Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2149(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0369/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0369/2011

Viták :

PV 14/11/2011 - 19
CRE 14/11/2011 - 19

Szavazatok :

PV 15/11/2011 - 7.15
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0491

Elfogadott szövegek
PDF 151kWORD 108k
2011. november 15., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A fogyasztóvédelmi politika
P7_TA(2011)0491A7-0369/2011

Az Európai Parlament 2011. november 15-i állásfoglalása a fogyasztóvédelmi politika új stratégiájáról (2011/2149(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a Szerződésekbe beépített Alapjogi Chartára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. cikkére, amely kimondja, hogy „a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása”,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére, amely előírja a kötelezettséget, miszerint „az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul”,

–  tekintettel az EUMSZ 9. cikkére, amely kimondja, hogy „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”,

–  tekintettel az EUMSZ 11. cikkére, amelynek értelmében „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”,

–  tekintettel az EUMSZ 12. cikkére, amelynek értelmében „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”,

–  tekintettel az EUMSZ 14. cikkére és a szerződéshez csatolt, az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatásokról szóló, 26. számú jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Tanácshoz intézett, az „Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendelet módosításáról és a 87/250/EGK, a 90/496/EGK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK, a 2002/67/EK, a 2008/5/EK irányelv és a 608/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról szóló, 2011. július 6-i jogalkotási állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2011. június 23-i jogalkotási állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel az európai fogyasztóvédelmi központok hálózatának 2010. évi éves jelentésére (az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011), tekintettel az „Otthon az egységes piacon:

–  tekintettel a „A fogyasztói öntudat fejlesztése az EU-ban” című, 2011. április 7-i bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2011)0469),

–  a fogyasztói piacok eredménytáblájának ötödik kiadása ' című, 2011. március 11-i bizottsági közleményre (SEC(2011)0299), tekintettel az „A piacok megfelelő működésének biztosítása a fogyasztók számára:

–  a fogyasztói piacok eredménytáblájának negyedik kiadása' című, 2010. október 22-i bizottsági közleményre (SEC(2010)1257), tekintettel a „Pénzügyi, gazdasági és szociális válság:

–  ajánlások a végrehajtandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozóan (félidős jelentés)' című, 2010. október 20-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására(5) ,

–  tekintettel Mario Monti professzor 2010. május 9-i, a Bizottság számára készített, az egységes piac fellendítéséről szóló, „Új stratégia az egységes piacért” című jelentésére,

–  tekintettel „Az egységes piac létrehozása a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására(6) ,

–  tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(7) ,

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített 2009. július 2-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0336,

–  tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

–  tekintettel a fogyasztói panaszok és kérdések osztályozására és bejelentésére szolgáló harmonizált módszerről szóló, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2009. július 7-i bizottsági közleményre (COM(2009)0346) és az ezt kísérő bizottsági ajánlástervezetre (SEC(2009)0949),

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2009)0330),

–  tekintettel a Bizottságnak az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 2009. június 29-i ajánlására(8) és a Bizottságnak a belső piacot érintő irányelveknek a nemzeti jogba történő átvételéről szóló 2004. július 12-i ajánlására(9) ,

–  tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10) ,

–  tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amelynek célja az akkreditálás és a piacfelügyelet tekintetében általános keret és elvek megállapítása(11) ,

–  tekintettel a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak szóló, „Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007–2013 – a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük” című bizottsági közleményre (COM(2007)0099), valamint „A közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiáról (2007–2013)” szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására(12) ,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciójának „Az egységes európai piac akadályai 2008-ban” című jelentésére(13) ,

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet)(14) ,

–  tekintettel a Tanács közös álláspontjáról a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében hozott, 2006. december 12-i állásfoglalására(15) ,

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv)(16) ,

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre(17) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0369/2011),

A.  mivel az uniós polgároknak fogyasztókként fontos szerepük van az Európa 2020 stratégia céljainak, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésében, mivel a fogyasztók kiadásai teszik ki az uniós GDP felét;

