MOZGÁSBAN A DEMOKRÁCIAEGY ÉVVEL AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT 

A 2019. májusi európai választások előtt egy évvel közzétett legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok egyre jobban támogatják az Európai Uniót. A megkérdezettek több mint kétharmada (67%) meg van győződve arról, hogy az uniós tagság hazájuk hasznára válik. Ez 1983 óta a legjobb eredmény. Most először mondható el az is, hogy a válaszadók többsége (48%) úgy gondolja, számít a véleménye az Unióban.

A válaszadók majdnem egyharmada (32%) már ismeri a 2019-es európai választások dátumát, 50%-ukat érdeklik a választások. A polgárok a Spitzenkandidaten-eljárást pozitív fejleménynek tartják (49%-uk szerint arra ösztönzi őket, hogy szavazzanak a következő európai választásokon), ugyanakkor a válaszadók 70%-a azt szeretné, hogy ezzel egyidejűleg valódi vitát is folytassanak az európai kérdésekről és az EU jövőjéről.

A legtöbb válaszadó egyetért továbbá azzal, hogy a Spitzenkandidaten-jelölési eljárás nagyobb átláthatóságot eredményez (63%), jelentős előrelépést jelent az európai demokrácia terén (61%), és nagyobb mértékben legitimálja az Európai Bizottságot (60%). Ezzel szemben a válaszadók kevesebb mint fele véli úgy, hogy ez az eljárás megakadályozza a nemzeti kormányokat abban, hogy a legjobb jelöltet kiválaszthassák (46%), ugyanakkor 45% úgy gondolja, hogy ennek nincs tényleges hatása.

A közelgő választási kampány során az európaiak a legtágabb értelemben vett biztonsági kérdésekről szeretnének tájékozódni, ideértve a bevándorlás kérdését is, ugyanakkor a személyes boldogulással és jóléttel kapcsolatos kérdések is ugyanilyen kiemelten foglalkoztatják őket.

A válaszadók többsége továbbra is elégedett a demokrácia hazájában (55%) és az EU-ban (46%) tapasztalható működésével. Míg egyes országok válaszadói elégedettebbek a demokrácia EU-ban tapasztalható működésével, néhány nagyobb tagállam polgárai sokkal alacsonyabb szintű elégedettségről számolnak be a demokrácia EU-ban tapasztalható működésével kapcsolatban. Ez még egyértelműbbé válik, amikor a demokrácia EU-ban tapasztalható működésével való elégedettség szintjét az országok egy főre jutó GDP-je és jelenlegi munkanélküliségi rátáik fényében vizsgáljuk.

A felmérés vizsgálta a polgárok új és felemelkedő politikai pártokról formált véleményét is. Az uniós tagállamokban 2013 és 2018 között több mint 70 új párt és politikai szövetség alakult, amelyek közül néhány a politikai berendezkedés elleni tiltakozással sikeres kampányt folytatott.

Az európaiak többsége meglehetősen pozitívan nyilatkozik róluk, amikor az ilyen új pártok és mozgalmak nyilatkozatai kapcsán állásfoglalásukról kérdezik. A válaszadók fele véli úgy, hogy az ilyen pártok vagy mozgalmak nem jelentenek veszélyt a demokráciára, míg 38%-uk gondolja úgy, hogy ezek veszélyt jelentenek. A megkérdezett polgárok 70%-a úgy véli, hogy nem elég valamit csak ellenezni, mert az semmit sem tesz jobbá. Ugyanakkor a polgárok 56%-a úgy véli, hogy az új pártok és mozgalmak valódi változást hozhatnak, míg a polgárok 53%-a ért egyet azzal, hogy ezek a jelenlegi politikai berendezkedésnél jobb megoldásokat találhatnak.

Az európai választások előtt egy évvel a felmérés vizsgálta a polgárok szavazásról alkotott képét. Amikor az európaiaktól azt kérdezik, hogy az emberek miért mennek el az európai választásokon szavazni, elsőként állampolgári okokat – például „állampolgári kötelességet” – említenek. Nagy többségük úgy gondolja, hogy az emberek azért tartózkodnának a szavazástól, mert „úgy gondolják, hogy szavazatuk semmit sem változtat”, „nincs bizalmuk a politikai rendszerben”, vagy „nem érdeklődnek a politika vagy általában a választások iránt”. Az információhiány szintén vizsgálandó fontos elem. A technikai okok is jelentős szerepet játszanak, mivel a válaszadók 15%-a gondolja úgy, hogy az emberek azért nem mennek el szavazni, mert lehet, hogy „nincs rá idejük, vagy valami fontosabb dolguk van”, míg 12%-a „nem tudja, hol vagy hogyan kell szavazni”.