Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2157(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0350/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0350/2011

Viták :

PV 14/11/2011 - 22
CRE 14/11/2011 - 22

Szavazatok :

PV 15/11/2011 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0485

Elfogadott szövegek
PDF 125kWORD 79k
2011. november 15., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A demográfiai változások és azok az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásai
P7_TA(2011)0485A7-0350/2011

Az Európai Parlament 2011. november 15-i állásfoglalása a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról (2010/2157(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel a Regionális Politikai Főigazgatóság gazdasági, társadalmi és a területi kohézióról szóló ötödik jelentésére, különösen annak 230–234. oldalára,

–  tekintettel „A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövője” című dokumentumra (COM(2010)0642) és annak kísérődokumentumára (SEC(2010)1348),

–  tekintettel a Regionális Politikai Főigazgatóság „Régiók 2020-ban – az EU régiói előtt álló jövőbeli kihívások értékelése” című, 2008. novemberi munkadokumentumára (a (SEC(2008)2868) bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz készült háttérdokumentum),

–  tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2010. november 11-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel az Európa demográfiai jövőjéről szóló 2008. február 21-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” című 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0244),

–  tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2006. március 23-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel a Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című 2006. október 12-i közleményére (COM(2006)0571),

–  tekintettel „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című 2005. március 16-i zöld könyvre (COM(2005)0094),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0350/2011),

A.  mivel az Európai Unióban és világszerte zajló demográfiai változás tény, kezelése pedig a jövő egyik kulcsfontosságú feladata, és mivel az EU lakossága a legidősebb a világon,

B.  mivel a demográfiai változásokat a népesség öregedése, valamint a harmadik országokból érkező, illetve az Unión belül keletről nyugatra és a vidéki területekről a városok felé tartó, jelentős migrációs áramlatok jellemzik,

C.  mivel a demográfiai változások új feladatok elé állítanak bizonyos régiókat, amelyeket azonban nemcsak fenyegetésnek, hanem esélynek is kellene tekinteni,

D.  mivel az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának „Régiók 2020-ban” című elemzése központi kihívásként azonosította a demográfiai változást,

E.  mivel a demográfiai változás egyformán érinti a vidéki és a városi területeket, és kihat többek között a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások elérhetőségére,

F.  mivel annak ellenére, hogy a sokrétű demográfiai kihívások leküzdése elsősorban a tagállamok feladata, a régióknak is proaktívan kell fellépniük, és ehhez európai szintű támogatásra van szükségük,

G.  mivel a tagállamok a 2007–2013-as operatív programok keretében a strukturális alapokból származó forrásokból 30 milliárd eurót irányoztak elő a demográfiai változással kapcsolatos intézkedésekre, és mivel a regionális és helyi hatóságok központi szerepet játszanak e változás kezelésében, és így a regionális politika az uniós fellépés egyik kulcsfontosságú eszköze lesz,

Általános kérdések

1.  örvendetesnek tartja Európában a várható élettartam emelkedését; úgy véli, hogy a közvélemény gyakran csak a demográfiai változásokkal együtt járó veszélyeket látja meg, a bennük rejlő lehetőségeket nem;

2.  úgy véli, hogy minden lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni és megfelelő módon ki kell használni, többek között a kohéziós politikai eszközökön keresztül nyújtott támogatások felhasználásával is;

3.  úgy véli, hogy a demográfiai változásoknak az egyes régiókban tapasztalható hatása jelentős mértékben eltér egymástól, attól függően, hogy gyorsan vagy lassan zajlanak, illetve hogy az adott régióban nettó bevándorlás vagy népességcsökkenés tapasztalható-e, és ezért eltérő alkalmazkodási stratégiára van szükség, és a változásokat minden európai, nemzeti és regionális hatóságnak koordinált módon kell kezelnie; megállapítja, hogy a fogyatkozó népességű, többnyire vidéki régiókban az életminőség mást jelent, mint a növekvő népességű régiókban, és ezért úgy véli, hogy különböző támogatási stratégiákra van szükség; úgy véli, hogy a munkaerő elvándorlása még inkább erősíti a demográfiai változások hatásait, és a népesség öregedése csupán egy része a problémának;

4.  úgy véli, hogy az ERFA és az ESZA hozzájárulhat az EU-n belüli demográfiai változásokból adódó kihívások – nevezetesen az időskorú lakosság növekvő aránya és a fiatal népesség csökkenése – kezeléséhez; javasolja, hogy az idősödő társadalom jó életminőségének biztosítása érdekében használjanak fel ERFA-forrásokat a lakások idősek igényeinek megfelelő kialakításának támogatásához; felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az ERFA és az ESZA keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket használják fel a fiatal családok támogatására;

