Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/0277(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0184/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0184/2011

Viták :

PV 22/06/2011 - 16
PV 22/06/2011 - 18
CRE 22/06/2011 - 15

Szavazatok :

PV 23/06/2011 - 12.13
PV 23/06/2011 - 12.15
CRE 23/06/2011 - 12.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 28/09/2011 - 4.13
CRE 28/09/2011 - 4.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0289
P7_TA(2011)0426

Elfogadott szövegek
PDF 173kDOC 121k
2011. június 23., csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
A tagállamok költségvetési kereteire vonatkozó követelmények *
P7_TA(2011)0289A7-0184/2011
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2011. június 23-án elfogadott módosításai a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2010)0523 – C7-0397/2010 – 2010/0277(NLE)) (1)

(Konzultáció)

[2. módosítás]

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)
a Bizottság javaslatához

-------------------------------------------------------

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0184/2011).
(2)* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.


A TANÁCS IRÁNYELVE
a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament álláspontjára(1) ,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2) ,

mivel:

(1)  Szükséges, hogy a gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede alatt szerzett tapasztalatokra építsünk. A közelmúlt gazdasági fejleményei Unió-szerte új kihívások elé állították a költségvetési politikát, és rávilágítottak mindenekelőtt arra, hogy hangsúlyosabb nemzeti szerepvállalásra és egységes követelményekre van szükség a tagállamok költségvetési keretének kialakítására vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében. Különösen azt szükséges pontosítani, mit kell tenniük a nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy megfeleljenek a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv rendelkezéseinek és különösen a jegyzőkönyv 3. cikkének.

(2)  A tagállamok kormányai és az államháztartási alszektorok olyan állami számviteli rendszereket működtetnek, amelyek magukban foglalják többek közt a könyvvezetést, a belső ellenőrzést, a pénzügyi beszámolást és az auditokat. Ezeket az alkotóelemeket meg kell különböztetni a statisztikai módszereken alapuló, a kormányzati pénzügyek eredményeiről információt szolgáltató statisztikai adatoktól, valamint a jövőbeli kormányzati pénzügyekhez kapcsolódó előrejelzésektől vagy költségvetési intézkedésektől.

(3)  A teljes körű és megbízható állami számviteli gyakorlatoknak az államháztartás valamennyi alszektorában történő kialakítása előfeltételét jelenti a kiváló minőségű, a tagállamok között összehasonlítható statisztikai adatok előállításának. A belső ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy a meglévő szabályok az államháztartási szektor egészében érvényesüljenek. A közintézmények – pl. a Számvevőszék – vagy a magánkézben lévő ellenőrző szervek által végzett független ellenőrzésnek a legjobb nemzetközi gyakorlatok ösztönzését kell szolgálnia.

(4)  A költségvetési adatok rendelkezésre állása létfontosságú az Unió költségvetési felügyeleti keretének megfelelő működéséhez. Az időszerű és megbízható költségvetési adatok rendszeres rendelkezésre állása kulcsfontosságú a megfelelő és jól időzített felügyelethez, ami pedig váratlan költségvetési fejlemények esetén lehetővé teszi az azonnali intézkedéseket. A költségvetési adatok minőségének biztosítása során alapvető az átláthatóság, aminek megvalósulásához ezen adatok rendszeres nyilvános közzétételére van szükség.

(5)  Ami a statisztikákat illeti, az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) az uniós szakpolitikák kialakítása, alkalmazása, ellenőrzése és értékelése céljából létrehozta az európai statisztikák előállításának jogszabályi keretét. E rendelet ugyancsak rögzítette az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére irányadó következő alapelveket:szakmai függetlenség, pártatlanság, tárgyilagosság, megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése, költséghatékonyság; ezen alapelvek mindegyikét pontosan meg is határozta. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK módosított tanácsi rendelet(4) megerősítette a Bizottságnak a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz használt statisztikai adatok ellenőrzésére vonatkozó jogkörét.

(6)  A „költségvetési”, „hiány” és „beruházás” fogalmak meghatározását a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvben az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére (ESA) történő hivatkozással állapították meg, amelyet a Közösségben (a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel(5) elfogadott) a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: az ESA 95) váltott fel.

