Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett, tisztességes munkafeltételekről és növekedésről szóló szociális csúcstalálkozóra, az oktatásról és kultúráról szóló, 2017 novemberében elfogadott vezetői ütemtervre, valamint az Unió szociális dimenziójáról, az oktatásról és a kultúráról szóló, 2017. december 14-i európai tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a művészek társadalmi helyzetéről szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a kultúrához való hozzáférés strukturális és pénzügyi korlátairól szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 2-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 2005. október 20-án elfogadott egyezményre,

–  tekintettel a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. október 27-i európa tanácsi keretegyezményre (Farói Egyezmény),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra(14),

–  tekintettel a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről szóló, 2014. december 23-i tanácsi következtetésekre(15),

–  tekintettel az EU 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervére,

–  tekintettel az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre(16),

–  tekintettel a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő/alelnök) „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel a kulturális örökség európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (2018) (COM(2016)0543),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményére (COM(2012)0789),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0477),

–  tekintettel a tagállami szakértőkből álló munkacsoport kultúrához való hozzáférésről szóló, 2012-es jelentésére,

–  tekintettel az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok megszüntetéséről szóló, 2010. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2010)0769),

–  tekintettel a „Kettős adóztatás az egységes piacon” című 2011. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0712),

–  tekintettel a Bizottság szakértői csoportja által készített, „Az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok felszámolásának módjai” című, 2015. évi jelentésre, amely az EU-n belül határokon átnyúló tevékenységet folytató magánszemélyek adóproblémáinak felszámolásáról szól,

–  tekintettel az uniós tagállami szakértőkből álló munkacsoport a nyitott koordinációs módszer szerint folytatott kultúrák közötti párbeszédről szóló, „Hogyan mozdíthatja elő a kultúra és a művészet a kultúrák közötti párbeszédet a migrációs és menekültválság közepette?” című 2017. évi jelentésére,

–  tekintettel a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatra, amelyben a 27 uniós tagállam vezetői és az uniós intézmények kifejezték óhajukat egy olyan, ambiciózus Unió megteremtése iránt, „amelyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre” [...], valamint egy „a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió” létrehozását szorgalmazták,

–  tekintettel a 2018. január 22-i, a magas színvonalú építési kultúráról (Baukultur) szóló Davosi Nyilatkozatra, amelyben az európai kulturális miniszterek rámutatnak, hogy „sürgősen szükség van […] új megközelítések kialakítására az európai épített környezet kulturális értékeinek védelme és előmozdítása érdekében” valamint „az épített környezet holisztikus, kultúraközpontú megközelítése érdekében”,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0388/2018),

A.  mivel üdvözlendők az új kulturális program prioritásai és az ágazatspecifikus megközelítés; mivel minden kulturális és kreatív ágazat számára egyenlő, annak sajátosságaihoz igazított, az ágazatspecifikus kihívásokra koncentráló támogatást kell biztosítani, és mivel a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet továbbra is horizontális prioritásként kell kezelni; mivel a kultúra közvagyon és az új európai kulturális programnak arra kell törekednie, hogy megőrizze, kibővítse és terjessze a mindenki számára hozzáférhető és a részvételt elősegítő, élénk és változatos kulturális színteret;

B.  mivel az új kulturális programnak rugalmas keretet kell biztosítania a kulturális ökoszisztémák megváltoztatásához és az ágazatok közötti szinergiák előmozdításához;

C.  mivel Európa súlyos pénzügyi válságból lábal ki, amelynek során sajnálatos módon gyakran elsősorban a nemzeti és regionális kulturális költségvetést csökkentették;

D.  mivel Európa növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel, ifjúsági munkanélküliséggel, fokozódó populizmussal és radikalizálódással néz szembe, valamint népessége egyre sokszínűbbé válik; mivel a kultúra ezért minden eddiginél fontosabb a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd megvalósítása, valamint a véleménynyilvánítás, a kommunikáció és az alkotás szabadságának és sokszínűségének a polgárok számára való garantálása, és az egyének közötti kapcsolatteremtés tekintetében;

