Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikkének (5) bekezdésére, valamint 67., 74., 196. és 222. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a kémiai, biológiai, radiológiai vagy nukleáris terroristafenyegetések következményeinek megelőzése és korlátozása érdekében történő Európai Unión belüli együttműködés javításáról szóló, 2002. december 20-i tanácsi és bizottsági programra (CBRN 2002 program)(1),

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározatra(2) és annak a 2008/919/IB tanácsi kerethatározattal történt módosítására(3),

–  tekintettel a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló 2003-as EU-stratégiára,

–  tekintettel az „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” című 2003-as európai biztonsági stratégiára, amelyet a brüsszeli Európai Tanács 2003. december 12-én hagyott jóvá, valamint az EU 2010-es belső biztonsági stratégiájára(4) és az arról szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0673),

–  tekintettel a terrorfenyegetések és terrortámadások következményeivel foglalkozó 2004-es uniós szolidaritási programra(5),

–  tekintettel a brüsszeli Európai Tanács által 2005. december 1-jén elfogadott 2005-ös terrorizmus elleni uniós stratégiára(6) és az azt végrehajtó cselekvési tervre(7),

–  tekintettel a 2005. január 18–22. között Japánban megrendezett, a katasztrófák csökkentéséről szóló világkonferencián elfogadott hyogói cselekvési keretre (2005–2015)(8),

–  tekintettel a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra(9), különösen abból a CBRN Emap projekthez nyújtott finanszírozásra(10),

–  tekintettel a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozatra(11),

–  tekintettel a közösségi polgári védelmi mechanizmus létrehozásáról szóló, 2007. november 8-i 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozatra (átdolgozás)(12),

–  tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvre(14), különösen a határokon átnyúló hatást kiváltó intézkedések esetén, amely – többek között – iránymutatásokat állapít meg a kritikus infrastruktúrák uniós szintű védelmére szolgáló kapacitások növelésével kapcsolatos integrált megközelítésre vonatkozóan, ideértve a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN), valamint javaslattételi és koordinációs feladattal ruházza fel a Bizottságot e kritikus infrastruktúrák védelmének javítása érdekében,

–  tekintettel a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítése – az EU CBRN cselekvési terve című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0273),

–  tekintettel a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonság európai unióbeli növeléséről és az uniós CBRN cselekvési terv jóváhagyásáról szóló 2009. november 30-i tanácsi következtetésekre(15),

–  tekintettel a stockholmi programra (A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa)(16),

–  tekintettel „Az EU terrorizmusellenes politikája: legfőbb eredmények és jövőbeni kihívások” című közleményre (COM(2010)0386),

–  tekintettel „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2010)0171),

–  tekintettel a CBRN témáival, valamint a katasztrófamegelőzéssel és -elhárítással foglalkozó korábbi állásfoglalásaira, és ennek kapcsán a közelmúltbeli, haiti földrengésről szóló 2010. február 10-i állásfoglalására(17), amely egy uniós polgári védelmi erő létrehozására szólít fel,

–  tekintettel a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló bizottsági közleményről szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a CBRN-támadás esetén a felkészültségről és a reagálásról szóló tanácsi következtetéstervezetekre irányuló, a Tanács elnökségének 2010. október 25-i felülvizsgált javaslatára, amelyet az EU CBRN cselekvési tervében(19) foglalt vészhelyzeti tervezés javítását célzó H.29. sz. cselekvésben meghatározott célok alapján vázoltak fel, a Tanács által 2010. november 8-án elfogadottak szerint,

–  tekintettel A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2010)0600),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0349/2010),

A.  mivel az EU hivatkozhat a CBRN-programokban való hosszú távú, a 2001. október 19-i genti Európai Tanács és a 2001. december 13–14-i laekeni Európai Tanács következtetéseivel kezdődő szerepvállalására; mivel a CBRN-programot 2002-ben fogadták el, majd azt 2004-ben felváltotta az EU szolidaritási programja, és mivel az új uniós CBRN cselekvési tervet a Tanács 2009. november 12-én elfogadta,

B.  mivel a CBRN-katasztrófák – akár balesetből, akár terrortámadásból erednek – komoly fenyegetést jelentenek az EU-ban élők biztonságára és egészségére, hiszen az alapvető infrastruktúrák és a kormányzati kapacitások összeomlása révén hatást gyakorolnak életükre, a környezetre és vagyonukra, ideértve a kulturális örökségüket, valamint a társadalom működésére is egy vagy több uniós tagállamban,

C.  mivel a Tanács és a Bizottság egybehangzó becslései szerint a CBRN-anyagokhoz köthető incidensek száma – beleértve a terrorista cselekményeket is – eddig viszonylag alacsony, és mivel a CBRN-anyagokhoz köthető katasztrófák többsége ipari balesetekre vagy a veszélyes kórokozók számának növekedésére és globális elterjedésére vezethető vissza,

D.  mivel folyamatosan fennáll a veszélye a CBRN-katasztrófák európai uniós területen történő bekövetkezésének, legyen szó balesetről vagy szándékos cselekményről, és ez súlyosan veszélyezteti az alapvető jogok és szabadságok maradéktalan érvényesülését, továbbá ellentétes a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakításának és fejlesztésének ígéretével,

E.  mivel a legnagyobb CBRN-veszély a CBRN-anyagok terrorszervezetek általi terjesztéséből ered, és mivel ezért egy fontos intézkedés az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szabályok megerősítésére és a leszerelésre vonatkozik, valamennyi vonatkozó szerződés és nemzetközi megállapodás általános és teljes végrehajtása (például az Atomsorompó Szerződés a vegyi fegyverekről szóló egyezmény és a biológiai fegyverekről szóló egyezmény), továbbá a hasadóanyagok fegyverkészítés céljából való előállítását tiltó egyezményről szóló megállapodás tető alá hozása révén,

F.  mivel a fegyverek és robbanóanyagok, valamint a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek illegális célból történő előállítása, birtoklása, megvásárlása, szállítása, eladása és használata, továbbá a biológiai és vegyi fegyverekre irányuló kutatás és fejlesztés és a robbanóanyagok, tűzfegyverek és más fegyverek előállításának és használatának oktatása része a terrorizmus és a terroristakiképzés uniós definíciójának, amire a 2002/475/IB és a 2008/919/IB tanácsi kerethatározatok is utalnak,

G.  mivel a CBRN-anyagokra vonatkozó intézkedések az EU terrorizmus elleni stratégiájának sarokkövei, és mivel ezért 2009. november 30-án a Tanács elfogadta az EU CBRN cselekvési tervét,

H.  mivel a piacon a vásárlók számára széles körben elérhető bizonyos vegyi anyagok nem rendeltetésszerű, házi készítésű robbanóanyagok prekurzoraiként történő felhasználásának problémája terrorista cselekmények és más bűncselekmények sorozatát indíthatja el az EU-ban; mivel ez szükségessé teszi a robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0473) végrehajtásának szigorú nyomon követését és ellenőrzését,

I.  mivel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően a felelősségek új egyensúlyi rendszere alakul ki a védelmi szakértelem területén is egyrészt a különböző uniós intézmények, másrészt az EU és tagállamai között; mivel egy ilyen új keretrendszer létrehozása hosszú folyamat, ami a közös értékekben és célokban való egyetértést igényel,

J.  mivel elviekben a tagállamok felelnek a CBRN-politikáért, de mivel mindemellett uniós szinten szoros együttműködésre és összehangolásra van szükség,

K.  mivel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása lehetőségeket kínál az EU átfogó válságkezelésének javítására a Stabilitási Eszköz (IfS) keretébe tartozó cselekvések révén,

