek között a közlekedési forgalom szabályozásában, valamint hogy növeljék az intermodalitást a közlekedési ágazatban, és teremtsenek optimális egyensúlyt a különböző közlekedési módok között;

30.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják azokat az alkalmazásokat, amelyek egy olyan technológiai infrastruktúra létrehozásához szükségesek, amely lehetővé teszi a közúti fuvarozás csökkentését és az intermodalitás előmozdítását;

31.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazatban az energiamegtakarítás elérése érdekében az utazások virtuális találkozókkal elkerülhetők, az intelligens közlekedési rendszerek pedig rendkívül hatékony közlekedési rendszereket tesznek lehetővé;

32.  sürgeti, hogy a Bizottság fokozza erőfeszítéseit az IKT közlekedési célú alkalmazása terén, különös tekintettel a közlekedési megfigyelő- és mérőműszerek alkalmazására. Lényegesnek tartja, hogy a mérések eredményeit figyelembe vegyék a közlekedés valós idejű vezérlése, valamint az agglomerációs és regionális közlekedési hálózat fejlesztése és finomhangolása során;

33.  felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő az intelligens motorok alkalmazását a fő ágazatok és az érintett közös technológiai platformok támogatása érdekében;

34.  hangsúlyozza, hogy közös stratégiára van szükség az elektromos gépjárművek fejlesztése és gyártása terén; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten az intelligens gépjárművek projektjeit és az intelligens közúti projekteket, valamint a V2V- és V2R-eszközökkel kapcsolatos K+F kísérleti projekteket, amelyek új üzleti lehetőségeket nyithatnak meg az európai IKT-vállalatok számára;

35.  javasolja, hogy Európai Innovációs és Technológiai Intézet által végzett munkával összefüggésben kezeljék prioritásként a fenntartható intelligens városokat célzó IKT-k fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, mivel az EU lakosságának több mint 80%-a városokban él, amelyek az európai társadalmakat jelenleg érintő legnagyobb kihívások előtt állnak a fenntartható fejlődést, a mobilitást, a kommunikációt, az egészséget, a biztonságot, a jólétet stb. illetően;

36.  hangsúlyozza, hogy Európa új digitális menetrendjének meghatározásáról szóló jövőbeli bizottsági javaslatnak arra kell irányulnia, hogy általánosan beépítse az IKT-t az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban; felszólít az IKT-technológiák kihasználására, hogy 2020-ra a kulcsfontosságú ágazatokban elérjék a szén-dioxid-kibocsátás megcélzott csökkentését; felszólít a felelős energiafogyasztás népszerűsítésére az intelligens mérőeszközök telepítésén keresztül; rámutat arra, hogy egyedi célokat kell meghatározni az IKT-szektor 2015-ös szénlábnyomára vonatkozóan is;

37.  megjegyzi, hogy az IKT-k iparban és közszolgáltatásokban való széles körű felhasználását jelentősen akadályozza, hogy ezen a területen nem megfelelő szintű a képzés;

38.  ajánlja, hogy az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálati záradékát tartsák be, és a következő felülvizsgálat során a a kisebb méretű épületekre is terjesszék ki a hatályát, sürgeti a tagállamokat az irányelv végrehajtására; ajánlja továbbá, hogy az energiahatékonysági végrehajtási intézkedésekbe kerüljenek bele az IKT-k; ösztönzi a tagállamokat, hogy a középületek energiatanúsítványait tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé és könnyen összehasoníthatóvá;

39.  úgy véli, hogy az ARTEMIS közös technológiai kezdeményezés kereskedelmi hasznosításán keresztül mihamarabb elő kell mozdítani az intelligens készülékek alkalmazását;

40.  úgy véli, hogy az IKT-k fokozottabb alkalmazása fokozza az európai gazdasági növekedést, új, szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremt és ösztönzi az új technológiák piacát és a környezetbarát munkahelyek létrehozását; úgy véli, hogy jelentős befektetésekre van szükség mind a K+F, mind pedig a már meglévő technológiák hasznosítása terén; felkéri a tagállamokat, hogy ösztönzőkkel támogassák az állami és magánbefektetéseket is az energiahatékonyság terén; e tekintetben megismétli a tagállamok és a Bizottság mint a közbeszerzések ajánlatkérőinek felelősségét;

41.  hangsúlyozza a magánbefektetések fontos szerepét a szükséges finanszírozási szint elérésében, és ezért úgy véli, hogy az EU-nak kedvező piaci és szabályozási keretet kell biztosítania, amely ösztönzi a vállalkozásokat a nagyra törő energiahatékonysági stratégia követésében; úgy véli, hogy e feltételek mellett a piacok el fogják érni a számukra kitűzött célokat; ezért felkéri a Bizottságot, hogy a korábbi közleményében (COM(2009)0111) felvázoltak szerint terjesszen elő konkrét, nagyra törő célokat a különböző IKT-kban rejlő potenciálnak megfelelően;