E.  mivel Európa kreatív és kulturális ágazatai az EU legerősebb eszközei; mivel ezek az ágazatok az EU GDP-jének 4,2%-át képviselik, 8,4 millió munkahelyet teremtenek, azaz az EU teljes foglalkoztatásának 3,7%-át biztosítják, és gazdasági szempontból még válság idején is ellenállók; mivel ezek az ágazatok ösztönzik a kreativitást, amely minden tevékenységi ághoz hozzájárul, miközben a fiatalok és a nők körében más ágazatoknál nagyobb arányú foglalkoztatást biztosítanak;

F.  mivel Európa zenei ágazata rendkívül dinamikus, 1 millió munkahelyet biztosít és 25 milliárd eurós forgalmat bonyolít; mivel azonban továbbra is súlyosan alulfinanszírozott, különösen ha figyelembe vesszük az új online terjesztési modelleket; mivel a Kreatív Európa program számára biztosított 1,46 milliárd euró összegű teljes költségvetésből 2018. júliusig csupán 51 millió eurót fordítottak zenei projektekre, főleg klasszikus zenére; mivel ez nem tükrözi az európai zenei ágazat sokszínűségét, sem pedig gazdasági, társadalmi és kulturális hozzájárulását;

G.  mivel a kultúra fontos szerepet játszik a társadalmi kohézióban és az integrációban, különösen a kisebbségek, a hátrányos helyzetű csoportok, a társadalom peremére szorult közösségek, a migránsok és menekültek kulturális és társadalmi életben való részvétele révén, és mivel a migránsok a „Kreatív Európa” programba történő integrációjára vonatkozó külön felhívás hatékonynak bizonyult, de túl sokan pályáztak, miközben a program nem részesült megfelelő finanszírozásban;

H.  mivel a művészeknek és a kulturális szakembereknek gyakran bizonytalan és ingatag helyzetekkel kell szembesülniük, elégtelen társadalombiztosítási ellátással rendelkeznek vagy egyáltalán nem rendelkeznek társadalombiztosítással, és jövedelmük kiszámíthatatlan;

I.  mivel a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget uniós szinten elismerték az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló felülvizsgált ajánlásban; mivel a művészeteket és a humán tudományokat teljes mértékben be kell vonni az oktatási rendszerekbe, hogy ily módon hozzájáruljanak az együttműködő, kreatív és a fenntarthatóság, az integráció és a polgári kohézió előmozdítása érdekében mozgósított Európa formálásához;

J.  mivel a kulturális hálózatok az emberi kötelékek és a nemzeti határokon átnyúló tartós és békés kapcsolatok és párbeszéd megerősítésének, és ezáltal a nemzetközi kulturális kapcsolatok elősegítésének erőteljes eszközét képezik, amelyek a globális szabályozások és egy európai kulturális térség kialakulásának középpontjában állnak;

Általános észrevételek

1.  üdvözli az új kulturális programot, és hangsúlyozza, hogy az óriási lehetőséget kínál egy európai szintű, átfogó és koherens, az európai polgárok által az Unión kívül is elismert kulturális politika elfogadására; hangsúlyozza azonban, hogy csak akkor lehet sikeres, ha azt támogatja a Kreatív Európa program költségvetésének jelentős növelése, valamint az egyéb, uniós finanszírozású programokkal való szinergiák és kölcsönhatások kialakítása a kultúra holisztikus, átfogó megközelítésének megteremtése érdekében;

2.  ismételten megerősíti a kultúra, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szerepét mint a kohéziós politikával és a társadalmi integrációval kapcsolatos célkitűzések felé való törekvés motorját Unió-szerte, és felszólít arra, hogy vegyék ezt figyelembe a strukturális és kohéziós alapok elosztásakor;

3.  elismeri, hogy a kulturális örökség európai éve (2018) lehetőséget nyújt az uniós kultúra és kulturális örökség egyedülálló erejének, sokszínűségének és belső értékeinek, valamint a társadalmunkban és gazdaságainkban az összetartozás érzésének megteremtésére, a polgárok aktív szerepvállalásának előmozdítására és identitásunk, valamint a szabadság, a sokféleség, az egyenlőség, a szolidaritás és a társadalmi igazságosság alapvető értékeinek meghatározásában játszott szerepének tudatosítására;