5.  úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség politikai keretfeltételei hozzájárulhatnak a demográfiai kihívások kezeléséhez; ezért szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését a demográfiai kérdésekről szóló valamennyi tanácskozás során vegyék figyelembe;

6.  úgy véli, hogy a jelenlegi romló demográfiai helyzet a közeljövőben legalább néhány tagállamban ösztönözni fogja a nyugdíjrendszerek reformjáról folytatott vitákat;

A strukturális politika reformjai

7.  kéri, hogy a tagállamok és a régiók az uniós strukturális eszközök odaítélésekor és elosztásakor, valamint a hatásmutatók meghatározásakor vegyék figyelembe a régiók különböző fejlettségi szintjét, valamint demográfiai mutatókat – pl. eltartottak aránya – is vegyenek tekintetbe; emlékeztet arra, hogy az egész világon az EU-ban a legmagasabb az idősebb emberek aránya a népességen belül; úgy véli, hogy a Bizottságnak összeurópai szinten is megoldást kellene javasolnia a demográfiai változás kezelésére; úgy véli, hogy az egyes városi térségekben való koncentráció elkerülése érdekében az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a környezetvédelem szempontjából is mindenképpen elemezni kell egyrészt a munkavállalók elvándorlását, másrészt azon feltételek biztosításának szükségességét, amelyek a polgárokat származási régióikban tartják;

8.  úgy véli, hogy uniós szakpolitikai intézkedések végrehajtásával – a demográfiai változásokat illetően is – közös megoldásokat és szinergiákat lehet találni; felszólítja a Bizottságot, hogy a demográfiai változásokat horizontális célként integrálja a jövőbeni kohéziós politikába; kéri továbbá, hogy a Bizottság ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamokkal fennálló, beruházási célú partnerségek megkötése során ezt a kérdést is vegyék figyelembe;

9.  biztatja a tagállamokat és a régiókat, hogy a demográfiai változásokat és azok hatásait az eddiginél jobban vegyék figyelembe oly módon, hogy az azok kezelésére irányuló intézkedéseket a nemzeti stratégiai keretprogramok (vagy más ennek megfelelő dokumentumok) kialakítása során és operatív programjaikban horizontális célként tűzik ki; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseit – többek között az aktív és egészséges időskorra irányuló partnerséget – közvetlenül hozzá lehetne igazítani az ezekben a programokban részt vevő partnerek kívánságaihoz;

10.  proaktív intézkedéseket szorgalmaz a demográfiai változások negatív következményeinek elkerülése, valamint a népességcsökkenés és az elöregedés által leginkább érintett régiókat célzó fokozott technikai segítségnyújtás biztosítása érdekében, ezáltal biztosítva, hogy e régiók megőrizzék felvevőképességüket, és továbbra is képesek legyenek kihasználni a strukturális alapok támogatásait;

11.  úgy véli, hogy Európában az állami és magánszereplőknek lehetőségük lesz arra, hogy a demográfiai változás és az elöregedés jelentette kihívások kezelése során többek között a szociális innovációkon keresztül úttörőként lépjenek fel; emlékeztet arra, hogy mind állami, mind pedig magánszinten egyre többet kell fordítani az elöregedés miatt felmerülő költségekre; felismeri, hogy a terület mind az üzleti világ, mind az innováció tekintetében egyre több lehetőséget rejt;

12.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai változás, és különösen a lakosság elöregedése egyértelműen hatást gyakorol a szociális infrastruktúra – mint például a nyugdíjrendszerek, az ápolási tevékenységek és az egészségügyi ellátás – biztosítására, ahogy a regionális hatóságoknak különféle lakossági csoportok változó igényeit kell kielégíteniük;

13.  olyan jövőbeli ESZA-szabályokat sürget, amelyek kezelése egyszerűbb, és amelyek ennélfogva lehetővé teszik a kisebb szervezetek számára, hogy megfelelőbben részesülhessenek az alapból, valamint szociális szempontból innovatív projekteket dolgozzanak ki és irányítsanak; sürgeti a Bizottságot, hogy a jövőbeli ESZA keretében uniós szinten növelje a társadalmi és foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó transznacionális kísérleti projektekre szánt forrásokat az innovatív regionális, határokon átnyúló és makrorégiók közötti együttműködés elősegítése érdekében a demográfiai változásokból eredő közös kihívások leküzdése céljából;

