Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2035(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0286/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0286/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 16
CRE 27/10/2015 - 16

Szavazatok :

PV 11/11/2015 - 16.3
CRE 11/11/2015 - 16.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0395

Elfogadott szövegek
PDF 541kWORD 156k
2015. november 11., szerda - Brüsszel Végleges kiadás
Az európai uniós választójog reformja
P8_TA(2015)0395A8-0286/2015
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2015. november 11-i állásfoglalása az európai uniós választójog reformjáról (2015/2035(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, az 1976. szeptember 20-i tanácsi határozathoz csatolt, módosított okmányra(1) („választási okmány”) és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel Szerződésekre és különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9., 10. és 14. cikkére, valamint 17. cikkének (7) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 22. cikkére, 223. cikkének (1) bekezdésére és 225. cikkére, valamint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyv 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvre,

–   tekintettel az Európai Parlament választási eljárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen az Európai Parlament képviselőinek megválasztására vonatkozó egységes választási eljárásra irányuló tervezetről szóló, 1998. július 15-i állásfoglalására(2) , a 2014. évi európai parlamenti választásokról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására(3) , és a 2014. évi európai parlamenti választások megszervezésének javításáról szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel „Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament összetételéről tekintettel a 2014-es választásokra” című, 2013. március 13-i állásfoglalására(5) ,

–  tekintettel az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről szóló 2013. március 12-i, 2013/142/EU bizottsági ajánlásra(6) ,

–  tekintettel a Bizottság 2015. május 8-i, „Jelentés a 2014. évi európai parlamenti választásokról” című közleményére (COM(2015)0206),

–  tekintettel az európai uniós választójogi reformnak európai hozzáadott értékére vonatkozó értékelésre(7) ,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-i keretmegállapodásra(8) ,

–  tekintettel az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelvre(9) ,

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10) , és különösen annak 13., 21. és 31. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta), és különösen annak 11., 23. és 39. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 45. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0286/2015),

A.  mivel az EUMSZ 223. cikke jogot ad az Európai Parlamentnek arra, hogy saját választási eljárásának reformját kezdeményezze abból a célból, hogy az Unió egészében alkalmazandó egységes eljárást, vagy valamennyi tagállamban közös elveken alapuló eljárást dolgozzon ki, valamint hogy ahhoz egyetértését adja;

B.  mivel az Európai Parlament választási eljárásának reformja az európai választások demokratikus és transznacionális dimenziójának, valamint az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimációjának erősítésére, az uniós polgárság koncepciójának megszilárdítására, az Európai Parlament működésének és az Unió kormányzásának javítására, az Európai Parlament munkájának legitimebbé tételére, a választók egyenlőségének és az egyenlő esélyeknek a megerősítésére, az európai választások lebonyolítási rendszere hatékonyságának növelésére és arra kell, hogy irányuljon, hogy az európai parlamenti képviselőket közelebb hozza a választóikhoz, köztük különösen a legfiatalabbakhoz;

C.  mivel a választási eljárás reformjának tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és nem szabad öncélúan egységességet erőltetnie;

D.  mivel egy közvetlen és általános választójogon alapuló, egységes választási eljárás kialakításának lehetőségét a Szerződések 1957 óta rögzítik;

E.  mivel az európai választásokon a különösen a fiatal választók körében folyamatosan csökkenő részvétel és az európai kérdések iránti választói érdeklődés hiánya veszélyezteti Európa jövőjét, és mivel ezért szükség van az európai demokrácia újbóli felélénkítését elősegítő gondolatokra;

F.  mivel az európai parlamenti választási eljárás valamennyi tagállamra kiterjedő valódi harmonizációja jobban előmozdítaná az Unió demokratikus életében egyenlő feltételek melletti részvételhez való, minden uniós polgárt megillető jogot, és egyúttal megerősítené az európai integráció politikai dimenzióját;

G.  mivel az Európai Parlament hatásköre az 1979-ben tartott első közvetlen választás óta fokozatosan bővült, és mivel most már az Európai Parlament társjogalkotóként a Tanáccsal egyenlő státussal rendelkezik a legtöbb uniós szakpolitikai területen, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének köszönhetően;

