Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2109(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0217/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0217/2011

Viták :

PV 04/07/2011 - 27

Szavazatok :

PV 05/07/2011 - 7.12
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0307

Elfogadott szövegek
PDF 141kWORD 97k
2011. július 5., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Egy hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piac
P7_TA(2011)0307A7-0217/2011

Az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról (2010/2109(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra” című, 2010. július 5-i bizottsági jelentésre (COM(2010)0355), valamint az ehhez fűzött, a kiskereskedelmi szolgáltatások belső piaci helyzetéről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0807),

–  tekintettel a kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló (2010. július 5-tól szeptember 10-ig zajló) nyilvános konzultáción a Bizottság által kapott válaszokra,

–  tekintettel a 2011. január 25-én a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által szervezett, a vállalkozások és a fogyasztók számára hatékonyabb és igazságosabb kiskereskedelmi piacról szóló kerekasztalra,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. január 20-i, „A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra” című véleményére,

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez ”Együtt egy újfajta növekedésért'' című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért: 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel Mario Monti „Az egységes piac új stratégiája” című, 2010. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó, 2010. december 10-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című, 2010. október 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0543),

–  tekintettel a fogyasztói piacok eredménytáblájának negyedik kiadására (A piacok megfelelő működésének biztosítása a fogyasztók számára, őszi kiadás, 2010. október), valamint a fogyasztók helyzetének eredménytáblájára (Otthon az egységes piacon, ötödik, tavaszi kiadás, 2011. március),

–  tekintettel a belső piaci eredménytábla 2010. szeptember 23-án megjelent 21. kiadására,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási láncról szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0591),

–  tekintettel a „'Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act'” című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) ,

–  tekintettel az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) ,

–  tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) ,

–  tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(4) ,

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) ,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2011. június 23-i álláspontjára(6) ,

–  tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(7) ,

–  tekintettel a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(8) ,

–  tekintettel az európaiakat szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(9) ,

–  tekintettel az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására(10) ,

–  tekintettel az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(11) ,

–  tekintettel a gazdálkodók igazságos jövedelméről és az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb európai működéséről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(12) ,

–  tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására(13) ,

–  tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(14) ,

–  tekintettel a belső piaci eredménytábláról szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(15) ,

–  tekintettel a SOLVIT-ról szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(16) ,

–  tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szóló, 2008. február 19-i nyilatkozatára(17) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0217/2011),

A.  mivel a protekcionizmus jelei aggasztó módon megjelentek egész Európában;

B.  mivel az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes mértékű felszabadítása érdekében a reálgazdaságot vissza kell helyezni a politikai napirend középpontjába;

C.  mivel a kiskereskedelmi piac az egységes piac újraindítása melletti kötelezettségvállalásunk döntő fontosságú alkotóeleme;

D.  mivel a kiskereskedelmi piac – mint az egyik legnagyobb energiafelhasználó és hulladéktermelő – nagymértékben elősegítheti a fenntarthatóságot, az uniós „20-20-20” energiacélokat is beleértve;

E.  mivel a határokon átnyúló online kereskedelemben rejlő üzleti lehetőség különböző akadályok miatt – pl. nyelvi akadályok, a rendszerben rejlő bizonytalanság, nem megfelelő és nem elégséges tájékoztatás, az adminisztratív összehangolás és együttműködés hiánya, amelyek miatt a fogyasztók vonakodnak az interneten más tagállambeli kiskereskedőktől vásárolni, a kiskereskedők pedig vonakodnak az interneten a határokon túlra értékesíteni– nem válik a megfelelő mértékben valóra,

A nagyobb versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás jövőképe

1.  hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi ágazat a növekedés, a versenyképesség és a munkahely-teremtés hajtóereje Európában, és kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében;

2.  kiemeli, hogy a kiskereskedők sokszínűen és korszerűen vásárolják és értékesítik az árukat és a szolgáltatásokat, és előmozdítják a fogyasztók nagyobb választási szabadságát, valamint a rugalmas és tisztességes foglalkoztatási lehetőségeket, különösen a fiatalok számára;