Városfejlesztés/infrastruktúra

14.  ösztönzi a régiókat, hogy használják fel a strukturális alapokat a demográfiai kihívások kezelésének segítésére, valamint a szociális és igazgatási szolgáltatásokhoz való – a kis és távoli településeken és falvakban is biztosított – hozzáférés javítására, előmozdítva az egyes régiók sajátos potenciálját és erősítve azokat a tényezőket, amelyek maradásra késztetik a lakosokat;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy az integrált városfejlesztési tervek vagy stratégiák kidolgozása és végrehajtása során alkalmazzon rugalmasabb feltételeket az ERFA és az ESZA közötti keresztfinanszírozás ösztönzésére;

16.  úgy véli, hogy az elvándorlás megakadályozása érdekében a városokat gyermek- és családbaráttá kell alakítani, és azokat hozzá kell igazítani a fogyatékossággal élők és a korlátozott mozgásképességű emberek szükségleteihez; úgy véli, hogy e kialakítás egyik jellegzetessége, hogy a lehetőségekhez mérten a munkahely, a lakóhely és a kikapcsolódás helye nem fekszenek túlságosan távol egymástól; felhívja a régiókat annak biztosítására, hogy a várostervezés során a lakóövezetek, a kereskedelmi övezetek és a zöldterületek váltsák egymást, és kiegyensúlyozott, harmonikus módon legyenek kialakítva, valamint hogy az új lakónegyedek kialakításával egyidejűleg javítsák az elővárosi térségekkel való összekapcsolódást; sürgeti továbbá a távmunka lehetőségeinek további fejlesztését is;

17.  megállapítja, hogy a nettó elvándorlás által sújtott régiókban a kisvárosok szolgáltatási központként különösen fontos szerepet töltenek be; kéri, hogy a jövőbeni strukturális alapokban vegyék figyelembe ezt a vonzási funkciót, különösen az EMVA, az ERFA és az ESZA jobb összehangolása révén; megjegyzi, hogy a vidéki térségek elnéptelenedése kedvezőtlen dominóhatást vált ki a városi térségekben, és a gazdaságilag és társadalmilag dinamikus vidéki térségek olyan közjavakat jelentenek, amelyeket egy megfelelően támogatott vidékfejlesztési program formájában el kell ismerni; felhívja a tagállamokat, a régiókat és a településeket, hogy a vidéki elvándorlás és elnéptelenedés megelőzése érdekében biztosítsanak átfogó és működő szolgáltatási hálózatot a lakosság valamennyi korosztálya számára;

18.  utal arra, hogy az ERFA-támogatások az idősek társadalmi kirekesztődésének megelőzésére is felhasználhatók, például az időseknek szánt infrastruktúra és szolgáltatások kialakításának és az azokhoz való általános hozzáférhetőség biztosításának révén;

19.  úgy véli, hogy a népességfogyás által érintett régiókban pénzügyileg támogatni kell az alkalmazkodási stratégiákat; véleménye szerint a várostervezésnek és a regionális tervezésnek jobban szem előtt kell tartania az infrastruktúra-használat módjának megváltoztatását, többek között a városközpontok újjáélesztése és átalakítása révén, amelynek során szintén fontos a magánszereplőkkel való együttműködés; rámutat arra, hogy a várospolitika egyik prioritásává az idősbarát városok kialakítását kell tenni; szorgalmazza, hogy ismerjék el és fejlesszék a városokban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket és a kulturális örökség célpontjait, mivel azok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az elnéptelenedés által veszélyeztetett területek vonzóvá váljanak az új lakosok számára;

20.  felhívja a régiókat, hogy dolgozzanak ki innovatív koncepciókat a tömegközlekedés területén, hogy többek között meg lehessen felelni a különösen a vidéki térségekben tapasztalható utasszámcsökkenés jelentette kihívásoknak; azt javasolja a Bizottságnak, hogy pénzügyileg támogassa az ilyen projekteket;

Idősek, gyermekek, családok

21.  támogatja, hogy az ERFA-támogatások keretében prioritásként kezeljék a lakások idősek igényeinek megfelelő átalakítását támogató kedvezményes hiteleket; javasolja, hogy az idős emberek elszigetelődésének elkerülése és kreatív potenciáljuk kiaknázása céljából az idősödő társadalom magasabb életszínvonalának biztosítása érdekében bizonyos feltételek mellett kínáljanak lehetőséget pénzügyi források biztosítására a gondozást is kínáló otthonok és többgenerációs otthonok céljára;

22.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a jóléti és egészségügyi juttatásokat igazítsák minden ember – különösen a családok és a gyermekek – igényeihez, és különítsenek el támogatásokat arra, hogy az időskorúak számára – jövedelmüktől, életkoruktól és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosított legyen az otthoni ápolás és a teljes körű orvosi ellátás, hogy elkerülhető legyen a vidéki térségek és peremvidékek elnéptelenedése;

