Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2134(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0001/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0001/2013

Viták :

PV 04/02/2013 - 18
CRE 04/02/2013 - 18

Szavazatok :

PV 05/02/2013 - 7.3

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0036

Elfogadott szövegek
PDF 126kWORD 109k
2013. február 5., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása
P7_TA(2013)0036A7-0001/2013

Az Európai Parlament 2013. február 5-i állásfoglalása a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról (2012/2134(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

–  tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő bizottsági programra, a „COSME” programra (COM(2011)0834),

–  tekintettel az „Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra” (COM(2008)0394), amely elismeri a kkv-k uniós gazdaságban betöltött központi szerepét, és célja a kkv-k szerepének erősítése, valamint növekedésük és munkahelyteremtő képességük előmozdítása számos, a kkv-k fejlődését vélhetően gátló probléma megoldása révén,

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078) és az arról szóló 2011. május 12-i parlamenti állásfoglalásra(1) ,

–  tekintettel az európai kockázatitőke-alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0860),

–  tekintettel az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0862),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló 2011. évi felmérésére,

–  tekintettel a Számvevőszék „Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott pénzügyi konstrukciók kkv-k részére” című, 2/2012. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0001/2013),

A.  mivel a pénzügyi ágazat rosszul kidolgozott szabályozása a pénzügyi, gazdasági és hitelválság súlyos és átható hatásaival együttesen megnehezítheti a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

B.  mivel létfontosságú megteremteni és továbbfejleszteni azokat az eszközöket és kialakítani azokat a megfelelő feltételeket, amelyekkel az Unió fellendítheti a növekedést az euróövezetben és az Unió egész területén;

C.  mivel az Európai Unióban a banki hitelek jelentik a kkv-k fő finanszírozási forrását;

D.  mivel az EKB adatai szerint jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között a kkv-knak nyújtott kölcsönök kamatai terén, valamint bizonyos országokban egyensúlyhiány figyelhető meg a likviditáshoz való hozzáférés területén, az üzleti projektek hitelkérelmeinek nagyarányú visszautasítása mellett;

E.  mivel az uniós vállalkozások több mint 98%-a kkv, és e kkv-k adják az Unió munkahelyeinek 67%-át; mivel a kkv-k alkotják tehát az Európai Unió gazdaságának gerincét, és a 27 tagállam hosszú távú gazdasági növekedésének és a fenntartható munkahely-teremtési lehetőségek fontos mozgatóerői;

F.  mivel az EU-ban 2002 és 2010 között az összes új munkahely 85%-át kkv-k hozták létre, közülük is különösen az új cégek; mivel az EU-ban 32,5 millió ember önálló vállalkozó;

G.  mivel különféle fajtájú kkv-k léteznek, amelyeknek az igényei is eltérőek;

H.  mivel a kkv-kat és a vállalkozói szellemet támogató tevékenységeket a kisvállalkozó intézkedéscsomag szabályozza, amelynek alkalmazása mellett a tagállamok az Európai Bizottsággal együtt elkötelezték magukat;

Általános kérdések

1.  üdvözli a bizottsági cselekvési tervet és az abban található, kkv-ra vonatkozó javaslatok és ajánlások széles körét;

2.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az Európai Unió gazdasági sikere, kiválósága és kohéziója nagyrészt a minőségi termékek és szolgáltatások nyújtása mellett elkötelezett kkv-kra alapozott fenntartható növekedésen és munkahelyteremtésen múlik; rámutat annak fontosságára, hogy valamennyi vállalattípus gazdasági növekedését ösztönözni kell; hangsúlyozza, hogy a kkv-k egy átfogóbb vállalkozási „ökoszisztéma” részét képezik; megjegyzi továbbá, hogy eme „ökoszisztémában” gondoskodni kell arról is, hogy hasonló figyelmet kapjon a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; megjegyzi, hogy a nagyobb vállalatok nagymértékben támaszkodnak a kisebb kkv-k kiterjedt hálózatára;

