Az Európai Parlament ,

–  tekintettel a Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezésről szóló, a Bizottsághoz intézett 2012. április 26-i kérdésre (O-000106/2012 – B7-0113/2012),

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Európa 2020 stratégiáról és annak öt kiemelt célkitűzéséről szóló 2010. június 17-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság „Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés” című közleményére (COM(2011)0933),

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, a Bizottság által 2012. április 18-án ismertetett foglalkoztatási csomagra (COM(2012)0173),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Bizottság „Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című közleményére (COM(2010)0477),

–  tekintettel a Bizottság „2012. évi éves növekedési jelentés” című közleményére (COM(2011)0815),

–  tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. június 14-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel a Tanácsnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-én Luxemburgban elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács tagjainak a „Növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtéssel járó növekedés felé” című, 2012. január 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Barroso úr, az Európai Bizottság elnöke által a fiatalok foglalkoztatása tárgyában 2012. január 31-én nyolc tagállamnak elküldött levelére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i (SOC)450 munkadokumentumára, melynek tárgya a Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló COM(2011)0933 közleménye,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelvre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15., 31. és 32. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ XII. címére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Parlament 2010-es állásfoglalásában kinyilvánította a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítésével, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítésével kapcsolatos álláspontját, felszólítva az Európai Bizottságot, a tagállamokat, a szociális partnereket és egyéb érdekelt feleket többek közt arra, hogy hatásköreikkel összhangban

B.  mivel a 2010 óta tartó erőtlen gazdasági fellendülést követően a munkanélküliség ismét növekedőben van, és az Európai Unióban átlagosan eléri a 10%-ot, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig 22% fölött jár, míg a gazdasági előrejelzések a gazdasági stagnálás újabb időszakát, a munkanélküliség szintjének további emelkedését vetítik előre, és a közeljövőben nem várható a munkahelyek számának emelkedését hozó fellendülés;

C.  mivel a fiatalok foglalkoztatási helyzete tagállamonként jelentősen eltérő, mivel a munkanélküliség aránya némely országok esetében jóval 10% alatt van, míg a válság által leginkább sújtott országok esetében csaknem 50%-os;

D.  mivel a fiatalokat sújtó munkanélküliség csak ésszerű módon, az adott tagállamban fennálló foglalkoztatási helyzet egésze és a nemzeti munkaerőpiacot felölelő átfogó gazdaságpolitikai keret tágabb kontextusában elemezve kezelhető;

E.  mivel a fiatalokat sújtó munkanélküliség magas szintjének egyik oka az új munkahelyek hiánya;

F.  mivel Európában a pénzügyi és gazdasági válság és különösen az euróövezetbeli államadósság-válság negatív hatásai a fiatalokat még más rétegeknél is súlyosabban érintik, különösen azokat, akik nem fejezték be, vagy nem tudták befejezni kötelező középfokú iskoláikat, akikre hosszú távú munkanélküliség és társadalmi kirekesztés vár, és akik gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban élnek, s így a fiatalok a korábbinál rosszabb helyzetbe kerültek;

G.  mivel a fiatalkori munkanélküliség aggasztó emelkedése az Európai Unióban sok fiatal gazdasági és szociális jövőjét fenyegeti, akik így a válság kárvallottjai;

H.  mivel a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem érdekében növelni kell az oktatásba és a továbbképzésbe irányuló befektetéseket az Európai Unióban;

I.  mivel a hatékony intézkedések közé tartozik a hanyatló iparágak és ágazatok dolgozóinak a növekvő ágazatokba és iparágakba való transzfere, valamint az innováció ösztönzése és az új munkahelyek létesítése;

J.  mivel 2010. június 17-én az Európai Tanács megállapodott az Európa 2020 stratégiáról és annak öt kiemelt célkitűzéséről, melyek többek közt az alábbiak:

K.  mivel az Európai Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közleményében helyesen megállapítja, hogy az egységes piac további elmélyítése lehetőségeket kínál azon új munkahelyek és gazdagság megteremtésére, amelyekre sürgős szükség van a gazdasági trendek megfordítása és a jelenlegi gazdasági válság megfékezése érdekében;

L.  mivel az Európai Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményében arra ösztönözte a tagállamokat, hogy vezessenek be ifjúsági garanciát, és ennek megfelelően felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek többet a szóban forgó garanciák végrehajtásáért;