B.  mivel az anyagi nélkülözés által sújtottak arányának mutatói alapján az EU lakosságának 16,3%-át veszélyezteti a szegénység, és ez a százalékarány a nők esetében 17,1%-ra emelkedik;

C.  mivel – amint az az Eurobarométernek a fogyasztói öntudat fejlesztéséről szóló, 2011. áprilisi 342. sz. különjelentéséből is kitűnik – a fogyasztók nagy többségben magabiztosnak és tudatosnak érzik magukat, ugyanakkor jelentős hányaduk nem ismeri az alapvető fogyasztóvédelmi jogszabályokat;

D.  mivel a fogyasztók nem alkotnak egyetlen homogén csoportot, minthogy nagy eltérések vannak a fogyasztók között a fogyasztói készségek, a jogszabályok ismerete, a magabiztosság és a jogérvényesítési hajlandóság szempontjából;

E.  mivel az Eurobarométer fogyasztók öntudatának fejlesztéséről szóló, 2011. áprilisi 342. sz. különjelentése szerint a nők több időt töltenek vásárlással (hetente jellemzően 3,7 órát), mint a férfiak (2,8 óra);

F.  mivel a fogyasztói piacok eredménytáblájának 2011. márciusi ötödik kiadása szerint a fogyasztók EU-szerte továbbra is igencsak eltérő feltételekkel szembesülnek;

G.  mivel az, hogy a fogyasztók elégedetlenek a pénzügyi szolgáltatások működésével, részben abból adódik, hogy a fogyasztói piaci eredménytábla szerint a legtöbb fogyasztó nem ismeri a pénzügyi szolgáltatások terén fennálló alapvető jogait, és több mint 98%-uk nem tudja kiválasztani a legmegfelelőbb befektetési lehetőséget, aminek költsége az uniós GDP 0,4%-ának felel meg;

H.  mivel az információk megosztása a fogyasztóknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások minden területén szükséges és fontos; mivel a stratégiának el kell ismernie, hogy ez önmagában nem elégséges feltétele az olyan versenyképes piacok kialakulásának, ahol a fogyasztók saját valós érdekeik alapján tudnak döntéseket hozni; mivel az információmegosztás hatékonyabbá tétele érdekében fontos, hogy az információt az Unió hivatalos nyelvein és a hivatalos regionális nyelveken is biztosítsák;

I.  mivel a szellemi, fizikai vagy pszichés betegségük, koruk vagy hiszékenységük miatt leginkább kiszolgáltatott személyeket – például a gyermekeket, serdülőket, időseket − vagy társadalmi-gazdasági helyzetük miatt sérülékeny (például rendkívül nagy adóssággal rendelkező) embereket nagyobb védelemben kell részesíteni;

J.  mivel az Unió a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célokat tűzött ki, és fenntarthatóbb fogyasztási szerkezetet sürget;

K.  mivel a jól működő belső piac versenyképes árakon jó minőségű termékek és szolgáltatások széles választékát kínálja a fogyasztóknak, ugyanakkor magas szintű fogyasztó- és környezetvédelmet is nyújt;

L.  mivel a belső piacnak a fogyasztóvédelem gyengítése nélkül kell növekednie, garantálva a szolgáltatások szabad mozgását és biztosítva, hogy a munkavállalók megfelelő védelemben részesüljenek;

M.  mivel az öntudatos fogyasztók jobban tudják azonosítani a legjobb árakat, értékesítési feltételeket és minőséget, és így ösztönzik a versenyt és az innovációt;

N.  mivel a teljes mértékben integrált belső piac olyan többszörös előnnyel járna az európai fogyasztók számára, mint amilyen például az alacsonyabb árak, valamint a termékek és szolgáltatások szélesebb köre;