L.  mivel az uniós CBRN cselekvési terv révén hatékony együttműködésnek kell kialakulnia a CBRN-kockázatok kezelésére és a szükséges válaszlépések kidolgozására vonatkozó nemzeti és uniós kezdeményezések között, amelynek révén egyszerre erősödik a Bizottság és a tagállamok közti horizontális és az uniós szintű és nemzeti eszközök közötti vertikális koordináció, növelve az információmegosztás és a bevált gyakorlatok cseréjének hatékonyságát és sebességét, elősegítve elemzési jelentések készítését minden szakaszban, a közös tervezést, az operatív eljárások kidolgozását, az operatív gyakorlatokat és a meglévő erőforrások költséghatékony csoportosítását,

M.  mivel számos uniós bűnüldöző ügynökség kap szerepet a CBRN-intézkedésekben, például az Europol az európai bombaadatbázis és a robbanóanyagok, valamint a CBRN-anyagok korai előrejelzési rendszerének kidolgozása révén; mivel emiatt megfelelő eljárásokat kell kialakítani az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek ellenőrzési jogának gyakorlására, amint azt például az EUMSz. 88. cikke is előírja,

N.  mivel az EU-ban és globálisan egyre gyakrabban előfordulnak egészségügyi kockázatok és a velük kapcsolatos veszélyes kórokozók, amint azt a H1N1-járvány közelmúltbeli kitörése is bizonyítja,

O.  mivel többek között a határokon átnyúló CBRN-események környezetszennyezést és -fertőzést okozhatnak, ami helyreállítási és méregtelenítési stratégiák beillesztését teszi szükségessé az uniós CBRN-szakpolitikába,

P.  mivel az új uniós CBRN-szakpolitika általános célja, hogy „csökkentse az Európai Unió polgárainak váratlan CBRN-események miatti veszélyeztetettségét”, és mivel ez „a váratlanul bekövetkező CBRN-események valószínűségének csökkentésével, valamint – amennyiben bekövetkeznek – hatásaik csökkentésével” érhető el,

Q.  mivel a Bizottság „az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című közleményében(20) elismeri, hogy az intézkedéseket a gyors válaszadás érdekében uniós szinten és globálisan kell összehangolni, valamint kötelezettséget vállal a járványokra – többek között a bioterrorizmushoz hasonló szándékos cselekvésekre – vonatkozó készültségi és válaszadási mechanizmusok javítására,

R.  mivel a nukleáris technológiához és elődeihez képest a biológiai anyagok (pl. a lépfene) olcsóbbak, könnyebben beszerezhetők és terjeszthetők, ami lehetővé teszi az egészségre és a környezetre – többek között a mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra –szörnyű, hosszú távú kockázatot jelentő nem megszokott terrortámadások kivitelezését,

S.  mivel az elsőként beavatkozó szervezetek, többek között a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat a személyes biztonság kockáztatása nélkül nem tud a CBRN-esemény helyszínén segíteni az áldozatoknak, amennyiben orvosi ellenintézkedések és megfelelő képzés formájában nem kapott a kitettség előtt védelmet,

T.  mivel az orvosi ellenintézkedések regionális tartalékkészletei a közegészség védelme és a gazdasági megfontolások kiegyensúlyozása révén megfelelő védelmet nyújtanak a polgároknak, és egyben biztosítják a tagállami felelősséget és szolidaritást is,

U.  mivel az Egészségügyi Világszervezet globális vészjelző és elhárító programja(21) révén próbálja megerősíteni a biológiai biztonságot, valamint a veszélyes és újonnan megjelenő kórokozókkal kapcsolatos járványok kitörésére való készültséget,

V.  mivel tagállamain és a Bizottságon keresztül az EU aktív résztvevője a globális egészségbiztonsági kezdeményezés azt célzó megbeszéléseinek, hogy összehangolt globális fellépés történjen a közegészségügyi készültség megerősítése, valamint a nemzetközi biológiai, vegyi és radionukleáris terrorizmus fenyegetésére való válaszadás terén,

W.  mivel a vegyi, biológiai, radiológiai, valamint a nukleáris biztonságot nem csupán terrortámadások vagy gondatlanság fenyegetik, hanem a tenger mélyére dobott második világháborús vegyi fegyverek és az EU-ban található nukleárishulladék-telepek által jelenleg szennyezett területek is,

X.  mivel a megfelelő szintű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság az EU-ban függ a harmadik országokban alkalmazott biztonsági szinttől is,

Y.  mivel az új terrorcselekmények tervezése során használt új technológiákból eredően új fenyegetések érhetik a biztonságot, és közben a biztonsági előírásokat nem illesztik elég gyorsan a technológiai fejlődéshez,

Z.  mivel a szükséges és kielégítő biztonsági követelmények meghatározásához a jelenleg érvényes különböző biztonsági előírások alapos felülvizsgálatára van szükség,

AA.  mivel az új uniós CBRN cselekvési terv három fő részből áll: megelőzés, felderítés, felkészültség és reagálás, továbbá tartalmaz egy negyedik fejezetet a CBRN megelőzésre, felderítésre és reagálásra vonatkozó fellépésekről; és mivel a kockázatértékelési tanulmányok, válaszok és ellenintézkedések megfelelő végrehajtásának biztosításához alapvetően fontos, hogy mindegyik szakasz jelentőségét elismerjük a CBRN-anyagokkal foglalkozó átfogó és határokon átnyúló megközelítés elfogadásakor, például a mérhető célok és fellépések megfelelő elosztása révén minden egyes szakaszban,

AB.  mivel a jelenlegi uniós CBRN cselekvési tervben a Bizottság által javasolt és a Tanács által végrehajtott módosítások gyengítik a cselekvési tervet, megszüntetve a tagállami kötelezettségvállalás kötelező voltát és enyhítve az elrendelt intézkedéseket, amelyek közül így sok nemzeti szinten marad, ahelyett, hogy uniós hatáskört kapna, továbbá gyengítik végrehajtásuk Bizottság által történő nyomon követését és ellenőrzését is, néha elmulasztva még a Bizottság „érdekelt félként” való szerepeltetését is a tagállamok mellett,

Általános iránymutatások

1.  megjegyzi, hogy az uniós CBRN cselekvési terv túllép a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően a tagállamok és az EU között kialakult új hatáskörmegosztáson, amint azt az EUSz. 5. cikke az átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elve kapcsán kimondja; rámutat arra, hogy az uniós CBRN cselekvési terv a megosztott belső hatáskörök területéhez tartozik a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége, a közös biztonsági kérdések és a közlekedés (EUMSz. 4. cikk); a polgári védelmi intézkedések (EUMSz. 196. cikk) és az Unió külső fellépései (EUSz 21. és 22. cikk) vonatkozásában;

2.  rámutat azonban, hogy a közös CBRN biztonsági rendszer kivitelezésének nem szabad csökkentenie a tagállamok ezen a politikai területen meglévő hatáskörét;

3.  úgy véli, hogy a cselekvési terv a nemzeti és európai kezdeményezések összekapcsolásának fontos eszköze a CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) fenyegetések elleni küzdelemben;

4.  elismeri, hogy rendkívül fontos a vonatkozó szakértelem átadása, valamint a biztonságra és a védelemre irányuló, az EU intézményei által végrehajtott és/vagy tagállami erőfeszítések megkettőzésének, töredezettségének és inkonzisztenciájának elkerülése, hiszen az élethez való alapvető jog van fenyegetve és óvatlanság és a lazaság következményei nem ismernek határokat;

5.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak olyan egyedi mechanizmusok (szabályozási, jogalkotási vagy nem jogalkotási eszközök) létrehozásával kell erősítenie a közös megközelítést a CBRN megelőzés, felderítés és reagálás terén, amelyek kötelező együttműködést és segítségnyújtást írnak elő baleset vagy terrortámadás okozta CBRN-katasztrófák esetén; emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények fő célja a nemzeti és nemzetközi válaszadás hatékonyságának biztosítása CBRN-balesetek vagy terrortámadások esetén, az uniós szolidaritás alapján, koordinált módon, a Bizottság égisze alatt és páneurópai megoldások révén;