4.  üdvözli a Bizottságnak a kulturális örökségre vonatkozó cselekvési terv előterjesztésére irányuló szándékát, és hangsúlyozza, hogy középpontba kell helyzeni az európai örökség tárgyi és szellemi vonatkozásait, valamint annak a kortárs művészi és kreatív projektekkel és kifejezéssel való kapcsolódásait; hangsúlyozza továbbá, hogy állandó strukturált párbeszédet kell kialakítani az érdekelt felekkel az ismeretgyűjtés, a kapacitásépítés és az európai kulturális örökségre vonatkozó képviseleti tevékenységek összehangolása érdekében, ily módon megszilárdítva a kulturális örökség európai évének hosszú távú örökségét, támogatandó a cselekvési terv végrehajtását; hangsúlyozza, hogy e strukturált párbeszédnek magában kell foglalnia valamennyi kulturális, kreatív és a kulturális örökséggel kapcsolatos ágazatot; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy nemzeti szinten készítsenek kiegészítő cselekvési terveket, és úgy véli, hogy a cselekvési terv lehetőséget nyújt a kulturális örökség európai évét követő időszakra vonatkozó 10 európai kezdeményezés keretében felvetett valamennyi kérdés kezelésére, valamint a kulturális örökség 2018-as európai éve során megfogalmazott ajánlások előterjesztésére;

5.  annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy az előre nem látott, új körülmények miatt szükséges fellépések ne akadályozzák a kultúra terén már elfogadott célkitűzések elérését; emlékeztet arra, hogy az új kezdeményezéseket új forrásokból finanszírozott, új költségvetésből kell finanszírozni, nem pedig a meglévő források újraelosztásával;

6.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy a kulturális örökségnek szentelt egységes uniós portált, amely egy helyen gyűjtené össze a kulturális örökséget támogató valamennyi uniós program információit, és a következő három fő szakaszra tagolódna: a kulturális örökséggel kapcsolatos finanszírozási lehetőségek, a kulturális örökség területén bevált gyakorlatok és kiválóság példáit és a vonatkozó hivatkozásokat tartalmazó adatbázis, valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó szakpolitikai fejleményeket, intézkedéseket és eseményeket bemutató hírek és linkek;

7.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a rendszeres adatgyűjtés új megközelítéseit valamennyi kulturális és kreatív ágazat tekintetében, valamint biztosítsák, hogy hatékony statisztikai kódokat és több minőségi mutatót használjanak, áthidalva az egyre kevesebb adattal rendelkező közszektor és a rengeteg információval rendelkező, ezt a piaci részesedés megszerzésére és az ágazat szereplőinek destabilizálására felhasználó digitális szereplők közötti szakadékot;

8.  kéri a Bizottságot, hogy a kulturális sokszínűség és a médiapluralizmus mérésére vezessen be egy uniós eredménytáblát, dolgozzon ki mutatókat és kövesse nyomon európai szinten a művészi kifejezés szabadságát, valamint a kreatív alkotások létrehozása, terjesztése és értékesítése terén megvalósuló sokszínűséget;

9.  üdvözli „A zene mozgatja Európát” elnevezésű program elindítását, amely meghatározó első lépést jelent az európai zenei ágazaton belül a kreativitás, a sokszínűség és az innováció ösztönzése, illetve a Kreatív Európa programon belül a zenével kapcsolatos ágazati fellépések terén; kéri a Bizottságot, hogy a zenével kapcsolatos további uniós fellépések kidolgozásakor a művészek és repertoárok Európán belüli és kívüli mobilitására, a forgalmazásra, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozására, a művészek számára létrehozott digitális platformok átláthatóságára és felelősségvállalására, az adatfolyam-szolgáltatások sokszínűségére, az online információk hozzáférhetőségére és az ágazat feltérképezésére összpontosítson;

10.  üdvözli az európai filmek online könyvtárának létrehozását és az első Európai Filmhét elindítását, valamint ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a művészekkel és a kreatív ágazatokkal együttműködésben tegyenek lépéseket az európai filmművészet európai és világszintű előtérbe helyezése érdekében, különösen az európai filmek hozzáférhetőségének javítása és a jogdíjak tárgyát képező uniós filmekhez hozzáférést biztosító európai platformok fejlesztése révén, ugyanakkor tisztességes díjazásban részesítve a művészeket és jogtulajdonosokat és tiszteletben tartva a területiség elvét; hangsúlyozza továbbá a Lux-díj kapcsán az európai filmek népszerűsítése és forgalmazásának megkönnyítése terén szerzett pozitív tapasztalatokat;

