Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/0103(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0053/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0053/2014

Viták :

PV 04/02/2014 - 14
CRE 04/02/2014 - 14

Szavazatok :

PV 05/02/2014 - 9.13
CRE 05/02/2014 - 9.13
PV 16/04/2014 - 7.25

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0082
P7_TA(2014)0420

Elfogadott szövegek
PDF 681kWORD 204k
2014. április 16., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt és támogatott behozatallal szembeni védelem ***I
P7_TA(2014)0420A7-0053/2014
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0192),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0097/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0053/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1) ;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A 2014. február 5-én elfogadott módosítások alapján (az ezen a napon elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0082).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P7_TC1-COD(2013)0103

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1) ,

mivel:

(1)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt, illetve támogatott behozatallal szembeni védelemre vonatkozó közös szabályokat az 1225/2009/EK tanácsi rendelet(2) , illetve az 597/2009/EK tanácsi rendelet(3) tartalmazza (a továbbiakban együttesen: a rendeletek). A rendeleteket eredetileg 1995-ben, az uruguayi forduló lezárulását követően fogadták el. Tekintettel arra, hogy azóta a rendeleteket több alkalommal módosították, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében a Tanács 2009-ben a rendeletek kodifikálása mellett döntött.

(2)  Bár a rendeletekben történtek módosítások, azok működésére alapvető felülvizsgálat 1995 óta nem irányult. Ezért a Bizottság 2011-ben felülvizsgálatot indított a rendeletekre vonatkozóan, többek között annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék az üzleti világ 21. század elején jelentkező szükségleteit.

(3)  A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a harmadik országok általi megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat. Emellett ajánlatos belefoglalni a rendeletekbe az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat. [Mód. 1]

(4)  Annak érdekében, hogy javuljon a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok átláthatósága és kiszámíthatósága, biztosítani kell, hogy az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetése által érintett feleknek – különösen az importőröknek – tudomásuk legyen az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A biztosított időnek meg kell felelnie annak az időtartamnak, amely a végrehajtási jogi aktus tervezetének az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke alapján létrehozott dömpingellenes bizottság, illetve az 597/2009/EK rendelet 25. cikke alapján létrehozott szubvencióellenes bizottság elé terjesztésétől és a jogi aktus Bizottság általi elfogadásáig tart. Ezt az időtartamot a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg. Továbbá az is kívánatos, hogy olyan vizsgálatok esetében, amikor nem helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni, a feleknek ezt megelőzően kellő időben tudomásuk legyen arról, hogy nem kerül sor intézkedések bevezetésére. [Mód. 2]

(5)  Célszerű, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt rendelkezésre álljon az exportőrök vagy gyártók számára egy rövid időszak ahhoz, hogy ellenőrizhessék a rájuk vonatkozó dömpingkülönbözet vagy támogatási különbözet kiszámítását. Így az intézkedések bevezetése előtt ki lehetne javítani az esetleges számítási hibákat. [Mód. 95]

(6)  A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges körülmények esetén, különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) álló ágazatokat érintő esetekben lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a harmadik országok általi megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük. [Mód. 3]

(7)  Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókat kötelezni gyártókhoz együttműködésre irányuló kérést kell arra intézni , hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez. Az őket terhelő ésszerűtlen adminisztratív terhek és költségek kiküszöbölése érdekében a kis- és mikrovállalkozásokat mentesíteni kell e kötelezettség alól. [Mód. 4]

(8)  Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a nyersanyagok kereskedelmébe azzal a céllal, hogy a nyersanyagellátási lánc következő szintjén működő belföldi szereplők érdekében a határaikon belül tartsák a nyersanyagokat, pl. exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával. Ennek következtében a nyersanyagok árát nem az adott nyersanyag keresletét és kínálatát tükröző normál piaci erők működése határozza meg. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A kereskedelem megfelelő védelme érdekében az alacsonyabb vám szabályát a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások ilyen eseteiben nem kell alkalmazni.