6.  emlékeztet arra, hogy az uniós CBRN cselekvési terv lehetőséget kínál arra, hogy az EU és tagállamai megtalálják az ahhoz szükséges jogalkotási eszközöket, hogy ténylegesen alkalmazzák az EUMSz. 222. cikkében szereplő szolidaritási záradékot, és hogy a tagállamokat tájékoztatni kell egymás terveiről és bevált gyakorlatairól az akár véletlenül, akár szándékosan előidézett CBRN-katasztrófák kezelése és elhárítása érdekében, hogy összehangolt és hatékony segítséget tudjanak nyújtani egymásnak;

7.  hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a Bizottság normatív és szabályozási beavatkozásainak hatókörét, hiszen az uniós CBRN cselekvési terv jelenlegi változata meglehetősen bizonytalan szerepet szán neki számos hivatkozott cél és fellépés kapcsán; sürgeti ezért, hogy a Bizottság terjesszen elő jogalkotási javaslatokat, lehetőleg a cselekvési tervben szereplő valamennyi területen; hangsúlyozza továbbá, hogy csak akkor lehet áthidalni az egyes tagállamok által tett erőfeszítések között tátongó szakadékokat, ha a Bizottságnak erős szabályozói szerepet biztosítunk;

8.  sürgeti, hogy a tagállamok CBRN-ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségvállalásai lépjenek túl a bevált gyakorlatok és információk egyszerű megosztásán, és a technológiákat és infrastruktúrákat is osszák meg/egyesítsék a megkettőződés és az erőforrások pazarlásának elkerülése, továbbá az uniós szintű, értékes és költséghatékony szinergiák kialakítása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a CBRN katasztrófák észlelésének és megelőzésének, valamint a CBRN anyagok EU-n belüli szállításának módszertanáról és a válaszlépésekről, beleértve a CBRN-hez kapcsolódó információk megosztását és a határokon átnyúló segítségnyújtást is;

9.  bátorítja a belső biztonság terén előrehaladottabb államokat, hogy e terület érzékeny és egyértelműen nemzeti jellege ellenére osszák meg információikat, technológiájukat és infrastruktúrájukat, és kezdjenek a fentiek szerint közös stratégiai projekteket; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozzanak létre rendszeresen frissített adatbázist a CBRN-incidensek esetén a tagállamok rendelkezésére álló orvosi ellenintézkedésekről, segítsék elő a meglévő kapacitások megosztását és gondoskodjanak a fent nevezett ellenintézkedések megtérülő megvásárlására vonatkozó összehangolt politikáról;

10.  uniós minőségi és biztonsági előírások kidolgozására, valamint egy CBRN biztonsági felszerelések és technológiák hitelesítését végző uniós rendszer és laboratóriumi hálózat létrehozására hív fel; rámutat, hogy az ártalmas anyagokat is felhasználó létesítményekben alkalmazott személyzet tekintetében szigorú biztonsági előírásokat és munkaerő-felvételi eljárásokat kell alkalmazni; felszólít a legjobb tudás és szakértelem megosztására és felhasználására, mind a polgári, mind pedig a katonai területről; hangsúlyozza, hogy – ismét a Bizottság vezetésével – az alkalmazott kutatás és az uniós dimenzióval bíró nagy demonstrációs programok végrehajtása érdekében biztosítani kell a szükséges kutatási és fejlesztési támogatást, és – figyelembe véve e piac töredezettségét – a polgári biztonság területén uniós iparpolitikára van szükség, amely ösztönzi a vállalkozások közti együttműködést az EU-ban, és növelni kell a kis- és középvállalkozások/kis- és közepes méretű iparágak számára nyújtott támogatást, mivel azok az innovációs tevékenységek jelentős részét adják a hetedik keretprogram „Biztonság” témájában, továbbá erőfeszítéseket kell tenni az európai vállalkozások közötti együttműködés (különösen a határokon átnyúló együttműködés) ösztönzésére; olyan átfogó projektirányítási kapacitás kialakulását szeretné látni, amely képes kezelni a CBRN biztonsági projektek valamennyi szempontját, és kiterjed a CBRN-fenyegetés teljes ciklusára (megelőzés, felderítés és reagálás); felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy, az európai biovédelmi ipar fejlesztését célzó stratégiára vonatkozóan;

11.  üdvözli, hogy a Bizottság, az ESA és az EDA között létrejött, a biztonsági és védelmi kutatásokra vonatkozó európai keret-együttműködés (EFC) égisze alatt foglalkoztak a CBRN elleni védelemmel; hangsúlyozza, hogy a Bizottság által a hetedik keretprogram részeként eszközölt, védelmi kutatással és technológiával kapcsolatos beruházások, illetve a polgári biztonsággal kapcsolatos kutatási beruházások közötti kiegészítő jelleg összehangolása és a szinergia érdekében az EFC-n belül, valamint a nemzeti és uniós szintű cselekvések keretében megvalósuló információcserére vonatkozó jogi feltételek hatékony javítására van szükség, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i, 2006/971/EK tanácsi határozatban(22) megállapítottakkal összhangban; európai dimenzióval rendelkező, a létesítmények biztonságára vonatkozó alkalmazott kutatás megkezdésére szólít fel a helyi közösségek és a környezet védelme érdekében, továbbá nagyléptékű demonstrációs programok elindítására; ösztönzi a CBRN fenyegetések elleni küzdelemre szakosodott szakértői központok létrehozását és a kutatók mobilitását;

12.  ragaszkodik ahhoz, hogy vezessenek be megfelelő biztosítékokat és biztonsági intézkedéseket a tagállamok közös adatbázisai és az érzékeny kutatási adatok kezelése tekintetében, mert az adatbiztonságon alapuló megközelítés elősegítené az együttműködés megerősödését, valamint a tagállamok hatóságai és szervei közötti információcserét;

13.  hangsúlyozza a fokozott felkészültség fontosságát, továbbá a nemzeti képességek és vagyon rendszeres felmérésére, valamint a tagállamok közötti közös gyakorlatok végrehajtására szólít fel;

14.  egy európai válságreagálási mechanizmus sürgős létrehozására szólít fel, amely a Bizottság szolgálataira épül, és amely összehangolja a polgári és katonai eszközöket annak érdekében, hogy az EU gyors választ tudjon adni a CBRN-katasztrófák kezelése terén; ismét felhív a jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmuson alapuló uniós polgári védelmi erő létrehozására, melynek keretében az Unió egyesíteni tudja a vészhelyzeti segítségnyújtáshoz – beleértve a 24 órán belül történő humanitárius segítségnyújtást is, amennyiben CBRN-katasztrófa történik az EU területén vagy azon kívül – szükséges erőforrásokat; hangsúlyozza, hogy a vészhelyzetek proaktív megelőzését/valós idejű ellenőrzését és a CBRN-katasztrófák kezelése érdekében történő operatív kötelezettségvállalásokat/koordinálást lehetővé tevő megfelelő és hatékony hálózat létrehozása érdekében megfelelő kapcsolatokat és partnerséget kell kialakítani az Europol, az Interpol és a tagállamok nemzeti bűnüldöző hatóságai között, és a Bizottság részére is jelentést kell tenni; emlékeztet „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: Europe aid” című, 2006. évi Barnier-jelentésre, amelyet a Parlament határozottan támogatott, és e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló új hajlandóságát, hogy létrehozza az Európai Vészhelyzeti Reagálási Kapacitást, amint azt „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe”(23) című bizottsági közlemény (COM(2010)0600) tartalmazza;

