Az Európai Parlament 2010. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a Vizcayai-öbölben élő szardellaállományra és halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0399 – C7-0157/2009 – 2009/0112(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0399),
– tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0157/2009),
– tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. március 17-i véleményére(1)
,
– tekintettel Eljárási Szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0299/2010),
1. jóváhagyja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. november 23-án került elfogadásra a Vizcayai-öbölben élő szardellaállományra és az állomány halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló .../2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) A 2002-ben Johannesburgban tartott, a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-világcsúcson elfogadott végrehajtási tervre tekintettel az Európai Unió többek között köteles a halászott halállományokat a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szinten tartani, vagy arra visszaállítani, szem előtt tartva azt, hogy a megcsappant állományok esetében ezt a célt sürgősen, lehetőség szerint 2015-ig el kell érni.
(2) A Vizcayai-öbölben folytatott szardellahalászat 2005 óta szünetel a megcsappant állomány miatt.
(3) Annak érdekében, hogy a Vizcayai-öbölben élő szardellaállományt olyan szintre hozzák, amely lehetővé teszi annak fenntartható kiaknázását a legnagyobb fenntartható hozam elérése mellett, az állomány kezelésére olyan hosszú távú intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy az állomány a legnagyobb fenntartható hozammal összhangban álló magas hozam mellett kiaknázható legyen, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítják a halászat stabilitását az állomány összeomlása kockázatának alacsony szinten tartása mellett.
(4) A Vizcayai-öbölben élő szardellák esetében a halászati idény minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az egyszerűsítés érdekében indokolt az egyes halászati idényekre vonatkozó teljes kifogható mennyiség megállapítása céljából egyedi intézkedéseket előírni, és a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásáról e kezelési időszaknak megfelelő módon és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) szakvéleménye(3)
alapján rendelkezni. Az Európai Unió működéséről szóló (EUMSz) 43. cikkének (3) bekezdése szerint a Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan. A Vizcayai-öbölben folytatott szardellahalászat sajátosságaira tekintettel indokolt, hogy a Tanács ezen intézkedéseket akként állapítsa meg, hogy lehetővé váljon a teljes kifogható mennyiségek és kvóták halászati idényenként történő alkalmazása.
(5) A HTMGB szakvéleményéből következően az állomány ívásra képes biomasszájának folyamatosan azonos arányban történő lehalászása fenntartható állománykezelést biztosítana. A HTMGB szakvéleménye szerint továbbá az ívásra képes biomassza azon legalacsonyabb szintjét, amelynél megkezdhető az állomány lehalászása, 24 000 tonnában, a biomassza elővigyázatossági szintjét pedig 33 000 tonnában kell megállapítani. Ezenkívül az ívásra képes biomassza megfelelő éves lehalászási arányának – megfelelő korlátozások mellett – 30%-nak kellene lennie. Ezen arány minimálisra csökkentené annak kockázatát, hogy az állomány az ívásra képes biomassza minimális szintje alá essen, illetve annak valószínűségét, hogy a magas hozamok fenntartása mellett halászati tilalmat rendelnek el.
(6) Ha a HTMGB kellően pontos és reprezentatív információ hiányában nem tud szakvéleményt adni valamely teljes kifogható mennyiség tekintetében, rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy a teljes kifogható mennyiséget következetesen határozhassák meg.
(7) Ha az értékelés kimutatja, hogy az ívásra képes biomassza minimális szintjének vagy a teljes kifogható mennyiségnek a hosszú távú tervben megállapított nagysága már nem megfelelő, akkor biztosítani kell a terv kiigazítását. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EUMSz 290. cikkének megfelelően az elővigyázatossági biomassza-szint vagy az I. mellékletben rögzített, az adott biomassza-szinteknek megfelelő teljes kifogható mennyiség módosításai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten.