3.  felhívja az uniós intézményeket, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag egyik alappilléreként és a lakosság egységes piacba vetett bizalma visszanyerésének eszközeként a kiskereskedelmi ágazat kapja meg a lehető legnagyobb politikai hangsúlyt;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a szakpolitikák közötti koordinációt, és alkalmazzon átfogó, hosszú távú megközelítést a kiskereskedelmi ágazat vonatkozásában;

5.  sajnálja, hogy még mindig komoly akadályok gátolják a kiskereskedelmi ágazat teljes – internetes és hagyományos – potenciáljának kihasználását; hangsúlyozza ezek haladéktalan kezelésének szükségességét;

6.  hangsúlyozza, hogy a kiskereskedők és a szállítók felelőssége közös a hatékonyabb, átláthatóbb és igazságosabb kiskereskedelmi piac kialakítása terén;

7.  véleménye szerint a fő hangsúlyt a Szerződésben foglalt elvek, a meglévő belső piaci szabályok és eszközök tényleges érvényesítésére, a szabályozási megközelítés alkalmazása előtt – adott esetben – az önszabályozásra kell helyezni;

Az áruk és szolgáltatások szabad mozgása előtt álló akadályok megszüntetése

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korlátozó nemzeti szabályozások, az eltérő értelmezések és az elégtelen végrehajtás akadályozza az áruk és szolgáltatások szabad mozgását az Unióban; hangsúlyozza, hogy a további vizsgálatokra és regisztrációra vonatkozó előírások, a szabványok és tanúsítványok el nem ismerése, az ellátás területi korlátozása és a hasonló intézkedések többletköltségeket okoznak a fogyasztók és a kiskereskedők, különösen a kkv-k számára, ami korlátozza az uniós polgárok és a vállalkozások számára az egységes piac potenciális hasznosságát;

9.  elismeri, hogy a Bizottságnak további elemzéseket kell folytatnia az EU-ban fennálló árkülönbségek indokainak feltárása céljából a megfelelő statisztikai eszközök alkalmazásával annak érdekében, hogy a fogyasztók számára biztosított legyen az árak jobb átláthatósága és összehasonlíthatósága – az európai és nemzeti adóügyi és munkaerő-piaci szabályok sérelme nélkül –, és ezáltal erősödjön a választás tudatossága és a határokon átnyúló kereskedelembe vetett bizalom; emlékeztet a nemzeti statisztikai intézetek közötti aktív együttműködés szükségességére;

10.  sürgeti a tagállamokat, hogy teljes körűen és megfelelően hajtsák végre az egységes piacra vonatkozó szabályokat és jogszabályokat – nevezetesen a termékekre vonatkozó intézkedéscsomagot, a szolgáltatási irányelvet, a késedelmes fizetésről szóló irányelvet, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot és a tisztességtelen kiskereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet; felkéri továbbá a tagállamokat, hogy szüntessék meg az átfedéseket, és csökkentsék a növekedést és a munkahelyek létrehozását esetleg korlátozó adminisztratív terheket és szabályozási akadályokat;

11.  kéri a Bizottságot, hogy közelebbről kövesse nyomon a tagállamokat az átültetési deficit mérséklése és az áruk és szolgáltatások valóban kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a hatályos szabályok egyszerűsítéséről is;

12.  rámutat a független európai kiskereskedők nehézségeire és úgy véli, hogy a kiskereskedelmi piacra vonatkozó jogszabályokat sokkal jobban a bizonyítékokra kellene alapozni, különösen a jogszabályok kisvállalkozásokra gyakorolt hatásának megfelelő vizsgálata és megértése szükségességének tekintetében;

13.  ösztönzi a szakmai érdekképviseleteket és a fogyasztói szervezeteket, hogy a Bizottság támogatásával nyújtsanak további tájékoztatást, képzést és jogi tanácsot az érdekelt feleknek jogaikról és a rendelkezésükre álló problémamegoldó eszközökről (például a SOLVIT-ról), és ösztönözzék egymás között a bevált gyakorlatok cseréjét;

14.  hangsúlyozza, hogy a széttöredezett fizetési rendszer akadályozza a kereskedelmet; felszólítja a Bizottságot az egységes eurófizetési térség tökéletesítésére a minden kártya esetében elérhető alapvető fizetési szolgáltatás kialakítása, az akadályok megszüntetése révén a fizetőeszközök közötti verseny ösztönzése, a tranzakciós költségek átláthatóságának javítása és az indokolatlan bankközi díjak eltörlése érdekében; felszólítja továbbá a Bizottságot az EU-n belüli banki átutalások felgyorsításának biztosítására; hangsúlyozza továbbá, hogy az egységes eurófizetési térség a feketegazdaság elleni küzdelem hatékony eszköze;