O.  mivel – amint az a fogyasztói piacok 2011. márciusi eredménytáblájából is kiderül – a kiskereskedők nem ismerik az alapvető uniós fogyasztói jogokat, ami a fogyasztók kárára válhat, és csökkentheti a kiskereskedők határokon átnyúló kereskedési hajlandósát is;

P.  mivel minden érdekelt félnek (köztük a Bizottságnak, a végrehajtásért felelős nemzeti hatóságoknak, a fogyasztóvédelmi szervezeteknek és a magánaszektornak) a fogyasztóvédelem és a fogyasztói érdekérvényesítés magasabb szintjének elérése érdekében fokozniuk kell erőfeszítéseiket, mivel a hatékony állami piacfelügyelet és végrehajtás kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az illegális termékek ne érjék el az európai piacot, illetve hogy azokat onnan eltávolítsák;

Q.  mivel a jelenlegi gazdasági recesszió miatt még fontosabb a szigorú és következetes végrehajtás, hiszen a válság érinti a fogyasztók döntéseit;

R.  mivel az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb átültetéséhez és végrehajtásához azáltal, hogy továbbra is szorosan együttműködnek egymással;

S.  mivel az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek védeniük kell az uniós polgárok egészségét és jóllétét,

Fő célkitűzések

1.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését egy fogyasztóvédelmi menetrend indítására, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság egy következetes jogi keretrendszer megvalósítása céljából javasoljon proaktív politikát az intelligens szabályozás meghatározására; kéri továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatos jövőbeni intézkedések holisztikus szemléleten alapuljanak, amely a fogyasztókat állítja az egységes piac középpontjába;

2.  hangsúlyozza, hogy a politikai prioritásokat össze kell kapcsolni, és a fogyasztói eredménytábla statisztikáival alá kell támasztani; felszólítja a Bizottságot, hogy fogyasztóvédelmi politikai stratégiájában vegye figyelembe a polgároknak és a vállalkozásoknak az egységes piaccal kapcsolatos húsz legfontosabb aggályát, amelyet nemrégiben tettek közzé;

3.  üdvözli a Bizottság 2012. évi munkaprogramjában szereplő javaslatait, amelyek a fogyasztóvédelmi politika és jogalkotási stratégia felülvizsgálatára irányulnak, a kezdeményezéseknek a Bizottság összes felelős szolgálatára kiterjedő integrálásával; megjegyzi, hogy különösen szükség van annak biztosítására, hogy a fogyasztók az egész EU-ban megkapják az olyan kulcsfontosságú jogszabályok által kínált teljes körű védelmet, mint például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és fogyasztóihitel-irányelv;

4.  üdvözli a fogyasztóvédelemre vonatkozó stratégiai megközelítést, amely levonja a 2007–2013 közötti stratégia tanulságait; hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia részeként jobban össze kell hangolni a fogyasztóvédelmi politikát és a társadalmi és környezetvédelmi célokat;

5.  hangsúlyozza a meglévő jogszabályok (különösen a fogyasztók jogairól szóló legújabb irányelv) megfelelő végrehajtásának és betartatásának, valamint az egyes felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó információk megfelelő terjesztésének fontosságát; hangsúlyozza továbbá, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv elfogadása után és a tervezett új kezdeményezések figyelembevétele mellett meg kell vizsgálni a meglévő vívmányokat;

6.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelmi politikáknak egységeseknek kell lenniük, és ezzel kapcsolatban javasolja, hogy újból vegyék fontolóra e portfolió Európai Bizottságon belüli elosztásának kérdését;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztókat érintő politikáinak hatékonyabb összehangolását;

8.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyasztóvédelem területén fokozzák a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködést és információcserét;

