27

eredmény(ek)

Szó/szavak
Kiadványtípus
Szakpolitikai terület
Kérdésfeltevő
Kulcsszó
Dátum

Transzeurópai hálózatok – iránymutatások

01-02-2018

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) megtartja az először a Maastrichti Szerződésben említett transzeurópai hálózatokat (TEN) a közlekedési, energiaipari és távközlési ágazatokban az összes uniós régió összekapcsolása érdekében. E hálózatok olyan eszközök, amelyeknek hozzá kell járulniuk a belső piac és a foglalkoztatás növekedéséhez, tiszteletben tartva a környezetvédelmi és a fenntartható fejlesztési célkitűzéseket. 2013 végén alapvetően átalakult a transzeurópai közlekedési hálózat ...

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) megtartja az először a Maastrichti Szerződésben említett transzeurópai hálózatokat (TEN) a közlekedési, energiaipari és távközlési ágazatokban az összes uniós régió összekapcsolása érdekében. E hálózatok olyan eszközök, amelyeknek hozzá kell járulniuk a belső piac és a foglalkoztatás növekedéséhez, tiszteletben tartva a környezetvédelmi és a fenntartható fejlesztési célkitűzéseket. 2013 végén alapvetően átalakult a transzeurópai közlekedési hálózat.

A transzeurópai hálózatok finanszírozása

01-02-2018

A transzeurópai hálózatok (TEN) megvalósítását részben az Európai Unió, részben pedig a tagállamok finanszírozzák. Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatás katalizátorszerepet játszik, a támogatások nagyobb részét a tagállamoknak kell biztosítaniuk. A TEN finanszírozását a strukturális alapok, az EBB által nyújtott támogatás és a magánszektor hozzájárulásai is kiegészíthetik. A TEN jelentős reformjára került sor az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2013-as létrehozásával.

A transzeurópai hálózatok (TEN) megvalósítását részben az Európai Unió, részben pedig a tagállamok finanszírozzák. Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatás katalizátorszerepet játszik, a támogatások nagyobb részét a tagállamoknak kell biztosítaniuk. A TEN finanszírozását a strukturális alapok, az EBB által nyújtott támogatás és a magánszektor hozzájárulásai is kiegészíthetik. A TEN jelentős reformjára került sor az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2013-as létrehozásával.

A belső energiapiac

01-02-2018

Az EU belső energiapiacának egységesítése és liberalizálása érdekében 1996 és 2009 között intézkedéseket fogadtak el a piacra jutásra, az átláthatóságra és a szabályozásra, a fogyasztóvédelemre, az összekapcsolás támogatására és a kínálat megfelelő szintjére vonatkozóan. Ezen intézkedések célja kiépíteni egy versenyképesebb, fogyasztóorientált, rugalmas és megkülönböztetéstől mentes uniós villamosenergia-piacot, piaci alapú eladási árakkal. Általuk erősödnek és bővülnek az egyéni fogyasztók és energiaközösségek ...

Az EU belső energiapiacának egységesítése és liberalizálása érdekében 1996 és 2009 között intézkedéseket fogadtak el a piacra jutásra, az átláthatóságra és a szabályozásra, a fogyasztóvédelemre, az összekapcsolás támogatására és a kínálat megfelelő szintjére vonatkozóan. Ezen intézkedések célja kiépíteni egy versenyképesebb, fogyasztóorientált, rugalmas és megkülönböztetéstől mentes uniós villamosenergia-piacot, piaci alapú eladási árakkal. Általuk erősödnek és bővülnek az egyéni fogyasztók és energiaközösségek jogai, továbbá ezek az intézkedések kezelik az energiaszegénység problémáját, tisztázzák a piac résztvevőinek és szabályozóinak szerepét és felelősségi körét, és foglalkoznak a villamosenergia-, a gáz- és az olajellátás biztonságával, akárcsak a villamos energia és a gáz szállítására szolgáló hálózatok fejlesztésével.

Megfizethető kommunikáció a vállalkozások és fogyasztók számára

01-02-2018

Az információs és kommunikációs technológiák (ikt), illetve az adat- és internetszolgáltatások mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára kulcsfontosságú termékekként léptek a hagyományos telefonos szolgáltatások helyébe. Napjainkban egyre több audiovizuális tartalom áll rendelkezésre lekérés után, és hatványozottan erősödik a 4G és 5G internetkapcsolat is. Erre reagálva az EU szabályozói keretet dolgozott ki a távközlésre vonatkozóan, amely az uniós tagállamok mindegyikében alkalmazandó ...

