Az épületek akadálymentesítése 

Az Európai Parlament elkötelezetten tesz azért, hogy épületeiben mindenkinek akadálymentes környezetet biztosítson, és a képviselők, a személyzet tagjai vagy a látogatók a lehető legönállóbban használhassák valamennyi épületét.

2010-ben az Európai Unió ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Ez volt az első mérföldköve annak a nagyratörő programnak, amely az Európai Parlament épületeinek akadálymentesítését tűzte ki célul.

2015 és 2019 között a Parlament valamennyi épületében akadálymentességi ellenőrzést végzett. A felmérések azt mutatták, hogy az épületek akadálymentessége összességében jónak mondható, ám akad még tennivaló, hogy az épületeket mindenki önállóan használhassa.

Az is kirajzolódott, hogy harmonizált akadálymentesítési szabványra van szükség az összes parlamenti épületre vonatkozóan. Így biztosítható ugyanis, hogy a különböző helyszíneken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön.

2023-ban az Európai Parlament fizikai akadálymentességre vonatkozó saját szabályokat fogadott el. Ezzel az uniós intézmények közül elsőként dolgozott ki átfogó és pontosan meghatározott iránymutatásokat.

A szabályozás célja az volt, hogy olyan egységes akadálymentességi kritériumok szülessenek, amelyek kiküszöbölik a tagállamok jogszabályai közötti különbségeket, és a Parlament valamennyi épületében egyformán teljesíthetők.

Emellett számos olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek a jövőben megkönnyítik a közös akadálymentesítési szabvány fenntartható és következetes alkalmazását valamennyi nagyszabású épületfelújítási, ingatlanvásárlási és építési projekt során.

Azzal, hogy az adadálymentességi szempontok ezután már az ingatlanprojektek előkészületi szakaszában kellő figyelmet kapnak, egyrészről lehetővé válik az erőforrások fenntartható és megbízható tervezése és kezelése, másrészről elkerülhetők lesznek azok a szükségtelen kiadások, amelyekkel egy későbbi szakaszban utólag kellene orvosolni az épülettervezési hiányosságokat.