H.  mivel a Lisszaboni Szerződés megváltoztatta az európai parlamenti képviselők mandátumát, és őket „a Közösségben egyesült államok népeinek képviselői”(11) helyett az Unió polgárainak közvetlen képviselőivé(12) tette,

I.  mivel a választási okmány egyetlen reformjára 2002-ben, a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat elfogadásának eredményeképpen került sor(13) , amely előírja a tagállamok számára az arányos képviselet elve alapján listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerinti választások megtartását, és amely eltörölte az európai parlamenti képviselők kettős mandátumát; mivel ezenfelül a tagállamok számára kifejezetten biztosították azt a jogot, hogy nemzeti szinten választókerületeket alakítsanak ki, valamint hogy szavazatküszöböt vezessenek be, amely nem lehet magasabb, mint a leadott szavazatok 5 százaléka;

J.  mivel még nem született átfogó megállapodás egy valóban egységes választási eljárásról, bár a választási rendszerek fokozatosan közeledtek egymáshoz, többek között a másodlagos joghoz tartozó jogszabályok, így például a 93/109/EK tanácsi rendelet elfogadása következtében;

K.  mivel az uniós polgárság fogalma, amelyet formálisan a Maastrichti Szerződés vezetett be 1993-ban, magában foglalja az uniós polgárok jogát ahhoz, hogy részt vegyenek az európai és a helyhatósági választásokon saját tagállamukban, valamint a lakóhelyük szerinti tagállamban, az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételekkel(14) ; mivel a Charta, amelyet a Lisszaboni Szerződés jogi kötelező erővel ruházott fel, e jogot megerősítette;

L.  mivel e reformok ellenére az európai választásokat nagyrészt továbbra is a nemzeti jog szabályozza, a választási kampányok továbbra is nemzeti szintűek, és az európai politikai pártok nem tudják kellőképpen betölteni alkotmányos megbízatásukat és nem tudnak az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően hozzájárulni „az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”;

M.  mivel az európai politikai pártok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy „hozzájárul[ja]nak az európai politikai tudatosság kialakításához” és ezért nagyobb szerepet kellene játszaniuk a parlamenti választási kampányokban ismertségük növelése, valamint annak érdekében, hogy rávilágítsanak arra, milyen kapcsolat van a valamely nemzeti pártra leadott szavazat és annak az európai parlamenti európai képviselőcsoport méretére gyakorolt hatása között;

N.  mivel az európai parlamenti választásokon induló jelöltek jelölési eljárása tagállamonként és pártonként is jelentősen eltérő, különösen az átláthatóságot és a demokratikus követelményeket illetően, ugyanakkor a nyílt, átlátható és demokratikus jelölési eljárások elengedhetetlenek a politikai rendszerbe vetett bizalom építéséhez;

O.   mivel a választási listák európai választások előtti véglegesítésére vonatkozó határidők a tagállamokban rendkívül különbözőek – 17 naptól 83 napig terjednek –, és emiatt az uniós jelöltek és választók nincsenek egyenlő helyzetben a kampányra, illetve a választási döntés megfontolására rendelkezésre álló idő tekintetében;

P.  mivel a választói névjegyzék európai választásokat megelőző véglegesítésére vonatkozó határidők tagállamonként nagymértékben eltérnek, ami a választókra vonatkozó, tagállamok közötti (a kettős szavazás elkerülését célzó) információcserét megnehezíti, ha nem egyenesen ellehetetleníti;

Q.  mivel egy közös választókerület létrehozása, amelyben a listák élén az egyes politikai családok Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltjei állnak, nagymértékben megerősítené az európai demokráciát és tovább legitimizálná a Bizottság elnökének megválasztását;

R.  mivel a jelenlegi európai választási szabályok lehetővé teszik egy nem kötelező, legfeljebb 5 százalékos szavazatküszöb meghatározását az európai választásokra, és mivel 15 tagállam élve ezzel a lehetőséggel 3–5 százalék közötti szavazatküszöböt vezetett be; mivel a kisebb tagállamokban, és azokban a tagállamokban, amelyek területe választókerületekre van felosztva, a de facto szavazatküszöb mindazonáltal 3 százalék feletti annak ellenére, hogy jogilag szavazatküszöb nem létezik; mivel a kötelező szavazatküszöb bevezetését az alkotmányos hagyományok a parlamenti működőképesség biztosításához szükséges legitim eszközként ismerik el;

