Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2655(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0379/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 05/07/2011 - 7.20
CRE 05/07/2011 - 7.20

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0315

Elfogadott szövegek
PDF 90kDOC 47k
2011. július 5., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A felülvizsgált magyar alkotmány
P7_TA(2011)0315B7-0379, 0380 és 0387/2011

Az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása a felülvizsgált magyar Alaptörvényről

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 56., 114., 167. és 258. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Emberi Jogok Európai Egyezményére (EJEE) az alapjogok tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme tekintetében,

–   tekintettel Magyarország új Alaptörvényére, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. április 18-án fogadott el és amely 2012. január 1-jén lép életbe (a továbbiakban: az új Alaptörvény),

–  tekintettel a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) által közzétett CDL(2011)016. és CDL(2011)001. számú, az új magyar Alaptörvényről és az új magyar Alaptörvény kidolgozásának folyamatával kapcsolatban felmerült három jogi kérdésről szóló véleményekre,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén „Komoly visszalépések a jogállamiság és az emberi jogok területén Magyarországon” című, 2011. január 25-én beterjesztett, 12490. számú állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának 30141/04. számú ítéletére (Schalk és Kopf kontra Ausztria), és különösen annak közbevetett bírói véleményeire (obiter dicta),

–  tekintettel az új magyar Alaptörvényről az Európai Parlamentben beterjesztett szóbeli választ igénylő kérdésekre, valamint a felülvizsgált magyar Alaptörvényről szóló tanácsi és bizottsági nyilatkozatokra, továbbá a 2011. június 8-án ezt követően tartott vitára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikke (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében foglaltak szerint a demokrácia és a jogállamiság értékein, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az EJEE-ben rögzített alapjogok és szabadságok kétségbevonhatatlan tiszteletén és az említett jogok, szabadságok és elvek jogi értékének elismerésén alapul, amit tovább erősít az EU közelgő csatlakozása az EJEE-hez,

B.  mivel Magyarország aláírta az EJEE-t, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és olyan más nemzetközi jogi eszközöket, amelyek arra kötelezik, hogy tiszteletben tartsa és végrehajtsa a hatáskörök elkülönítésének elvét, az intézményi fékek és egyensúlyok végrehajtását, valamint a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását,

C.  mivel noha új alkotmány kidolgozása és elfogadása tagállami hatáskör, a jelenlegi és a csatlakozó tagállamok, valamint az EU feladata, hogy biztosítsák, hogy a tartalom és a folyamatok megfeleljenek az uniós értékeknek, az Alapjogi Chartának, az EJEE-nek, továbbá hogy az elfogadott Alaptörvény szövege és szellemisége ne mondjon ellent ezen értékeknek és eszközöknek; mivel mindezt egyértelműen bizonyítja az, hogy a jelenlegi tagállamok közül számosnak felül kellett vizsgálnia és módosítania kellett alkotmányát az uniós csatlakozás érdekében, vagy az egymást követő uniós szerződésekhez kellett igazítania elsősorban a Bizottság kérésére,

D.  mivel az alkotmányozási folyamat nem volt átlátható és az új Alaptörvény kidolgozása és elfogadása rendkívül gyorsan történt, ami nem biztosított elég időt a tervezett szövegről szóló alapos és lényegi nyilvános vita lebonyolításához; és mivel egy sikeres és legitim alkotmánynak a lehető legszélesebb konszenzuson kell alapulnia,

E.  mivel az Alaptörvényt nemzeti, európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a Velencei Bizottság és a tagállamok kormányainak képviselőit magukban foglaló szervezetek széles köre bírálta, és csak a kormányzó pártok parlamenti képviselői szavazták meg, és így nem jött létre politikai és társadalmi konszenzus,

F.  mivel az Európai Parlament osztja a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggodalmakat, különösen az elfogadás folyamatának átláthatósága, nyitottsága és az e folyamatban való részvétel, továbbá a folyamat időkerete tekintetében, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülését, különösen az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra és a bírákra vonatkozó azon rendelkezéseket illetően, amelyek a magyar bírói testület függetlenségét veszélyeztethetik,