15.  felhív a technológiák katonai-polgári kettős felhasználására, hiszen az szinergiák lehetőségét hordozza magában; bátorítja az együttműködést – jól meghatározott stratégiai együttműködés keretei között, a bevált gyakorlatok cseréje, a szakértők közötti szervezett párbeszéd és a kapacitások közös fejlesztése révén – az Európai Védelmi Ügynökséggel, a NATO országaival (közöttük az USA-val és Kanadával), valamint a CBNR biztonság terén élenjáró harmadik országokkal; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a CBNR biztonsággal kapcsolatos incidensek megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem keretében az Európai Unió tagállamai közös gyakorlatokat hajtsanak végre, amelyekben részt vesznek a fegyveres erők, a polgári védelem erői és a polgári védelem uniós mechanizmusa;

16.  megjegyzi, hogy most a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozaton alapuló jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus a megfelelő eszköz a CBRN-katasztrófák kezelésére, és hangsúlyozza, hogy e struktúrának kell fórumot biztosítania a CBRN-katasztrófákra való felkészülésre és válaszadásra vonatkozó, vészhelyzeti döntések meghozatalához; megjegyzi azonban, hogy e cél elérése és a megfelelő megelőzés és felderítés biztosítása érdekében együttműködést kell kialakítani a polgári védelmi szervezetekkel, a hírszerzéssel és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint a biztonsági szolgálatokkal, a katonai hírszerző és végrehajtó központokkal minden tagállamban és uniós szinten is, például a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal, a Politikai és Biztonsági Bizottsággal és a Közös Helyzetértékelő Központtal (SitCen); emlékeztet továbbá a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) szerepére, amelynek feladata, hogy elősegítse, támogassa és erősítse a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti operatív együttműködést a belső biztonság terén;

17.  emlékeztet arra, hogy a Közös Helyzetelemző Központot (SitCen) az új Külügyi Szolgálaton belül helyezték el, és személyzete jórészt a tagállami hírszerző és rendvédelmi szolgálatoktól származik; hangsúlyozza, hogy a központ szerepe rendkívül fontos a nemzeti válságkezelő központok támogatása szempontjából;

18.  felszólítja a tagállamokat, hogy – a Bizottság felügyelete mellett – hangolják össze erőfeszítéseiket, és ezáltal fokozzák a polgári védelem terén meglévő eszközök, képességek és technológiák interoperabilitását, az új szolidaritási záradék hatékony alkalmazása érdekében egy CRBN-katasztrófa bekövetkezése esetén;

19.  hangsúlyozza, hogy az uniós polgári védelmi kapacitás erősítésének magában kell foglalnia a kettős használatú technológiák, infrastruktúrák és képességek feltárását, valamint a stratégiai együttműködést az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA), az Európai Űrügynökséggel (ESA), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA), a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel (OPCW) és más kiemelkedő nemzetközi CBRN-központokkal és programokkal;

20.  sürgeti a tagállamokat, hogy jelöljenek ki vagy hozzanak létre egy olyan nemzeti hatóságot, amely CBRN-támadás vagy -katasztrófa esetén a fő koordinátor szerepét töltené be az összes érintett nemzeti és helyi intézmény között, és felelős lenne az ilyen esemény elhárítására tett minden ellenintézkedésért;

21.  egyetért azzal a megállapítással, hogy a kémiai, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) támadások komoly veszélyt jelentenek az EU-ban élők biztonsága számára; ezért minden olyan intézkedést támogat, amely a CBRN-támadásokkal szemben nagyobb védelmet nyújt;

22.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a nemzetközi emberi jogi jogszabályok, az alapvető jogokra vonatkozó európai jogszabályok, valamint a kapcsolódó elvek és értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni, ideértve a jogállamiság elvét is; emlékeztet, hogy tiszteletben kell tartani a környezettel kapcsolatos ügyekben a nyilvánosság információhoz való hozzáféréséről, döntéshozatalban történő részvételéről és a bírósági felülvizsgálathoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény elveit;

23.  emlékeztet, hogy annak megakadályozása, hogy a terroristák hozzáférjenek CBRN-anyagokhoz, fő prioritás mind a jelenlegi 2005-ös terrorizmus elleni uniós stratégiában, mind a következőben, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló 2003-as uniós stratégiában is; kéri ezért, hogy az EU terrorizmus elleni koordinátora készítsen rendszeresen jelentést a Parlament számára, a megfelelő és illetékes uniós ügynökségek és szakértők segítségével, minden lehetséges Unión belüli vagy az uniós polgárokat és érdekeket máshol veszélyeztető CBRN-kockázat és fenyegetés mértékéről; ragaszkodik ahhoz, hogy tovább kell pontosítani a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő különböző uniós és nemzeti szervek szerepét; elismeri ennek kapcsán a COSI és a SitCen szerepét a koordinálásban; kéri a Parlamentet, mint az EU egyetlen közvetlenül, demokratikusan megválasztott testületét, hogy jogosultságai keretében biztosítsa e két testület demokratikus ellenőrzését, és ennek érdekében haladéktalanul és teljes körűen tájékozódjon tevékenységükről oly módon, hogy továbbra is biztonságosan működhessenek;

24.  sürgeti az uniós intézményeket, hogy őrizzék meg a demokratikus ellenőrzést és az átláthatóságot az uniós CBRN cselekvési terv valamennyi részének kidolgozásában és végrehajtásában, tiszteletben tartva a közbiztonságra és a CBRN-katasztrófákhoz kapcsolódó hétköznapi veszélyekre vonatkozó összes információhoz és releváns dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés jogát;

25.  felszólít arra, hogy érvényesítsék a CBRN cselekvési tervben szereplő intézkedéseket az EU valamennyi külpolitikai, harmadik országokkal való gazdasági együttműködési és politikai párbeszédre irányuló eszközében (beleértve az uniós tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni záradékokat is); sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy harmadik országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszédeik során minden rendelkezésre álló eszközt vessenek be a CBRN-balesetek felderítésére és megelőzésére – ideértve az információk megosztását –, valamint kezelésére vonatkozó előírások elterjesztésére a harmadik országokban, amint azt a cselekvési terv is tartalmazza;

26.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belüli és kívüli biztonság között szoros kapcsolat áll fenn és az úgynevezett „tükörhatás” érvényesül; üdvözli ezzel kapcsolatban a CBRN regionális kiválósági központok fellépését az Európai Unión kívüli, feszültségekkel terhes övezetekben, amely fellépés célja a szakértői munka hálózattá fejlesztése, a CBNR-anyagok kivitele során végzett ellenőrzés kapacitásának javítása és az ilyen anyagokkal való illegális kereskedelem megelőzése, valamint a nevezett államok jogszabályozási eszközeinek megerősítése és az e téren folytatott regionális együttműködés fokozása; bátorítja, hogy Európában a kötelező biztonsági és bizalmassági szabályok tiszteletben tartásával képezzenek ki a kockázatokat jelentő országokkal foglalkozó nemzetközi szakértőket;

27.  sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy álljanak ellen a további szabályozás alól kibújni kívánó ipar és más érdekelt felek részéről érkező, várható nyomásnak (amely az uniós CBRN cselekvési terv bizottsági és tanácsi változatának összevetéséből egyértelműen kiviláglik); úgy véli, hogy komolyan figyelembe kell venni a javasolt szabályozási intézkedések minőségével és hatásával kapcsolatos iparági aggodalmakat, nem tévesztve ugyanakkor szem elől azt, hogy az Európában élő emberek élethez, szabadsághoz és biztonsághoz való joga és társadalmaik lehetnek veszélyben; hangsúlyozza a CBRN-anyagok egész EU-ra kiterjedő felügyelete és védelme biztosításának, valamint a baleset által vagy szándékosan előidézett katasztrófákra adott uniós válaszlépések hatékonyságának elsőbbségét, valamint az ilyen fenyegetések megszüntetése érdekében végzett munka fontosságát;