(6a)  Az ESA 95 adatok hozzáférhetősége és megfelelő minősége létfontosságú az Unió költségvetési felügyeleti keretének megfelelő működéséhez. Az ESA 95 az eredményelszámolás alapján biztosított adatokra támaszkodik. Ezek az eredményelszámoláson alapuló költségvetési statisztikák azonban az azokat megelőzően gyűjtött pénzforgalmi adatokon, vagy az azokkal egyenértékű adatokon alapulnak. Mindezek fontos szerepet tölthetnek be az időben történő költségvetési felügyelet annak érdekében történő megerősítésében, hogy el lehessen kerülni a jelentős költségvetési hiányosságok késői felfedezését. Amennyiben rendelkezésre állnak a költségvetési folyamatokra vonatkozó pénzforgalmi adatok idősorai, lehetővé válik a szorosabb felügyeletet indokoló tendenciák kimutatása. A pénzforgalmi alapú költségvetési adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli adatok, amennyiben pénzforgalmi alapú adatok nem állnak rendelkezésre) közül közzé kell tenni legalább a teljes egyenleget, az összes bevételt és az összes kiadást. Indokolt esetben, például ha az önkormányzati szervek száma nagy, az adatok időben történő közzétételéhez alkalmazhatók olyan megfelelő becslési módszerek is, amelyek az önkormányzati szervek sokaságából vett mintán alapulnak, de ebben az esetben a közzétett adatokat később módosítani kell a teljes adathalmaz alapján.

(7)  Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget; ezzel szemben az átláthatóság és az előrejelzési módszerek megvitatása számottevően javíthatja a költségvetési tervezéshez használt makrogazdasági és költségvetési előrejelzések minőségét.

(8)  Annak biztosításához, hogy a költségvetési szakpolitika realisztikus előrejelzésekre támaszkodjon, döntő fontosságú elem az átláthatóság, amivel együtt jár nem csak a költségvetési tervezéshez összeállított hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzések, hanem az azok alapjául szolgáló módszertanok, feltevések és vonatkozó paraméterek nyilvános hozzáférhetősége is.

(9)  A legvalószínűbb makroköltségvetési forgatókönyvet kiegészítő érzékenységvizsgálat és a megfelelő költségvetési előrejelzések lehetővé teszik annak elemzését, hogy a növekedésre és kamatlábra vonatkozó különböző feltevések esetén hogyan alakulnának a fiskális változók, jelentősen csökkentve ezáltal annak kockázatát, hogy előrejelzési hibák veszélyeztessék a költségvetési fegyelmet.

(10)  A bizottsági előrejelzések és az azok alapjául szolgáló modellekről szóló tájékoztatás hasznos referenciaként szolgálhatnak a tagállamok számára legvalószínűbb makroköltségvetési forgatókönyvükhöz, fokozva a költségvetési tervezéshez használt előrejelzések érvényességét, bár annak mértéke, hogy a tagállamoktól mennyire lehet elvárni a költségvetési tervezéshez használt előrejelzéseknek a bizottsági előrejelzésekkel ▌való összevetését , az előrejelzések készítésének ütemezésétől és az előrejelzési módszerek és feltevések összehasonlíthatóságától függően változó lesz. Az egyéb független szervek előrejelzései is hasznos viszonyítási alapként szolgálhatnak.

(10a)  A választott makroköltségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti jelentős eltéréseket okfejtéssel ellátva kell leírni, különösen akkor, ha a külső feltételezések változóinak szintje vagy növekedése lényegesen eltér a Bizottság előrejelzéseiben foglalt értékektől.

(10b)  Tekintettel a tagállamok és az uniós költségvetés költségvetéseinek tekintetében fennálló kölcsönös függésre, a tagállamok költségvetési előrejelzéseik elkészítésében való támogatása érdekében a Bizottságnak a többéves pénzügyi kereten belül programozott kiadási szinten alapuló előrejelzéseket kell rendelkezésre bocsátania az uniós kiadások vonatkozásában.

(10c)  A költségvetési tervezés céljából használt előrejelzések készítésének megkönnyítése és a Bizottság és a tagállamok által készített előrejelzések közti különbségek okainak feltárása érdekében minden tagállam számra lehetőséget kell biztosítani arra, hogy évente megvitassa a Bizottsággal a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések alapjául szolgáló feltételezéseket.