3.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és a gazdasági válság súlyosbítja a számos kkv által a finanszírozáshoz való hozzáférés terén tapasztalt nehézségeket, és hogy a kkv-knak a korábbiaknál szigorúbb szabályozói követelményeknek kell megfelelniük; nyomatékosítja, hogy a válság során állami támogatásban részesült és más implicit támogatási formák – például állami garanciák, illetve a központi bankok és az Európai Központi Bank által nyújtott likviditási támogatás – előnyeit élvező banki intézmények számára célértékeket kell előírni a kkv-knak nyújtott finanszírozási összegek és feltételek tekintetében; szorgalmazza, hogy a Bizottság továbbra is törekedjen a „gondolkozz előbb kicsiben” elv nemzeti szintű végrehajtásának előmozdítására, ami magában foglalja a szabályozási és igazgatási környezet további egyszerűsítését a kkv-k számára;

4.  kiemeli, hogy a kkv-kre vonatkozó szabályozási és igazgatási környezet egyszerűsítése során megfelelő védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára a szociális biztonság, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a hátrányos helyzetű személyek vagy társadalmi csoportok által irányított kkv-kel szemben a finanszírozáshoz való hozzájutás terén tapasztalható lehetséges hátrányos megkülönböztetéssel szemben;

5.  megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a bürokrácia csökkentésére;

6.  kiemeli a helyi bankrendszerek megerősítésének fontosságát; hangsúlyozza a bankok – kezdve az európai bankoktól a helyi bankokig – felelősségét és szerepét abban, hogy megfontolt befektetéseket eszközöljenek a gazdaságba, és konkrétabban a kkv-kba; megjegyzi, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági környezetből adódóan a tagállamok között eltérések mutatkoznak a kkv-knak nyújtott kölcsönök eltérő költségei, illetve a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutása terén, ami a határ menti területeken akár versenyhátrányt is okozhat; kiemeli, hogy noha a kkv-k hitelhez való hozzáférés terén tapasztalt nehézségei tagállamonként továbbra is különböznek, az EKB banki hitelnyújtásról szóló 2011. októberi felmérésének eredményei szerint a kkv-knak nyújtott hitelekhez kapcsolódó hitelminőségi követelmények általánosságban jelentősen szigorodtak, és ez azt mutatja, hogy a beruházások minimumra szorítása hitelválsághoz vezethet; elismeri továbbá, hogy az Unióban jelentős igény mutatkozik a mikrohitelek iránt;

7.  ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a felülvizsgált közbeszerzési és koncessziós szerződési szabályok nem akadályozhatják a kkv-k és a mikrovállalkozások közbeszerzési piachoz való hozzáférését;

8.  emlékeztet arra, hogy Európában a bankszektor a kkv-k fő finanszírozási forrása; úgy véli, hogy a bankszektor szétaprózottsága és következésképpen az egyes országokban ajánlott hitelkamatok és hitelkínálat jelentős eltérései miatt a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása terén olyan differenciált megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi az országspecifikus körülményeket;

A kis- és középvállalkozások sokfélesége

9.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a kkv-k Európa-szerte igen sokfélék, kezdve az igen hagyományos, családi vállalkozásoktól a gyorsan növekvő vállalkozásokig, csúcstechnológiás cégekig, mikrovállalkozásokig, szociális vállalkozásokig és induló vállalkozásokig, és ennek megfelelően eltérő megközelítéseket igényelnek;

10.  kiemeli, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a növekedésre törekvő vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének – különösen a kezdeti szakaszban – továbbra is az egyik legjelentősebb akadálya a megfelelő kockázatitőke-forrásokhoz való hozzáférés, a bizottsági cselekvési terv nagy hangsúlyt fektet a kockázati tőkére mint a növekedés finanszírozásának lehetséges módjára; kiemeli ugyanakkor, hogy ez a fajta finanszírozás csak kevés kkv számára megfelelő, és továbbra is a bankkölcsönök jelentik a fő finanszírozási forrást;