S.   mivel bár a választási okmány 10. cikkének (2) bekezdése kifejezetten megtiltja a választási eredmények korai közzétételét, a múltban már előfordult ilyen eredmények közzététele; mivel a szavazás befejezésének valamennyi tagállamban harmonizált időpontja jelentősen hozzájárulna az európai választások közös európai jellegéhez, és jelentősen csökkentené annak lehetőségét, hogy a választások eredményét befolyásolja, ha egyes tagállamok a választási eredményeket azelőtt közzéteszik, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött volna;

T.  mivel a választási eredmények első hivatalos előrejelzéseit valamennyi tagállamban egyidejűleg kellene bejelenteni, a választási időszak utolsó napján közép-európai idő szerint este 21.00 órakor;

U.  mivel az európai választások ugyanazon napon történő megtartása jobban tükrözné polgárok Unió-szerte történő közös részvételét, megerősítené a részvételi demokráciát és elősegítené egy koherensebb páneurópai választás megteremtését;

V.  mivel a Lisszaboni Szerződés új alkotmányos rendet teremtett azáltal, hogy megadta az Európai Parlament számára azt a jogot, hogy megválassza az Európai Bizottság elnökét(15) , ahelyett hogy ahhoz csak egyetértését adja; mivel a 2014-es európai választás e tekintetben fontos precedenst teremtett, és megmutatta, hogy a vezető jelöltek megnevezése növelte a polgárok európai választások iránti érdeklődését;

W.  mivel az Európai Bizottság elnöki tisztségére javasolt vezető jelöltek megnevezése európai kontextusba helyezi a nemzeti szinten leadott szavazatokat, és lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy megalapozott döntést hozzanak a választható politikai programokról; mivel a vezető jelöltek nyílt és átlátható eljárásban történő kijelölése megszilárdítja a demokratikus legitimációt és megerősíti az elszámoltathatóságot;

X.  mivel az e posztra jelölt vezető jelöltek megnevezésére és kiválasztására irányuló eljárás az európai demokrácia erőteljes kifejeződése; mivel továbbá a választási kampánynak ez szerves részét kell, hogy képezze;

Y.  mivel az európai pártok általi jelöltállítás határidejét a választási okmányban kellene kodifikálni, és mivel a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett vezető jelölteknek az európai parlamenti választások jelöltjei közül kell kikerülniük;

Z.  mivel nem minden tagállam teszi lehetővé állampolgárai számára, hogy külföldről szavazzon, és azok között is, amelyek ezt megengedik, a választójogtól való megfosztás feltételei nagyban különböznek; mivel a választási részvételhez való jog megadása az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező valamennyi uniós polgár számára hozzájárulna a választói egyenlőséghez; mivel azonban sok tagállamnak jobban össze kellene hangolnia igazgatási rendszereit annak megakadályozása érdekében, hogy a választók két különböző tagállamban kétszer szavazzanak;

AA.  mivel legalább 13 tagállam nem rendelkezik megfelelő belső szabályokkal annak megakadályozására, hogy a két tagállamban is állampolgársággal rendelkező polgárok a választási okmány 9. cikkét megszegve kétszer is szavazzanak;

AB.  mivel uniós szinten létre kellene hozni egy választási hatóságot, amely a tagállamok központi kapcsolattartó hatóságaiból álló hálózatként jár el, mivel ez megkönnyítené a hozzáférést az európai választásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információkhoz, valamint egyszerűsítené a folyamatot, továbbá kiemelné a választások európai jellegét; mivel ezért a Bizottság felhívást kap arra, hogy térképezze fel, milyen gyakorlati intézkedésekre van szükség egy ilyen uniós szintű hatóság létrehozásához;

AC.  mivel a tagállamok eltérő alkotmányos és választási hagyományai miatt a választhatóság alsó korhatára a 28 tagállamban 18–25 év között változik, és az aktív választójogi alsó korhatár 16–18 év között mozog; mivel az aktív választójogi korhatárnak és a jelöltség alsó korhatárának harmonizálása nagymértékben kívánatos lenne az uniós polgárok valódi választójogi egyenlősége biztosításának eszközeként, és lehetővé tenné a polgárság legalapvetőbb területén, nevezetesen a demokratikus folyamatban való részvételhez való jog tekintetében a megkülönböztetés elkerülését;