(11)  A hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzések minőségét jelentős mértékben javítja az objektív kritériumokon alapuló, rendszeres, részrehajlástól mentes és átfogó értékelés . Az alapos értékelés magában foglalja a gazdasági feltevések vizsgálatát, a más intézmények által készített előrejelzésekkel való összehasonlítást, valamint a múltbeli előrejelzések megbízhatóságának értékelését.

(12)  Figyelembe véve a tagállamok szabályokon alapuló költségvetési keretrendszerének dokumentált hatékonyságát az uniós fiskális szabályokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás megerősítése és a költségvetési fegyelem elősegítése terén, az uniós szintű költségvetési célkitűzésekkel összhangban lévő, erős, országspecifikus számszerű költségvetési szabályoknak kell alkotniuk az EU megerősített költségvetési felügyeleti keretének egyik sarokkövét. Az erős számszerű költségvetési szabályoknak jól meghatározott célokat, valamint a hatékony és időben történő ellenőrzést lehetővé tévő mechanizmusokat kell tartalmazniuk. Az ellenőrzésnek olyan szervek által készített megbízható és független elemzésen kell alapulnia, amelyek függetlenek vagy a tagállamok adóhatóságaival szemben működési autonómiával rendelkeznek. Emellett a szakpolitikai tapasztalat azt mutatja, hogy a számszerű költségvetési szabályok akkor működnek hatékonyan, ha a szabályok teljesítésének elmulasztása következményekkel jár, még ha azok csupán a jó hírnév elvesztését jelentik is.

(12a)  Mivel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló (15.) jegyzőkönyv értelmében a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyvben említett referenciaértékek közvetlenül nem kötelezőek az Egyesült Királyságra nézve, az Egyesült Királyságra nem kell vonatkoztatni azon kötelezettséget, hogy olyan számszerű költségvetési szabályokat léptessen életbe, amelyek hatékonyan elősegítik a túlzott hiányra vonatkozó konkrét referenciaértékeknek való megfelelést, sem azt a fentiekhez kapcsolódó kötelezettséget, hogy a középtávú költségvetési keretekben szereplő többéves célkitűzések összhangban legyenek az említett költségvetési szabályokkal.

(13)  A tagállamoknak kerülniük kell a prociklikus költségvetési politikákat, és gazdaságilag kedvező időszakokban nagyobb mértékű költségvetési konszolidációt kell végezniük. A világosan meghatározott számszerű költségvetési szabályok elősegítik e célkitűzések megvalósítását, és e szabályoknak tükröződniük kell a tagállamok éves költségvetési jogszabályaiban.

(14)  A nemzeti költségvetési tervezés csak akkor lehet a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágával egyaránt konzisztens, ha többéves megközelítést alkalmaz, és különösen a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósítására törekszik. A középtávú költségvetési keretek pusztán eszközül szolgálnak annak biztosításához, hogy a tagállamok költségvetési keretei összhangban legyenek az Unió jogszabályaival. A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet(6) és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet(7) értelmében a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ága nem tekinthető egymástól elkülönítve.

(15)  Bár az éves költségvetési jogszabályok elfogadása a költségvetési folyamatnak – amely során a tagállamokban fontos költségvetési döntéseket fogadnak el – kulcsfontosságú lépése, a legtöbb költségvetési intézkedés hatásai jóval túlnyúlnak az éves költségvetési cikluson. Egyéves terv ezért nem szolgáltat megfelelő alapot a rendezett költségvetési politikákhoz. Az Unió költségvetési felügyeleti kerete többéves jellegének figyelembevétele érdekében az éves költségvetési jogszabályok tervezését a középtávú költségvetési keretrendszerből kiinduló, többéves költségvetési tervezésre kell alapozni.

(15a)  A középtávú költségvetési keretrendszernek – a költségvetési évre vonatkozóan és azon túlmenően is – többek között előrejelzéseket kell tartalmaznia valamennyi főbb kiadási és bevételi tétel tekintetében, változatlan politikákat alapul véve. Valamennyi tagállamnak meg kell tudnia megfelelő módon határozni a változatlan politikákat, és a meghatározást közzé kell tenniük az abban szerepet játszó feltevésekkel, módszerekkel és releváns paraméterekkel együtt.

