Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata
8. parlamenti ciklus - 2016. szeptember
EPUB EPUB   PDF PDF
TARTALOM
TÁRGYMUTATÓ
MEGJEGYZES AZ OLVASONAK

XIII. MELLÉKLET : Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról(1)

Az Európai Parlament(2) és az Európai Bizottság (a továbbiakban: a két intézmény),

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: a Szerződések),

–   tekintettel a két intézmény közötti kapcsolatokat szabályozó intézményközi megállapodásokra és szövegekre,

–   tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára(3), és különösen annak 105., 106. és 127. cikkére(4), valamint VIII. és XIV. mellékletére(5),

–   tekintettel a Bizottság megválasztott elnöke által 2009. szeptember 15-én és 2010. február 9-én ismertetett politikai irányvonalakra és kapcsolódó nyilatkozataira, valamint a Bizottság jelölt tagjainak a parlamenti bizottságok előtti meghallgatásuk során tett nyilatkozataira,

A.   mivel a Lisszaboni Szerződés az Unió döntéshozatalának demokratikus legitimációját erősíti,

B.   mivel a két intézmény a lehető legkiemeltebben kezeli az uniós jog hatékony átültetését és végrehajtását,

C.   mivel ez a keretmegállapodás nem érinti a Parlament, a Bizottság vagy az Unió bármely más intézményének vagy szervének hatásköreit és előjogait, hanem e hatáskörök lehető leghatékonyabb és legátláthatóbb gyakorlásának biztosítására törekszik,

D.   mivel ezt a keretmegállapodást a Szerződésekben foglalt intézményi kerettel összhangban kell értelmezni,

E.   mivel a Bizottság kellően figyelembe veszi a Szerződések által a Parlamentre és a Tanácsra ruházott szerepeket, különösen a 9. pontban meghatározott egyenlő bánásmód alapelvére vonatkozóan,

F.   mivel indokolt naprakésszé tenni a 2005 májusában elfogadott keretmegállapodást(6) amelynek helyébe a következő szöveg lép,

a következőkben állapodnak meg:

I.   HATÁLY

(1)   Annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a Parlament és a Bizottság közötti új „különleges partnerséget”, és hogy erősítsék a Bizottság politikai felelősségét és legitimitását, kiterjesszék az építő párbeszédet és tökéletesítsék az információáramlást a két intézmény között, valamint javítsák az eljárások és a tervezés során az együttműködést, a két intézmény a következő intézkedésekről állapodik meg.

Megállapodnak továbbá egyedi előírásokban is:

–   a Bizottság nemzeti szakértőkkel való találkozóiról az 1. mellékletben meghatározott módon;

–   a bizalmas információk Parlamentnek történő továbbításáról a 2. mellékletben meghatározott módon;

–   a nemzetközi megállapodások tárgyalásáról és megkötéséről, a 3. mellékletben meghatározott módon;

–   valamint a Bizottság munkaprogramjának menetrendjét illetően a 4. mellékletben meghatározott módon.

II.   POLITIKAI FELELŐSSÉG

(2)   A Bizottság kijelölt elnöke az Európai Tanács általi jelölését követően a Parlamenthez benyújtja hivatali idejének időtartamára vonatkozó politikai iránymutatásait azzal a céllal, hogy a Parlamenttel informális eszmecserét tegyen lehetővé még a választásáról való szavazás előtt.

(3)   A Parlament eljárási szabályzatának 106. cikkével(7) összhangban a Parlament a Bizottság megválasztott elnökével az új Bizottság hozzájárulásával kapcsolatos eljárások megnyitása előtt kellő időben felveszi a kapcsolatot. A Parlament figyelembe veszi a megválasztott elnök által megfogalmazott észrevételeket.

A Bizottság kijelölt tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést az EUMSZ 245. cikkében meghatározott függetlenség kötelezettségének megfelelően.

Az eljárásokat olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák a kijelölt Bizottság egészének nyílt, pártatlan és következetes értékelését.

(4)   A Bizottság testületi jellegéből fakadó kollektív felelősség elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.

A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.

A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért, és írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.

A Bizottság bármely tagjának választási kampányban való részvételét a biztosok magatartási kódexe szabályozza.

A Bizottság azon tagjainak, akik a választási kampányban aktívan részt vesznek mint az európai parlamenti választások jelöltjei, a választásokat megelőző utolsó ülés végétől fizetés nélküli választási szabadságra kell menniük.

A Bizottság elnöke a megfelelő időben értesíti a Parlamentet e szabadság engedélyezéséről, és megjelöli, hogy a Bizottság mely tagja veszi át a szabadságnak erre az időszakára a vonatkozó felelősségeket.

(5)   Ha a Parlament arra kéri a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat valamelyik biztostól, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi, hogy az EUSZ 17. cikkének (6) bekezdése értelmében felhívja-e az adott biztost a lemondásra. Az elnök vagy felhívja az adott biztost lemondásra, vagy a következő ülésen magyarázatot ad a Parlamentnek arra, hogy miért nem hajlandó erre.

(6)   Ha az EUMSZ 246. cikkének második bekezdése értelmében a Bizottság valamely tagja megbízatásának ideje alatt új tag kinevezése válik szükségessé, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlamenttel folytatott egyeztetés eredményét, mielőtt a Tanács határozatához beleegyezését adná.

A Parlament eljárásait a lehető leggyorsabban folytatja le annak érdekében, hogy a Bizottság elnöke komolyan fontolóra vehesse a Parlament véleményét, mielőtt az új tagot kinevezik.

Hasonlóképpen, az EUMSZ 246. cikke harmadik bekezdése értelmében, ha a Bizottság fennmaradó hivatali ideje rövid, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlament álláspontját.

(7)   Ha a Bizottság elnöke a Bizottság hivatali ideje alatt az EUMSZ 248. cikkének megfelelően a feladatköröknek a Bizottság tagjai közötti újraelosztását tervezi, a Parlamentet kellő időben értesítenie kell, hogy le lehessen folytatni a változásokra vonatkozó megfelelő parlamenti konzultációkat. Az elnöknek a tárcák újraelosztásával kapcsolatos döntése azonnal hatályba léphet.

(8)   Ha a Bizottság a biztosok magatartási kódexének az összeférhetetlenséggel vagy erkölcsi magatartással kapcsolatos felülvizsgálatát terjeszti elő, a Parlament véleményét fogja kérni.

III.   ÉPÍTŐ PÁRBESZÉD ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS

(i)   Általános rendelkezések

(9)   A Bizottság szavatolja, hogy alkalmazni fogja a Parlamentre és a Tanácsra az egyenlő bánásmód alapelvét, különösen, ami az üléseken való részvételt, valamint a hozzájárulások vagy egyéb információ rendelkezésre bocsátását illeti, főként a jogalkotási és költségvetési ügyekben.

(10)   Hatáskörein belül a Bizottság a Parlament részvételének javítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a közös kül- és biztonságpolitika terén lehetősége legyen a Parlament véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni.

