JELENTÉS az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

15.10.2024 - (12084/2024 – C10‑0099/2024 – 2024/0176(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány
Költségvetési Bizottság
Előadók:  Victor Negrescu (III. szakasz – Bizottság)
 Niclas Herbst (egyéb szakaszok)

Módosítások

• 001-001 (PDF - 117 KB)
• 001-001 (DOC - 39 KB)
• 002-002 (PDF - 109 KB)
• 002-002 (DOC - 38 KB)
• 003-012 (PDF - 128 KB)
• 003-012 (DOC - 84 KB)
• 013-017 (PDF - 119 KB)
• 013-017 (DOC - 78 KB)
• 018-018 (PDF - 111 KB)
• 018-018 (DOC - 38 KB)
• 019-020 (PDF - 108 KB)
• 019-020 (DOC - 39 KB)
• 021-030 (PDF - 132 KB)
• 021-030 (DOC - 43 KB)
• 031-039 (PDF - 131 KB)
• 031-039 (DOC - 42 KB)
• 040-049 (PDF - 132 KB)
• 040-049 (DOC - 41 KB)
• 050-051 (PDF - 110 KB)
• 050-051 (DOC - 39 KB)
• 052-061 (PDF - 131 KB)
• 052-061 (DOC - 43 KB)
• 062-068 (PDF - 135 KB)
• 062-068 (DOC - 43 KB)
• 069-069 (PDF - 118 KB)
• 069-069 (DOC - 39 KB)
• 071-077 (PDF - 117 KB)
• 071-077 (DOC - 40 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (12084/2024 – C10‑0099/2024 – 2024/0176(BUD))

Az Európai Parlament

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére, amely szerint „az Unió minden tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és az egyenlőség előmozdítására”; mivel ez a költségvetési folyamat valamennyi szintjére vonatkozik,

– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra[1],

– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre[2], valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által ezzel összefüggésben elfogadott együttes nyilatkozatokra[3] és a kapcsolódó egyoldalú nyilatkozatokra[4],

– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 15-i (EU, Euratom) 2022/2496 tanácsi rendeletre[5],

– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendeletre[6] (a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata),

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i 2024/2509/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)[7] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és különösen annak 137., 138. és 158. cikkére,

 – tekintettel az Európai Számvevőszék vonatkozó jelentéseire és különjelentéseire,

– tekintettel „A 2025. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatások – III. szakasz” című, 2024. március 13-i állásfoglalására[8],

– tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2020. december 16-i állásfoglalására[9],

– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára irányuló javaslatról szóló, 2023. október 3-i állásfoglalására[10],

– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2024. február 27-i állásfoglalására[11],

– tekintettel az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz növekvő hitelfelvételi költségeinek a 2024. évi uniós költségvetésre gyakorolt hatásáról szóló, 2023. május 10-i állásfoglalására[12],

– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

– tekintettel a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/1119 rendeletre (az európai klímarendelet),

– tekintettel a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló, 2017. december 13-i intézményközi nyilatkozatra és a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására,

– tekintettel a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára,

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás) és az ENSZ Biológiai Sokféleséggel Foglalkozó Konferenciája Feleinek 15. Konferenciáján 2022. december 19-én elfogadott megállapodásra (Kunming–Montreal globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia),

– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

– tekintettel az Európai Parlament 2025. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2024. április 25-i állásfoglalására[13],

– tekintettel a „2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret bővítéséről: az új kihívásoknak megfelelő, reziliens uniós költségvetés” című, 2022. december 15-i állásfoglalására[14],

– tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról – ideértve az éghajlat-politikával, a biológiai sokféleséggel és a nemekkel kapcsolatos rendelkezéseket –, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra[15],

– tekintettel az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2024. június 19-én elfogadott tervezetére (COM(2023)120),

– tekintettel az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2024. szeptember 13-án elfogadott[16], és az Európai Parlamentnek 2024. szeptember 16-án továbbított tanácsi álláspontra (12684/2024 – C10 0099/2024),

– tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére,

– tekintettel a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság leveleire,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10‑0008/2024),

III. szakasz – Európai Bizottság – A 2025. évi emberközpontú uniós költségvetés: az emberek életének javítását és az Unió versenyképességének és fenntarthatóságának ösztönzését célzó beruházások

1. kitart amellett, hogy geopolitikai és intézményi változások, pénzügyi nyomás, az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válsága, valamint társadalmi kihívások idején a megbízható, szilárd, rugalmas és beruházásorientált uniós költségvetés továbbra is létfontosságú az uniós szakpolitikák végrehajtása során, és kulcsfontosságú az emberek növekvő szükségleteinek kielégítése terén, senkit nem hagyva hátra a zöld és digitális átállás során, valamint az uniós gazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának ösztönzése szempontjából az uniós kiadások szociális dimenziójának megvédése érdekében; ezért olvasatában megerősíti azokat a költségvetési sorokat, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az emberek életének javítására és választ adnak a globális kihívásokra;

2. hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agressziós háborúja további jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járt Európa-szerte az emberekre, különösen a legkiszolgáltatottabbakra nézve a frontországokban és Ukrajnában; elismeri, hogy a politikai, biztonsági, társadalmi-gazdasági, éghajlati, biológiai sokféleséggel összefüggő és környezeti kihívások egybeesése átfogó és határozott választ igényel az Unió részéről, többek között az uniós költségvetés megelőző, valamint válságreagálási képességének lehető legteljesebb kiaknázása révén; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az Unió képes legyen gyorsan és megfelelően fellépni a súlyos természeti katasztrófák által okozott rendkívüli helyzetekben, amelyek a súlyosbodó éghajlati válsághoz és a biológiai sokféleség válsághoz, humanitárius vészhelyzetekhez vagy közegészségügyi válsághelyzetekhez kapcsolódnak a tagállamokban és a csatlakozó országokban, valamint támogatni az ilyen válsághelyzetektől szenvedő harmadik országokat;

3. aggodalommal állapítja meg, hogy bár az infláció az előző évek csúcsértékeihez képest csökkenni kezdett, a megélhetési költségekre, az energiaellátás bizonytalanságra, az energiaszegénységre és az élelmiszerárakra gyakorolt hosszabb távú hatása továbbra is Európa-szerte terhet ró az emberekre, a háztartások vásárlóerejére, valamint a vállalatok versenyképességére és termelékenységére; hangsúlyozza, hogy ennek fényében szakpolitikai válaszok kombinációját kell alkalmazni a kihívások széles körének megfelelő kezelése érdekében; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek – a tagállamok nemzeti költségvetéseit és a magánfinanszírozást kiegészítve – központi szerepet kell játszania e tekintetben; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés egy, az Unió politikai prioritásaival és programjaival összhangban lévő beruházási költségvetés, amely a beruházások megtérülését és növekedési lehetőségeket eredményez; hangsúlyozza, hogy nagyobb szolidaritásra van szükség az európai népek és a tagállamok között, valamint több beruházásra olyan hatékony politikákba és programokba, amelyek javítják az Unió biztonságát és versenyképességét, és pozitív hatással vannak az emberek életére, különösen az olyan területeken, mint a közegészségügy, a lakhatás és a környezetvédelem;

4. kiemeli, hogy a 2025. évi költségvetési eljárásra intézményi átállás idején kerül sor, amikor a következő Bizottság szakpolitikai prioritásai, stratégiai fókusza és jogalkotási kezdeményezései, valamint azok költségvetési vonzatai még nem ismertek részletesen; hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es pénzügyi programozási időszak legtöbb kiadási programját terv szerint hajtják végre, és hogy a többéves programok megbízható és kiszámítható módon történő végrehajtására vonatkozó kötelezettséget össze kell hangolni az új fejleményekre, valamint az előre nem látható eseményekre és válságokra való gyors reagálás szükségességével; kiemeli, hogy az új intézményi ciklusra tekintettel alapvető fontosságú az intézményi keretek közötti együttműködés, mivel a beruházások és a ma hozott politikai döntések alakítják az EU következő évtizedekre és az azt követő időszakra vonatkozó menetrendjét;

5. hangsúlyozza, hogy bár a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata egyértelmű javulást jelentett a jelenlegi helyzethez képest, továbbra is nyomás nehezedik az uniós költségvetésre, korlátozott mozgástér és rugalmasság mellett, a kulcsfontosságú programokra vonatkozó csökkentésekkel és átcsoportosításokkal, valamint a fontos jövőorientált szakpolitikai területeken alacsonyabb ambícióval; elismeri, hogy a felülvizsgálat eredményeként további forrásokat biztosítottak Ukrajna, a Nyugat-Balkán, az új menekültügyi és migrációs paktum végrehajtása, az Európai Védelmi Alap, valamint mérsékelt emeléseket a rugalmassági mechanizmus számára; sajnálja azonban, hogy a felülvizsgálat az olyan kiemelt programok csökkentését is eredményezte, mint a Horizont Európa és „az EU az egészségért” program; üdvözli, hogy a Bizottság eljárt annak érdekében, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának eredményét érvényesítse a pénzügyi programozás, a 2024. évi költségvetés módosításai és a 2025. évi általános költségvetési tervezet (KT) kidolgozása során;

6. megjegyzi, hogy a 2025. évi költségvetés lesz az első teljes éves költségvetési eljárás a felülvizsgált többéves pénzügyi keret felső határai és szabályai szerint; kitart amellett, hogy tiszteletben kell tartani a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának szellemét és szövegét, és a felülvizsgálatból eredő további előirányzatokat teljes mértékben engedélyezni kell és le kell kötni; emlékeztet arra, hogy az átcsoportosítások bizonyos szintje, különösen az 1. és 6. fejezeten belül, a többéves pénzügyi keret felülvizsgálati csomagjának részét képezte; hangsúlyozza azon szilárd álláspontját, hogy az éves eljárás során ne ismételjék meg vagy ne súlyosbítsák ezeket a csökkentéseket;

7. emlékeztet azon régóta fennálló álláspontjára, amely szerint az új szakpolitikai prioritásokhoz vagy feladatokhoz új pénzeszközöket kell rendelni, és hogy az uniós intézményeknek, szerveknek, decentralizált ügynökségeknek és az Európai Ügyészségnek megfelelő személyzettel és forrásokkal kell rendelkezniük megbízatásuk teljesítéséhez; rámutat, hogy az Unió felelőssége annak biztosítása, hogy valamennyi intézmény, szerv és ügynökség kiberbiztonsága megfelelő szintű legyen; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből fedezett valamennyi kiadást parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni;

8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata ellenére az általános felső határok és a tartalékkeret még mindig nagyon alacsony a pénzügyi programozásban és a költségvetési tervezetben, és több fejezetben is nulla (2b. fejezet, 5. fejezet, 7. fejezet); aggodalommal veszi tudomásul, hogy az NGEU túllépési költségei, azaz az EURI refinanszírozási költségeire vonatkozó igények, amelyeket még nem programoztak, körülbelül 2,6 milliárd EUR összeget tesznek ki, ami a Bizottság előrejelzésének kétszerese; tudatában van annak, hogy az 1/2025. sz. módosító indítvány frissíteni fogja a 2025-re vonatkozó igények becslését; teljes mértékben tudatában van annak, hogy a 2025-ös eljárás legnagyobb kihívása ezen összeg finanszírozási forrásainak azonosítása anélkül, hogy ez indokolatlan járulékos károkat okozna az alapvető programoknak, és bizonyos fokú rugalmasság biztosítása az előre nem látható jövőbeli események esetében;

9. emlékeztet arra, hogy a Bizottság a költségvetési tervezetben azt javasolta, hogy az előirányzatok teljes szintje, beleértve a speciális eszközöket is (amelyeket a többéves pénzügyi keret felső határain kívül számolnak el), érje el a 199 716,8 millió EUR összeget (ami a GNI 1,08%-ának felel meg) a kötelezettségvállalási előirányzatok terén, és a 152 684,1 millió EUR összeget (ami a GNI 0,83%-ának felel meg) a kifizetési előirányzatok terén;

10. sajnálja, hogy a Tanács az általa „elővigyázatosnak” nevezett álláspontjában a kötelezettségvállalási előirányzatok 1,52 milliárd euróval történő csökkentését javasolja a többéves pénzügyi keret fejezeteiben, aminek következtében összesen 191,527 milliárd euró maradna, a kifizetési előirányzatokat pedig 876 millió euróval csökkenti a többéves pénzügyi keret fejezetei tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Tanács olvasata a programsorokon a fejezetek közötti, további lekötetlen tartalékkereteket teremtő, nagyrészt indokolatlan csökkentések alkalmazásával a célnak nem megfelelő megközelítéshez vezet válságok idején; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem a jelenlegi valós költségvetési igényeken alapul, mivel ezeket a tartalékkereteket egyáltalán nem kívánják felhasználni a 2025-ös éves költségvetésben; úgy véli, hogy fontos programok, például az Erasmus költségvetésének csökkentését számos esetben azzal a kizárólagos szándékkal hajtják végre, hogy visszafizessék az NGEU kamatköltségeit, amelyek pontosan a tervek szerint az ilyen programok legnagyobb kedvezményezettjét jelentő következő nemzedéknek nyújtott finanszírozást csökkentik;

 

11. hangsúlyozza, hogy határozottan azt részesíti előnyben, hogy az EURI hitelfelvételi költségeinek nagyobb részét a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan az EURI különleges eszköz visszavont kötelezettségvállalási komponensében rendelkezésre álló forrásokból fedezzék, ami azzal a hatással járna, hogy helyreállítana bizonyos tartalékkeretet a 2b. fejezeten belül, és költségvetési mozgásteret teremtene a Rugalmassági Eszközben; ezért javasolja, hogy 2025-ben a túllépési költségek 65%-át az EURI különleges eszköz visszavont kötelezettségvállalási komponenséből fedezzék;

12. ismételten felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy teljeskörűen alkalmazzák az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletet; hangsúlyozza különösen, hogy a jogállamiság betartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés alapvető előfeltétele; hangsúlyozza, hogy a jogállamisággal kapcsolatos rendszerszintű problémák, például a hatalmi ágak szétválasztása elvének megsértése vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének megtámadására vagy a korrupció elleni küzdelem intézményeinek felszámolására irányuló közelmúltbeli tagállami kísérletek egyértelmű kockázatot jelentenek az Unió pénzügyi érdekeire és az uniós költségvetés védelmére nézve, és felhívja a Bizottságot, hogy ne engedjen visszalépést a jogállamiság és az intézmények védelme területén elért eredmények tekintetében;

13. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelettel összhangban a költségvetés végrehajtása során a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az Alapjogi Chartának való megfelelést és az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékek tiszteletben tartását; hangsúlyozza különösen a költségvetési rendelet 137., 138. és 158. cikkét, és emlékeztet a Bizottság és a tagállamok azon kötelezettségére, hogy kizárják az uniós források kedvezményezettjei közül azokat a személyeket és szervezeteket, akiket vagy amelyeket terrorista bűncselekmények, valamint az ilyen bűncselekményekre, korrupcióra vagy egyéb súlyos bűncselekményekre való felbujtás, bűnsegély vagy ilyen bűncselekmények elkövetésének kísérlete miatt jogerősen bűnösnek találtak;

14. megerősíti az éghajlatra, a biológiai sokféleségre és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó horizontális elvek jelentőségét, amelyek a többéves pénzügyi keret és valamennyi kapcsolódó uniós politika alapját képezik, az éves költségvetési eljárásokkal összefüggésben is; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen eleget a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás szerinti azon kötelezettségének, hogy biztosítja, hogy az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban elfogadott célok, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elv tiszteletben tartására és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó kötelezettségei teljes mértékben teljesüljenek;

15. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácsban és a tagállamokban nincs előrelépés a saját források rendszerének reformja terén; emlékeztet a Bizottság módosított javaslatával kapcsolatos álláspontjára, amely támogatja új saját források bevezetését; úgy véli, hogy a valódi új bevételi forrásoknak az intézményközi megállapodásban foglalt ütemtervvel összhangban történő bevezetése fedezné a NextGenerationEU hitelfelvételéből eredő további költségvetési terheket, és ezáltal védené a tartalékokat és a rugalmassági mechanizmusokat, ami megkönnyítené az előre nem látható szükségletekkel kapcsolatos költségvetési döntéshozatalt, valamint az új stratégiai előrejelzési kezdeményezéseket; megismétli, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani az intézményközi megállapodáshoz csatolt, új saját források bevezetésére vonatkozó, jogilag kötelező erejű ütemtervet, és hangsúlyozza, hogy az új saját forrásokkal kapcsolatos gyors előrelépés elengedhetetlen a helyreállítási eszköz hitelfelvételi költségeinek visszafizetéséhez, valamint a pénzügyi stabilitáshoz és a jelenlegi és jövőbeli többéves pénzügyi keretek végrehajtásához; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az intézményközi megállapodáson túl is folytassa az uniós költségvetés új és lehetőleg valódi saját forrásainak és egyéb bevételi forrásainak azonosítására irányuló erőfeszítéseit;

16. megjegyzi, hogy az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 30%-os cél várhatóan teljesül és eléri a 33,5%-ot, míg a biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások a tervek szerint a KAP felülvizsgálata után 8,5%-ot fognak kitenni, így a 10%-os cél 2026-ra nem fog teljesülni; üdvözli a horizontális célokról szóló átláthatóbb és átfogóbb jelentéstételre irányuló erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy elegendő utólagos értékelést kell végezni, különös tekintettel a hatásokra;

17. megismétli, hogy valamennyi uniós programot, szakpolitikát és tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy célkitűzéseik megvalósítása során előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli, hogy a Bizottság továbbfejlesztett egy módszertant a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben foglalt, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére, amely a szakpolitikák kialakítását és a források elosztását vizsgálja, továbbá külön üdvözli a nemi szempontú utólagos hatásvizsgálat részletesebb szintű bemutatását és a volumenekről való beszámolást; kéri e módszertan kiterjesztését a többéves pénzügyi keret valamennyi programjára annak érdekében, hogy a 2025-as költségvetésre vonatkozóan eredményeket lehessen felmutatni; e tekintetben hangsúlyozza, hogy nemek szerint lebontott adatok módszeres gyűjtésére és elemzésére van szükség; ugyanakkor megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret első három évében csak 17,9 millió EUR-t költöttek el oly módon, ami közvetlen pozitív hatást gyakorolt a nőkre;

Speciális eszközök és többlépcsős mechanizmus

18. kiemeli, hogy a 2025. évi éves költségvetési eljárás lesz az első olyan eljárás, amely teljes mértékben a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatán alapul; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata szerint a Rugalmassági Eszközt megerősítették, és hogy a 2025-ben mozgósítandó legfeljebb 1 546,1 milliárd EUR összegű előirányzatot 495 millió EUR összeggel és 2024-ről áthozott összegekkel egészítették ki; megjegyzi, hogy a Bizottság 1 192,8 millió EUR felhasználását javasolja a Rugalmassági Eszköz keretében az EURI többlépcsős mechanizmusának 2. lépésére, de a Tanács számos jelentős szempontból eltér a Bizottság megközelítésétől;

19. megismétli álláspontját, hogy az EURI speciális eszköz igénybevétele előtt a költségvetési hatóságnak meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy a hiányok egy részét a fejezetek alatti eszközökön, valamint a rugalmassági és egységes tartalékeszközökön keresztül fedezze; hangsúlyozza, hogy ennek a folyamatnak objektívnek kell lennie, valós szükségleteken kell alapulnia, nem pedig önkényes referenciaértékek által vezéreltnek; ezért biztosítani kívánja, hogy valamennyi program megfelelő forrásokkal rendelkezzen, és hogy az éves költségvetési eljárás során végig megmaradjon a költségvetés rugalmassága és reagálási képessége;

20. megjegyzi továbbá, hogy a kötelezettségvállalásokra vonatkozó egységes tartalékeszköz (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja) számára 2025-ben eredetileg rendelkezésre álló összeg 1124 millió EUR, és hogy a Bizottság 490,4 millió EUR felhasználását javasolja a 7. fejezetre (Európai közigazgatás); megismétli, hogy ennek eredményeként 2025-ben összesen 1468,9 millió EUR áll rendelkezésre előre nem látható kiadásokra, amelyből 835,1 millió EUR összeg a Rugalmassági Eszköz, 633,8 millió EUR összeg pedig az egységes tartalékeszköz keretében (feltételezve, hogy sem a Rugalmassági Eszközt, sem az egységes tartalékeszközt nem mozgósítják 2024 folyamán);

21. rámutat, hogy az Európai Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet 2,5 milliárd euróra becsüli az EURI-túllépés költségeit, és a többlépcsős mechanizmusra 50:50 arányú megközelítést alkalmaz; megjegyzi, hogy a Bizottság ezért azt javasolja, hogy a költségvetésből 1,24 milliárd EUR összeget – azaz a költségtúllépések 50%-át – fedezzenek a 2b. alfejezetben 46,2 millió EUR összegű lekötetlen mozgástérből és a Rugalmassági Eszközből származó 1 192,8 millió EUR-s összegből, a fennmaradó felet pedig a felső határt meghaladó új EURI-eszközön keresztül kell mozgósítani, amelyet 2021 óta visszavont kötelezettségvállalások fedeznek; elismeri, hogy ezért ebben a forgatókönyvben nincs szükség a „back-stop” igénybevételére;

22. nem ért egyet a Tanács azon megközelítésével, hogy az általa „prudensnek” nevezett költségvetés-tervezést választja, mesterséges tartalékokat hozva létre a többéves pénzügyi keret felső határai alatt; megjegyzi, hogy a Tanács a 2025. évi költségvetésről szóló álláspontjában és 2024-hez hasonlóan csökkenti az EURI hitelfelvételi költségeire elkülönített előirányzatokat; rámutat, hogy a Tanács azon álláspontja, miszerint a túllépési költségeknek csak mintegy 35%-át fedezi az EURI speciális eszközéből, ellentétes az 50:50 referenciaértékkel, amelyhez maga a Tanács is ragaszkodott a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során; felhívja a figyelmet arra, hogy a különbség finanszírozása és további lekötetlen mozgásterek létrehozása érdekében (főként a 2b. alfejezetben, de más fejezetekben is, feltehetően az egységes tartalékeszközön keresztül történő felhasználás céljából) számos olyan kiemelt programkeret jelentős csökkentését javasolták, amelyek 2025-ben, valamint 2026-ban és 2027-ben is következményekkel járnak; hangsúlyozza, hogy a 2b. alfejezet csökkentései különösen aggasztóak, mivel az egyetlen motiváció az, hogy a pénzt az EURI finanszírozására fordítsák az EURI-val azonos fejezetben rögzített programok emberközpontú jellegének rovására; emlékeztet arra, hogy a leginkább érintett programok, a Horizont Európa, a CEF digitális ága és az Erasmus jól megalapozott prioritások az Európai Parlament és az Unió kiemelt programjai számára; sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács csökkentésre vonatkozó célkitűzései több fejezetet érintenek, sőt néhány olyan programot is, amelyek már a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának tárgyát képezték, például a Horizontot, amelyet 400 millióval csökkentettek, vagy a korábbi években kiegészített sorokat, például az Erasmus+ programot, amelyet 295 millióval csökkentettek, „az EU az egészségért” programot vagy a LIFE programot;

23. emlékeztet a 2020. évi többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként elfogadott intézményközi megállapodásra, amely szerint az NGEU finanszírozási költségeinek fedezésére szolgáló kiadások „célja, hogy ne csökkentsék a programokat és az alapokat”; megkérdőjelezi, hogy a Tanács megközelítése összhangban van-e a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással; emlékeztet arra, hogy az EURI speciális eszközt a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel, az alkalmazandó ágazati szabályokkal és egyéb jogi kötelezettségekkel összhangban, valamint a prioritások, a prudens költségvetés-tervezés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás figyelembevételével kell igénybe venni, amelyek különösen az előre nem látható kiadások tekintetében megfelelő biztonsági tartalékokat igényelnek;

24. ezért visszaállítja a Tanács által javasolt valamennyi csökkentést annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi program megfelelő forrásokkal rendelkezzen, és hogy az éves költségvetési eljárás során végig megmaradjon a költségvetés rugalmassága és reagálási képessége; kitart amellett, hogy a Bizottságnak a teljes költségvetési eljárás során megbízható, időszerű és pontos tájékoztatást kell nyújtania az NGEU hitelfelvételi költségeiről és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz várható kifizetéseiről; emlékeztet arra, hogy a Parlamentet mély aggodalommal tölti el az EURI kamatsorában rejlő bizonytalanság hatása, és megkérdőjelezi a Bizottság előrejelzését az NGEU hitelfelvételi költségeiről; üdvözli az EURI költségeinek költségvetésbe foglalására vonatkozó szeptember végi határidőt, ami növeli az eljárás kiszámíthatóságát; tudatában van annak, hogy az 1/2025. sz. módosító indítvány aktualizálni fogja a 2025-re vonatkozó igények becslését; ragaszkodik ahhoz, hogy teljes mértékben és időben biztosítsa az NGEU törlesztési költségeit, amelyek 2025-ben esedékesek;

25. ismételten hangsúlyozza, hogy az EURI hitelfelvételi költségeinek visszafizetése az EU jogi kötelezettsége, és egy nem diszkrecionális kiadási tétel az uniós költségvetésben; ragaszkodik az átláthatósághoz az éves költségvetési eljárás többlépcsős végrehajtása során, megjegyzést fűz a költségvetéshez, amely feltünteti a jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdete óta a külső címzett bevételektől eltérő előirányzatok visszavonásának arányát a költségvetési sorban; javasolja, hogy 2025-ben a túllépési költségek 65%-át az EURI különleges eszköz visszavont kötelezettségvállalási komponenséből fedezzék; úgy véli, hogy a költségvetési tervezet benyújtása előtt beprogramozott 46,2 millió eurós tartalékkeret rendelkezésre áll a 2b. alfejezet felső korlátja alá tartozó programok megerősítése céljából; felül kívánja vizsgálni a többlépcsős mechanizmushoz kapcsolódó módosításokat, mihelyt a módosító indítvány aktualizált becslésekkel szolgál az EURI-sor 2025-ös tényleges igényeiről;

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

 

26. emlékeztet arra, hogy az 1. fejezet alá tartozó programok kulcsszerepet játszanak az Unió versenyképességének növelésében, a növekedés, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés ösztönzésében, valamint annak biztosításában, hogy a zöld és digitális átállás során senkit se hagyjanak hátra; e tekintetben emlékeztet arra, hogy ezek a programok biztosítják a szükséges támogatást a kutatás és az innováció számára az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, az élelmiszeripar, az éghajlat, a természeti erőforrások és a mezőgazdaság, fokozzák a határokon átnyúló infrastruktúra finanszírozását, különösen a közlekedési és az energiaágazatban, növelik az élvonalbeli technológiákba történő uniós beruházásokat, ezáltal ösztönözve a munkahelyteremtést és javítva az uniós gazdaság versenyképességét, különös tekintettel a kkv-kra és a fiatalok vállalkozói készségére; hangsúlyozza az uniós kutatási programok fontosságát az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése szempontjából, és felszólít a szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos kutatási projektek különleges támogatására;

27. kiemeli a Horizont Európa keretprogram alapvető szerepét e tekintetben; emlékeztet arra, hogy a program továbbra is jelentősen túljegyzett, és ezért nem tud sok „kiválónak” minősített kutatási projektet támogatni; ezért javasolja, hogy a költségvetési tervezethez képest összesen 242 millió EUR összeggel növeljék a program előirányzatait, az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és az „Egészségügy” – különösen a mentális egészséggel kapcsolatos kutatás megerősítésének céljával –, a „Kultúra”, az „Éghajlat, energiaügy és mobilitás”, az „Élelmiszer”, az „EIC” és a „ Részvétel bővítése” klaszterek esetében;

28. javasolja továbbá, hogy a Horizont Európa keretében a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében újból bocsássanak rendelkezésre 180 millió EUR, visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegű kötelezettségvállalási előirányzatot, azaz 60 millió EUR összegű címzett bevételt az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és az Európai Innovációs Tanács számára;