AD.  mivel az uniós szintű politikai pártok hivatalos létrehozása és megszilárdulása elősegíti az európai politikai tudatosság kifejlődését és az uniós polgárok kívánságainak kifejezésre juttatását, és mivel ez egyúttal megkönnyítette a választási rendszerek fokozatos közelítésének folyamatát is;

AE.  mivel a postai, az elektronikus úton és az interneten történő szavazás az európai választások lebonyolítását hatékonyabbá és a választók számára vonzóbbá tehetné, a lehető legmagasabb szintű adatvédelmi követelmények biztosításának feltételével;

AF.  mivel a legtöbb tagállamban a végrehajtó hatalom képviselői anélkül indulhatnak a nemzeti parlamenti választásokon, hogy intézményi tevékenységükkel fel kellene hagyniuk;

AG.  mivel a mandátumok nők és férfiak közötti megoszlásának egyensúlya terén 1979 óta történt folyamatos előrelépés ellenére még mindig nagy eltérések mutatkoznak a tagállamok között ezen a területen, és 10 tagállamban a kisebb számban képviselt nem a helyek kevesebb mint 33%-át foglalja el; mivel az Európai Parlament jelenlegi összetétele elmarad a Charta által képviselt, nemek közötti egyenlősséggel kapcsolatos értékektől és céloktól, mivel a képviselőknek csak 36,62%-a nő;

AH.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőséget, mint az Unió alapjául szolgáló értéket, meg kell valósítani, ugyanakkor csak nagyon kevés tagállam foglalta bele ezt az elvet nemzeti választójogába; mivel a nemi kvóták és a halszálka-listák (nők és férfiak felváltva szerepelnek a listán) a politikai döntéshozatalban igen hatékony eszközöknek bizonyultak a megkülönböztetés és a nemi alapú egyenlőtlenségek kezelésére, valamint a politikai döntéshozatali szervekben a demokratikus képviselet javítására;

AI.  mivel az EUSZ-ben rögzített csökkenő arány elve jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai projekt iránt valamennyi tagállam közös felelősséget vállaljon.

1.  úgy határoz, hogy választási eljárását jóval a 2019-es európai választások előtt megreformálja abból a célból, hogy megerősítse az európai választások demokratikus és transznacionális dimenzióját és az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimációját, megszilárdítsa az uniós polgárság koncepcióját és a választói egyenlőséget, hogy előmozdítsa a képviseleti demokráciát és az uniós polgárok európai parlamenti közvetlen képviseletét – összhangban az EUMSZ 10. cikkével –, javítsa az Európai Parlament működését és az Unió kormányzását, legitimebbé és hatékonyabbá tegye az Európai Parlament munkáját, növelje az európai választások lebonyolítási rendszerének hatékonyságát, támogassa minden tagállamban a polgárok közös felelősségvállalását, kiegyensúlyozottabbá tegye az Európai Parlament összetételét és a lehető nagyobb választói egyenlőséget és részvételt biztosítsa az uniós polgárok számára;

2.  javasolja, hogy növeljék az európai politikai pártok ismertségét azáltal, hogy neveiket és logóikat feltüntetik a szavazólapokon, és ajánlja, hogy ugyanezeket tüntessék fel a televíziós és rádiós kampányközvetítések során, a plakátokon és az európai választási kampányokban használt egyéb anyagokon is, különösen a nemzeti pártok választási programjain, mivel ezek az intézkedések növelnék az európai választások átláthatóságát és demokratikusabbá tennék azok lebonyolításának módját, mivel a polgárok egyértelműen össze tudják majd kapcsolni szavazatukat az európai politikai pártok politikai befolyására és az európai parlamenti képviselőcsoport megalakítására való képességére gyakorolt hatással;

3.  úgy véli ugyanakkor, hogy az Unió szubszidiaritás iránti elkötelezettsége tükrében az európai választásokon versengő regionális pártoknak azonos gyakorlatot kellene követniük, és a regionális hatóságokat ezzel összefüggésben a hivatalosan elismert regionális nyelvek használatára kellene bátorítani;

4.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy segítsék elő az európai politikai pártok, valamint vezető jelöltjeik részvételét a választási kampányokban, különösen a televízióban és más médiumokban;

