Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i, nem hivatalos ülésére,

–  tekintettel az EU 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az euróövezet állam- és kormányfőinek, valamint az Ecofin Tanácsnak az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmussal kapcsolatos ülésére,

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció megerősítéséről szóló, 2010. május 12-i bizottsági közleményre (COM(2010)0250 végleges),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottsága által 2010. május 10-én elfogadott hat jelentésre,

–  tekintettel Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottságának munkájára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság azt bizonyítja, hogy erősebb gazdasági és monetáris irányításra van szükség,

B.  mivel az EU 2020 stratégiának a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést kell elősegítenie, és mivel a GDP 4%-os csökkenése, az ipari termelés visszaesése és a több mint 23 millió nőt és férfit érintő munkanélküliség jelentős társadalmi és gazdasági kihívást jelent,

Az euró stabilitását szolgáló európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus mint fontos első lépés

1.  úgy véli, hogy a pénzügyi zavarral küszködő euróövezeti és nem euróövezeti országok támogatására hivatott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozására irányuló 2010. május 9-i megállapodás mérföldkő Európa történetében; sajnálatát fejezi ki, hogy az egyre mélyülő pénzügyi válság ellenére a döntéshozók nem hoztak meg már korábban döntő fontosságú intézkedéseket;

2.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Parlamentnek hozzá kell járulnia ahhoz, ha a Bizottság és a Tanács alkalmazni kívánja az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust a nemzetközi tőkepiacokon;

3.  úgy véli, hogy a megállapodás az Európai Unió erős és fenntartható gazdasági és monetáris politikai kerete felé vezető első fontos lépés;

4.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli események nyilvánvalóvá tették, hogy az euróövezetnek határozottabb gazdasági irányításra van szüksége és azt, hogy szociális és gazdasági pillér nélkül a monetáris pillér kudarcra van ítélve;

Az Európai Uniónak meg kell reformálnia gazdasági irányítási rendszerét, hogy felkészültebb lehessen a jövőbeli válságokra

5.  hangsúlyozza, hogy az egészséges növekedés helyreállításához, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés és szociális kohézió célkitűzésének eléréséhez mindenekelőtt a makacs és súlyos makroökonómiai egyensúlyhiányra és a versenyképesség terén fennálló egyenlőtlenségekre kell megoldást találni; üdvözli, hogy gazdaságpolitikai koordinációról szóló közleményében a Bizottság elismerte ennek szükségességét;

6.  felhívja az Európai Tanács által 2010 márciusában létrehozott munkacsoportot, hogy gyorsítsa fel munkáját és 2010 szeptemberéig terjesszen elő a közösségi módszeren alapuló, mélyrehatóbb és szélesebb gazdasági koordinációra irányuló konkrét javaslatokat;

7.  rámutat arra, hogy az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága alapvető fontosságú a stabilitás és a növekedés érdekében; üdvözli az euróövezet közép- és hosszú távú irányításának a jelenlegi valutaválság esetleges megismétlődése elkerülése érdekében történő megerősítésére irányuló bizottsági javaslatokat és osztja nézetét, mely szerint a stabilitási és növekedési egyezmény hatékonyabb ösztönző és szankcionáló mechanizmusokat tesz szükségessé;

8.  sajnálja azonban, hogy az európai gazdasági irányításra irányuló javaslataiban a Bizottság nem javasolt megoldásokat az átfogó Európa 2020 stratégia keretében közös költségvetési stratégia kidolgozására törekvő, célzottabb gazdaságpolitikai koordinációra a hosszú távú gazdasági növekedés helyreállítása és megőrzése céljából;

9.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható államháztartás megvalósítása nemcsak a kiadások felelősségteljes kezelését, hanem a megfelelő és igazságos adórendszert, az adók nemzeti adóhatóságok által történő hatékonyabb beszedését és az adócsalás elleni fokozottabb küzdelmet is szükségessé teszi; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a tagállamokat az államháztartási egyensúly helyreállításában, továbbá hogy innovatív pénzügyi források révén finanszírozza a közberuházásokat;

10.  hangsúlyozza, hogy a hatékony felügyelet biztosítása érdekében az európai pénzügyi felügyeleteknek mind mikro-, mind és makroszinten szorosan együtt kell működniük;