(8)A terv által javasolt, a teljes kifogható mennyiség meghatározására vonatkozó lehalászási szabály az ívásra képes szardellaállomány biomasszájára vonatkozó, közvetlenül a július 1-jétől június 30-ig tartó halászati idény gazdálkodási időszaka előtt végzett májusi és júniusi becsléseken alapul. Amennyiben az állomány tudományos nyomon követése terén olyan előrelépés történne, amelynek révén az év elején megfelelő bizonyossággal előre lehetne jelezni a fogásmennyiséget, olyan lehetőségek nyílnának a lehalászási stratégia javítására, amelyek indokolnák a szardellára vonatkozó hosszú távú terv kiigazítását.
(9) Az ebben a rendeletben foglalt intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, szóló 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben(4)
foglaltakon kívül további ellenőrzési intézkedéseket szükséges elfogadni. Tekintettel a szardellahalászatban részt vevő, 15 méter hosszúságot meg nem haladó hajók nagy számára, indokolt kiterjeszteni az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkében és
a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletben(5)
előírt kötelezettségeket valamennyi, szardellára halászó hajóra.
(10) Gondoskodni kell a terv rendszeres időközönkénti értékeléséről, és ha az arra enged következtetni, hogy a lehalászást korlátozó szabályok már nem biztosítják az elővigyázatos megközelítést, biztosítani kell a terv kiigazítását.
(11) Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet(6)
21. cikke a) pontjának i. és iv. alpontja alkalmazásában a tervet a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet(7)
5. cikke szerinti helyreállítási tervnek kell tekinteni, ha az állomány az ívásra képes biomassza elővigyázatossági szintje alatt helyezkedik el, és a 2371/2002/EK rendelet 6. cikke szerinti gazdálkodási tervnek kell tekinteni minden egyéb helyzetben,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a Vizcayai-öbölben élő szardellaállomány megőrzésére és kezelésére vonatkozó hosszú távú tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre.
2. cikk
Hatály
Ezt a rendeletet a VIII. ICES-alterületen élő szardellaállományra kell alkalmazni.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
a)
„halászati idény”: július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszak;
b)
„teljes kifogható mennyiség (TAC)”: a szardellaállományból a 2. cikkben említett alterületen az egyes halászidényekben kifogható és kirakodható, illetve élő csaliként felhasználható mennyiség;
c)
„kvóta”: a teljes kifogható mennyiség valamely tagállam részére kiosztott hányada;
d)
„elővigyázatossági biomassza-szint”: 33 000 tonna, ívásra képes biomassza;
e)
„aktuális biomassza”: a szardellaállomány biomasszájának azon halászati idény kezdetét közvetlenül megelőző májusra és júniusra vonatkozó
középmértéke, amelynek tekintetében a teljes kifogható mennyiséget megállapítják
;
f)
„a szardellaállomány nyomon követési rendszere”: a szardellaállomány közvetlen értékelésére szolgáló eljárások, amelyek révén a HTMGB meghatározhatja az állomány aktuális biomasszáját; ezek az eljárások jelenleg a szardellamennyiség májusi és júniusi akusztikus felméréseit és a napi lerakott ikramennyiségen alapuló módszert foglalják magukban.
A HOSSZÚ TÁVÚ KEZELÉS CÉLJA
4. cikk
A terv célja
A terv céljai a következők:
a)
biztosítani a szardellaállománynak a legnagyobb fenntartható hozammal összhangban álló magas hozamú kiaknázását, és
b)
a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a halászat hosszú távú
stabilitását – amely a halászati ágazat gazdasági és ökológiai fenntarthatóságának előfeltétele –
az állomány összeomlásával kapcsolatos kockázat alacsony szinten tartása mellett.
LEHALÁSZÁSI SZABÁLYOK
5. cikk
A teljes kifogható mennyiség és annak tagállamok közötti felosztása
(1) A teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti felosztását minden halászati idényre az I. melléklet alapján tonnában kell meghatározni a HTMGB által becsült aktuális biomasszának megfelelően.