M.  mivel az Európai Tanács tagjai 2012. január 30-i ülésükön nyilatkozatot tettek közzé, melyben felhívták a tagállamokat, hogy javítsák a munkaerő-kínálatot és csökkentsék a fiatalkori munkanélküliséget, és amely azzal zárult, hogy „azt a célt kell kitűzni, hogy a fiataloknak legkésőbb néhány hónappal a tanulmányaik elvégzését követően lehetőségük legyen arra, hogy elhelyezkedjenek a megfelelő munkakörben, továbbtanuljanak, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésen vagy szakmai gyakorlaton vegyenek részt”;

N.  mivel 2012. január 31-én Barroso úr, az Európai Bizottság elnöke levélben fordult nyolc, az uniós átlagnál jóval magasabb szintű fiatalkori munkanélküliségi aránnyal rendelkező tagországhoz, valamint akciócsoportokat küldtek ezekbe az országokba a fiatalok foglalkoztatására irányuló tervek kidolgozása céljából;

O.  mivel az említett nyolc tagországban közös vonás az iskolaelhagyók és a munkaerőpiacon állást kereső alacsonyan képzett fiatalok rendkívül magas aránya;

P.  mivel 2012 májusában az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásokat tesz majd, míg a „Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés” című közleményében kijelenti, hogy a tagállamoknak – és különösen a fiatalkori munkanélküliség legmagasabb arányaival rendelkező országoknak – nem szabad megvárniuk az említett ajánlások közzétételét, hanem már most határozott lépéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás megelőzése, a munkaerőpiac szempontjából fontos készségek fejlesztése, az első munkatapasztalat és a munkahelyi képzés támogatása érdekében , és elő kell segíteniük az (első) munkábaállást;

Q.  mivel az Európai Tanács január 30-i ülésén Barroso úr, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a strukturális alapok költségvetéséből 82 milliárd euró még nincs kiosztva és átcsoportosítható;

1.  üdvözli a Bizottság „Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés” című közleményét, mely az olyan, korábbi bizottsági kezdeményezésekre épül, mint a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új készségek és új munkahelyek”, valamint a közlemények e sorozatában ismertetett számos kezdeményezés, ugyanakkor komoly kétségei vannak afelől, hogy a javasolt intézkedések mértéke arányos-e a számos tagállamot jelenleg sújtó, fiatalkori munkanélküliség által előidézett válságos helyzet súlyával;

2.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete nagymértékben függ az általános gazdasági helyzettől; üdvözli a Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményét, és sürgeti az EU állam- és kormányfőit, hogy amint lehet, készítsenek olyan európai beruházási tervet, amely beindítja az inkluzív, fenntartható és munkahelyteremtő növekedést;

3.  üdvözli az Európai Tanács nyilatkozatát, mely felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be az ifjúsági garanciához hasonló nemzeti rendszereket, továbbá sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák ezt a kérelmet gyors és konkrét nemzeti szintű intézkedésekkel annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok az iskola befejezését követően négy hónapon belül tisztességes megélhetést biztosító álláshoz jussanak, illetve megfelelő oktatásban, továbbképzésben vagy átképzésben vehessenek részt;

4.  üdvözli a Bizottságnak az ifjúsági garanciára irányuló kezdeményezés előmozdítását célzó, valamint azon kezdeményezését, melynek keretében 4 millió eurót irányoz elő a tagállamok számára az ifjúsági garancia rendszereinek létrehozását segítendő, amelyeket az oktatási és továbbképzési rendszerek és a munkaerőpiac közti távolság csökkentésének elősegítése érdekében aktív munkaerőpiaci politikáknak kell támogatnia, ugyanakkor őszintén kétli, hogy ez az összeg elegendő volna ahhoz, hogy segítse a nagyarányú munkanélküliséggel és az ilyen típusú garanciákból eredő nemzeti költségvetési megszorításokkal szembenéző országokat;

5.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az ifjúsági garancia érvényesíthetőségéről annak érdekében, hogy hatékonyan javuljon a fiatalok helyzete mind a foglalkoztatás, mind az oktatás és a továbbképzés vonatkozásában, valamint hogy fokozatosan visszaszoruljon a fiatalkori munkanélküliség az Európai Unióban;

