A 2019. évi európai parlamenti választások:Új dimenziót kaptak-e az európai parlamenti választások? 

Az európai parlamenti választásokat követően készített Eurobarométer felmérés egyike a rendelkezésre álló legátfogóbb kvantitatív felméréseknek. Ebben azt elemzik, hogy az európai parlamenti választásokon a polgárokat milyen szavazási magatartás jellemezte és milyen motiváció vezérelte. A közvetlenül a májusi választásokat követően végzett felmérés során 28 000 embert kérdeztek meg személyesen az EU egész területén.

A jelentés először is megállapítja, hogy a 2019. évi választások részvételi aránya jelentősen növekedett (50,6%-ra, azaz 8 százalékponttal 2014-hez képest), valamint részletesen megvizsgálja, hogy kik szavaztak a 2019. évi európai választásokon. Elemzi továbbá az uniós országok, illetve a társadalmi-demográfiai és társadalmi-szakmai csoportok közötti különbségeket. A vizsgálat külön kitér arra, hogy a fiatalabb szavazók milyen hatással voltak a részvételi arányra, a témakörökre és az eredményekre: a 25 éven aluliak esetében 14 százalékpontos növekedés, míg a 25–39 évesek körében 12 százalékpontos növekedés volt tapasztalható. A válaszadók 52%-a említette az állampolgári kötelességet, amely az európaiak számára a korábbinál fontosabb tényezővé vált az európai parlamenti választások tekintetében. Ugyanakkor az EU-ról kialakított egyre kedvezőbb vélemény is befolyásolta a részvételi arányt.

A polgárokat szavazásra ösztönző legfontosabb kérdések között a gazdaság és a növekedés (44%), az éghajlatváltozás elleni küzdelem (37%), valamint az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása (37%) szerepelt. A szavazatukat leadott válaszadók 36%-a azt tartotta a legfontosabbnak, hogy hogyan kellene az EU-nak a jövőben működnie, 34%-uk pedig a bevándorlást nevezte meg. 16 országban a leggyakrabban említett kérdéskör a gazdaság és a növekedés, míg 8 országban az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem.

Míg jelentősen nőtt azoknak az európaiaknak a száma, akik úgy érzik, hogy számít a véleményük az EU-ban (56%-ra, azaz 7 százalékponttal), az európai tagság támogatottsága történelmi magas szinten marad: a válaszadók 59%-a jó dolognak tartja hazája uniós tagságát.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a brexit is szerepet játszott, és a válaszadók 22%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább bizonyos mértékben befolyásolta szavazási döntésüket.

A parlamenti választásokat követően készített felmérés most első alkalommal tartalmaz a szavazásra vonatkozó konkrét kérdéseket, így lehetővé válik a válaszadók szavazási döntéseinek mélyreható elemzése és a felmérés többi mutatójával való korlátlan keresztellenőrzés.

A parlamenti választásokat követően készített felmérés terepmunkáját 2019. június 7–26. között végezték. Személyes interjúk keretében 27 464, 15 éves életkort betöltött európai polgárt kérdeztek meg a 28 tagállamban.