42.  felkéri a tagállamokat, hogy fektessenek be az energiahatékonysági oktatásba, amelyet az iskolákban kell megkezdeni, és bátorítja az innovatív IKT-alapú energiahatékonysági oktatás fejlesztését az általános és középiskolák széles hálózatában;

43.  úgy véli, hogy az intelligens mérőeszközök és az IKT-projektek esetében átfogó tájékoztatási kampányra van szükség, hogy elmagyarázzák a polgároknak, milyen előnyökkel járnak; hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú a társadalom tájékoztatása az intelligens mérőeszközök szükségességéről és előnyeiről, nehogy félreértelmezzék és ne támogassák a projektet; úgy véli, hogy az energiatermelés, az energiaszállítás és a villamosenergia-átviteli hálózatok optimalizálása érdekében fontos, hogy mihamarabb elősegítsék az intelligens mérőrendszerek használatát, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a lehető leghatékonyabb módon irányítsák fogyasztásukat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a fogyasztás mérése, ellenőrzése és automatizálása lényeges része lesz az optimalizált villamosenergia-hálózati architektúrának, amelynek a célja egyrészt az energiahatékonyság biztosítása, másrészt a megújuló energiaforrások bevonása, az energiatárolás kezelése és a jövőbeli elektromos autók feltöltése kell legyen; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy bár az intelligens mérőrendszerek döntő szerepet töltenek be ebben a folyamatban, ez csupán az első lépés az intelligens hálózatok kialakítása felé vezető úton;

44.  hangsúlyozza, hogy mivel az IKT-k jelentős hatást gyakorolnak az EU városainak és régióinak gazdasági fejlődésére, alapvető fontosságú, hogy konzultációt folytassanak a helyi és regionális közösségek felhatalmazott képviselőivel, ahol az uniós programok támogatást biztosítanak a közösségek számára kiemelt jelentőségű cselekvési területek meghatározásához;

45.  hangsúlyozza, hogy tagállami és európai szintű intelligens hálózatokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázzák az intelligens mérőeszközök előnyeit; ezért felkéri a Bizottságot, hogy mérlegeljen európai nagyságrendű beruházási programokat; kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és könnyítsék meg az ipari és lakossági felhasználók áramfogyasztásának intelligens mérését; hangsúlyozza, hogy az intelligens mérőeszközök bevezetése csak egy szükséges elem az európai integrált intelligens hálózat létrehozásában; bátorítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék e célból az IKT-megoldások alkalmazását;

46.  hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az IKT fejlesztésének a fenntartható fejlődés egyes aspektusaira gyakorolt hatását, különösen a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekkel összefüggésben, beleértve az elavult eszközök használatának környezeti és egészségügyi veszélyeit, valamint a digitális szakadék által okozott társadalmi egyenlőtlenségeket;

47.  gratulál azoknak a tagállamoknak, amelyek az ebben a kezdeményezésben szereplő intelligens mérőrendszereket vezettek be, és a többi tagállamot is arra biztatja, hogy a lehető legrövidebb időn belül érjenek el előrelépést ezen a területen; kéri a Bizottságot, hogy a lehető legtöbb kísérleti projektet társfinanszírozza a legnagyobb léptékben, a rendelkezésre álló pénzügyi és kutatási eszközök felhasználása révén;

48.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat az IKT-megoldásokat, amelyek hatékonyak, fejleszthetők és a közbeszerzési szerződéseken keresztül kiterjeszthetők;

49.  felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre európai webportált, amely az IKT-knak az energiahatékonyság javításában való alkalmazásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat tartalmazza, és amely hasznos tájékoztatást nyújthat a fogyasztóknak és a hatóságoknak; felszólít egy európai szintű médiakampány létrehozására, amelynek célja a nyilvánosság tájékoztatása az elektromos készülékek használata során alkalmazható energiamegtakarítási gyakorlatokról;

50.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió legkevésbé fejlett régióit az IKT-tervezésben, és biztosítson eszközöket az intelligens mérőeszközök és más IKT-projektek bevezetésének társfinanszírozására ezekben a régiókban, hogy biztosítsák részvételüket, és megakadályozzák kizárásukat a közös európai vállalkozásokból;

51.  kedvezően fogadja, hogy az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportot hoznak létre a Bizottságon belül, és ajánlja, hogy munkája során a munkacsoport vegye figyelembe az összes érdekelt fél véleményét; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a munkálatok előrehaladásáról;