5.  úgy határoz, hogy közös minimum határidőt határoz meg a választási listák megállapítására, ami a választások előtt legalább 12 hét, hogy növelje a választói egyenlőséget azáltal, hogy a jelöltek és a választók számára Unió-szerte azonos időszakot biztosít a szavazás előtt a felkészülésre és mérlegelésre; arra bátorítja a tagállamokat, hogy fontolják meg, milyen módokon lehetne nagyobb konvergenciát biztosítani a választási kampányra vonatkozó szabályok között az európai választások tekintetében;

6.  elengedhetetlennek véli, hogy a politikai pártok valamennyi szinten demokratikus és átlátható eljárásokat fogadjanak el a jelöltek kiválasztására; ajánlja, hogy a nemzeti pártok az európai választáson induló jelöltjeik kiválasztására tartsanak demokratikus szavazást;

7.  javasolja, hogy vezessenek be kötelező, 3–5% közötti szavazatküszöböt a helyek megszerzésére az egyetlen választókerületből álló tagállamokban és azokban a választókerületekben, ahol a listás rendszert alkalmazzák, és amelyekben a megszerezhető helyek száma a 26-ot meghaladja; úgy véli, hogy ez az intézkedés fontos az Európai Parlament működésének megóvása érdekében, mivel el fogja kerülni a további fragmentálódást;

8.  javasolja, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok a választási időszakon belül szabadon állapíthatják meg a választás napját, a választás minden tagállamban az európai választások vasárnapjának estéjén, közép-európai idő szerint este 21.00 órakor fejeződjön be, mivel ez biztosítaná a választási okmány 10. cikke (2) bekezdésének helyes alkalmazását, és ezáltal csökkentené annak lehetőségét, hogy befolyással legyen a választás eredményére, ha egyes tagállamokban a választás eredményét azelőtt közzéteszik, mielőtt a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött volna; támogatja, hogy a választási eredmények korai kihirdetésére vonatkozó tilalom valamennyi tagállamban maradjon érvényben;

9.  úgy határoz, hogy a vezető jelöltek európai politikai pártok általi megnevezésére közös határidőt állapít meg, ami az európai választások előtt 12 hét, hogy lehetővé tegye ezek választási programjának bemutatását, a jelöltek közötti politikai viták megszervezését és az Unió egészére kiterjedő választási kampányok összeállítását; úgy véli, hogy a vezető jelöltek megnevezésének folyamata a választási kampányok fontos részét képezi, mivel közvetett kapcsolat van az európai választások eredménye és a Bizottság elnökének kiválasztása között, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés rögzíti;

10.  úgy határoz, hogy közös nyolchetes határidőt állapít meg a választói névjegyzék véglegesítésére, és hathetes határidőt a kettős állampolgársággal rendelkező uniós polgárokra és a más tagállamban élő uniós polgárokra vonatkozó információknak a választói névjegyzékért felelős egyetlen nemzeti hatósággal való cseréjére;

11.  javasolja, hogy növeljék a választások integritását a kampánykiadásoknak egy olyan ésszerű összegre való korlátozása által, amely lehetővé teszi a politikai pártok, a jelöltek és választási programjaik megfelelő bemutatását;

12.  javasolja, hogy minden uniós polgár számára – ideértve azokat is, akik harmadik országban rendelkeznek lakóhellyel – biztosítsák azt a jogot, hogy az európai parlamenti választásokon leadhassák szavazatukat; úgy véli, hogy ez végre valamennyi uniós polgár számára azonos jogot biztosítana az európai választásokon való szavazásra, azonos feltételekkel, lakóhelyüktől és állampolgárságuktól függetlenül;

13.  felszólítja azonban a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze igazgatási rendszereiket annak megakadályozása érdekében, hogy a választók két különböző tagállamban kétszer szavazzanak;

14.  bátorítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a postai, elektronikus és az internet útján történő szavazást a részvétel növelése és annak érdekében, hogy a szavazást valamennyi polgár számára megkönnyítsék, különösen a mozgáskorlátozott emberek és azon személyek esetében, akik harmadik országban vagy olyan tagállamban élnek, amelynek nem állampolgárai, feltéve hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen módon való szavazás alkalmazásával kapcsolatos esetleges csalások megakadályozására;