A piaci hozzáférés megkönnyítése a vállalkozások és a fogyasztók számára

15.  felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom és a kkv-k egyes képviselői aggodalmukat fejezték ki a bevásárlóközpontok számának növekedése és a távoli térségekben és városközpontokban található helyi üzletek és piacok számának csökkenése miatt;

16.  hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi fejlesztési terveknek strukturális keretet kell nyújtaniuk a cégek számára az egymással folytatott versenyhez, a fogyasztók választási szabadságának növeléséhez, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításához különösen a nehezebben megközelíthető és ritkán lakott régiókban, illetve a csökkent mozgásképességű fogyasztók esetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi üzletek és piacok kiemelkedő szociális, kulturális és környezeti szerepet játszanak a városi és vidéki területek fellendítésében; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy az innováció és a kkv-k növekedésének előmozdítása révén ösztönözzék a fenntartható helyi közösségeket;

17.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és egyedülálló szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, különösen a vidéki területeken, valamint a helyi közösségekben az egész Unióban a kiskereskedelmi ágazatbeli innováció és növekedés előmozdításában;

18.  úgy véli, hogy a hozzáférhetőség kérdésével a szubszidiaritás teljes tiszteletben tartása mellett kell foglalkozni;

19.  elismeri, hogy az üzletek helye kijelölési politikájának alakítása a tagállamok illetékességi körébe tartozik; az új üzletek nyitásának engedélyezése során a fenntarthatóság, mobilitás, területrendezés és a településközpontok megerősítésének szempontjait kell számításba venni;

20.  úgy véli, hogy a városi épületpark felújítását célzó ösztönzők – a strukturális alapok igénybevétele révén is – hozzájárulhatnak a bérleti díjak csökkentéséhez (köz- és magánszféra közötti partnerség), valamint elősegíthetik – különösen a helyi – üzleti vállalkozások visszatérését, ezáltal előmozdítva a gazdasági és szociális fejlődést;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve készítsen tanulmányt a hipermarketek vagy bevásárlóközpontok munkaerőpiacra és kkv-kra, valamint fogyasztókra gyakorolt hatásairól és következményeiről;

22.  rámutat arra, hogy a közterületeken működő utcai vándorkereskedők súlyos aggodalmukat fejezték ki a természeti erőforrás fogalmának közterületekre való kibővítését előirányzó 2006/123/EK irányelv tagállamokban történő alkalmazásának lehetőségét illetően, melynek következménye a közterületeken való kereskedelem koncessziójának időben való korlátozása lenne; ez rendkívül hátrányosan érintené a foglalkoztatást, a fogyasztók választási szabadságát, valamint a hagyományos helyi utcai piacok létezését;

23.  hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelem a hagyományos kereskedelem fontos kiegészítője, és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához megfelelő lépésekre van szükség, beleértve az Európai Unió legtávolabbi területein az internethez való hozzáférés javítását; felhívja a Bizottságot, hogy az e-kereskedelemről szóló, soron következő közleménye tartalmazzon bizalomerősítő intézkedéseket, különösen a domainok határokon átnyúló regisztrációjának egyszerűsítése, az online fizetés biztonságának javítása, a követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése, valamint a fogyasztók jogaikról – különösen elállási jogukról és jogorvoslati lehetőségeikről –való megfelelőbb tájékoztatása révén;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egész Unióban jelentős számú akadály áll a kiskereskedők szabad letelepedésének útjában; aggodalmát fejezi ki különösen egyes nemzeti kereskedelmi és adójogszabályok miatt, amelyek de facto hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi kiskereskedőkkel szemben;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban minden olyan tagállammal szemben, amely megsérti a belső piaci alapelveket, „gyorsított megközelítés” alkalmazásával gyorsítsa fel a jogsértési eljárásokat, és évente számoljon be az Európai Parlamentnek a megoldatlan ügyekről a kiskereskedelem területén;

A vállalkozások közötti kapcsolatokban alkalmazott szerződéses és kereskedelmi gyakorlatok kezelése