9.  rávilágít arra, hogy a fogyasztóvédelmi menetrendnek számos kihívással kell szembenéznie, többek között növelnie kell a fogyasztók öntudatosságát és csökkentenie kell az egyenlőtlenségeket, támogatnia kell a fenntartható fogyasztást, csökkentenie kell a fogyasztók nem biztonságos termékeknek való kitettségét és támogatnia kell a fogyasztók, − különösen a gyermekek − védelmét a félrevezető reklámokkal szemben; kéri, hogy a politikai döntéshozók alaposan gondolják át, hogy hogyan lehet olyan intelligensebb politikákat kialakítani, amelyek biztosítják a fogyasztók számára a fontos és ténylegesen felhasználható információkat anélkül, hogy további terheket rónának a vállalkozásokra;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson különös védelmet az olyan fogyasztói csoportok számára, amelyek értelmi, fizikai vagy pszichés gyengeségük, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatottak, vagy amelyeket szociális vagy pénzügyi helyzetük tesz kiszolgáltatottá; támogatja a Bizottság behaviorista közgazdaságtannal kapcsolatos munkáját, mivel azt a fogyasztóvédelmi intézkedések gyakorlati hatékonyságának biztosítása szempontjából fontosnak tartja;

11.  sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a hatásvizsgálatok elvégzésének kritériumait és körülményeit, valamint adott esetben vizsgálja felül azokat az európai uniós jogszabályokat, amelyek hatást gyakorolnak a fogyasztóvédelmi politikára, továbbá állapítson meg olyan legjobb gyakorlati megoldásokat, amelyek segítségével a tagállamok pontosan végre tudják hajtani a meglévő jogszabályokat;

A fogyasztók jogainak erősítése

12.  említést tesz az e-kereskedelem jelentős növekedéséről, – ami manapság nagyon fontos a fogyasztók számára, mivel az uniós polgárok 40%-a vásárol az interneten, rámutat arra, hogy növelni kell a fogyasztók és a kiskereskedők bizalmát, különösen a határokon átnyúló online vásárlások és kereskedelem terén azáltal, hogy jogaikat és kötelezettségeiket az interneten is biztosítják;

13.  sajnálatosnak tartja a belföldi internetes kiskereskedelem és a határokon átnyúló beszerzés szintje közötti nagy szakadékot; megállapítja, hogy a fogyasztói eredménytábla szerint a fogyasztók 44%-a állította, hogy a jogaival kapcsolatos bizonytalanság tartotta vissza a másik tagállamokból való áruvásárlástól, és hogy a késedelmes szállítás, illetve a szállítás elmaradása, valamint a csalás a fő tényezők, amelyek akadályozzák a határokon átnyúló vásárlás elterjedését; kéri ezért, hogy az EU fogyasztóvédelmi politikai stratégiája támogassa a növekedést és az innovációt a kiskereskedelmi ágazatban, és különösen az egységes digitális piac befejezését, hogy segítsenek a fogyasztóknak határokon átnyúlóan vásárolni;

14.  emlékeztet arra, hogy a fogyasztói bizalom a gazdaság motorja mind a belföldi, mind a határokon átnyúló, mind az online, mind az offline kereskedelem tekintetében;

15.  hangsúlyozza, hogy tájékoztatni kell a fogyasztókat jogaikról és kötelezettségeikről, és biztosítani kell, hogy az internethasználat és a szellemi tulajdonjogok védelme tekintetében a fogyasztók jogait teljes mértékben tartsák tiszteletben, ugyanakkor biztosítva személyes adataik és magánélethez fűződő joguk védelmét;

16.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók személyes adatai – például a fogyasztói profilokat tartalmazó, célzott hirdetés kapcsán létrehozott adatbázisok – jelentős gazdasági értéket képviselnek; rámutat arra, hogy a felhasználók többnyire nincsenek tudatában annak, hogy milyen értéket képviselnek az általuk önként a vállalatok rendelkezésére bocsátott adatok; arra kéri a Bizottságot, hogy az online hirdetések és a keresőmotorok számára biztosítson megfelelő versenyt a piacon, és kövesse nyomon az adatok érintett vállalatok általi felhasználását, a jelenlegi adatvédelmi kerettel összhangban;