15.  jövőbeli lépésként ajánlja a tagállamok számára, hogy fontolják meg, milyen módokon lehetne a választójogi korhatárt 16 évben harmonizálni annak érdekében, hogy az uniós polgárok választói egyenlősége tovább növekedjen;

16.  kéri az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatát az Európai Parlamentbe való megválasztásra törekvő biztosokra vonatkozó szabályok kiigazítása érdekében, hogy a választások idején ez ne hátráltassa a Bizottság intézményi hatékonyságát, és egyúttal elkerüljék az intézményi erőforrások nem rendeltetésszerű felhasználását;

17.  úgy határoz, hogy megadja a Parlament számára azt a jogot, hogy a Tanáccsal folytatott konzultációt követően rögzítse az európai parlamenti választások választási időszakát;

18.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő jogi keretet annak biztosítására, hogy a média, és különösen a közszolgálati műsorszolgáltatók, a választási kampánnyal a lehető legmagasabb színvonalnak megfelelően informatív, tisztességes és objektív módon foglalkozzanak; ezt elengedhetetlennek tartja annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok megalapozott döntést hozhassanak az egymással versengő politikai programokról; elismeri az önszabályozási eszközök, például a magatartási kódexek jelentőségét e cél elérésében;

19.  kéri a politikai pártok közötti szabad verseny biztosítását célzó normák megerősítését és különösen a médiapluralizmus és a közigazgatás minden szintje semlegességének fokozására a választási eljárás tekintetében;

20.  rámutat a nők politikai döntéshozatalban való fokozottabb jelenlétének és annak fontosságára, hogy a nők az európai választásokon nagyobb számban képviseltessék magukat; felhívja ezért a tagállamokat és az Unió intézményeit, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására a választási folyamat egésze tekintetében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a nemi szempontból kiegyensúlyozott választási listák fontosságát;

21.  bátorítja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket az etnikai, nyelvi és más kisebbségek európai választásokon való megfelelő képviseletének előmozdítására;

22.  kívánatosnak tartja egy európai választási hatóság létrehozását, amelynek feladata az európai parlamenti választásokra vonatkozó információk központosítása, a választások lebonyolításának felügyelete és a tagállamok közötti információcsere elősegítése lehetne;

23.  úgy határoz, hogy az európai parlamenti képviselői tisztségnek összeférhetetlennek kell lennie a jogalkotói hatáskörrel felruházott regionális parlamenti vagy közgyűlési tagsággal is;

24.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok a Bizottság ajánlásai ellenére több alkalommal is elmulasztották a választások megtartására ugyanazt a közös napot kijelölni; bátorítja a tagállamokat, hogy törekedjenek e kérdésben a megállapodásra;

25.  továbbítja a Tanács számára az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló, mellékelt javaslatot(16) ;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) A 93/81/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozattal (HL L 33., 1993.2.9., 15. o.) és a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat (HL L 278., 1976.10.8., 1. o.).
(2) HL C 292., 1998.9.21., 66. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0462.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0323.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0082.
(6) HL L 79., 2013.3.21., 29. o.
(7) PE 558.775 (http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/558775/EPRS_IDA(2015)558775_EN.pdf).
(8) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
(9) HL L 329., 1993.12.30., 34. o.
(10) HL L 317., 2014.11.4., 1. o.
(11) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 189. cikkének (1) bekezdése.
(12) Az EUSZ 10. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (2) bekezdése.
(13) A 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozathoz csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló, 2002. június 25-i és 2002. szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.).
(14) Az EUMSZ 20. cikkének (2) bekezdése.
(15) Az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése.
(16) A mellékelt javaslatban szereplő módosítások alapját az Európai Parlament Jogi Szolgálata által készített egységes szerkezetbe foglalt szöveg képezi, a Tanács 1976. szeptember 20-i, 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához (HL L 278., 1976.10.8., 5. o.) mellékelt, – az okmánynak az Európai Parlament képviselőinek közvetlen, általános választójog alapján történő megválasztása tekintetében történő módosításáról szóló 93/81 Euratom, ESZAK, EGK határozattal (HL L 33., 1993.2.9., 15. o.) és a Tanács 2002. június 25-i és 2002. szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított –, a közgyűlés képviselőinek közvetlen, általános választójog alapján történő megválasztásáról szóló okmány alapján. Az alábbi két szempontból tér el az Európai Unió Kiadóhivatala által készített változattól (CONSLEG. 1976X1008-23/09/2002): a 7. cikk (1) bekezdése tartalmaz egy francia bekezdést: „– a Régiók Bizottságának tagjai” az Amszterdami Szerződés 5. cikkéből következően (HL C 340., 1997.11.10.) –, valamint a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban átszámozták.