29. emlékeztet arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) kulcsfontosságú az Unió általános biztonsága és a nagy teljesítményű, fenntartható transzeurópai hálózatokba történő beruházások fellendítése, és ezáltal az összekapcsolhatóság előmozdítása, valamint a TEN-T kiépítésének és a keleti szomszédság partnerországai felé vezető folyosók bővítésének támogatása szempontjából; ebben az értelemben felszólít a CEF Közlekedés beruházásainak növelésére az éghajlat- és környezetbarát, határokon átnyúló közlekedési infrastruktúrába, különös tekintettel a vasúti projektekre és a tiszta mobilitásba történő beruházásokra; ugyanakkor felszólít a CEF energiaprogramja beruházásainak növelésére a megújuló energiával, az energiahatékonysággal és más fenntartható energiával kapcsolatos projektek megvalósítása érdekében; kiemeli annak alapvető fontosságát az energiával kapcsolatos, Ukrajnában megvalósuló projektek szempontjából az orosz agresszív háború fényében; ezért javasolja, hogy 2025-ben a költségvetési tervezethez képest 40 millió euróval növeljék az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedésre, illetve 2025-ben a költségvetési tervezethez képest 30 millió euróval növeljék az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiára vonatkozó előirányzatait;

30. kiemeli a Digitális Európa program hozzáadott értékét az Unió digitális átállására, technológiai fejlődésére és versenyképességére tekintettel, és 10 millió EUR összegű emelést javasol a mesterséges intelligenciára vonatkozó költségvetési sor, valamint a költségvetési tervezethez képest 5 millió EUR összeggel a program készségekre vonatkozó ága tekintetében; rámutat, hogy a digitális készségek és jártasság fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok teljes mértékben részt vehessenek a tudásalapú gazdaságban;

31. hangsúlyozza, hogy a jól működő egységes piac döntő fontosságú az Unió versenyképessége és az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k és a fiatal vállalkozók piacra jutásának javítása szempontjából; megjegyzi, hogy különösen a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és hogy azokat súlyosan érintették a magas infláció és az energiaárak; ezért az Egységes piac program kkv-kra vonatkozó ága tekintetében 5 millió EUR összegű emelést javasol a költségvetési tervezethez képest, nevezetesen a nettó zéró ipart szolgáló európai akadémiák támogatására;

32. javasolja továbbá az 1. fejezet kiválasztott költségvetési sorainak további megerősítését, köztük az InvestEU program, a csalás elleni program, valamint az űr- és vámügyi együttműködés programjának soráét; méltatja az űrprogramnak az Unió biztonságára gyakorolt hatását azáltal, hogy a Kopernikusz révén korai figyelmeztetést ad az illetékes hatóságoknak válsághelyzetekben, például árvizek idején, és a Galileo révén létfontosságú navigációs szolgáltatásokat nyújt a mentő- és közlekedési szolgálatok számára; hangsúlyozza, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség lesz az űrprogram mindkét ágába történő beruházásokra;

33. hangsúlyozza az e fejezet alá tartozó decentralizált ügynökségek fontos szerepét; javasolja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége és a BEREC Hivatal előirányzatainak növelését, összhangban azonosított igényeikkel és bővülő megbízatásukkal; 

34. a költségvetési tervezet szintjéhez képest 341 566 628 EUR összeggel (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), a Tanács olvasatához képest pedig 984 803 912 EUR összeggel növeli az 1. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

2a. fejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

 

35. hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika kulcsszerepet játszik az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításában, az emberek életminőségének javításában és az uniós gazdaság fellendítésében azáltal, hogy hozzájárul a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, elősegíti az országok és régiók, nevezetesen a legkülső régiók közötti gazdasági és társadalmi konvergenciát, kezeli a regionális és szociális egyenlőtlenségeket, támogatja a zöld és digitális átállást, valamint ösztönzi az innovációt és a foglalkoztatást; megismétli, hogy a kohéziós politika nem válságelhárítási eszköz, és ezért nem helyénvaló igénybe venni arra, hogy – a hosszú távú szakpolitikai célkitűzések kárára – pótolja a költségvetési rugalmasság vagy a válságelhárítási mechanizmusok terén jelentkező hiányosságokat; felhívja a Bizottságot és az összes tagállamot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával párhuzamosan gyorsítsák fel a kohéziós politika végrehajtását;

36. emlékeztet arra, hogy fel kell gyorsítani az operatív programok végrehajtását a tagállamokban és a régiókban, és felhívja a tagállamokat, hogy előzzenek meg minden, az adminisztratív kapacitás hiánya miatti késedelmet a kormányzás minden szintjén; a fennmaradó 755 965 eurós tartalékkeretet az operatív technikai segítségnyújtásra vonatkozó költségvetési sorra kívánja elkülöníteni, hogy hozzájáruljon a végrehajtás felgyorsításához;

37. a költségvetési tervezet szintjéhez képest 755 965 EUR összeggel (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), a Tanács olvasatához képest pedig 889 718 EUR összeggel növeli a 2. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

2b. fejezet – Reziliencia és értékek

38. hangsúlyozza, hogy a 2b. fejezet kiadási programjainak meg kell osztaniuk a 2b. fejezet már így is szűkös forrásait és mozgásterét az EURI költségvetési sorával, amely fedezi az NGEU adósságkezelését és kamatköltségeit, valamint végső soron az adósságtörlesztéseket, és hogy ez de facto megakadályozta a Bizottságot abban, hogy emeléseket javasoljon ott, ahol azokra szükség van; szándékában áll e hitelfelvételi költségek megbízható és átlátható módon történő fedezése anélkül, hogy e célból csökkenteni kellene a programok előirányzatait; meggyőződése, hogy 2025-re a lépcsőzetes mechanizmus és az újonnan létrehozott EURI speciális eszköz lehetővé teszi e célkitűzés elérését; hangsúlyozza, hogy ez kulcsfontosságú üzenet az uniós finanszírozás kedvezményezettjei és a nagyközönség számára;

39. hangsúlyozza, hogy az e fejezet alá tartozó programok indokolatlan költségvetési merevségtől való megmentése érdekében úgy véli, hogy a 46,2 millió eurós tartaléksáv a 2b. alfejezetben a program kiegészítései számára áll rendelkezésre; kéri, hogy az EURI többlépcsős mechanizmusának megfelelő összeget az EURI különleges eszköz visszavont kötelezettségvállalási komponenséből fedezzék;

40.  emlékeztet arra, hogy a 2b. alfejezet programjai kulcsszerepet játszanak a reziliencia és az értékek biztosításában a következők által: támogatás és lehetőségek biztosítása a fiatalok számára az Erasmus+ programon keresztül – ideértve a 2025-ös Speciális Olimpiai Világjátékok (SOWG) támogatását–, valamint az Európai Szolidaritási Testület révén; hangsúlyozza, hogy a jogszabályok mindkét program számára előírják a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a hátrányos helyzetűek részvételi arányának növelését célzó intézkedések bevezetését; felszólít az Erasmus+ támogatások újbóli kiigazítására a magasabb infláció és a magasabb megélhetési költségek figyelembevétele érdekében; javasolja az uniós polgári védelmi mechanizmus és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program támogatásának megerősítését, továbbá hogy fektessenek be a szív- és érrendszeri betegségek, a rákbetegségek, a ritka betegségek és a mentális egészséget érintő betegségek megelőzésébe „az EU az egészségért” program fokozása révén, hogy fektessenek be a készségfejlesztésbe, többek között átképzés és továbbképzés révén, biztosítsák a szociális biztonsági rendszerek koordinációját a munkavállalói mobilitás megkönnyítése és a szociális biztonsági ellátások könnyebb átvitele érdekében, valamint támogassák a kiszolgáltatott közösségeket, valamint a vidéki, elszigetelt, szigeti és hegyvidéki területeket, a szociális párbeszédet, a munkavállalói mobilitást, a szakszervezeteket, valamint a kulturális és kreatív ágazatokat;

41. riasztónak tartja a természeti katasztrófák egyre növekvő hatását; hangsúlyozza, hogy ezek a katasztrófák gyakran az éghajlatváltozás súlyosbodásához kapcsolódnak, és ezért valószínűleg a jövőben gyakrabban fognak előfordulni és intenzitásuk is fokozódni fog; ezért mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Unió képes-e hatékonyan, időben és eredményesen reagálni; meg kívánja védeni az emberi életeket és biztosítani kívánja a megélhetést; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe, különösen a kiszolgáltatott régiókban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell az Unió reagálási képességét; ezért a költségvetési tervezethez képest 42 millió EUR összeggel növeli az uniós polgári védelmi mechanizmus előirányzatait; felszólít a természeti katasztrófák hatásának csökkentését elősegítő beruházások, valamint a megelőző intézkedésekbe, a felkészültségbe és a rezilienciába történő beruházások előnyben részesítésére; hangsúlyozza, hogy az Uniónak meg kell találnia a forrásokat ahhoz, hogy a közelmúltbeli, 2024 szeptemberében Közép- és Kelet-Európában pusztító áradások[17] által érintett területek, polgárok és vállalatok támogatásával kifejezze szolidaritását;

42. hangsúlyozza az erősebb egészségügyi unió és az emberi egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni fokozott védelem, megelőzés, felkészültség és reagálás fontosságát; kiemeli „az EU az egészségért” program alapvető szerepét e tekintetben, valamint az egyetemes egészségügyi ellátás Unió-szerte történő elérésére irányuló intézkedések támogatásában, beleértve a minőségi szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különös tekintettel a nők jogai terén számos tagállamban tapasztalható visszaesésére; javasolja a program előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest 50 millió EUR-val történő növelését, az egészségügyi reziliencia és a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültség erősítése, valamint és a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a ritka betegségek, a gyermekeket érintő betegségek megelőzésére irányuló beruházások és az európai polgárok, különösen a tizenévesek mentális egészségének javítását célzó fellépések támogatása érdekében;

43. megismétli, hogy eltökélten támogatja az európai oktatási térség kiépítéséhez hozzájáruló fiatalok és kutatók tanulási célú mobilitásának előmozdítását; ennek tükrében javasolja az Erasmus+ kiemelt uniós program és az Európai Szolidaritási Testület (ESC) program megerősítését, mely programok létfontosságú szerepet játszanak a tanulási mobilitási lehetőségek támogatásában, az emberek készségeinek és foglalkoztathatóságának javításában, valamint Európa demokratikus életébe való bevonásukban; hangsúlyozza, hogy a jogszabályok mindkét program számára előírják a kevesebb lehetőséggel rendelkező és a hátrányos helyzetű résztvevők részvételi arányának növelését célzó intézkedések bevezetését, és felszólít az Erasmus+-ösztöndíjak kiigazítására a magasabb infláció és a magasabb megélhetési költségek figyelembevétele érdekében; elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Erasmus+ ne váljon gyakorlatilag szelektív programmá, amely csak azok előtt áll nyitva, akik megengedhetik maguknak a részvételt, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak pénzügyi támogatási intézkedéseket kell bevezetnie a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára; javasolja ezért az Erasmus+ program 70 millió EUR-val történő növelését; ragaszkodik ahhoz, hogy a kiegészítést különösen a program azon átfogó célkitűzéséhez való hozzájárulásra használják fel, hogy könnyebben elérhető legyen, többek között azáltal, hogy biztosítja a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számára szükséges megnövelt pénzügyi támogatást; javasolja továbbá, hogy a költségvetési tervezethez képest 1 millió EUR-val növeljék az Európai Szolidaritási Testület költségvetését, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a program mindenki számára hozzáférhető legyen;

44. hangsúlyozza a gyakran kis szervezetekből és egyéni művészekből álló kulturális és kreatív ágazatokban továbbra is fennálló társadalmi-gazdasági kihívásokat, valamint ezen ágazatoknak a médiaműveltség előmozdításában, a dezinformáció elleni küzdelemben és – a működő demokrácia alapjaként – a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdításában és védelmében játszott kulcsfontosságú szerepét; javasolja a kulturális és történelmi helyszínek megőrzésére, helyreállítására és fejlesztésére, valamint a regionális hagyományok és nyelvek támogatására irányuló programok finanszírozásának növelését, valamint a Kreatív Európa keretében rendelkezésre álló támogatás felhasználását az európai zsidó örökség védelmére; ezért a Kreatív Európa program különböző ágainak finanszírozását a költségvetési tervezethez képest összesen 8 millió EUR-val növeli;

45. ismételten rámutat, hogy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program nélkülözhetetlen szerepet játszik az európai értékek és a polgárok jogai előmozdításában, az aktív polgári szerepvállalás elősegítésében, az ellenállóképes társadalmak kialakításában, a dezinformációval kapcsolatos tudatosság növelésében, a nemi alapú erőszak – különösen a nők, a lányok és az LMBTIQ+-közösség tagjai elleni erőszak – elleni küzdelemben, valamint a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás, a befogadás, az igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség támogatásában; ezért javasolja a program előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest 9 millió EUR-val történő növelését, a jogok és értékek, a „polgári szerepvállalás és részvétel”, a Daphne- és az „uniós értékek” ág megerősítésével, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a polgárokhoz helyi, nemzeti és uniós szinten a legközelebb tevékenykedő civil társadalmi szervezetek számára az uniós értékek védelme és előmozdítása, valamint a demokratikus visszaesés elleni fellépés érdekében;

46. kéri a ciprusi török költségvetési sor támogatásának a költségvetési tervezethez képest 1 millió EUR-val történő növelését, a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság finanszírozása és a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatása érdekében;

47. szükségesnek tartja, hogy a költségvetési sor 2 millió EUR-val történő kiegészítésével megfelelő forrásokat különítsenek el a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok hatékony végrehajtására a munkavállalói mobilitás megkönnyítése és a szociális biztonsági ellátások könnyebb átvitele, valamint a munkavállalók szabad mozgása érdekében, hogy létrejöjjön egy valódi, európai szintű munkaerőpiac, amely hozzájárul az egységes piac kiteljesítéséhez;

48. hangsúlyozza a szociális dimenzió jelentőségét az uniós költségvetésben, és a hatékony szociális párbeszéd, valamint a munkavállalói szervezetek megfelelő tájékoztatása és képzése szükségességét, a szociális partnerek kapacitásainak további fejlesztése és növelése, valamint részvételük fokozása céljából; kiemeli a munkavállalók szabad mozgásának, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának és az ESZA+ EaSI ágának fontosságát a munkavállalói mobilitás és a szociális védelem szempontjából; ezért megerősíti a vonatkozó költségvetési sorok finanszírozását;

49. emlékeztet a 2b. fejezet alá tartozó decentralizált ügynökségek és az Európai Ügyészség (EPPO) fontos szerepére; az ügynökségek azonosított igényeivel összhangban növeli az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, az Európai Munkaügyi Hatóság és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége finanszírozását és személyzetük létszámát; hangsúlyozza az uniós költségvetés csalással, korrupcióval és egyéb kötelességszegésekkel szembeni védelmének fontosságát, ezáltal erősítve az EU adófizetők pénzének védelmére való képességével kapcsolatos közmegítélést; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EPPO központi szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, többek között a Next Generation EU forrásainak felhasználása és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása tekintetében; e tekintetben javasolja az EPPO finanszírozásának és személyzetének megerősítését annak lehetővé tétele érdekében, hogy a hatóság elláthassa feladatait és megvédhesse az Unió pénzügyi érdekeit;

50. a költségvetési tervezethez képest összesen 241 750 000 EUR-val (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), a Tanács olvasatához képest pedig 1 050 328 669 EUR-val növeli a 2b. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

 

51. emlékeztet arra, hogy a 3. fejezet alá tartozó programok Unió-szerte kulcsszerepet játszanak a mezőgazdasági termelőknek, különösen a fiatalabb generációnak nyújtott támogatás megerősítésében, különös tekintettel a gazdák tiltakozására, a szélsőséges időjárási körülményekre, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának folyamatos kihívásaira és a mezőgazdaság élelmezésbiztonságban betöltött kritikus szerepére; kiemeli a KAP e tekintetben kulcsfontosságú szerepét, és emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikke szerinti célkitűzésekre, amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági termelékenység növelését a műszaki fejlődés előmozdítása és a termelési tényezők lehető legjobb hasznosítás révén a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása és az élelmezésbiztonság garantálása érdekében; kiemeli a LIFE kritikus fontosságát, tekintettel a biológiai sokféleség védelmében, valamint az éghajlat-politikai fellépés és a tiszta energiára való átállás előmozdításában betöltött szerepére;

52. ismételten aggodalmát fejezi ki Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának a globális élelmezésbiztonságra és az élelmiszerek megfizethetőségére gyakorolt negatív hatása miatt, valamint amiatt, hogy a mezőgazdasági termelők képesek-e ellenállni az inflációs nyomásnak és a megnövekedett inputáraknak; hangsúlyozza az új és fiatal gazdálkodók segítésének szükségességét, és célzott finanszírozási programokon keresztül beruházásokat kér a generációváltás támogatása érdekében, valamint a kis- és középméretű gazdálkodók támogatásának szükségességét kiegészítő eszközök révén, ezáltal biztosítva az ágazat fenntarthatóságát és a generációs megújulást; megjegyzi, hogy a KAP közvetlen kifizetései reálértéken jelentősen csökkentek az infláció miatt, miközben a mezőgazdasági termelőkre nehezedő adminisztratív terhek nőttek; emlékeztet arra, hogy a közös agrárpolitika az uniós költségvetés közel 30%-át adja, és olyan jogi keretet hozott létre, amely pénzügyi előnyöket kínál az egészséges élelmiszereket előállító, fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazó termelők számára azáltal, hogy támogatja mindazokat a mezőgazdasági termelőket, akik e zöld átállás érdekében a polgárok és a helyi termelők egészsége szempontjából előnyös erőfeszítéseket tesznek; hangsúlyozza a mezőgazdaság – többek között a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (POSEI) – megfelelő finanszírozásának alapvető fontosságát a legkülső régiók mezőgazdasága életképességének fenntartása érdekében; ezért javasolja a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás 40 millió EUR-val történő növelését a költségvetési tervezethez képest;

53. hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek alapvetően járulnak hozzá a minőséghez, az élelmezésbiztonsághoz és az európai élelmezésbiztonság megőrzéséhez, és kulcsszerepet játszanak a vidéki területek megőrzésében és a legtávolabbi területek elnéptelenedése elleni küzdelemben; hangsúlyozza továbbá, hogy stratégiai szerepet töltenek be a magas szeizmikus, hidrogeológiai és aszálykockázatnak kitett övezetekben is, ezért megfelelő támogatásra szorulnak a közös agrárpolitika (KAP) keretében;

54. hangsúlyozza az aszályok és más szélsőséges, az éghajlatváltozás okozta időjárási viszonyok mezőgazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatását; hangsúlyozza, hogy jobban kell kezelni az árvizek, aszályok és erdőtüzek elsődleges mezőgazdasági termelésre, élelmezésbiztonságra és a mezőgazdasági termelők jövedelmére gyakorolt hatásait; felszólít egy olyan mezőgazdasági tartalék létrehozására, amely tükrözi a mezőgazdasági termelők igényeit az éghajlati eseményekkel való jobb megküzdés tekintetében; hangsúlyozza a gyümölcs- és zöldségágazat, az iskolaprogramok, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó promóciós intézkedések fontosságát a közös agrárpolitika keretében; felszólít egy inkluzív és erős költségvetés fenntartására a mezőgazdasági termékek promóciója tekintetében, mivel ez a program nélkülözhetetlen az uniós minőségrendszerek ismertségének és elismertségének, valamint az uniós mezőgazdasági termékek versenyképességének fokozásához; ezért úgy határoz, hogy e költségvetési sorokat az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon belül összesen 56 millió EUR-val növeli a költségvetési tervezethez képest; hangsúlyozza továbbá a kis- és közepes méretű gazdaságok digitalizálásába való beruházás fontosságát, valamint a helyes környezetvédelmi gyakorlatok mezőgazdaságban történő alkalmazásához és az uniós mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságához való hozzájáruláshoz szükséges berendezések beszerzésének fontosságát;

55. emlékeztet a halászat, az akvakultúra és a tengerügyek gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségére, valamint a kisüzemi és part menti halászati ágazat előtt álló sajátos gazdasági kihívásokra; hangsúlyozza a halászat és a kapcsolódó ágazatok stratégiai szerepét e tekintetben, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem egyértelműek az ETHAA költségvetésének csökkentésére irányuló bizottsági javaslat következményei; kitart amellett, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a halászflottákra a biztonság, a munkakörülmények, az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság javítása érdekében, beleértve a flották megújítását is;

56. kiemeli, hogy a LIFE program mint kiemelt uniós program nélkülözhetetlen és kiegészítő szerepet játszik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések előmozdításában, az európai zöld megállapodás megvalósításában és az Unió klímasemlegességi célkitűzésének a természetbe és a biológiai sokféleségbe való beruházás, a kibocsátások csökkentése és a megújuló energia használatának növelése, valamint a körforgásos gazdaság megteremtése, az ökoszisztémák védelme és a biológiai sokféleség riasztó ütemű csökkenésének visszafordítása révén történő elérésében, összhangban a Párizsi Megállapodással; hangsúlyozza a LIFE program szerepét az igazságos átmenet felgyorsításában; ezért a program előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest 49 millió EUR-val történő növelését javasolja; támogatja az EEA finanszírozásának és személyzetének szerény mértékű növelését;

57. emlékeztet arra, hogy hagyományosan egy módosító indítvány fogja véglegesíteni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tekintetében rendelkezésre álló források összegét, és hogy a módosításokkal kapcsolatos megközelítés az egyeztetés során ennek megfelelően kiigazítható;

58. a költségvetési tervezet szintjéhez képest 145 250 000 EUR-val (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), a Tanács olvasatához képest pedig 149 134 000 EUR-val növeli a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

4. fejezet – Migráció és határigazgatás

59. emlékeztet arra, hogy a 4. fejezet alá tartozó programok a jelenlegi geopolitikai helyzetből eredő migrációs kihívások fényében kulcsszerepet játszanak a migráció finanszírozásának és a hatékony határigazgatásnak a megerősítésében, valamint Románia és Bulgária schengeni térséghez való teljes körű csatlakozásához szükséges finanszírozás biztosításában;

60. hangsúlyozza, hogy a szomszédos régiók instabilitása, valamint a szegénység, a gazdasági fejlődés mögöttes tendenciái, a demográfiai változások, továbbá gazdasági okok továbbra is migrációs áramlásokat idéznek elő az Unió irányába, jelentős nyomást gyakorolva a 4. fejezet alá tartozó programokra és ügynökségekre;

61. hangsúlyozza, hogy az Unió migrációs és menekültügyi politikájának tagállamok általi zökkenőmentes és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú az Unió biztonságának garantálásához és a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzéséhez; kitart amellett, hogy az Unió migrációs és menekültügyi politikáját – beleértve annak pénzügyi vonatkozásait is – az EUSZ 80. cikkében foglalt, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve alapján, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett, az uniós értékekkel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban kell szabályozni;

62. megjegyzi, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió EUR-val megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához;

63. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a menedékjog fenntartását, valamint az EU külső határai hatékony, humánus és méltányos igazgatásának és védelmének biztosítását, valamint a hatékony, biztonságos és méltóságteljes befogadási, beilleszkedési és visszaküldési és visszafogadási eljárásokat; hangsúlyozza, hogy jobban meg kell védeni a kiszolgáltatott embereket a csempész- és emberkereskedő hálózatoktól, és kezelni kell a migránsok hibrid támadások részeként – különösen oroszbarát erők által – történő felhasználásának negatív hatásait; emlékeztet a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) e tekintetben betöltött kulcsfontosságú szerepére, különösen a tagállamok megerősített határvédelmi képességekkel való támogatására, beleértve a határátkelőhelyeken szükséges fizikai infrastruktúrát, épületeket, berendezéseket, rendszereket és szolgáltatásokat, a HAVE-rendelet III. mellékletében előírtak szerint, valamint a menedékkérők és migránsok befogadási feltételeire vonatkozó követelmények teljesítését; hangsúlyozza, hogy a HAVE-nak támogatnia kell Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásának felgyorsítását; ezért a HAVE előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest 35 millió EUR-val történő növelését javasolja;

64. hangsúlyozza, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) rendelkeznie kell az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy a megbízatásával összhangban elláthassa feladatait, melyek a következők: határellenőrzési tevékenységek az EU külső határain, segítségnyújtás a nemzeti hatóságoknak a kutatási és mentési műveletek terén, visszaküldési műveletek, hírszerzési információk és szakértelem megosztása valamennyi uniós országgal, valamint a migrációs tendenciák és a határokon átnyúló bűnözés által érintett szomszédos nem uniós országokkal; megjegyzi, hogy a Frontex a legnagyobb és leggyorsabban növekvő uniós ügynökség, és elismeri, hogy ez kihívást jelent az abszorpciós kapacitás és a munkaerő-felvétel tekintetében; emlékeztet arra, hogy az ügynökség hatásköreinek és erőforrásainak bővítéséhez az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésének, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának és védelmének kell társulnia; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa hatékonyságának és eredményességének javítását; úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet az ügynökség esetében;

65. javasolja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2 millió EUR-val történő megerősítését, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) személyzetének megerősítését, tekintettel az ügynökségek növekvő munkaterhére;

66. a költségvetési tervezethez képest összesen 62 000 000 EUR-val, a Tanács olvasatához képest pedig 127 873 362 EUR-val növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

5. fejezet – Biztonság és védelem

 

67. emlékeztet az Unióban uralkodó rendkívül instabil geopolitikai helyzetre és a nemzetközi környezetre, amelyek Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta nagyobb biztonsági és védelmi kihívásokhoz vezettek; úgy véli, hogy az Unió jelenlegi költségvetése az európaiak biztonságának garantálására nem felel meg a rövid és hosszú távon megoldandó kihívásoknak; ezért támogatja az európai védelemre irányuló uniós pénzügyi és költségvetési beruházások jelentős növelését. felhívja az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EU Oroszországgal és a frontvonalbeli országokkal szomszédos külső határaira;

68. hangsúlyozza, hogy emelni kell a Belső Biztonsági Alap költségvetési tervezetének szintjét annak érdekében, hogy elegendő finanszírozást biztosítsanak a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemhez, valamint a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem finanszírozásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi megerősítés alapvető fontosságú az antiszemitizmus európai terjedése elleni küzdelem szempontjából is, a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos multinacionális projektek támogatása és az információcsere fokozása révén; e célból indokoltnak tartja az 5 millió eurós emelést; visszaállítja a biztonságos konnektivitási program előirányzatait a költségvetési tervezet szintjére annak érdekében, hogy ne késleltesse egy nemrégiben elfogadott program előrehaladását;

69. kiemeli különösen annak fontosságát, hogy megerősítsék a védelmi ügyekben folytatott európai együttműködés eszközeit és a védelmi ágazat harmonizációját a példátlan geopolitikai kihívásokra való jobb reagálás érdekében; úgy véli, hogy ez az együttműködés nemcsak növeli Európa és polgárai biztonságát, hanem nagyobb hatékonyságot, potenciális megtakarításokat és stratégiai autonómiát is eredményez; megjegyzi a „katonai mobilitás” fontosságát a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra finanszírozásában, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a háborúval összefüggésben gyorsan tudják összevonni katonai erőiket, hogy a közös biztonság- és védelempolitika keretében támogassák a missziókat és műveleteket; hangsúlyozza, hogy a programra nagy az igény, és jelentős igénybe vételre lehet számítani; ezért úgy határoz, hogy a költségvetési tervezethez képest 20 millió EUR-val növeli a „katonai mobilitás” előirányzatait;

70. határozottan támogatja az EU erőfeszítéseit az olyan növekvő biztonsági fenyegetések leküzdésére, mint a dezinformáció – többek között az online dezinformáció – terjedése, az EU-ellenes álhírek, a terrorizmus, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség az EU-ban és a szomszédos országokban;

71. emlékeztet a biztonság és a bűnüldözés területén működő decentralizált ügynökségek kulcsfontosságú szerepére, különös tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségére (Europol) és az Európai Unió Kábítószer-ügynökségére (EUDA), amelyek megbízatása kibővült; javasolja a személyzet célzott növelését és a pénzügyi források megerősítését annak érdekében, hogy megfelelően el tudják látni új feladataikat;

72. a költségvetési tervezethez képest összesen 41 000 000 EUR-val, a Tanács olvasatához képest pedig 46 000 000 EUR-val növeli az 5. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

6. fejezet – Szomszédság és a világ

73. ismételten hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját követően a nemzetközi helyzet gyorsan romlott az élelmiszer-, energia-, humanitárius és gazdasági válságok miatt, amelyek drámaian növelték a 6. fejezetre nehezedő nyomást; üdvözli, hogy az Ukrajna-eszköznek a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó bevezetése és a Nyugat-balkáni Eszköznek a bevezetése stabil alapot biztosít Ukrajna és a nyugat-balkáni országok számára nyújtott támogatáshoz, és némileg tehermentesíti a 6. fejezeten belüli előirányzatokat, valamint különösen az NDICI-keret tartalékait; emlékeztet arra, hogy az idevonatkozó átcsoportosítások egyes más, nehezen kezelhető költségvetési sorokon hiány keletkezéséhez vezetnek;

74. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajnát a szabadságáért és demokráciájáért folytatott küzdelemben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborúja szörnyű szenvedést és veszteségeket okoz Ukrajna népének; üdvözli az Ukrajna tagjelölt státuszának megadásáról szóló határozatot, és kitart amellett, hogy fel kell használni a csatlakozási folyamat támogatásához szükséges forrásokat;

75. hangsúlyozza a déli szomszédságra vonatkozó tétel fontosságát a régió politikai, gazdasági és társadalmi reformjainak támogatásában, figyelembe véve a régió növekvő humanitárius szükségleteit, valamint a regionális együttműködés egyéb céljait a menekültek, különösen a szíriai és palesztin menekültek támogatása, valamint a déli migrációs útvonalak mentén nyújtott támogatás lehetővé tétele terén; javasolja, hogy a költségvetési tervezethez képest 60 millió euróval növeljék a költségvetési sor előirányzatait, többek között az UNRWA finanszírozásának az uniós rendeletek és értékek alapján történő megerősítése érdekében;

76. hangsúlyozza, hogy a háború különösen jelentős hatást gyakorol a keleti szomszédság országaira, például Moldovai Köztársaságra, amelyek menedéket és segítséget nyújtottak a háború elől menekülőknek, és szembesültek az egekbe szökő infláció és az energiaárak dominóhatásával; hangsúlyozza, hogy e nyomás közepette célzott pénzügyi és technikai segítségnyújtásra van szükség ahhoz, hogy ezek az országok stabilizálhassák gazdaságukat és megerősíthessék az állami infrastruktúrát; hangsúlyozza a tagjelölt országok csatlakozással kapcsolatos szükséges reformok végrehajtásában, rezilienciájuk fokozásában, valamint a hibrid fenyegetések megelőzésében és leküzdésében való folyamatos támogatásának fontosságát; ezért úgy határoz, hogy ezen összetett kihívások kezelése érdekében a költségvetési tervezethez képest 50 millió EUR-val növeli a keleti szomszédságra vonatkozó előirányzatokat; javasolja továbbá, hogy 2025-ben 3 millió EUR-val növeljék az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) keretében nyújtott, csatlakozással kapcsolatos támogatást a reformfolyamat felgyorsítása, a rugalmasság fokozása és az uniós normákhoz való zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében;

77. javasolja 30 millió EUR tartalékba helyezését, amely akkor szabadítható fel, ha a grúz kormány feltétel nélkül visszavonja a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló vitatott törvényt, és egyértelműen kötelezettséget vállal arra, hogy nem javasol újra ilyen törvényt; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy minden jogalkotási intézkedés igazodjon a demokratikus elvekhez, az átláthatósághoz és az emberi jogokhoz, megerősítve Grúzia európai integráció felé vezető útját; hangsúlyozza, hogy a Grúziának nyújtott fennmaradó finanszírozást a lehető legnagyobb mértékben a civil társadalom támogatására kell átirányítani.