11.  kéri a Bizottságot, hogy ismerje el az uniós városfejlesztési menetrend fontosságát, és segítse elő a tagállamok és a városok, valamint más érdekelt felek közötti együttműködést a növekedés, az élhetőség és az innováció ösztönzése érdekében Európa városaiban, valamint a társadalmi kihívások azonosítása és sikeres kezelése céljából;

12.  kéri a Bizottságot, hogy vezessen be célzott fellépést a művészeti alkotások mobilitása érdekében, esetleg turnékhoz biztosított támogatás formájában, mivel ez megnövelné a Kreatív Európa program keretében finanszírozott számos projekt életciklusát;

Kulturális és művészeti dimenzió

13.  elismeri a szabad kulturális, művészi és kreatív önkifejezés, valamint a kultúrához való lehető legszélesebb körű, többek között célzott intézkedések eredményeként megvalósuló nyilvános hozzáférés önmagában vett értékét;

14.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az európai fesztiválok támogatását, mivel azok lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz Európa-szerte és azon túl, egyúttal megerősítve a közöttük lévő kapcsolatokat; hangsúlyozza a fesztiválok egyesítő erejét és a társadalomra, az állampolgárságra, a gazdaságra, a kulturális örökségre és a külső fejlődésre kifejtett hatását;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az év európai kulturális személyisége cím bevezetését, és egy ehhez kapcsolódó esemény megrendezését, amelynek keretében Európa-szerte számos olyan tevékenységre és projektre kerülhetne sor, amelyek tisztelettel adóznának a fenti személy élete és munkássága előtt, és hangsúlyoznák az európai értékek és identitás előmozdítására gyakorolt hatását;

16.  felszólít arra, hogy használják ki a művészek, a szerzők, valamint a kulturális, kreatív és audiovizuális szakemberek szaktudását az európai kulturális dimenzió fejlesztése, a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális és művészi innováció, a területi kohézió és a társadalmi befogadás létfontosságú támogatására;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el a kultúrát, mint „puha hatalmat”, amely lehetővé teszi polgárai számára, hogy a társadalom felelős vezetői legyenek, akik feladatukat feddhetetlenül, lelkesedéssel és empátiával végzik;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé Európa számára, hogy olyan hellyé váljon, ahol felelősségteljes állampolgárok élnek, akik saját kultúrájukon túlmutató kapcsolatokat építenek ki, megkérdőjelezik a bevett megközelítéseket és ösztönzik az innovációt, valamint fejlesztenek és bevonnak másokat;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális sokszínűséget, a bevándorlók integrációját és az állampolgárság minőségét;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális szakemberek, az oktatók, az elkötelezett polgárok és üzleti szakemberek közötti együttműködést, hogy az emberek érdeklődését ismét a kultúra felé fordítsák;

21.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy kapjanak támogatást a kulturális hálózatok, mint a kollektív tudás, tapasztalat és emlékezet eszközei, amelyek informális információcserét biztosítanak, ösztönözve a vitát és a kultúra fejlesztését a további mobilitási és együttműködési lehetőségek javítása érdekében, hozzájárulva az integrált európai kulturális térséghez;

Szociális dimenzió

22.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a Kreatív Európa programon belül célzott mobilitási fellépést vezessen be, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez megfelelő költségvetésre és egyszerűsített igazgatási eljárásokra van szükség az olyan akadályok elkerülése érdekében, mint amelyek például a vízumokkal kapcsolatban merülnek fel, különösen a harmadik országok esetében; hangsúlyozza, hogy különleges intézkedésekre van szükség az akadályok és gátak leküzdéséhez, amelyek a művészek túlzott vagy kettős adóztatásához vezetnek;

23.  kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy egységes portált, amely információkat tartalmaz az összes elérhető rezidenciaprogramról és mobilitási lehetőségről;

24.  felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 17. cikkének az uniós tagállamok közötti kétoldalú adóegyezményekből való eltávolítását; felhívja a Bizottságot, hogy közbenső megoldásként alakítson ki ágazatspecifikus magatartási kódexet az adóvisszatartásról, amely részletezi a költségek csökkentésére és az eljárások egyszerűsítésére vonatkozó lehetőségeket a bevált gyakorlatok és a rendelkezésre álló kivételek bemutatása révén;