23.  úgy véli, hogy az egészségügyi és gondozási rendszer területén végrehajtott állami beruházások fontosak az Európán belüli társadalmi kohézió szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy a vidéki területeken is biztosítsák a jó minőségű orvosi ellátást, például az egészségügyi ellátás fokozódó hiányának leküzdését lehetővé tévő regionális távgyógyászati központok és egészségügyi szolgáltatások révén, illetve a határ menti régiókban a klinikák és az érintett szereplők közötti, határokon átnyúló együttműködés fokozásán keresztül, valamint mérlegeljék annak lehetőségét, hogy strukturális támogatásokat fordítsanak a távgyógyászattal és ellátással kapcsolatos kiegészítő intézkedésekre és az aktív időskor támogatására; felszólítja a Bizottságot, hogy találjon innovatív módokat az ilyen intézkedések pénzügyi támogatására;

24.  figyelmeztet az általános érdekű szolgáltatások terén jelentkező egyedi regionális nehézségek, különösen az ápolás területén bizonyos régiókban mutatkozó szakemberhiány veszélyére; úgy véli, hogy ezeknek a régióknak a saját regionális szempontjaik szerinti válaszokat kell adniuk a szükségletekre és az ellátás nehézségeire, és a magas színvonalú gondozás biztosításának szavatolása és új munkahelyek teremtése érdekében az ESZA-támogatásokat – többek között a munkanélküliek számára kínált átképzési programok révén – fel kell használniuk ápolási szakemberek képzésére; rámutat, hogy mindez közvetlen hozzájárulást jelent az Európa 2020 stratégia munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéséhez;

25.  hangsúlyozza a munka, a család és a magánélet egyensúlyának megvalósítását lehetővé tévő feltételek megteremtésének fontosságát és egyebek mellett annak jelentőségét, hogy az elvándorlás feltartóztatása érdekében lehetőség szerint biztosítsanak átfogó, megbízható és minőségi napközi ellátást a gyermekek valamennyi korosztálya számára, ideértve az iskoláskor előtti oktatást biztosító létesítményeket és lehetőségeket is; ugyanakkor elismeri a tágabb családi kör gyermekgondozásban betöltött értékes szerepét;

26.  fontosnak tartja, hogy elégséges és megfizethető lakótér álljon a családok rendelkezésére, hogy eredményesebben össze lehessen egyeztetni a családi és a szakmai életet, mivel a fiatal családoknak nyújtott támogatás elősegítheti a születési ráta növelését a tagállamokban;

Migráció/integráció

27.  hangsúlyozza, hogy a migráció felvethet bizonyos integrációs problémákat;

28.  rámutat arra, hogy a szakképzett munkaerőnek az új tagállamokból a régi tagállamokba irányuló migrációja az új tagállamok egyik legnagyobb demográfiai problémája, és negatív hatást gyakorol lakosságuk korszerkezetére; továbbá hangsúlyozza, hogy a migráció az egészségügyi szakembereket is érinti, és így veszélyezteti az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát a kevésbé fejlett régiókban;

29.  elismeri ugyanakkor, hogy a migráció – különösen a nettó elvándorlás jellemezte régiókban – lehetőséget kínál a demográfiai változás negatív hatásának felszámolására, és ezért felhívja a tagállamokat, hogy stratégiailag fontos politikai intézkedésként ismerjék el a migránsok integrációját;

30.  felhívja a tagállamokat, hogy jussanak egyetértésre egy közös stratégiáról a legális migrációra vonatkozóan, nem utolsó sorban azért, mert Európa demográfiai okokból – különösen egyes ágazatokban – rá van utalva a szakképzett munkaerő migrációjára, legyen szó akár a tagállamok közötti, akár az EU-n kívülről érkező migrációról (különös tekintettel az Unióval határos országokra); úgy véli, hogy a tagállamoknak törekedniük kell a szakképzett munkaerő megtartására, hogy hozzájáruljanak a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és enyhítsék a demográfiai változás következményeit;

31.  javasolja, hogy az előítéletek felszámolása érdekében fordítsanak több pénzt a bevándorlók integrálására, és támogassák a különböző képzéseket és a kölcsönös cserét szolgáló közös rendezvényeket;