(11)   A Parlament és a Bizottság közötti „különleges partnerség” megvalósítása érdekében számos intézkedésre kerül sor az alábbiak szerint:

–   a Parlament kérésére a Bizottság elnöke legalább kétszer egy évben találkozik az Elnökök Értekezletével, hogy megbeszéljék a közös érdekű ügyeket;

–   a Bizottság elnöke rendszeres párbeszédet folytat a Parlament elnökével a legfontosabb átfogó kérdésekről és a főbb jogalkotási javaslatokról. Ez a párbeszéd kiterjed a Parlament elnökének a biztosok testületének üléseire történő meghívására is;

–   a Bizottság elnökét vagy az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnököt meg kell hívni az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete üléseire, amikor a plenáris ülés napirendjének elkészítésével kapcsolatos kérdéseket, a Parlament és a Bizottság közötti intézményközi kapcsolatokat, valamint jogalkotási és költségvetési ügyeket vitatnak meg;

–   évente megbeszéléseket kell tartani az Elnökök Értekezlete, a Bizottsági Elnökök Értekezlete és a biztosok testülete között a fontos kérdések megvitatására, beleértve a Bizottság munkaprogramjának előkészítését és végrehajtását is;

–   az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete megfelelő időben tájékoztatja a Bizottságot az intézményközi vonatkozású megbeszéléseik eredményeiről. A Parlament is rendszeresen és teljes körűen tájékoztatja a Bizottságot az ülések előkészítésével kapcsolatos megbeszéléseinek eredményeiről, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Ez nem érinti a 45. pontot;

–   a két intézmény közötti rendszeres információáramlás biztosítása érdekében a Parlament és a Bizottság főtitkára rendszeres időközönként találkoznak.

(12)   A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.

(13)   A Bizottság a Parlament írásban történő tájékoztatását megelőzően semmilyen jogalkotói javaslatot, jelentős kezdeményezést vagy határozatot nem hoz nyilvánosságra.

A Bizottság munkaprogramja alapján a két intézmény közös megállapodásban előre meghatározza a kulcsfontosságú kezdeményezéseket, amelyeket a plenáris ülésen ismertetnek. Főszabály szerint a Bizottság ezeket a kezdeményezéseket először a plenáris ülésen ismerteti, és csak azt követően kerülnek a nyilvánosság elé.

Hasonlóképpen meghatározzák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek kapcsán az Elnökök Értekezlete előtt, illetve megfelelő módon az illetékes parlamenti bizottság vagy annak elnöke tájékoztatása révén információ szolgáltatására kerül sor.

Ezeket a határozatokat a 11. pontban előirányzott, a két intézmény közötti rendszeres párbeszéd keretében kell meghozni, és rendszeresen naprakésszé kell tenni, kellően figyelembe véve az esetleges politikai fejleményeket.

(14)   Ha a Bizottság olyan belső dokumentuma, amelyről a Parlamentet – e keretmegállapodásnak megfelelően – nem tájékoztatták, az intézményeken kívül terjesztésre kerül, a Parlament elnöke kérheti, hogy az érintett dokumentumot haladéktalanul továbbítsák a Parlamenthez, hogy azt bármely képviselőjéhez annak kívánságára eljuttathassa.

(15)   A Bizottság Az uniós jogszabályok – beleértve a nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkája keretében a nemzeti szakértőkkel zajló találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és biztosítja a dokumentációhoz való teljes körű hozzáférést. Amennyiben a Parlament kéri, a Bizottság a Parlament szakértőit is meghívhatja ezekre a találkozókra.

Az e tekintetben irányadó rendelkezések az 1. mellékletben találhatók.

(16)   A parlamenti állásfoglalás elfogadását követő három hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatást ad a Parlamentnek a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérdések alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem tudott a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni. Sürgős kérelem esetében ez az időszak lerövidíthető. Az időszak egy hónappal meghosszabbítható olyan esetben, amikor a kérelem mélyrehatóbb munkát igényel, és ez kellően indokolt. A Parlament gondoskodik arról, hogy ez az információ az intézményen belül széles körben elterjedjen.

A Parlament megpróbálja elkerülni az olyan szóbeli vagy írásbeli kérdések feltevését, amelyek esetében a Bizottság írásos kapcsolódó közleményben már értesítette álláspontjáról a Parlamentet.

A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy jelentést tesz valamennyi, az EUMSZ 225. cikke szerinti, javaslat általa történő benyújtására irányuló kérelem (saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés) konkrét nyomon követéséről, a vonatkozó állásfoglalás plenáris ülésen történő elfogadását követő három hónapon belül. A Bizottság legkésőbb egy év múlva jogalkotási javaslatot terjeszt elő, vagy a javaslatot belefoglalja a következő évi munkaprogramjába. Ha a Bizottság nem terjeszt elő javaslatot, ezt részletesen megindokolja a Parlamentnek.

A Bizottság kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az állampolgári kezdeményezések alapján tett jogalkotási kezdeményezésre irányuló kérelmek esetében a Parlamenttel már a korai szakaszban szorosan együttműködik.

A mentesítési eljárás kapcsán a 31. pontban megállapított külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

(17)   Ha kezdeményezéseket, ajánlásokat vagy jogalkotási aktusokra irányuló kérelmeket terjesztenek elő az EUMSZ 289. cikkének (4) bekezdése alapján, a Bizottság arra irányuló kérés esetén az illetékes parlamenti bizottság előtt tájékoztatja a Parlamentet az e javaslatokra vonatkozó álláspontjáról.

(18)   A két intézmény megállapodik abban, hogy együttműködnek a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás terén.

A Parlament és a Bizottság együttműködik az EUMSZhez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv végrehajtása során. Az együttműködés részét képezik a nemzeti parlamentek által benyújtott indokolt vélemények szükséges fordításához kapcsolódó eljárások.

Ha az EUMSZ 2. jegyzőkönyvének 7. cikkében említett szavazatküszöböt elérték, a Bizottság rendelkezésre bocsátja a nemzeti parlamentek által megküldött indokolt vélemények fordítását, valamint ezzel kapcsolatos saját álláspontját.

(19)   A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet szakértői csoportjainak listájáról, amelyeket azért hoztak létre, hogy segítsék a Bizottságot kezdeményezési jogának gyakorlásában. Ezt a listát rendszeresen frissíteni kell és nyilvánosságra kell hozni.

Ennek keretében a Bizottság annak elnökének külön és indokolt kérelmére tájékoztatja az illetékes parlamenti bizottságot az ilyen csoportok tevékenységéről és összetételéről.

(20)   A két intézmény a megfelelő csatornákon keresztül építő párbeszédet folytat a fontos igazgatási ügyeket érintő kérdésekről, kivált azokról, amelyek közvetlenül kihatnak a Parlament saját igazgatására.

(21)   A Parlament kikéri a Bizottság véleményét abban az esetben, ha eljárási szabályzatának a Bizottsággal fenntartott kapcsolatai vonatkozásában történő felülvizsgálatára tesz javaslatot.

(22)   Amennyiben az e keretmegállapodás szerint továbbított bármely információ bizalmasan kezelendő, a 2. mellékletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(ii)   Nemzetközi megállapodások és bővítés

(23)   A Parlamentet azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének minden szakaszáról, a tárgyalási irányelvek meghatározását is beleértve. A Bizottság úgy jár el, hogy az EUMSZ 218. cikke szerinti kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tegyen, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes intézmények szerepét az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése szerint.

A Bizottság a 3. mellékletben megállapított szabályokat alkalmazza.

(24)   A 23. pontban említett tájékoztatást időben továbbítani kell a Parlamentnek, hogy adott esetben véleményt nyilváníthasson, és a Bizottság – amennyire lehet – figyelembe tudja venni a Parlament álláspontját. A tájékoztatást a Parlamenttel általában az illetékes parlamenti bizottságon keresztül, és adott esetben a plenáris ülésen kell közölni. Kellően indokolt esetekben ezt az információt több parlamenti bizottsággal is közölni kell.

A Parlament és a Bizottság a 2. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a Bizottságtól a Parlamenthez továbbítandó bizalmas információk vonatkozásában megállapítják a szükséges eljárásokat és garanciákat.