78. javasolja az NDICI-fejezet és különösen a „Globális kihívások” tematikus ág számos költségvetési sora finanszírozásának megerősítését; hangsúlyozza az afrikai országokkal folytatott együttműködés megerősítésének fontosságát, különösen a fenntartható fejlődés és a gazdasági partnerség területén, összhangban az uniós tagállamok és az afrikai országok közötti megerősített együttműködés meglévő eszközeivel; hangsúlyozza az „Emberek” ág fontosságát a világ számos országában az élelmiszer-ellátás katasztrofális bizonytalanságának csökkentése, valamint az egészségügy, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése szempontjából; kiemeli, hogy a nők és lányok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása jelentős mértékben javítja esélyeiket arra, hogy elsajátítsák a munkaerő-piaci versenyben való helytálláshoz szükséges ismereteket és készségeket, elsajátítsák a tájékozódáshoz és a saját életükkel kapcsolatos döntések meghozatalához szükséges életvezetési készségeket; hangsúlyozza, hogy elegendő uniós támogatást kell biztosítani a nők jogai, a szexuális és reproduktív egészség és az LMBTIQ+-jogok védelmének előmozdításához, és tovább kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők és az újságírók e szempontokkal kapcsolatos munkáját, különösen azokban az országokban, ahol ezek a jogok veszélyben vannak;

79. egyetért a Tanács azon értékelésével, hogy a humanitárius segítségnyújtás iránti igény szintet lépett; úgy véli, hogy tekintettel a nagy kihívást jelentő nemzetközi helyzetre, a növekvő geopolitikai instabilitásra, a világ fokozódó humanitárius katasztrófáira, a növekvő rendkívüli szegénységre és az éghajlatváltozás okozta jelenlegi vészhelyzetekre, a 2025. évi humanitárius segítségnyújtási igények várhatóan jóval magasabbak lesznek a Tanács és a Bizottság által becsültnél, különösen mivel az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyt továbbra is a 6. fejezet fedezi, nem pedig az Ukrajna-eszköz; rámutat arra, hogy az Unió humanitárius segítségnyújtási költségvetése nagymértékben támaszkodott a sürgősségisegély-tartalékra (EAR), elvonva az erőforrásokat a EAR egyéb célkitűzéseitől, és csökkentve az Unió vészhelyzetekre való reagálási képességét; kitart amellett, hogy a sürgősségisegély-tartalék lehetséges mozgósításával járó javaslat még mindig nem felel meg a szükségleteknek, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 6. fejezetben rendelkezésre álló mozgástér hiánya nem teszi lehetővé a további megerősítést; ezért a humanitárius segélyre szánt előirányzatoknak a költségvetési tervezethez képest 120 millió EUR-val történő növelését javasolja;

80. egy korábbi nyilatkozat és a Tanács új nómenklatúrával kapcsolatos szándéka nyomán további tételsorokkal kívánja kiegészíteni a Nyugat-balkáni Eszköz új költségvetési jogcímcsoportját; javasolja, hogy a régió kedvezményezett országaihoz külön-külön költségvetési sort rendeljenek, anélkül, hogy csorbítanák az eszköz reformösztönzőit és beavatkozási logikáját; ez nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítana a költségvetési hatóság felé;

81. a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban következetes és fenntartható költségvetés-tervezést szorgalmaz az uniós védelmi és biztonsági ágazatban a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos valamennyi tevékenység esetében;

82. a külső politikákra vonatkozó fejezeten belül rendelkezésre álló források megerősítése mellett javasolja, hogy a polgári KBVP-missziók költségvetési sora 4 millió EUR-val, a nukleáris biztonság pedig 1 millió EUR-val egészüljön ki;

83. a költségvetési tervezethez képest összesen 256 200 000 EUR-val, a Tanács olvasatához képest pedig 234 461 645 EUR-val növeli a 6. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

7. fejezet – Európai közigazgatás

84. ismételten hangsúlyozza, hogy a 7. fejezet alatti kiadásokat olyan szinten kell meghatározni, amely garancia arra, hogy az uniós közigazgatás hatékony és eredményes legyen; úgy véli, hogy a Tanács által e fejezet tekintetében végrehajtott csökkentések indokolatlanok, és akadályoznák a Bizottságot abban, hogy megfelelő személyzetet vegyen fel Luxemburgban, és ellássa feladatait; ezért visszaállítja a költségvetési tervezetbe a Bizottság – és hivatalai – igazgatási kiadásaira beállított összegeket;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

85. emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek eszközként szolgálnak a politikai prioritások kialakításához és az olyan új kezdeményezések előkészítéséhez, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményeknek való megfelelésre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; kéri a Bizottságot a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések gyors végrehajtására, valamint arra, hogy adjon visszajelzést teljesítményükről és a helyszínen elért eredményekről;

Kifizetési előirányzatok

86. hangsúlyozza, hogy a 2025. évi költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani, és általános szabályként úgy határoz, hogy megerősíti a kifizetési előirányzatokat azokon a sorokon, amelyeken a kötelezettségvállalási előirányzatokat módosították;

Egyéb szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

87. változatlanul fenntartja 2025. évi költségvetésének 2 499 233 329 EUR-ban meghatározott általános szintjét, összhangban a 2025-ös pénzügyi évre tervezett bevételeivel és kiadásaival; költségvetési szempontból semleges kiigazításokat illeszt be, hogy tükröződjenek azok a friss információk, melyek az év korábbi szakaszában nem álltak rendelkezésre;

88. felszólít az Európai Parlament egyetlen székhelyének létrehozására;

89. megismétli a Parlament következő pénzügyi évre vonatkozó prioritásait, nevezetesen azt, hogy a Parlament költségvetését a társjogalkotói, a költségvetési hatóság egyik ágaként eljáró, a polgárokat képviselő és más intézmények munkáját és az uniós jogszabályok végrehajtását ellenőrző alapvető feladataira összpontosítja, valamint forrásokat biztosít a kiberbiztonsághoz és az informatikai fejlesztéshez, illetve a polgárokkal való együttműködésre, valamint a zöld és hozzáférhető Parlamentre irányuló kiemelt projektekre;

90. összhangban a 2025. évi pénzügyi évre tervezett bevételekről és kiadásokról szóló, 2024. április 25-i állásfoglalásával, és figyelembe véve a Parlament főtitkárának 2024. szeptember 2-i válaszait:

a) emlékeztet arra, hogy a látogatócsoportok a Parlament valamennyi munkahelyszínén fontos eszközt jelentenek a képviselők számára ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek a választókkal és bemutassák nekik parlamenti munkájukat; üdvözli, hogy a főtitkár javasolni fogja a quaestoroknak a felső határok kiigazítását, hogy azok tükrözzék a látogatói csoportok megnövekedett költségeit; elvárja, hogy a felső határok kiigazítására vonatkozó döntést a lehető leghamarabb hozzák meg;

b)  megjegyzi, hogy a tervek szerint 2025 végére 19 Európa-élményközpontot nyitnak meg a brüsszelin kívül; ismételten felszólít az Európa-élményközpontok mielőbbi létrehozására valamennyi tagállamban; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az uniós intézmények működésének jobb megértését;

c) megjegyzi, hogy a Parlament épületfelújítási terven és átfogó hosszú távú ingatlanstratégián dolgozik az új munkamódszerek, a költségek, a költségvetési korlátok, valamint a zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag céljainak és célkitűzéseinek figyelembevétele érdekében; elvárja, hogy a Költségvetési Bizottságot időben tájékoztassák;

d) várakozással tekint a fotovoltaikus panelek teljes kapacitású telepítése elé a PFLIMLIN, a DE MADARIAGA és a CHURCHILL épületekben;

e) kitart amellett, hogy 2025-ben növelni kell a Brüsszel és Strasbourg közötti bérelt vasúti kapacitást;

f) kiemeli, hogy a dezinformációval szembeni egyik leghatásosabb eszköz a Parlament tevékenységeivel kapcsolatos, tényeken alapuló kommunikáció, beleértve adott esetben a nyelvi kisebbségek és közösségek nyelvén történő tájékoztatást is; üdvözli a szervezeti egységek, köztük az EP kapcsolattartó irodái által e tekintetben hozott átfogó intézkedéseket; elvárja, hogy folytassák az ilyen irányú fellépéseket, beleértve a többi uniós intézménnyel és a tagállamok biztonsági szolgálataival folytatott szoros együttműködést;

g) emlékeztet arra, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti, az Európai Parlament 2025-re vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetéről tavaly áprilisban folytatott egyeztetés során a főtitkár kötelezettséget vállalt arra, hogy 2024 vége előtt megbeszéléseket kezdeményez az illetékes irányító szervekkel arról a lehetőségről, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek mellett elkísérhessék az európai parlamenti képviselőket a hivatalos parlamenti küldöttségek és kiküldetések során;

 

91. tudomásul veszi, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályai 44. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a parlamenti asszisztensi költségvetésekhez kapcsolódó többletköltségeket az általános költségtérítésből átcsoportosítsák; felkéri a Parlament igazgatását, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ezt igénylő képviselők az általános költségtérítésüket az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetései költségeinek fedezésére használhassák fel; kiemeli, hogy egy ilyen intézkedés segítené a képviselőket növekvő személyzeti igényeik kielégítésében, miközben költségvetési szempontból semleges lenne;

92. emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség olyan alapelv, amelynek jóvoltából az európai intézményekben folytatott viták tartalma hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá válik, ennélfogva pedig a demokratikus működés egyik garanciáját jelenti;

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

93. mélységes aggodalmát fejezi ki a jelenlegi többéves pénzügyi keret 7. fejezetének helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a korlátok a Tanács által a Bizottságnak a már a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor is nagyon alacsony eredeti javaslatára alkalmazott csökkentések eredményei; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy 2024-től emeljék meg a 7. fejezet felső határát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem foglalkoztak a 7. fejezet felső határának kérdésével; kiemeli, hogy a 2025-re előre jelzett negatív mozgástér feltételezi a 7. fejezet speciális eszközeinek e célra történő felhasználását;

94. elítéli a Bizottság horizontális megközelítését, amely a stabil személyzeti létszám elvének való megfelelés érdekében az intézmények költségvetési javaslatainak csökkentésére és a nem bérjellegű kiadások legfeljebb 2%-os növelésére irányul az infláció és annak ellenére, hogy a Bizottság és a társjogalkotók új feladatokat ruháztak az intézményekre; hangsúlyozza, hogy e megközelítés negatív következményekkel jár az intézmények munkájára és személyzetük munkakörülményeire nézve;

95. kiemeli, hogy az intézmények költségvetésének legnagyobb részét az infláció által érintett jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek határozzák meg; aggodalmát fejezi ki a magas megélhetési költségek és az emelkedő luxemburgi árak miatt, különösen a növekvő lakhatási költségek miatt, amelyek valamennyi luxembourgi székhelyű intézmény számára megnehezítik a munkaerő-felvételt; kiemeli a lakhatási támogatás mint e kihívás ideiglenes megoldásának fontosságát; elutasítja a Tanács horizontális megközelítését, amely szerint ezekben az intézményekben csökkenteni kell a lakhatási támogatások előirányzatait;

96. elutasítja a Tanács azon határozatát, hogy a Parlament költségvetésében szereplő lakhatási támogatás ellentételezése érdekében további összeggel csökkentse a Bizottság, a Bíróság és az Európai Számvevőszék előirányzatait; úgy véli, hogy a Parlament felkérése arra, hogy a többi intézmény előirányzatának megfelelő összeggel történő csökkentésével vizsgálja felül a saját költségvetésében szereplő juttatással kapcsolatos álláspontját, ellentétes az informális megállapodással;

97. kiemeli, hogy az intézményeknek elegendő személyzettel kell rendelkezniük megbízatásuk teljesítéséhez; üdvözli az intézmények által a személyzet átcsoportosítása és a hatékonyság további növelése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, de elismeri, hogy hosszú távon e megközelítés korlátokba ütközhet; hangsúlyozza, hogy szükség esetén meg kell erősíteni a személyzet létszámát annak érdekében, hogy az intézmények teljesíthessék megbízatásukat;

98. az informális megállapodásnak megfelelően a Tanács és az Európai Tanács vonatkozásában nem módosítja a tanácsi olvasatot;

99. a következő, kellően indokolt esetekben növeli az előirányzatok vagy a személyzet szintjét a költségvetési tervezeten felül, annak érdekében, hogy az intézmények elegendő erőforrást kapjanak ahhoz, hogy megfelelően, hatékonyan és eredményesen el tudják látni a megbízatásukból eredő növekvő számú feladatot, és felkészültek legyenek a felmerülő kihívásokra, különösen a kiberbiztonság tekintetében; ezért a következőket javasolja:

a)  az előirányzatok szintjének visszaállítása az Európai Unió Bírósága és az európai ombudsman költségvetési javaslataival összhangban, a kiberbiztonsággal és a működési szükségletekkel kapcsolatos előirányzatokat fedező költségvetési sorok előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest való növelésével;

b) az előirányzatok szintjének részleges visszaállítása az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat költségvetési javaslataival összhangban, az épületek biztonságával, különösen a küldöttségek biztonságával, a kiberbiztonsággal és a működési szükségletekkel kapcsolatos előirányzatokat fedező költségvetési sorok előirányzatainak a költségvetési tervezethez képest való növelésével;

c) az Európai Unió Bírósága, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület, valamint részben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága számára az intézmények által igényel forrásokkal összhangban a létszámtervek növelése a költségvetési tervezetben szereplő megfelelő előirányzatokkal annak érdekében, hogy képesek legyenek megbirkózni a növekvő munkateherrel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívásokkal;

o

o o

100. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓK ÉSZREVÉTELEKET KAPTAK

AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL VICTOR NEGRESCU (ELŐADÓ) ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. melléklete 8. cikkének megfelelően az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadása előtt:

Szervezetet és/vagy személy

Europol - Catherine  De Bolle, Director; Edoardo Boggio, Liaison Officer in Brussels

European Trade Union Confederation -  Esther Lynch, General Secretary; Lorenzo REPETTI, Director of Policy

ARTE - Marysabelle Cote, Administrative Director and member of the Management Board of ARTE G.E.I.E.

Israeli mission to the EU and NATO - H.E. Mr. Haim REGEV, Ambassador of Israel to the EU and NATO and Ehab Hino, Head of European Parliament Department

European Women’s Lobby - Dina Loghin, Vicepresident

European Institute for Gender Equality - Carlien Scheele, Director

CEPOL - Annika TALMAR, CEPOL Liaison officer

Ambassade d'Egypte - Counsellor Sherif Raafat, Head of the EP Unit in the Egyptian Mission in Brussels, and Ms. Esraa Hanafy,  political officer

Eurojust - Vincent Jamin, Administrative Director; Roberto Lenti, Head of Resources Department

Council of the EU - Péter Banai, Budget Negotiator

JU Europe - Diana Filip, Deputy CEO & Chief Development Officer

European Federation of Education Employers Daniel Wisniewski, General Secretary; Monika Hoang The, Policy Officer

A fenti felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült.

Amennyiben a felsorolásban természetes személyek saját nevükkel vagy feladatkörükkel vagy mindkettővel azonosítva szerepelnek, az előadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett természetes személyeknek megküldte az Európai Parlament 484. sz. Adatvédelmi nyilatkozatát (https://www.europarl.europa.eu/data-protect/index.do), amely meghatározza a személyes adataik kezelésére alkalmazandó szabályokat és az említett adatkezeléshez kapcsolódó jogokat.

 

AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL NICLAS HERBST (ELŐADÓ) ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. melléklete 8. cikkének megfelelően az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadása előtt:

Szervezetet és/vagy személy

Court of Justice

European External Action Service

European Economic and Social Committee

European Data Protection Supervisor

European Data Protection Board

Committee of the Regions

European Commission

Council of the EU

European Public Prosecutor’s Office

A fenti felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült.

Amennyiben a felsorolásban természetes személyek saját nevükkel vagy feladatkörükkel vagy mindkettővel azonosítva szerepelnek, az előadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett természetes személyeknek megküldte az Európai Parlament 484. sz. Adatvédelmi nyilatkozatát (https://www.europarl.europa.eu/data-protect/index.do), amely meghatározza a személyes adataik kezelésére alkalmazandó szabályokat és az említett adatkezeléshez kapcsolódó jogokat.

 

 

VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (1.10.2024)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2024/0176(BUD))

A vélemény előadója: Hilde Vautmans

 

VÉLEMÉNY

A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következőket:

A. mivel a közvetlen európai szomszédságban és a nemzetközi környezetben tapasztalható növekvő instabilitás és a példátlan kihívások megjelenése növeli az Unióval szemben támasztott azon követelményeket, megfelelő költségvetéssel lépjen fel és jelentősen megerősítse biztonsági és védelmi képességeit, elkerülve ugyanakkor a NATO-struktúrákkal való párhuzamosságot;

B. mivel a megfelelő finanszírozás kulcsfontosságú az EU mint a világ színterén fellépő erősebb, magabiztosabb és stratégiaibb szemléletet képviselő szereplő hitelességéhez;

C. mivel az EU és tagállamai 2024 júliusáig mintegy 95 milliárd EUR pénzügyi, humanitárius, menekültügyi és katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának, hogy támogassák azt Oroszország agressziós háborújával összefüggésben, beleértve mintegy 32 milliárd EUR katonai segélyt, amelyet a jelentések szerint 2025-ig további 21 milliárd EUR-val fognak kiegészíteni; mivel az Uniónak továbbra is hosszú távú támogatást kell nyújtania Ukrajna számára a függetlenségért és az orosz agressziós háborúval szembeni önvédelemért folytatott harcában, és mindent meg kell tennie Ukrajna győzelmének biztosítása érdekében, költségvetési szempontból is, mindaddig, amíg szükséges;

D. mivel az EU tevékenységeinek hatékonysága világszerte az EU külső fellépései tekintetében a lehető legmagasabb szintű koordináció és koherencia biztosításának függvénye, különösen a főképviselő/alelnök által a KKBP és az EU külkapcsolati politikája közötti hídépítőként betöltött vezető szerep érvényesítése révén; mivel meg kell erősíteni a Bizottság és az EKSZ közötti koordinációt, különösen az EKSZ működési költségvetésének hiánya miatt, többek között az EKSZ-határozat 3. cikke (2) bekezdésének és 9. cikkének való teljes körű megfelelés biztosítása révén;

E. mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) a gázai humanitárius segítségnyújtás gerincét képezi, és a növekvő szükségletek közepette alapvető szolgáltatások nyújtása révén stabilitást biztosít a régió számára;

1. felhívja a tagállamokat, hogy kétszerezzék meg a közös biztonság- és védelempolitika keretében a képességek fejlesztésére elkülönített költségvetést annak érdekében, hogy szabállyá tegyék az uniós szintű védelmi együttműködést a polgárok biztonságának garantálása és a stabilitás fenntartása érdekében Európában és világszerte egyaránt, beleértve a kiberbiztonsági védelem megerősítését a kritikus infrastruktúrák, vállalkozások és kormányzati intézmények elleni kibertámadásokkal szembeni fellépés érdekében, ami létfontosságú mind a gazdaság, mind a polgárok biztonságának védelme szempontjából, biztosítva egyúttal, hogy az Unió gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni a válságokra;

2. rámutat, hogy a globális környezet, a béke és a geopolitikai instabilitás példátlan kihívásaira, valamint az EU-t fenyegető veszélyekre jelentős uniós választ kell adni, amelyhez megfelelő és elegendő költségvetési eszközt kell párosítani, hogy az EU megvédhesse magát és polgárait, és megfeleljen a geopolitikai kihívásoknak; üdvözli a többéves pénzügyi keretez év eleji felülvizsgálatát, amely a 6. fejezet növelését eredményezte; aggodalmát fejezi ki azonban a migráció külső dimenziójára szánt költségvetési előirányzatok jelentős növekedése miatt; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot és biztosítsa az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását e finanszírozás tekintetében, többek között a nyomon követés és az emberi jogokkal kapcsolatos feltételrendszer alkalmazása révén;

3. üdvözli két új eszköz, nevezetesen az Ukrajna-eszköz és a Nyugat-balkáni Garanciaeszköz elfogadását, amelyek további célzott támogatást fognak nyújtani Ukrajnának és a hat nyugat-balkáni országnak; ennek fényében figyelmeztet arra, hogy Ukrajna fenntartható újjáépítésének és helyreállításának növekvő költségei jelentősen meghaladják az eszköz 50 milliárd eurós költségvetését, különösen mivel Oroszország tovább fokozza Ukrajna pusztítását, különösen a lakóövezeteket és az ország természeti környezetét célozva; aggodalmát fejezi ki az Ukrajnában 2024 folyamán növekvő humanitárius szükségletek miatt, és kéri, hogy továbbra is biztosítsanak elegendő uniós finanszírozást mind a sürgősségi, mind a hosszú távú humanitárius segítségnyújtáshoz Ukrajnában; további finanszírozást kér Ukrajna számára a tél előtt, különösen a humanitárius segítségnyújtás és az energiabiztonság területén; sürgeti Magyarországot, hogy oldja fel az Európai Békefenntartási Eszközből Ukrajna számára nyújtott finanszírozás – beleértve a már teljesített katonai segítségnyújtásra vonatkozóan a tagállamok számára elfogadott visszatérítés – blokádját;

4. üdvözli az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölt státuszának megadásáról szóló határozatot, és kitart amellett, hogy fel kell használni a szükséges forrásokat a két ország csatlakozási folyamatának támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA III) és az NDICI – Globális Európa vonatkozó költségvetési soraira 2025-ben elkülönített összegnek elő kell mozdítania a Moldovával és Grúziával folytatott együttműködést, összhangban a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodással;

5. felszólít az orosz dezinformáció és propaganda ellen küzdő független média, különösen a keleti partnerség országainak nemzeti nyelvén működő média, az Oroszországon belül és kívül működő orosz nyelvű média, valamint a Nyugat-Balkánon és azokban az afrikai országokban működő média nagyobb mértékű támogatására, ahol a Wagner-csoport tevékenykedik;

6. különösen aggódik a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során alkalmazott megközelítés miatt, amely szerint a 6. fejezet csak nettó 3,1 milliárd EUR-val nő, míg a többi 4,5 milliárd eurót ezen a fejezeten belüli átcsoportosításokból kell fedezni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy elegendő összegű visszavont kötelezettségvállalás lesz-e ahhoz, hogy ez utóbbi ténylegesen megvalósulhasson; kiemeli, hogy a megfelelő finanszírozás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU hitelesen léphessen fel erősebb, magabiztosabb és stratégiaibb szereplőként a világban;

7. megjegyzi, hogy a Bizottság 16258 millió eurós költségvetési javaslatot terjesztett elő, amely megközelíti a többéves pénzügyi keret felső határát a 6. fejezetben, 44,8 millió eurós fennmaradó tartalékkerettel; megjegyzi továbbá, hogy a Tanács 30 millió euróval növelte a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetést, úgy véli azonban, hogy ez az összeg nem lesz elegendő mind a kialakuló, mind pedig a jelenlegi válságokra való reagáláshoz; emlékeztet, hogy a geopolitikai szükségletek tükrében a Parlament kezdettől fogva túlságosan alacsonynak ítélte meg a többéves pénzügyi keret 6. fejezetére vonatkozóan megállapított plafont;

8. sajnálja, hogy a déli szomszédság kivételével a Bizottság és a Tanács az NDICI keretében megvalósuló valamennyi földrajzi program kötelezettségvállalásainak csökkentését irányozza elő; ezzel összefüggésben aggodalommal veszi tudomásul az NDICI keleti szomszédság keretének csökkentését, amely a többéves pénzügyi keret fennmaradó részében 150 millió euróval alulfinanszírozott; ezért szükségesnek tartja, hogy a 2025. évi uniós költségvetésben 50 millió euróval növeljék ezt a költségvetési sort; hangsúlyozza, hogy a felmerülő fenyegetésekkel kapcsolatos további támogatás nem mehet a világszerte – különösen Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben – fennálló és hosszú távú geopolitikai kihívások kárára; kiemeli, hogy egy jól finanszírozott NDICI elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU megbízható partnernek minősüljön, és ellensúlyozza más globális hatalmak befolyását; emlékeztet továbbá, hogy tekintettel az emberi jogok és a demokratikus értékek világszerte egyre gyakoribb megsértésére, a demokratikus intézmények védelmének gyengülésére és a civil társadalmak mozgásterének szűkülésére, az EU-nak erős költségvetést kell biztosítania az NDICI számára;

9. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi változó geopolitikai körülmények és a növekvő globális instabilitás összefüggésében az egyik európai prioritás az EU külső határainak védelme; ezért a Frontex következetes és megbízható költségvetése rendkívül fontos ahhoz, hogy az uniós határok átfogó igazgatásának szükségességét megfelelően kezelni lehessen;

10. úgy véli, hogy további célzott növelésekre van szükség olyan területeken, mint a digitális diplomácia és a kiberbiztonság, a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni küzdelem, a kapacitásfejlesztés, a bővítés, a választási megfigyelés, a nukleáris biztonság, a társadalmi és környezeti kihívások, a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők támogatása, a migráció kiváltó okainak kezelése és a magánszektor beruházásainak ösztönzése; e tekintetben felszólít a rugalmassági eszközök, például az egységes tartalékeszköz alkalmazására;

11. úgy véli, hogy tovább kell erősíteni a digitális diplomáciához és a mesterséges intelligencia használatához szükséges erőforrásokat és eszközöket az EU külső fellépéseiben, valamint a biztonság és a védelem területén; hangsúlyozza, hogy a gyors technológiai fejlődés és a geopolitikai verseny időszakában az EU e területeken betöltött vezető szerepe kulcsfontosságú a relevanciája és rezilienciája szempontjából; kiemeli, hogy alapvető fontosságú a harmadik országokkal e tekintetben folytatott együttműködés új módjainak feltárása, valamint a tudástranszfert és a közös alkotást szolgáló platformok létrehozása;

12. hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború közepette Oroszország kifinomult álhírkampányokat folytat a kiszolgáltatott országokban, többek között választások előtt álló országokban, és a digitális platformokat kihasználja az EU-val szembeni gyűlölet táplálására; rámutat, hogy a Moldovai Köztársaság, amely Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú ország, ennek egyik jellegzetes példája; úgy véli, hogy a 44,8 millió eurós rendelkezésre álló mozgástérből lehetne a keleti szomszédságban folytatott dezinformációs kampányok elleni küzdelemre fordítani.