G.  mivel az új Alaptörvény nem fogalmaz meg egyértelműen számos olyan elvet, amelyet Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettségeiből adódóan tiszteletben kell tartania és támogatnia kell, így például a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés, a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával és az alapjogok különleges jogrendben történő felfüggesztésével vagy korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket,

H.  mivel az új Alaptörvény a benne rögzített értékek és a homályos megfogalmazások révén, amelyekkel olyan alapvető fogalmakat határoz meg, mint a „család” és az élethez a fogantatás pillanatától való jog, bizonyos társadalmi csoportok, nevezetesen az etnikai, vallási és szexuális kisebbségek, az egyszülős családok, a bejegyzett élettársi viszonyban élők és a nők ellen irányuló megkülönböztetés veszélyét hordozza,

I.   mivel a preambulum szövege nem egyértelmű, különösen azok a részek, amelyek a magyar államnak a külföldön élő magyar etnikumú személyek iránti kötelezettségeiről szólnak, jogalapot teremthet olyan fellépésekhez, amelyeket a szomszédos országok belső ügyeikbe való beavatkozásnak tekintenének, ami a feszültségek fokozódásához vezethet a régióban,

J.  mivel az új Alaptörvény szerint a preambulum jogi érvénnyel rendelkezik, ami jogi és politikai következményekkel járhat, és jogi bizonytalansághoz vezethet,

K.  mivel – amint az a Velencei Bizottság által kiadott véleményben is szerepel – az Európai Unió Alapjogi Chartájának az új Alaptörvénybe történő beépítése a magyar és a nemzetközi bíróságok hatásköreinek átfedését növelheti,

L.  mivel az új Alaptörvény a sarkalatos törvények széles körű alkalmazásáról rendelkezik, amelyek elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges, és amelyek Magyarország intézményi rendszerével, az alapvető jogok gyakorlásával és fontos társadalmi intézkedésekkel kapcsolatos számos kérdést szabályoznak; mivel mindez e törvények elfogadását gyakorlatilag az új magyar alkotmányozási folyamat részévé teszi,

M.  mivel az új Alaptörvény szerint számos kérdést, így például az általában a kormány hatáskörébe és a törvényhozó testület döntéshozatali jogkörébe tartozó, a családjogra, az adó- és nyugdíjrendszerre vonatkozó speciális aspektusokat szintén a sarkalatos törvények fogják meghatározni, ami csökkenti a jövőbeni választások jelentőségét, továbbá több lehetőséget biztosít egy kétharmados többséget élvező kormány számára politikai preferenciái bebetonozására; mivel az egyedi és részletes szabályok sarkalatos törvényekkel való meghatározása veszélybe sodorhatja a demokrácia elvét,

N.  mivel ahogy a Velencei Bizottság rámutatott, a kulturális, vallási, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikákat nem indokolt sarkalatos törvényekkel kőbe vésni,

O.  mivel a korlátozott demokratikus legitimációjú Költségvetési Tanács, amely nem országgyűlési szerv, megvétózhatja az általános költségvetés Országgyűlés általi elfogadását, és ebben az esetben az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ami rendkívüli mértékben szűkíti a demokratikusan megválasztott törvényhozó testület mozgásterét,

P.  mivel a négy országgyűlési biztos hatékony rendszere helyett mindössze egy általános ombudsman fog működni két helyettessel, ami nem biztosítja a jogvédelem ugyanolyan szintjét, és az általános ombudsman hatásköre nem terjed ki az adatvédelemért és információszabadságért felelős korábbi parlamenti biztos hatásköreire; mivel ez utóbbi hatásköreit egy hatóság kapja meg, amelynek működéséről még nincsenek pontos információk,

Q.  mivel a magyar kormány és a kormányzó pártok az új Alaptörvény elfogadásával egy időben olyan kulcsfontosságú pozíciókban hajtottak végre személyi cseréket, mint a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke és a Költségvetési Tanács elnöke; mivel a Magyar Országgyűlés az új Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően új magyar alkotmánybírákat választott; mivel a jelölési eljárást és a választást nem alapozta meg politikai konszenzus;