28.  felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt az uniós CBRN cselekvési terv végrehajtásának szakaszaiban, e vonatkozásban együttműködve a cselekvési tervben foglalt fellépéseket és célokat konkrét lépésekre lefordító uniós szervekkel, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság minden tagállamban garantált legyen;

Megelőzés

29.  kéri a Bizottságot, hogy a CBRN-anyagok uniós listáinak összeállításával és rendszeres frissítésével kapcsolatban vállalja a fő egyeztető és ellenőrző szerepét, miáltal a Bizottságnak kellene egy ésszerű ütemtervet meghatároznia; kitart amellett, hogy a listáknak minden egyes CBRN-anyag vonatkozásában tartalmazniuk kell a lehetséges megelőző és válaszintézkedéseket, az adott anyag veszélyességével és lehetséges rosszindulatú felhasználásával és a sebezhetőséggel összhangban;

30.  véleménye szerint az uniós CBRN cselekvési tervnek a veszélyes CBRN-létesítményekre vonatkozó értékelési kritériumok esetén szigorúbb kockázatalapú normákat kell meghatároznia, és hangsúlyozza a nemzeti hatóságoknak ezen létesítmények rendszeres ellenőrzésével kapcsolatos szerepét és feladatát, mivel a Tanács által módosított és elfogadott cselekvési tervben szereplő „kritériumok” önmagukban egyszerűen nem elegendők, és megdöbbentően alacsony normákat szabnak meg, ami a CBRN-anyagokat kezelő szervezetekre, érintett tagállami hatóságok és uniós szervek alacsony szintű felelősségével párosul; megjegyzi továbbá, hogy minden meghozott intézkedésnek arányosnak kell lennie a valószínűsíthető kockázattal;

31.  hangsúlyozza, hogy a veszélyes CBRN-létesítményekre vonatkozó biztonsági intézkedéseknek és követelményeknek az egész Unió területén pusztán „helyes gyakorlatokat tárgyaló dokumentumok” helyett uniós szabályozás hatálya alá kell tartozniuk, az uniós szerveket, a tagállami hatóságokat és a veszélyes CBRN-anyagokat kezelő szervezeteket bevonó, következetes konzultációs eljárás révén; sürgeti, hogy e szabályozás elfogadásáig és hatálybalépéséig a Bizottság kapjon nagyobb ellenőrző és felügyeleti szerepet;

32.  üdvözli a Közös Kutatóközpont (JRC) által a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) programjainak és nukleáris ellenőrzéseinek támogatására tett kezdeményezéseket; javasolja az adatbázisok és a kutatási eredmények kölcsönös cseréjét a tagállamok hasonló adatbázisaival és kutatási eredményeivel;

33.  támogatja az olyan stratégiák kidolgozását, amelyek célja a vállalkozások, a tudományos és egyetemi szféra és a pénzintézetek ösztönzése arra, hogy munkájuk és tevékenységeik során fordítsanak figyelmet a CBRN anyagok elterjedésével és forgalmával kapcsolatos kockázatokra; véleménye szerint általánosan érvényes, hogy a bizalmas jelleg bizonyos biztonsági intézkedések hatékonyságának lényeges összetevője, ezért törekedni kell az intézkedések működőképességét veszélyeztethető bármely adatkiszivárgás kiküszöbölésére;

34.  úgy véli, hogy a veszélyes CBRN-anyagokat kezelő szervezetek tevékenységét a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak kell felügyelniük, és gondoskodniuk kell arról, hogy e szervezetek megfeleljenek a kockázatokon alapuló biztonsági és közbiztonsági normáknak, ami azt jelenti, hogy rendszeresen el kell végezni a veszélyes telephelyek megfelelő ellenőrzését;

35.  úgy véli, hogy az uniós CBRN cselekvési terv „Megelőzés” című részét úgy kellene módosítani, hogy az biztosítsa, hogy a vegyipar a veszélyes vegyi anyagokat kevésbé veszélyes alternatívákkal helyettesítse, amennyiben az tudományos, technológiai és környezetvédelmi szempontból lehetséges és a biztonság egyértelműen nő; elismeri, hogy az ilyen helyettesítésnek lehetnek gazdasági költségei és hatásai az adott iparágban, azonban sürgeti az EU-t, a tagállamokat és a magánszektort, hogy helyezzék előtérbe az uniós polgárok biztonságát; javasolja speciális kapcsolat kialakítását a hatályos REACH rendelettel(24), amire a cselekvési terv Bizottság által előterjesztett változata helyesen törekedett is; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatosan készítsen tanulmányt a REACH rendelet végrehajtásáról;

36.  hangsúlyozza, hogy a CBRN-anyagokkal kapcsolatos legnagyobb kockázatok a CBRN-anyagok terroristák révén történő elterjedéséből fakadnak; hangsúlyozza ezért, hogy a nemzetközi ellenőrző rendszereket hatékonyabbá kell tenni, továbbá javítani kell a határ- és exportellenőrzéseket;

37.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ösztönözzék valamennyi tagállamot a vegyi fegyverekről szóló egyezmény (CWC) és a biológiai fegyverekről szóló egyezmény (BWC) aláírására és az egyezményekből eredő kötelezettségeik teljesítésére, továbbá arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a BWC kiegészítő hitelesítési jegyzőkönyvének támogatására, amely tartalmazza a veszélyes biológiai anyagok és kórokozók jegyzékét, valamint rendelkezéseket fogalmaz meg a közzétételi nyilatkozatokra és az ellenőrző vizsgálatokra vonatkozóan; egyúttal arra sürgeti a tagállamokat, a Tanácsot, a Bizottságot és a nemzetközi közösséget, hogy a CWC hitelesítési mellékletének részeként állítsák össze a potenciálisan ártalmas vegyi anyagok jegyzékét, a fehér foszfort is ideértve;

38.  felszólítja továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy folytassák tevékenységeik fokozását a szerződésrendszer támogatása érdekében, különös tekintettel a vegyi anyagokról és a biológiai fegyverekről szóló egyezményekre, ezért felszólítja az EU valamennyi tagállamát, hogy vezessenek be szigorú tilalmat a biológiai és vegyi fegyverek előállítására és alkalmazására vonatkozóan, és szereljék le saját fegyvereiket;

39.  mivel tudatában van annak, hogy az elterjedés megnöveli a terrorista csoportok birtokába jutás veszélyét, bátorítja az EU-t, hogy folytassa erőfeszítéseit a nukleáris terrorizmus elleni küzdelem jogi kereteinek egyetemessé tétele érdekében, és bizonyosodjon meg a hatályos jogszabályok tiszteletben tartásáról; a nukleáris és radioaktív anyagok kereskedelme elleni küzdelem jegyében támogatja a – például a Földközi-tenger medencéjében fekvő – harmadik országokkal való együttműködést célzó projekteket; kéri, hogy az EU tegye egyetemessé a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezményt és a biológiai fegyverek betiltására vonatkozó normatívát, tekintettel a biológiai és vegyifegyver-tilalmi egyezmény felülvizsgálatáról 2011-ben tartandó konferenciára;

40.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be összehasonlítható adatokat, valamint a veszélyes CBRN-anyagok védelme és ellenőrzésének fokozása tekintetében az iparágakban tapasztalható európai helyzet átfogó értékelését, amely a vegyi fegyverekről szóló egyezmény, a biológiai fegyverekről szóló egyezmény és a CBRN-anyagokkal kapcsolatos egyéb nemzetközi eszközök végrehajtására vonatkozó valamennyi nemzeti jogszabály áttekintését is magában foglalja; ezen áttekintésnek be kell számolnia arról is, hogy a tagállamok és az iparágak milyen mértékben teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket; ugyanakkor elismeri, hogy olyan végrehajtási intézkedések, mint például a biológiai és a vegyi fegyverekről szóló egyezmények, elégtelennek bizonyulhatnak a CBRN-anyagok nem állami szereplők – nevezetesen terrorista hálózatok – általi alkalmazásából eredő kockázatok kezelésére;