13. sürgeti az olyan országoknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás felülvizsgálatát, amelyek támogatják és nem ítélik el Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, amelyek nem tartják tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket, beleértve a Nemzetközi Büntetőbírósággal szembeni kötelezettségeket, és amelyek segítik Oroszországot az uniós szankciók megkerülésében;

14. sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a békeépítés, a konfliktusmegelőzés, a közvetítés és a megbékélés finanszírozásának megkétszerezése érdekében;

15. hangsúlyozza, hogy a 2025. évi költségvetésben növelni kell a katonai mobilitásra szánt előirányzatokat;

16. kiemeli a rosszindulatú beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelem erősítésével és észszerűsítésével foglalkozó állandó személyzet bővítésére irányuló finanszírozás növelésének, valamint az EU-n belüli hatékony intézményi felépítésnek a fontosságát, például a nemrégiben elfogadott INGE-jelentésben meghatározott struktúrák kialakítása tekintetében, beleértve az EKSZ távol-keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó külön csapatát, egy bizottsági munkacsoportot és egy, a beavatkozási fenyegetettséggel és a tájékoztatás integritásával foglalkozó európai központot;

17. kitart amellett, hogy az EU külső tevékenységeim keresztül erősíteni kell a „zöld diplomáciát” és a zöld átállást – mint az EU egyik prioritását – a harmadik országok vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy új módszereket és forrásokat kell feltárni a harmadik országokkal e tekintetben folytatott együttműködés módjára vonatkozóan; rámutat kulcsfontosságú szerepére a nemzetközi kötelezettségek és a multilateralizmus tiszteletben tartásában;

18. elismeri, hogy az UNRWA-nak nyújtott uniós pénzügyi támogatás növelésére 2025-ben is szükség van, mivel az ügynökség kritikus pénzügyi helyzete miatt fennáll annak a veszélye, hogy nem tudja hatékonyan betölteni fontos szerepét; ismét kiemeli annak fontosságát, hogy támogatást nyújtsanak az UNRWA-nak mint a közel-keleti biztonság, stabilitás és fejlődés előmozdítására irányuló uniós stratégia központi elemének, és hangsúlyozza annak alapvető és pótolhatatlan szerepét a gázai emberi szenvedés enyhítésében; ezért kéri, hogy 2025-ben 60 millió euróval növeljék az UNRWA-nak nyújtott uniós pénzügyi támogatást, feltéve, hogy azt átlátható és ellenőrzött módon folyósítják a palesztin menekültek millióinak nyújtott létfontosságú szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében; üdvözli az UNRWA által az Európai Bizottság felé 2024 márciusában tett új kötelezettségvállalásokat, amelyek szerint megerősítik a semlegességet és a felügyeletet, tekintettel azokra az állításokra, amelyek szerint alkalmazottaik részt vehettek a 2023. októberi izraeli terrortámadásokban; hangsúlyozza azonban, hogy az ENSZ megbízásából készült Colonna-jelentés kiemeli, hogy az UNRWA már kidolgozott számos mechanizmust és eljárást a semlegesség biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a jövőben további intézkedésekre lehet szükség;

19. hangsúlyozza, hogy megfelelően és következetesen kell finanszírozni a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia elveinek végrehajtását, beleértve a nők társadalmi szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőségnek a nemzetközi partnerségekben, a harmadik országokkal folytatott párbeszédekben és az uniós kereskedelempolitikában való előmozdítását is;

20. hangsúlyozza, hogy az emberi jogok globális védelme és előmozdítása az EU külső tevékenységének központi eleme; ennek kapcsán megismétli, hogy világszerte növelni kell az emberi jogok támogatására szánt finanszírozást, különösen ott, ahol bezárul a civilek mozgástere, és különös hangsúlyt kell helyezni az emberi jogi jogvédők és az újságírók védelmére;

21. úgy véli, hogy sürgősen jelentősen növelni kell a nem uniós országoknak nyújtott, éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló támogatást; hangsúlyozza, hogy a 2025. évi uniós költségvetést összhangba kell hozni az Unió azon törekvéseivel, hogy az Unió legkésőbb 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és hogy annak jelentősen hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás közötti összhangot, és felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési tervezet előterjesztésekor programonként tegye közzé azokat a kiadási összegeket és részarányokat, amelyek hozzájárulnak mindkét célhoz; hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elv tiszteletben tartását a teljes költségvetésben, és szükség esetén indokolatlan késedelem nélkül meg kell tenni a szükséges korrekciós intézkedéseket;

22. hangsúlyozza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat strukturálisan alulfinanszírozott, és az igazgatási költségvetés megközelítése tekintetében nem szabad a többi intézményhez hasonló megszorításoknak alávetni; kiemeli az uniós intézmények által az EKSZ-re ruházott egyre kiterjedtebb felelősségi köröket; megjegyzi, hogy a világszerte 145 diplomáciai képviselettel és irodával rendelkező intézményre vonatkozó követelmények alapvetően eltérnek az egyetlen helyszínen működő intézményektől; elismeri, hogy az EKSZ jelenlegi költségvetési helyzetének kiigazítására irányuló intézkedések hiánya súlyos hatással lehet az EU külső fellépéseire és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataira; hangsúlyozza továbbá, hogy az EKSZ-nek célzott munkaerő-felvételi eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania, különös figyelmet fordítva a földrajzi egyensúly, a nemek és a kisebbségek tekintetében jelenleg alulreprezentált csoportokra; hangsúlyozza, hogy a kiegészítő finanszírozást az EKSZ és az EP közötti fokozott információmegosztással kell összekapcsolni, többek között az NDICI – Globális Európa magas szintű geopolitikai párbeszédek és a Külügyi Bizottság zártkörű ülései során;

23. hangsúlyozza, hogy a világszerte növekvő geopolitikai kihívások és válságok tükrében az EU-nak a határain kívül felmerülő globális kérdésekre vonatkozóan első kézből származó információkra kell támaszkodnia; e tekintetben felszólít az EU INTCEN, az EKSZ válságkezelő központja és a SatCen megerősítésére azok személyzete és pénzügyi erőforrásai, valamint képességei növelésével;

24. megjegyzi, hogy a külső tevékenységekre fordított kiadások növeléséhez az ellenőrzési és korrupcióellenes keret megerősítésének kell társulnia; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásait követve tegye egységesebbé és átláthatóbbá a külső tevékenységekre fordított kiadásokat;

25. hangsúlyozza, hogy az EU külső tevékenységének finanszírozása során koherenciára, elszámoltathatóságra és hatékonyságra van szükség; szorgalmazza a külső finanszírozási eszközökre elkülönített források átláthatóságának és demokratikus ellenőrzésének növelését a Parlament stratégiai irányítása, valamint a Parlament és a Bizottság közötti fokozott geopolitikai párbeszéd révén;

26. ragaszkodik a KKBP-fellépések és más megfelelő konfliktus- és válságreagálási eszközök költségvetésének növeléséhez annak érdekében, hogy az uniós tevékenységek és képességek teljes mértékben megfeleljenek a jelenlegi globális kihívásoknak és konfliktusoknak;

27. kiemeli, hogy tekintettel a harmadik országokból és helyettesítő szereplőktől érkező növekvő kiberfenyegetésekre/támadásokra, az EKSZ-nek olyan erős informatikai rendszerekkel és biztonsági protokollokkal kell rendelkeznie, amelyek biztosítják az uniós küldöttségek és központ által kezelt információk és „hírszerzési adatok” szilárd védelmét;

28. felszólít annak garantálására, hogy az uniós küldöttségek rendelkezzenek konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel, valamint békeépítéssel foglalkozó kapcsolattartó pontokkal; és biztosítsák, hogy az uniós küldöttségek, és különösen a fent említett kapcsolattartó pontok állandó helyszíni tájékoztatást nyújtsanak az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerének, az EU INTCEN-nek és az EKSZ válságreagálási központjának;

29. hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell elkülöníteni az EKSZ stratégiai kommunikációval és előrejelzéssel foglalkozó részlege számára, tekintettel arra, hogy az EU-nak növelnie kell a köz- és kulturális diplomáciába és kommunikációs erőfeszítésekbe történő beruházásait;

30. határozottan úgy véli, hogy a humanitárius segítségnyújtás jelentős mértékű megerősítésére van szükség ahhoz, hogy az Unió képes legyen reagálni a kialakuló és a jelenlegi válsághelyzetekre, és képes legyen kielégíteni az ukrajnai háború és annak globális gazdasági következményei által súlyosbított példátlan globális humanitárius szükségleteket, különösen az élelmiszer-ellátás bizonytalansága tekintetében, és ehhez a jogállamiságra és a kormányzásra vonatkozó egyértelmű célkitűzéseket kell társítani;

31. kéri a Bizottságot, hogy fokozza az előcsatlakozási támogatás következetességét, hatékonyságát és átláthatóságát, egyértelműen tükrözve az alapvető területekre vonatkozó prioritásokat az IPA III finanszírozás elosztásában; különösen kéri, hogy a kiadások tekintetében vezessenek be szigorúbb és végrehajthatóbb elszámoltathatóságot, valamint szigorú feltételrendszer alkalmazásával javítsák az előcsatlakozási finanszírozás teljes folyósítási, végrehajtási és ellenőrzési ciklusát, többek között a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv és új növekedési terv végrehajtása során; emlékeztet, hogy a bővítési országoknak nyújtott támogatást és segítségnyújtást módosítani kell, sőt fel kell függeszteni, ha az úgynevezett „alapvető tényezők” területén, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén jelentős visszalépés történik vagy tartósan elmarad az előrelépés; hangsúlyozza, hogy a csatlakozó országoknak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását prioritásként kell kezelni, és minden finanszírozást ennek fényében kell mérlegelni annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen finanszírozás teljes mértékben összhangban legyen az EU stratégiai céljaival és érdekeivel;

32. úgy véli, hogy elegendő előirányzatot kell biztosítani a ciprusi török közösség költségvetési sorára a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság küldetésének folytatásához és fokozásához való határozott hozzájárulás, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatása céljából;

33. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetéssel és kiadásokkal kapcsolatban külön nyomonkövetésre van szükség annak felmérése érdekében, hogy a következő és a jövőbeli költségvetések milyen mértékben dolgoznak konkrétan a gyermekek jelenlegi és jövőbeli generációi érdekében;

34. hangsúlyozza, hogy az EU-nak prioritásként kell kezelnie a határőrök és a rendőrök gyermekjogi eljárásokkal kapcsolatos képzésébe történő beruházásokat, és támogatnia kell a gyermekek szempontjából kritikus szolgáltatásokat, például a védelmet, az oktatást és az egészségügyet.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.9.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 15 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mika Aaltola, Lucia Annunziata, Petras Auštrevičius, Dan Barna, Robert Biedroń, Adam Bielan, Marc Botenga, Helmut Brandstätter, Sebastião Bugalho, Tobias Cremer, Danilo Della Valle, Elio Di Rupo, Michael Gahler, Kinga Gál, Geadis Geadi, Raphaël Glucksmann, Christophe Gomart, Bernard Guetta, Rima Hassan, Hana Jalloul Muro, Sandra Kalniete, Ondřej Kolář, Vilis Krištopans, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Jaak Madison, Claudiu Manda, Marion Maréchal, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Arkadiusz Mularczyk, Hannah Neumann, Leoluca Orlando, Urmas Paet, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Mounir Satouri, Alexander Sell, Villy Søvndal, Davor Ivo Stier, Sebastiaan Stöteler, Stanislav Stoyanov, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, António Tânger Corrêa, Marta Temido, Hermann Tertsch, Pierre-Romain Thionnet, Sebastian Tynkkynen, Roberto Vannacci, Hilde Vautmans, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Carlo Fidanza, Tomasz Froelich, András László, Ana Miguel Pedro, Tineke Strik, Marco Tarquinio, Ingeborg Ter Laak, Ivaylo Valchev, Marko Vešligaj, Thomas Waitz
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Krzysztof Brejza, Jüri Ratas, Bert-Jan Ruissen

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41	+
PPE	Mika Aaltola, Krzysztof Brejza, Sebastião Bugalho, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Ondřej Kolář, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Ana Miguel Pedro, Jüri Ratas, Davor Ivo Stier, Ingeborg Ter Laak, Željana Zovko
Renew	Petras Auštrevičius, Dan Barna, Helmut Brandstätter, Bernard Guetta, Nathalie Loiseau, Urmas Paet, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, Hilde Vautmans
S&D	Lucia Annunziata, Robert Biedroń, Tobias Cremer, Elio Di Rupo, Raphaël Glucksmann, Hana Jalloul Muro, Claudiu Manda, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Marco Tarquinio, Marta Temido, Marko Vešligaj
Verts/ALE	Hannah Neumann, Leoluca Orlando, Mounir Satouri, Villy Søvndal, Tineke Strik, Thomas Waitz

 

15	-
ECR	Marion Maréchal
ESN	Tomasz Froelich, Alexander Sell, Stanislav Stoyanov
PfE	Kinga Gál, Vilis Krištopans, András László, Sebastiaan Stöteler, António Tânger Corrêa, Hermann Tertsch, Pierre-Romain Thionnet, Roberto Vannacci
The Left	Marc Botenga, Danilo Della Valle, Rima Hassan

 

8	0
ECR	Adam Bielan, Carlo Fidanza, Geadis Geadi, Jaak Madison, Arkadiusz Mularczyk, Bert-Jan Ruissen, Sebastian Tynkkynen, Ivaylo Valchev

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.9.2024)

a Költségvetési Bizottság részére

Az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – valamennyi szakasz

(2024/0176(BUD))

A vélemény előadója: Daniel Buda

VÉLEMÉNY

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. tudomásul veszi az 53,75 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási és az 51,12 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot a mezőgazdaság területén; sajnálatát fejezi ki a 2024-hez képest bekövetkezett csökkenés miatt, és kéri a költségvetés növelését és a stratégiai végrehajtást, figyelembe véve azokat az éghajlati, környezeti és politikai kihívásokat, amelyekkel a mezőgazdasági ágazatnak és a vidéki közösségeknek 2025-ben szembe kell nézniük, mint például a tükörklauzulák nélküli harmadik országokból származó behozatal hatása, az egyre magasabb inputárak, a szélsőséges kedvezőtlen időjárási események, valamint az állatbetegségek által okozott gyakori károk; hangsúlyozza, hogy indokolt a költségvetés növelése, mivel a mezőgazdasági termelők kulcsfontosságú szereplők az éghajlatváltozás elleni küzdelemben; emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaság hosszú távú rezilienciáját aláásta a mezőgazdasági inputanyagokra nehezedő kumulatív inflációs nyomás, amelyet különösen a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború egymást követő következményei tápláltak;

2. emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikke szerinti célkitűzésekre, amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági termelékenység növelését a műszaki fejlődés előmozdítása, a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalának biztosítása és az élelmezésbiztonság garantálása érdekében;

3. úgy véli, hogy helyénvaló, hogy az elsődleges uniós jog fent említett célkitűzései kifejezetten és kiemelt helyen szerepeljenek a 2025. évi költségvetés Általános bevezetésében a 3. fejezet bevezetőjében;

4. megjegyzi, hogy a közös agrárpolitika (KAP) kiadásai jelentősen meghaladják az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos általános érvényesítési célokat, és kéri, hogy ezt a többletet olyan források elosztására használják fel, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a KAP elsődleges célkitűzéseihez;

5. emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek kulcsfontosságú szereplők a jó minőségű, megfizethető élelmiszerek biztosításában és a vidéki területek megőrzésében, különösen gazdasági vonzerejük tekintetében; kiemeli a mezőgazdaság szerepét az élelmezésbiztonsággal, a fenntartható növekedéssel, a társadalmi befogadással, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos uniós célkitűzések elérésében, miközben hozzájárul a mezőgazdasági termelés diverzifikálásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi gazdaságok fejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy a 2025. évi uniós költségvetést össze kell hangolni az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

6. hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken élőknek, köztük a mezőgazdasági termelőknek sajátos mentális egészségügyi kihívásokkal kell szembenézniük az elszigetelődés kockázatával és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányával összefüggésben, és az öngyilkosságok aránya körükben egyes tagállamokban 20%-kal magasabb a nemzeti átlagnál; ezért kéri, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott mentális egészségügyi támogatásokat hosszú távú finanszírozás révén kifejezetten integrálják az uniós mezőgazdasági politikákba;

7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja folyamatosan negatív kaszkádhatásokat gyakorol a mezőgazdaságra és az Unió valamennyi mezőgazdasági termelőjére, különösen az Ukrajnával határos tagállamokban, mint például a magas inputárak, az infláció vagy a piaci zavarok, valamint az agrár-élelmiszeripari termékek monetizálásának nehézségei; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ennek megfelelően igazítsák ki finanszírozásukat; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van további, jobban finanszírozott válságkezelési eszközökre és konkrét intézkedésekre a piaci zavarok kezelésére; emlékeztet arra, hogy bár az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás döntő fontosságú a globális élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából, az uniós gazdaságok versenyképességét nem szabad veszélyeztetni; üdvözli, hogy a Bizottság védintézkedéseket alkalmaz az olyan árukra, mint a cukor, a tojás, a zab és a dara;

8. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret 2%-os deflátora nem kompenzálja az inflációhoz kapcsolódó értékvesztést; megjegyzi, hogy a közvetlen kifizetések reálértéken jelentősen csökkentek az infláció miatt, míg a mezőgazdasági termelők adminisztratív terhei a korlátozások, kötelezettségek és bürokrácia felhalmozódása miatt nőttek; e tekintetben kiemeli, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben a KAP költségvetése reálértéken már alacsonyabb, mint az előző tervezési időszakban; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének foglalkoznia kell mindezen hiányosságokkal;

9. sajnálja, hogy a Bizottság nem alkalmazta ugyanezt a 2%-os deflátort a kifejezetten a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programok (POSEI) költségvetési előirányzataira; hangsúlyozza, hogy a POSEI-rendszer alapvető fontosságú a legkülső régiókban a mezőgazdasági tevékenység fenntartása, valamint az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek biztosítása szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e rendszer által nyújtott támogatás szintjét nem vizsgálták felül annak érdekében, hogy biztosítsák e régiók számára a szükséges pénzügyi forrásokat, amit tovább súlyosbít, hogy az előirányzatokat nem igazították az inflációhoz, és ez reálértéken jelentős veszteségeket eredményezett; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a POSEI-alapok számára elkülönített összeget az elmúlt néhány évben bekövetkezett termelésiköltség-növekedés és infláció fedezése érdekében, és ezáltal tartsa fenn a mezőgazdaság életképességét a legkülső régiókban;

10. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során az EMGA költségvetését a következő három évre 440 millió euróval csökkentették; sajnálatát fejezi ki különösen a mezőgazdasági termékek promóciójának csökkentése miatt, és javasolja, hogy a módosító indítvány beterjesztésekor az EMGA részleges felső határa alatt azonosított bármely rendelkezésre álló keret felhasználható legyen e csökkentések enyhítésére a csökkentendő vagy súlyosan korlátozandó elemek megerősítése révén, különös tekintettel a KAP végrehajtásához nyújtott „multi” promóciós programokra és technikai támogatásra, mivel ezek a programok növelik az uniós minőségrendszerek ismertségét és elismerését, valamint az uniós mezőgazdasági termékek versenyképességét azáltal, hogy egyértelműen megkönnyítik az uniós termelők harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférését, különösen a kiváló minőségű és nagy értékű termékek esetében; felszólít az inkluzív és erős promóciós politikai költségvetés fenntartására, legalább a 2024-es szinten, annak biztosítása érdekében, hogy a politika továbbra is támogassa az összes mezőgazdasági ágazatot, garantálja a mezőgazdaság versenyképességét és élelmiszer-önrendelkezésünket, és lehetővé tegye az uniós mezőgazdasági termékek új nemzetközi piacainak létrehozását; hangsúlyozza, hogy 2024-ben egyre nagyobb az érdeklődés a promóciós programok iránt, ami a benyújtott projektek számának növekedését eredményezte; szeretné, ha több forrást különítenének el az uniós agrár-élelmiszeripari termékek promóciójára és az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatási kezdeményezésekre, különös tekintettel a fiatal polgároknak szóló, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését célzó programokra, megerősítve az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatej-program fontosságát, e tekintetben felkéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki ezt a programot; felszólít a KAP költségvetésének jelentős növelésére a következő többéves pénzügyi keretben az élelmezésbiztonság, a stabilitás és a mezőgazdasági termelők tisztességes jövedelmének biztosítása érdekében;

11. üdvözli a KAP egyszerűsítését célzó legutóbbi csomagot, és megjegyzi, hogy az nincs kihatással a költségvetésre; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési intézkedéseknek a KAP következő reformjának alapjául kell szolgálniuk; elismeri annak fontosságát, hogy ezt a csomagot a jelenlegi programozási időszak végéig folytassák, és további intézkedéseket és forrásokat biztosítsanak a mezőgazdasági termelők elégedetlenségét kiváltó okok Unió-szerte történő kezelésére, különös tekintettel az agrár-élelmiszeripari értékláncban elfoglalt pozíciójuk megerősítésére; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági termelők strukturálisan kiszolgáltatott helyzetben vannak az értékláncban, és hangsúlyozza, hogy helyzetük javítása alapvető feltétele annak, hogy növeljék a mezőgazdasági termelők jövedelmét, és segítsék őket az éghajlatváltozás következményeivel való szembenézésben, különösen az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében; felszólít a mezőgazdasági termelők forgalmazási hálózataiba történő beruházások költségvetésének növelésére a mezőgazdasági termékekkel való spekuláció problémájának kezelése érdekében, valamint az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők méltányos részt kapjanak a fogyasztó által az élelmiszerekért fizetett végső árból; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a mezőgazdasági termelőket a többek között a biológiai sokféleséggel és az éghajlat-politikával kapcsolatos új kötelezettségek végrehajtásában, beleértve az egyedi finanszírozást és a megfelelően finanszírozott tanácsadási szolgáltatásokat;

12. hangsúlyozza, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőkben megvan a lehetőség arra, hogy a fenntartható gazdálkodás hajtóerejévé váljanak; ezért felszólít a támogatási intézkedések megerősítésére és a fiatal és új mezőgazdasági termelőket, köztük a női vállalkozókat támogató költségvetés növelésére, valamint a földhöz és a hitelhez való hozzáférésük javítására, továbbá az idősebbek és a fiatalabb generáció közötti tudástranszfer megkönnyítésére annak érdekében, hogy a fiatalok nagyobb magabiztossággal vágjanak bele szakmai munkájukba a mezőgazdaság területén; üdvözli e tekintetben, hogy a Bizottság a KAP közelgő reformja során a prioritások közé sorolta a fiatal mezőgazdasági termelők földhöz jutásának könnyítését, mivel a földhöz jutás nehézsége az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a fiatalok belépjenek a mezőgazdasági ágazatba; felszólít az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bürokratikus intézkedések csökkentésére a generációs megújulás biztosítása érdekében; emlékeztet annak fontosságára, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők minőségi képzési lehetőségekhez jussanak, és kéri, hogy célzott finanszírozási programok, valamint jogi és politikai intézkedések révén nagyobb mértékben vonják be a nőket, hogy javítsák a szakmához való hozzáférésüket;

13. emlékeztet az EMVA-finanszírozás fontosságára a vidéki térségekben, nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a mezőgazdasági termelőket támogató egyéb vidéki szereplők számára is; emlékeztet arra, hogy 2025-ben is jelentős költségvetésre van szükség ezekhez az intézkedésekhez; kiemeli a közösségvezérelt helyi fejlesztési kezdeményezések központi szerepét az élő és virágzó helyi vidéki gazdaságok fenntartásában és helyreállításában, valamint a LEADER program megfelelő szintű finanszírozásának szükségességét; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a LEADER kapacitásait;

14. tudomásul veszi a mezőgazdasági tartalékra szánt 450 millió EUR összeget, és emlékeztet arra, hogy 2024-ben 516,5 millió EUR-ra volt szükség; felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el megfelelő és következetes finanszírozást a mezőgazdasági tartalék számára az éghajlatváltozás mezőgazdasági üzemekre gyakorolt gazdasági hatásának enyhítése, valamint az élelmezésbiztonság és az autonómia megőrzése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy ez ne érintse a közvetlen kifizetéseket, és feltárva a KAP-on kívüli források mozgósításának lehetőségét, valamint lehetővé téve a tartalékok felhasználását; kiemeli, hogy a mezőgazdasági tartalékot csak 2022-ben alkalmazták először, és azóta szélesebb körben használt eszközzé vált; ragaszkodik a Parlament szerepéhez a tartalék felhasználásában, és kéri az Európai Bizottságot, hogy a források elosztása során objektív és átlátható kritériumokat kövessen;

15. hangsúlyozza, hogy a KAP-támogatást igazságosan kell elosztani a tagállamok között és a tagállamokon belül;

16. hangsúlyozza, hogy a KAP-támogatást méltányosan kell elosztani annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozást méltányosan osszák el a kis-, közép- és nagyvállalkozások között, mivel a kisebb és közepes méretű gazdaságok jobban ki vannak téve a piaci ingadozásoknak, a válságoknak és az inflációnak;

17. szorgalmazza a Horizont Európa mezőgazdaságra szánt kutatási költségvetésének növelését; hangsúlyozza az innováció létfontosságú szerepét a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdaság szempontjából, valamint a digitális átalakulás fontosságát a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a pontosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb uniós mezőgazdasági rendszerek lehetővé tétele, valamint a mezőgazdaságban és a vidéki közösségekben a foglalkoztatás vonzerejének növelése és a turizmus fellendítése érdekében; felhívja a figyelmet a biotechnológiai technológiák kutatása és fejlesztése finanszírozásának fontosságára a küszöbön álló rendeletek – például az új génszerkesztési technikák – fényében, ezáltal biztosítva az Unió vezető pozícióját a mezőgazdasági innováció és globális hosszú távú versenyképessége terén, miközben hozzájárul az Unió stratégiai autonómiára vonatkozó célkitűzéséhez, amint azt a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatások is elismerik; hangsúlyozza, hogy a termelékenység optimalizálása, valamint a ráfordítások, a költségek és a kibocsátások csökkentése érdekében be kell ruházni a precíziós gazdálkodási megoldásokba, például a robotikába, az intelligens vízrendszerekbe és a drónokba, mivel ez növelheti a gazdaság versenyképességét és a termelékenységet, miközben nem szabad megfeledkezni az integrált növényvédelemről sem; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelőket be kell vonni a kutatásba, és emlékeztet annak fontosságára, hogy a kutatási eredmények eljussanak a mezőgazdasági üzemek szintjére, és hozzáférhető mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokká váljanak; hangsúlyozza, hogy az jobb agrár-tudásátadási és -innovációs rendszer (ATIR) – csakúgy mint a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat – fontos szereppel bírnak az innovációs projektek ösztönzésében és alkalmazásuk előmozdításában;