25.  felhív a kreatív és művészi dolgozók méltányos díjazáshoz, szerződéses megállapodásokhoz és tisztességes munkakörülményekhez való jogainak biztosítására; rámutat az európai kulturális munkavállalók projektalapú, bizonytalan és atipikus foglalkoztatására; arra kéri a tagállamokat, hogy a szürke területek harmonizáció általi csökkentése, valamint a művészekre és alkotókra vonatkozó szerződéses feltételek európai és uniós szintű javítása érdekében fogadjanak el átfogó intézkedéseket a kollektív képviselet, a szociális biztonság és a közvetlen és közvetett adózás tekintetében; kéri, hogy a biztosítási rendszerek az egész Unióban teljes mértékben vegyék figyelembe az atipikus foglalkoztatási formák sajátosságait;

26.  hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség és a kulturális terek fontos szerepet játszanak a városok megújulásában és a lakosok közötti kohézió előmozdításában; ezért arra ösztönzi a Bizottságot és annak Közös Kutatóközpontját – amelynek munkája értelmet és irányt ad a városok történetének –, hogy fejlessze tovább a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjét, és felkéri a városokat és a településeket annak jobb kihasználására;

27.  elismeri, hogy a kulturális szomszédsági projekt tevékenységek hozzáadott értéket biztosítanak azáltal, hogy társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnyöket nyújtanak a helyi közösségeknek, különösen az alacsony jövedelmű és marginalizált területeken, például a külterületen és a vidéki területeken; ezért felszólítja a tagállamokat, a városokat és az önkormányzatokat, hogy konkrét intézkedések, például testreszabott területrendezési szabályok, finanszírozási kezdeményezések és elhagyott létesítmények újrafelhasználása révén támogassák ezeket a tevékenységeket;

28.  hangsúlyozza, hogy a kultúra bizonyítottan hatást gyakorol a társadalmi kohézió ösztönzése, az élettel való elégedettség és jóllét növelése révén, és ezért kulcsfontosságú szerepet játszik a kulturálisan egyre sokszínűbb népesség miatt Európára nehezedő nyomás enyhítésében; hangsúlyozza, hogy a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd szerepet játszhat a migránsok társadalmi szerepvállalásának növelésében és integrációjuk megkönnyítésében;

29.  sajnálja, hogy a 2017. évi Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 36% -a az elmúlt évben nem vett részt kulturális tevékenységben; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a kultúra, a művészet, az alkotás, az oktatás, az innováció és a művészeti kutatás közötti kapcsolatokat; kéri továbbá, hogy fektessenek be a közönség bevonásába, a közösség bevonásába és a kulturális képességekbe, valamint hogy hajtsák végre a szükséges intézkedéseket a kulturális élethez való hozzáférés és az abban való részvétel garantálása érdekében, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára;

30.  ösztönzi a kulturális ágazat és az oktatás közötti szorosabb szinergiák kialakítását, például a tanórán kívüli tevékenységek vagy a művészek iskolai tevékenységekben való részvételének támogatásával; e tekintetben emlékeztet arra, hogy elegendő állami pénzügyi támogatást kell nyújtani a művészek, vezetők, tanárok, tanulássegítők, szociális munkások és más, ilyen jellegű tevékenységekben részt vevő szakemberek számára;

31.  hangsúlyozza a gyermekek szellemi és kulturális fejlődését elősegítő hatékony intézkedések fontosságát; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatáskörükön belül nyújtsanak megfelelő finanszírozást a gyermekeket célzó, kulturális produkciókra irányuló projektek támogatására;

32.  hangsúlyozza a művészetek, a zene és a bölcsészettudományok hozzáadott értékét az iskolai tantervekben, mivel azok hozzájárulnak a kreativitás fokozásához, felkeltik az érdeklődést a kultúra iránt, valamint ösztönzik a kritikai gondolkodást; hangsúlyozza, hogy a digitális környezetben egyre nagyobb szükség van a kulturális és kreatív készségekre, és ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek túl a tudományterületek közötti szigorú megosztottságon és a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika (STEM) megközelítést váltsák fel STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok/környezetvédelem, művészet, gyártás) megközelítéssel mind a formális, mind a nem formális oktatásban, valamint hogy alkalmazzák az egész életen át tartó tanulás elvét a kulturális, kreatív és audiovizuális szakemberek tekintetében; elismeri a zene és a művészetek fontos szerepét az iskolai tantervekben; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra egy az európai kultúrtörténelemről szóló tankönyv kidolgozásának lehetőségét;