MELLÉKLET

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 223. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel a Szerződésnek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit végre kell hajtani,

ELFOGADTA a következő rendelkezéseket és javasolja, hogy azokat a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően hagyják jóvá.

1. cikk

Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz(1) csatolt okmány a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (1) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Parlament képviselőit valamennyi tagállamban az Unió polgárainak képviselőiként az arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerint választják.ˮ.

2.  A következő cikk kerül beillesztésre:

„2a. cikk

A Tanács egyhangúlag határoz egy közös választókerületről, amelyben a listák élén az egyes politikai családoknak a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltje áll.ˮ.

3.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Azokra a választókerületekre és egyetlen választókerületből álló tagállamokra vonatkozóan, ahol a listás rendszert alkalmazzák és a megszerezhető helyek száma több mint 26, a tagállamok a helyek megszerzését szavazatküszöbhöz kötik, amely nem lehet alacsonyabb, mint az adott választókerületben, illetve az adott egyetlen választókerületből álló tagállamban leadott szavazatok 3 százaléka, és nem lehet magasabb, mint azok 5 százaléka.ˮ.

4.  A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„3a. cikk

Minden tagállam határidőt tűz ki az Európai Parlamentbe megválasztható jelöltek listájának összeállítására. Ez a határidő legalább 12 héttel megelőzi a 10. cikk (1) bekezdésében említett választási időszak kezdetét.

3b. cikk

A választói névjegyzék összeállításának és véglegesítésének határideje nyolc héttel megelőzi a választás első napját.

3c. cikk

Az európai parlamenti választásokon részt vevő politikai pártok az e választásokon induló jelöltjeiket a demokratikus eljárások és az átláthatóság tiszteletben tartásával választják ki.

3d. cikk

Az európai parlamenti választásokon megválasztható jelöltek listáján biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget..

3e. cikk

Az európai parlamenti választások során használt szavazólapokon ugyanannyira látható módon kell megjeleníteni a nemzeti pártok nevét és logóját, illetve az európai politikai pártok nevét és logóját.

A tagállamok ösztönzik és elősegítik e hovatartozás feltüntetését a televíziós és rádiós kampányműsorokban és a választási kampányanyagokon. A választási kampányanyagokban adott esetben hivatkozni kell annak az európai politikai pártnak a választási programjára is, amelyhez a nemzeti párt tartozik.

A választási anyagoknak az európai parlamenti választásokon részt vevő választók számára történő postai megküldésére az érintett tagállam nemzeti, regionális és helyi választásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3f. cikk

Az európai politikai pártok legalább 12 héttel a 10. cikk (1) bekezdésében említett választási időszak kezdete előtt megnevezik jelöltjeiket a Bizottság elnöki tisztségére.ˮ.

5.  A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„4a. cikk

A tagállamok az európai parlamenti választásokra vonatkozóan elektronikus és interneten történő szavazást vezethetnek be, és ez esetben megfelelő intézkedéseket fogadnak el az eredmény megbízhatóságának, a szavazás titkosságának és az adatok védelmének biztosítására.

4b. cikk

A tagállamok biztosíthatják polgáraik számára azt a lehetőséget, hogy az európai parlamenti választásokon szavazatukat postai úton adják le.ˮ.

6.  Az 5. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

7.  A 6. cikk heyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)  Az Európai Parlament tagjai egyenként és személyesen szavaznak. Az Európai Parlament tagjai nem utasíthatók, és nem kaphatnak kötött mandátumot. Az Unió valamennyi polgárát képviselik.

(2)  Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv szerint részükre biztosított előjogok és mentességek.ˮ.