11.  úgy véli, hogy az Eurostat hatásköreit bővíteni kell, beleértve az Eurostat vizsgálati hatáskörökkel való felruházását is; úgy véli, hogy a hozzáférhető és átlátható statisztikai információnak a strukturális alapokból származó támogatáshoz való hozzájutás előfeltételének kell lennie; álláspontja szerint a Bizottságnak vállalnia kell a tagállamok által szolgáltatott statisztikák értékelésének feladatát;

12.  sürgeti egy európai monetáris alap létrehozását, amelyhez az euróövezet tagjai GDP-jük arányában járulnának hozzá, és amelybe a túlzott államadósság és a költségvetési hiány alapján kiszabott pénzbírságok folynának be; a tagállamok hozzájárulásuk mértékében tudnának összegeket felvenni az alapból; amennyiben egy országnak további forrásokra vagy garanciákra lenne szüksége, az Európai Bizottság által felügyelt, egyénre szabott reformprogramot kellene elfogadnia;

13.  kéri a Bizottságot, hogy készítse el az Európai Unió pénzügyi stabilitásának megőrzését célzó intézkedéscsomag makrogazdasági hatásvizsgálatát, és adjon ki közleményt az eurokötvények kiadásának megvalósíthatóságára, kockázataira és előnyeire vonatkozóan;

Az Európai Uniónak meg kell reformálnia gazdasági irányítási rendszerét, hogy biztosíthassa soron következő Európa 2020 stratégiájának sikeres végrehajtását

14.  úgy véli, hogy meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia irányítási szerkezetét annak érdekében, hogy – a lisszaboni stratégiával ellentétben – képes legyen megvalósítani célkitűzéseit; mélységesen elítéli ezért, hogy az Európai Parlamentnek az Európa 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalásában foglalt nyomatékos felhívás ellenére a Bizottság és a Tanács nem terjesztett elő erre vonatkozó javaslatokat;

15.  hangsúlyozza a stabilitási és növekedési egyezmény eszközei, a makrogazdasági eszközök és az Európa 2020 nemzeti reformprogramjainak eszközei közti erősebb kapcsolat kialakításának szükségességét azáltal, hogy koherens módon, a nemzeti költségvetéseknek a különböző kategóriákba tartozó kiadások tekintetében történő fokozottabb összehasonlíthatóságát lehetővé téve mutatja be őket; a tagállamoknak saját gazdaságpolitikájukat nemcsak nemzeti érdeküknek, hanem közös érdeknek kellene tekinteniük és a politikájukat ennek megfelelően kellene kialakítaniuk; emlékezteti a tagállamokat az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások fokozott szerepére;

16.  úgy véli, hogy a gazdaságpolitikában a nyílt koordinációs módszer további használata helyett a kötelező intézkedések szélesebb körű használata szükséges ahhoz, hogy az új stratégiát siker koronázza;

17.  úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia nem kellő mértékben összpontosít a tagállamok által megoldandó kulcsfontosságú kérdésekre, és hangsúlyozza, hogy jelentős problémák vannak a ’kiemelt kezdeményezések’ és a ’célok’ tartalmával és kezelésével kapcsolatban;

18.  megismétli korábbi felhívásait egy egységes és integrált európai fejlesztési stratégia érdekében, amely meghatározza a gazdasági növekedésre vonatkozó hosszú távú iránymutatásokat a jobb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mindenki számára jólétet biztosító gazdaság építéséhez;

19.  megismétli azon kérését,hogy az egymást átfedő stratégiákat, így az Európa 2020 stratégiát, a fenntartható fejlődés stratégiát és a stabilitási és növekedési egyezményt integrálják egymásba; sajnálja, hogy az Európai Tanács elutasította ezt a megközelítést és ezzel megoldatlanul hagyta a szakpolitikák egységességének hiányát érintő problémát;

20.  úgy véli, hogy a hatékony gazdaságirányításhoz elengedhetetlen, hogy a Bizottság valóban és mélyrehatóbban felelős legyen az irányításért, ami lehetővé tenné számára, hogy a meglévő és a Lisszaboni Szerződésben újonnan kapott eszközöket (például a reformjavaslatok és fellépések koordinációjának, valamint a közös stratégia kialakításának feladatát a Bizottságra bízó 121.,122.,136.,172.,173. és 194. cikket) mozgósítsa;

21.  sürgeti az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy léptessék érvénybe a ’büntess és jutalmazz’ elvén alapuló megközelítést, és a Szerződés 136. cikke értelmében használják az olyan megfelelőségi mechanizmusokat, mint a gazdasági ösztönzők (pl. plusz uniós finanszírozás), továbbá éljenek a fejlett uniós gazdaságirányítást, egészen pontosan az Európa 2020 stratégia fejlettebb irányítását támogató szankciók lehetőségével;