(25)   Az intézmények elismerik, hogy eltérő intézményi szerepük miatt nemzetközi tárgyalások során a Bizottság képviseli az Európai Uniót, kivéve a közös kül- és biztonságpolitika területén, és egyéb, a Szerződésekben előírt esetekben.

Ha a Bizottság nemzetközi konferenciákon az Unió képviseletében jár el, a Parlament kérésére elősegíti, hogy az Európai Parlament képviselőinek küldöttsége megfigyelőként részt vehessen az uniós küldöttségekben, annak érdekében, hogy azonnal és teljes körűen tájékozódhassék a konferencia eseményeiről. Adott esetben a Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja a Parlament küldöttségét a tárgyalások kimeneteléről.

Az Európai Parlament képviselői ezeken a tárgyalásokon nem vehetnek közvetlenül részt. A jogi, technikai és diplomáciai lehetőségektől függően a Bizottság megfigyelői jogállást biztosíthat nekik. Elutasítás esetén a Bizottság tájékoztatja az okokról a Parlamentet.

Ezen túlmenően a Bizottság megkönnyíti az Európai Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét minden, a hatáskörébe tartozó, a tárgyalásokat megelőző illetve követő megbeszélésen.

(26)   Ugyanilyen feltételek mellett a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet az Uniót érintő, többoldalú nemzetközi megállapodásokkal létrehozott testületek üléseiről, és elősegíti az uniós küldöttségen belül az Európai Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét, minden olyan esetben, amikor ezeket a testületeket arra kérik fel, hogy a Parlament egyetértését igénylő döntést hozzanak, vagy olyan döntést, amelynek végrehajtása jogi aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását teheti szükségessé.

(27)   A Bizottság a nemzetközi konferenciákon részt vevő uniós küldöttségekhez tartozó parlamenti küldöttségnek biztosítja az uniós küldöttség valamennyi eszközének használatát ezen alkalmakkor, az intézmények közötti jó együttműködés általános elvének megfelelően, és figyelembe véve a rendelkezésre álló logisztikát.

A Parlament elnöke javaslatot küld a Bizottság elnökének arról, hogy a konferencia megkezdése előtt legalább 4 héttel vegyék be az uniós küldöttségbe a parlamenti küldöttséget, egyben megjelölve a parlamenti küldöttség vezetőjét és a részt vevő európai parlamenti képviselők számát. Kellően indokolt esetekben ezt a határidőt kivételesen le lehet rövidíteni.

A Parlament küldöttségéhez tartozó európai parlamenti képviselők és az őket segítő alkalmazottak száma a teljes uniós küldöttség létszámához arányosan igazodik.

(28)   A Bizottság teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet a bővítési tárgyalások előmeneteléről – különösen a bővítést érintő főbb szempontokról és fejleményekről –, hogy az megfelelő parlamenti eljárások keretén belül idejében véleményt tudjon nyilvánítani.

(29)   Ha a Parlament a 28. pontban említett ügyekben ajánlást fogad el eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdése(8) szerint, és ha alapos okoknál fogva a Bizottság úgy határoz, hogy nem tud támogatni ilyen jellegű ajánlást, a Parlament plenáris ülésén vagy az illetékes parlamenti bizottság következő ülésén indokolja döntését.

(iii)   A költségvetés végrehajtása

(30)   A Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot és megvizsgálja annak észrevételeit, mielőtt olyan pénzügyi kötelezettséget vállal adományozó konferenciákon, amelyek új pénzügyi terheket jelentenek és a költségvetési hatóság egyetértését követelik meg.

(31)   Az EUMSZ 319. cikke által szabályozott éves mentesítéssel kapcsolatban a Bizottság – a Parlament eljárási szabályzatának VII. Mellékletével(9) Összhangban – továbbít minden, a mentesítési eljárás tekintetében illetékes parlamenti bizottság elnöke által kért, a on’t évi költségvetés végrehajtásának felügyeletéhez szükséges információt.

Ha olyan korábbi évekkel kapcsolatban merülnek fel új szempontok, amelyekre a mentesítés már megtörtént, a Bizottság az ügyre vonatkozó minden szükséges tájékoztatást megad azzal a céllal, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást lehessen találni.

(iv)   Kapcsolat a szabályozó ügynökségekkel

(32)   A szabályozó ügynökségek ügyvezető igazgatói posztjára pályázó jelölteknek részt kell venniük a parlamenti bizottságok előtti meghallgatásokon.

Ezenkívül az ügynökségekkel foglalkozó, 2009 márciusában létrehozott intézményközi munkacsoport egyeztetései keretében a Bizottság és a Parlament a decentralizált ügynökségeknek az Unió intézményrendszerén belüli szerepével és helyzetével kapcsolatban közös megközelítés kialakítását tűzik célul, amelyet ezen ügynökségek létrehozására, felépítésére és működésére vonatkozó közös iránymutatások kísérnek, a finanszírozás, a költségvetés, a felügyelet és az irányítás kérdéseivel együtt.

IV.   EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉS SORÁN

(i)   A Bizottság munkaprogramja és az Európai Unió programja

(33)   A Bizottság kezdeményezést tesz az Unió on’ és többéves programjának megalkotására annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.

(34)   A Bizottság minden évben bemutatja munkaprogramját.

(35)   A két intézmény együttműködik a 4. mellékletben meghatározott menetrenddel összhangban.

A Bizottság figyelembe veszi a Parlament által kifejezett prioritásokat.

A Bizottság kellő részletességgel mutatja be a munkaprogramja egyes pontjaiban szereplő terveket.

(36)   A Bizottság magyarázatot szolgáltat abban az esetben, ha nem tud előterjeszteni az adott on’ vonatkozó munkaprogramjában szereplő egyes javaslatokat, vagy eltér a munkaprogramtól.

A Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke vállalja, hogy rendszeresen beszámol a Bizottsági Elnökök Értekezletének a on’t évi bizottsági munkaprogram politikai végrehajtásáról.

(ii)   A jogszabályok elfogadására irányuló eljárások

(37)   A Bizottság részletesen megvizsgálja a Parlament által elfogadott jogalkotási javaslataihoz fűzött módosításokat annak érdekében, hogy azokat figyelembe vegye minden módosított javaslatban.

Amennyiben a Bizottságnak az EUMSZ 294. cikke értelmében a Parlament jogalkotási módosításairól kell véleményt mondania, a lehető legnagyobb figyelmet fordítja a második olvasat során elfogadott módosításokra; ha nyomós okból és a bizottsági testület által történő mérlegelést követően úgy on’t, hogy nem fogadja el vagy nem támogatja az ilyen módosításokat, döntését a Parlament előtt –az EUMSZ 294. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően – minden esetben a Parlament módosításaival kapcsolatban megfogalmazott véleményében indokolja.

(38)   A tagállamok legalább egynegyede által, az EUMSZ 76. cikkével összhangban beadott kezdeményezés esetén a Parlament vállalja, hogy illetékes bizottságán belül mindaddig nem fogad el jelentést, amíg meg nem kapja a Bizottság véleményét a kezdeményezésről.

E kezdeményezésről a Bizottság az annak benyújtását követő 10 héten belül véleményt ad.

(39)   A Bizottság kellő időben részletes indokolást ad bármely olyan javaslatának visszavonása előtt, amelyről a Parlament első olvasatban már kifejezte álláspontját.

A Bizottság az új Bizottság hivatali idejének kezdetén minden függőben lévő javaslatot felülvizsgál annak érdekében, hogy politikailag megerősítse vagy visszavonja azokat, megfelelően figyelembe véve a Parlament kinyilvánított véleményét.

