Keres
Oktatás és szakképzés
A szubszidiaritás elvével összhangban az oktatási és képzési politikákért elsősorban a tagállamok felelősek, az Európai Unió pedig kizárólag támogató szerepet tölt be. Mindazonáltal számos jövőbeli kihívás – többek között az idősödő társadalmak, a szakképzett munkaerő hiánya, a globális verseny és a kisgyermekkori nevelés – valamennyi tagállamot érinti, ezért közös válaszokat, valamint az országok közötti együttműködést és kölcsönös tanulást tesz szükségessé[1].
Felsőoktatás
A szubszidiaritás elvének megfelelően a felsőoktatási szakpolitikákról az egyes tagállamok szintjén születik döntés. Az Unió szerepe ezért elsősorban a támogatásra és az összehangolásra korlátozódik. A felsőoktatás terén az uniós fellépés fő célkitűzései közé tartozik a hallgatói és a személyzeti mobilitás ösztönzése, az oklevelek és résztanulmányok kölcsönös elismerésének elősegítése és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása.
Nyelvpolitika
A mobilitás és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló erőfeszítésének részeként az Európai Unió (EU) fontos prioritásként tűzte ki a nyelvtanulást, e téren pedig számos programot és projektet finanszíroz. Az EU megítélése szerint a többnyelvűség az európai versenyképesség fontos eleme. Ezért az EU nyelvpolitikájának egyik célkitűzése, hogy minden uniós polgár az anyanyelvén kívül két további nyelvet is elsajátítson.
Ifjúságügy
Az ifjúság nemzeti szakpolitikai terület, ezért nincs lehetőség uniós szintű harmonizációra. Ennélfogva az EU csak támogató szerepet játszhat. Az egyéni mobilitásról szóló Erasmus+ program 1. fő intézkedése ösztönzi a fiatalok Európai Unión belüli és harmadik országokkal megvalósuló csereprogramjait. Az Európai Unió az elmúlt néhány évben megerősítette a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikáit, amint azt az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezés és a DiscoverEU projekt is tanúsítja.
Counter Terrorism and External Border Management in Italy
This in-depth analysis was produced by the Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs at the request of the Special Committee on Terrorism (TERR) for the purpose of a TERR mission to Rome and Catania from 6 to 8 June 2018. The paper examines Italy’s external border management, through the lens of counter terrorism. Hotspots and Standard Operating Procedures are given specific attention, alongside the Italian and European legislative framework. By exploring the role and interaction ...
Research of the Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs and the EPRS in the Fields of Responsibilities of the Special Committee on Terrorism
This paper provides a detailed analysis of the responsibilities of the Special Committee on Terrorism and the corresponding available and upcoming research of the Policy Department for Citizens' Rights and Constitutional Affairs and the EPRS.
A személyes adatok védelme
A személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása fontos alapvető jogok. Az Európai Parlament mindig hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell találni a biztonság fokozása és az emberi jogok – köztük az adatvédelem és a magánélet védelme – között. Az uniós adatvédelmi reform meg fogja erősíteni a polgárok jogait, lehetővé téve számukra adataik jobb ellenőrzését, illetve biztosítva, hogy magánéletük a digitális korban is védelem alatt áll.
What has the European Union done in the field of migration since 2014?
In response to the migration challenge, on 13 May 2015 the European Commission presented the European Agenda on Migration, with the aim of setting out a comprehensive approach for improving the management of migration in all its aspects. Several implementation packages under the Agenda have already been adopted and the measures therein are starting to be deployed; legislative proposals have also been made and are currently being discussed in Parliament and Council.
A külső határok igazgatása
A határigazgatási politika jelentős fejlődésen ment át, melyet olyan eszközök és hivatalok kialakítása jellemzett, mint például a Schengeni Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A vegyes migrációs áramlatok, valamint a biztonsági aggodalmak növekedéséhez kapcsolódó kihívások új tevékenységi időszakot indítottak el, továbblépve a közvetlenebb operatív támogatás és a határigazgatás európai szintre emelése felé.
Rendőrségi együttműködés
A rendőrségi együttműködés fő eszköze az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), amely a szélesebb értelemben vett európai belső biztonsági struktúra központi eleme. Az együttműködés és a szakpolitikák kialakítása még tart, középpontba állítva a páneurópai fenyegetések és a bűnözés elleni hatékonyabb küzdelmet, és – különösen az Európai Parlament vonatkozásában – ennek során tiszteletben tartva az alapvető jogokat és adatvédelmi szabályokat.