18. hangsúlyozza, hogy hosszú távú támogatási intézkedéseket kell találni az éghajlatváltozás hatásának csökkentése érdekében, ugyanakkor megfelelő finanszírozás és a mezőgazdasági termelőket célzó speciális eszközök révén jobban kell kezelni az árvizek, aszályok és erdőtüzek, valamint az éghajlattal kapcsolatos egyéb veszélyek elsődleges termelésre, élelmezésbiztonságra és a mezőgazdasági termelők jövedelmére gyakorolt hatását, mivel azok kulcsfontosságúak a mezőgazdasági ágazat rezilienciája szempontjából; rámutat a nagyragadozók védelmére és ezzel egyidejűleg az állatállomány külterjes legeltetésének támogatására irányuló európai bizottsági célkitűzések közötti ellentmondásra; emlékeztet arra, hogy egy kijelölt alapon keresztül elegendő finanszírozást kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megvédhessék állatállományukat, és megfelelően kompenzálhassák őket a vadon élő állatok és a nagyragadozók által okozott veszteségekért;

19. hangsúlyozza, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és azok rendelkezésre állása alapvető fontosságú az uniós mezőgazdaság versenyképessége szempontjából; kiemeli a vízgazdálkodási struktúrák és azok mezőgazdasági termelők általi használatának fontosságát a vízhez való hozzáférésük megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a víztározó létesítmények esetében továbbra is nehéz az uniós forrásokhoz való hozzáférés, noha e létesítmények segíthetik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy szárazságok idején hozzáférjenek a vízhez, továbbá növelik a termelékenységet és a terméshozamot; hangsúlyozza, hogy ezek az infrastruktúrák többféle célt szolgálnak, elengedhetetlenek a mezőgazdasági termelők támogatásához, azonban egyéb célokra is használják őket, például az erdőtüzek elleni küzdelemhez szükséges víztartalékként, a turizmushoz, a biológiai sokféleség megőrzéséhez vagy ivóvíztározókként, különösen a nagy agglomerációk esetében; felszólít az uniós és nemzeti jogi és adminisztratív akadályok felszámolására, különös tekintettel a KAP összefüggésében, amelyek megakadályozzák az ezen infrastruktúrák építéséhez szükséges állami forrásokhoz való hozzáférést; ösztönzi a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozását az ilyen infrastruktúrák Unión belüli fejlesztése érdekében; hangsúlyozza a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek stratégiai szerepét a magas szeizmikus és hidrogeológiai kockázattal jellemezhető területeken, amelyek különleges támogatást igényelnek a KAP-tól, valamint a kis szigeteken; emlékeztet arra, hogy növelni kell a vizek rezilienciáját és alkalmazkodóképességét, valamint támogató intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás által a gazdálkodási rendszerekre jelentett veszély enyhítése érdekében; megfelelő finanszírozású uniós tervet szorgalmaz a vízhasználatra, -újrafelhasználásra, -tárolásra és -megosztásra, valamint a vízminőség megőrzésére vonatkozóan;

20. megfelelő beruházásokra szólít fel a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatokra való átállás innováció és beruházások révén történő megkönnyítése érdekében, az uniós mezőgazdasági termelés csökkentése nélkül, elkerülve ugyanakkor azt a helyzetet, hogy az uniós mezőgazdasági termelők tisztességtelen versennyel szembesüljenek az uniós normáknak meg nem felelő behozatal miatt; emlékeztet arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások e tekintetben jelentős kihívást jelenthetnek az uniós mezőgazdasági termelők számára, amennyiben nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, és kéri, hogy az uniós költségvetésbe illesszenek be konkrét tükörzáradékokat és pénzügyi rendelkezéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges támogatást azoknak az uniós mezőgazdasági termelőknek, akik a kereskedelmi megállapodások lehetséges jövőbeli végrehajtása miatt várhatóan elveszítik versenyképességüket; hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az uniós és a harmadik országbeli termelők számára;

21. kitart amellett, hogy a mezőgazdaságból származó címzett bevételekből vagy szabálytalanságok miatti visszafizetésekből az uniós költségvetésbe befolyt minden bevételnek a 3. fejezet mezőgazdasági komponensében kell maradnia;

22. kéri a Bizottságot, hogy a jövőben egyetlen környezetvédelmi alap se foglaljon magában a KAP-ból átcsoportosított pénzügyi forrásokat.

23. kéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak több támogatást a szövetkezeti ágazatnak, különösen a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásának és fejlesztésének előmozdítása és ösztönzése révén;

24. aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek előállítási költségei egyre gyakrabban magasabbak, mint az eladási ár;

25. hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a tagállamok támogatására az olyan fertőző állatbetegségek, mint a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis hatékony leküzdéséhez;

26. ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki mezőgazdasági hitelgarancia-eszközöket, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági szövetségek és a kis- és középvállalkozások számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a biztonságos, következetes és kiszámítható működőtőkéhez;

27. hangsúlyozza, hogy az élelmiszerek hozzáférhetőségének és a mezőgazdasági termelők jövedelmének problémája továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben vegye figyelembe ezeket;

28. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak azokra a projektekre, amelyek támogatják és elősegítik a mezőgazdasági ágazatban meglévő munkahelyek megőrzését és az olyan, minőségi munkahelyek létrehozását, amelyek teljes körű jogokat, stabil és méltányos bérezést és tisztességes munkakörülményeket biztosítanak, beleértve a munkahelyi egészséget és biztonságot, valamint az olyan projektekre, amelyek hatékonyan és határozottan küzdenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen a vidéki területeken;

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében a vélemény előadója a vélemény bizottsági elfogadását megelőzően a következő szervezetektől, illetve személyektől kapott észrevételeket a vélemény elkészítése során:

Szervezetet és/vagy személy

Copa-Cogeca

A fenti felsorolás a vélemény előadójának kizárólagos felelősségi körében készült.

Amennyiben a felsorolásban természetes személyek saját nevükkel vagy feladatkörükkel vagy mindkettővel azonosítva szerepelnek, az előadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett természetes személyeknek megküldte az Európai Parlament 484. sz. Adatvédelmi nyilatkozatát (https://www.europarl.europa.eu/data-protect/index.do), amely meghatározza a személyes adataik kezelésére alkalmazandó szabályokat és az említett adatkezeléshez kapcsolódó jogokat.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Arno Bausemer, Sergio Berlato, Stefano Bonaccini, Mireia Borrás Pabón, Daniel Buda, Waldemar Buda, Gheorghe Cârciu, Asger Christensen, Barry Cowen, Carmen Crespo Díaz, Valérie Deloge, Salvatore De Meo, Paulo Do Nascimento Cabral, Herbert Dorfmann, Sebastian Everding, Luke Ming Flanagan, Maria Grapini, Martin Häusling, Céline Imart, Elsi Katainen, Stefan Köhler, Camilla Laureti, Norbert Lins, Cristina Maestre, Dario Nardella, Maria Noichl, Gilles Pennelle, Alvise Pérez, André Rodrigues, Katarína Roth Neveďalová, Bert-Jan Ruissen, Arash Saeidi, Eric Sargiacomo, Christine Singer, Raffaele Stancanelli, Anna Strolenberg, Pekka Toveri, Jessika Van Leeuwen, Veronika Vrecionová, Thomas Waitz, Maria Walsh
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Wouter Beke, Benoit Cassart, Esther Herranz García, Ilia Lazarov, Nicolae Ştefănuță, Francesco Ventola

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

37	+
ECR	Sergio Berlato, Waldemar Buda, Bert-Jan Ruissen, Francesco Ventola, Veronika Vrecionová
NI	Katarína Roth Neveďalová
PPE	Wouter Beke, Daniel Buda, Carmen Crespo Díaz, Salvatore De Meo, Paulo Do Nascimento Cabral, Herbert Dorfmann, Esther Herranz García, Céline Imart, Stefan Köhler, Ilia Lazarov, Norbert Lins, Pekka Toveri, Jessika Van Leeuwen, Maria Walsh
PfE	Mireia Borrás Pabón, Valérie Deloge, Gilles Pennelle, Raffaele Stancanelli
Renew	Benoit Cassart, Asger Christensen, Barry Cowen, Elsi Katainen, Christine Singer
S&D	Stefano Bonaccini, Gheorghe Cârciu, Maria Grapini, Camilla Laureti, Cristina Maestre, Dario Nardella, André Rodrigues, Eric Sargiacomo

 

6	-
The Left	Sebastian Everding, Arash Saeidi
Verts/ALE	Martin Häusling, Nicolae Ştefănuță, Anna Strolenberg, Thomas Waitz

 

3	0
ESN	Arno Bausemer
S&D	Maria Noichl
The Left	Luke Ming Flanagan

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (6.9.2024)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – valamennyi szakasz

(2024/0176(BUD))

A vélemény előadója: Carmen Crespo Díaz

 

VÉLEMÉNY

A Halászati Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. emlékeztet a halászat, az akvakultúra és a tengerészeti ügyek gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségére; hangsúlyozza a közös halászati politika stratégiai szerepét nemcsak az élelmezésbiztonság, valamint a tengeri ökoszisztémák és élelmiszerrendszerek ellenálló képességének biztosításában, hanem az ökológiai korlátokat tiszteletben tartó fenntartható és méltányos kék gazdaság fejlesztésének előmozdításában és az uniós halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének fenntartásában is;

2. emlékeztet az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió által az élelmiszer-ellátási láncra, az üzemanyagköltségekre, az áringadozásra, valamint az uniós halászati tevékenységekre és a halászok megélhetésére gyakorolt hatásokra, különösen a Fekete-tengeren;

3. hangsúlyozza, hogy Oroszország katonai agressziója a kereskedelmi forgalom jelentős zavaraihoz, fokozott áringadozáshoz, és az energiaárak emelkedéséhez vezetett, ami hatással volt az uniós halászati tevékenységekre és a halászok, különösen a kisüzemi halászatok megélhetésére, és szükségessé tette az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap által (ETHAA) az infláció halászokra, termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak enyhítésére tett válságkezelési intézkedések alkalmazását;

4. kiemeli, hogy a fekete-tengeri halászokat, halászati tevékenységeiket és megélhetésüket az ukrajnai orosz agresszió következtében a sodródó tengeri aknák is veszélyeztetik;

5. sajnálatát fejezi ki az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió miatt, és teljes körű támogatásáról biztosítja Ukrajnát; aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság javaslatának (2024/0060(COD)) következményeivel kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt, amelynek célja az ETHAA költségvetésének 105 000 000 euróval történő csökkentése, amely csökkentés hatással lenne a tudományos tanácsadás, az adatgyűjtés, a halászati ellenőrzés, valamint a tanácsadó testületeknek és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott hozzájárulások finanszírozására, és ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő elemzést e csökkentés egyértelmű következményeiről és a halászattal kapcsolatos uniós intézkedések megfelelő finanszírozásának biztosítására irányuló egyéb lehetőségekről;

6. emlékeztet arra, hogy a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak a legfrissebb tudományos szakvéleményeken kell alapulnia, amelyek közvetlenül függnek a pontos, a hobbihorgászatra is kiterjedő halászati adatgyűjtéstől és a halászati ellenőrzéstől, és amelyek nélkül a halászati gazdálkodás fenntarthatósága veszélybe kerül;

7. kitart amellett, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a halászflottákra a biztonság, a munkakörülmények, az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság javítása érdekében, beleértve a flották megújítását is, különös tekintettel a kisüzemi halászflottákra, ugyanakkor nem lehet kizárni a finanszírozásból a 24 méternél hosszabb hajókat sem; megismétli, hogy a flották megújítása hozzájárulhat a halászati ágazat a fiatalabb generációk számára való vonzóbbá tételéhez, és nem tévesztendő össze a flottabővítéssel vagy a halászati kapacitás vagy a halkifogási képesség növelésével;

 

8. sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a fenntartható uniós akvakultúra-termelés globális részesedésének növelésére, ami nem befolyásolja a harmadik országok élelmezésbiztonságát, és hozzájárul a jó minőségű és alacsony szénlábnyomú vízi fehérjék kínálatához; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljes mértékben használják ki az ETHAA rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat az ágazat növekedésének fenntartható fellendítése érdekében;

9. emlékeztet arra, hogy a hal fehérjében gazdag, ezért stratégiai értékkel bír, és alapvető fontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából; rámutat arra, hogy a fogási célú halászat az állatifehérje-termelés szempontjából a legalacsonyabb hatású rendszerek közé tartozik;

10. emlékeztet arra, hogy a brexit következtében az uniós halászati ágazatban továbbra is jelentős gazdasági zavarok tapasztalhatók, különösen az Egyesült Királyság vizein és Norvégiában egyoldalúan halászati korlátozás alá vont területek tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy prioritásként biztosítson arányos kártérítést az ágazat és a halászközösségek által elszenvedett károk ellensúlyozására, különösen az átmeneti időszak 2026. júniusi végét követően;

11. kitart amellett, hogy javítani kell a tudományos és műszaki ismereteket – beleértve a tengerészeti társadalomtudományokat – a legmegbízhatóbb, kutatáson alapuló megoldások fejlesztésének és alkalmazásának biztosítása érdekében; megismétli annak fontosságát, hogy elegendő pénzügyi forrást biztosítsanak a tagállamok és az európai tudományos szervezetek számára a halászati ágazat adatainak összegyűjtéséhez, kezeléséhez, elemzéséhez, felhasználásához és cseréjéhez, valamint az innovatív, technológiai nyíltsággal jellemezhető és szelektívebb halászati technikákkal kapcsolatos kutatásba való beruházáshoz;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy ökoszisztéma-alapú megközelítésre van szükség, amely kiterjed a tengeri erőforrásokra nehezedő valamennyi nyomás kezelésére irányuló intézkedésekre, beleértve a fókák és kárókatonák állományának megfelelő kezelését is;

13. megjegyzi, hogy az emberi tevékenységek nyomásának évtizedek óta kitett Fekete-tengert jelentősen érintették az orosz agresszióból eredő katonai tevékenységek; megjegyzi, hogy a háború part menti és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt elsődleges hatásai – beleértve a vegyi szennyezést, a zajszennyezést, a bombázások és katonai műveletek által az élőhelyekben okozott fizikai károkat, valamint a környezetvédelmi tevékenységek visszaszorulását – közvetlenül érintik az uniós tagállamok felségvizeit is, beleértve a Duna-delta területét is, amely a biológiai sokféleség szempontjából páratlan terület; felszólít az érintett ökoszisztémákra és fajpopulációkra vonatkozó adatgyűjtés, valamint lehetőség szerint a mérséklési, korrekciós és helyreállítási intézkedések finanszírozására;

14. kiemeli a Balti-tenger riasztó helyzetét, ahol a régóta fennálló túlhalászás és szennyezés számos állomány összeomlásához vagy majdnem összeomlásához vezetett; megerősíti, hogy sürgősen további intézkedésekre van szükség az ökoszisztéma-alapú megközelítés teljes körű végrehajtásához, beleértve a biológiai sokféleséggel rendelkező és egészséges tengeri ökoszisztémák biztosítását célzó intézkedéseket is; rámutat, hogy további kutatásra és adatgyűjtésre, valamint a halászati szabályok, például az ellenőrzési rendelet megfelelő végrehajtására, és e tekintetben megfelelő finanszírozásra van szükség;

15. felhívja a figyelmet a közös halászati politika nemzetközi dimenziójára és annak gazdasági, társadalmi és környezeti előnyeire; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megfelelő forrásokat az óceánpolitikai irányításra; hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés, az érdekelt felek részvétele, a harmadik országbeli szereplőkkel való helyi együttműködés megkönnyítése, az átláthatóság, a nyomonkövethetőség és az egyenlő versenyfeltételek fontosságát az uniós kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából;

16. elkötelezetten támogatja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet; ezért felszólít a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló uniós politikák megfelelő és megnövelt finanszírozására, többek között az EU határain végzett áruellenőrzések megerősítése, a célzott fejlesztési támogatás, valamint a harmadik országokkal, de a tagállamok között is folytatott együttműködés előmozdítása révén;

17. felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően finanszírozza azokat az intézkedéseket, amelyek célja az uniós flotta üzemanyag-hatékonyságának növelése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség tényleges csökkentése; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy finanszírozza a kibocsátásmentes meghajtórendszerek – például az e-üzemanyagok, a szél- és elektromos meghajtás – halászhajókon való, realisztikus menetrenden alapuló használatára irányuló kutatást, figyelembe véve az alkalmazandó különböző eszköztípusokat;

18. ösztönzi a tagállamokat, hogy különítsenek el forrásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a halászati ágazat dekarbonizációját célzó innováció támogatására, valamint olyan képzési programok finanszírozására, amelyek révén a munkaerő képzettebb lesz, és amelyek ugyanakkor fellendítik a generációs megújulást;

19. hangsúlyozza az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) szerepét abban, hogy az uniós flotta számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, és különösen abban, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot vissza lehessen szorítani az európai vizeken és globális szinten is; úgy véli, hogy az új ellenőrzési rendelet ((EU) 2023/2842) elfogadása az EFCA feladatainak és felelősségi köreinek jelentős növekedését vonja maga után; elismeri, hogy az új ellenőrzési intézkedések fokozatos végrehajtásához kísérleti projektekre és további költségvetési forrásokra lesz szükség; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő forrásokat az EFCA számára az új feladatok és tevékenységek kezeléséhez, beleértve az EFCA, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti háromoldalú munkamegállapodásban való részvételt, figyelembe véve az EFCA hozzájárulását az EU új tengeri védelmi stratégiájához (EUMSS);

20. hangsúlyozza, hogy az európai halászati ágazat egyik prioritása a generációs megújulás, ideértve a szakma diverzifikálását és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését is; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy támogassa költségvetési források mozgósítását annak érdekében, hogy segítse a fiatalokat abban, hogy a halászatban és a kék gazdaság tágabb értelemben vett fenntartható ágazatában vállaljanak munkát, valamint hogy tegye sokszínűbbé az ágazatot, és ösztönözze a nőket, hogy csatlakozzanak az ágazathoz; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy támogassa a fiatal európai halászok szövetségének létrehozását;

21. megismétli, hogy jelentős támogatást kell nyújtani a hátrányos helyzetű part menti területek és a legkülső európai régiók számára; felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a flották megújításának pénzügyi támogatását az európai legkülső régiókban azáltal, hogy megszünteti a hajók lecseréléséhez nyújtott állami támogatások tilalmát; emlékeztet arra, hogy az ETHAA rendelkezéseivel ellentétben ez a célkitűzés egyetlen régióban sem részesült európai finanszírozásban;

22. hangsúlyozza, hogy összhangban az ENSZ azon célkitűzésével, hogy 2030-ra óceánjaink 30%-át meg kell őrizni, pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkülső régiókban a védett tengeri területek meghatározásához, különösen az érintett halászok esetleges veszteségeinek kompenzálására, valamint a regionális hatóságok nyomonkövetési és gazdálkodási programjaira;

23. megismétli, hogy hatékonyabb intézkedéseket kell kezdeményezni annak érdekében, hogy megszüntessék azokat az akadályokat, amelyek gátolják a termelői szervezeteket feladataik teljes körű teljesítésében azáltal, hogy meg kell oldani a kisüzemi halászati termelői szervezetek kapcsán a nemzeti közigazgatások által alkalmazott eltérő bánásmóddal kapcsolatban felmerülő nehézségeket, legyen szó akár a termelői szervezetek elismeréséről, a napi finanszírozásról, az adminisztratív támogatásról vagy az intézkedések támogathatóságáról;

24. megismétli, hogy „Az Európai Bizottság legkülső régiókról szóló új közleményének értékelése 2022/2147(INI)” című Amaro-jelentéssel összhangban helyre kell állítani a POSEI halászati programot a legkülső régiókban, amely 2014-ben az Európai Tengerügyi és Halászati Alapba való integrálása miatt megszűnt.

 

 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az elnök mint a vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 3 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thomas Bajada, Stephen Nikola Bartulica, Asger Christensen, Carmen Crespo Díaz, Ton Diepeveen, Paulo Do Nascimento Cabral, Siegbert Frank Droese, Anja Hazekamp, France Jamet, Nora Junco García, Isabelle Le Callennec, Isabella Lövin, Giuseppe Lupo, Francisco José Millán Mon, André Rodrigues, Bert-Jan Ruissen, Sander Smit, Emma Wiesner, Stéphanie Yon-Courtin
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Sebastian Everding, Marco Falcone, Gabriel Mato, Idoia Mendia Cueva, Rasmus Nordqvist
A zárószavazáson jelen lévő képviselők (216. cikk, (7) bekezdés)	Nikos Papandreou

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

14	+
ECR	Stephen Nikola Bartulica, Bert-Jan Ruissen
PPE	Carmen Crespo Díaz, Paulo Do Nascimento Cabral, Marco Falcone, Isabelle Le Callennec, Gabriel Mato
Renew	Asger Christensen, Emma Wiesner
S&D	Thomas Bajada, Giuseppe Lupo, Idoia Mendia Cueva, Nikos Papandreou, André Rodrigues

 

3	-
ESN	Siegbert Frank Droese
The Left	Sebastian Everding, Anja Hazekamp

 

4	0
PfE	Ton Diepeveen, France Jamet
Verts/ALE	Isabella Lövin, Rasmus Nordqvist

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

 

LEVÉL A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (14.10.2024)

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény a 2025. évi költségvetésről (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Fejlesztési Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 23-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

A Fejlesztési Bizottság 2024. október 10-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ugyanezen az ülésen[19] a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat.

Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Barry Andrews

 

 

 

VÉLEMÉNY

A. mivel a geopolitikai és gazdasági instabilitással és a növekvő egyenlőtlenségekkel összefüggésben az EU-nak meg kell erősítenie és ki kell terjesztenie nemzetközi partnerségeit, és megbízható és hiteles szövetségesként kell fellépnie a fejlesztési együttműködésben, továbbá elő kell mozdítania a párbeszédet, a stabilitást és a békét a fejlődő országokban és a szomszédos országokban egyaránt;

B. mivel az éghajlatváltozás, az egyre elhúzódó konfliktusok, a globális lakóhelyelhagyás rekordszintje és a gazdasági sokkok miatt 2025-ben tovább fokozódnak majd a globális humanitárius szükségletek; mivel a Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) szerint 2024 végéig várhatóan 308 millió ember szorul majd humanitárius segítségre, és az EU-nak készen kell állnia arra, hogy megelőzze a teljes mértékben megelőzhető emberi szenvedést; mivel a humanitárius finanszírozási hiány kezelése érdekében további erőfeszítésekre van szükség a humanitárius fellépés adományozói bázisának bővítéséhez;

C. mivel a jelenlegi globális élelmiszer- és táplálkozásbiztonsági válság mértéke példa nélküli, és jelentősen magasabb, mint a Covid19-világjárvány előtt, továbbá mivel az öt év alatti gyermekek körében bekövetkezett halálesetek közel feléért az alultápláltság okolható; mivel különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta nőtt a világ déli részén az élelmiszer-ellátás már meglévő akut bizonytalansága és az alultápláltság; mivel Ukrajnában továbbra is hatalmasak a humanitárius szükségletek;

D.  mivel az alacsony jövedelmű országokat Afrikában és világszerte egyre növekvő adóteher sújtja, és képtelenek beruházni az alapvető szolgáltatásokba;

E.  mivel az uniós fejlesztési segélyre vonatkozó célkitűzésekről szóló június 24-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy a humán fejlődés az EU külső tevékenységének és nemzetközi partnerségének központi eleme;

1. megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret 6. fejezetének (Szomszédság és a világ) a 2024–2027-es időszakra vonatkozó félidős felülvizsgálata a déli szomszédság, a Nyugat-Balkán és a migrációval kapcsolatos együttműködés javát szolgáló megerősítéseket eredményezett;

2. hangsúlyozza, hogy a 6. fejezet új prioritásaihoz biztosított további források nem mehetnek az EU és a fejlődő országok közötti partnerségek rovására; rámutat, hogy az EU kulcsszerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások előmozdításában; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU elveszítheti befolyását és jelenlétét más geopolitikai versenytársakhoz képest;

3. emlékeztet arra, hogy a fejlődő országoknak olyan kulcsfontosságú területeken nyújtott folyamatos és stabil uniós pénzügyi támogatás, mint az alapvető jogok és szabadságok, a civil társadalmi szervezetek, az éghajlatváltozás, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint a humanitárius segítségnyújtás, létfontosságú az EU-nak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlesztési célok iránti folyamatos kötelezettségvállalásai, valamint a globális fejlődésben hiteles szereplőként betöltött szerepe szempontjából;

4. rámutat arra, hogy az EU csak kiegyensúlyozott és koherens szakpolitikákkal, ambiciózus és kiszámítható finanszírozással, valamint egyenlő felelősségvállaláson és partnerségeken alapuló hatékonyabb fejlesztési együttműködéssel támogathatja hatékonyan a fejlődő országokat azonnali és hosszú távú strukturális kihívásaik kezelésében;

5. hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell az éghajlatváltozás kérdésével a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett országokban, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak negatív hatásai megsokszorozódhatnak, ami további humanitárius válságokhoz vezethet, például a konfliktusok és háborúk fokozódása révén;

6. támogatja a Bizottság által javasolt megközelítést, amely szerint arányos csökkentéseket kell alkalmazni az NDICI-GE és az IPA III valamennyi operatív költségvetési során, mivel ez a leghatékonyabb módja a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatából eredő következmények kezelésének, ami lehetővé teszi a csökkentések terhének méltányos elosztását, ugyanakkor fenntartja a többéves pénzügyi keret fennmaradó részére vonatkozó pénzügyi programozás tervezésére vonatkozó kapacitást, különösen ott, ahol erre a legnagyobb szükség van, például az NDICI-GE rendeletben meghatározott kötelezettségvállalásokkal összhangban az instabil és konfliktushelyzetben lévő országok esetében;

7. rámutat arra, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről (Globális Európa) szóló rendelet (NDICI-GE) (26) preambulumbekezdése kimondja, hogy „A szomszédságra, valamint a szubszaharai Afrikára tervezett földrajzi programok számára előirányzott pénzügyi keretösszegeket csak növelni szabad, mivel az Unió különös elsőbbséget tulajdonít ezeknek a régióknak”; emlékeztet arra, hogy az NDICI-GE rendelet 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja megerősített védelmet vezetett be a szomszédság és a szubszaharai Afrika pénzügyi keretösszegei számára azáltal, hogy „legalább” minimális összegeket állapít meg e két régió számára; sürgeti a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy tartsák tiszteletben a két régió pénzügyi keretösszegei közötti egyensúlyt, és emlékeztet arra, hogy a minimális összegeket 2027 végéig, a többéves pénzügyi keret végéig el kell érni;

8. emlékeztet a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2026. évi és 2027. évi kiadásokra vonatkozó 10%-os célra, a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az éghajlat-politikai kiadásokra vonatkozó 30%-os célra, valamint az ENSZ keretében tett globális pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének szükségességére;

9. megismétli, hogy az előre nem látható körülmények sérelme nélkül tiszteletben kell tartani az NDICI-GE-n belüli azon kötelezettségvállalást, hogy pénzügyi keretösszegének indikatív 10%-át az eszköz célkitűzésein belül a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kezelését és irányítását támogató intézkedésekre fordítsák; megjegyzi azonban, hogy a 2021–2022-ben lekötött források már 14%-át migrációs célú kiadásokra fordították; ezért rendszeres és érdemi tájékoztatást vár a migrációs kiadásokról; emlékeztet arra, hogy az NDICI-GE (51) preambulumbekezdése kimondja, hogy a 10%-os célnak magában kell foglalnia az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére irányuló intézkedéseket is, amennyiben azok közvetlenül a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos konkrét kihívásokra irányulnak;

10. emlékeztet arra, hogy az NDICI-GE 30. cikkét teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és különösen azt a rendelkezést, hogy a visszavont kötelezettségvállalásokot az eredeti költségvetési sorra kell visszavezetni; megismétli azokat az elveket, amelyeket az NDICI-GE – az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való beemelésével – átvett a rugalmasság, az átvitelek és a kiszámíthatóság tekintetében;

11. aggodalommal állapítja meg, hogy a 6. fejezet tartalékát már 2025-ben is jelentős mértékben felhasználták, így összesen 44,8 millió EUR maradt, és hogy az előre nem látható körülményekre és kihívásokra fordítható NDICI-GE-tartaléknak – 1,597 millió EUR – csak 17%-a áll rendelkezésre 2027-ig;

12. megjegyzi, hogy a SEAR (szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék) többéves pénzügyi kereten keresztüli megerősítése és felosztása nem jelent automatikusan több forrást a humanitárius segítségnyújtási eszköz (HUMA) számára; sürgeti a Bizottságot, hogy a sürgősségisegély-tartalékban 2025-re rendelkezésre álló 584 millió EUR-t a HUMA megerősítésére különítse el, és emlékeztet arra, hogy a SEAR-ból a HUMA-ba 2022-ben 539 millió EUR, 2023-ban pedig 579 millió EUR összegű átcsoportosítást hajtottak végre;

13. az egyre növekvő globális humanitárius szükségletek fényében és a kiszámítható és elvi alapokon nyugvó humanitárius segítségnyújtás szilárd alapjainak biztosítása érdekében kéri a HUMA forrásainak megemelését; emlékeztet arra, hogy az ukrajnai humanitárius szükségleteket az Ukrajna-eszköz nem fogja fedezni, és hogy várhatóan számos más konfliktus miatt is jelentős forrásokra lesz szükség; ezért kéri a HUMA költségvetési sorának 200 millió eurós növelését a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó bizottsági kimutatáson felül; rendkívül aggasztónak tartja az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalanságát a fejlődő országokban, amelyet tovább súlyosbít Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja; megismétli, hogy az uniós humanitárius finanszírozásból támogatott műveleteknek tiszteletben kell tartaniuk az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség humanitárius elveit; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a partnerországokat az élelmezésbiztonság javításában;

14. emlékeztet arra, hogy a DG ECHO humanitárius segítségnyújtási költségvetése 2022-ben és 2023-ban több emelést követően átlagosan 2,4 milliárd EUR-t tett ki, és hogy 2025-ben növekvő igények várhatók; emlékeztet arra, hogy az ENSZ 2024. júniusi adatai[20] azt mutatják, hogy a globális humanitárius felhívások csak 19%-a talált finanszírozásra, ami rekordarányú, 36 milliárd EUR összegű hiányt eredményezett, és hogy a humanitárius rendszer még az igények töredékét is nehezen tudja kielégíteni[21]; hangsúlyozza, hogy növelni és bővíteni kell a humanitárius fellépésre szánt forrásokat, és be kell vonni a magánszférát és más érdekelt feleket is; hangsúlyozza továbbá, hogy fokozni kell a humanitárius keretek hatékonyságát és eredményességét, és fokozni kell a humanitárius szükségletek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket;

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

LEVÉL A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (4.9.2024)

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Költségvetési Ellenőrző Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

Az EP 2024. évi reformja többek között hangsúlyozta, hogy a költségvetési és a mentesítési eljárások kapcsolódnak egymáshoz, és hogy a mentesítési eljárás eredményeit természetes módon vissza kell táplálni a költségvetési eljárásba, és fordítva. Ezzel összefüggésben a CONT bizottság úgy véli, hogy a 2022. évi mentesítési eljárás keretében a plenáris ülésen 2024 áprilisában elfogadott állásfoglalások számos olyan észrevételt és ajánlást tartalmaznak, amelyeket a mentesítésért felelős hatóság be kíván nyújtani a költségvetési hatóságnak.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2024. szeptember 4-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ugyanezen az ülésen a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat.