Az információs és kommunikációs technológiák (ikt), illetve az adat- és internetszolgáltatások mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára kulcsfontosságú termékekként léptek a hagyományos telefonos szolgáltatások helyébe. Napjainkban egyre több audiovizuális tartalom áll rendelkezésre lekérés után, és hatványozottan erősödik a 4G és 5G internetkapcsolat is. Erre reagálva az EU szabályozói keretet dolgozott ki a távközlésre vonatkozóan, amely az uniós tagállamok mindegyikében alkalmazandó szabályok sorából áll, és kiterjed a vonalas és a vezeték nélküli, az internetes, a műsorszóró és átviteli szolgáltatásokra is.

Az EU iparpolitikájának általános elvei

01-02-2018

Az EU iparpolitikájának célja, hogy javítsa az európai ipar versenyképességét, ezáltal biztosítva, hogy az ipar fenntartsa Európa fenntartható növekedése és foglalkoztatása hajtóerejeként betöltött szerepét. Számos stratégia került elfogadásra az uniós ipar jobb keretfeltételeinek biztosítására, a legutóbbit „Az európai ipar reneszánszáért”című, 2014. januári közlemény írja le.

Az EU iparpolitikájának célja, hogy javítsa az európai ipar versenyképességét, ezáltal biztosítva, hogy az ipar fenntartsa Európa fenntartható növekedése és foglalkoztatása hajtóerejeként betöltött szerepét. Számos stratégia került elfogadásra az uniós ipar jobb keretfeltételeinek biztosítására, a legutóbbit „Az európai ipar reneszánszáért”című, 2014. januári közlemény írja le.

Nukleáris energia

01-02-2018

A jelenleg előállított nukleáris energiát az atommaghasadás folyamatával szabadítják fel, amely során uránium segítségével hasított atomokból szabadul fel az energia. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít, és 28-ból 14 EU-tagállam esetében az energiaszerkezet meghatározó eleme, és az EU-ban termelt energia közel 30%-át teszi ki. Az 1986. évi csernobili katasztrófa és a 2011. évi fukusimai (Japán) nukleáris katasztrófa óta az atomenergia ...

A jelenleg előállított nukleáris energiát az atommaghasadás folyamatával szabadítják fel, amely során uránium segítségével hasított atomokból szabadul fel az energia. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít, és 28-ból 14 EU-tagállam esetében az energiaszerkezet meghatározó eleme, és az EU-ban termelt energia közel 30%-át teszi ki. Az 1986. évi csernobili katasztrófa és a 2011. évi fukusimai (Japán) nukleáris katasztrófa óta az atomenergia megítélése rendkívül ellentmondásos. Az is fokozta a nukleáris energia Európán belüli elhagyása érdekében gyakorolt nyomást, hogy Németország atomerőműveinek 2020-ig tartó fokozatos bezárása mellett döntött, Belgiumban pedig leállítottak két reaktort, miután repedéseket fedeztek fel a reaktortartályokban. Ugyanakkor a tagállamok döntenek arról, hogy a nukleáris energia része legyen-e energiaszerkezetüknek vagy nem, az uniós jogalkotás célja az atomerőművek biztonsági normáinak javítása, valamint a nukleáris hulladék biztonságos kezelésének és ártalmatlanításának biztosítása.

Energiahatékonyság

01-02-2018

Az energiafogyasztás és -pazarlás csökkentése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az EU vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az EU éves energiafogyasztását. Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák ...

Az energiafogyasztás és -pazarlás csökkentése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az EU vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az EU éves energiafogyasztását. Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák az EU versenyképességét is. Az energiahatékonyság ezért stratégiai prioritás az Európai Unió számára, és az EU előmozdítja az energiahatékonyság elsődlegességének elvét. A 2030 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai keretről jelenleg folynak tárgyalások.