(2) Ha a HTMGB a nyomon követési rendszer hibája miatt vagy az aktuális biomassza szintjének nem kellően pontos vagy következetlen felbecsülése következtében
nem tudja értékelni
az aktuális biomasszát
, a teljes kifogható mennyiség és a kvóták a következők:
a)
ha a HTMGB szakvéleménye szerint indokolt a szardellafogásokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, a teljes kifogható mennyiséget és a kvótákat az előző halászati idényben alkalmazott teljes kifogható mennyiséghez illetve kvótákhoz képest 25%-kal alacsonyabb szinten kell rögzíteni;
b)
a teljes kifogható mennyiségnek és kvótáknak minden egyéb esetben az előző halászati idényben alkalmazandó szintnek kell megfelelniük.
(3) A Bizottság minden évben ismerteti az érintett tagállamokkal a HTMGB szakvéleményét, valamint megerősíti az ennek megfelelő teljes kifogható mennyiséget és kvótákat az I. melléklettel összhangban, amelyek az adott év július 1-jén kezdődő halászati idényben alkalmazandók, és ezen információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapja
C sorozatában és a Bizottság honlapján. Szükség esetén a Bizottság minden év július 1-je előtt közli a teljes kifogható mennyiség indikatív értékét, majd a halászati idény kezdetét követő legfeljebb tizenöt napon belül meghatározza a végleges kifogható mennyiséget.
6. cikk
Felhatalmazás
Ha a 3. cikkben meghatározott elővigyázatossági biomassza-szint, illetve az I. mellékletben rögzített teljes kifogható mennyiség a HTMGB szakvéleménye szerint már nem megfelelő a szardellaállomány fenntartható kiaknázásának biztosításához, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 7. cikknek megfelelően és a 8. és 9. cikkben meghatározott feltételek alapján e szintek tekintetében új értékeket határozhat meg
.
7. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A Bizottság az ...(8) követő hároméves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja vissza a felhatalmazást a 8. cikknek megfelelően, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(2)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(3)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 8. és 9. cikk határozza meg.
8. cikk
A felhatalmazás visszavonása
(1)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikkben említett felhatalmazást.
(2)A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.
(3)A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
9. cikk
Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen
(1)Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.
Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(2)Ha az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.
Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.
(3)Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.
▌
MEGFIGYELÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET
10. cikk
Az
1224/2009/EK
rendelettel való kapcsolat
Az e fejezetben előírt ellenőrző intézkedések az 1224/2009/EK rendeletben és a
végrehajtó szabályaiban előírtakon felül alkalmazandók.
11. cikk
Különleges halászati engedély
(1) A szardella Vizcayai-öbölben élő állományának halászatához használt hajóknak a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletnek(9)
megfelelő különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.
(2) Az (1) bekezdésben említett különleges halászati engedéllyel nem rendelkező halászhajók nem foghatnak ki és nem tárolhatnak a fedélzeten szardellát, mialatt a 2. cikkben említett VIII. ICES-alterületet érintő halászúton vannak.
(3) A halászati tevékenységek bármely halászati idényben történő megkezdése előtt, a tagállamok összeállítják az (1) bekezdésben említett különleges engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a hivatalos honlapjukon a vonatkozó internetes oldalak hozzáférési lehetőségének rendelkezésre bocsátásával elérhetővé teszik a Bizottság és más tagállamok számára. A tagállam a jegyzéket mindig naprakészen tartja és az internetes oldalak eredeti elérhetőségében bekövetkező bármely változásról haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
12. cikk
Hajómegfigyelési rendszer
A 15 méter teljes hosszúságot meg nem haladó hajókra ▌ a 2244/2003/EK bizottsági rendeletben megállapított kötelezettségek is vonatkoznak az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke
mellett. Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdése nem alkalmazandó.
13. cikk
Keresztellenőrzések
A szardellára vonatkozó adatok 1224/2009/EK rendelet 109. cikke (2) bekezdésének megfelelően elvégzett ellenőrzésekor a halászati ágazat ellenőrzésében illetékes állami hatóságok különös hangsúlyt fektetnek
a szardellától eltérő fajok szardellaként való jelentésének vagy a szardella egyéb fajként való jelentésének lehetőségére.
