Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2932(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B7-0595/2010

Viták :

PV 21/10/2010 - 11.3
CRE 21/10/2010 - 11.3

Szavazatok :

PV 21/10/2010 - 12.3
CRE 21/10/2010 - 12.3

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0390

Elfogadott szövegek
PDF 118kDOC 68k
2010. október 21., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az Észak-Kaukázus, különösen Oleg Orlov ügye
P7_TA(2010)0390B7-0549, 0595, 0596, 0597, 0598 és 0599/2010

Az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalása az észak-kaukázusi (Oroszországi Föderáció) uralkodó emberi jogi helyzetről és az Oleg Orlov elleni büntetőeljárásról

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(1) ,

–   tekintettel arra, hogy a Szaharov-díjat 2009. december 16-án a Memorial Emberi Jogi Központ és az emberi jogok valamennyi oroszországi védelmezője nevében Oleg Orlovnak, Szergej Kovalevnek és Ljudmila Alekszejevának ítélték oda,

–  tekintettel az Európai Unió és az Orosz Föderáció között megkötött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1997-ben lépett életbe, és amelyet az azt felváltó új megállapodás megszületéséig meghosszabbítottak,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok számára új, átfogó keretet létrehozó megállapodásról jelenleg folyó tárgyalásokra,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra, valamint „Az egyének, a csoportok, és a társadalmi szervek joga és felelőssége az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságjogok elősegítésére és védelmére” című ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként és az ENSZ-nyilatkozatok aláíró feleként elkötelezte magát az emberi jogok, az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság védelme és előmozdítása mellett,

B.  mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságán mintegy 20 000 olyan ügy van folyamatban, amelyek tárgyát az Oroszországi Föderációban, főként az észak-kaukázusi régióban történt jogsértések képezik; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága több mint 150 ítéletében marasztalta el az Oroszországi Föderációt a régióban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések miatt, és hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy ezen ítéleteket azonnal és maradéktalanul végrehajtsák,

Az észak-kaukázusi emberi jogi helyzet

C.  mivel az észak-kaukázusi régióban, különösen pedig a Csecsen Köztársaságban, Ingusföldön és Dagesztánban igen riasztó az emberi jogok védelmezőinek helyzete; mivel a régióban működő független újságírók, civil társadalmi aktivisták, jogászok és az emberi jogok védelmezői gyakran válnak fenyegetések és erőszakos cselekmények, zaklatás és megfélemlítés áldozataivá, a rendvédelmi szervek tagjai pedig korlátozzák tevékenységüket; mivel az emberi jogi visszaélések elkövetői továbbra is büntetlenek maradnak, a jogállamiságot pedig továbbra is semmibe veszik; mivel a polgári lakosság mind a fegyveres ellenzéki csoportok, mind pedig a rendvédelmi szervek részéről továbbra is erőszaknak van kitéve; mivel a kínzások, az embertelen bánásmód és az önkényes fogva tartás mindennapi jelenségek; és mivel a nemzeti kormányoktól független nem kormányzati szervezetek fontosak a civil társadalom fejlődése szempontjából,

D.  mivel Csecsenföldön az újjáépítés terén elért sikerek és a régió infrastruktúrájának határozott javulása ellenére általánosságban a félelem légköre uralkodik; mivel az emberi jogok helyzete, valamint az igazságszolgáltatási rendszer és a demokratikus intézmények működése továbbra is a legsúlyosabb aggodalmakra ad okot,

E.  mivel a kormányzat ellenzőinek és az emberi jogok védelmezőinek egymást követő eltűnése büntetlen maradt, és ezen eseteket nem vizsgálják ki kellő alapossággal,

F.  mivel annak ellenére, hogy az új elnök hatalomra kerülése óta Ingusföldön építő jellegű párbeszéd alakult ki a hatóságok és a civil társadalom között, 2009 óta újra aggasztó mértékben fellángolt az erőszak, ami némely esetben ellenzékiek, valamint újságírók meggyilkolásához és eltűnéséhez vezetett, és ezekkel kapcsolatban mindeddig nem indult büntetőeljárás,