11.  hangsúlyozza, hogy nem létezik olyan egységes finanszírozási módozat, amely mindenkinek megfelelne, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a testre szabott programok, eszközök és kezdeményezések széles körének kidolgozását, amelyek tőkeinstrumentumokra (úgymint üzleti angyalok, a közösségi finanszírozás és a multilaterális kereskedési rendszerek), kvázi-sajáttőkére (úgymint mezzanine finanszírozás) és adósságinstrumentumokra (úgymint alacsony névértékű vállalati kötvények, garanciaeszközök és platformok) egyaránt kiterjednek, a bankok és a kkv-k finanszírozásában részt vevő más szereplők (számviteli szakemberek, üzleti szervezetek vagy kkv-k szervezetei vagy kereskedelmi kamarák) közötti partnerségek keretében, azzal a céllal, hogy az üzleti vállalkozások méretét, forgalmát és finanszírozási igényeit figyelembe véve segítse azok induló, növekedési és átalakulási szakaszát;

12.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fel kell hívnia a figyelmet arra, milyen fontos szerepet játszhat a tőzsde abban, hogy javuljon a likviditáshoz való hozzáférés a kkv-k és a befektetők számára a különböző szakaszokban; emlékeztet arra, hogy az euróövezetben már működnek kifejezetten a kkv-k számára kialakított tőzsdék, amelyek célja, hogy eleget tegyenek a sajátos piaci és finanszírozási követelményeknek;

A kkv-k kiszolgáltatottsága

13.  felkéri a Bizottságot, hogy a kkv-re vonatkozó új rendeletek feltételeként írjon elő átfogó és inkluzív hatásvizsgálatot, egy olyan teljes körű felmérést is beleértve, amely figyelembe veszi a kkv-k igényeit és az előttük álló kihívásokat;

14.  kiemeli, hogy a kkv-k gyakorta egy hosszú szállítási életciklus végén helyezkednek el, így azokat érintik leginkább a késedelmes fizetések és a rövid fizetési határidők; ezért üdvözli a Bizottságnak azt a kezdeményezését, amely nyomatékosan ösztönzi a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtását;

15.  hangsúlyozza, hogy a bizottsági felmérések szerint a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférésen túl a készségekhez – többek között az irányítási készségekhez és a pénzügyi és számviteli ismeretekhez – való hozzáférés is kritikus tényező a forráshoz jutás, az innováció, a verseny és a növekedés szempontjából; úgy véli, hogy az uniós pénzügyi eszközök nyújtását megfelelő mentorálási és tanácsadási programok és tudásalapú üzleti szolgáltatások biztosításának kell kísérnie;

16.  úgy véli, hogy helyi szinten támogatni kell a kkv-kat azoknak a politikáknak a kifejlesztése érdekében, amelyek célja a vállalkozások előmozdítása, a kkv-k helyzetének javítása teljes életciklusukra kiterjedően, valamint segítségnyújtás számukra az új piacokhoz való hozzáférés terén; meggyőződése, hogy ennek a politikának a fő alkotóelemét a bevált gyakorlatok elismerése és cseréje jelenti;

A vállalkozói tevékenység professzionális szintre emelése

17.  megjegyzi, hogy a vállalkozók alapvető pénzügyi ismereteinek hiánya behatárolja az üzleti tervek minőségét, és következésképpen a hitelkérelmek sikerét is; felhívja ezért a tagállamokat, hogy nyújtsanak szakképzési támogatást a potenciális vállalkozóknak, és támogassák a bankok, kereskedelmi kamarák, üzleti szervezetek és számviteli szakemberek közötti partnerségeket;

18.  meggyőződése, hogy a női vállalkozói szellem az EU fejlődésének és versenyképességének egy kiaknázatlan forrását jelenti, amelyet ösztönözni kell és meg kell erősíteni, valamint el kell hárítani azokat az összes akadályt, amelyekkel a nők szembesülnek a munkaerőpiacon;

19.  meggyőződése, hogy a vállalkozói készségek fejlesztése, valamint a piac, a gazdaság és a pénzügyi rendszer működését és az ezek közötti kölcsönhatást ismertető programoknak az alapszintű oktatási rendszerek részét kellene képezniük; meggyőződése, hogy egy jól előkészített üzleti terv jelenti az első lépést a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésben és az életképességben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül vegyék fel a pénzügyi oktatást oktatási programjaikba; támogatja ezen belül a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus – Ifjú vállalkozóknak” programot;