22.  úgy véli, hogy a gazdaságirányítás megerősítésének együtt kell járnia az európai kormányzás demokratikus legitimitásának megerősítésével, amit az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a folyamat egészébe való, határozottabb és kellő időben történő bevonásával kell elérni; felhívja különösen a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelően alkalmazzák a Lisszaboni Szerződésnek a Parlament gazdaságpolitikai téren való aktív bevonására vonatkozó rendelkezéseit, a 121. cikk (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint, és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen részletes javaslatokat az e döntő fontosságú szakpolitikai területre vonatkozó, politikai és jogalkotási téren folytatandó rendszeres intézményközi párbeszéd kialakítására;

Az európai költségvetésnek és a nemzeti reformterveknek összhangban kell állniuk az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedést és fejlődést elősegítő céljaival

23.  ismételten kijelenti, hogy a 27 uniós tagállam és az EU költségvetésének egymással kompatibilisabbnak és egymást jobban kiegészítőnek kell lenniük ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia hiteles legyen; hangsúlyozza, hogy az EU költségvetésének nagyobb szerepet kell játszania, összefogva a rendelkezésre álló forrásokat;

24.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a hosszú távú magán- és közberuházások finanszírozzák az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseihez szükséges infrastruktúrát, valamint felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyekkel az európai szabályozási keret a hosszú távú befektetők közötti együttműködés elősegítése céljából kiigazítható;

25.  hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia csak akkor lehet hiteles, ha megfelelő finanszírozással rendelkezik, valamint hogy az Európai Parlament az Európa 2020 stratégia sikeres megvalósítása érdekében komolyabb törekvéseket kér a 2011. évi költségvetés-tervezetben; helyteleníti, hogy az Európa 2020 kiemelt programjaira nincsenek előirányozva megfelelő szintű források a 2011. évi költségvetés-tervezetben; hangsúlyozza, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) nagyobb mértékű bevonása és a közszféra és a magánszféra partnerségeinek (PPP) határozottabb igénybevétele hathatós megoldást jelenthet, ugyanakkor nem jelent mindenkire egységesen alkalmazandó, uniformizált megoldást; sajnálattal állapítja meg, hogy e kérdéssel nem foglalkozott sem az Európai Tanács, sem a Bizottság;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a közösségi költségvetési sorok és a vonatkozó EU 2020 stratégiai célkitűzések közötti kapcsolatot; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság 2010 első félévének vége előtt terjesszen elő javaslatot a jelenlegi, a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára annak érdekében, hogy további költségvetési forrásokat találjon az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez;

27.  további tájékoztatást kér az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusnak – melynek létrehozásáról a 2010. május 9–10-i, rendkívüli Gazdasági és Pénzügyi Tanács határozott – az Európai Unió költségvetését érintő következményeiről;

28.  hangsúlyozza a jelenlegi többéves pénzügyi keret (TPK) abból a célból történő felülvizsgálatának fontosságát, hogy az megfeleljen a 2005. december 15–16-i Európai Tanács következtetéseinek, és összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés követelményeivel az Európa 2020 stratégiában körvonalazott kezdeményezések, valamint a jelenlegi és a következő TPK kezdeményezései és politikai kötelezettségvállalásai finanszírozásának biztosítása érdekében;

29.  hangsúlyozza, hogy az EU költségvetésének tükröznie kell annak szükségességét, hogy finanszírozza a környezetvédelmileg fenntartható gazdaságra való áttérést;

Az Európai Parlament jelentősebb részvételt kér a részletes Európa 2020 javaslatok kidolgozásában

30.  hangsúlyozza, hogy a Parlament csak az Európa 2020 stratégia irányítási szerkezetére és költségvetésére vonatkozó kielégítő válasz után fog dönteni a foglalkoztatási iránymutatásokról;

31.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács határozatainak az éves szakpolitikai ajánlásokon és az EU 2020 célkitűzéseinek megvalósítása terén a tagállamoknak címzett, a Bizottságtól származó figyelmeztetéseken kellene alapulniuk; álláspontja szerint a jelentéseket a Parlamentnek meg kell vitatnia, mielőtt a téma az Európai Tanács elé kerül;

o
o   o

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0053.