 

Ezt a véleményt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által előterjesztett költségvetési módosítással (módosításokkal) együtt kell értelmezni.

Tisztelettel:

Niclas Herbst José Cepeda

 

a CONT bizottság elnöke előadó

 

 

 

JAVASLATOK

1. hangsúlyozza, hogy az Unió pénzügyi érdekeit az Unió Szerződéseibe foglalt általános elvekkel, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékekkel, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikkében foglalt elvével, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (költségvetési rendelet) összhangban meg kell védeni;

2. megjegyzi, hogy az uniós költségvetés irányításának, kontrolljának és ellenőrzésének szükséges digitalizálásával párhuzamosan a kiberbiztonsági fenyegetések egyre inkább új és jelentős kockázatokat jelentenek, mint például az uniós intézmények elleni kibertámadásokat, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és egyéb pénzügyi bűncselekményeket; emlékeztet az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségre (ENISA) a kiberbiztonsági jogszabállyal kapcsolatban ruházott feladatokra, amelynek célja a kiberbiztonság egységesen magas szintjének előmozdítása az egész Unióban; felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan különítsen el uniós költségvetési forrásokat a kiberbiztonsági infrastruktúra, a kutatás és fejlesztés megerősítésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a kiberbiztonsági beruházások hatásosak legyenek és hozzájáruljanak az Unió pénzügyi érdekeinek általános védelméhez;

3. hangsúlyozza az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági feltételrendszer kiemelt jelentőségét; kéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket az uniós értékek súlyos megsértése egyértelmű kockázatának kezelésére és haladéktalanul alkalmazza a feltételrendszerről szóló rendeletet, amikor a jogállamiság megsértése az Unió pénzügyi érdekeit érintheti; támogatja, hogy mindaddig zárolják az uniós forrásokat, amíg nem teljesülnek maradéktalanul a feltételek, továbbá ne engedjenek a zsarolásnak; sürgeti a Bizottságot, hogy garantálja a különböző alapok és jogalkotási eszközök egységes, átfogó és integrált megközelítését;

4.  aggodalommal állapítja meg, hogy az összes fennálló kötelezettségvállalás, amelyek a kötelezettségvállalás visszavonásának elmaradása esetén jövőbeli adósságokat jelentenek, minden eddiginél magasabb szintet ért el; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a különböző azonosított kockázatoktól, különösen a fennálló kötelezettségvállalások és a növekvő adósság tekintetében;

5. megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata következtében a technikai segítségnyújtás költségvetését átcsoportosítások érintették, emlékeztet arra, hogy az ARACHNE kockázatértékelési eszközt, amely központi szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő kockázatok feltárásában, a kohéziós politika technikai segítségnyújtásra szánt költségvetéséből finanszírozzák; megjegyzi továbbá, hogy az ARACHNE Corporate fejlesztését az információs rendszerek 7. fejezet alatt rendelkezésre bocsátott költségvetéséből finanszírozzák; felhívja a költségvetési hatóságot annak biztosítására, hogy se a technikai segítségnyújtás keretében bekövetkező átcsoportosítások, se az ARACHNE Corporate fejlesztésének és jövőbeli működésének finanszírozásában bekövetkező változások ne befolyásolják ezen alapvető kockázatértékelési eszköz rendelkezésre állását a hatóságok számára a rendszer különböző irányítási módjaiban;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a költségvetési rendelet lezárt felülvizsgálatának keretében valamennyi uniós alap esetében, a megosztott irányítást is beleértve, tegyék kötelezővé és szisztematikussá az olyan informatikai eszközök használatát, mint a korai felismerési és kizárási rendszer és az ARACHNE, továbbá az ellenőrzések fokozása és az uniós költségvetés csalással és a pénzeszközökkel való visszaéléssel szembeni védelme érdekében biztosítsa az új technológiák jobb használatát; és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést a Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség számára a Bizottság által biztosított egységes integrált adatbányászati és kockázatértékelési informatikai rendszerhez, az átdolgozott költségvetési rendeletben foglalt feltételek szerint;

7. úgy véli, hogy az Európai Ügyészség rövid létezése alatt az EU csalás elleni rendszerének elengedhetetlen részévé vált; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség tevékenységei önmagukban nemcsak az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez járulnak hozzá, hanem arra is alkalmasak, hogy visszaköveteljék az uniós költségvetésből származó azon összegeket, amelyeket bűncselekmények miatt nem a tervezett célra használtak fel; úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek által a tagállamokban elfogadott lefoglalási és elkobzási intézkedésekből származó összegek – a tagállami hatóságoknál az ezen intézkedések végrehajtása során felmerülő költségek levonását követően – az (EU) 2017/1939 rendelet 38. cikkével összhangban visszakerülhetnek az uniós költségvetésbe; úgy véli, hogy a lefoglalásból és elkobzásból származó potenciális bevételt (az EPPO 2023. évi éves jelentése alapján a becslések szerint 100 millió EUR) nem címzett bevételként kell elszámolni az uniós költségvetésben; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az illetékes nemzeti hatóságokkal együtt annak érdekében, hogy ezek az összegek bekerülhessenek az uniós költségvetésbe;

8.  tudomásul veszi a 2025. évi költségvetési tervezetben az Európai Ügyészséghez rendelt 77 368 186 EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat; tudomásul veszi továbbá az Európai Ügyészség azon becslését, hogy kötelező hatáskörének ellátásához legalább 86 millió euróra van szükség; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Ügyészség informatikai autonómiára vonatkozó programját, amely a becslések szerint 2,98 millió euróba kerülhet, a 2025-re előirányzott összeg nem fedezi; ezért úgy véli, hogy indokolt az Európai Ügyészség költségvetésének 12 millió euróval történő növelése, amint azt az 1. költségvetési módosítás is tükrözi; úgy véli, hogy ezt az összeget az uniós költségvetésnek a delegált európai ügyészek által elfogadott lefoglalási és elkobzási intézkedésekből eredő jövőbeli bevételei fedezhetik.

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

LEVÉL A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

 

5.9.2024

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 23-i ülésén az EMPL bizottság úgy határozott, hogy e levél formájában nyilvánít véleményt. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2024. szeptember 4-i ülésén megvizsgálta a kérdést, és az EMPL részéről a vélemény előadója, Romana TOMC vezetésével kidolgozott levél formájában ezen az ülésen elfogadta véleményét[22]. A bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat.

Tisztelettel:

Li Andersson

VÉLEMÉNY

1. Az EMPL bizottság hangsúlyozza az európaiak előtt álló jelenlegi kihívásokat, nevezetesen a növekvő megélhetési költségeket, az inflációt, különösen a magas energia-, élelmiszer- és lakásárakat, amelyek növekvő sebezhetőséget eredményeznek, a szélesedő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, valamint a szegénység fokozódását és súlyosbodását, továbbá az éghajlati és biodiverzitási válságot, és különösen a szélsőséges időjárási események közvetlen hatását, amelyek negatívan befolyásolják az EU társadalmi-gazdasági környezetét, a munka- és életkörülményeket, valamint az Európában élő emberek egészségét és jóllétét, ezáltal veszélyeztetve a fenntartható növekedést és foglalkoztatást. A bizottság kiemeli, hogy ez a környezet a zöld és digitális átállással és a demográfiai változással együtt 2025-ben erőteljes és arányos költségvetési választ tesz szükségessé, ezért aggodalmát fejezi ki a költségvetési tervezetben rendelkezésre álló igen korlátozott mozgástér és fennmaradó rugalmasság miatt, és kéri, hogy mozgósítsanak megfelelő forrásokat az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitikák számára, biztosítva, hogy prioritásként kezeljék a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv végrehajtását és a portói nyilatkozat céljainak elérését.

2. Az EMPL bizottság úgy véli, hogy e kihívások leküzdése érdekében elengedhetetlen a bérek növelése, a méltányos és tisztességes bérek előmozdítása, valamint a munkahelyi szegénység elleni küzdelem.

3. Az EMPL bizottság emlékeztet a szociális jogok európai pillérére, a szociális jogok európai pillérének 2021. március 4-i cselekvési tervére, beleértve a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt célokat, az Európai Tanács tagjai által elfogadott, a szociális ügyekről szóló, 2021. május 8-i portói nyilatkozatra, a virágzó európai szociális párbeszédről szóló háromoldalú nyilatkozatra, valamint a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló La Hulpe-i nyilatkozatra.

4. Az EMPL bizottság emlékeztet továbbá a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervre, amelynek célja, hogy az EU 2030-ra konkrét célokat érjen el, többek között azt, hogy a 20–64 évesek legalább 78 %-a foglalkoztatott legyen, hogy a felnőttek legalább 60 %-a évente részt vegyen képzésen, és hogy legalább 15 millióval – ezen belül a gyermekek esetében 5 millióval – csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma. A szegénység és a munkanélküliség előre jelzett növekedésével összefüggésben azonban még e célok elérése is egyre nagyobb kihívást jelent, hacsak nem irányoznak elő külön erőfeszítéseket és támogatást a szociális védelmi rendszerekre nehezedő jelenlegi nyomás enyhítése és a válság szociális hatásainak mérséklése, valamint a menekültek támogatása és a mindenki számára tisztességes életkörülmények biztosítása érdekében a minőségi alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés révén.

5. Az EMPL bizottság rámutat arra, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az Unió szociális dimenziója megerősítésének egyik fő mozgatórugója, és ezért különös aggodalmának ad hangot az ESZA+ közvetlenül kezelt részének a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának eredményeként történő csökkentése miatt, amely szűkíti egy megfelelően finanszírozott ESZA+-szal összhangban rendelkezésre álló lehetőségeket, tekintettel a megélhetési költségek meredek növekedésére, valamint a munkavállalókra és családjaikra gyakorolt hatásokra. A bizottság kiemeli továbbá az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) alapvető szerepét, és felhívja a tagállamokat, hogy jobban használják ki a rendelkezésre álló csökkentett finanszírozást, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és a Repower EU-ra vonatkozó fejezeteket, az Igazságos Átmenet Alapot (IÁA), a nettó zéró iparról szóló jogszabály 5. fejezetét, az ERFA-t és az InvestEU programot.

6. Az EMPL bizottság hangsúlyozza az ESZA+ foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágának (EaSI-ág) fontosságát a társadalmi innovációba való beruházás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése szempontjából, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács jelentősen csökkentette ezt a költségvetési sort. A bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a költségvetési tételt állítsák vissza a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt összegre. 

7. Az EMPL bizottság aggodalmát fejezi ki az EU-n belüli munkanélküliségi ráták miatt, miközben számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalunk, és sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezeljék prioritásként a fiatalok és a fogyatékossággal élő személyek munkanélkülisége elleni küzdelmet, valamint biztosítsanak képzést a munkaerőpiacon tapasztalható szakemberhiány leküzdése érdekében, kihasználva a meglévő uniós kezdeményezéseket. A bizottság elismeri a szakképzés és a fizetett szakmai gyakorlatok kulcsfontosságú szerepét a fiatalok foglalkoztatásba való átmenetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ESZA+ és a megerősített ifjúsági garancia révén beruházzanak ezek minőségébe, beleértve a tisztességes munkakörülményeket és a vonzerőt.

8. Az EMPL bizottság hangsúlyozza a munkaerőpiaci átmenetet támogató szakpolitikák és intézkedések fontosságát, valamint azt, hogy gazdaságaink versenyképességét meg kell erősíteni a zöld és digitális átállással összefüggésben. Kiemeli az Igazságos Átmenet Alap szerepét a munkavállalók, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politika támogatásában, valamint ezek fontosságát az átállás szociális vonatkozásainak kezelésében, különös tekintettel a nemzeti szociális infrastruktúra létrehozására és az álláskeresők támogatására, beleértve a továbbképzést és az átképzést, mindeközben biztonsági hálót biztosítva a lemaradók számára, és felszólít ezek végrehajtásának felgyorsítására.

9. Az EMPL bizottság a szociálpolitika másik fontos témájának tartja a mentális egészséget. A világjárvány felgyorsította a munka világának a digitalizáció által előidézett új realitásait és formáit, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI), a bizonytalan foglalkoztatási helyzetet, az algoritmikus irányítást és a „folyamatos elérhetőség” kultúráját, amelyek egyszerre jelentenek lehetőségeket és kihívásokat a munkaerőpiac és a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében. E tekintetben a bizottság üdvözli az Európai Bizottságnak a mentális egészség átfogó megközelítésére irányuló kezdeményezését, a mentális egészségről és a bizonytalan foglalkoztatásról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a lecsatlakozáshoz való jog szabályozása iránti elkötelezettséget.

10. Az EMPL bizottság alapvető fontosságúnak tartja a súlyos, nem fertőző betegségek, például a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi betegségek, a mentális és idegrendszeri rendellenességek, valamint a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések által okozott hosszabb betegszabadságok következtében kialakuló munkaerő-kirekesztés elleni küzdelmet. Ezért olyan kezdeményezésekre szólít fel, amelyek a munkahelyek kiigazítására, a rugalmas munkafeltételekre és a hosszabb távollét után a munkavállalók visszatérését támogató stratégiákra összpontosítanak.

11. Az EMPL bizottság hangsúlyozza, hogy a munkához és a foglalkoztatáshoz való jog a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) 27. cikkében rögzített alapvető jog. Megjegyzi azonban, hogy uniós szinten a fogyatékossággal élő személyeknek csupán 50,6 %-a dolgozik, szemben a nem fogyatékossággal élő személyek 74,8 %-ával. A bizottság ezért kéri a fogyatékossággal élők foglalkoztatási- és készséggaranciájának létrehozását a fogyatékossággal élő személyek nyitott munkaerőpiacon való részvételének fokozása érdekében.

12. Az EMPL bizottság úgy véli, hogy az egész életen át tartó tanulásba, a szakképzésbe, az átképzésbe és továbbképzésbe való beruházás alapvető fontosságú a munkavállalók zöld és digitális átállásban való támogatásához, valamint az Unió fenntartható versenyképességének és többek között a külső sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez. A bizottság úgy véli továbbá, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) és a „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiáknak a nettó zéró iparról szóló jogszabály keretében történő elindítása fontos elemei a kritikus jelentőségű és kialakulóban lévő technológiákba történő beruházások fellendítésére, valamint a munkaerőhiány és a készségigények kezelésére irányuló európai stratégiának.

13. Az EMPL bizottság kiemeli, hogy az akadémiák kulcsszerepet fognak játszani az olyan nettó zéró technológiákkal kapcsolatos ismeretek és készségek terjesztésében, amelyek javíthatják az Unió versenyképességét és globális pozícióját a nettó zéró iparágakban.

14. Az EMPL bizottság emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikkével összhangban előmozdítja a szociális partnerek szerepét és elősegíti a szociális párbeszédet, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szociális párbeszéd és a szociális partnerek kapacitásának megfelelő támogatását, valamint hogy megfelelő támogatást kell biztosítani a szakszervezeteket célzó tájékoztatási és képzési intézkedések számára, többek között a csatlakozásra váró országokban is. Ezért ellenzi a 2025. évi költségvetés e költségvetési sorainak az előző évekhez képest történő csökkentését.

15. Az EMPL bizottság kiáll a gyermekek jobb életkörülményeit segítő, és a munka és a magánélet egyensúlyát minden munkavállaló számára biztosító család- és szociálpolitikák, valamint fokozott finanszírozás mellett. A bizottság elismeri a családi és gyermekgondozási ellátások kritikus szerepét, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások esetében, a méltányos és inkluzív szociális védelmi rendszerek részeként, amelyeket hozzá kell igazítani a különböző családi formákhoz, és a tagállamok gyakorlatának megfelelően mindenki számára időben biztosítani kell a szociális védelemhez és a megfelelő támogatáshoz való hozzáférést. Ezért, tekintettel a gyermekszegénység növekvő arányára, a bizottság ismételten kéri, hogy sürgősen növeljék az európai gyermekgarancia finanszírozását, és hogy hozzanak létre egy erre a célra elkülönített költségvetést. A bizottság emlékeztet továbbá azon álláspontjára, hogy valamennyi tagállamnak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ források legalább 5 %-át a gyermekszegénység elleni küzdelemre és a gyermekgarancia végrehajtásának támogatására irányuló célzott intézkedésekre kell fordítania, valamint teljes mértékben ki kell használnia az uniós költségvetés más meglévő finanszírozási lehetőségeit, például a ReactEU-t és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a gyermekszegénység felszámolása érdekében. Hangsúlyozza az európai gyermekgarancia fontosságát az alapvető jogok és a kulcsfontosságú szolgáltatások védelme szempontjából.

16. Az EMPL bizottság hangsúlyozza, hogy az alacsony termékenységi arányszám és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a népesség elöregedésével az EU demográfiai kihívásokkal néz szembe. Továbbá, üdvözli az európai gondozási stratégiát, és kéri, hogy a stratégia számára biztosítsanak megfelelő finanszírozást a 2025. évi költségvetésben. A bizottság további kezdeményezéseket szorgalmaz a formális és informális gondozók, munkakörülményeik, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyuk támogatása érdekében. A bizottság ugyanakkor határozott szakpolitikai válaszokat szorgalmaz a demográfiai változások társadalmi hatásainak kezelése érdekében.

17. Az EMPL bizottság hangsúlyozza, hogy a nők fokozott alulfoglalkoztatottsággal és munkanélküliséggel, valamint szociális kockázatokkal szembesülnek. A portói nyilatkozatban foglalt foglalkoztatási cél eléréséhez ambiciózus nemzeti célkitűzésekre van szükség a nők munkaerőpiaci bevonása érdekében. A bizottság kéri a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés általános érvényesítését annak érdekében, hogy jobban összehangolják azokat a szakpolitikákat és tevékenységeket, amelyek előmozdítják a nők egyenlő részvételét, egyenlő díjazását, nyugdíját és egyenlő bánásmódját a munkaerőpiacon.

18. Az EMPL bizottság üdvözli, hogy a Bizottság továbbfejlesztett egy módszertant a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben foglalt, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére, amely a szakpolitikák kialakítását és a források elosztását vizsgálja, és külön üdvözli a nemi szempontú utólagos hatásvizsgálat részletesebb szintű bemutatását és a volumenekről való beszámolást. A bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e nyomon követés első eredményei azt mutatják, hogy az uniós kiadások e tekintetben nem megfelelőek, mivel az uniós költségvetésből mindössze 19 millió EUR gyakorol közvetlen pozitív hatást a nőkre, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy holisztikusan értékelje a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást, és segítse elő, hogy a nyomon követéshez szükséges valamennyi releváns adat rendelkezésre álljon.

19. Az EMPL bizottság felhívja a Bizottságot, hogy a szociális jogok európai pillérének elvei alapján dolgozzon ki részletesebb módszertant a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos kiadások nyomon követésére az EU szociális költségvetésén belül, és terjesszen elő egy szociális eredménytáblát és jóléti mutatókat a különböző uniós eszközök általános hatásának mérésére.

20.  Az EMPL bizottság hangsúlyozza, hogy a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) sikeresnek bizonyult a Covid19-világjárvány okozta munkanélküliség elleni küzdelemben, és felhívja a Bizottságot, hogy a SURE eszközre építve támogassa a foglalkoztatás védelmét és a munkavállalók jövedelmének megőrzését szolgáló nemzeti rendszereket, amelyek ideiglenesen aktiválhatók, ha az EU egy részét gazdasági sokk éri. 

21. Az EMPL bizottság hangsúlyozza a társadalmi befogadásba és az intézkedésekbe való beruházás fontosságát, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők, valamint a rászoruló és hátrányos helyzetű csoportok esetében. Megismétli a szegénység elleni átfogó stratégiára vonatkozó felhívását. Hangsúlyozza, hogy ennek a stratégiának új és további kezdeményezéseket kell tartalmaznia a szegénység kezelésére és a 2030-ra kitűzött szegénységi cél elérésére. Emlékezteti továbbá az EU-t azon kötelezettségvállalására, hogy 2030-ig felszámolja a hajléktalanságot, és hangsúlyozza, hogy fontos javítani az EU-ban élő valamennyi ember életszínvonalát, valamint szociális beruházások – többek között megfelelő szociális szolgáltatások és alapvető szolgáltatások, minőségi egészségügyi ellátás és elegendő egészségügyi személyzettel rendelkező, jól működő közegészségügyi rendszerek – révén kezelni az élet- és munkakörülmények terén fennálló társadalmi különbségeket. E tekintetben a bizottság kitart amellett, hogy az uniós kiadások és alapok felhasználására vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk és fokozniuk kell a legmagasabb szintű szociális jogok és demokratikus elvek tiszteletben tartását, és összhangban kell lenniük az EU szociális kötelezettségvállalásaival és célkitűzéseivel, valamint a munkavállalók alapvető jogaival. Emlékeztet arra, hogy az ESZA+ rendelet és a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében be kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartáját, és olyan rendelkezéseket szorgalmaz, amelyek csak azon munkáltatók számára teszik elérhetővé a közpénzeket, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait és az alkalmazandó munkakörülményeket.

22. Az EMPL bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Unió-szerte romlik a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés. E tekintetben üdvözli a Bizottság elnökének azon kötelezettségvállalását, hogy előterjeszti a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, amely magában foglalja a további megfizethető lakások létrehozásának támogatását és az ebbe való beruházásokat. Sürgeti a Bizottságot, hogy az egyik legfontosabb prioritásként kezelje a lakhatást. Sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a megfizethető lakhatásra irányuló beruházásokra rendelkezésre álló kohéziós politikai alapokat. 

23. Az EMPL bizottság emlékeztet a szociál- és foglalkoztatáspolitika területén tevékenykedő öt uniós ügynökség, azaz az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) által végzett nélkülözhetetlen munkára. Úgy véli, hogy ezeknek az ügynökségeknek megfelelő személyzettel és forrásokkal kell rendelkezniük, figyelembe véve az inflációt, hogy teljesíteni tudják megbízatásukat, elérjék célkitűzéseiket és ellássák változó feladataikat. A bizottság felhívja az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az ügynökségek szakértelmét ott használják fel, ahol az uniós forrásokat az alternatív megoldásokhoz képest hatékonyabban lehet felhasználni. Ez magában foglalja az egyértelmű kutatási profillal rendelkező ügynökségek hozzáférését az olyan programokhoz, mint a Horizont Európa, miközben szigorúan el kell kerülni a rendszeres tevékenységeik kettős finanszírozását.

24. Az EMPL bizottság megismétli korábbi felhívását arra vonatkozóan, hogy támogassák az ELA azon kérését, hogy 15 kirendelt nemzeti szakértői álláshelyet alakítsanak át ideiglenes alkalmazotti álláshellyé, valamint hozzanak létre két további szerződéses alkalmazotti álláshelyet – költségvetési hatás nélkül – annak érdekében, hogy a Hatóság képes legyen a feladatai ellátásához szükséges személyzeti erőforrásokat magához vonzani és megtartani, valamint hogy a kirendelt nemzeti szakértők ELA személyzetén belüli aránya jobban közelítsen a más uniós ügynökségeknél tapasztalható szokásos helyzethez.

25. Az EMPL bizottság emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések alapvető fontosságú eszközei a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területére vonatkozó új szakpolitikai kezdeményezések tesztelésének. Emlékeztet azonban arra, hogy értékelésüket az intézményközi megállapodás rögzíti, és megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy pártatlanul, jogi és pénzügyi értékelés alapján bírálja el a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre irányuló javaslatokat oly módon, hogy az értékelések tükrözzék a javaslatok érdemeit. Ismételten csalódottságának ad hangot a javaslatok elmúlt évekbeli értékelésének minősége miatt, és sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a Parlamenttel folytatott párbeszédet arról, hogy az innovatív ötletek hogyan válhatnak támogathatóvá, és adjon részletes, egyértelműbb és átláthatóbb visszajelzést és magyarázatot az értékeléseiről. Emlékeztet továbbá arra, hogy az elfogadott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásának hűnek kell maradnia az elfogadott javaslathoz.