▌
14. cikk
Előzetes értesítés
(1) Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésétől és 18. cikke (1) bekezdésétől eltérően a lobogó szerinti vagy tengerparti tagállam illetékes hatóságainak előzetes értesítésére vonatkozó határidő a kirakodási helyre történő érkezés várható időpontja előtt egy óra.
(2) Több mint egy tonna szardella kirakodása esetén a tagállamok illetékes hatóságai előírhatják, hogy a fedélzeten tartott fogás kirakodása hatósági engedély nélkül nem kezdhető meg. A kirakodás azonban semmilyen esetben sem halasztható addig az időpontig, amelytől kezdve a hal minősége vagy kereskedelmi értéke csökken.
▌
15. cikk
Kijelölt kikötők
▌
Az egyes tagállamok állami és regionális hatóságai kijelölik
azokat a kikötőket, ahol egy tonnát meghaladó mennyiségű szardella is kirakodható.
▌
16. cikk
A hajónaplóba bejegyzett mennyiségek becslési hibahatára
Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban
a hajón tartott, élősúlykilogrammban meghatározott mennyiségek becslésekor az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 10%-a
.
17. cikk
A szardellák elkülönített tárolása
Az uniós halászhajókon található tartályokban tilos bármilyen mennyiségű szardellát egyéb tengeri élőlénnyel vegyesen tárolni. A szardellát tartalmazó tartályokat a raktérben más tartályoktól elkülönítve kell elhelyezni.
18. cikk
Nemzeti ellenőrzési cselekvési programok
▌
(1) A nemzeti ellenőrzési programok alkalmazásának és eredményeinek értékelése céljából a Bizottság évente legalább egyszer összehívja a Halászati és Akvakultúra-ágazati Tanácsadó Bizottság ülését.
(2)A Bizottságnak tájékoztatnia kell a dél-nyugati vizek regionális tanácsadó testületét az ellenőrzési intézkedésekre irányuló nemzeti programok alkalmazásáról és ennek eredményeiről.
19. cikk
Egyedi ellenőrzési és felügyeleti program
A Bizottság egyedi ellenőrzési és felügyeleti programról határozhat az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének megfelelően.
NYOMON KÖVETÉS
20. cikk
A terv értékelése
A Bizottság a HTMGB szakvéleménye alapján és a vonatkozó regionális tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően legkésőbb e rendelet alkalmazásának harmadik évében, azt követően pedig minden harmadik évben értékeli a szardella-állomány kezelésére vonatkozó tervnek az állományra és az azt kiaknázó halászflottákra gyakorolt hatását, és szükség esetén a terv kiigazítását célzó intézkedéseket javasol.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. cikk
Támogatás az Európai Halászati Alap keretében
(1) Azokban a halászidényekben, amikor a szardella-állomány nagysága nem éri el az elővigyázatossági biomassza-szintet, a tervet helyreállítási tervnek kell tekinteni a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke értelmében, valamint az 1198/2006/EK rendelet 21. cikke a) pontjának i. alpontja alkalmazásában.
(2) Azokban a halászidényekben, amikor a szardella-állomány nagysága eléri vagy meghaladja az elővigyázatossági biomassza-szintet, a tervet kezelési tervnek kell tekinteni a 2371/2002/EK rendelet 6. cikke értelmében, valamint az 1198/2006/EK rendelet 21. cikke a) pontjának iv. alpontja alkalmazásában.
22. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában
való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
A teljes kifogható mennyiségnek az alábbi táblázatban feltüntetett szintjei a következő szabály szerint lettek kiszámítva:
Ahol:
TACy: a teljes kifogható mennyiség az y kezelési évben, amely júliustól a következő év júniusági tart;
TAC min: a teljes kifogható mennyiség minimuma;
TAC max: a megengedhető legnagyobb teljes kifogható mennyiség;
Bpa: az állomány ívásra képes biomasszájának elővigyázatossági szintje;
Gamma ă: a lehalászási arány;
SSBy: az ívásra képes biomassza minden év májusában becsült aktuális értéke.