(9)  Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra elvi tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból/országokból származó behozatalra.

(10)  A felülvizsgálati gyakorlat optimalizálása érdekében a vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ez helyénvalónak tűnik azt tekintetbe véve, hogy vizsgálat következtetése szerint az intézkedések fenntartásához szükséges feltételek a vizsgálati időszakban nem álltak fenn. [Mód. 5]

(11)  A rendeletekbe bele kell foglalni az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.

(11a)  Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos állandó bizottsági gyakorlatok pontosabb megismerését célzó dokumentumokat (mint például az analóg ország kiválasztására, a hatályvesztés felülvizsgálatára és az intézkedések időtartamára, a kárkülönbözetre, illetve az uniós érdekre vonatkozó négy iránymutatástervezet) a Bizottság csak a rendelet hatálybalépése, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal történő megfelelő konzultáció után fogadhatja el, és azoknak teljes mértékben tükrözniük kell e rendelet tartalmát. [Mód. 6]

(11b)  Az Unió nem részes fele az ILO egyezményeinek, tagállamai azonban igen. Ez idáig csupán az „alapvető” ILO egyezményeket ratifikálta valamennyi uniós tagállam. Annak érdekében, hogy a szociális normák megfelelő szintjének az 1225/2009/EK rendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO egyezményeken alapuló meghatározása továbbra is naprakész maradjon, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálni fogja ezt a mellékletet, miután az uniós tagállamok az ILO más prioritást élvező egyezményeit is ratifikálták. [Mód. 7]

(12)  Az uniós gazdasági ágazatot a továbbiakban nem az rendeletekben a vizsgálat megindítására vonatkozóan megállapított küszöbértékekre hivatkozva kell meghatározni.

(12a)  A sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok a piacvédelmi eljárások összetett jellege és a magas költségvonzatok miatt nehezen férnek hozzá az ilyen eljárásokhoz. A kkv-k részvételét a kkv-segélyszolgálat szerepének erősítésével kell javítani, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak a panasztételhez, és ahhoz, hogy elérjék a vizsgálat indításához szükséges küszöbértékeket. A piacvédelmi eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási eljárásokat szintén jobban hozzá kell igazítani a kkv-k lehetőségeihez. [Mód. 8]

(12b)  A dömpingellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 12 hónapon belül be kell fejezni. A szubvencióellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 10 hónapon belül be kell fejezni. Ideiglenes vám azonban csak az eljárás megindításától számított 60. naptól kezdődő és hat hónapon belüli időszakban vethető ki. [Mód. 9]

(12c)  Könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a Bizottsághoz benyújtott, a kötelezettségvállalások nem bizalmas elemeit az érintett felek, azaz az Európai Parlament és a Tanács számára. Kötelezni kell a Bizottságot az uniós gazdasági ágazattal történő egyeztetésre, mielőtt elfogadna egy kötelezettségvállalást. [Mód. 10]

(13)  Amennyiben az eredeti vizsgálat a de minimis küszöbnél alacsonyabb dömpingkülönbözeteket vagy támogatási különbözeteket állapít meg, az érintett exportőrök tekintetében a vizsgálatot azonnal meg kell szüntetni, és a későbbi felülvizsgálatok hatálya nem terjed ki rájuk.

(14)  A dömpingellenes vagy szubvencióellenes felülvizsgálat tekintetében célszerűnek tűnik, hogy az intézkedés megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt módszertől adott esetben el lehessen térni, többek között annak biztosítása érdekében, hogy az egy adott időpontban folyó különböző vizsgálatok során alkalmazott módszerek összhangban legyenek egymással. Ezáltal lehetőség lesz változtatni azokon a módszereken, amelyeket a körülmények változása miatt időközben felülvizsgáltak.