41.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassa az uránt tartalmazó fegyverek fejlesztésének, előállításának, felhalmozásának, átadásának és alkalmazásának tilalmáról, valamint e fegyverek megsemmisítéséről szóló, meglévő egyezménytervezetet, és terjessze ezt az egyezményt az ENSZ tagországai elé aláírásra és ratifikálásra; felszólítja az EU tagállamait és az ENSZ-tagországokat, hogy vezessenek be moratóriumot a szegényített uránt tartalmazó fegyverek alkalmazására mindaddig, amíg megállapodás nem születik e fegyverek globális tilalmáról;

42.  ösztönzi a tömegpusztító fegyverek finanszírozása elleni intézkedések bevezetését, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében létrehozott mechanizmusok modelljét alapul véve;

43.  üdvözli a Bizottságnak a Stabilitási Eszköz keretében tett intézkedéseit, amelyek célja a CBRN-tevékenységek kezelése; véleménye szerint e tevékenységek kiegészítik a cselekvési tervet, és felszólítja a Bizottságot, hogy a projekteket terjessze ki más térségekre a volt Szovjetunión kívül is (SEDE); a Stabilitási Eszköz keretében szerzett tapasztalatokra építve felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé ajánlattételi felhívást a polgári laboratóriumok biztonságának és védelmének megerősítése céljából, a fegyverek jövőbeni terjedésének megelőzése érdekében;

44.  úgy véli, hogy az uniós CBRN cselekvési tervnek egyértelműen szorgalmaznia kell a mind a 27 tagállamban végrehajtandó biztonsági képzésre és szabványelőírásokra vonatkozó uniós iránymutatások kidolgozását, és biztosítania kell, hogy a veszélyes CBRN-anyagokat kezelő biztonsági személyzet – ideértve azon iparágak és kutatóközpontok személyzetét is, amelyekben a veszélyes CBRN-anyagok jelen vannak – külön képzési programban részesüljön, és hogy meghatározzák a CBRN-tisztviselőkkel szemben követelményeket (szerep, hatáskör, képzés); hangsúlyozza, hogy biztonsági és tudatosságnövelő képzést kell biztosítani azok számára, akik részt vesznek az első válaszlépések végrehajtásában;

45.  hangsúlyozza, hogy az uniós CBRN cselekvési terv jövőbeli rövid távú felülvizsgálata során nem egyszerűen az érintett iparágak önszabályozását kell előmozdítani, és pusztán magatartási kódexek elfogadását kell javasolni az iparágak számára, hanem ténylegesen fel kell szólítani a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki a veszélyes CBRN-anyagokat kezelő ágazatokra alkalmazandó európai iránymutatásokat és szabályozást;

46.  rendkívül fontosnak tartja a veszélyes CBRN-anyagokkal összefüggő valamennyi ügylet szoros nyomon követését az EU-ban, és az iparnak az ügyletek bejelentésére történő egyszerű „ösztönzése” helyett a Bizottságnak és a tagállamoknak az ügyletek szabályozására és nyomon követésére irányuló megfelelő jogi kereteken kellene dolgozniuk, ezáltal növelve a biztonság szintjét és garantálva valamennyi gyanús ügylet, valamint a CBRN-anyagokat érintő hiány vagy lopás megfelelő és gyors bejelentését; hangsúlyozza, hogy e rendeleteknek meg kell teremteniük a CBRN-anyagokat kezelő valamennyi ágazat teljes átláthatóságának megfelelő alapját, elszámoltathatóvá téve az iparágakat az ilyen ügyletekért; úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani a magánszféra szereplőire abban a tekintetben, hogy mennyire képesek érvényt szerezni a jelentéstételi kötelezettségük ellenőrzésére vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak, amelyek célja, hogy megfelelő felügyeletet gyakoroljanak felettük;

47.  hangsúlyozza, hogy a CBRN-anyagok szállításának és tárolásának biztonságossá tétele kétségkívül és szükségszerűen részét képezi az arra irányuló folyamatnak, hogy a lehető leginkább megnehezítsék az ezen anyagokhoz való hozzáférést, ily módon kezelve a CBRN-hez fűződő biztonsági problémákat;

48.   hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagok internetes kereskedelmével kapcsolatos kockázatok miatt további kutatásokra és egyedi fellépésekre van szükség;

49.  kéri a tagállamok és a Bizottság szerepeinek tisztázását az import/export szabályozás erősítése tekintetében; kéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre és biztosítsák a hatályos nemzetközi szabályok alkalmazását, illetve a Bizottságot, hogy töltsön be ellenőrző szerepet, mérje fel és számoljon be a megfelelésről; megjegyzi, hogy a technológia fejlődését figyelembe véve fontosnak tartja, hogy sor kerüljön a vonatkozó jogszabályok és előírások felülvizsgálatára és módosítására a CBRN-anyagok beszerzése, behozatala, értékesítése, biztonságos tárolása és szállítása tekintetében;

50.  hangsúlyozza, hogy tekintettel az európai országokban a postai csomagokban elhelyezett robbanóanyagokkal végrehajtott terrorcselekményekre, a küldemények kezelésével foglalkozó összes postai szolgáltató esetében meg kell erősíteni a meglévő ellenőrzési és biztonsági mechanizmusokat, illetve azokat létre kell hozni ott, ahol hiányoznak.

Felderítés

51.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságokkal együttműködve készítsen tanulmányt a CBRN-felderítés tényleges helyzetének és az atomerőművek biztonságosságának felmérésére az EU-ban és a szomszédságában, baleset vagy szándékos terrortámadás bekövetkezése esetén; arra biztatja a Bizottságot, hogy e felmérés eredményeire építve dolgozzon ki közös uniós iránymutatásokat arról, hogyan kell kezelni az ilyen baleseteket vagy szándékos támadásokat, ezen belül megtalálva az eszközöket annak biztosítására, hogy a tagállamok megfelelő emberi és anyagi erőforrásokat fordítsanak erre az erőfeszítésre;

52.  kéri a Megfigyelő és Információs Központ (MIC) szerepének megerősítését, amelyet korábban azzal a céllal hoztak létre az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, hogy biztosítsa az információk és a helyes gyakorlatok tagállamok közötti megfelelő cseréjét, amely páneurópai szabványok kialakulását eredményezi a CBRN-tevékenységek felderítésében;

53.  kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon, értékelje és évente tegyen jelentést a Parlamentnek a tagállamok megfelelőségéről, és kéri a nemzeti hatóságokat annak biztosítására, hogy a veszélyes CBRN-anyagokat kezelő érintett iparágak és szervezetek kövessék és teljesítsék a szabályokat és iránymutatásokat;

54.  alapvető fontosságúnak tartja megfelelő tanulmányok elkészítését – ezen belül az információcserét és az együttműködést gyorsító és megkönnyítő, ezáltal a közbiztonságot érintő fenyegetésre adott válaszlépések hatását fokozó módszerek értékelését – az összes érintett nemzeti és uniós szerv és érdekelt fél kötelező jellegű bevonása érdekében;

Felkészültség és reagálás

55.  kéri a Tanácsot, hogy a vészhelyzeti tervezés vonatkozásában a Bizottságot bízza meg a „koordinátor” szerepkörének betöltésével, hogy ellenőrző szerepet játszhasson, és ezáltal biztosítsa a helyi és nemzeti vészhelyzeti tervek meglétét; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak el kell látnia e tervek őrzőjének szerepét is, hogy a legjobb helyzetbe kerüljön a lehetséges hiányosságok azonosításához, és a megfelelő – az illetékes hatóságoknál gyorsabb – fellépéshez;