52.  felkéri a Bizottságot, hogy a munkacsoport által elvégzett munkák alapján vegye fontolóra egy, az intelligens mérőrendszerekről szóló közlemény kidolgozását, amely

   a) meghatározza az intelligens mérőrendszerek széleskörű alkalmazásának akadályait,
   b) üdvözli a Bizottság és a Régiók Bizottsága által közösen előterjesztett gyakorlati útmutatót arról, hogy a helyi és regionális hatóságok miként használhatják fel az IKT-kat energiahatékonysági és környezetvédelmi terveikben, és úgy véli, hogy ez az alkalmazás bővíteni fogja az üzleti lehetőségeket helyi és regionális szinten,
   c) eljárást javasol annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb meghatározzák az intelligens mérőrendszerekre vonatkozó közös működési minimum-előírásokat,
   d) ütemtervet határoz meg az intelligens mérőrendszerekkel kompatibilis, intelligens fogyasztói elektronikus készülékekre vonatkozó előírások és szabványok létrehozására;
   e) ütemtervet határoz meg a közös működési minimum-előírások tagállamokban történő alkalmazásának az előmozdítására, amely intelligens (egyedi, mérhető, megfelelő, reális és határidőkön alapuló) célkitűzéseket és célokat állapít meg, és
   f) rendszert vezet be az ezzel a témával kapcsolatos helyes gyakorlatok cseréjére;

53.  úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy a tagállamok 2010 végéig megállapodjanak a decentralizált energiatermelést és az energiahatékonyságot ösztönző intelligens mérőrendszerekre vonatkozó közös működési minimum-előírásokban, amelyek célja az, hogy átfogó és megfelelő információk révén tájékoztassák a fogyasztókat energiafogyasztásukról, amellyel lehetővé válik, hogy minden esetben ellenőrizhessék és igényeikhez igazíthassák, ezáltal pedig hatékonyabban irányíthassák energiafogyasztásukat;

54.  felkéri a Bizottságot, hogy határozzon meg összeszedett cselekvési terveket az energiafogyasztásnak az IKT uniós intézmények épületeiben való felhasználásán keresztül megvalósítandó csökkentésére, hogy példát mutasson a tagállamok és az európai polgárok számára;

55.  felkéri a Bizottságot, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzések teljesítése céljából 2010-ig készítsen javaslatot az IKT-ágazatok és a tagállamok számára egy, az IKT által vezérelt, nagyra törő és kötelező erejű energiamegtakarítási célokat tartalmazó menetrendről;

56.  úgy véli, hogy a jogi eszközök és az európai szintű közös intézkedések meghatározásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek az intézkedések milyen többletköltségeket eredményeznek az európai polgárok számára, valamint a gyártási és adminisztrációs költségeket illetően milyen terhet rónak az európai iparra;

57.  felkéri a Bizottságot, hogy az uniós finanszírozás részeként bocsásson rendelkezésre egy pénzügyi eszközt, hogy bátorítsa a kkv-kat fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiáik fejlesztésére;

58.  felkéri a Bizottságot az EU költségvetésének kiigazítására, hogy felgyorsítsa a költséghatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és alkalmazását, különösen azzal a céllal, hogy eleget tegyenek a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) végrehajtása pénzügyi szükségleteinek;

59.  üdvözli a Polgármesterek Szövetségének létrehozását, amely a bevált gyakorlatok cseréjének fóruma, és azon városok előhírnöke hivatott lenni, amelyek nagyra törő célkitűzéseket fogalmaznak meg energiahatékonyságuk javítása érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli azon városok és szövetségek tevékenységét, amelyek a városok energiahatékonyságának javítása érdekében fejlesztik az IKT-k használatának bevált gyakorlatait, valamint ösztönzi e bevált gyakorlatok terjesztését;

60.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák az oktatást és a tudatosság növelését a felhasználók számára az IKT-k teljes energiamegtakarítási potenciáljának kiaknázása érdekében;

61.  felkéri a Bizottságot, hogy a megfelelő nemzetközi partnerekkel együttműködve támogassa a közös nemzetközi szabványok kidolgozását a vállalatok szén-dioxid-kibocsátási jelentéseire vonatkozóan, hogy a vállalatok összehasonlítható módon és eredményesen tudják mérni saját kibocsátásaikat;

62.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a külső feldolgozás fejlesztését, tekintettel e technológiának az energiahatékonysághoz való hozzájárulása és az általában az IKT-k rendszeres fejlesztésével kapcsolatosan keletkező hulladék csökkentése tekintetében megnyilvánuló hatalmas potenciáljára;

63.  kívánatosnak tartja, hogy lépéseket tegyenek az IKT-k nyújtotta lehetőségek kiaknázása céljából a logisztikai láncban az élelmiszertermelés tékozlásainak csökkentésére, elsősorban a közös agrárpolitika és a 7. keretprogram összehangolt fellépésén keresztül;

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

Utolsó frissítés: 2011. február 11.Jogi nyilatkozat