6.  üdvözli a Bizottságnak az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményben ismertetett azon szándékát, hogy legkésőbb 2012 végéig egy a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről, valamint egy az ifjúsági garanciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot terjeszt elő, és határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy 2012 végéig fogadják el a javaslatot;

7.  elismeri, hogy a fiatalokat bizonytalan helyzetük és a velük kötött ideiglenes szerződések miatt a foglalkoztatásban hátrányos megkülönböztetés éri a munkaerőpiachoz való hozzáférésük és az abban való tartós részvételük tekintetében, valamint hogy ezt a helyzetet az európai jogszabályok által előírt egyenlő bánásmód elvének maradéktalan érvényesítésével kell orvosolni;

8.  hangsúlyozza, hogy a fiatal anyákat különösen diszkrimináció éri a munkaerőpiacon, mivel családi kötelezettségeik miatt pályamegszakításokra kényszerülnek; ezért felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtésére irányuló szakpolitikákat, különösen a szülési szabadságról szóló irányelv uniós szintű megerősítése, valamint a gyermekeket és a gondozásra szoruló felnőtteket célzó hozzáférhető, megfizethető és minőségi szolgáltatások biztosítása révén;

9.  meggyőződése, hogy a fiatalok foglalkoztatásának egyik hatékony megoldását a strukturális munkanélküliség kezelését célzó, rendszerszintű reformok kidolgozása jelenti;

10.  üdvözli a probléma sürgető jellegének tudatosulását, mely Barroso úr, a Bizottság elnöke azon kezdeményezésében ölt testet, hogy a legmagasabb fiatalkori munkanélküliségi aránnyal rendelkező országokba akciócsoportokat küldjenek; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is megfelelően tájékoztassa a Parlamentet e tevékenységek mentrendjeiről és konkrét eredményeiről; sajnálja, hogy az akciócsoportokat csak a Bizottság bízta meg és hozta létre, és azt javasolja, hogy a jövőben az Európai Parlament és a Tanács vegyen részt nagyobb mértékben a folyamatban;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az akciócsoportok által tett javaslatokhoz kötődő munkaerőpiaci reformoknak az érintett tagállamokban mérhető foglalkoztatási rátára és a foglalkoztatás minőségi előírásaira kifejtett hatását;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy 2012-ben amint lehet, fogadja el az európai minőségre vonatkozó keretrendeletet, és határozzon meg minimumszabályokat a minőségi szakmai gyakorlatok biztosítására és az abban való részvételre vonatkozóan;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a szakoktatás és -képzés minőségét és az azzal kapcsolatos tudatosságot, és ezáltal annak státuszát, mivel ez a felsőfokú oktatás kulcsfontosságú alternatívája;

14.  úgy véli, hogy a mobilitás és a más tagállamokban való munkavégzés lehetősége fontos lépés lehet a fiatalok számára a munkaerőpiachoz való jobb hozzáférés szempontjából; ezért nagyra értékeli az „Erasmus mindenkinek” kezdeményezés kiterjesztését, és azt javasolja, hogy kapjon erős hangsúlyt a program keretében szakképzésben részt vevő tanulók és fiatalok külföldi munkavégzési tapasztalata;

15.  felhívja a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban vezessenek be és értékeljenek az ifjúságra irányuló új, kötelező érvényű célkitűzéseket, különös figyelmet fordítva a minőségre és a fiatalokat célzó, saját nemzeti reformprogramjaikba beillesztendő politikai stratégiákra;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a fiatalok munkanélküliségének kérdését egyértelműen foglalja bele az európai szemeszterbe, oly módon, hogy azt az Európa 2020 stratégia egyik részcélkitűzésévé teszi;

17.  felhívja az alacsony munkanélküliségi arányt felmutató vagy az ifjúsági garanciákat sikerrel bevezető tagállamokat, így Ausztriát, hogy aktívan működjenek együtt a súlyos fiatalkori munkanélküliséggel küszködő tagállamokkal know-how-juk és sikeres modelljeik átadása révén a munkanélküliségi arányaik közti távolság csökkentése és olyan, az ifjúság foglalkoztatását célzó jobb és inkluzívabb szakpolitikák együttes kidolgozása érdekében, amelyek a gyakorlatban pozitív hatást fejtenek ki;