17.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat és a kereskedőket átláthatóbb és jobban összehasonlítható információkkal kell ellátni (például egységár-feltüntetési szabályok, valamint az árak összehasonlítását pontos és átlátható módon végző internetes oldalak révén), valamint biztosítani kell számukra a termékek tartalmas és hatékony címkézését;

18.  hangsúlyozza a címkézés fontosságát, és ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fogyasztók egyre nagyobb sajátos igényeit, például a tisztességes kereskedelemmel, az ökológiai lábnyommal, az újrahasznosítás lehetőségeivel és fajtájával, az eredetmegjelöléssel kapcsolatban;

19.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a gyors szélessávú és telekommunikációs hálózatokhoz való egyetemes hozzáférést, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való széles körű internetes hozzáférést, többek között a forgalmazási korlátozások megszüntetésével, a földrajzi szegmentáció kezelésével és az elektronikus fizetési szolgáltatások fejlesztésével;

20.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelmi menetrendnek fel kell hívnia a figyelmet a digitális termékek tartalmának – például az elektronikus könyvek – piacára;

21.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a fogyasztók önérvényesítését, és ennek érdekében hasznos, célzott és érthető információkat kell biztosítani számukra; kitart amellett, hogy az uniós és nemzeti hatóságoknak, valamint a fogyasztóvédelmi szervezeteknek és a vállalatoknak fokozniuk kell a fogyasztók képzésének javítására irányuló erőfeszítéseiket; kéri a Bizottságot, hogy az egységes piacra vonatkozóan javasoljon „fogyasztóbarát” jogszabályokat, biztosítva ezzel a fogyasztói érdekek teljes körű figyelembevételét az egységes piac működésében;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden tagállamban biztosítsanak megfelelő támogatást és kapacitásépítést a fogyasztói szervezetek számára, hogy megerősítsék szerepüket és növeljék a rendelkezésükre álló forrásokat, ezáltal erősítve a fogyasztók jogait;

23.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat a korai életkortól kezdődően nevelni kell a termékeken megjelenő információ megértésére és kezelésére; kéri a Bizottságot, hogy tegye az európai logókat könnyebben azonosíthatóvá és egyértelműbbé, (különösen a CE-megfelelőségi jelölés logója, az európai ökocímke, az újrahasznosítás esetében a Möbius-szalag vagy az ártalmassági jelölés tekintetében);

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy indítson tájékoztató kampányokat valamennyi tagállamban az európai „CE- megjelölésről” és annak jelentőségéről, ezek keretében tegye világossá a fogyasztók számára, hogy az mit jelent (vagy mit nem jelent), és adjon számukra átfogóbb tájékoztatást, valamint ezzel egyidejűleg igyekezzen a szakmai körökben felhívni a figyelmet a termékbiztonságra;

25.  meggyőződése, hogy a civil társadalomnak a fogyasztóvédelmi szervezetekkel és a vállalkozásokkal együtt az egységes piaci információk elterjesztésére szolgáló további innovatív megoldásokat kellene bekapcsolnia, lehetővé téve a személyek számára a létező lehetőségek maradéktalan kihasználását; hangsúlyozza a civil társadalom szerepének fontosságát, amely segíthet a polgároknak, a fogyasztóknak és a kkv-knek – különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek, így például a fiataloknak vagy az internet-hozzáféréssel nem rendelkezőknek – a tagállamokban fennálló nyelvi, technológiai és adminisztratív akadályok és korlátok leküzdésében;

26.  sajnálja, hogy a szolgáltatók vagy díjcsomagok közötti váltás bizonyos ágazatokban még mindig nehézségeket okoz, és akadályozza a fogyasztók választási szabadságát és csorbítja a versenyt; a Bizottságot, hogy vizsgálja meg közelebbről ezt a problémát, és gondoskodjon arról, hogy a fogyasztók maradéktalanul élni tudjanak az egységes piac adta lehetőségekkel;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy tekintse át a fogyasztók általi bankváltással kapcsolatos akadályokat, és mérlegelje a megszüntetésükre vonatkozó javaslatokat, például az uniós szintű bankszámlaszám-hordozhatósági rendszer létrehozását;