56.  üdvözli a szándékot az EU polgári védelmi kapacitásának erősítésére; mindazonáltal megállapítja, hogy számos uniós tagállam honvédelmi minisztériuma szerez magas szintű gyakorlati tapasztalatot a CBRN-katasztrófák kezelésében; e tekintetben felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, és áldozzanak többet a polgári és a katonai szakértelem kiterjedt összehangolására;

57.  szorgalmazza, hogy a Bizottság, tekintettel a közös közbeszerzési projektekre, folytassa azon szükségletek meghatározását, amelyeket a polgári védelmi kapacitás javítása érdekében ki kell elégíteni; e tekintetben arra szólít fel, hogy különös figyelmet kell fordítani a CBRN-anyagokkal kapcsolatos készenléttel és reagáló képességgel – többek között egészségügyi ellenintézkedésekkel – kapcsolatos uniós szükségletek meghatározására, s ennek során az egészségügyi ellenintézkedéseknek egy CBRN-esemény esetén való elérhetőségét mind uniós, mind pedig tagállami szinten értékelni kell;

58.  kéri, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsággal kapcsolatos veszélyhelyzetekkel kapcsolatban szervezzenek az uniós tagállamok számára, illetve tagállamok és harmadik országok számára közös megelőző gyakorlatokat;

59.  üdvözli a CBRN-incidenseket vagy támadásokat szimuláló uniós szintű gyakorlatokra vonatkozó tervet, és hangsúlyozza, hogy az uniós CBRN cselekvési tervnek gondoskodnia kell arról, hogy e gyakorlatok eredményei és értékelése hozzájáruljanak a páneurópai szabványok kialakításáról folytatandó folyamatos párbeszédbe;

60.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottságnak kell vezető szerepet játszania a szükségleteken alapuló, ellenintézkedési kapacitásra vonatkozó szabványok meghatározásában; hangsúlyozza, hogy csak így lehet elérni a lehető legmagasabb biztonsági szintet az EU teljes területén, mivel ez lenne az egyetlen mód annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam azonos iránymutatásokat kövessen és azonos elveket alkalmazzon a kapacitások kiépítése és a megfelelő emberi és anyagi erőforrások véletlen vagy szándékos katasztrófákra való reagálásra történő felkészítése során;

61.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári védelmi mechanizmus koordinálásával, a közösen elfogadott uniós iránymutatásokkal összhangban és az EU finanszírozásában létre kell hozni a reagáláshoz szükséges erőforrások – akár orvosi, vagy más szükséges felszerelés – regionális/uniós szintű tartalékkészleteit, amelynek mérete a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a fenyegetettség aktuális szintjét; hangsúlyozza a tartalékkészletek gondos kezelésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a reagáláshoz szükséges erőforrások, orvosi vagy egyéb szükséges berendezések tökéletesen működőképesek és korszerűek, valamint a legfrissebb technológiát képviselik; sürgeti, hogy ezen uniós/regionális erőforrás-felhalmozás megvalósulásáig az uniós CBRN cselekvési terv a szolidaritási záradék gyakorlatba való átültetésével mutasson utat arra vonatkozólag, hogy CBRN-baleset vagy terrortámadás esetén a tagállamok hogyan oszthatnák meg az ellenintézkedéseket és az erőforrásokat; hangsúlyozza, hogy egy adott uniós tagállam csak az érintett ország illetékes hatóságainak kérésére nyújthat segítséget, és nem sértheti a tagállam saját polgárainak megvédésére való képességét;

62.   sürgeti az Európai Szolidaritási Alapra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az hozzáférhetőbbé váljon természeti katasztrófák, illetve rendelkezésre álljon ipari és ember által okozott katasztrófák esetén, és felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel a Strukturális Alapból rendelkezésre álló forrásokat a fokozott megelőzés és felkészültség biztosítására;

63.  baleset, CBRN-anyagok kijutásának vagy szándékos felhasználásának szerencsétlen eshetőségére való felkészülés érdekében felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan jelentéstételi mechanizmusokat, amelyek kapcsolatot teremtenek az uniós polgári védelmi mechanizmus és az egészségügy, a környezetvédelem, az élelmiszertermelés és az állatjólét területén működő más, megfelelő uniós korai figyelmeztető rendszerek között; emellett felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre az információk és elemzések nemzetközi szervezetekkel – mint például az Egészségügyi Világszervezettel, a Meteorológiai Világszervezettel és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezettel – való cseréjére szolgáló mechanizmusokat;

64.  kéri szakosodott uniós/regionális reagálási csoportok – többek között orvosi személyzet, bűnüldözési személyzet és katonai állomány – létrehozását, és megállapítja, hogy e csoportok felállítása után rendszeres speciális képzési és operatív gyakorlatokat kell tervezni;

65.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson kellő mértékű finanszírozást azzal a céllal, hogy jobb eszközöket fejlesszenek ki a biológiai anyagok felderítésére és azonosítására támadás vagy egyéb incidens bekövetkezése esetén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a felderítésre jelenleg használatos eszközök korlátozott kapacitással és gyorsasággal működnek, ami miatt vészhelyzet esetén értékes idő vész el; hangsúlyozza, hogy a vészhelyzetekben fellépő személyzetet megfelelő felszereléssel kell ellátni, és orvosi szempontból előzetes védelmet kell biztosítani számukra, annak érdekében, hogy maximális személyes védelem mellett fejthessék ki tevékenységüket a katasztrófa sújtotta területen, ahol ártalmas kórokozók is előfordulhatnak; hangsúlyozza, hogy a kórházakban és az incidens áldozatait fogadó egyéb létesítményekben szintén korszerű eszközökre van szükség az anyagok azonosítására és diagnosztikai célokra;

66.  felszólítja az információgyűjtésben érintett különböző uniós és nemzeti szerveket, hogy vizsgálják felül szervezeti felépítésüket, és ahol hiányosságot tapasztalnak, azt pótolják megfelelő emberekkel, akik tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznek a CBRN-fenyegetések és -kockázatok azonosítása és értékelése terén;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy a CBRN-anyagokkal kapcsolatos veszélyek és kockázatok értékeléséről rendszeresen számoljon be az Európai Parlamentnek;

68.  felhív európai szintű képzési és figyelemfelkeltő programok indítására figyelembe véve, hogy az internet kínálta lehetőségek a polgárok CBRN kérdésekben történő tájékoztatásának kulcsfontosságú forrásai; hangsúlyozza a riasztási mechanizmusok összehangolásának fontosságát és az uniós polgárok gyors tájékoztatására a CBRN-események vonatkozásában; érdeklődéssel veszi tudomásul a Közös Kutatóközponton belüli, a nukleáris biztonság európai képzési központjának megvalósíthatóságáról szóló tanulmányt;

Környezetvédelmi és egészségügyi következmények

69.  megjegyzi, hogy a H1N1-járvány idején szervezetlen túlköltekezés történt a vakcinák tekintetében, üdvözli az „A H1N1-járvány tanulságai egészségügyi biztonság az Európai Unióban” című tanácsi következtetés-tervezetet (12665/2010), mely fontolóra veszi az oltóanyagok és vírusellenes gyógyszerek közös beszerzésére irányuló mechanizmus kifejlesztését, amit a tagállamokban önkéntes alapon alkalmaznának, és ösztönzi a tagállamokat, hogy együtt dolgozzanak ki többek között a meglévő kapacitások megosztására és az orvosi ellenintézkedések költséghatékony beszerzésének összehangolására irányuló készenléti megoldásokat, és közben biztosítsanak magas szintű CBRN-készenlétet az egész EU-ban;