Innovációs politika

01-02-2018

Az innováció egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságunkban. Előnyöket biztosít a polgárok – a fogyasztók és a dolgozók – számára. Feltétlenül szükséges a jobb munkahelyek teremtéséhez, a környezetbarátabb társadalom megvalósításához és életminőségünk javításához, de az EU versenyképességének a globális piacon való fenntartásához is. Az innovációs politika összeköti a kutatási és technológiafejlesztési politikát az ipari politikával, és célja, hogy kedvező keretet biztosítson az ötletek piacra jutásának ...

Az innováció egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságunkban. Előnyöket biztosít a polgárok – a fogyasztók és a dolgozók – számára. Feltétlenül szükséges a jobb munkahelyek teremtéséhez, a környezetbarátabb társadalom megvalósításához és életminőségünk javításához, de az EU versenyképességének a globális piacon való fenntartásához is. Az innovációs politika összeköti a kutatási és technológiafejlesztési politikát az ipari politikával, és célja, hogy kedvező keretet biztosítson az ötletek piacra jutásának.

A védelmi ipar

01-02-2018

2014-ben 97,3 milliárd eurós forgalommal, 500 000 közvetlenül foglalkoztatott emberrel és 1,2 millió közvetett munkahellyel az európai védelmi ipar jelentős ipari ágazat. Olyan gazdasági és technológiai összetevők jellemzik, amelyek fontos tényezői Európa ipari versenyképességének. A 2004-ben létrehozott Európai Védelmi Ügynökség hozzájárul a védelmi ipar fejlesztéséhez. Az ágazat jelenleg olyan kihívásokkal szembesül, mint a piac szétaprózódottsága és a védelmi kiadások csökkenése.

2014-ben 97,3 milliárd eurós forgalommal, 500 000 közvetlenül foglalkoztatott emberrel és 1,2 millió közvetett munkahellyel az európai védelmi ipar jelentős ipari ágazat. Olyan gazdasági és technológiai összetevők jellemzik, amelyek fontos tényezői Európa ipari versenyképességének. A 2004-ben létrehozott Európai Védelmi Ügynökség hozzájárul a védelmi ipar fejlesztéséhez. Az ágazat jelenleg olyan kihívásokkal szembesül, mint a piac szétaprózódottsága és a védelmi kiadások csökkenése.

Az európai digitális menetrend

01-02-2018

1995 óta az Európai Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) a termelékenység fokozódásához és növekedéshez vezettek[1]. Az elmúlt három évtizedben a technológiai konvergencia elmosta a telekommunikáció, a műsorszórás és az információs technológia szigorú határait. A különféle kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2015-ben létrehozta a digitális egységes piacot, hogy megtehesse fő jogalkotási javaslatokat, például az e-kereskedelem fellendítésére, a szerzői jogokra, az elektronikus ...

1995 óta az Európai Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) a termelékenység fokozódásához és növekedéshez vezettek[1]. Az elmúlt három évtizedben a technológiai konvergencia elmosta a telekommunikáció, a műsorszórás és az információs technológia szigorú határait. A különféle kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2015-ben létrehozta a digitális egységes piacot, hogy megtehesse fő jogalkotási javaslatokat, például az e-kereskedelem fellendítésére, a szerzői jogokra, az elektronikus hírközlési adatvédelemre, a digitális jogok harmonizálására, a harmonizált héa-szabályokra és a kiberbiztonságra vonatkozóan.

Partnerek

Kövessen minket!

email update imageE-mailen küldött friss hírek

Az elektronikus előrejelző rendszer, amely közvetlenül az ön elektronikus címére küldi a legfrissebb információkat, lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjen a Parlamenttel kapcsolatban álló minden személyt és eseményt, többek között a képviselőkre vonatkozó legfrissebb híreket, az információs szolgáltatásokat vagy a Think Tanket.

A rendszer mindenütt hozzáférhető a Parlament weboldalán keresztül. Ahhoz, hogy bejelentkezzen és megkapja a Think Tank értesítéseit, elég, ha megadja elektronikus címét, kiválasztja a témát, amely érdekli, megadja a gyakoriságot (naponta, hetente vagy havonta), valamint rákattintva az e-mailban küldött hivatkozásra, megerősíti jelentkezését.

RSS imageRSS-hírfolyamok

Az RSS csatorna segítségével ne maradjon le a Parlament weboldalán közölt semmilyen információról vagy a frissítésekről.

Csatornája beállításához kattintson az alábbi hivatkozásra.