28.  megjegyzi annak fontosságát, hogy a fogyasztók számára elérthetők legyenek olyan bankszámlák, amelyek banki költségei átláthatók, és amelyek esetében a tranzakciós idők rövidebben és az egyszerűbbek a bankszámla-váltási eljárások;

29.  megjegyzi, hogy mintegy harmincmillió uniós polgár nem fér hozzá alapvető banki szolgáltatásokhoz, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot, ahogy azt az egységes piaci intézkedéscsomagban és a 2011. évi munkaprogramjában bejelentette;

Fogyasztóvédelem és termékbiztonság

30.  kiemeli, hogy olyan fogyasztóvédelmi politikákat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok sajátosságait;

31.  kéri, hogy kifejezett kapcsolat legyen a stratégia és a versenypolitikai program között, valamint közös fellépésre szólít fel ennek elérése érdekében, hogy a fogyasztók élvezhessék az igényeikhez jobban igazodó és kedvezőbb feltételekkel nyújtott szolgáltatások előnyeit;

32.  hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell az EU-ban a fogyasztói termékek biztonságának általános szintjét, különösen az általános termékbiztonsági irányelv közelgő felülvizsgálata keretében; kéri a Bizottságot, hogy az illetékes európai uniós ügynökségekkel együttműködésben vizsgálja meg közelebbről a vegyi anyagoknak a fogyasztók egészségére gyakorolt hatásával, az antibiotikum-rezisztenciával és a nanotechnológiával kapcsolatos kérdéseket az e területekre vonatkozó jelenlegi európai uniós jogszabályok alapján;

33.  hangsúlyozza azt is, hogy növelni kell a játékszerek biztonságának szintjét, és sürgeti a tagállamokat, hogy sürgősen ültessék át és teljes mértékben hajtsák végre a játékok biztonságáról szóló új irányelvet;

34.   felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös értékelési és címkézési rendszert, amint azt a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló állásfoglalásában jelezte, a termék teljes életciklusa alapján, különösen az egyszerűsítés, a rendszerek összehangolása és a szétaprózottság vállalkozásoknál és fogyasztóknál jelentkező költségeinek leküzdése, valamint a megtévesztő reklám megelőzése érdekében;

35.  felszólít a jobb termékbiztonsági garanciákra, különösen az e-kereskedelem belső piacát illetően;

36.  felszólít a RAPEX riasztási rendszer megerősítésére, valamint hatékonyabbá és a fogyasztók számára átláthatóbbá tételére annak érdekében, hogy általánosan ismertebbé váljanak az egyes fogyasztási termékek által jelentett veszélyek, és a vállalatok és a vámhatóságok gyorsan és megfelelően fel tudjanak lépni;

37.  e tekintetben megjegyzi, hogy fontos az átlátható és megbízható piacok léte, a szakmai normák javítása és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóknak való nyújtása során az összeférhetetlenségek elkerülése, valamint utal a pénzügyi oktatás alapvető szerepére;

38.  hangsúlyozza a pénzügyi oktatáshoz és a pénzügyi tanácsadáshoz való hozzáférés jelentőségét, és kéri, hogy a pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat szabályozzák megfelelőbben;

39.  rámutat arra, hogy az új európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó fogyasztóvédelem területén kifejezett hatáskörrel és feladatkörrel rendelkeznek, és elvárja, hogy a stratégia ezt tükrözze, és növelje az EFH-k fogyasztóvédelmi képességeit, a nemzeti hatóságok már létező, bevált gyakorlataiból merítve, egyszersmind biztosítva az érdekelt felek, különösen a fogyasztók képviselőinek megfelelő részvételét;

40.  EU-szerte magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását kéri a belső piac pénzügyi szolgáltatások területén való további megerősítése és a protekcionista gyakorlatok leküzdése érdekében;