40   A különleges jogalkotási eljárások esetén, amelyek tekintetében a Parlamenttel konzultálni kell, beleértve egyéb, például az EUMSZ 148. cikkében meghatározott eljárásokat, a Bizottság:

   intézkedéseket hoz a Parlament jobb bevonása érdekében oly módon, hogy a Parlament véleményét a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi, különösen annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő idő álljon a Parlament rendelkezésére a Bizottság javaslatának mérlegeléséhez;

   gondoskodik arról, hogy a Tanács szerveit időben figyelmeztessék, hogy a Parlament véleménynyilvánítását megelőzően nem juthatnak politikai megállapodásra a Bizottság javaslatával kapcsolatban. Indítványozza, hogy a tárgyalásokat miniszteri szinten azt követően zárják le, hogy a Parlament véleményének megvizsgálására elegendő időt biztosítottak a Tanács tagjai részére;

   gondoskodik arról, hogy a Tanács betartsa az Európai Unió Bírósága által kidolgozott azon szabályt, amely előírja a Parlamenttel való konzultáció megismétlését, amennyiben a Tanács jelentősen módosítja a Bizottság javaslatát. A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, ha a Tanácsot az újabb konzultáció szükségességére emlékezteti;

   adott esetben vállalja, hogy a Parlament által elutasított jogalkotási javaslatot visszavonja. Ha fontos okból, és a biztosok testülete általi vizsgálatát követően a Bizottság a javaslat fenntartása mellett határoz, a Parlament előtt nyilatkozatban kell indokolnia döntését.

41   A jogalkotás tervezésének javítása érdekében a Parlament vállalja, hogy:

   úgy tervezi napirendjének jogalkotási részét, hogy azt a folyó bizottsági munkaprogrammal és az általa a programról elfogadott állásfoglalásokkal összhangba hozza, különös tekintettel az elsőbbséget élvező viták jobb tervezésére;

   betartja az ésszerű határidőket, amennyire ezek az eljárás szempontjából célravezetőek, amikor álláspontot fogad el a rendes jogalkotási eljárás keretében az első olvasat során vagy véleményt fogad el a konzultációs eljárás során;

   lehetőség szerint kinevezi a jövőbeni javaslatokért felelős előadókat, közvetlenül a bizottsági munkaprogram elfogadását követően;

   az újabb konzultációra irányuló kérelmeknek teljes elsőbbséget biztosít, feltéve, hogy valamennyi szükséges információt eljuttatták hozzá.

(iii)   A jogalkotás minőségének javításához kapcsolódó kérdések

(42)   A Bizottság biztosítja, hogy hatásvizsgálatait saját hatáskörben, független vizsgálatot biztosító, átlátható eljárás alapján hajtja végre. A hatásvizsgálatokat kellő időben közzé kell tenni, több különböző forgatókönyvet figyelembe véve, köztük azt az esetet is, amikor nem történik semmilyen intézkedés, és e hatásvizsgálatokat főszabály szerint a nemzeti parlamenteknek az EUMSZ 1. és 2. jegyzőkönyve szerinti tájékoztatása szakaszában kell az illetékes parlamenti bizottságnak bemutatni;

(43)   Azokon a területeken, ahol a Parlamentet szokásos módon bevonják a jogalkotási folyamatba, a Bizottság szükség esetén és kellően indokolt esetben alkalmaz nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law), miután a Parlament lehetőséget kapott véleményének kifejtésére. A Bizottság részletes magyarázatot ad a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe a javaslat elfogadásakor.

(44)   Az uniós jog átültetésének és alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a Parlamentnek arra kell törekedniük, hogy kötelezően írják elő megfelelési táblázatok készítését, valamint tűzzenek ki kötelező érvényű határidőt az átültetésre vonatkozóan, amely az irányelvek esetében általában nem haladja meg a kétéves időtartamot;

A Bizottság a felszólító levéltől kezdődően az uniós jog alkalmazására vonatkozó különjelentések és éves jelentés mellett összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére valamennyi kötelezettségszegési eljárásra vonatkozóan, beleértve esetenként a Parlament kérésére a kötelezettségszegési eljáráshoz kapcsolódó kérdéseket, tiszteletben tartva a titoktartási szabályokat, különösen az Európai Unió Bírósága által elismerteket.

V.   A BIZOTTSÁG RÉSZVÉTELE A PARLAMENTI ELJÁRÁSBAN

(45)   A Bizottság prioritásnak tekinti a Parlament plenáris ülésein vagy egyéb szerveinek ülésein felkérés esetén történő részvételét az azzal ütköző eseményekhez vagy meghívásokhoz képest.

A Bizottság főszabályként biztosítja, hogy a Parlament kérésére a plenáris üléseken jelen legyenek a biztosok a hatáskörükbe tartozó napirendi pontok tárgyalásakor. Ez vonatkozik az Elnökök Értekezlete által az előző plenáris ülés alatt elfogadott előzetes napirendtervezetekre is.

A Parlament főszabályként igyekszik az üléseken a Bizottság egyik tagjának hatáskörébe tartozó napirendi pontokat összegyűjteni.

(46)   A Parlament kérésére rendszeresen kérdések óráját iktatnak be a Bizottság elnökével. A kérdések órája két részből fog állni: az első a képviselőcsoportok vezetőivel vagy azok képviselőivel, amely teljesen spontán módon zajlik; a másodikat egy előre – legkésőbb az adott ülés előtti csütörtökön – meghatározott adott politikai területnek szentelik, de előre elkészített kérdések nélkül.

Ezenkívül a kérdések órája jelenlegi rendszerének megreformálása érdekében, a Bizottság elnökéhez intézett kérdések órájának gyakorlatát követve olyan kérdések órája kerül bevezetésre, amelynek keretében a Bizottság tagjaihoz, közöttük az külügyekért felelős alelnökhöz/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez is kérdéseket lehet intézni. Ez a kérdések órája a Bizottság adott tagjainak tárcájához kapcsolódik.

(47)   A Bizottság bármely tagját kérelmére meghallgatják.

Az EUMSZ 230. cikkének sérelme nélkül a két intézmény megállapodik a felszólalási idő intézmények közötti felosztására vonatkozó általános szabályokban.

A két intézmény megállapodnak abban, hogy betartják a felszólalási idő előzetes felosztását.

(48)   A Bizottság tagjának jelenlétét biztosítandó, a Parlament megtesz mindent annak érdekében, hogy ne térjen el a végleges napirendtervezettől.

Ha a Parlament módosítja végleges napirendtervezetét, vagy ha az ülésen belül megváltoztatja a napirenden szereplő pontok sorrendjét, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa az illetékes biztos jelenlétét.

(49)   A Bizottság legkésőbb az Elnökök Értekezletének az ülések végleges napirendtervezetéről határozó üléséig javasolhatja bizonyos pontok napirendre tűzését. A Parlament a lehető legmesszemenőbben figyelembe veszi az ilyen javaslatokat.

(50)   A parlamenti bizottságok törekszenek napirendtervezetük és napirendjük betartására.

Ha egy parlamenti bizottság módosítja napirend-tervezetét vagy napirendjét, erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A parlamenti bizottságok törekednek különösen arra, hogy ésszerű határidőt tartsanak be a Bizottság tagjai ülésükön való jelenlétének lehetővé tétele tekintetében.

Ha a Bizottság tagjának jelenléte a parlamenti bizottsági ülésen nem kifejezetten szükséges, a Bizottság gondoskodik arról, hogy képviseletét az ügyben illetékes megfelelő rangú tisztviselő lássa el.

Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő szintű képviseletet tudjon biztosítani, a parlamenti bizottságok törekednek arra, hogy összehangolják munkájukat, beleértve azt is, hogy elkerülik az azonos témáról zajló párhuzamos üléseket, és törekednek arra, hogy ne térjenek el a napirendtervezettől.

Ha egy bizottsági javaslattal foglalkozó parlamenti bizottsági ülésen magas rangú tisztviselő (főigazgató vagy igazgató) részvételét kérték, a Bizottság képviselője felszólalhat.

VI.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(51)   A Bizottság megerősíti amelletti elkötelezettségét, hogy a lehető leghamarabb megvizsgálja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz nem igazított jogalkotási aktusokat, annak felmérése érdekében, hogy ezeket a jogalkotási aktusokat hozzá kell-e igazítani az EUMSZ 290. cikke által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez.

Végső célként a jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alá tartozó intézkedések természetének és tartalmának fokozatos vizsgálata révén meg kell valósítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok összefüggő, az új Szerződéssel teljes mértékben összhangban lévő rendszerét annak érdekében, hogy megfelelő időben hozzá lehessen igazítani azokat az EUMSZ 290. cikkében foglalt rendszerhez.

(52)   E keretmegállapodás rendelkezései kiegészítik a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást(10), annak, valamint bármilyen későbbi felülvizsgálatának sérelme nélkül. A Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti későbbi tárgyalások sérelme nélkül a két intézmény elkötelezi magát amellett, hogy alapvető változtatásokban állapodik meg, a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodásnak a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseinek megfelelő kiigazításáról szóló jövőbeli tárgyalások előkészítéseként, figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot és ezt a keretmegállapodást.

Megállapodnak továbbá abban, hogy a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatban a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti hatékony intézményközi együttműködés biztosítása érdekében politikai és technikai szinten meg kell erősíteni a fennálló intézményközi kapcsolati mechanizmusokat.

(53)   A Bizottság az EUSZ 17. cikkével összhangban elkötelezi magát amellett, hogy sürgősen kezdeményezi az Unió éves és többéves programjának megalkotását annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.

A Bizottság munkaprogramjával járul hozzá az Unió éves és többéves programjának megalkotásához. Annak Bizottság általi elfogadását követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság között háromoldalú párbeszéd kezdődik az Unió programjának megalkotására vonatkozó megállapodás elérése érdekében.

Ezzel összefüggésben amint a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezésre jutott az Unió programja tekintetében, a két intézmény felülvizsgálja e keretmegállapodásnak a program kialakítására vonatkozó rendelkezéseit.

A Parlament és a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy az EUSZ 17. cikkében előirányzottaknak megfelelően sürgősen kezdjen tárgyalásokat az Unió programjának kialakításáról.

(54)   A két intézmény időszakonként elvégzi e keretmegállapodás és mellékletei gyakorlati végrehajtásának értékelését. A gyakorlati tapasztalatok alapján 2011 végéig felülvizsgálatra kerül sor.

1. FÜGGELÉK    A Bizottság nemzeti szakértőkkel tartott ülései

Ez a melléklet a keretmegállapodás 15. pontja szerinti részletes szabályokat határozza meg.

(1)   Hatály

A keretmegállapodás 15. pontjának rendelkezései a következő ülésekre vonatkoznak:

(1)   a Bizottság azon ülései, amelyekre a Bizottság által létrehozott szakértői csoportok keretében kerül sor, és amelyekre meghívást kapnak minden tagállam nemzeti hatóságai, amennyiben az ülések tárgya az uniós jogszabályok – beleértve a nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is – előkészítése és végrehajtása;

(2)   a Bizottság azon eseti ülései, amelyre meghívást kapnak az EU minden tagállamának nemzeti szakértői, amennyiben az ülések tárgya az európai uniós jogszabályok – beleértve a nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is – előkészítése és végrehajtása.

Nem tartoznak ide a komitológiai bizottságok ülései – a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan a Parlament tájékoztatásával kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli különös rendelkezések sérelme nélkül(11).

(2)   A Parlamentnek megküldendő információk

A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a Parlamentnek megküldi ugyanazt a dokumentációt, amelyet a fent említett ülések vonatkozásában a nemzeti hatóságoknak eljuttat. A Bizottság a nemzeti szakértőknek való megküldéssel egyidőben megküldi ezeket a dokumentumokat – a napirendeket is beleértve – a Parlament erre a célra fenntartott postafiókjába.

(3)   A parlamenti szakértők meghívása

A Parlament kérésére a Bizottság úgy határozhat, hogy felkéri a Parlamentet, hogy küldjön parlamenti szakértőket a Bizottság nemzeti szakértőkkel tartott, az 1. pontban meghatározott üléseire.

2. FÜGGELÉK    Bizalmas információ Parlamentnek való megküldése

(1)   Hatály

1.1.   E melléklet szabályozza a Bizottságtól származó, az 1.2. pontban meghatározott bizalmas információk Parlamentnek történő megküldését és a Parlament általi kezelését a parlamenti előjogok és hatáskörök gyakorlásának keretében. A két intézmény a kölcsönös kötelezettségekben vállalt, a kölcsönös bizalmon alapuló, jóhiszemű együttműködés szellemében, illetve a Szerződés megfelelő rendelkezéseivel szigorú összhangban jár el.

1.2.   „Információ”: minden szóban vagy írásban tett tájékoztatás, adathordozótól és megfogalmazótól függetlenül.

1.2.1.   „Bizalmas információ”: az „uniós minősített információ” és a nem minősített „egyéb bizalmas információ”.

1.2.2.   „Uniós minősített információ”: olyan információ és anyag, amelyet „TRÈS SECRET/ EU TOP SECRET”, „SECRET UE”, „CONFIDENTIEL UE” vagy „RESTREINT UE” minősítéssel, vagy ezzel egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi minősítő jelzéssel láttak el, és amelynek engedély nélküli kiszolgáltatása különböző mértékben sértheti az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának az érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen információ az Unión belül keletkezett, illetve a tagállamoktól, harmadik államoktól vagy nemzetközi szervezetektől származik.

a)   TRÈS SECRET/ EU TOP SECRET („EU SZIGORÚAN TITKOS”): ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása rendkívül súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

b)   SECRET UE („EU TITKOS”): ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

c)   CONFIDENTIEL UE („EU BIZALMAS”): ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

d)   RESTREINT UE („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”): ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása hátrányosan érinthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama érdekeit.

1.2.3.   „Egyéb bizalmas információ”: a Parlament által kért és/vagy a Bizottság által megküldött minden egyéb bizalmas információ, beleértve a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információkat is.

1.3.   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Parlament e melléklet rendelkezéseinek megfelelően hozzáférjen a bizalmas információkhoz, amikor az alábbi 1.4. pontban említett parlamenti szervek vagy tisztségviselők valamelyikétől bizalmas információ megküldésére irányuló kérelmet kap. Ezen túlmenően a Bizottság e melléklet rendelkezéseinek megfelelően saját kezdeményezésére bármilyen bizalmas információt megküldhet a Parlamentnek.

1.4. E melléklet keretében a következők kérhetnek bizalmas információt a Bizottságtól:

–   a Parlament elnöke,

–   az érintett parlamenti bizottságok elnökei,

–   az Elnökség és az Elnökök Értekezlete, és

–   a nemzetközi konferencián az Unió küldöttségében részt vevő parlamenti küldöttség vezetője.