26.  megerősíti, hogy a szabad és tisztességes verseny, a szerződéskötés szabadsága és a vonatkozó jogszabályok megfelelő végrehajtása kulcsfontosságú a jól működő kiskereskedelmi piac szempontjából;

27.  elismeri, hogy a vállalatok piaci ereje különböző lehet, hogy a vállalatoknak gazdaságilag ésszerűen kell tevékenykedniük, és hogy az Uniónak szüksége van kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó szereplőkre a globális versenyben;

28.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy széles körben aggodalmat kelt a nagyobb szereplők piaci dominanciája, akik a vélekedések szerint gyakran – például indokolatlan szelektív terjesztési mechanizmusok, földrajzi szegmentáció, árellenőrzés és értesítés nélküli kilistázás és egyéb korlátozó gyakorlatok révén – tisztességtelen feltételeket kényszerítenek a gyengébb szállítókra és kiskereskedőkre, és ezáltal torzítják a versenyt; kiemeli, hogy e gyakorlatok hatással vannak a teljes kiskereskedelmi ellátási láncra; elítéli azokat a gyakorlatokat, amelyek kihasználják a gazdasági szereplők közötti egyensúlyhiányt és befolyásolják a szerződéskötés valódi szabadságát; hangsúlyozza, hogy az összes szereplő – különösen a kkv-k – figyelmének szerződéses jogaikra való felhívása hozzájárulna az említett gyakorlatok megakadályozásához;

29.  elismeri, hogy a kiélezett versenykörnyezetben a franchise a túlélés jó módszere az önálló kiskereskedők számára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a franchise rendszerbe belépő kiskereskedők által megkötendő szerződések egyre szigorúbbak;

30.  hangsúlyozza, hogy a saját címkék kialakításának további fejlődést kell eredményeznie a fogyasztók választási szabadsága és különösen az átláthatóság, a tájékoztatás minősége és a sokszínűség terén, és egyértelmű lehetőséget kell biztosítania a kkv-k számára az innovációra és a terjeszkedésre;

31.  úgy véli, hogy a „márkautánzás” – amely egyebek mellett a kiskereskedőnek a márkagyártó vásárlójaként és versenytársaként betöltött kettős szerepéből fakadhat – elfogadhatatlan gyakorlat, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell; üdvözli, hogy a Bizottság elemzést végez, amelynek célja a 27 uniós tagállam üzleti titokkal és „márkautánzással” kapcsolatos jogi kereteinek és gyakorlatainak egyértelműbbé tétele;

32.  elismeri a kiegyensúlyozottabb viszonyok és az átláthatóság szükségességét a kiskereskedelmi ellátási láncban; hangsúlyozza, hogy a bizalom helyreállítása és a méltányosabb tárgyalások lehetőségének megteremtése, valamint a mindenki számára egyenlő versenyfeltételek érdekében a konfrontációtól a tényeken alapuló párbeszéd felé kell elmozdulni, az ellátási láncokban működő összes gazdasági szereplő számára lehetővé téve, hogy termékeik hozzáadott értékéből részesedjenek, és az egységes piac előnyeit teljes körűen kihasználják;

33.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben és következetesen érvényesítsék a versenyjogi szabályokat, és – adott esetben nemzeti szinten – a tisztességtelen versenyre vonatkozó és a trösztellenes jogszabályokat;

34.  hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok helyes alkalmazásához és az erőfölénnyel való visszaélés elkerüléséhez elsősorban a helyi versenyhatóságokat kell megerősíteni, illetve folyamatos és zavartalan kommunikációt és együttműködést kell kialakítani közöttük és az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága között;

35.  támogatja az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platformjának – különösen a nyilvánvalóan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok adatokon és konkrét példákon alapuló meghatározását, felsorolását és értékelését célzó – értékes munkáját; szorgalmazza a felek közötti, ezzel kapcsolatos párbeszédre irányuló kezdeményezések erőteljes támogatását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament nem vesz részt hivatalosan a platform és a magas szintű fórum munkájában; úgy véli, hogy a Parlamentnek sürgősen foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, és aktívan részt kell vennie a fórum munkájában;