R.  mivel az új Alaptörvény rendkívül általános szabályokat rögzít az igazságügyi rendszerre vonatkozóan, és nem egyértelmű, hogy az új elnevezést kapott Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke hivatalban marad-e,

S.  mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az új magyar Alaptörvényről szóló jelentés elkészítéséről határozott, amely a Velencei Bizottság véleményét veszi alapul,

T.  mivel az új Alaptörvény kidolgozása és elfogadása nem szerepelt a kormányzó pártok választási programjában,

U.  mivel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy „nagyra értékelné, ha a magyar kormány az országon belülről és az Európa Tanácstól vagy az ENSZ-től kérne tanácsot” és útmutatást, és úgy véli, hogy Magyarországnak európai uniós tagállamként az európai intézményekhez kellene fordulnia tanácsért és az Alaptörvény felülvizsgálata ügyében,

1.  felszólítja a magyar hatóságokat, hogy fontolják meg a Velencei Bizottság véleményében felvetett problémákat és aggályokat és hajtsák végre az ajánlásokat vagy az új Alaptörvény módosítása révén, vagy a jövőbeni sarkalatos törvények és rendes jogszabályok meghozatala során, nevezetesen;

   a) az új Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvények közelgő kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban tevékenyen törekedjenek a széles körű konszenzusra, biztosítsanak nagyobb átláthatóságot, segítsék elő a valódi politikai és társadalmi részvételt és a széles körű nyilvános vitát;
   b) az adó- és nyugdíjrendszert, a családpolitikát, valamint a kulturális, a vallás- és a társadalmi-gazdasági politikát szabályozó sarkalatos törvények tekintetében csak az alapvető és egyértelműen meghatározott alkalmazási kört fogadják el, lehetővé téve, hogy a jövőbeni kormányok és demokratikusan megválasztott törvényhozói testületek e politikákra vonatkozóan önálló döntéseket hozhassanak; vizsgálják felül a Költségvetési Tanács megbízatását;
   c) biztosítsanak minden polgár számára – függetlenül vallási, szexuális, etnikai vagy társadalmi hovatartozásától – egyenlő jogvédelmet az Alapjogi Charta 21. cikkében, az Alaptörvényben és annak preambulumában foglaltaknak megfelelően;
   d) egyértelműen biztosítsák az Alaptörvényben és annak preambulumában is, hogy Magyarország a külföldön élő magyar etnikumú személyek támogatására törekedve tartsa tiszteletben más országok területi integritását;
   e) erősítsék meg a bírói testület függetlenségét oly módon, hogy visszaállítják az Alkotmánybíróság hatűáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára az EJEE-n alapuló jognak megfelelően, felülvizsgálják a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, továbbá egyértelműen biztosítják az igazságügyi rendszer független irányítását;
   f) Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően egyértelműen védjék az új Alaptörvényben az összes alapvető polgári és szociális jogot, mondják ki a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés, valamint a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, megfelelően szavatolják az alapjogok védelmét, és tegyék egyértelművé, hogy az alapjogokat mindenki születésénél fogva, feltétel nélkül megszerzi;
   g) garantálják, hogy az országgyűlési biztosok rendszerének átszervezése ne szolgálja a nemzeti kisebbségek védelme, a személyes adatok védelme és a közérdekű információk átláthatósága, valamint az e területekért felelős megfelelő testületek függetlensége tekintetében meglévő jogok védelmét és előmozdítását szolgáló biztosítékok felszámolását;
   h) gondoskodjanak arról, hogy az Alapjogi Charta beépítése az új Alaptörvénybe ne okozzon értelmezési problémákat és hatáskörátfedéseket a hazai bíróságok, az új magyar Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság között;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt és a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a Szerződések szövegével és szellemével;

3.  utasítja illetékes bizottságait, hogy a Velencei Bizottsággal és az Európa Tanáccsal együttműködve kövessék nyomon az ügyet és vizsgálják meg, hogy az ajánlásokat végrehajtották-e, és milyen módon hajtották végre;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének, az EBESZ-nek és az ENSZ-főtitkárnak.

Utolsó frissítés: 2013. január 22.Jogi nyilatkozat