41.  a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kutatási projektek célzott finanszírozására szólít fel, különösen a fogyasztói magatartás és az adatgyűjtés területén, hogy ezzel segítsék a fogyasztók szükségleteire reagáló politikák kialakítását;

42.  javasolja, hogy fejlesszék a kutatáshoz nyújtott európai támogatást az olyan felemelkedő ágazatokban, mint a környezetbarát, etikus fogyasztás, vagy a hétköznapi fogyasztási javak megosztásának támogatását (gépjármű, kerékpár, háztartási eszközök stb.);

43.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa munkáját az olyan kérdésekre vonatkozóan, mint az áruk értékesítése és a tisztességtelen szerződési feltételek, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, a fogyasztói hitelekről szóló irányelv, a megtévesztő reklámokról szóló irányelv, valamint annak tágabb kérdése, hogy alkalmazni kell-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat a vállalkozások közötti kapcsolatokra; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben és helyesen hajtsák végre a belső piaci szabályokat és jogszabályokat, különös tekintettel a fogyasztók jogairól szóló irányelvre, az e-kereskedelemről szóló irányelvre, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletre;

44.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyasztóvédelmi menetrendben emelje ki a szabványosítás fontosságát az összetett folyamatok és például a szolgáltatásokra vonatkozó bonyolult fogyasztói tájékoztatás egyszerűsítése érdekében, és biztosítsa, hogy ebbe a fontos feladatba a fogyasztóvédelmi szervezeteket és a nemzeti hatóságokat egyaránt bevonják;

Egy szociálisabb és fenntarthatóbb európai fogyasztóvédelmi politika felé

45.  kéri a Bizottságot, hogy a fogyasztók általi hozzáférést mint tényezőt vegye bele a fogyasztóvédelmi menetrendbe annak biztosítása érdekében, hogy a kiszolgáltatott csoportok hozzáférjenek a számukra szükséges alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz; hangsúlyozza, hogy ez egyértelműen tanúsítja majd a fogyasztóvédelmi politikák szociális dimenzióját;

46.  rámutat arra, hogy az idősebbek és a fogyatékkal élők még mindig biztonsági és hozzáférési problémákkal szembesülnek az általános termékek és szolgáltatások esetében; e tekintetben rámutat arra, hogy a szabványok sikeresen felhasználhatók arra, hogy a termékeket és szolgáltatásokat tegyék elérhetővé a lehető legtöbb fogyasztó számára, függetlenül koruktól és fizikai képességeiktől;

47.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyasztóvédelmi menetrendben vegye figyelembe a nemek dimenzióját, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének mint politikája szerves részének végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásának megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a fogyasztóvédelmi menetrend kizárjon minden nemen alapuló megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az azokkal való ellátás terén;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon annak a kérdésével, hogyan lehet az innováció, a gazdasági növekedés és egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítása érdekében fenntarthatóbbá tenni a lakossági fogyasztást, az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az intelligens energiarendszerekre: az új technológiák felhasználásának a hálózat valamennyi felhasználója számára lehetővé kell tennie a belső energiapiaci részvételt az energia megtakarítása és az energia költségeinek csökkentése vagy mérséklése érdekében, a kiszolgáltatott fogyasztók energiaellátásának ezzel egyidejű védelme mellett;

49.  felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket, és tájékoztassák megfelelőbben a fogyasztókat az élelmiszer-vásárlás és -fogyasztás hatékonyabb módjairól, az élelmiszer-hulladék megelőzése és leküzdése érdekében;

50.  hangsúlyozza, hogy fel kell mérni a piacnyitás fogyasztói elégedettségre gyakorolt hatását, és e tekintetben kéri az energiapiac működésének kiértékelését;