(15)  Amennyiben teljesülnek a kijátszásellenes vizsgálat indítására vonatkozó feltételek, az érintett importcikkekre minden esetben nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni

(16)  A kijátszásellenes vizsgálatok tekintetében ajánlatosnak tűnik elhagyni azt a feltételt, hogy az érintett termék gyártóinak csak akkor adható mentesség a nyilvántartásba vétel vagy a vámok kiterjesztése alól, ha nem állnak kapcsolatban az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártókkal. Ugyanis a tapasztalatok szerint időnként előfordul, hogy az érintett termék egy gyártójáról megállapítják, hogy nem vesz részt az intézkedések kijátszásában, ugyanakkor azt is megállapítják róla, hogy kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Ilyen esetekben nem helyénvaló megtagadni a mentességet a gyártótól pusztán azon az alapon, hogy az kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Továbbá abban az esetben, amikor a kijátszásra az Unión belül kerül sor, az importőrök és az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók közötti kapcsolat nem minősülhet lényeges tényezőnek annak meghatározása tekintetében, hogy az importőrnek adható-e mentesség.

(17)  Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintáját nem csupán a panaszt benyújtó gyártók köréből, hanem az összes uniós gyártó köréből kell kiválasztani.

(18)  Az uniós érdek értékelésének elvégzése során nem csupán a panaszt benyújtó gyártók számára, hanem valamennyi uniós gyártó számára lehetőséget kell biztosítani észrevételek megtételére. [Mód. 93]

(18a)  Az 1225/2009/EK rendelet és az 597/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott éves bizottsági jelentés lehetővé teszi a piacvédelmi eszközök rendszeres és megfelelő időben történő felügyeletét az e téren létrehozott strukturális intézményközi párbeszéd részeként. A jelentésnek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való benyújtását követő hat hónap után történő nyilvánossá tétele biztosítja a piacvédelmi eszközök átláthatóságát az érintett felek és a nyilvánosság felé. [Mód. 11]

(18b)  A Bizottságnak az eljárások és a belső eljárások, valamint a vizsgálatok eredményei tekintetében fokozott átláthatóságot kell biztosítania, és a nem bizalmas jellegű ügyiratokat egy internetes platformon keresztül elérhetővé kell tenni az érdekelt felet számára. [Mód. 12]

(18c)  A Bizottságnak bármely vizsgálat megindításáról és az azokkal kapcsolatos fejleményekről rendszeres jelleggel tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 13]

(18d)  Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintájának kiválasztásakor a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a kkv-k arányát a mintában, különösen sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében. [Mód. 14]

(18e)  A piacvédelmi eszközök hatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szakszervezetek az uniós gazdasági ágazattal közösen írásos panaszt nyújthassanak be. [Mód. 92]

(19)  Az 1225/2009/EK rendeletet és az 597/2009/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1225/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1. A cím helyébe a következő szöveg lép: "

„A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemrőlˮ [Mód. 15]

"

-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki: "

„(11a) Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a kereskedelembe azzal a céllal, hogy például exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával javítsák a belföldi gyártók helyzetét. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A munkaügyi és környezetvédelmi előírások eltérő színvonala szintén további kereskedelemtorzulásokat okozhat. Ezért az alacsonyabb vám szabályát ilyen esetekben – azaz amikor az exportáló ország elégtelen szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal rendelkezik – nem szabadna alkalmazni. E normák és előírások megfelelő szintjét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Unió által is aláírt alapvető egyezményeinek és többoldalú környezetvédelmi megállapodásainak ratifikált szövegei határozzák meg. A kis- és középvállakozásokat (kkv-kat) különösen súlyosan érinti a tisztességes kereskedelem, mivel kis méretük miatt nem tudnak ahhoz alkalmazkodni. Ezért az alacsonyabb vám szabályát nem szabadna alkalmazni akkor, ha a panaszt egy nagyrészt kkv-kból álló ágazat nevében nyújtották be. Az alacsonyabb vám szabályát ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kellene, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a közérdek védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.ˮ ; [Mód. 16]

"

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "

„A dömpingelt termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül, és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 17]

"