20.  meggyőződése, hogy az induló vállalkozások számára különleges stratégiára, az innovatív projektek megvalósításához és a fiatal vállalkozók kreativitásának fejlesztéséhez pedig pénzügyi eszközökre van szükség;

21.  kiemeli, hogy néhány tagállamban már léteznek bevált gyakorlatok a vállalkozók felkészültségének javítására; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ezek más tagállamokban történő bevezetését;

22.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a vállalkozók, a potenciális vállalkozók és a bankok képzési kezdeményezésekről, uniós finanszírozásról és kkv-kra irányuló programokról való rendszeres és egyszerűsített tájékoztatása nemzeti, regionális és helyi szinten, mivel minden rendelkezésre álló lehetőséget és intézkedést ki kell aknázniuk; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kkv-k nemzeti szervezeteit megfelelően tájékoztassák az uniós kezdeményezésekről és szakpolitikai javaslatokról;

23.  szorgalmazza, hogy az EBB csoport hatékonyabb kommunikációs erőfeszítésekkel törekedjen arra, hogy a kkv-k szervezeteivel együttműködésben népszerűsítse a pénzügyi programokat a kkv-k körében;

24.  kiemeli, hogy elengedhetetlen a csődbe ment vállalkozóknak szóló útmutatás, mivel a vállalkozások megszűnése 15%-ban csőd miatt történik; támogatja a csődeljárások egyszerűsítését és lerövidítését, hogy az érintett vállalkozók egy újabb esélyt kapjanak, hiszen az újrakezdők által indított vállalkozások eredményesebbek lehetnek;

Átláthatóság

25.  megjegyzi, hogy a hitelnyújtók általában véve a vállalkozóknál jobban ismerik a hiteleszközöket, és a vállalkozóknak jobb kommunikációt kell folytatniuk a hitelnyújtókkal az üzleti terveiket és hosszú távú stratégiájukat illetően; hangsúlyozza, hogy ez az információs szakadék nehézségeket okoz a hitelkérelem megvitatásakor; felismeri, hogy a kkv-knak személyre szabott tanácsadásra van szükségük az igénybe vehető hitellehetőségekről; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a hitelnyújtók és a vállalkozók közötti párbeszéddel, együttműködéssel és információcserével kapcsolatos konkrét megoldásokra vonatkozó, meglévő bevált gyakorlatok megosztását; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a vállalkozások és a hitelnyújtók közötti párbeszédet és együttműködést;

26.  hangsúlyozza, hogy a hitelnyújtóknak átlátható módon világos és konkrét követelményeket kell meghatározniuk a finanszírozás igénylésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy amikor a hitelnyújtó részben vagy teljesen elutasít egy hitelkérelmet, megfelelően és konstruktív módon tájékoztatnia kell a vállalkozót a visszautasítás okairól; felhívja a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg egyértelmű iránymutatásokat az átláthatóság e konstruktív megközelítésére vonatkozóan;

27.  megjegyzi, hogy a hitel lejárat előtti visszafizetésekor a kkv-knak a hitelnyújtó számára a finanszírozási veszteséget és gyakran külön büntetést is kell fizetniük, s ennek következményeként a teljes költség megfizethetetlenül magas lesz; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon nagyobb átláthatóságot a kkv-k számára minden szerződésben a lejárat előtti visszafizetés tekintetében, és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ilyen műveletek költségeire felső korlátot szabjanak meg;

28.  megjegyzi, hogy egyre szigorúbb – például személyes garanciákat is tartalmazó – követelményeknek kell a kkv-knak megfelelniük ahhoz, hogy a hitelintézetektől finanszírozáshoz jussanak; megjegyzi, hogy a megemelt kamatlábak a nem árjellegű feltételek, többek között a személyes garanciák növekedéséhez vezethetnek, ezért úgy véli, hogy a pénzügyi ágazat szabályozásához szükséges jogszabályoknak kifejezetten védeniük és ösztönözniük kell a reálgazdaságnak, és különösen a kkv-knak nyújtott tényleges hiteleket;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy csökkentsék a kkv-k indulásakor és életciklusa alatt az adminisztratív terheket, tekintettel az egyes országok közötti nagy eltérésekre ezen a területen, amelyek akadályozzák az egységes piac kiteljesedését; hangsúlyozza, hogy fontos az új vállalkozás alapításához szükséges napok számának csökkentése; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a valamennyi tagállamban bevezetendő potenciálisan bevált gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az egyedi kkv-azonosítószám bevezetésének lehetőségét, amelyet egy olyan egységes európai kkv-adatbázisban tárolnának, amely az összes pénzügyi adatot tartalmazza, és lehetővé tenné a kkv-k uniós és nemzeti programokra és finanszírozásra való egyszerűbb jelentkezését; rámutat, hogy egy ilyen jellegű kkv-azonosítószám bevezetése esetén figyelemmel kell lenni az adatvédelmi elvekre;