1.5.   Nem tartozik e melléklet hatálya alá a kötelezettségszegési és a versenyjogi eljárásokra vonatkozó információ, amennyiben az 1.4. pontban említett parlamenti szervek / tisztségviselők kérelme kézhezvételének időpontjában a Bizottság még nem hozott végleges határozatot, vagy az Európai Unió Bírósága nem hozott ítéletet annak tárgyában, továbbá nem tartozik e melléklet hatálya alá az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó információ. Mindez nem érinti a keretmegállapodás 44. pontját és a Parlament költségvetési ellenőrzési hatáskörét.

1.6.   E rendelkezések az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására irányadó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, ESZAK, Euratom, európai parlamenti, tanácsi, és bizottsági határozat(12) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat(13)sérelme nélkül alkalmazandók.

2. Általános szabályok

2.1. A Bizottság az 1.4. pontban említett bármely parlamenti szerv / tisztségviselő kérelmére a Parlament előjogainak és hatásköreinek gyakorlásához szükséges bármely bizalmas információt azonnal megküld az adott parlamenti szervnek/tisztségviselőnek. Hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően a két intézmény tiszteletben tartja a következőket:

–   alapvető emberi jogok, beleértve a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a magántitok védelmének jogát;

–   az igazságügyi és fegyelmi eljárásokat szabályozó rendelkezések;

–   az üzleti titok és a kereskedelmi kapcsolatok védelme;

–   az Unió érdekeinek védelme, különös tekintettel a közbiztonságra, a védelemre, a nemzetközi kapcsolatokra, a pénzügyi stabilitásra és érdekekre.

Nézetkülönbség esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára.

Államtól, intézménytől vagy nemzetközi szervezettől származó bizalmas információ csak annak hozzájárulásával továbbítható.

2.2.   Az uniós minősített információkat a biztonság közös minimumszabályaival összhangban kell a Parlamentnek megküldeni, amely azokat e szabályokkal összhangban kezeli és védelemben részesíti, ahogyan azokat a többi uniós intézmény, különösen a Bizottság is alkalmazza.

Azon adatok minősítésekor, amelyeknek a Bizottság a kibocsátója, a Bizottság biztosítja, hogy a minősítés megfelelő szintjeit alkalmazza, a nemzetközi szabványokkal és meghatározásokkal, valamint saját belső szabályaival összhangban, ugyanakkor kellőképpen figyelembe veszi, hogy a Parlamentnek a hatásköreinek és előjogainak tényleges gyakorlása végett hozzá kell tudnia férni a minősített dokumentumokhoz.

2.3.   Amennyiben valamely információ bizalmas jellegével vagy a minősítés megfelelő szintjével kapcsolatban kétség merül fel, illetve amennyiben az információ megküldéséhez megfelelő intézkedések megállapítása szükséges, ahhoz hogy az információ az alábbi 3.2. pontban meghatározott valamely lehetőségnek megfelelően kerüljön megküldésre, a két intézmény haladéktalanul és a dokumentum megküldése előtt megvitatja egymással az ügyet. Ezeken a egyeztetéseken a Parlamentet a kérelmet benyújtó érintett parlamenti szerv elnöke – adott esetben az előadóval együtt –, vagy a kérelmet benyújtó tisztségviselő képviseli. A Bizottságot a Bizottság adott területen illetékes tagja képviseli, miután konzultált a Bizottság biztonsági ügyekért felelős tagjával. Nézetkülönbség esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára.

2.4.   Amennyiben a 2.3. pontban említett eljárás végén nem sikerült megállapodásra jutni, a Parlament elnöke, a parlamenti szerv / a kérelmet benyújtó tisztségviselő indokolt kérelmére, felkéri a Bizottságot a megfelelően jelzett határidőn belül, hogy a szóban forgó bizalmas információt e melléklet 3.2. pontjában megállapított eljárási lehetőségek valamelyikének alkalmazásával küldje meg. A határidő lejártát megelőzően a Bizottság írásban tájékoztatja a Parlamentet a végső álláspontjáról, amelynek tekintetében a Parlament fenntartja a jogot, hogy adott esetben jogorvoslattal éljen.

2.5.   Az uniós minősített információkhoz való hozzáférést a személyi biztonsági tanúsítványra alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell megadni.

2.5.1.   A „TRÈS SECRET UE / EU TOP SECRET” („EU SZIGORÚAN TITKOS”), „SECRET UE” („EU TITKOS”) vagy „"CONFIDENTIEL UE („EU bizalmas”) minősítéssel ellátott információkhoz való hozzáférés csak a Parlament tisztviselőinek és a Parlament képviselőcsoportjaiban dolgozó azon alkalmazottaknak adható meg, akik számára ez elengedhetetlenül fontos, akikről előzőleg a parlamenti szerv/tisztségviselő megállapította, hogy értesülniük kell az információkról és akik megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

2.5.2.   A Parlament előjogainak és hatásköreinek fényében azon képviselők számára, akik nem rendelkeznek személyi biztonsági tanúsítvánnyal, közös megegyezéssel meghatározott gyakorlati intézkedések szerint biztosítani kell a „CONFIDENTIEL UE” („EU BIZALMAS”) minősítéssel ellátott dokumentumokhoz való hozzáférést, beleértve a dokumentumok tartalmára vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláírását.

A „SECRET UE” („EU TITKOS”) minősítéssel ellátott dokumentumokhoz való hozzáférést azoknak a képviselőknek kell biztosítani, akik megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

2.5.3.   A Bizottság támogatásával eljárásokat kell kialakítani annak érdekében, hogy a biztonsági ellenőrzési eljárás keretében a Parlament a lehető leghamarabb hozzájuthasson a nemzeti hatóságok szükséges hozzájárulásához.

A bizalmas információkhoz hozzáféréssel rendelkező személyek kategóriájára vagy kategóriáira vonatkozó adatokat a kérelemmel egyidejűleg közölni kell.

Az ilyen információkhoz való hozzáférés biztosítását megelőzően valamennyi személyt tájékoztatni kell annak bizalmassági szintjéről és az ebből eredő biztonsági kötelezettségekről.

E melléklet felülvizsgálata és a 4.1. és 4.2. pontban említett jövőbeli biztonsági intézkedések kapcsán a biztonsági tanúsítványok kibocsátását újra kell vizsgálni.

3. A bizalmas információhoz való hozzáféréssel és a bizalmas információ kezelésével kapcsolatos intézkedések

3.1.   A 2.3. és adott esetben a 2.4. pontban megállapított eljárásoknak megfelelően megküldött bizalmas információkat a Bizottság elnökének vagy egyik tagjának felelősségére hozzáférhetővé kell tenni a kérelmet benyújtó parlamenti szervnek / tisztségviselőnek az alábbi feltételekkel:

A Parlament és a Bizottság biztosítja a bizalmas információk nyilvántartásba vételét és nyomon követhetőségét.

Pontosabban meghatározva, a „CONFIDENTIEL UE” („EU BIZALMAS”) és „SECRET UE” („EU TITKOS”) minősítéssel ellátott uniós minősített információkat a Bizottság főtitkárságának központi nyilvántartó hivatalából a megfelelő illetékes parlamenti szolgálathoz kell megküldeni, amely felelős lesz azért, hogy azokat az elfogadott szabályok szerint hozzáférhetővé tegye a kérelmet benyújtó parlamenti szervnek / tisztségviselőnek.

A „TRES SECRET UE / EU TOP SECRET” („EU SZIGORÚAN TITKOS”) minősítéssel ellátott uniós minősített információk megküldése a kérelmet benyújtó parlamenti szerv / tisztségviselő és a Bizottság között elfogadott további szabályoktól függ, abból a célból, hogy az adott minősítésnek megfelelő védelmi szint biztosított legyen.

