Párbeszéd egyházakkal, vallási egyesületekkel vagy közösségekkel, világnézeti szervezetekkel 

Napjaink sokszínű Európájában több különböző egyház, vallás és világnézeti szervezet vállal fontos szerepet a társadalomban. Az európai uniós intézmények elkötelezettek az ezen egyházakkal és világnézeti szervezetekkel folytatott nyílt párbeszéd iránt, az Európai Parlament pedig aktívan bevonja őket az uniós politikákba.

Háttér-információk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) Lisszaboni Szerződés által bevezetett 17. cikke első ízben szolgál jogalappal az uniós intézmények és az egyházak, vallási szervezetek, valamint filozófiai és világnézeti szervezetek közötti nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédhez. Kimondja, hogy:

  1. „Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban.
  2. Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását.
  3. Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.”

Míg e cikk első két bekezdése az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, illetve a hasonló státuszt élvező világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti különleges jogállását védi, a (3) bekezdés arra hívja fel az európai uniós intézményeket, hogy nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.

Mairead McGuinness európai biztossá történő kinevezését követően David Maria Sassoli Roberta Metsola alelnököt bízta meg a 17. cikk szerinti párbeszéd folytatásával. Az alelnököt e feladat végrehajtásában az Elnökség titkársága és a Parlament egyéb illetékes szervezeti egységei segítik. A Parlament minden évben számos magas szintű konferenciának ad otthont, amelyek nyitottak a párbeszéd összes résztvevője számára, és olyan időszerű és releváns témákról szólnak, amelyek kapcsolódnak a Parlamentben folyó munkához és vitákhoz.

Az Európai Parlament egyházakkal és filozófiai szervezetekkel folytatott párbeszéde rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy a Parlament közeli kapcsolatban maradjon az őt megválasztó polgárokkal. Ezért nagy megtiszteltetés, hogy David Sassoli elnök megbízott e párbeszéd ápolásával.

Ha az európai projekt választ akar adni az előttünk álló kihívásokra, továbbra is a valóság talaján kell állnia, hogy segítse a polgárokat mindennapi életükben. Az egyházak, vallási közösségek és világnézeti szervezetek Európa-szerte nagyon is szerves részét képezik számos polgár hétköznapi valóságának, 27 tagállamunk városi, kisvárosi, falusi és vidéki közösségeinek szövetét alkotják.

A Lisszaboni Szerződés 17. cikke nagyon tudatosan rendelkezik az Unió e szervezetekkel folytatandó párbeszédéről. Egyértelműen jelzi, hogy az Unió sokkal több, mint pusztán gazdasági szervezet; alapvetően az emberekről és az emberi méltóságról szól, célja a közjó. Egy olyan világban, ahol minden politikai és társadalmi kérdés egyre inkább technikai jellegűnek tűnik, nem szabad megfeledkeznünk értékeinkről és szellemiségünkről.

E szellemiség megőrzése érdekében elengedhetetlen a vallási és világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszéd. Ezért érzem úgy, hogy együtt hozzá tudunk járulni az európai politikákról szóló értékalapú vitához.”