-1c. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(4a) E rendelet alkalmazásában a „nyersanyag” kifejezést úgy kell érteni, hogy az egy adott termék bevitele, amely az előállítási költségét meghatározóan befolyásolja.”; [Mód. 18]

"

-1d. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(4b) Egy nyersanyagot akkor érint strukturális torzulás, amennyiben az ár nem csupán a kínálatot és a keresletet tükröző piaci erők rendes műveletének eredménye. E torzulások harmadik országok részéről érkező interferenciák eredményei, melyek közé tartoznak többek között az exportvámok, az exportkorlátozások, valamint a kettős árképzési rendszerek.”; [Mód. 19]

"

-1e. A 2. cikk (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A kiválasztott országnak ezenfelül megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal kell rendelkeznie; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO I. mellékletben felsorolt egyezményeit. A határidőket szintén figyelembe kell venni; ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.ˮ ; [Mód. 70 és 86]

"

1.  A 4. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, kivéve:”;

"

1a.  Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A (6) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy a közösségi az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 87 és 90]

"

1b.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(1a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a dömpingellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a dömpinget és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról.

A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltése kapcsán felmerülő kérdésekben, amelynek során az 5. cikk (6) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a dömpinget, a kkv-segélyszolgálat a 14. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett dömpingellenes vámok visszatérítését.”; [Mód. 20]

"

1c.  Az 5. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "

„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 21]

"

1d.  A 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(6) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 22]

"

1e.  A 6. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(9) Az 5. cikk (9) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot legfeljebb a vizsgálat megindításától számított 9 hónapon belül le kell folytatni, és le kell zárni. A vizsgálatot azonban, a kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított egy éven belül minden esetben be kell fejezni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.”; [Mód. 23]

"

2.  A 6. cikk szövege az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"

„(10) Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük .; [Mód. 24]

   (10a) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 25]
   (10b) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 26]
   (10c) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket. ”; [Mód. 27]

"

3.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően az Unió gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha az Unió érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámot az eljárás kezdeményezésének napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.ˮ ; [Mód. 28]

"

a)  az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki: "

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók átmeneti vámok. E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.” [Mód. 29]

"

b)  a (2) bekezdés szövege helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához .

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

   a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
   b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
   c) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
   d) szubvencióellenes vizsgálat legalább ideiglenesen megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország .

____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25-i) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.”; [Mód. 30]

"

3a.  A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően elfogadhatja az exportőr megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az árait felülvizsgálja vagy a dömpingáron történő kivitelt leállítja, feltéve, hogy e kötelezettségvállalások nyomán a dömping káros hatása ténylegesen megszűnik. Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges, és alacsonyabbnak kell lennie, mint a dömpingkülönbözet, ha az ilyen növekedés az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő, kivéve ha a Bizottság ideiglenes vagy állandó vámok kivetése során úgy határozott, hogy nem alkalmazza az ilyen alacsonyabb összegű vámot .”; [Mód. 31]

"

3b.  A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű, érdemi változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek, valamint az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére lehessen bocsátani. A 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 32]

"

4.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelően megindított eljárások esetében a kárt rendszerint akkor kell elhanyagolhatónak tekinteni, ha az érintett behozatal az 5. cikk (7) bekezdésében meghatározott mennyiségnél kevesebb. Ugyanezen eljárások tekintetében az eljárást azonnal meg kell szüntetni azokban az esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet (az exportár százalékában kifejezve) 2 %-nál kevesebb.”;

"

b)  a (4) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet. , Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél , ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért érő kár elhárításához.