(15b)  Jelen irányelv nem akadályozza az újonnan választott tagállami kormányokat abban, hogy naprakésszé tegyék középtávú költségvetési keretüket annak érdekében, hogy az tükrözze az új politikai prioritásaikat, feltéve, ha a tagállamok nyilvánvalóvá teszik a korábbi és az új középtávú költségvetési keretek közötti különbségeket.

(16)  A Szerződés által létrehozott költségvetési felügyeleti keret rendelkezései és különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum az államháztartás egészére alkalmazandó; az államháztartás a 2223/96/EK rendeletben meghatározottak szerint a következő alszektorokból áll: központi kormányzat, tartományi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok.

(17)  Számos tagállamban a költségvetési jogkörök nemzetinél alacsonyabb szintre történő áthelyezésével erőteljesen decentralizálódott a költségvetési politika. Ezért az e nemzeti szintnél alacsonyabb szintű kormányzatok szerepe jelentősen megnőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum betartásának biztosítása terén, és különösen – de nem kizárólag – az ilyen decentralizáltabb tagállamokban kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az államháztartás valamennyi alszektorára megfelelően kiterjedjen a nemzeti költségvetési keretrendszerben rögzített kötelezettségek és eljárások hatálya.

(18)  Annak érdekében, hogy hatékonyan segítsék elő a költségvetési fegyelmet és az államháztartás fenntarthatóságát, a költségvetési keretrendszereknek az államháztartás teljes egészére ki kell terjedniük. Ezért kiemelten figyelembe kell venni az alszektorok szintjén a rendes költségvetés részét nem képező központi kormányzati szervek és források olyan műveleteit, amelyek azonnali vagy középtávú hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetési pozíciójára. Az államháztartás egyenlegére és az államadósságra gyakorolt összhatásukat be kell mutatni az éves költségvetési eljárások keretében és a középtávú költségvetési tervekben.

(18a)  A fentiekhez hasonlóan a függő kötelezettségek meglétére is kellő figyelmet kell fordítani. A függő kötelezettségek konkrétabban magukban foglalnak valamely bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezésétől függő lehetséges kötelmeket, illetve meglévő kötelmeket, amelyek esetében a kifizetésre valószínűleg nem kerül sor, vagy az összeget nem lehet megbízható módon meghatározni. Közéjük tartoznak például az állami garanciákra, a nem teljesítő hitelekre, valamint az állami tulajdonú vállalatok működéséből származó kötelezettségekre vonatkozó releváns információk, többek között adott esetben a függő kötelezettségek esedékességének valószínűsége és potenciális időpontja. Megfelelően figyelembe kell venni a piaci érzékenységeket.

(18b)  Ezen irányelv végrehajtását a Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie. A nemzeti költségvetési keretek különböző aspektusaival foglalkozó öt fejezet előírásaival kapcsolatos legjobb gyakorlatokat azonosítani kell és meg kell osztani egymással.

(18c)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a maguk számára és az Unió érdekében készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és e táblázatokat tegyék közzé.

(19)  Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a költségvetési fegyelemnek a Szerződés által előírtaknak megfelelően történő egységes megfelelést – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a tagállamok túlzott költségvetési hiány elkerülésére vonatkozó, a Szerződés szerinti kötelezettségei betartásának biztosításához szükségesek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a „költségvetési”, „hiány” és „beruházás” fogalmaknak a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített meghatározása alkalmazandó. Az államháztartás alszektorai tekintetében a 2223/96/EK rendeletben (ESA 95) foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezen túlmenően az alábbi meghatározást kell alkalmazni:

„költségvetési keretrendszer”: azon intézkedések, eljárások, szabályok és intézmények összessége, amelyek az államháztartás költségvetési politikái végrehajtásának alapját alkotják, különös tekintettel a következőkre:

   a) költségvetési számviteli és statisztikai jelentéskészítési rendszerek;
   b) a költségvetési tervezéshez felhasznált előrejelzések elkészítésére irányadó szabályok és eljárások;
   c) országspecifikus számszerű fiskális szabályok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségvetési politika tagállamok általi teljesítése összhangban legyen a tagállamokra a Szerződés rendelkezései alapján háruló , a költségvetési teljesítmény összefoglaló mutatószámaiban– például az államháztartási hiányban, a forrásbevonásban, az adósságállományban vagy ezek főbb komponenseiben – kifejezett kötelezettségekkel ;
   d) költségvetési eljárások, azaz a költségvetési folyamat egyes szakaszait alátámasztó eljárási szabályok;
   e) nemzeti költségvetési eljárások meghatározott sorából álló olyan középtávú költségvetési keretrendszerek, amelyek az éves költségvetési cikluson túlra terjesztik a költségvetési politika időhorizontját, ideértve a politikai prioritások és a középtávú költségvetési célkitűzések meghatározását;
   f) a független nyomon követésre és elemzésre vonatkozó, a költségvetési folyamat elemei átláthatóságának fokozását célzó szabályok ▌;
   g) az államháztartás alszektorainak állami hatóságai közötti költségvetési kapcsolatokat szabályozó mechanizmusok és szabályok.

Számvitel és statisztika

3. cikk

1.  Az állami számvitel nemzeti rendszereit illetően a tagállamok olyan állami számviteli rendszert működtetnek, amely átfogó és konzisztens módon lefedi az államháztartás valamennyi alszektorát ▌, és tartalmazza azokat az információkat, amelyek az ESA 95 alapú adatok összeállítását célzó eredményelszámolási adatok létrehozásához szükségesek. Ezekben az állami számviteli rendszerekben belső ellenőrzést és független auditot kell végezni.

2.  A tagállamok az államháztartás valamennyi, a 2223/96/EK rendelet (ESA 95) szerinti alszektora esetében gondoskodnak arról, hogy a költségvetési adatok időben és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. A tagállamok közzéteszik különösen a következőket:

  a) pénzforgalmi alapú költségvetési adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli adatok, amennyiben pénzforgalmi alapú adatok nem állnak rendelkezésre) az alábbi rendszerességgel:
   ▌hónaponként, a következő hónap vége előtt a központi kormányzatra, a tartományi kormányzatra és a társadalombiztosítási alrendszerekre vonatkozóan , és
   negyedévenként, a következő negyedév vége előtt az önkormányzati alszektorokra vonatkozóan;
   b) részletes átvezetési táblázat, amely bemutatja, milyen módszerrel történik a pénzforgalmi alapú adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli adatok, amennyiben pénzforgalmi alapú adatok nem állnak rendelkezésre) ESA 95 alapú adatokra való átszámítása.

Előrejelzések

4. cikk

1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, reális makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön vagy egy óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia ▌. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket a legnaprakészebb bizottsági előrejelzésekkel és, adott esetben, egyéb független szervek által készített előrejelzésekkel kell összehasonlítani. A választott makroköltségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti jelentős eltéréseket okfejtéssel ellátva kell leírni, különösen akkor, ha a külső feltételezések változóinak szintje vagy növekedése lényegesen eltér a Bizottság előrejelzéseiben foglalt értékektől.

1a.  A Bizottság közzéteszi a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseinek alapjául szolgáló módszertanokat, feltevéseket és vonatkozó paramétereket.

1b.  A tagállamok költségvetési előrejelzéseik elkészítésében való támogatása érdekében a Bizottságnak a többéves pénzügyi kereten belül programozott kiadási szinten alapuló előrejelzéseket kell rendelkezésre bocsátania az uniós kiadások vonatkozásában.

2.  A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén milyen lenne a fő költségvetési változók alakulásának pályája. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor irányadó az előrejelzések múltbéli teljesítménye, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembe vételére .

3.  A tagállamok meghatározzák, hogy mely intézmény felelős a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítéséért , és nyilvánosságra hozzák a fiskális tervezéshez összeállított hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, az azokat alátámasztó módszertanokkal, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt. A tagállamoknak és a Bizottságnak legalább évente technikai párbeszédet kell folytatnia a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítéséhez alapul szolgáló feltételezésekről .

4.  ▌A költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket objektív kritériumok alapján rendszeresen, elfogulatlanul és átfogóan értékelni kell , többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés eredményét közzéteszik, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során megfelelően figyelembe veszik . Ha az értékelés legalább négy, egymást követő év vonatkozásában jelentős torzítást észlel a makrogazdasági előrejelzések tekintetében, az érintett tagállamnak meg kelll hoznia a megfelelő intézkedéseket, és ezt közzé kell tennie.