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK,
AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL A VÉLEMÉNY ELŐADÓJA ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

LEVÉL A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (12.9.2024)

Johan Van Overtveldt úr

Elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) koordinátorai 2024. július 4-én úgy határoztak, hogy az ENVI bizottság levél formájában nyilvánít véleményt az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – valamennyi szakasz (2024/0176(BUD)). Ezért engedje meg, hogy az ENVI bizottság elnökeként és egyben a költségvetés állandó előadójaként állásfoglalási bekezdések formájában továbbítsam Önnek az ENVI bizottság hozzájárulását, amelyet a bizottság 2024. szeptember 12-i ülésén[23] fogadott el, és kérem, hogy bizottsága szíveskedjen ezeket figyelembe venni:

hangsúlyozza, hogy a 2025. évi uniós költségvetés magában foglalja a többéves pénzügyi keretben szereplő kiadási felső határok 2024 februárjában elvégzett félidős felülvizsgálatának hatásait, amelyek az Unió előtt álló különböző kihívásokkal foglalkoztak, beleértve a közelgő éghajlati és környezeti vészhelyzetet, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, a migrációs nyomást és azok kiváltó okait, reagáltak a közel-keleti válságra, és megerősítették a természeti katasztrófákra való reagálási képességünket;

kéri, hogy biztosítsák a legutóbbi jogalkotási ciklusban elfogadott jogszabályok gyors végrehajtásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat az éghajlat, a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság és az egészségügy területén, és összpontosítsanak számos kulcsfontosságú prioritásra, például az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, a biológiai sokféleségre, az igazságos átmenetre és a körforgásos gazdaságra;

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a környezetvédelmet biztosító és az éghajlatváltozás globális kezelését biztosító uniós fellépések finanszírozásának növelése révén megerősítsék az Unió nemzetközi színtéren betöltött szerepét;

emlékeztet arra, hogy az európai zöld megállapodás növekedési stratégia, és hogy végrehajtási politikáinak megfelelő finanszírozás révén ki kell egészíteniük, támogatniuk és fokozniuk kell az Unió versenyképességét;

emlékeztet arra, hogy a 2021–2027 közötti időszakban az EU a tervek szerint költségvetésének legalább 30%-át éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítja; üdvözli, hogy a 2025. évi költségvetési tervezet felülmúlja ezt a célkitűzést, és 33,5%-ot fordít az éghajlati szempontok érvényesítésére;

emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleséget általánosan érvényesíteni kell az uniós programokban, hogy 2024-ben az éves kiadások legalább 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig legalább 10%-át biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a célkitűzések nem fognak teljesülni, mivel a biológiai sokféleség általános érvényesítése 2024-ben a költségvetés 7,3%-át, 2026-ban 7,8%-át, 2027-ben pedig 7,9%-át teszi ki; ezért felhívja a Bizottságot és más érintett szereplőket annak biztosítására, hogy gyorsan hozzanak korrekciós intézkedéseket a biológiai sokféleség általános érvényesítésére vonatkozó célok elérése érdekében; megjegyzi, hogy a közös agrárpolitika (KAP) fontos szerepet játszik a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések elérésében;

megjegyzi, hogy a 3. fejezet (Természeti erőforrások és környezet) környezetvédelmi és éghajlat-politikai klasztere keretében tett kötelezettségvállalások a tervek szerint 7,1 millió EUR-val csökkennek, míg a kifizetések 2024 és 2025 között 28,3 millió EUR-val nőnek; úgy véli, hogy tekintettel az Unió legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésére, növelni kell az e klaszterre szánt költségvetést;

emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja a Covid19-világjárványból való fenntartható kilábalás támogatása és a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni reziliencia kiépítése, különösen a zöld és a digitális átállás támogatása révén; következésképpen a tagállamoknak teljes kiadásaik legalább 37%-át az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató beruházásokra és reformokra kell fordítaniuk;

hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell elkülöníteni minden olyan költségvetési sorra, amely hozzájárul a zöld átállás megvalósításához, különös tekintettel a fenntarthatóságra, az éghajlatváltozásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, például a méhek és a beporzók védelmére, valamint az egészséges ökoszisztémákra vonatkozó mutatókként betöltött szerepükre;

hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a LIFE program számára, amely támogatja a természet és a biológiai sokféleség védelmét, az Unió levegőjének és vizeinek védelmét és azok minősége javítását, valamint az energiahatékony, megújuló energián alapuló, körforgásos, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást.

hangsúlyozza a Méltányos Átállást Támogató Alap pénzügyi eszközeinek fontosságát az Unió fosszilis tüzelőanyagokról való átállása által leginkább érintett régiók és ágazatok támogatása érdekében;

üdvözli a Bizottság azon megközelítését, hogy megkezdi az új Szociális Klímaalap előkészítő tevékenységeit, amelyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (EU ETS) az épületekre, a közúti közlekedésre és a további üzemanyagokra való kiterjesztéséből eredő, az Unió kiszolgáltatott csoportjaira gyakorolt társadalmi hatások enyhítése érdekében hoztak létre; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni a nemzeti szociális klímatervek és a nemzeti ETS 2 bevételek megfelelő végrehajtását, és felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy ezek elegendőek-e az ETS 2 e háztartásokra gyakorolt gazdasági hatásának teljes körű enyhítéséhez, és hogy erősebb védelemre van-e szükség annak megakadályozásához, hogy a megnövekedett költségek aránytalanul sújtsák azokat, akik a legkevésbé képesek megfizetni azokat; megjegyzi, hogy a kibocsátási egységek ETS2-ben történő árveréséből származó bevételek egy része a Szociális Klímaalapot fogja biztosítani;

– üdvözli, hogy finanszírozást különítettek el az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) létrehozására, amely a kibocsátásáthelyezés kockázatát kezeli, biztosítva, hogy a belföldi termelésre és a behozatalra hasonló szintű szén-dioxid-árazás vonatkozzon, valamint a harmadik országbeli gyártókat dekarbonizációs technológiák elfogadására ösztönzi;

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2025–2027 közötti időszakban 1 milliárd EUR-t csoportosítottak át „az EU az egészségügyért” programból, ami a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során elfogadott teljes költségvetés közel 20%-os csökkenését jelenti, ami magában foglalja, hogy 2025-ben 189 millió EUR-t csoportosítanak át más költségvetési sorokba, és veszélyezteti a program azon képességét, hogy elérje kritikus fontosságú célkitűzéseit; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és más érintett szereplőket, hogy találjanak gyakorlati módozatokat e csökkentés kompenzálására annak biztosítása érdekében, hogy az alap erősebb, reziliensebb és hozzáférhetőbb egészségügyi rendszerek kiépítésére irányuló célja elérhető legyen, és különböző csatornákon, például a Rugalmassági Eszközön keresztül növeljék „az EU az egészségért” program finanszírozását;  továbbá a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben határozottan támogatja az egészségügyi ellátás finanszírozásának jelentős növelését; hangsúlyozza, hogy az európai egészségügyi adattér számára is elegendő finanszírozást kell elkülöníteni annak megfelelő végrehajtása érdekében;

– kéri továbbá a Horizont Európa keretében az egészségügyi klaszter költségvetésének növelését az orvosi kutatás és fejlesztés támogatása érdekében azokon a kritikus területeken, ahol piaci hiányosságok tapasztalhatók, mint például az antimikrobiális rezisztencia kezelése, valamint Európa kutatási és fejlesztési képességeinek megerősítése az újonnan megjelenő, visszatérő, elhanyagolt vagy ritka betegségek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a többéves pénzügyi keret fennmaradó részében az egészségügyre vonatkozó költségvetési sorok védelme a javasolt csökkentések visszafordítása révén;

sajnálatát fejezi ki az uniós polgári védelmi mechanizmus (RescEU) költségvetési sorainak 37 millió eurós (kötelezettségvállalások) és 154,9 millió eurós (kifizetések) csökkentése miatt, különös tekintettel arra, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani ezen eszköz számára az egyre romló szélsőséges időjárási körülmények és az ebből eredő természeti katasztrófák – többek között az árvizek és az erdőtüzek – kezeléséhez; sürgeti, hogy különítsenek el több forrást a vonatkozó költségvetési sorokra;

üdvözli az ENVI hatáskörébe tartozó európai ügynökségek, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forrásainak növelését annak biztosítása érdekében, hogy az Unió előtt álló kihívásokra válaszul teljes mértékben el tudják látni az európai politikai döntéshozatalban betöltött fontos feladataikat; hangsúlyozza, hogy megfelelő és hatékony működésük lehetővé tétele érdekében hosszú távon elegendő finanszírozásra van szükség;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács csökkentette az ENVI bizottság hatáskörébe tartozó fellépéseket érintő különböző sorokat, például az „Egészségügy” klasztert, az ECHA-t, „az EU az egészségért” és a LIFE programok támogatási kiadásait, valamint a természettel és a biológiai sokféleséggel, a körforgásos gazdasággal és az életminőséggel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a tiszta energiára való átállással kapcsolatos tételeket; valamint

ismételten hangsúlyozza az Unió saját forrásainak megerősített rendszere biztosításának fontosságát, amely képes megfelelni a kihívásoknak és hozzájárulni az Unió egészségügyi, környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaihoz.

Hasonló levelet küldtem Victor Negrescunak, a 2025. évi költségvetés általános előadójának.

 

Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

 

Antonio Decaro

MELLÉKLET: azon szervezetek vagy személyek neve,

akiktől a VÉLEMÉNY előadója észrevételeket kapott

 

 

 

Az elnök mint a vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

LEVÉL AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (12.9.2024)

Johan Van Overtveldt

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Levél formájában megfogalmazott vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – valamennyi szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. A koordinátorok 2024. július 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2024. szeptember 12-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ugyanezen az ülésen a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat.

Tisztelettel:

 

Borys Budka  Christian Ehler 

elnök  előadó

 

 

 

JAVASLATOK

1. emlékeztet az ITRE bizottságnak a 2025. évi uniós költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló véleményére, és olyan ambiciózus költségvetésre szólít fel, amely Európa világgazdasági versenyképességének megerősítésére, az Unió nyitott stratégiai autonómiájának támogatására és a kulcsfontosságú ipari ágazatokban a megbízhatatlan nem uniós országoktól való függőség csökkentésére összpontosít; teljes mértékben támogatja a kettős digitális és zöld átállást, valamint az európai zöld megállapodásban meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető utat; elegendő és megbízható forrást kér a megújuló energiaforrások bővítéséhez, a villamosenergia-hálózatok megerősítéséhez és az uniós energiapiac összekapcsolásának javításához a megfizethető energiabiztonság biztosítása, valamint éghajlat- és energiapolitikai céljaink elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ipar-, a digitális és az energiapolitika területén e célok eléréséhez elengedhetetlen az elegendő finanszírozás biztosítása a többéves pénzügyi keretben létrehozott valamennyi uniós program végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy jelentős finanszírozást kell biztosítani Ukrajna számára, mivel az ország továbbra is szenved az orosz agresszív háborútól, valamint tekintettel a háború utáni újjáépítésére és az uniós integrációra;

2. határozottan elutasítja a Tanácsnak a Bizottság 2025. évi uniós költségvetés-tervezetével kapcsolatos álláspontjában (2024. július 17.) alkalmazott megközelítést, valamint azt, hogy stratégiai uniós programok forrásainak csökkentésére összpontosít; úgy véli, hogy ezek a legutóbbi költségcsökkentési kísérletek közvetlenül ellentmondanak a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendnek és a 2025-ös uniós költségvetést végrehajtó új Bizottság politikai iránymutatásainak; fenntartja, hogy a Tanács álláspontja nem tükrözi az Európa előtt álló, egyre növekvő gazdasági, társadalmi, környezeti és geopolitikai kihívásokat, és megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a javasolt csökkentések ismét a többéves pénzügyi keret 1. fejezetére (Egységes piac, innováció és digitális gazdaság) összpontosítanak, amely Európa globális versenyképessége, a kettős digitális és zöld átállás, valamint a klímasemlegesség felé vezető út szempontjából az uniós költségvetés legfontosabb része;

3. ellenzi a Tanács álláspontját, amely szerint az uniós kutatás és innováció (K+I) finanszírozását 450 millió euróval tovább kell csökkenteni kötelezettségvállalások formájában, és a javasolt csökkentések nagy része (400 millió euró) a Horizont Európa költségvetését érinti; emlékeztet arra, hogy a stratégiai menetrend célja „a nemzetközi partnereinkkel és a fő versenytársainkkal összevetve fennálló növekedési, termelékenységi és innovációs szakadékok” megszüntetése „jelentős kollektív beruházási erőfeszítés, köz- és magánfinanszírozás mozgósítása” révén, és hogy az Európai Tanács 2024. áprilisi rendkívüli ülésének következtetéseiben szerepelt egy kötelezettségvállalás arra, hogy az új európai versenyképességi megállapodás részeként „a GDP 3%-ában megállapított célérték elérése érdekében növelik a kutatás-fejlesztésre irányuló beruházást”; megjegyzi, hogy az Unió még a Horizont Európa eredetileg elfogadott költségvetésével sem éri el a 3%-os kiadási cél eléréséhez szükséges hozzájárulás szintjét; megjegyzi, hogy az új Bizottság politikai iránymutatása kötelezettségvállalást tartalmaz „kutatási kiadásaink növelésére”; ezért úgy véli, hogy ezek a javasolt megszorítások nemcsak hosszú távon fognak súlyos károkat okozni Európa K+I kapacitásának, hanem aláássák az Unió kutatáspolitikai törekvéseinek hitelességét is, hozzájárulhatnak a vezető európai kutatók elvándorlásához, és lelassítják az EU-t a tudományos és technológiai vezető szerepért folytatott globális versenyben; meggyőződése, hogy sokkal nagyobb kutatási és innovációs beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Európa technológiai vezető szerepet tölthessen be a zöld és digitális átállás által leginkább érintett ágazatokban; úgy véli, hogy a javasolt csökkentések különösen érthetetlenek a mostani helyzetben, amikor a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó három évére koncentrált Horizont Európa finanszírozásának 2,1 milliárd eurós csökkentéséhez adódnak hozzá, ahogy arról a Tanács a többéves pénzügyi keret legutóbbi felülvizsgálata során megállapodott; emlékeztet arra, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni a STEP által lefedett prioritások támogatására a kritikus technológiákba történő európai beruházások fellendítése érdekében; úgy véli, hogy a Parlamentnek ezzel ellentétes megközelítést kell alkalmaznia, és támogatnia kell az európai K+I növelését a visszavont kötelezettségvállalások és az uniós költségvetés fennmaradó tartalékainak észszerű újraelosztása révén annak érdekében, hogy a Bizottság 2025. évi költségvetési tervezetében javasoltnál magasabb szintű finanszírozást biztosítsanak; megismétli azon meggyőződését, hogy a kutatási programokból eredő visszavont kötelezettségvállalásokat közvetlenül újra fel kell használni a kutatási programban, és úgy véli, hogy a visszavont kutatási kötelezettségvállalások EURI-eszközön keresztüli kamatkifizetésekre történő felhasználása nem elfogadható;

4. határozottan ellenzi a Tanács azon álláspontját, hogy kötelezettségvállalási előirányzatokban több mint 147 millió euróval csökkentse az európai stratégiai beruházások finanszírozását, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágának drasztikus és teljesen indokolatlan, 110 millió eurós csökkentését, amely e program közel 50%-os csökkentését jelenti, és amely a program 2024-es, minden korábbinál alacsonyabb költségvetését követi; emlékeztet arra, hogy a stratégiai menetrend felvázolja a „modern digitális infrastruktúra” szükségességét, a politikai iránymutatás pedig megállapítja, hogy az adatunió működőképessé tétele érdekében „fejlett digitális infrastruktúrára” van szükség, többek között sürgősen ki kell építeni a gigabites infrastruktúra-hálózatokat, innovatívabb szolgáltatásokat lehetővé téve a polgárok, a vállalkozások és a közszféra számára a gyorsabb, megbízhatóbb és adatintenzív konnektivitás iránti igény kielégítése érdekében; ezért arra a következtetésre jut, hogy ezzel a csökkentéssel a Tanács szándékosan aláássa Európa jövőjét; hangsúlyozza továbbá, hogy ellenzi a Digitális Európa program esetében javasolt közel 7 millió eurós csökkentését és az InvestEU esetében javasolt több mint 30 millió eurós csökkentést; emlékeztet arra, hogy a stratégiai menetrend kimondja, hogy a versenyképesség fokozása érdekében „ jelentős közös beruházási erőfeszítésre van szükség, amelynek során köz- és magánfinanszírozás mozgósítására egyaránt sor kerül”; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a Parlamentnek minimumtámogatásként vissza kell állítania ezeket a költségvetési sorokat a Bizottság 2025. évi költségvetési tervezetében eredetileg javasolt szintre;

5. határozottan ellenzi a Tanács azon álláspontját, hogy több mint 10 millió euróval csökkenteni kell az uniós egységes piac finanszírozását, beleértve az Egységes piac program 5,5 millió eurós csökkentését (beleértve a kkv-kat is) és a kapcsolódó decentralizált ügynökségek finanszírozásának közel 5 millió eurós csökkentését; hasonlóképpen ellenzi az uniós űrprogram finanszírozásának közel 35 millió euróval történő javasolt csökkentését, amely túlnyomórészt a kulcsfontosságú uniós biztonságos konnektivitási program drasztikus csökkentésére összpontosít; úgy véli, hogy a Parlamentnek minimális támogatásként vissza kell állítania ezeket a költségvetési sorokat a Bizottság 2025. évi költségvetési tervezetében eredetileg javasolt szintre;

6. kiemeli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések negatívan fogják érinteni az éghajlat-politikai horizontális kiadási céljainkat is, mivel ezek a programok és különösen a Horizont Európa program az uniós költségvetés legtöbb más részéhez képest nagyobb mértékben járulnak hozzá ehhez a célokhoz;

7. kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást és személyzetet valamennyi uniós ügynökség és szerv számára az ipar, a kutatás, az űrkutatás, az energiaügy és a kiberbiztonság szakpolitikai területein, tekintettel az új szabályozási kötelezettségekre, a növekvő munkateherre és működési költségekre, beleértve azokat is, amelyek a magas szintű kiberbiztonsági védelem biztosításának szükségességéből erednek, és felkéri a Bizottságot, hogy érdemben vegye figyelembe az új szabályozási kötelezettségeket és a jogszabályokból eredő megnövekedett munkaterhet az erőforrások és a személyzet szolgáltatásai közötti elosztása során;

8. határozottan elítéli az előrelépés folyamatos elmaradását és az EU „saját forrásainak” fejlesztésére vonatkozó konkrét új elképzelések hiányát, amelyek révén az EU éves költségvetése kevésbé függne a tagállamok hozzájárulásaitól, és képes lenne visszafizetni az NGEU számára elfogadott közös hitelfelvételt; komoly aggodalommal hívja fel a figyelmet arra, hogy az előrelépés hiánya ismét a kutatási beruházások rovására megy, tekintettel arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatakor megállapodás született arról, hogy a kutatási célú kötelezettségvállalások visszavonását első forrásként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó fedezetlen kamatfizetések finanszírozására használják fel;

9. kéri a Bizottságot, hogy fokozottabban törekedjen az uniós programok végfelhasználók szempontjából történő egyszerűsítésére az uniós források kérelmezéséhez és kezeléséhez kapcsolódó bonyolult adminisztratív folyamatok egyszerűsítése érdekében; úgy véli, hogy az egyszerűsítéseket egyértelmű bizonyítékokkal kell alátámasztani arra vonatkozóan, hogy azok milyen előnyökkel járnak az uniós források végső felhasználói számára; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítések célja jobb és intelligensebb munkamódszerek kialakítása, ugyanakkor fenn kell tartani a költségvetési kérdésekről szóló intézményközi megállapodásban és a költségvetési rendeletben az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozóan elfogadott valamennyi normát.

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL A VÉLEMÉNY ELŐADÓJA ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

LEVÉL A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (05.09.2024)

Johan Van Overtveldt úr

Elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz 2024/0176(BUD)

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. január 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt. 2024. szeptember 5-i ülésén megvitatta a kérdést, és ugyanezen az ülésen elfogadta a véleményt[24].

Tisztelettel:

Anna Cavazzini

az IMCO bizottság elnöke

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványában vegye figyelembe az alábbi javaslatokat:

1. megérti, hogy a többéves pénzügyi keretet át kell alakítani annak érdekében, hogy az megfeleljen a világjárvány utáni helyzet, a magas infláció és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt megváltozott költségvetési igényeknek, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az egységes piac elmélyítése és ellenállóbbá tétele révén meg kell erősíteni az EU versenyképességét, és ezért az egységes piaci programok megfelelő finanszírozására van szükség, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági fellendülés folyamatában, valamint az EU fogyasztóvédelmi, digitális és fenntarthatósági célkitűzéseinek elérésében;

2. reményét fejezi ki, hogy az újonnan megválasztott biztosi testület támogatni fogja az egységes piac továbbfejlesztését olyan ágazatokban, mint a szolgáltatások, az elektronikus hírközlés és a digitális piacgazdaság; konkrét kezdeményezéseket és fellépéseket szorgalmaz a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmének fellendítése, a szabad mozgásuk előtt álló indokolatlan akadályok felszámolása, a vállalatok indokolatlan adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtásának, betartásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

3. nagy lehetőségeket lát az Uniós Vámkódex jelenlegi reformjában és az uniós vámhatóság létrehozásában; hangsúlyozza, hogy a vámeljárások hatékony egyszerűsítése és a vámrendszerek megfelelő végrehajtása elengedhetetlen a csalás, a hamisítás és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemhez, a verseny ösztönzéséhez, az uniós jognak való megfelelés biztosításához és a fogyasztók védelméhez; ismételten hangsúlyozza a megfelelő és hatékony kötelezettségvállalási előirányzatok fontosságát a vámunió korszerűsítésének, valamint az elektronikus és automatizáltabb vámrendszerek fejlesztésének lehetővé tétele érdekében, az uniós vállalatok nagyobb hatékonysága és a fogyasztók észszerűbb védelme érdekében;

4. megismétli arra irányuló felhívását, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást és személyzetet annak biztosításához, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtása hatékony és megfelelő legyen, garantálva, hogy a kapuőrök megfelelésére vonatkozó piaci vizsgálatokat időben elvégezzék ahhoz, hogy a vállalkozások és a fogyasztók számára tisztességes és nyitott digitális piacokat tartsanak fenn;

5. tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy 2025-ben az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra felszámított felügyeleti díjakból különítsenek el előirányzatokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz, biztosítva a megbízható uniós szintű végrehajtást és érvényesítést;

6. kiemeli annak fontosságát, hogy különítsenek el megfelelő költségvetést a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály 2025-ös végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a 2025-re előirányzott finanszírozás szintjének támogatnia kell a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatal, a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület, a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Tanácsadó Testület és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Tudományos Testület időben történő létrehozását, beleértve mintegy 50 teljes munkaidős alkalmazott felvételét;

7. üdvözli a magas szintű fogyasztóvédelem és termékbiztonság biztosítására, valamint a piacfelügyeletre elkülönített források növelését, emlékeztet arra, hogy a fogyasztók hatékony védelme és a verseny torzulásának elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy megfelelő forrásokat különítsenek el a piacon egyre növekvő számú illegális és nem megfelelő termék kezelésére;

8. úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a tagállamok támogatást kapjanak a közszféra digitalizálásához, különösen a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő eljárások tekintetében, lehetővé téve számukra az adminisztratív eljárások online lefolytatását;

9. hangsúlyozza, hogy forrásokat kell elkülöníteni az internethez és a digitalizációhoz való hozzáférés biztosítására valamennyi uniós polgár, különösen az idősek és a vidéki területeken élők számára; jóllehet jelentős előrelépések történtek, meg kell szüntetni a digitális szakadékot, és egyenlő feltételeket kell biztosítani valamennyi polgár számára;

10. emlékeztet arra, hogy az Egységes piac program célja a stratégiai közbeszerzés szélesebb körű elterjedését támogató intézkedések támogatása, beleértve a kkv-k és a szabadúszók közbeszerzéshez való hozzáférésének javítását; megjegyzi, hogy az EU által finanszírozott projektekre vonatkozó közbeszerzésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok elfogadása segíthetne elkerülni a gyakori hibákat és biztosítani a beruházások megfelelő végrehajtását;

11. hangsúlyozza, hogy uniós finanszírozásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők egy termék vagy szolgáltatás forgalomba hozatalakor jobban megfeleljenek az uniós szinten meghatározott szabályoknak; e tekintetben felszólít az uniós kapacitások – például az uniós tesztelési létesítmények – fejlesztésének finanszírozására szánt költségvetés növelésére, valamint az uniós szintű és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti szorosabb együttműködés és szinergia támogatására irányuló fellépésre annak biztosítása érdekében, hogy az online és offline értékesített termékek biztonságosak legyenek, és hogy biztosított legyen a fogyasztói bizalom, különösen a határokon átnyúló vásárlások és a veszélyeztetett termékkategóriák tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben biztosítson elegendő finanszírozást.

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az elnök kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

LEVÉL A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (05.09.2024)

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2024. szeptember 4-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ezen az ülésen[25] úgy határozott, hogy az alábbi véleményt terjeszti a Költségvetési Bizottság mint illetékes bizottság elé.