A fogyasztói jogok alkalmazása és a jogorvoslat

51.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az európai fogyasztói információs centrumok hálózatát (ECC-Net) és tegye ismertté munkáját, amelynek központi szerepet kell játszania a fogyasztók jogaikról való tájékoztatásában és panasz esetén támogatásukban; hangsúlyozza a határokon átnyúló végrehajtási és együttműködési hálózat (fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat) által annak biztosításában betöltött kulcsszerepet, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályokat helyesen érvényesítsék, és segítsék az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy használja ki a Szerződéseken alapuló összes jogkörét az összes uniós fogyasztóvédelmi jogszabály átültetésének, alkalmazásának és végrehajtásának javítására; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az e jogszabályok teljes körű és helyes végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseiket;

53.  jobban hozzáférhető és hatékonyabb jogorvoslati mechanizmusok megteremtésére szólít fel, mint például az alternatív vitarendezési mechanizmus, a kollektív (fogyasztói) jogorvoslat, vagy internetes vitarendezés, a fogyasztók helyzetének megerősítése érdekében Unió-szerte; aggodalommal jegyzi meg, hogy a kártérítés jelenlegi hiánya a jogi rendszer jelentős kiskapuja, mivel jogellenes nyereség megtartására ad módot a kereskedő számára;

54.  hozzáférhető és hatékony jogorvoslati mechanizmusokat kér az európai fogyasztók számára, mivel ezek a belső piac – különösen az e-kereskedelem – előtt álló akadályok elhárításához elengedhetetlenek, és kéri a Bizottságot, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében terjesszen elő egy vagy több javaslatot a Parlament megfelelő bevonása érdekében;

55.  üdvözli az alternatív vitarendezés európai rendszerének kidolgozására irányuló, folyamatban lévő munkát, amelynek során a meglévő nemzeti és üzleti rendszereket használják fel annak érdekében, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem a vállalkozók számára tisztességes kereskedelmi feltételekkel társuljon;

56.  felhívja a Bizottságot, hogy építsen a tagállami bevált gyakorlatokra, így például az ombudsmanra mint észak-európai modellre, és vegye fontolóra az Európai Fogyasztói Központok hálózatának jogi hatáskörrel való felruházását a fogyasztói jogviták megoldásában;

57.  úgy véli, hogy egy ilyen rendszer kiteljesíti az egységes piacot, és méltányos jogorvoslati rendszert hoz létre a fogyasztók határokon átnyúló jogvitáinak rendezésére – építve a fogyasztók és az ipar közötti bizalomra, és kiküszöbölve az ipar és a fogyasztók számára egyaránt költséges pereskedést;

58.  felszólítja a Bizottságot, hogy indítson intézményközi vitát arról, hogy miként lehetne megfelelően előrelépni a fogyasztók további jogi védelme felé piaci tranzakcióik során, kellő figyelemmel a fogyasztók jogairól szóló irányelvben meghatározott megközelítésre;

59.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2013 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tartalmazzon megfelelő költségvetési tételt az e jelentésben és a soron következő fogyasztóvédelmi menetrendben kitűzött célok eléréséhez; rámutat arra, hogy ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek képesek legyenek valamennyi tagállamban képviselni a fogyasztókat, megfelelő és garantált finanszírozásra van szükség az EU részéről;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0324.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0293.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0376.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0320.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0307.
(6) HL C 161. E, 2011.5.31., 84. o.
(7) HL C 349. E, 2010.12.22., 1. o.
(8) HL L 176., 2009.7.7, 17. o.
(9) HL L 98., 2005.4.16, 47. o.
(10) HL L 170., 2009.6.30., 1. o.
(11) HL L 218., 2008.8.13, 30. o.
(12) HL C 279. E, 2009.11.19., 17. o.
(13) http://www.eesc.europa.eu/smo/news/Obstacles_December-2008.pdf.
(14) HL L 364., 2004.12.9, 1. o.
(15) HL C 317. E, 2006.12.23., 61. o.
(16) HL L 149., 2005.6.11, 22. o.
(17) HL L 373., 2040.12.27, 37. o.

Utolsó frissítés: 2013. április 10.Jogi nyilatkozat