30.  üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a kkv-k hitelképességének szabványos kvantitatív értékelését kiegészítő eszközként népszerűsítsék a kvalitatív minősítések felhasználását;

A finanszírozás új módozatai

31.  üdvözli a Bizottság új finanszírozási programjait, amelyek figyelembe veszik a kkv-k sajátos jellemzőit; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a kkv-kra szabott uniós finanszírozást; kiemeli, hogy a finanszírozás szétaprózottságát kerülni kell, és hogy a finanszírozás csak akkor lehet hatékony, amennyiben képes a szóban forgó kkv-k számára szükséges források lényeges részének fedezésére;

32.  szilárd meggyőződése, hogy jelentősen növelni kell a COSME programhoz és a „Horizont 2020” keretprogramhoz tartozó adósság- és tőkefinanszírozási instrumentumok pénzügyi keretét, és lényegesen javítani kell a kkv-k ezekhez való hozzáférését;

33.  véleménye szerint a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen módon javíthatja az európai kvázisajáttőke-piacot, különösen a mezzanine finanszírozást; ajánlja, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy miként erősítheti meg az EBA mezzanine növekedési eszköze keretét, és hogyan találhat új mezzanin termékeket, így például a mezzanin hitelekre vonatkozó garanciákat; ajánlja továbbá, hogy nyújtsanak pénzügyi eszközökre vonatkozó adatokat és elemzést annak érdekében, hogy mérsékeljék a mezzanine tőke uniós hitelezési piacát adott esetben feltárni kívánó pénzügyi közvetítők előtt álló akadályokat;

34.  arra hív fel, hogy a „Horizont 2020” keretprogram költségvetésének legalább 20%-át a kkv-kra fordítsák;

35.  megjegyzi, hogy a kkv-k és a hitelintézetek a tőkegaranciákat széles körben méltányolják és használják; üdvözli a Bizottság e kérdéskörben tett erőfeszítéseit; felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be megfelelő keretrendszert a tőkegaranciák tekintetében;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-k számára finanszírozást biztosítók számára gondoskodjon megfelelő és személyre szabott szabályozási keretről, amely nem ró azokra nagy terhet, és amely elnyeri a befektetők bizalmát (a számviteli standardokról szóló európai jogszabály, a tájékoztatóról szóló irányelv, az átláthatóságról szóló irányelv, a piaci visszaélésekről szóló irányelv és a pénzügyi eszközök piacairól szóló (MIFID-)irányelv értelmében);