Foglalkoztatás

32.  felhívja a Bizottságot, hogy az ESZA-t az emberek összes életszakaszát tekintetbe véve alakítsa ki, valamint biztosítsa a foglalkoztatás és az önkéntesség terén meglévő potenciál jobb kiaknázását a demográfiai változások kihívásainak leküzdése érdekében; rámutat, hogy az ismeretek nemzedékek közötti átadásának megkönnyítése érdekében az idősebbek tapasztalatát és tudását – például coaching-projektek keretében – fel kellene használni, és hogy ehhez megfelelő megoldásokra van szükség; úgy véli, hogy a nemzedékek közötti kommunikációban rejlő lehetőséget meg kell ragadni;

33.  úgy véli, hogy a régióknak célzottan kellene felhasználniuk az ESZA-támogatásokat a fiatalok munkanélküliségének leküzdéséhez, biztosítva a fiatalok társadalmi integrációját, és lehetőséget adva nekik egy megfelelő szakma gyakorlására; rámutat, hogy ezt például a fiatalokat célzó képzési intézkedéseknek és a fiatalok vállalkozói készségének támogatásával lehet elérni;

34.  úgy véli, hogy továbbra is támogatást kell biztosítani a nők foglalkoztatottsági arányának növelése érdekében; ezért kéri, hogy tegyék lehetővé több nő számára a szakképzettséget igénylő munkahelyekhez és az egész életen át tartó tanulást célzó programokhoz való hozzáférést, oly módon, hogy a megszerzett szakképzettségek megfeleljenek a munkaerő-piaci követelményeknek; javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki olyan rendszereket, amelyek ösztönzik a munkavállalókat a szakmai és a családi élet összeegyeztetését segítő egyedi projektekben való részvételre;

35.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai kihívásokkal szembesülő európai régiók tekintetében rendkívül fontos, hogy a versenyképes és innovatív magánszektor számára kedvező környezetet teremtsenek ahhoz, hogy minden nemzedéket átfogóan új foglalkoztatási lehetőségek jöjjenek létre;

Elemzés/bevált gyakorlatok

36.  úgy véli, hogy a régiókban zajló demográfiai folyamatokat statisztikailag figyelemmel kell kísérni; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a demográfiai folyamatokra vonatkozó helyi, regionális és nemzeti adatbázisok összehasonlíthatóvá tételére, hogy az adatokat egész Európára kiterjedően értékelni lehessen, és hogy fokozni lehessen a bevált gyakorlatok tagállamok, régiók és települések közötti cseréjét;

37.  felhívja a Bizottságot a „demográfiai sebezhetőségi mutató” pontosítására és ötévenkénti megállapítására, hogy ezáltal azonosíthatóvá váljék, hogy Európa mely régiói vannak leginkább kitéve a demográfiai változásoknak; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre kísérleti eljárásokat a legnagyobb kihívásokkal szembenéző régiókban alkalmazott gyakorlatok azonosítására;

38.  felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy javítsák a helyi és regionális szereplőkkel való együttműködést a demográfiai változásokkal összefüggő témákra vonatkozóan; úgy véli, hogy a határ menti régiókban az együttműködés során figyelembe kell venni a határokon átnyúló kezdeményezésekkel kapcsolatos óhajokat és lehetőségeket is; e téren képzési programok kidolgozását javasolja annak érdekében, hogy jobb felvilágosítást adjanak a problémakörről, és növeljék az azzal kapcsolatos tudatosságot; sürgeti a régiókat, hogy osszák meg egymással az öregedés jelentette kihívásokkal kapcsolatos bevált gyakorlataikat;

39.  javasolja a Bizottságnak, hogy a területi együttműködés keretében támogassa az egész Európára kiterjedő hálózatokat, ahol a regionális és helyi hatóságok és a civil társadalom szereplői tanulhatnak egymástól a demográfiai változásokból adódó problémák leküzdését illetően;

40.  kéri a Bizottságot, hogy találjon módot a helyi és regionális választott képviselőknek szóló Erasmus-program elképzelésének megfelelő formában történő átalakítására és a nyári vagy téli egyetemmel kapcsolatos elképzelésének kifejtésére annak érdekében, hogy az európai régiók képviselői kicserélhessék a demográfiai kérdésekkel kapcsolatos jó tapasztalataikat és megoldásaikat;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és elemezze a bevált gyakorlatokat, valamint ossza meg azokat a tagállamokkal és a régiókkal annak érdekében, hogy azok a demográfiai kihívások leküzdését célzó intézkedések kidolgozása során példaként szolgálhassanak;

42.  felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy a demográfiai változás negatív következményeinek elkerülése érdekében cseréljék ki tapasztalataikat, a bevált gyakorlatokat és az új megközelítéseket;

o
o   o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0400
(2) HL C 184. E, 2009.8.6., 75. o.
(3) HL C 292. E, 2006.12.1., 131. o.

Utolsó frissítés: 2013. április 10.Jogi nyilatkozat