8.  A 7 cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Parlament tagja nem lehet:

–  valamely tagállam kormányának tagja,

–  jogalkotási hatáskörrel felruházott nemzeti vagy regionális parlament vagy közgyűlés tagja,

–  a Bizottság tagja,

–  az Európai Unió Bíróságának bírója, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,

–  az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja,

–  a Számvevőszék tagja,

–  az európai ombudsman,

–  a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,

–  a Régiók Bizottságának tagja,

–  az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Unió pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,

–  az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,

–  az Európai Közösségek intézményeiben, illetve a hozzájuk, és az Európai Központi Bankhoz kapcsolódó szakosított szerveknél dolgozó aktív tisztviselő vagy alkalmazott.ˮ;

b)  a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 13. cikknek megfelelően vissza kell hívni azokat az európai parlamenti tagokat, akikre az 5. cikkben említett ötéves időszak alatt az (1) és a (3) bekezdés alkalmazhatóvá válik.ˮ.

9.  A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„9a. cikk

Minden uniós polgár, köztük a harmadik országban élő vagy dolgozó uniós polgárok is jogosultak az európai parlamenti választásokon szavazni. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket e jog gyakorlásának biztosítása érdekében.

9b. cikk

Minden tagállam kijelöl egy kapcsolattartó hatóságot, amely a választókra vonatkozó adatoknak a többi tagállam ilyen hatóságaivall való cseréjéért felelős. Ez a hatóság a többi ilyen hatóság részére legalább hat héttel a választás első napja előtt egységes és biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz útján megküldi az olyan uniós polgárokra vonatkozó adatokat, akik több tagállam állampolgárai, továbbá az olyan uniós polgárokra vonatkozó adatokat, akik nem állampolgárai annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkeznek.

A megküldött információk magukban foglalják legalább a kérdéses polgár vezetéknevét és a keresztnevét, életkorát, annak a településnek a nevét, ahol lakóhellyel rendelkezik, valamint az adott tagállamba való megérkezés dátumát.ˮ.

10.  A 10. és 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)  Az európai parlamenti választásokat a tagállamok által meghatározott napon vagy napokon és időpontokban tartják meg. E nap vagy napok valamennyi tagállamban ugyanarra a csütörtök reggeltől az azt követő vasárnapig terjedő időszakra esik vagy esnek. A választás valamennyi tagállamban ezen a vasárnapon közép-európai idő szerint 21.00 órakor fejeződik be.

(2)  A tagállamok nem teszik hivatalosan közzé a szavazatszámlálás eredményeit mindaddig, amíg be nem fejeződött a szavazás. Az eredmények első hivatalos előrejelzéseit minden tagállamban egyidejűleg, az (1) bekezdés szerinti választási időszak végén teszik közzé. Ezt megelőzően nem szabad közzétenni a szavazóhelyiséget éppen elhagyó szavazók között készített felmérésen alapuló előrejelzést.

(3)  A postai szavazatok számlálása minden tagállamban akkor kezdődik meg, amikor befejeződött a szavazás abban a tagállamban, amelyben a választók az (1) bekezdésben említett választási időszakban utolsóként szavaznak.

11. cikk

(1)  Az Európai Parlament a Tanáccsal való konzultációt követően legalább egy évvel az 5. cikkben említett ötéves ciklus vége előtt kijelöli a választási időszakot a választásokra.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikkének sérelme nélkül az Európai Parlament külön összehívási kötelezettség nélkül ül össze a választási időszak végétől számított egy hónapos határidő leteltét követő első kedden.ˮ.

11.  A 14. és 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Az ezen okmány végrehajtásához szükséges intézkedésekre az Európai Parlament tesz javaslatot a tagjai többségének szavazata alapján eljárva, és azt a Tanács fogadja el minősített többséggel, a Bizottsággal történt egyeztetést és az Európai Parlament egyetértésének megszerzését követően.

15. cikk

Ez az okmány angol, dán, finn, francia, holland, horvát, ír, német, magyar, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

A csatlakozási szerződések értelmében ezen okmány bolgár, cseh, észt, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, román, szlovák és szlovén változata szintén hiteles.ˮ.

12.  Az I. és II. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

(1)  A mellékletben meghatározott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, hogy a tagállamok, megfelelő alkotmányos követelményeiknek megfelelően, jóváhagyták e határozat rendelkezéseit.

(2)  A tagállamok megfelelő nemzeti eljárásaik befejezéséről értesítik a Tanács Főtitkárságát..

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

A Tanács nevében

az elnök

(1) A Tanács 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozata (HL L 278., 1976.10.8., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2017. április 25.Jogi nyilatkozat