4a.  A tagállamok negyedéves államadóssági, illetve hiányszintjét a Bizottság (Eurostat) háromhavonta közzéteszi.

Számszerű költségvetési szabályok

5. cikk

A tagállamok olyan országspecifikus , számszerű költségvetési szabályokat léptetnek életbe, amelyek hatékonyan elősegítik, hogy az államháztartás egészére vonatkozó többéves keretbe illeszkedve teljesítsék a Szerződésből eredő kötelezettségeiket a költségvetési szakpolitika terén. Az említett szabályoknak különösen a következőket kell elősegíteniük :

   a) a Szerződéssel összhangban a hiányra és az adósságra vonatkozóan megállapított referenciaértékeknek való megfelelés;
   b) többéves költségvetés-tervezési időhorizont alkalmazása, ideértve a tagállamok középtávú költségvetési célkitűzéseinek tiszteletben tartását is.

6. cikk

1.  Az Unió költségvetési felügyeleti keretére vonatkozó, a Szerződésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül az országspecifikus , számszerű költségvetési szabályok a következő elemek tekintetében tartalmaznak előírásokat:

   a) a szabályok célmeghatározása és hatálya;
   b) a szabályoknak való megfelelés hatékony és időben történő nyomon követése olyan szervek által készített megbízható és független elemzés alapján, amelyek függetlenek vagy a tagállamok adóhatóságaival szemben működési autonómiával rendelkeznek .
   c) a szabályok be nem tartásának következményei;

2.  Ha a számszerű költségvetési szabályok mentesítési záradékot tartalmaznak, akkor a záradékokban rögzíteni kell azokat a – korlátozott számú – különleges körülményeket, amelyek összhangban állnak a tagállamoknak a Szerződésből eredő, a költségvetési szakpolitika terén fennálló kötelezettségeivel , valamint azokat a szigorúan szabályozott eljárásokat , amelyek esetén megengedett a szabályoknak való átmeneti meg nem felelés.

7. cikk

A tagállamok éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályainak tükrözniük kell ▌hatályos országspecifikus számszerű költségvetési szabályaikat.

7a. cikk

Az 5–7. cikk az Egyesült Királyságra nem alkalmazandó.

Középtávú költségvetési keretek

8. cikk

1.  A tagállamok hiteles , hatékony középtávú költségvetési keretet hoznak létre, amely gondoskodik a legalább hároméves fiskális tervezési horizont elfogadásáról annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti fiskális tervezés többéves megközelítést alkalmazzon.

2.  A középtávú költségvetési kereteknek eljárásokat kell tartalmazniuk az alábbiak kidolgozására vonatkozóan:

   a) átfogó és átlátható többéves költségvetési célok az államháztartási hiány, az államadósság és bármely más összefoglaló költségvetési mutatószám, így a kiadások vonatkozásában, biztosítva, hogy ezek összhangban legyenek a IV. fejezetben előírt valamennyi hatályos számszerű költségvetési szabállyal;
   b) az államháztartás minden egyes főbb kiadási és bevételi tételére vonatkozó előrejelzés – a központi kormányzat és a társadalombiztosítási alapok szintjén részletesebb adatokkal – az adott költségvetési évre és azon túlra, változatlan szakpolitikákat alapul véve;
   c) az államháztartásra hatással lévő tervezett középtávú szakpolitikák leírása főbb kiadási és bevételi tételek szerinti bontásban ▌, bemutatva azt is, hogyan valósítható meg a középtávú költségvetési célkitűzésekhez való közelítést segítő kiigazítás a változatlan szakpolitikákat feltételező előrejelzésekkel összehasonlítva;
   ca) arra vonatkozó értékelés, hogy a fent említett tervezett szakpolitikák az államháztartásra gyakorolt közvetlen, hosszú távú hatásuk tükrében valószínűsíthetően hogyan befolyásolják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

3.  A középtávú költségvetési keretrendszereken belül elfogadott előrejelzéseknek a III. fejezettel összhangban reális makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken kell alapulniuk.

9. cikk

Az éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályoknak összhangban kell lenniük a középtávú költségvetési keretből eredő rendelkezésekkel. Az éves költségvetés összeállításának alapját konkrétan a középtávú költségvetési keretből eredő, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott bevételi és kiadási előrejelzések és prioritások képezik. Az e rendelkezésektől való bármilyen eltérést megfelelően indokolni kell.