33.  hangsúlyozza, hogy a kultúra fejlődéséhez elengedhetetlen a biztonságos és megfelelő tanulási környezet biztosítása a diákok és a tanárok számára; e tekintetben felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre jelentős beruházásokat a középületek, különösen az iskolák karbantartása tekintetében, a földrengésbiztonság javítása és az építészeti akadályok felszámolása érdekében;

34.  megjegyzi, hogy a technológiai változás üteme miatt elengedhetetlen egy olyan élethosszig tartó tanulási megközelítés elfogadása, amely hozzáférhető a kulturális szakemberek számára, valamint a kultúra és az oktatás közötti szinergiák erősítésére a formális és a nem formális területeken;

35.  elismeri a kreatív központokban, mint közös munkaterületekben rejlő lehetőségeket a kulturális és kreatív ágazatok szakemberei számára; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ágazatoknak elsősorban a digitális és a vezetői készségek fejlesztése terén van szükségük kapacitásbővítésre, ahelyett, hogy csupán az új digitális innovációra koncentrálnának;

36.  megjegyzi, hogy a demokratikus elvek és az olyan európai értékek, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, a demokrácia és a szolidaritás a fokozódó polarizáció miatt egyre növekvő kihívásokkal néznek szembe mind Európában, mind globális szinten; ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiai megközelítést a kulturális jogok védelme, a művészi kifejezés szabadsága és a médiapluralizmus, valamint a kulturális életben való szabad részvételhez való jog tekintetében, többek között az európai szintű indikátorok és nyomon követési rendszerek fejlesztésének támogatásával;

37.  egyetért azzal, hogy a kulturális részvétel és a mindennapi kreativitás nagyban hozzájárul a kultúrák közötti párbeszéd elősegítéséhez és az egészséges társadalmak kialakításához; hangsúlyozza azonban, hogy elegendő játékteret kell biztosítani az uniós finanszírozási eszközökön belül ahhoz, hogy figyelembe vegyék a művészek műveinek belső és egyedi értékét;

38.  rámutat arra, hogy elő kell mozdítani a nők hozzáférését valamennyi művészeti, kulturális és kreatív szakmához, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek meggátolják a nőket abban, hogy vezetői szerepet töltsenek be a kulturális intézményekben és alapítványokban, akadémiákon és egyetemeken;

Gazdasági dimenzió

39.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak szilárd, megbízható és tartós pénzügyi támogatás biztosításával hozzá kell járulniuk a kulturális szervezetek fejlődéséhez; sajnálattal állapítja meg, hogy a kulturális beruházások uniós hozzáadott értéke ellenére a Kreatív Európa a teljes uniós költségvetésnek csupán 0,15 %-át teszi ki, és ennek csak 31 %-át irányozták elő a kultúrára; megjegyzi, hogy a Kreatív Európa program szakpolitikai területei kibővülnek; tudomásul veszi az új többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot, és üdvözli a finanszírozás javasolt növelését első lépésként, ugyanakkor kéri, hogy kétszerezék meg az új Kreatív Európa program költségvetését, és tegyék elérhetőbbé a programot a kisebb szervezetek számára;

40.  hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa népszerűsége, valamint alulfinanszírozottsága és a kapcsolódó adminisztratív eljárások bonyolultsága együttesen csupán 16,2%-os sikerhányadot eredményezett, továbbá jelentős regionális és földrajzi egyensúlytalanságot a támogatásban részesülő projektek tekintetében; rámutat, hogy ez – az adminisztratív eljárások bonyolultságával együtt – elrettentő tényezőként hat, ami frusztrációt kelt a program és az EU kulturális fellépései tekintetében, és sok kulturális és kreatív ágazatbeli szereplőt eltántorít a pályázat benyújtásától; ezért kéri a kiválasztási folyamat újragondolását a félidős értékelő jelentésben feltárt hiányosságok alapján;