G.  mivel egyre több az észak-kaukázusi köztársaságokban eltűnt olyan személy, akiket a jelek szerint más orosz régiókba hurcoltak el; mivel Ali Dzsanijev, Juszup Dobrijev, Junusz Dobriev és Magomed Adzsijev hollétéről semmit sem lehet tudni azóta, hogy 2009. december 28-án éjfél tájban Szentpéterváron látták őket, és mivel öt személy – köztük három észak-kaukázusi lakos –, nevezetesen Zelimhan Ahmetovics Csibijev, Magomed Hajbulajevics Iszrapilov, Dzsamal Zijadinovics Magomedov, Akil Dzsavathanovics Abdullajev és Dovar Nazimovics Aszadov hollétéről továbbra sem lehet tudni semmit azóta, hogy 2010. szeptember 24-ről 25-re virradó éjszaka bementek a moszkvai történelmi mecsetbe,

H.  mivel több mint 18 évvel azután, hogy az Ingusföld és Észak-Oszétia között 1992-ben, illetve Csecsenföldön 1994-ben és 1999-ben kitört háborúsorozat miatt otthonuk elhagyására kényszerültek, Észak-Kaukázusban továbbra is mintegy 80 000 áttelepített személy él; mivel e személyek nehézségekkel szembesülnek a lakhatás megoldása és tartózkodási engedélyük meghosszabbítása tekintetében – ami korlátozza a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket –, valamint belső útlevelük megújítását, és a „kényszermigráns” jogállás megszerzését illetően, amely számukra a munkahelyekhez, illetve a szociális szolgáltatásokhoz és juttatásokhoz való hozzáférés feltétele,

I.  mivel 2010. szeptember 3-án Buzek elnök mélységes együttérzését fejezte ki a beszláni tragédia áldozatainak családjai iránt, és sürgette az Oroszországi Föderáció elnökét annak biztosítására, hogy jogaikat teljes mértékben tiszteletben tartsák és a 2004. szeptemberi eseményekkel kapcsolatos igazságra végre fény derüljön,

J.  mivel a polgári lakosság elleni, megkülönböztetés nélküli erőszakos cselekményeket semmi sem indokolhatja,

K.  tudomásul véve az orosz és a nemzetközi civil társadalom képviselőinek azon kezdeményezését, hogy a csecsenföldi háborúk során esetlegesen elkövetett háborús bűnök és súlyos emberi jogi visszaélésekre vonatkozóan egy „Natalija Jesztemirova Dokumentációs Központot” hozzanak létre,

Bűnügyi nyomozás Oleg Orlov ellen

L.  mivel a Memorialhoz hasonló emberi jogi szervezetek munkája alapvető fontossággal bír a stabil és szabad orosz társadalom kialakítása, valamint a valódi és tartós stabilitás különösen Észak-Kaukázusban való megteremtése szempontjából; mivel az orosz kormány és az észak-kaukázusi köztársaságok kormányai ezért büszkék lehetnek arra, hogy e szervezetek milyen jelentős szerepet töltenek be,

M.  mivel Natalija Jesztemirovát, a Memorial intézet csecsenföldi vezetőjét 2009. július 15-án Groznijban elrabolták, és később holtan találták meg a szomszédos Ingusföldön; mivel a gyilkosság miatt indult nyomozás a gyilkosok és a végső felelősök megtalálását illetően nem vezetett semmilyen eredményre,

N.  mivel 2010. január 21-én a Moszkvai Városi Bíróság Oleg Orlovot és a Memorial Emberi Jogi Központot arra kötelezte, hogy Ramzan Kadirovnak, Csecsenföld elnökének kártérítést fizessenek,

O.  mivel 2010. február 9-én Ramzan Kadirov nyilvánosan bejelentette, hogy az általa Oleg Orlov, a Memorial Emberi Jogi Központ igazgatóságának elnöke és Ljudmila Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport elnöke ellen rágalmazás miatt kezdeményezett büntetőeljárást megszünteti,

P.  mivel 2010. július 6-án Oleg Orlov ellen az orosz büntető törvénykönyv 129. cikke alapján vádat emeltek, és ha bűnösnek találják, akár három év börtönbüntetésre is számíthat,

Q.  mivel az Oleg Orlov elleni bűnügyi nyomozás során súlyosan megsértették az Ororszoszági Föderáció büntetőeljárásról szóló törvénykönyvét (különösen annak 72. cikkét),