3.2.   A 2.2. és 2.4. pont rendelkezéseinek és a 3.5. pontban említett jövőbeli biztonsági intézkedéseknek a sérelme nélkül a hozzáférést és az információ bizalmas jellegének megőrzésére irányuló eljárásokat közös megegyezéssel állapítják meg még mielőtt az információt megküldenék. A Bizottság adott szakpolitika területén illetékes tagja és a kérelmet benyújtó (az elnöke által képviselt) parlamenti szerv/ tisztségviselő között létrejött e megegyezés rendelkezik a 3.2.1. és 3.2.2. pontban foglalt lehetőségek közül egynek a kiválasztásáról a bizalmasság megfelelő szintjének biztosítása céljából.

3.2.1. A bizalmas információ címzettjei tekintetében rendelkezni kell a következő lehetőségek egyikéről:

–   kizárólag a Parlament elnökének szánt információ, rendkívüli okokkal indokolt esetben;

–   az Elnökség és/vagy az Elnökök Értekezlete;

–   az illetékes parlamenti bizottság elnöke, illetve előadója;

–   az illetékes parlamenti bizottság valamennyi (teljes jogú és helyettes) képviselője;

–   valamennyi európai parlamenti képviselő.

A Bizottság hozzájárulása nélkül a szóban forgó bizalmas információt nem lehet közzétenni, sem más címzetthez továbbítani.

3.2.2. A bizalmas információ kezelésével kapcsolatos intézkedések tekintetében rendelkezni kell a következő lehetőségek egyikéről:

a)   a dokumentumok biztonságos olvasóteremben való megvizsgálása, ha az információ „CONFIDENTIEL UE” („EU BIZALMAS”) vagy annál magasabb szintű minősítéssel rendelkezik;

b)   az ülés zárt ülés keretében történő megtartása, amelyen csak az Elnökség tagjai, az Elnökök Értekezletének tagjai vagy az illetékes parlamenti bizottság teljes jogú és helyettes tagjai vesznek részt, valamint a Parlament tisztviselői, illetve a Parlament képviselőcsoportjaiban dolgozó azon alkalmazottak, akikről az elnök előzőleg megállapította, hogy értesülniük kell az információkról és akik jelenléte elengedhetetlenül fontos, feltéve, hogy a biztonsági tanúsítvány megkövetelt szintjével rendelkeznek, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

–   a dokumentumokat az ülés elején megszámozhatják és kioszthatják, majd az ülés végén összegyűjthetik. Ezekről semmiféle feljegyzés vagy fénymásolat nem készíthető;
–   az ülés jegyzőkönyve nem tesz említést a bizalmas eljáráshoz tartozó ügy tárgyalásáról.

Megküldés előtt az összes személyes adatot eltávolíthatják a dokumentumokból.

A Parlamenten belüli címzettekkel szóban közölt bizalmas információkra az írásban közölt bizalmas információkkal azonos szintű védelem vonatkozik. Ebbe beletartozhat az információra vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláíratása az információk címzettjeivel.

3.2.3. Amennyiben az írásbeli információk tanulmányozásához biztonságos olvasóteremre van szükség, a Parlament gondoskodik arról, hogy a következő intézkedésekre sor kerüljön:

–   biztonságos tároló rendszer létrehozása a bizalmas információk számára;

–   biztonságos olvasóterem kialakítása fénymásoló, telefon, fax, szkenner, vagy bármely más, a dokumentumok másolására vagy továbbítására alkalmas műszaki berendezés stb. nélkül;

–   az olvasóterembe történő bejutást szabályozó biztonsági rendelkezések, beleértve a belépési nyilvántartás és a vizsgált bizalmas információra vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláírását.

3.2.4.   Ez nem zárja ki olyan egyéb egyenértékű intézkedések alkalmazását, amelyekről az intézmények között megállapodás született.

3.3.   Ezen eljárások be nem tartása esetén a Parlament eljárási szabályzata VIII. Mellékletében(14) megállapított, a képviselőkre vonatkozó szankciókhoz kapcsolódó rendelkezések, a Parlament tisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében pedig a személyzeti szabályzat(15) 86. cikkének vonatkozó rendelkezései, illetve az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 49. cikke alkalmazandók.

4. Záró rendelkezések

4.1.   A Bizottság és a Parlament minden szükséges intézkedést megtesz e melléklet rendelkezései végrehajtásának biztosítására.

Ennek érdekében a Bizottság és a Parlament illetékes szolgálatai szoros együttműködésben összehangolják e melléklet rendelkezéseinek végrehajtását. Ez magában foglalja a bizalmas információk nyomon követhetőségének vizsgálatát és az alkalmazott biztonsági intézkedések és normák rendszeres időszakonkénti közös ellenőrzését.

A Parlament vállalja, hogy szükség esetén kiigazítja belső szabályait az ebben a mellékletben szereplő, a bizalmas információkra vonatkozó biztonsági szabályok végrehajtása érdekében.

A Parlament vállalja, hogy a lehető leghamarabb elfogadja jövőbeli biztonsági intézkedéseit, és hogy a Bizottsággal egyetértésben a biztonsági normák egyenértékűségének kialakítása érdekében ellenőrzi ezeket az intézkedéseket. Ez érvényre juttatja az ebben a mellékletben foglaltakat az alábbiak tekintetében:

–   a bizalmas információk kezelésével és tárolásával kapcsolatos technikai biztonsági előírások és normák, beleértve a fizikai, a személyzeti, az információs technológiai biztonság és a dokumentumok biztonsága terén teendő biztonsági intézkedéseket;

–   a „TRÈS SECRET UE / EU TOP SECRET” („EU SZIGORÚAN TITKOS”) szintű minősítéssel ellátott uniós minősített információk kezeléséhez külön felügyeleti bizottság létrehozása, amely biztonsági szempontból megfelelően ellenőrzött képviselőkből áll.

4.2   A Parlament és a Bizottság felülvizsgálja ezt a mellékletet, és szükség esetén – legkésőbb a keretmegállapodás 54. pontjában említett felülvizsgálati időpontban – kiigazítja azt az alábbi fejlemények függvényében:

–   a Parlamentet és a Bizottságot érintő jövőbeli biztonsági intézkedések;

–   az intézmények közötti információküldés szempontjából lényeges egyéb megállapodások vagy jogi aktusok.

3. FÜGGELÉK    Nemzetközi megállapodások tárgyalása és megkötése

Ez a melléklet meghatározza a Parlamentnek a keretmegállapodás 23., 24. és 25. pontjában említett nemzetközi megállapodások tárgyalásáról és megkötéséről való tájékoztatására vonatkozó részletes intézkedéseket:

(1)   A Bizottság a Tanács tájékoztatásával egyidőben tájékoztatja a Parlamentet azon szándékáról, hogy tárgyalások megkezdését javasolja.

(2)   A keretmegállapodás 24. pontjával összhangban, amikor a Bizottság tárgyalási irányelvek tervezetére tesz javaslatot azzal a céllal, hogy a Tanács elfogadja azokat, a Bizottság ezzel egy időben a Parlamentnek is benyújtja azt.

(3)   A Bizottság a tárgyalások teljes folyamata során megfelelően figyelembe veszi a Parlament megjegyzéseit.

(4)   A keretmegállapodás 23. pontja rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság rendszeresen és haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet a tárgyalások folyamatáról, egészen a megállapodások parafálásáig, és magyarázatot nyújt arra vonatkozóan, hogy beépítették-e, és milyen módon építették be a Parlament megjegyzéseit a tárgyalt szövegbe, és ha nem, miért nem.