37.  üdvözli az Európai Tanács 2012. június 28–29-i, az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemeléséről szóló megállapodását, amely lehetővé teszi az EBB-csoport számára, hogy a 2012–2015 közötti időszakban mintegy 60 milliárd euróval növelje az Unión belüli hitelnyújtási képességét, összesen mintegy 180 milliárd EUR beruházást elősegítve ezáltal, és így az európai gazdaság fellendítésére irányuló erőfeszítésben az üdvözölt szerepet betöltse; üdvözli, hogy az EBB hitelezési prioritásai között külön meghatározta azt az igényt, hogy új pénzügyi és nem hagyományos közvetítők bevonása érdekében kiterjesszék a kkv-knak történő hitelnyújtásban részt vevő banki partnerek körét; hangsúlyozza, hogy ez az új kötelezettségvállalás nem áshatja alá az EBB és az Unió kockázatmegosztást és tőkerészesedések vásárlását célzó közös költségvetési eszközeinek megerősítésére és javítására irányuló párhuzamos erőfeszítéseket; ennek fényében felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és optimalizálja az Európai Beruházási Bank kockázatmegosztási eszközeit és az Európai Beruházási Alapnak a pénzintézetek (közvetítők) révén a kkv-k számára nyújtott részvényportfólió- vagy mezzanine finanszírozással kapcsolatos programjait; elismeri, hogy a kohéziós politika egyike a kkv-k számára pénzügyi támogatást nyújtó legfőbb forrásoknak, továbbá a strukturális alapok keretében nyújtott finanszírozási programokat illetően az Unió gazdaságának élénkítése és versenyképességének helyreállítása érdekében létfontosságú a bürokrácia csökkentése, illetve a gyorsaság és hatékonyság növelése;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Alap keretében hozzon létre a kkv-k finanszírozáshoz jutását megkönnyítő állandó európai garanciaplatformot, amely javítaná az európai garanciákon alapuló garanciák vagy hiteltermékek kidolgozását, valamint enyhítené a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó banki tőkekövetelményeket és az őket érintő kockázati kitettség mértékét;

39.  szorgalmazza, hogy az EBB fejlessze tovább a Project mikrofinanszírozási kezdeményezést, és ennek során javítsa annak a társadalmi befogadás területére vonatkozó uniós szakpolitikai prioritások megvalósításához való hozzájárulását;

40.  megjegyzi, hogy egyes tagállamokban rekordösszegű lakossági megtakarítás van bankszámlákon, míg más tagállamokban a betétek a válság hatásai nyomán csökkennek; hangsúlyozza, hogy e lakossági megtakarítások aktiválására irányuló ösztönzők megfelelő rendszerének elő kell segítenie a kkv-k finanszírozáshoz való – belföldi vagy határokon átnyúló – hozzáférését, és fel kell lendítenie az EU gazdaságát; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot e megtakarítások mozgósítására, például a tagállamokban létező bevált gyakorlatok alapján kedvezmények bevezetésével;

41.  megjegyzi, hogy a kkv-k hozzájárulnak a lakosság foglalkoztatásához a kevesebb munkahelyet biztosító régiókban, ösztönzik a foglalkoztatás növelését, valamint kielégítik az ott élő lakosság aktuális szükségleteit és kedvező hatást gyakorolnak a helyi közösségek fejlődésére; úgy véli tehát, hogy a kkv-k fejlődése az egyik módja nemzeti szinten tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésének;

42.  üdvözli a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak a PSCI (a társadalmi változás és innováció programja), a COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program), a Horizont 2020 keretprogram és más hasonló olyan kezdeményezések általi támogatását, amelyek új, a képességeket és a tudást elmélyítő megoldásokat biztosítanak a kkv-k és a mikrovállalkozások dinamikus fejlődésének elősegítéséhez;

43.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérlegeljék, miként javítható a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése, amelynek célja innovatív építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások nyújtása a közszférának; szorgalmazza különösen a finanszírozási feltételek javítását célzó intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a kockázati tőke és más fontos finanszírozási eszközök teljes mértékben elismerik – mind a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel kapcsolatos projekteken, mind pedig az innovációs partnerségekkel összefüggésben – a közszférabeli partnerekkel együtt dolgozó innovatív vállalkozásban rejlő növekedési potenciált;

44.  hangsúlyozza, hogy a közbeszerzésre vonatkozó tisztességes, nyílt és átlátható uniós szabályozási keret, valamint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) arányos, átlátható és megkülönböztetésmentes végrehajtása nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kkv-k jobban hozzáférhessenek a közbeszerzési szerződésekhez, és valóban lehetőségük legyen e szerződések teljesítésére;

45.  hozzáteszi, hogy intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kkv-k határokon átnyúló tevékenységének egyszerűsítése nem könnyíti meg egyidejűleg – különösen az építőiparban – a határokon átnyúló színlelt önfoglalkoztatást;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 377 E., 2012.12.7., 102. o..
(2) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.
(3) HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

Utolsó frissítés: 2015. április 24.Jogi nyilatkozat