R.  mivel 2010. szeptember 13. és 16. között több vezető emberi jogi szervezet – többek között a Memorial – irodájában házkutatást tartottak, és e szervezeteket arra utasították, hogy tevékenységükre vonatkozóan számos dokumentumot rövid időn belül nyújtsanak be,

1.  elítél minden terrorista cselekményt, és hangsúlyozza, hogy a polgári lakosság elleni, megkülönböztetés nélküli erőszakos cselekményeket semmi sem indokolhatja; kifejezi rokonszenvét és szolidaritását az erőszaktettek, közöttük a közelmúltban a moszkvai metróban történt robbantások, a csecsen parlament elleni támadás és a Kaukázusi Köztársaság lakosságát folyamatosan érő számtalan támadás minden áldozatának barátai és családtagjai iránt;

2.  legmélyebb aggodalmát fejezi ki az erőszak és a terrorista cselekmények Észak-Kaukázusban tapasztalható felújulása miatt; felhív egyrészt a terrorista cselekmények befejezésére, másrészt kéri az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget annak a széles körben állandósult helyzetnek, amelyben az emberi jogok megsértése büntetlenül marad, és a régióban nincs jogállamiság;

3.  elismeri Oroszország jogát a valódi terrorizmussal és az észak-kaukázusi fegyveres felkeléssel szembeni fellépéshez, de nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy ezt a nemzetközi emberi jogi szabályok betartásával tegyék; figyelmeztet arra, hogy a folyamatos visszaélések és a felkelések elleni törvénytelen küzdelem a lakosság további megosztásához vezet, és a stabilitás megteremtése helyett az erőszak újabb fellángolását okozza majd a régióban;

4.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogi jogvédők biztonságának garantálására, amint azt az egyéneknek, csoportoknak és a társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez való jogáról és az ezek iránti felelősségéről szóló ENSZ-nyilatkozat megerősíti;

5.  hangsúlyozza, hogy a hosszantartó csecsenföldi büntetlenség hozzájárul az egész észak-kaukázusi régió destabilizálódásához;

6.  határozottan elítéli a felkelőkkel való kapcsolattartással gyanúsított személyek kollektív megbüntetését, ideértve azt a gyakorlatot is, hogy felgyújtják a fegyveres ellenzék aktív vagy feltételezett tagjai családjainak otthonait; kéri a hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket az ilyen erőszakos cselekedetek mindennemű megismétlődésének elkerülésére, és minden szinten büntessék meg az azokért felelős tisztviselőket;

7.  nyomatékosan kéri, hogy Oroszország biztosítson zavartalan belépést Észak-Kaukázusba a nemzetközi emberi jogi szervezetek, a média és a kormányzati intézmények, például az Európa Tanács, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az EBESZ és az ENSZ számára; különösen felhívja továbbá az illetékes hatóságokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek lehetővé teszik a Memorial és más emberi jogi szervezetek biztonságos körülmények közötti tevékenységét Észak-Kaukázusban;

8.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több az észak-kaukázusi köztársaságokban eltűnt olyan személy, akiket a jelek szerint más orosz régiókba hurcoltak el, és elvárja az Orosz Köztársaság államügyészségétől ennek tisztázását és a nevezett polgárok hollétének megerősítését;

9.  nyomatékosan kéri az orosz föderációs hatóságokat annak biztosítására, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének hosszú távú megoldása konkrét lépésekben öltsön testet; kéri, hogy a nemzeti kormány támogassa jobban az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának fellépését, amelynek célja az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakáshelyzetének javítását célzó programok lefolytatása, és könnyítse meg e személyek hozzáférését a szolgáltatásokhoz és kedvezményekhez; hangsúlyozza, hogy szükség van az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek folyamatos figyelemmel kísérésére annak biztosítása érdekében, hogy jogaikat többé ne sérthessék meg; sürgeti az orosz kormányt, hogy ismerje el hivatalosan az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállását, és ehhez igazodva módosítsa jogszabályozását;

10.  felszólítja az orosz szövetségi hatóságokat, hogy gyorsan, alaposan és ténylegesen vizsgálják ki Natalija Jesztemirova meggyilkolásának körülményeit, és e brutális gyilkosság elkövetőit és felbujtóit egyaránt állítsák bíróság elé;

11.  elutasítja és elítéli a Memorial szervezet terrorista szervezetek támogatásában való felelőssé tételére irányuló cinikus és abszurd kísérleteket;