(5)   Azon nemzetközi megállapodások esetében, amelyekhez a Parlament egyetértése szükséges, a Bizottság a tárgyalási folyamat során minden olyan kapcsolódó információt a Parlament rendelkezésére bocsát, amelyet a Tanácsnak (vagy a Tanács által kinevezett különbizottságnak) is rendelkezésére bocsát. Ez magában foglalja az elfogadott tárgyalási irányelvek módosítás-tervezeteit, a tárgyalási szövegek tervezeteit, az elfogadott cikkeket, a megállapodás parafálásának kitűzött napját és a parafálandó megállapodás szövegét. A Bizottság ezenkívül továbbít a Parlamentnek, akárcsak a Tanácsnak (vagy a Tanács által kinevezett különbizottságnak), minden harmadik féltől származó kapcsolódó dokumentumot – a küldő fél jóváhagyásától függően. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az illetékes parlamenti bizottságot a tárgyalások alakulásáról, és főképp magyarázatot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a Parlament véleményét milyen módon vették figyelembe.

(6)   Azon nemzetközi megállapodások esetében, amelyekhez nem szükséges a Parlament egyetértése, a Bizottság gondoskodik arról, hogy a Parlament haladéktalan és teljes körű tájékoztatást kapjon, azáltal, hogy információt szolgáltat legalább a tárgyalási irányelv-tervezetekre, az elfogadott tárgyalási irányelvekre, a tárgyalások folyamatára és lezárására vonatkozóan.

(7)   A keretmegállapodás 24. pontjának előírásaival összhangban a Bizottság megfelelő időben részletes tájékoztatást nyújt a Parlamentnek, amikor nemzetközi megállapodás parafálására kerül sor, és a lehető legkorábban, indokolással ellátva tájékoztatja a Parlamentet, ha a Tanácsnak annak ideiglenes alkalmazását szándékozik javasolni, kivéve, ha sürgősség okán erre nincs módja.

(8)   A Bizottság kellő időben, párhuzamosan és indokolással ellátva tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet azon szándékáról, hogy a Tanácsnak valamely nemzetközi megállapodás felfüggesztését javasolja.

(9)   Azon nemzetközi megállapodások tekintetében, amelyek az EUMSZ szerinti egyetértési eljárás hatálya alá tartoznak, a Bizottság folyamatosan és teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet, mielőtt az EUMSZ 218. cikke (7) bekezdésének megfelelően jóváhagyná valamely megállapodás Tanács által engedélyezett módosítását.

4. FÜGGELÉK    A Bizottság munkaprogramjának menetrendje

A Bizottság munkaprogramját a következő évekre vonatkozó jogalkotási és nem-jogalkotási javaslatok jegyzéke kíséri. A Bizottság munkaprogramja a soron következő évre vonatkozik, és részletes leírást tartalmaz a Bizottság azt követő évekre vonatkozó prioritásairól. A Bizottság munkaprogramja így alapul szolgálhat a Parlamenttel folytatott strukturált párbeszédhez a közös megegyezés kialakítása érdekében.

A Bizottság munkaprogramja ezenkívül magában foglalja a nem kötelező erejű jogszabályokra (soft law), a visszavonásokra és az egyszerűsítésekre vonatkozóan tervezett kezdeményezéseket.

(1)   Az adott év első félévében a biztosok folyamatos és rendszeres párbeszédet folytatnak a megfelelő parlamenti bizottságokkal a Bizottság adott évre vonatkozó munkaprogramjának végrehajtása és jövőbeli munkaprogramjának előkészítése tekintetében. A párbeszéd alapján minden parlamenti bizottság jelentést tesz a Bizottsági Elnökök Értekezletének annak eredményéről.

(2)   Ezzel párhuzamosan a Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeres eszmecserét folytat a Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnökével annak érdekében, hogy értékelje a Bizottság aktuális munkaprogramja végrehajtásának állapotát, megvitassa a Bizottság jövőbeli munkaprogramjának előkészítését, valamint hogy értékelje az érintett parlamenti bizottságok és a Bizottság illetékes tagjai között zajló kétoldalú párbeszéd eredményeit.

(3)   A Bizottsági Elnökök Értekezlete júniusban összefoglaló jelentést nyújt be az Elnökök Értekezletének, amely tartalmazza a Bizottság munkaprogramja végrehajtásának ellenőrzése során született eredményeket, valamint a Parlament prioritásait a Bizottság következő munkaprogramjára vonatkozóan, és a Parlament tájékoztatja erről a Bizottságot.

(4)   Ezen összefoglaló jelentés alapján a Parlament a júliusi plenáris ülésen állásfoglalást fogad el, amelyben felvázolja álláspontját, amely egyebek mellett főként jogalkotási kezdeményezésekről szóló jelentések alapján megfogalmazott kéréseket tartalmaz.

(5)   Minden évben a szeptemberi első plenáris ülés során vitát rendeznek az Unió helyzetéről, amelyen a Bizottság elnöke beszédet mond, számba véve az adott év eseményeit és előretekintve a következő évek prioritásaira. Ennek érdekében a Bizottság elnöke ezzel párhuzamosan írásban kifejti a Parlamentnek a Bizottság következő évi munkaprogramja előkészítésének legfőbb meghatározó elemeit.

(6)   Szeptember elejétől kezdődően az illetékes parlamenti bizottságok és a Bizottság illetékes tagjai ülést tarthatnak, az egyes politikai területek jövőbeli prioritásairól részletesebb eszmecsere lefolytatása érdekében. Ezeket az üléseket az adott esetnek megfelelően a Bizottsági Elnökök Értekezlete és a biztosok testületének részvételével tartott ülés, valamint az Elnökök Értekezlete és a Bizottság elnöke részvételével tartott ülés zárja le.

(7)   Októberben a Bizottság elfogadja következő évi munkaprogramját. Ezt követően a Bizottság elnöke megfelelő szinten bemutatja e munkaprogramot a Parlamentnek.

(8)   A Parlament vitát folytathat és állásfoglalást fogadhat el a decemberi plenáris ülésen.

(9)   Ezt a menetrendet minden rendszeres tervezési ciklusra alkalmazni kell, kivéve a Bizottság hivatali idejének végével egybeeső parlamenti választási éveket.

(10)   Ez a menetrend nem érinti az intézményközi tervezésről szóló jövőbeli megállapodásokat.

(1)HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
(2)A Parlament 2010. október 20-i határozata.
(3)HL L 44., 2005.2.15., 1. o.
(4)Most 117., 118. és 140. cikk.
(5)Most VII. és XIII. melléklet.
(6)HL C 117. E, 2006.5.18., 125. o.
(7)Most 118. cikk.
(8)Most 108. cikk (4) bekezdése.
(9)Most VI. melléklet.
(10)HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(11)A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Parlamentnek biztosított, a komitológiai bizottságok munkájára vonatkozó tájékoztatást és a komitológiai eljárások lefolytatása során a Parlamentnek járó előjogokat egyéb joganyagok egyértelműen meghatározzák: (1) A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.); (2) A Parlament és a Bizottság közötti, 2008. június 3-i intézményközi megállapodás a komitológiai eljárásokról és (3) az EUMSZ 291. cikkének végrehajtásához szükséges joganyagokról.
(12)HL L 113., 1995.5.19., 1. o.
(13)HL L 136., 1999.5.31., 20. o.
(14)Most VII. melléklet.
(15)A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek megállapításáról, valamint a Bizottság tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések meghatározásáról.
Utolsó frissítés: 2016. október 19.Jogi nyilatkozat