41.  fontosnak tartja a Kreatív Európához való hozzáférés megkönnyítését és egyszerűsítését a kis kulturális szereplők, valamint a kkv-k számára; e tekintetben hangsúlyozza az említett szereplők és vállalkozások számára fenntartott programterület bevezetését, különösen azok esetében, amelyek természeti katasztrófák által érintett térségekben működnek;

42.  sajnálja, hogy a Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata a kultúrát és a művészeteket nem említi azon szakpolitikai területek többségében, amelyekhez hozzájárulnak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív ágazatbeli szereplőkkel együttműködve dolgozzon ki átfogó és összehangolt stratégiákat a kultúra és a művészetek más szakpolitikai területeken való érvényesítése érdekében, különös tekintettel a finanszírozás kisebb szervezetek számára való hozzáférhetőségére;

43.  kiemeli a kultúra átívelő hatását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek jelentést arról, hogy mennyi forrást különítettek el a kultúrára valamennyi finanszírozási program révén, és biztosítsák, hogy annak összege a következő többéves pénzügyi keret legalább 1%-ának felejen meg; felkéri az uniós régiókat, hogy a kultúrát, a kulturális örökséget és a kulturális és kreatív ágazatokat prioritásként jelöljék meg a strukturális alapokban, és ösztönözzék a tagállamokat a kulturális dimenzió operatív programjaik stratégiai célkitűzéseibe történő beillesztésére;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy egyablakos portált, amely felhasználóbarát, átfogó, innovatív és hatékony módon feltünteti valamennyi meglévő uniós finanszírozási eszközt, azokhoz egyértelmű pályázati útmutatókat és segítségnyújtást biztosítva;

45.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozási eszközökön belül elegendő forrást különítsenek el a művészeti és kreatív projektek önmagban vett értéke alapján;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az olyan, a finanszírozás vagy a figyelem hiánya miatt veszélyeztetett kulturális területekre, mint például a költészet;

47.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden ágazat tekintetében alkalmazzanak testre szabott megközelítést; emlékeztet arra, hogy a vissza nem térítendő támogatások létfontosságúak, ha a kulturális ökoszisztéma egészét nézzük, megfelelően értékeljük az immateriális javakat és támogatni kívánjuk az innovatív művészeti és kulturális gyakorlatokat; emlékeztet arra, hogy bár a pénzügyi eszközök – többek között a garanciák, a hitelek és a szavatolótőke – megfelelőek a nyereségtermelő projektek esetében, továbbra is a támogatásoknak kell maradniuk a finanszírozás elsődleges forrásainak, különösen a kisebb szervezetek esetében;

48.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi garanciaeszközének végrehajtásáról; sajnálatosnak tartja annak korlátozott földrajzi hatókörét, és azt indítványozza, hogy a rendkívül kis szereplők esetén nyújtsanak mikrofinanszírozást, tekintve, hogy a kulturális és kreatív ágazatokat túlnyomórészt kkv-k alkotják, amelyek 95%-a mikrovállalkozás; fontosnak tartja biztosítani, hogy a bankok jobban értékeljék a szerzői jogokat és az immateriális javakat;

49.  ösztönzi az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés és a fenntartható kulturális turizmus továbbfejlesztését a kulturális ágazatokkal, közösségekkel és polgárokkal, valamint az UNESCO-val együttműködésben az örökségi helyszínek kijelölése tekintetében, valamint az Európa Tanáccsal együttműködve, a kulturális útvonalak fejlesztése révén; szorgalmazza az uniós régiók kiemelt európai turisztikai célterületekként (EDEN) való népszerűsítését;

Digital4Culture stratégia

50.  megjegyzi, hogy a digitális forradalom gyökeresen átformálta a művészet és a kultúra létrehozásának, terjesztésének és élvezetének módját, lehetőségeket teremtve, ugyanakkor óriási kihívások elé állítva a már most is megerőltető munkakörülményeik közt alkotó művészeket és az alkotókat, fenyegetve gazdasági túlélésüket; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatok tekintetében mozdítsák elő a méltányos díjazást, a tisztességes munkakörülményeket és a jóléti rendszerek korszerűsítését, valamint a művészek jogállásának elismerését;