12.  elítéli, hogy Oleg Orlov ellen bűnügyi nyomozást indítottak, és nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják felül a büntető tárgyalás megnyitására vonatkozó határozatot; emlékeztet arra, hogy az Oleg Orlov által tett nyilatkozatok egy demokráciában jellegükből fakadóan törvényesek, és nem sújthatók sem polgári jogi, sem büntetőjogi szankciókkal;

13.  felhívja az orosz hatóságokat annak biztosítására, hogy – amennyiben a büntető tárgyalás folytatódik – a nyomozás és az Oleg Orlovval szembeni bírósági eljárás során ne kerüljön sor újabb törvénysértésekre, és minden körülmények között tartsák tiszteletben az ENSZ emberi jogok védelmezőiről szóló nyilatkozatát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Oroszországi Föderáció által ratifikált nemzetközi és regionális emberi jogi eszközöket;

14.  emlékeztet arra, hogy Oleg Orlov 2009-ben megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját, és ezért a Parlament különleges erkölcsi és politikai védelmét élvezi; sürgeti az orosz kormányt, tegye lehetővé, hogy Oleg Orlov minden akadályoztatástól mentesen részt vehessen Strasbourgban a 2010-es Szaharov-díj ünnepélyes átadásán;

15.  elítéli az emberi jogi szervezetek irodáiban tartott megszégyenítő házkutatásokat, és magyarázatot vár azok jogszerűségére és céljaira;

16.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogok folyamatos megsértése rendkívül kedvezőtlen képet ad Oroszországról, aláássa hitelét a világban és árnyékot vet az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció kapcsolataira, amelyek fontosak és stratégiai partnerséggé kellene fejlődniük, tekintettel a két fél egymásra utaltságára és számos közös érdekére, különösen a politikai, biztonsági, gazdasági és energiaügyi együttműködés terén, de a demokratikus elvek és eljárások, valamint az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában is;

17.  határozottan támogatja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2010. június 22-én elfogadott, az észak-kaukázusi emberi jogi visszaélésekre vonatkozó jogorvoslatról szóló határozat ajánlásait, amely sokat segíthet abban, hogy vége szakadjon az emberi jogok megsértését elkövető személyek büntetlenségének, és visszaálljon a nép bizalma a rendvédelmi szervek iránt;

18.  kéri az orosz hatóságokat, hogy tegyenek eleget az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi határozatának, és tegyék meg a szükséges lépéseket az egyedi esetekben előfordult jogsértések orvoslására, biztosítva többek között a nyomozások tényleges lefolytatását és az elkövetők felelősségre vonását, továbbá fogadjanak el e határozatok végrehajtására szolgáló általános intézkedéseket, közöttük a hasonló jogsértések megismétlődését kiküszöbölő politikai és jogi változtatásokat is;

19.  javasolja, hogy a szövetségi, regionális és helyi szintű hatóságok kezdjenek építő jellegű párbeszédet a civil társadalom aktivistáival, ezáltal is lehetővé téve a demokratikus szerkezetek kialakulását;

20.  kéri az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk intenzitásának fokozását, és sürgeti annak lehetővé tételét, hogy ahhoz az Európai Parlament, a Duma, az orosz bíróságok, a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek is ténylegesen hozzájárulhassanak; felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az EBESZ és az Európa Tanács tagjaként rá háruló kötelezettségeket;

21.  nyomatékosan felhívja a figyelmet az EU tagállamaiban befogadott több ezer észak-kaukázusi menekült helyzetére, különös tekintettel az Ausztriában élő csecsen diaszpórára, amelynek lélekszáma legalább 20 000 fő, akik között számos kiskorú is van; komoly aggodalmát fejezi ki ezzel összefüggésben egy csecsen menekült Bécsben 2010 májusában történt meggyilkolása, valamint azon súlyos vádak miatt, amelyek szerint e bűncselekményhez a csecsen elnöknek is köze van; kéri az EU tagállamait, hogy humanitárius és emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban vezessenek be összehangoltabb, koherens és látható politikát az európai földre érkezett észak-kaukázusi menekültek védelme érdekében;

o
o   o

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, az EBESZ-nek, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0022.

Utolsó frissítés: 2012. február 7.Jogi nyilatkozat