Az iszlám különböző ágai: az iszlám szunnita ága

15-02-2016

Minden muzulmán osztozik bizonyos alapvető meggyőződésekben és gyakorlatokban. Idővel azonban a muszlim (muzulmán, mohamedán) közösségen belüli, vezetéssel kapcsolatos viták különböző ágak létrejöttéhez vezettek, ami végül az iszlámon belül különböző vallási identitások kialakulását eredményezte. A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: követői a világ muzulmán népességének 87–90%-át teszik ki. A „szunnita iszlám” elnevezés az ahlu’sz‐szunna va’l‐dzsamáa (a prófétai hagyomány és a közösség népe) kifejezésből ered. A szunnita iszlám állítása szerint a próféta tanításaival és szokásaival kapcsolatos muzulmán konszenzust képviseli. Azoktól a muzulmánoktól ered, akik a síitákkal és khaváridzsokkal ellentétben tagadták, hogy Ali, Mohamed unokatestvére és veje Mohamed egyetlen legitim örökösének választatott. A síita iszlámmal ellentétben, ahol a legitim örökös feletti vita további alágak kialakulását eredményező szakadásokhoz vezetett, a szunnita iszlám kerülte az alapvető megosztottságot, és egy egységes rendszeren belüli pluralizmust tesz lehetővé. E tájékoztató rövid áttekintést ad a szunnita iszlám sajátosságairól, főbb intézményeiről és szent helyeiről, illetve a jelenkori szunnita iszlám fő irányvonalairól. E dokumentumhoz az EPRS következő kiadványai kapcsolódhatnak: Az iszlám különböző ágai (2015. szeptember), Az iszlám különböző ágai: a síita iszlám (2016. január), valamint A saría (2015. május) és Az iszlám és az állam viszonya (2015. június).

Minden muzulmán osztozik bizonyos alapvető meggyőződésekben és gyakorlatokban. Idővel azonban a muszlim (muzulmán, mohamedán) közösségen belüli, vezetéssel kapcsolatos viták különböző ágak létrejöttéhez vezettek, ami végül az iszlámon belül különböző vallási identitások kialakulását eredményezte. A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: követői a világ muzulmán népességének 87–90%-át teszik ki. A „szunnita iszlám” elnevezés az ahlu’sz‐szunna va’l‐dzsamáa (a prófétai hagyomány és a közösség népe) kifejezésből ered. A szunnita iszlám állítása szerint a próféta tanításaival és szokásaival kapcsolatos muzulmán konszenzust képviseli. Azoktól a muzulmánoktól ered, akik a síitákkal és khaváridzsokkal ellentétben tagadták, hogy Ali, Mohamed unokatestvére és veje Mohamed egyetlen legitim örökösének választatott. A síita iszlámmal ellentétben, ahol a legitim örökös feletti vita további alágak kialakulását eredményező szakadásokhoz vezetett, a szunnita iszlám kerülte az alapvető megosztottságot, és egy egységes rendszeren belüli pluralizmust tesz lehetővé. E tájékoztató rövid áttekintést ad a szunnita iszlám sajátosságairól, főbb intézményeiről és szent helyeiről, illetve a jelenkori szunnita iszlám fő irányvonalairól. E dokumentumhoz az EPRS következő kiadványai kapcsolódhatnak: Az iszlám különböző ágai (2015. szeptember), Az iszlám különböző ágai: a síita iszlám (2016. január), valamint A saría (2015. május) és Az iszlám és az állam viszonya (2015. június).