70.  megjegyzi, hogy az uniós jogszabályok (a 2006/965/EK tanácsi határozattal módosított 90/424/EGK tanácsi határozat) biztosítják a fertőző állatbetegségek, beleértve a zoonózisok felszámolása, az ellenük való védekezés és figyelemmel kísérésük közösségi megközelítését, többek között az állatok fertőzéstől való védelmére szolgáló állatorvosi ellenintézkedések beszerzését és felhalmozását; sajnálja, hogy az EU lakosságának a veszélyes biológiai kórokozóktól való védelmére szolgáló orvosi ellenintézkedések beszerzésének és felhalmozásának összehangolása tekintetében nem létezik ilyen közösségi megközelítés;

71.  rámutat, hogy egy biológiai kórokozókkal – például, de nem kizárólag a lépfenével – kapcsolatos esemény vagy támadás évtizedekre megfertőzi az érintett területet és súlyosan károsítja a növények, az állatok és az emberek életét és egészségét, mellyel hosszú távú gazdasági költségeket okoz; felszólítja a Bizottságot, hogy illesszen be helyreállítási és méregtelenítési stratégiákat a CBRN-szakpolitikába;

72.  hangsúlyozza, hogy egy CBRN-anyagokkal kapcsolatos, a talaj és/vagy az ivóvíz-ellátást befolyásoló esemény potenciálisan pusztító és nagy horderejű következményekkel jár az érintett területen élő összes ember egészségére és jólétére nézve; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós CBRN cselekvési terv meghatározásakor ezt vegye figyelembe;

73.  hangsúlyozza a vízalapú fertőzési események – melyek közé tartozik a környezetszennyezés, a talajszennyezés, a hulladékkezelés és/vagy a radioaktív anyagok kibocsátása – hatékony ellenőrzése biztosításának jelentőségét;

74.  sajnálja, hogy az uniós CBRN cselekvési tervről szóló, erősen a felfedezésre és megelőzésre összpontosító bizottsági közleményben és tanácsi következtetésekben nem fordítanak elég figyelmet a készenlétre és a válaszadásra; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a közegészség és a környezet védelméhez abban az esetben szükséges készenléti és válaszadási mechanizmusok kifejlesztésére, ha az EU területén ténylegesen CBRN-esemény történne;

75.  sajnálja, hogy a CBRN cselekvési terv nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek biztosítanák a radiológiai és nukleáris létesítmények és anyagok biztonságát, és javítanák a különböző radiológiai vészhelyzetek és a lakosságra, valamint a környezetre gyakorolt hatásuk elleni válaszadási terveket;

76.  riasztónak tartja azokat az eseteket, amikor magánszemélyek és aktivisták különböző európai újrafeldolgozó létesítményből nukleáris hulladékanyagot tudtak szerezni, és sürgős összehangolt fellépésre szólít fel a radioaktív és nukleáris anyagok és létesítmények biztonságának fokozása érdekében;

77.  sajnálja, hogy a CBRN cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény és tanácsi következtetések nem összpontosítanak tömegközlekedési hálózatok, valamint felhasználóik egészségének megfelelő védelmére, tekintettel az elmúlt évek tömegközlekedést célzó számos terrortámadására és a CBRN-eseményeknek a CBRN-anyagok szállításakor való bekövetkeztének általában fokozott kockázatára; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a CBRN-eseményeknél elsőként beavatkozó szervezetek kitettség előtti védelmét, valamint az áldozatok kitettség utáni ellátását, különösen a biológiai kórokozók tekintetében;

78.  rámutat, hogy egy CBRN-esemény hosszú távú hatást gyakorolhat az élelmezési célú növények növekedésére és így potenciálisan káros hatást gyakorol az EU élelmiszerbiztonságára; felkéri a Bizottságot, hogy az uniós CBRN cselekvési terv meghatározásakor ezt vegye figyelembe;

79.  ösztönzi a legjobb gyakorlatok megosztását olyan országokkal – például az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Indiával –, melyek szakértelemre tettek szert a CBRN-nel kapcsolatos kockázatelemzés, megelőzés, felfedezés, tájékoztatás és válaszadás területén;

80.  közös politikákat ösztönöz a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris szennyezés által érintett földterületek rehabilitációja érdekében, hogy a talaj és a földterület a lehető leghamarabb újra használható legyen, csökkentve az egészségi és a környezeti kockázatokat;

81.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fontolják meg olyan válaszadási modellek kialakítását, amelyek egy CBRN-esemény bekövetkeztekor az ideális választ adják, és amelyekben különös figyelmet fordítanak a képzési intézményeknek, a betegellátási intézményeknek és az időskori gondozóközpontoknak;

82.  felszólítja a tagállamokat, hogy a CBRN-eseményre vonatkozó evakuálási tervek meghatározásakor fordítsanak különös figyelmet az idősek, a gyermekek, az egészségügyi ellátásban részesülők, fogyatékkal élő személyek és egyéb sérülékeny csoportok igényeire;

83.  felszólítja a tagállamokat, hogy helyezzenek különleges hangsúlyt olyan polgári védelmi menedékek építésére a köz- és állami intézményeken belül, valamint helyi és regionális szinten, amelyekben az európai lakosság katasztrófa esetén menedéket lelhet;

84.  sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a közös minimális biztonsági normákról szóló megállapodást kötni olyan harmadik szomszédos országokkal, melyek területén olyan anyagok vannak, amelyek baleset esetén komoly veszélyt jelenthetnek a környezeti és emberi biztonságra az EU-n belül;

85.  felszólítja a Bizottságot, hogy cselekvési tervében biztosítsa a biztonsági intézkedések technológiai fejlődéshez való rugalmasabb hozzáillesztését;

86.  sürgeti a Bizottságot, hogy részletesen vizsgálja meg a meglévő biztonsági intézkedéseket a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk tekintetében, és biztosítsa, hogy új intézkedéseket kizárólag egy ilyen, rendszeres időközönként elvégzett vizsgálat eredményei alapján vezessenek be;

o
o   o

87.  felszólítja a tagállamokat, hogy készítsenek a mától 2013-ig – amikor az uniós CBRN cselekvési terv felülvizsgálata lesz – terjedő időszakra vonatkozó uniós CBRN-útmutatót, melyben meghatározzák azokat a kihívásokat és politikai válaszokat, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság folyamatában és az adott időpontig elért haladás tekintetében rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet;

88.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül, és alkalmazza ajánlásainak megfelelően az uniós CBRN cselekvési tervet, és várja annak gyors végrehajtását; emellett arra sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következő EU CBRN cselekvési tervet legalább egy évvel azt megelőzően terjesszék a Parlament elé, hogy az a végrehajtási szakaszába lépne, annak érdekében, hogy a Parlament kellő időben véleményt alkothasson;

89.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) 14627/2002. (2) HL L 330., 2008.12.9., 21. o. (3) HL L 164., 2002.6.22., 3. o. (4) 5842/2/2010. (5) 15480/2004. (6) 14469/4/2005. (7) 5771/1/2006. (8) http://www.unisdr.org/eng/hfa/hfa.htm. (9) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.). (10) https://www.cbrnemap.org. (11) HL L 71., 2007.3.10., 9. o. (12) HL L 314., 2007.12.1., 9. o. (13) HL L 134., 2009.5.29., 1. o. (14) HL L 345., 2008.12.23., 75. o. (15) 15505/1/2009 REV 1. (16) HL C 115., 2010.5.4., 1. o. (17) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0015. (18) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0326. (19) 15465/2010. (20) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Globális egészségügy, a globalizáció kihívásainak kezelése (SEC(2010)0380), amely a következő dokumentumot kíséri: Az Unió szerepe a globális egészségügy terén című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény (COM(2010)0128). (21) http://www.who.int/csr/en/ (22) HL L 400., 2006.12.30., 86. o. (23) http://ec.europa.eu/archives/commission_2004-2009/president/pdf/rapport_barnier_en.pdf (24) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.)