Hogyan ismerjük fel az álhíreket?

19-02-2019

A világban egyre több álhírrel és félretájékoztatással találkozunk – ez az a jelenség, amikor az információkat szándékosan manipulálják az emberek félrevezetése érdekében. A közösségi média és testreszabási eszközei megkönnyítették a valótlan történetek terjedését. Gazdasági, illetve ideológiai okokból gyakran az érzelmeket használják fel a figyelem felkeltése és a minél több kattintás generálása érdekében. Még a digitális világban jártas fiatalok is nehezen tudják azonosítani a manipulált híreket. Sokat elárul a jelenségről, hogy a közösségi médiában terjesztett hírek hatvan százalékát a felhasználók még csak el sem olvassák a megosztás előtt. Az európaiak mintegy 85%-a saját országában tartja problémának az álhíreket, 83%-uk pedig általánosságban a demokrácia problémáját látja benne. Ez az iránytű segíteni fog abban, hogy eligazodjon az információtengerben, és elkerülje a hazugságok és a félretájékoztatás hullámait.

A világban egyre több álhírrel és félretájékoztatással találkozunk – ez az a jelenség, amikor az információkat szándékosan manipulálják az emberek félrevezetése érdekében. A közösségi média és testreszabási eszközei megkönnyítették a valótlan történetek terjedését. Gazdasági, illetve ideológiai okokból gyakran az érzelmeket használják fel a figyelem felkeltése és a minél több kattintás generálása érdekében. Még a digitális világban jártas fiatalok is nehezen tudják azonosítani a manipulált híreket. Sokat elárul a jelenségről, hogy a közösségi médiában terjesztett hírek hatvan százalékát a felhasználók még csak el sem olvassák a megosztás előtt. Az európaiak mintegy 85%-a saját országában tartja problémának az álhíreket, 83%-uk pedig általánosságban a demokrácia problémáját látja benne. Ez az iránytű segíteni fog abban, hogy eligazodjon az információtengerben, és elkerülje a hazugságok és a félretájékoztatás hullámait.