51.  elismeri a digitális technológiák pozitív hozzájárulását a kulturális, művészi, kreatív és audiovizuális tartalmak és szolgáltatások megőrzésének és hozzáférhetővé tételének megkönnyítéséhez és kiszélesítéséhez, például a kiterjesztett és a virtuális valóság vagy az ember-gép interfészek révén, valamint oktatási célú és narratív videojátékok és a Cultural Heritage Cloud (kulturálisörökség-felhő) megalkotása által; e tekintetben felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szinergiákat ezen a téren, mindenekelőtt a Digitális Európa és az Európai horizont programmal;

52.  úgy véli, hogy a szerzői jogok védelme a kulturális és kreatív ágazatok bevételeinek központi elemét jelenti, valamint üdvözli a szerzői jogról szóló irányelvre irányuló új javaslatot és az abban foglalt intézkedéseket, amelyek célja, hogy védjék a hírszolgáltatókat, megszüntessék a kreatív ágazatok és a digitális platformok közötti értékszakadékot, fokozzák az átláthatóságot, valamint nagyobb egyensúlyt teremtsenek a szerzők és az előadóművészek szerződéses jogviszonyai terén, és megóvják a szellemi tulajdont; hangsúlyozza, hogy létfontosságú egy olyan tisztességes digitális piacot létrehozása, ahol az alkotók méltányos díjazásban részesülnek;

53.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy azok a digitális platformok, amelyek aktív szerepet játszanak a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom terjesztésében, reklámozásában és monetizálásában, egyértelmű kötelezettséggel bírjanak a jogtulajdonosok engedélyeinek megszerzésére és a művészek, szerzők, lapkiadók, producerek, újságírók és alkotóik munkája digitális felhasználásának tisztességes ellentételezésére;

54.  hangsúlyozza az európai kulturális program és a digitális menetrend közötti kapcsolat fenntartásának szükségességét a meglévő szinergiák bővítése érdekében;

55.  emlékeztet az adatvédelem és a digitális jártasság és a médiaműveltség előmozdításának fontosságára, különösen a kiskorúak körében, mivel ez a leghatékonyabb megoldás többek között az online manipuláció és a mikro-szintű célcsoport meghatározás kezelésére;

56.  hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség népszerűsítésének és gyümölcsöztetésének ösztönzése érdekében létfontosságú, hogy a kulturális dolgozók megfelelő szintű digitális készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek;

Külső dimenzió

57.  sajnálja, hogy a kultúra védelme és népszerűsítése nem szerepelt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljai között; hangsúlyozza, hogy a kultúra a fenntartható fejlődés és a kultúrák közötti párbeszéd motorja, valamint hogy a szinergiákat fel lehetne használni, tekintettel a Kreatív Európa szomszédsági és nemzetközi dimenziójára;

58.  kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégia végrehajtásáról, és növelje az uniós küldöttségek számára a kultúra népszerűsítésével kapcsolatos kezdeményezésekre és projektekre biztosított erőforrásokat, az Európai Unió nemzeti kulturális intézeteinek hálózatával (EUNIC) is együttműködve;

59.  támogatja a Tanácsnak a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó átfogó megközelítés kidolgozására irányuló kezdeményezését, és kéri, hogy minden uniós küldöttségen belül hozzanak létre kulturális kapcsolattartási pontot, továbbá felhív a tisztviselők megfelelő képzésére, valamint a helyi szereplők, a civil társadalom és a nemzetközi kulturális hálózatok – többek közt az Európai Kultúra Házaival kapcsolatos előkészítő intézkedésbe való – bevonására; ismételten arra kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy kétévente tegyenek jelentést a nemzetközi kulturális kapcsolatok végrehajtásának állapotáról;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) HL C 377. E, 2012.12.7., 142. o. (2) HL C 93., 2016.3.9., 95. o. (3) HL C 238., 2018.7.6., 28. o. (4) HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o. (5) HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o. (6) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o. (7) HL C 316., 2017.9.22., 88. o. (8) HL C 11., 2018.1.12., 16. o. (9) HL C 58., 2018.2.15., 57. o. (10) HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o. (11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0262. (12) HL C 263., 2018.7.25., 19. o. (13) HL L 347., 2013.12.20., 221. o. (14) HL C 287., 2007.11.29., 1. o. (15) HL C 463., 2014.12.23., 4. o. (16) HL C 172., 2015.5.27., 13. o.