18.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék a fiatalok szociális védelemhez való hozzáférése és a társadalmi kirekesztés kockázata tekintetében a fiatalok előtt álló különleges kihívásokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzenek a fiatalok szociális védelemhez és javadalmazáshoz való hozzáférését elősegítő intézkedéseket;

19.  sajnálja, hogy a válság negyedik évében a strukturális alapoknak a 2007–2013 időszakra vonatkozó pénzügyi terv szerinti költségvetéséből 82 milliárd eurót még mindig nem költöttek el; sürgeti a Bizottságot, hogy a fent említett összeg jelentős részét elsősorban fiatalokra irányuló projektekhez csoportosítsa át, és különösen kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, a fiatalok méltányos foglalkoztatási lehetőségeinek kiszélesítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a különösen magas munkanélküliséggel küszködő nyolc ország tekintetében fontolja meg a társfinanszírozási arányok növelését;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy keressen további, az eddigieknél ambiciózusabb finanszírozási forrásokat abból a célból, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a nagyarányú fiatalkori munkanélküliség problémájának megoldásában;

21.  különösen fontosnak tartja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret kidolgozásánál forrásokat juttassanak a fiatalok számára, különös tekintettel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra („NEET-fiatalok”);

22.  annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy ezeket a forrásokat a szociális partnerek és az ifjúsági szervezetek teljes mértékű bevonásával osszák ki;

23.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a fiatalok mobilitását az új Társadalmi változás és innováció program részeként mozdítsák elő, ezáltal ösztönözve őket arra, hogy a szakképzettség és a munkaerő terén hiánnyal küszködő tagállamokban és régiókban keressenek munkát; ebben az összefüggésben kéri, hogy a fiatalok helyzete kapjon nagyobb figyelmet, különösen az oktatásból a munka világába való átmenet, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése és a szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének tekintetében; hangsúlyozza, hogy a munkavállalói mobilitást jobb szociális védelemmel kell kiegészíteni, ugyanakkor csökkenteni kell a szociális jogokra és a társadalombiztosításra vonatkozó mobilitás előtti akadályokat;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azokat a mobilitási programokat finanszírozzák, amelyek a fiatalok új, a munkahelyteremtő fellendülést erősíteni képes területeken való továbbképzését és foglalkoztatását helyezik középpontba, különös tekintettel a zöld munkahelyekre és az egészségügyi ápolási és gondozási ágazat álláshelyeire mind a fiatal férfiak, mind a fiatal nők számára;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki kettős oktatási rendszereket a felsőfokú oktatásban szerzett képesítést nem igénylő valamennyi foglalkozás tekintetében, beleértve a bizonyos méretű vállalatok számára kidolgozott, tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtására vonatkozó célkitűzéseket és a fiatalok alkalmazását elősegítő ösztönzőket is;

26.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a nemzeti oktatási és továbbképzési terveket és a munkaerőpiaci igényeket jobban összehangoló stratégiát, és ne csupán rövid, hanem különösen közép- és hosszú távra, az egyes ágazatok túlzott növekedését elkerülendő, az új réspiacok kialakításának elősegítése, valamint a forrásoknak a munkahelyeket veszítő ágazatokból a fejlődő ágazatokba, így a fenntartható gazdaságba való átcsoportosítása érdekében;

27.  olyan, a fiatalok foglalkoztatását célzó európai stratégia elfogadására ösztönöz, amely támogatja a vállalatokat, a jóléti szervezeteket, a hatóságokat és egyéb foglalkoztatókat a méltányos és minőségi munkahelyek megteremtésében;

28.  különös aggodalommal tölti el, hogy az egyes tagállamok által az oktatás terén végrehajtott jelentős költségvetés-csökkentések kedvezőtlenül befolyásolják majd a fiatalok amúgy is nehéz helyzetét és a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés által megfogalmazott javaslatok végrehajtását; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a tagállamoknak címzett, az államháztartás fenntarthatóságának visszaállításáról szóló ajánlások ne ássák alá vagy tegyék tönkre az olyan szakpolitikákat és programokat, melyek a fiatalok foglalkoztatásának és társadalmi befogadásának előmozdítását és/vagy a fiatalok marginalizálódásának és a munkaerőpiacról való kiesésének megakadályozását célozzák;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0453. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0092.