36.  támogatja az átfogóbb és horizontális – a hatókört az élelmiszeriparon túlra kiterjesztő – megközelítés érdekelt felek által kifejezett szükségességét; kéri a Bizottságot és a szakmai érdekképviseleteket, hogy a szakértői platform folyamatban lévő munkájára építve vizsgálják meg egy, a kiskereskedelem egészére összpontosító új, nyílt végű fórum létrehozásának lehetőségét;

37.  határozottan támogatja ugyanakkor kiskereskedők és a szállítók szervezetei által a versenyjoggal kapcsolatos informális párbeszédet és rendszeres konzultációt szolgáló mechanizmusok létrehozására irányulóan jelenleg is folytatott intenzív munkát; üdvözli a teljes kiskereskedelmi ellátási láncot átfogó helyes kereskedelmi gyakorlatok közös alapelveiről szóló nyilatkozatra vonatkozó megállapodást célzó önkéntes kezdeményezésüket;

38.  üdvözli továbbá a Bizottság európai élelmiszerár-megfigyelési eszközét és a hasonló tagállami kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy – az élelmiszer-ellátási lánc minden részében a költségek, folyamatok, a hozzáadott érték, a mennyiségek, árak és haszonkulcsok elemzése révén – az egész élelmiszer-ellátási láncban lehetővé tegyék a tisztességes jövedelmet;

39.  aggodalommal állapítja meg, hogy a gazdasági függőség és az üzleti lehetőségek elvesztése miatti aggodalom következtében a meglévő jogi eszközök nincsenek teljes mértékben kihasználva, különösen a kkv-k esetében; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a szakmai érdekképviseleteket, hogy állapítsák meg, milyen lépésekkel lehetne helyreállítani a bizalmat, és megkönnyíteni az igazságügyi rendszerekhez való hozzáférést, beleértve a névtelen panaszok lehetőségét és egy e területtel foglalkozó uniós ombudsman hivatalának létrehozását is; meggyőződése továbbá, hogy annak érdekében, hogy a vállalkozások számára valóban egyenlő feltételek alakulhassanak ki, tovább kell pontosítani azt a koncepcionális keretet, amely a vállalkozások közötti vertikális és horizontális kapcsolatokban a tisztességes versenyt szavatolja;

40.  kéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig tegyen közzé a kereskedelmi gyakorlatok és a szerződéses viszonyok kezelésére szolgáló, hatályos nemzeti jogszabályokat és eszközöket feltérképező közleményt, és értékelje alaposan, hogy ezeket a szabályokat megfelelően betartatják-e, és hogy szükség van-e további fellépésre;

41.  úgy véli, hogy alternatív és informális vitarendezési és jogorvoslati mechanizmusokat kell találni, és értékelni kell azok hatékonyságát, mivel azok eszközül szolgálhatnak a kiskereskedők számára a viták rendezéséhez; felkéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig javasoljon alternatív vitarendezéssel kapcsolatos intézkedéseket a vállalkozások és a fogyasztók bizalmának erősítése érdekében;

42.  kéri a Bizottságot és a kiskereskedelmi ellátási láncban részt vevő szereplőket, hogy évente számoljanak be a Parlamentnek a meglévő platformokon és informális párbeszédet szolgáló mechanizmusokon keresztül elért előrelépésekről; javasolja, hogy az eredményeket a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által évente összehívott kiskereskedelmi piaci kerekasztal ülésén vitassák meg;

A hatékonyság fokozása és a fenntartható fogyasztás – innovatív gyakorlatok

43.  hangsúlyozza a kiskereskedelmi ágazat fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségét; üdvözli, hogy a kiskereskedők és a szállítók élen jártak a zöld felelősségvállalás terén, különösen ami a hulladékokat, az energiafogyasztást, a közlekedést és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illeti; támogatja a fenntartható fogyasztás érdekében tett kötelezettségvállalásaikat, de úgy véli, hogy további erőfeszítések szükségesek; úgy ítéli meg, hogy a vállalati felelősségvállalásnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szociális és környezeti kérdésekre;

44.  hangsúlyozza, hogy a kiskereskedők és a szállítók az innováció, a kutatás és a fejlesztés hajtóerejét képviselik; hangsúlyozza, hogy az egész ágazatnak tovább kell fokoznia az innovatív technológiákba és gyakorlatokba történő beruházás szintjét a teljes ellátási lánc versenyképességének további javítása érdekében, beleértve a logisztika és a szállítás, az energiahatékonyság, a csomagolás, a hulladékelhelyezés és a termékek újrafeldolgozása területét, és meg kell osztaniuk a bevált gyakorlatokat;