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

   a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
   b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
   c) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
   d) a vizsgálat vagy egy független szubvencióellenes vizsgálat megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU rendelet IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország. ”; [Mód. 33]

"

5.  A 11. cikk a következőképpen módosul:

—a)  A (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„Az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping valószínűségét. Ennek valószínűségét növelhetik az exportáló ország részéről fennálló interferenciák is.ˮ ; [Mód. 77/rev]

"

a)  az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Amennyiben az intézkedés a (2) bekezdés szerinti vizsgálat következtében hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni, amennyiben ezt a vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó hatályos uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmezik a nemzeti vámhatóságoknál, és e hatóságok jóváhagyják a kérelmet. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.” [Mód. 35]

"

b)  a (9) bekezdést el kell hagyni.

6.  A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani kell arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot.”;

"

b)  A (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 14. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt, vagy az intézkedéseket nem kell alkalmazni a behozatalra, ha azt olyan vállalkozás végzi, amely mentességet élvez. A megfelelő bizonyítékkal alátámasztott, mentesség iránti kérelmet a vizsgálat megkezdésére vonatkozó bizottsági rendelet által megállapított határidőn belül kell benyújtani. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában.”;

"

6a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2 . cikkével összhangban.”; [Mód. 36]

"

6b.  A 14. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget a gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.” [Mód. 79]

"

6c.  A 14. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 75]

"

6d.  A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 39]

"

7.  A 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azokban az esetekben, amikor az a vizsgálatban önkéntesen együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat. ”; [Mód. 40]

"

8.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„19a. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

   (1) Az uniós gyártók, importőrök és exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői tájékoztatást kérhetnek az átmeneti vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani. E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:
   a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
   b) a dömpingkülönbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 19. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek. [Mód. 41]
   (2) Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki átmeneti vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az átmeneti vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”;

"

9.  A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(2) Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak .” [Mód. 42]

"

9c.  A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(1a) Az ILO új egyezményeinek a valamennyi tagállam általi ratifikálását követően a Bizottság az EUMSZ 290. cikkében ismertetett eljárással összhangban szükség szerint aktualizálja az Ia. mellékletet.”; [Mód. 43]

"

9b.  A rendelet a következő cikkel egészül ki: "

„22a. cikk

Jelentés

   (1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
   (2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
   (3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.”; [Mód. 44]

"

9c.  A rendelet a következő melléklettel egészül ki: "

„Ia. melléklet

A 7., 8. és 9. cikkben említett ILO egyezmények

   1. Egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról, 29. sz. (1930)
   2. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 87. sz. (1948)
   3. Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, 98. sz. (1949)
   4. Egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazása tárgyában, 100. sz. (1951)
   5. Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 105. sz. (1957)
   6. Egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, 111. sz. (1958)
   7. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)
   8. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 182. sz. (1999)”; [Mód. 45]

"

2. cikk

Az 597/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1. A cím helyébe a következő szöveg lép: "

„A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemrőlˮ ; [Mód. 46]

"

-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki: "

„(9a) Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra főszabályként tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból vagy országokból származó behozatalra.ˮ ; [Mód. 47]

"

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "

„A támogatott termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 48]

"

1.  A 9. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére, vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, azzal a kivétellel, hogy:”;

"

1a.  A 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) A (8) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani . Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 91]

"

1b.  A 10. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "

„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-kból) álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 94]

"

1c.  A 10. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(8) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 49]

"

1d.  A 11. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(9) A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében folytatott vizsgálatot lehetőség szerint legfeljebb 9 hónapon belül be kell fejezni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 10 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint, és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.ˮ; [Mód. 51]

"

2.  A 11. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(11) Az 10. cikk (8) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük . [Mód. 50]

   (11a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a szubvencióellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok számára.

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a kiegyenlíthető támogatásokat és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról. A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltésekor felmerülő kérdésekben, amelynek során a 10. cikk (8) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a kiegyenlíthető támogatásokat, a kkv-segélyszolgálat a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett kiegyenlíthető vámok visszatérítését. [Mód. 52]

   (11b) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 53]
   (11c) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 54]
   (11d) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”; [Mód. 55]

"

3.  A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

—a)  a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„Az ideiglenes vámot az eljárás megindításának napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.”; [Mód. 56]

"

a)  a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az ideiglenes kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások ideiglenesen megállapított teljes összegét.”;

"

b)  a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 29a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók ideiglenes vámok.” E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.” [Mód. 57]

"

3a.  A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja a megfelelő az önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:

   a) a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy
   b) az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, feltéve, hogy ennek köszönhetően a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapíthassa megállapította, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.

Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Az alacsonyabb vám szabályát a szubvencióellenes eljárások keretében tett ilyen kötelezettségvállalások értelmében elfogadott árakra nem kell alkalmazni .”; [Mód. 58]

"

3b.  A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(4) A kötelezettségvállalást felajánló felek kötelesek kötelezettségvállalásuk egy nem bizalmas, érdemi változatát rendelkezésre bocsátani abból a célból, hogy a az a vizsgálatban érdekelt felek, az Európai Parlament és a Tanács számára hozzáférhető legyen . A 29. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 59]

"

4.  A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A kiegyenlíthető támogatások összege akkor tekintendő de minimis értékűnek, ha az kisebb, mint a behozatal értékének 1 %-a, kivéve ha a vizsgálatok fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosak, ilyen esetekben a de minimis küszöbérték 2 %.”;

"

5.  A 15. cikk (1) bekezdésében az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások megállapított összegét.”;

"

6.  A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Amennyiben az intézkedés a 18. cikk szerinti vizsgálat során hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni. A visszatérítést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal összhangban.” [Mód. 60]

"

b)  a (6) bekezdést el kell hagyni.

7.  A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés második mondatában a „lehet” szó második előfordulása helyébe a „kell” szó lép.

b)  a (6) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedések (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;

"

c)  a (6) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek a (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;

"

7a.  A 24. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2 . cikkével összhangban.”; [Mód. 61]

"

7b.  A 24. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az uniós gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be. Az import termékeket a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba lehet venni.

Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”; [Mód. 78]

"

7c.  A 24. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 76]

"

7d.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 64]

"

8.  A 27. cikk (1) bekezdésének első albekezdése bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„ (1) Azokban az esetekben, amikor az a vizsgálatban együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:

   a) az érintett felek, a termékek vagy az ügyletek célszerűen kezelhető számát érintő mintavételek alkalmazásával, amelyek a mintavételhez való kiválasztás időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján statisztikailag értékelhető adatokat adnak; vagy
   b) a rendelkezésre álló idő alatt célszerűen kivizsgálható lehető legnagyobb termelési, értékelési vagy exportálási reprezentatív mennyiség meghatározásával.

Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”; [Mód. 65]

"

9.  A 29. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki: "

„29b. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

   1. Az uniós gyártók, az importőrök és az exportőrök, ezek képviseleti szervezetei, valamint a származási ország és/vagy exportáló ország tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani.

E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

   a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
   b) a támogatási különbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 29. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.
   2. Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki ideiglenes vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.” [Mód. 66]

"

10.  A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„2. Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat vagy ezek megfelelő összefoglalásait az e bekezdésben említett többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.” [Mód. 67]

"

10a.  A rendelet a következő cikkel egészül ki: "

„33a. cikk

Jelentés

   (1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
   (2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
   (3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.” .[Mód. 68]

"

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1225/2009/EK rendelettel és az 597/2009/EK rendelettel ...-ig (4) egységes szerkezetbe kell foglalni. [Mód. 69]

4. cikk

E rendelet hatálya alá tartozik az összes olyan vizsgálat, amelyre vonatkozóan a vizsgálat megindításáról szóló, az 597/2009/EK rendelet 10. cikkének (11) bekezdése, illetve az 1225/2009/EK rendelet 5. cikkének (9) bekezdése szerinti értesítést e rendelet hatálybalépésének időpontját követően tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja.
(2)A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).
(3)A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).
(4) Három hónappal e rendelet hatálybalépését követően.

Utolsó frissítés: 2018. július 13.Jogi nyilatkozat