9a cikk

Jelen irányelv nem akadályozza az újonnan választott tagállami kormányokat abban, hogy naprakésszé tegyék középtávú költségvetési keretüket annak érdekében, hogy az tükrözze az új politikai prioritásaikat, feltéve, ha a tagállamok nyilvánvalóvá teszik a korábbi és az új középtávú költségvetési keretek közötti különbségeket.

Az államháztartás átláthatósága és a költségvetési keretrendszerek átfogó hatálya

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a II., III. és IV. fejezetnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések az államháztartás valamennyi alszektorát átfogó módon és következetesen lefedik. Ez mindenekelőtt a számviteli szabályok és eljárások ▌következetességét, valamint az alapul szolgáló adatgyűjtési és -feldolgozási rendszerek integritását kívánja meg.

11. cikk

1.  A tagállamok megfelelő mechanizmusokat hoznak létre az államháztartás alszektoraira kiterjedő koordináció céljából annak érdekében, hogy a költségvetési tervezés, az országspecifikus számszerű költségvetési szabályok , a költségvetési előrejelzések készítése és különösen a többéves költségvetési keretben rögzítettek szerinti többéves tervezés az államháztartás minden alszektorára átfogóan és következetesen kiterjedjen.

2.  A költségvetési elszámoltathatóság fokozása érdekében világosan meg kell határozni az állami hatóságok költségvetési felelősségi körét az államháztartás különböző alszektoraiban.

13. cikk

1.  Az éves költségvetési eljárás ▌keretében azonosítani kell és be kell mutatni azon központi kormányzati szerveket és forrásokat, amelyek nem képezik a rendes költségvetés részét az alszektorok szintjén, valamint egyéb releváns információkat ▌. Az államháztartás egyenlegére és az államadósságra gyakorolt összhatásukat be kell mutatni az éves költségvetési eljárások keretében és a középtávú költségvetési tervekben.

2.  A tagállamok részletes információkat tesznek közzé az adókiadásoknak a bevételekre gyakorolt hatásáról.

3.  A tagállamok az államháztartás valamennyi alszektora esetében közzéteszik az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekre vonatkozó releváns információkat, ideértve az állami garanciákat, a befagyott hiteleket, valamint az állami tulajdonú vállalkozások működéséből származó kötelezettségeket, azok kiterjedésével együtt▌. A tagállamoknak közzé kell tenniük az államháztartásnak a magán és állami tulajdonú vállalatokban való tőkerészesedésére vonatkozó információkat is.

Záró rendelkezések

14. cikk

1.  A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. A Tanács ösztönzi a tagállamokat, hogy a maguk számára, illetve az Unió érdekében készítsék el saját megfelelési táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják ▌ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést ▌, és e táblázatokat tegyék közzé.

1a.  A Bizottság a tagállamoktól kapott vonatkozó információk alapján időközi jelentést készít az ezen irányelv végrehajtásának vonatkozásában elért előrelépésekről, amelyet az irányelv hatályba lépésének időpontját követő egy éven belül kell benyújtani.

1b.  Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.  A tagállamok közlik a Bizottsággal azon főbb rendelkezések szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14a cikk

1.  Öt évvel a 14. cikk (1) bekezdésében említett átültetési határidőt követően a Bizottság áttekintést tesz közzé az irányelvben foglalt rendelkezések megfelelőségéről.

2.  Az áttekintés többek között az alábbiak megfelelőségét értékeli:

   a) az államháztartás valamennyi alszektorára vonatkozó statisztikai követelmények;
   b) a számszerű költségvetési szabályok kialakítása és hatékonysága a tagállamokban;
   c) az államháztartás átláthatóságának általános szintje a tagállamokban.

3.  A Bizottság legkésőbb 2012 végéig értékeli a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok tagállamok számára való megfelelőségét.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C … .
(2) HL C 150., 2011.5.20., 1.o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(4) HL L 145., 2009.6.10., 1. o.
(5) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.
(6) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
(7) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.
(8) HL C 321, 2003.12.31., 1. o.

Utolsó frissítés: 2012. december 18.Jogi nyilatkozat