45.  felkéri a Bizottságot, hogy a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló parlamenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően dolgozzon ki közös értékelési és címkézési rendszert a termék teljes életciklusa alapján, különösen a széttagoltság – a vállalkozásoknál és a fogyasztóknál jelentkező – költségeinek egyszerűsítése, harmonizálása és leküzdése érdekében;

46.  felhívja az érdekelt feleket, hogy indítsanak további kezdeményezéseket az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés céljából;

47.  üdvözli az EuroCommerce és az UNI-Europa közös megállapodását, amely szemlélteti, hogy a társadalmi párbeszéd jól működik a kereskedelemben; elismeri, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak a kiskereskedők társadalmi felelősségvállalásáról, hogy az új technológiákba való beruházás – különösen a kompetenciák fejlesztésén keresztül – illeszkedjen az emberi tőkéhez, és hogy fel lehessen lépni az informális gazdasággal szemben;

48.  emlékeztet a meglévő szociális és munkaügyi jogszabályok megfelelő végrehajtásának fontosságára; sajnálatát fejezi ki a be nem jelentett foglalkoztatás magas aránya miatt, amelynek következménye az adóelkerülés magas szintje, és amely megakadályozza az egységes piac kereskedői közötti egyenlő versenyfeltételeket;

49.  rámutat arra, hogy az ágazat legnagyobb kihívásai közé tartozik a munkakörülmények javítása, az informális gazdaság elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint és a versenyképesség fenntartása a kereskedők szükségleteinek és a munkavállalók szakértelmének összehangolása révén; ebből a célból kiemeli, hogy be kell ruházni a képzésbe és a képességfejlesztésbe, mivel ez segíteni fogja az ágazatot az új technológiákhoz való gyors alkalmazkodásban;

További lépések

50.  kéri a Bizottságot, hogy a kiskereskedelmi ágazattal konzultálva készítsen az elért eredményekre építő, a megoldatlan problémákkal foglalkozó, ágazatra lebontott ajánlásokat tartalmazó, kiskereskedelemre vonatkozó, átfogó európai cselekvési tervet a stratégia meghatározása érdekében; üdvözli, hogy a Parlament a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló állásfoglalásában támogatta ezt a kezdeményezést;

51.  hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek figyelembe kell vennie a Bizottság által már kidolgozott kezdeményezéseket, mint például az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumot, a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseket, valamint az egységes piaci intézkedéscsomag vonatkozó javaslatait;

52.  javasolja, hogy a cselekvési tervben szereplő, ajánlott intézkedéseket követő intézkedéseket, beleértve az érintett felek közötti párbeszédben elért előrelépést, az első kiskereskedelmi piaci kerekasztal során ismertessék és vitassák meg;

53.  azt várja, hogy a vásárlási és értékesítési folyamatoknak a kiskereskedelmi ellátási láncon keresztül történő további optimalizálása – a piackutatástól és termékmarketingtől a beszállítói kapcsolatokig, a logisztikáig, a készletgazdálkodásig, valamint a hibás termékek és a fogyasztói panaszok kezeléséig, illetve a vámügyintézésig – javítani fogja a kiskereskedelmi ágazat versenyképességét, leszorítja a fogyasztói árakat, és javítja a szolgáltatások minőségét;

54.  bátorítja a kiskereskedőket és a szállítókat, hogy aktívan vállaljanak szerepet egy gyakorlatias megoldásokra irányuló nyílt, építő jellegű és folyamatos párbeszédben; kéri a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy tevékenyen támogassák ezt a folyamatot;

o
o   o

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 48., 2011.2.23., 1. o.
(2) HL L 218., 2008.8.13., 21. o.
(3) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.
(4) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.
(5) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0293.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0144.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0146.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0145.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0384.
(11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0320.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0302.
(13) HL C 161 E, 2011.5.31., 84.o.
(14) HL C 349. E, 2010.12.22., 1. o.
(15) HL C 349. E, 2010.12.22., 25. o.
(16) HL C 349. E, 2010.12.22., 10. o.
(17) HL C 184. E, 2009.8.6., 23. o.

Utolsó frissítés: 2013. január 22.Jogi nyilatkozat