A tudományos szakvélemény alapján a Vizcayai-öbölben élő szardella állomány kezelése céljából a fenti képletben történő alkalmazáshoz a megfelelő paraméterek a következők:
TAC min = 7 000 tonna;
TAC max = 33 000 tonna;
Bpa = 33 000 tonna;
ă = 0,3.
Aktuális biomasszaszint és a megfelelő teljes kifogható mennyiségek és kvótaszintek
Az aktuális biomassza becsült szintje (tonna)
A teljes kifogható mennyiség megfelelő szintje (tonna)
Kvóták (tonna)
Franciaország
Spanyolország
24 000 vagy kevesebb
0
0
0
24 001 – 33 000
7 000
700
6 300
33 001 – 34 000
10 200
1 020
9 180
34 001 – 35 000
10 500
1 050
9 450
35 001 – 36 000
10 800
1 080
9 720
36 001 – 37 000
11 100
1 110
9 990
37 001 – 38 000
11 400
1 140
10 260
38 001 – 39 000
11 700
1 170
10 530
39 001 – 40 000
12 000
1 200
10 800
40 001 – 41 000
12 300
1 230
11 070
41 001 – 42 000
12 600
1 260
11 340
42 001 – 43 000
12 900
1 290
11 610
43 001 – 44 000
13 200
1 320
11 880
44 001 – 45 000
13 500
1 350
12 150
45 001 – 46 000
13 800
1 380
12 420
46 001 – 47 000
14 100
1 410
12 690
47 001 – 48 000
14 400
1 440
12 960
48 001 – 49 000
14 700
1 470
13 230
49 001 – 50 000
15 000
1 500
13 500
50 001 – 51 000
15 300
1 530
13 770
51 001 – 52 000
15 600
1 560
14 040
52 001 – 53 000
15 900
1 590
14 310
53 001 – 54 000
16 200
1 620
14 580
54 001 – 55 000
16 500
1 650
14 850
55 001 – 56 000
16 800
1 680
15 120
56 001 – 57 000
17 100
1 710
15 390
57 001 – 58 000
17 400
1 740
15 660
58 001 – 59 000
17 700
1 770
15 930
59 001 – 60 000
18 000
1 800
16 200
60 001 – 61 000
18 300
1 830
16 470
61 001 – 62 000
18 600
1 860
16 740
62 001 - 63 000
18 900
1 890
17 010
63 001 – 64 000
19 200
1 920
17 280
64 001 – 65 000
19 500
1 950
17 550
65 001 – 66 000
19 800
1 980
17 820
66 001 – 67 000
20 100
2 010
18 090
67 001 – 68 000
20 400
2 040
18 360
68 001 – 69 000
20 700
2 070
18 630
69 001 – 70 000
21 000
2 100
18 900
70 001 – 71 000
21 300
2 130
19 170
71 001 – 72 000
21 600
2 160
19 440
72 001 – 73 000
21 900
2 190
19 710
73 001 – 74 000
22 200
2 220
19 980
74 001 – 75 000
22 500
2 250
20 250
75 001 – 76 000
22 800
2 280
20 520
76 001 – 77 000
23 100
2 310
20 790
77 001 – 78 000
23 400
2 340
21 060
78 001 – 79 000
23 700
2 370
21 330
79 001 – 80 000
24 000
2 400
21 600
80 001 – 81 000
24 300
2 430
21 870
81 001 – 82 000
24 600
2 460
22 140
82 001 – 83 000
24 900
2 490
22 410
83 001 – 84 000
25 200
2 520
22 680
84 001 – 85 000
25 500
2 550
22 950
85 001 – 86 000
25 800
2 580
23 220
86 001 – 87 000
26 100
2 610
23 490
87 001 – 88 000
26 400
2 640
23 760
88 001 – 89 000
26 700
2 670
24 030
89 001 – 90 000
27 000
2 700
24 300
90 001 – 91 000
27 300
2 730
24 570
91 001 – 92 000
27 600
2 760
24 840
92 001 – 93 000
27 900
2 790
25 110
93 001 – 94 000
28 200
2 820
25 380
94 001 – 95 000
28 500
2 850
25 650
95 001 – 96 000
28 800
2 880
25 920
96 001 – 97 000
29 100
2 910
26 190
97 001 – 98 000
29 400
2 940
26 460
98 001 – 99 000
29 700
2 970
26 730
99 001 – 100 000
30 000
3 000
27 000
Több, mint 100 000
33 000
3 300
29 700
II.MELLÉKLET
A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok tartalma
A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok célja többek között a következők meghatározása:
1. AZ ELLENŐRZÉS ESZKÖZEI
Humán erőforrások
1.1. A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.
Műszaki erőforrások
1.2. A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.
Pénzügyi erőforrások
1.3. A humán erőforrás, valamint a járőrhajók és -repülőgépek bevetésére vonatkozó költségvetési tétel.
2. A HALÁSZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁSA ÉS JELENTÉSE
A 13., 15. és 17. cikknek való megfelelés biztosítására alkalmazott rendszerek leírása.
3. A KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE
Adott esetben a 16. cikkel összhangban a szardellák kirakodására kijelölt kikötők jegyzéke.
4. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS
A 14. cikknek való megfelelés biztosítására alkalmazott rendszerek leírása.
5. A KIRAKODÁSOK ELLENŐRZÉSE
A 14., 15. és 16. cikkben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés biztosítására alkalmazott bármely létesítmény és rendszer leírása.
6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK
A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok meghatározzák a következő esetekben követendő eljárásokat:
a)
a tengeren és a szárazföldön végzett vizsgálatok;
b)
a szardellára vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programért felelős, más tagállamok által kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció;
c)
közös felügyelet és az ellenőrök cseréje, ideértve a más tagállamok felségvizein működő ellenőrök hatáskörének meghatározását.
III.MELLÉKLET
EGYEDI ELLENŐRZÉSI TELJESÍTMÉNYSZINTEK
CÉLKITŰZÉS
1. Minden tagállam egyedi ellenőrzési teljesítményszinteket határoz meg e melléklettel összhangban.
STRATÉGIA
2. A halászati tevékenységek vizsgálata és felügyelete a vélhetően szardellát zsákmányoló hajókra irányul. Az ellenőrzési és felügyeleti rendszer hatékonysága ellenőrzésének kiegészítő eszközeként a szardellák szállítását és értékesítését szúrópróbaszerűen is kell vizsgálni.
PRIORITÁSOK
3. A halászeszközök különböző típusait különböző prioritási szintekbe kell sorolni attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Ezért minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.
CÉLSZINTEK
4. A tagállamok legkésőbb e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül megkezdik ellenőrzési ütemterveik végrehajtását az alábbi célszintek figyelembevételével.
A tagállamok meghatározzák és ismertetik mintavételezési stratégiájukat.
A Bizottság kérésére a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az általuk alkalmazott mintavételi tervet.
a) A kikötői ellenőrzés mértéke
Általánosságban véve legalább olyan szintet kell elérni, mint amilyet a szúrópróbaszerű mintavétel eredményezne, amelynek során az ellenőrzések kiterjednek legalább a tagállamban zajló szardella-kirakodások 20%-ára.
b) A forgalomba hozatal ellenőrzésének mértéke
Az árverésen eladásra kínált szardella-mennyiségek 5%-át kell ellenőrizni.
c) A tengeren végzett ellenőrzés mértéke
Rugalmas cél: az egyes területeken folytatott halászat részletes elemzését követően kell meghatározni. A tengeren végzett ellenőrzések teljesítményszintjeit a szardella-gazdálkodási területeken eltöltött járőrnapok számában kell meghatározni, lehetőség szerint külön-külön meghatározva az egyes részterületeken eltöltött járőrnapok számát.
d) A légi megfigyelés mértéke
Rugalmas cél: az egyes területeken végzett halászati tevékenység részletes elemzését követően és a tagállam rendelkezésére álló erőforrások figyelembevételével kell meghatározni.