Tisztelettel:

(aláírva) Elissavet Vozemberg‑Vrionidi

 

 

VÉLEMÉNY

A. Mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF-T) a TEN-T hálózat mentén megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások fő európai eszköze, amely lehetővé teszi a közutak, vasutak, belvízi utak, tengeri útvonalak, városi csomópontok, kikötők, repülőterek és terminálok uniós hálózatának fejlesztését és korszerűsítését, valamint annak összekapcsolt, biztonságos, intelligens és fenntartható európai közlekedési rendszerré való átalakítását; mivel a a TEN-T iránymutatásokról szóló rendelet[26] nemrégiben lezárult felülvizsgálata megerősítette a törzshálózat 2030-ig, a kiterjesztett törzshálózat 2040-ig és az átfogó hálózat 2050-ig történő véglegesítésére vonatkozó kötelezettséget;

B. mivel az Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan háborúja által előidézett új geopolitikai helyzet rávilágított egy jól összekapcsolt katonai mobilitási hálózat fontosságára, amely rövidebb reagálási idővel, valamint biztonságos, fenntartható és reziliens közlekedési infrastruktúrával és képességekkel rendelkezik;

C. mivel az EU-Ukrajna szolidaritási folyosók megteremtik az EU és Ukrajna közötti hosszabb távú összeköttetés alapjait, és alapvető fontosságúak lesznek Ukrajna újjáépítése és az egységes piacba való integrációja szempontjából; mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontos szerepet játszott a kritikus, határmenti szükségletek finanszírozásában és az Ukrajna és Moldova közlekedési rendszereinek az EU TEN-T hálózatába való integrálása felé tett első lépések megtételében; mivel jelentős előrelépés történt a szabványos európai nyomtávra való áttérés terén is, hozzájárulva az interoperábilis uniós vasúti rendszer létrehozásához;

D. mivel a Vörös-tengeren jelenleg zajló válság megzavarta a globális tengeri közlekedési hálózatot, ami rávilágított arra, hogy kritikus fontosságú a reziliens és fenntartható tengeri ellátási láncok biztosítása az Unió számára, összhangban az európai tengeri térségnek a felülvizsgált TEN-T iránymutatásokban meghatározott célkitűzéseivel;

E. mivel az Európai Parlament többszöri felhívása[27] ellenére Bulgária és Románia schengeni térségbeli tagsága továbbra is a légi és tengeri útvonalakra korlátozódik; mivel a schengeni térség szárazföldi határain kívül maradás hatással van az ingázókra, a fuvarozó vállalatokra és az idegenforgalmi szolgáltatókra, megzavarva a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását az EU-ban, és végső soron akadályozva az egységes piac zökkenőmentes működését;

F. mivel a közlekedési ágazatra vonatkozó legtöbb új jogszabály további feladatokat ró az uniós közlekedési ügynökségekre, ami jelzi, hogy felelősségük e növekvő szintjéhez megfelelő finanszírozásnak kell társulnia, de az nem mehet a CEF-T keret rovására; mivel ugyanilyen fontos megfelelő költségvetést biztosítani a közlekedéssel kapcsolatos közös vállalkozások számára, amelyek a közlekedés területén az innováció és a fejlődés mozgatórugói;

G. mivel a Bizottság 2021. évi iparstratégiája a idegenforgalmat az EU egyik fő ipari ökoszisztémájaként azonosította; mivel az idegenforgalom a több egymást követő válság, többek között a Covid19 és az ukrajnai háború által leginkább sújtott ágazatok közé tartozott; mivel az idegenforgalmat súlyosan érinti az éghajlatváltozás; mivel e kihívások kezeléséhez uniós szinten összehangolt megközelítésre és megfelelő finanszírozásra van szükség;

1. felszólít a CEF-T finanszírozásának növelésére, különös tekintettel az előző évekből származó csökkentésekre, valamint az építési és nyersanyagárak emelkedésére, amelyek végső soron növelhetik a projektek tervezett költségvetését; rámutat az infrastruktúra építéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez, a fenntartható és reziliens légi és tengeri közlekedési hálózat határokon átnyúló szállítási kapacitásának növeléséhez, valamint ezek hatékony használatához szükséges jelentős beruházási igényekre a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések megszüntetése, a közlekedés dekarbonizációjára irányuló célkitűzés támogatása, valamint a polgárok és a vállalkozások számára magas színvonalú szolgáltatások nyújtása érdekében; ezzel összefüggésben külön felhívja a figyelmet az alternatívüzemanyag-ellátási infrastruktúra, például a nyilvános elektromos töltőszigetek, a bioüzemanyagok és a hidrogéntöltő állomások az EU fő közlekedési folyosóin és csomópontjaiban való kiépítéséhez szükséges finanszírozásra;

2. elegendő forrást kér a regionális egyenlőtlenségek a TEN-T hálózat kiépítésének támogatása révén történő csökkentésére a Kohéziós Alapból részesülő országokban; felszólít az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) növelésére, amely biztonságos, fenntartható és reziliens közlekedési infrastruktúrába ruház be a leginkább érintett – ritkán lakott és vidéki, környezetileg kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű – területeken, hozzájárulva a megfizethető és hozzáférhető, intelligens és fenntartható mobilitási szolgáltatások előmozdításához, valamint a közlekedési ágazatban dolgozó munkavállalók továbbképzéséhez és átképzéséhez;

3. kitart amellett, hogy a katonai mobilitás költségvetésének drasztikus, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret teljes időszakára eredetileg előirányzott 6,5 milliárd EUR-hoz képest több mint négyszeres csökkentését követően alapvető fontosságú annak helyreállítása legalább a Bizottság eredeti javaslata alapján, amelyet az Európai Parlament teljes mértékben támogatott; hangsúlyozza, hogy az orosz agresszió azt mutatja, hogy az európai katonai mobilitási hálózat mentén korszerűsíteni kell a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrát, szükség esetén a TEN-T infrastruktúra egyes részeit a kettős felhasználáshoz igazítva mind a polgári, mind a védelmi szükségletek kielégítése érdekében, különös figyelmet fordítva a katonai erők rövid időn belüli és nagyléptékű mozgásához szükséges útvonalakra;

4. hangsúlyozza az EU-Ukrajna szolidaritási folyosók mentén a kapacitás növelését célzó projektek fontosságát, amelyek magukban foglalják az Ukrajna, Moldova és az EU közötti vasúti, közúti közlekedési és belvízi infrastruktúra fejlesztését, például a vasúti határátkelőhelyek és az új útszakaszok kapacitásának növelését célzó munkálatokat, valamint az ukrán vasutaknak az uniós vasúti rendszerbe való integrálására irányuló tanulmányokat és munkát;

5. emlékeztet arra, hogy Bulgária és Románia folyamatosan a schengeni térség belső biztonságának kulcsszereplőiként jár el; hangsúlyozza, hogy a schengeni térséghez való részleges csatlakozásuk nemcsak a mozgás szabadságát, hanem az uniós közlekedéspolitika célkitűzéseit is hátrányosan érinti, és külön felhívja a figyelmet a két ország által a megnövekedett szállítási költségek és késések, valamint a kereskedelem és az idegenforgalom csökkenése miatt elszenvedett gazdasági veszteségekre;

6. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) jelentős szerepet játszik a légi közlekedési ágazat rezilienciájának és jövőbeli fejlődésének támogatására, valamint a biztonságos és fenntartható légi közlekedés magas szintjének garantálására irányuló erőfeszítések mögött; ezért sajnálatát fejezi ki az EASA költségvetési előirányzatainak csökkenése miatt, és kéri, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást az ügynökség számára, tekintettel új feladataira, amelyek különösen a ReFuelEU légiközlekedési rendelet[28] szerinti szerepéből és az egységes európai égbolt nemrégiben elfogadott reformjából erednek;

7. megjegyzi, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) már olyan feladatokat lát el, amelyeket a jelenlegi költségvetése nem fedez; hangsúlyozza a THETIS-MRV rendszer folyamatos fejlesztésének fontosságát; emlékeztet az ügynökség szerepének és feladatainak várható bővítésére a hajók által okozott tengerszennyezésre való reagálás vonatkozó területein, valamint a gáz- és olajipari létesítményekből származó szennyezések kérdésének az ügynökség feladatai közé való beemelésének lehetőségére; emlékeztet az új EMSA-rendelettel kapcsolatos, függőben lévő intézményközi tárgyalásokra, amelyek célja, hogy megerősítsék az ügynökség szerepét az EU tengeri érdekeinek szolgálatában a biztonságos, fenntartható és versenyképes tengerhasznosítási ágazat érdekében; ezzel összefüggésben felszólít arra, hogy az EMSA számára biztosítsanak a megbízatásával arányos további forrásokat;

8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy amikor az EU a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája keretében 2030-ra konkrét célokat tűzött ki a vasúti személy- és áruszállítás arányának növelésére, az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (ERA) költségvetése továbbra is elfogadhatatlanul alacsony; emlékeztet az elmúlt években bekövetkezett súlyos vasúti balesetek számára, valamint arra, hogy az EU-ban nyilvánvalóan hiányzik az események bejelentésére szolgáló megfelelő keret; megjegyzi, hogy az ügynökségnek feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokra van szüksége, beleértve megerősített felügyeleti szerepét a személy- és teherszállítás közútról vasútra történő áthelyezése, a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek és hatékonysági hiányosságok megszüntetése, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) kiépítése és a TEN-T megvalósítási célkitűzéseinek támogatása terén, különösen a határokon átnyúló szakaszok mentén; a fentiekre tekintettel felszólít az ügynökség költségvetésének jelentős növelésére a biztonsági követelmények jobb nyomon követésének és végrehajtásának lehetővé tétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a vasúti kapacitásról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatban[29] meghatározott, küszöbön álló szabályozási kötelezettségek teljesüljenek;

9. megismétli, hogy a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás (CAJU) központi szerepet játszik a globálisan versenyképes új légi járművek sikeres és időben történő bevezetésében, amelyek a légi közlekedés fenntarthatóságának növelése érdekében radikális teljesítménynövekedést eredményeznek; üdvözli a CAJU költségvetési előirányzatának növelését, ugyanakkor további növelésre szólít fel, tekintettel a repülésdemonstrációs szakasz előkészítésével és kutatásainak a piachoz való közelítésével kapcsolatos igényeire;

10. hangsúlyozza, hogy a SESAR 3 közös vállalkozás Horizont Európa program keretében történő létrehozása elismerte a légiforgalmi szolgáltatás fontosságát az intelligensebb, biztonságosabb és fenntarthatóbb légi közlekedés kiépítésében; emlékeztet arra, hogy a SESAR 3 közös vállalkozás várhatóan hozzá fog járulni az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének megerősítéséhez és az európai légtérnek mint a világ leghatékonyabb és legkörnyezetbarátabb égboltjának létrehozásához; ezért az előirányzat növelését kéri, hogy biztosítható legyen ennek az ambiciózus munkának a folyamatossága;

11. emlékeztet arra, hogy az Európai Vasút Közös Vállalkozás (EU-Rail) központi szerepet tölt be az európai vasúti rendszer nagy kapacitású integrált hálózattá történő átalakításában és az egységes európai vasúti térség megvalósításában, ami megkönnyíti a személy- és teherszállításnak a közútról a vasútra való átterelését; jelentős növelésre szólít fel a szélesebb mobilitási rendszerbe integrált, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai vasúti rendszerre való gyors átállás támogatása érdekében;

12. emlékeztet arra, hogy – amint az a közelmúltban jóváhagyott TEN-T iránymutatásokban is szerepel –, milyen fontos az EU fővárosait és a nagyvárosokat összekötő nagy sebességű európai hálózat fejlesztésére irányuló főterv finanszírozása;

13. emlékeztet arra, hogy a hidrogéntechnológiákat és -rendszereket, különösen a megújuló energián alapuló technológiákat és rendszereket a Bizottság Európa stratégiai értékláncaként azonosította; hangsúlyozza, hogy a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás kulcsfontosságú az uniós tisztahidrogén-értéklánc versenyképességének megerősítéséhez, különösen az innovatív, versenyképes tiszta megoldások piacra lépésének felgyorsítása céljából, amelyeket elsősorban a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző közlekedési módokban, például a légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben lehetne alkalmazni; óva int minden olyan csökkenéstől, amely alááshatja a jövőre felkészült uniós közlekedés stratégiai értékláncainak megerősítését;

14. megismétli az Európai Parlament tartós és rendszeres felhívását, hogy a 2021–2027-es és az azt követő többéves pénzügyi keretbe illesszenek be egy külön költségvetési sort a fenntartható idegenforgalomra; hangsúlyozza, hogy a zöld és digitális átállással összefüggésben támogatni kell az ágazat helyreállítását és korszerűsítését annak érdekében, hogy az idegenforgalom fenntarthatóbbá és reziliensebbé váljon; meggyőződése, hogy ehhez uniós szinten összehangolt, megfelelő költségvetési eszközökkel alátámasztott válaszra van szükség, amely tükrözi az idegenforgalmi ágazatnak az uniós gazdaság és munkaerő szempontjából betöltött jelentőségét.

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

LEVÉL A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (3.10.2024)

Johan Van Overtveldt

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről – összes szakasz (COM(2024)0300 – C10-00482/2024 – 2024/0176 (BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Kulturális és Oktatási Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 23-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt. Megvizsgálták a kérdést, és 2024. szeptember 12-én írásbeli eljárás keretében jóváhagyták a véleményt.

A Kulturális és Oktatási Bizottság 2024. október 3-án az alábbi álláspontot fogadta el[30]. Felkérem a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat.

Tisztelettel:

 

Nela Riehl

 

VÉLEMÉNY

1. határozottan ellenzi, hogy a Tanács csökkentse a 2025. évi költségvetést, különösen az Erasmus+ programot, amely az egyik legsikeresebb uniós program, mely stratégiailag beruház a fiatalok jövőjébe;

2. ezért úgy határoz, hogy növeli az Erasmus+ (+58 millió EUR), a Kreatív Európa (+48 millió EUR) és az Európai Szolidaritási Testület (ESC) költségvetési sorait (+5 millió EUR);

3. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat, az újságírókat és a médiaszakembereket, valamint az oktatási ágazatot a többszörös válságok, többek között az Ukrajna elleni orosz agresszív háború és az infláció kezelésében;

4. hangsúlyozza az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület szerepét a fiatalok arra való ösztönzésében, hogy részt vegyenek Európa demokratikus életében; támogaja az önkéntességben és a szolidaritási tevékenységekben részt vevő fiatalokat; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ifjúsági szervezeteknek nyújtott működési támogatások szintjét, támogatni kell az állampolgári ismeretek oktatását, és kezelni kell a EGSZB-n belüli növekvő túljelentkezést;

5. kiemeli az Erasmus+ program azon vezető kezdeményezéseit, amelyek a mobilitás, valamint az oktatás és a tanulás terén folytatott együttműködés révén hozzájárulnak az európai oktatási térség kiépítéséhez; hangsúlyozza a részvétel bővítéséhez, valamint az inkluzivitási, zöld, digitalizációs és mobilitási célok eléréséhez szükséges erőfeszítéseket;

6. hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ keretében támogatni kell a sportot a fizikai és mentális egészség és a társadalmi befogadás javításában betöltött szerepének előmozdítása, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében;

7.   határozottan ellenez minden arra irányuló kísérletet, hogy a Bizottság a jelenlegi többéves pénzügyi keret végén csökkentse az Erasmus+ program finanszírozását;

8. kiemeli, hogy a Kreatív Európa program – az egyetlen olyan uniós program, amely közvetlenül támogatja a kulturális és kreatív ágazatot és iparágakat – valamennyi ága jelentős megerősítésére szorul, tekintettel az ágazatoknak a világjárvány utáni helyreállításra irányuló folyamatos erőfeszítéseire;

9. felszólít a nagymértékű túljelentkezés által érintett kulturális ágazat jelentős megerősítésére, beleértve az Európa Kulturális Fővárosa (ECOC) számára régóta esedékes kiegészítő finanszírozást (az elmúlt 15 évre 1,5 millió eurós díj), valamint az ágazatnak a prioritásokkal és a 2023–2026-os időszakra szóló uniós kulturális munkatervvel való összehangolásához szükséges forrásokat;

10. emlékeztet arra, hogy a média ág az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, nemrégiben elfogadott európai rendelet végrehajtását kíséri végig, és ez utóbbit nem irányozták elő a többéves pénzügyi keret költségvetési sorának eredeti kiszámításakor;

11. hangsúlyozza, hogy támogatni kell az audiovizuális ágazatot és az európai médiatehetségeket sokféleségük előmozdítása, valamint gazdasági fenntarthatóságuk és méltányos javadalmazásuk digitális környezetben való támogatása révén;

12. megismétli, hogy támogatni kell a szerkesztői és hírmédiát, beleértve azokat az újságírókat is, akik strukturális és technológiai változásokkal szembesülnek, ami felháborító dezinformációhoz és hírsivataghoz vezet;

13. emlékeztet arra, hogy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programban fontos szerepet játszik a polgári szerepvállalás, különösen a testvérvárosi tevékenység és a megemlékezések tekintetében.

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

LEVÉL AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (4.9.2024)

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében az Alkotmányügyi Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. szeptember 4-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

Az Alkotmányügyi Bizottság 2024. szeptember 4-i ülésén vizsgálta meg a kérdést. Ezen az ülésen[31] úgy határozott, hogy az alábbi véleményt terjeszti a Költségvetési Bizottság mint illetékes bizottság elé.

Tisztelettel:

 

Sven Simon

 

VÉLEMÉNY

A. Mivel 2025 lesz az európai választások utáni év és az uniós intézmények új jogalkotási ciklusának kezdete;

1. megjegyzi, hogy nem javasolták sem a „bizottsági képviseletek”, sem a „polgárok számára nyújtott kommunikációs szolgáltatások” finanszírozásának növelését; javasolja, hogy mindkét költségvetési sor esetében 5%-kal növeljék a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a 2024-es szinthez képest; úgy véli, hogy erre a növelésre szükség van a proaktív párbeszédek ösztönzése és a polgárok – különösen a fiatalok – uniós ügyekben való részvételének fokozása érdekében a tagállamokban az új jogalkotási ciklus kezdetén, valamint a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni küzdelmet célzó kommunikációs tevékenységek kidolgozása céljából;

2. kiemeli, hogy az Európai Tanács következtetéseit követően az EU jövőbeli bővítésének kihívása nem oldható meg az uniós költségvetés további saját forrásokkal történő növelése nélkül; kéri, hogy 2025-ben kezdjék meg a vonatkozó pénzügyi reformokról szóló megbeszéléseket a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan, biztosítva, hogy az uniós költségvetés megfeleljen a jövő kihívásainak, és hogy európai válaszokat adjanak az európai kihívásokra;

3. rámutat, hogy a 2025. évi uniós költségvetésnek biztosítania kell a Szerződés módosítására irányuló, folyamatban lévő eljárás végrehajtásához szükséges forrásokat;

4. sürgeti a Költségvetési Bizottságot, hogy álláspontjába foglalja bele a fent említett költségvetési sorok növelését, mivel azok célja konkrét eredmények elérése és a polgárok minőségi tájékoztatása.

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az elnök mint a vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

LEVÉL A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (5.9.2024)

Johan Van Overtveldt úr

elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (2024/0176(BUD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2024. július 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2024. szeptember 5-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ezen az ülésen[32] úgy határozott, hogy az alábbi véleményt terjeszti a Költségvetési Bizottság mint illetékes bizottság elé.

Tisztelettel:

Lina Gálvez

 

Vélemény

A. mivel a nemek közötti egyenlőség az Unió alapvető értéke, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke is rögzít; mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke rögzíti, hogy „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”, megállapítva ezáltal a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét, amely előirányozza, hogy a nemek közötti egyenlőség dimenzióját minden szakpolitikába és programba be kell építeni a költségvetési eljárás minden szintjén; mivel a költségvetések nemi szempontból soha nem semlegesek, ezért kidolgozásuk során világos célként kell kitűzni a megkülönböztetésmentességet és azt, hogy mindenkit sikerüljön elérni, illetve egyedi igényeiket kezelni;

B. mivel a Parlament többször felszólított a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV) Daphne ága, valamint egyenlőségi és jogi ága, az NDICI program, keretében a civil társadalmi szervezetek, „az EU az egészségügyért” program, valamint az ESZA+ foglalkoztatás és szociális innováció ága keretében nyújtott megfelelő finanszírozásra; mivel a Parlament többször is szorgalmazta a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a főbb európai alapokban, például a Horizont Európában, a KAP-ban, a kohéziós alapokban és az NGEU-ban;

1. hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót teljes mértékben integrálni kell a költségvetési folyamatba; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtására és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések valamennyi uniós programba történő beépítésére, valamint a vonatkozó költségvetési sorok azonosítására, az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőséghez való hozzájárulásának hatékony nyomon követésére és valamennyi program és kiadás nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában el lehessen végezni a szükséges kiigazításokat; megismétli, hogy fel kell gyorsítani a nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladást, többek között a nemek közötti egyenlőséget előmozdító költségvetések és alapok támogatásával, valamint a genderstatisztikákkal kapcsolatos befektetések bővítésével; hangsúlyozza, hogy ez döntő fontosságú az Unió számára, amely válságokkal és konfliktusokkal, valamint a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség terén tapasztalható visszaesésekkel néz szembe; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget prioritásként kell kezelni a költségvetési eljárásban, egyenlő lehetőségeket biztosítva mindenki számára;

2. megismétli, hogy tovább kell fejleszteni az Európai Bizottság nemek közötti egyenlőséget nyomon követő módszertanát, amelynek nemcsak azonosítania kell az egyes uniós programokban a nemek közötti egyenlőséget befolyásoló intézkedéseket, hanem nyomon is kell követnie az uniós költségvetésben a nemek közötti egyenlőségre szánt teljes finanszírozási volument is; emlékeztet arra, hogy a 2025. évi költségvetésben a beavatkozások 20%-a bizonytalan jelentőséggel bír a nemek közötti egyenlőség szempontjából (0 pont), 69%-a pedig nem releváns (0 pont); felszólít összehasonlítható, nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére, jelentésére és értékelésére az uniós szakpolitikai területeken a nemi szempontú hatásvizsgálatok megkönnyítése érdekében;

 

3. hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai elleni aggasztó és erősödő visszalépést, valamint az uniós eszközök, köztük az NDICI fontosságát e helyzet leküzdésében; kéri, hogy megnövelt, ambiciózus és konkrét költségvetési előirányzatokat biztosítsanak a Daphne-en belüli nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére; felhívja a Bizottságot, hogy növelje azon civil társadalmi szervezetek költségvetési előirányzatait, amelyek Európában és a kontinensen kívül is előmozdítják a nők jogait, többek között a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat; emlékeztet arra a követelményre, hogy az egyenlőség, a jogok és a nemek közötti egyenlőség ág és a Daphne ág számára elkülönített források legalább 40%-át a nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzését és leküzdését célzó tevékenységekre, legalább 15%-át pedig olyan tevékenységekre kell fordítani, amelyek előmozdítják a nők jogainak teljes körű gyakorlását, a nemek közötti egyenlőséget, beleértve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését;

4. felhívja a Bizottságot, hogy növelje azon civil társadalmi szervezetek költségvetési előirányzatait, amelyek előmozdítják a nők jogait, az LMBTIQ+-jogokat, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat; hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok alapvető jogok, és hangsúlyozza, hogy továbbra is fontos finanszírozni az e területen tevékenykedő szervezeteket, például azokat, amelyek megkönnyítik a biztonságos és legális abortuszt nyújtó szervezetek közötti, határokon átnyúló együttműködést; kiemeli az innováció fontosságát a források elosztásakor, valamint az újratámogatási kezdeményezések fokozásának fontosságát a kisebb, alulról szerveződő szervezetek, különösen a helyi feminista szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében, a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt legjobb hatás biztosítása érdekében; kiemeli, hogy elegendő költségvetést kell elkülöníteni az LMBTI-fóbia elleni küzdelemre irányuló intézkedésekre, például a tanácsadásra szolgáló telefonvonalakra és a figyelemfelkeltésre;

5. felhívja a Bizottságot, hogy növelje azon civil társadalmi szervezetek költségvetési előirányzatait, amelyek Európában és a kontinensen kívül, így a konfliktusok sújtotta területeken is előmozdítják a társadalmi igazságosságot; kiemeli a civil társadalmi szervezetek NDICI-programon keresztüli megerősítésének fontosságát; hangsúlyozza e szervezetek szerepét abban, hogy szakértelmet és támogatást nyújtsanak a konfliktus sújtotta területeken észlelt nemi alapú erőszak és szexuális erőszak által érintettek számára; elismeri, hogy 2022-ben az NDICI-intézkedések 77%-a járult hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, és megismétli azon elvárását, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervben elfogadott 85%-os célt elérjék[33];

6. emlékeztet arra, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete fontos szerepet játszik a nemek közötti egyenlőtlenség mértékének és okainak megértésében és kezelésében, amelyek számos nőt érintenek az Unióban, különösen a nők jogainak megnyirbálása és a konfliktusok miatt kialakuló gazdasági és egészségügyi válságok összefüggésében, valamint szem előtt tartva az interszekcionalitást; emlékeztet arra, hogy az EIGE állandó problémákat tapasztal a létszámhiánnyal kapcsolatban, amelyeket súlyosbított a technikai segítségnyújtás iránti kérelmek számának abból eredő ugrásszerű növekedése, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése prioritássá vált a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiában szereplő valamennyi uniós szakpolitikában és kezdeményezésben; hangsúlyozza arra irányuló felhívását, hogy az EIGE kapja meg a munkateher jelentős növekedésének kezeléséhez szükséges költségvetést és személyzeti előirányzatokat, beleértve a szerződéses alkalmazottak számának növelését is;

7. emlékeztet arra, hogy az Unióban minden harmadik nőt érint a nemi alapú erőszak, amelynek becsült gazdasági költsége évi 290 milliárd euró; további folyamatos finanszírozást kér a CERV program egyenlőség és jogok ága és a Daphne program számára a nemi alapú erőszak valamennyi formája elleni küzdelem érdekében az Unióban, többek között az Európa Tanács nőkkel, lányokkal szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak egyéb formáinak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezménye, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv hatékony végrehajtása keretében; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülő nőkre, például az LBTIQ nőkre, a faji alapon megkülönböztetett nőkre, a migráns nőkre és a fogyatékossággal élő nőkre;

8. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat, így például az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+) felhasználják arra, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, a nők foglalkoztatását és a munkaerőpiachoz, a gyermekgondozáshoz és a tartós ápolási-gondozási lehetőségekhez való, mindenki számára elérhető hozzáférését, különös tekintettel a nemek közötti órabér-szakadékra, amelynek átlagos mértéke 13% az Unióban; úgy véli, hogy az ápolási-gondozási ellátás biztosításához jól finanszírozott és megfelelően működő közszolgáltatásokra és szociális védelmi rendszerekre van szükség; kiemeli, hogy a gazdasági egyenlőtlenség és a társadalmi stagnálás elválaszthatatlanul összekapcsolódik az interszekcionális megkülönböztetéssel; üdvözli azt a célkitűzést, hogy a kohéziós politikai beruházások legalább 30%-át a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közvetlen intézkedések és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására fordítsák; megjegyzi azonban, hogy egyes tagállamok jelentős lemaradásban vannak a kohéziós alapok nemek közötti egyenlőségre való felhasználása terén[34]; hangsúlyozza, hogy költségvetési előirányzatokra van szükség a nők vállalkozói készségének és a nők által vezetett kkv-knak a támogatása, a női üzleti angyalokhoz/vállalkozásbefektetőkhöz való hozzáférés ösztönzése, valamint a nők szegénysége elleni küzdelem érdekében, amely magasabb, mint a férfiaké, és amely a Covid19-világjárványt követően nőtt;

9. helyteleníti, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető és döntéshozó pozíciókban, miközben túlreprezentáltak az olyan, alacsony fizetést nyújtó ágazatokban, mint például az ápolás-gondozás és a szolgáltatási munka, valamint az informális gazdaságban és a nagyobb mértékben bizonytalan feltételek jellemezte ágazatokban; hangsúlyozza, hogy növelni kell a költségvetési forrásokat, hogy kezelni lehessen a munkaerő-piaci részvételt érintő rendszerszintű kihívásokat, beleértve a nemek között az ápolás-gondozás terén fennálló szakadék, a sztereotípiák, normák, szerepek és hagyományok kezelését, valamint javítani lehessen a magas színvonalú ápolási-gondozási létesítményekhez és munkakörülményekhez való hozzáférést az ápolási-gondozási ágazatban;

10. kéri, hogy „az EU az egészségügyért” program keretében különítsenek el költségvetési előirányzatokat a nemspecifikus körülményekkel, például a menopauzával, a meddőség problémájával, az endometriózissal és a fibroidokkal, valamint a nemek közötti egyenlőséget erősítő gondozással kapcsolatos kutatásokra, interszekcionális perspektívával, az egyetemes egészségügyi ellátás biztosításával, valamint határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásával annak érdekében, hogy biztosítsák az ingyenes, biztonságos és legális abortusz és egyéb szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások nyújtását a nők számára; hangsúlyozza, hogy az EU-ban a nőknek, köztük a migráns nőknek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az árukhoz és szolgáltatásokhoz, beleértve az orvosi szolgáltatásokat is, adott esetben a mobil egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása révén;

11. hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok alapvető jogok és a nemek közötti egyenlőség előfeltételei, és azokat az egészségügyi politika középpontjába kell helyezni, figyelembe véve, hogy a nők jogai, valamint a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés terén visszaesés tapasztalható; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek támogatják a szexuális és reproduktív egészség és jogok egyetemes tiszteletben tartását és az azokhoz való hozzáférést, beleértve az ingyenes, biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést az egészségügyi közszolgáltatásokban, és kéri, hogy különítsenek el forrásokat a szexuális és reproduktív egészségre, különösen „az EU az egészségügyért” program keretében, hogy biztosítsák a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférést, valamint a fogamzásgátló módszerekhez való szabad hozzáférést, biztosítsák az önkéntes családtervezéshez szükséges alapvető ellátást és gyógyszereket, különös tekintettel többek között a reprodukcióra, a szülésre való felkészülésre, az anyák és újszülöttek egészségére, valamint a termékenységi kezelésekre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az olasz kormány a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos jogszabályokat arra használja fel, hogy a családtervezési központokba a szabad választás ellen tüntető aktivistákat telepítsen[35], és kitart amellett, hogy nem szabad uniós forrásokat juttatni egyetlen olyan kormány vagy szervezet számára sem, amely megsérti a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat;

12. elismeri a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári missziói keretében a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadók és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartó pontok által végzett létfontosságú munkát;  megismétli felhívását a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fellépések célzott finanszírozására valamennyi KBVP-misszión belül, a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervvel[36] összhangban;

13. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós finanszírozásban részesülők alapvető küldetését, és tartsa vissza a finanszírozást azon szereplőktől, akik az uniós forrásokat az emberi jogok visszaszorítására, a homofób, rasszista, migránsellenes és transzellenes érzelmek szítására, a szivárványcsaládok elleni támadásokra, az abortuszhoz való hozzáférés korlátozására, valamint általában a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőség romlásának előidézésre kívánják felhasználni.

 

MELLÉKLET: azon szervezetek vagy személyek jegyzéke,

akiktől a VÉLEMÉNY előadója észrevételeket kapott

 

Az elnök előadóként kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy sem szervezettől, sem személytől nem kapott olyan észrevételeket, melyeket az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében fel kell tüntetni ebben a mellékletben.

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	14.10.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 5 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Georgios Aftias, Isabel Benjumea Benjumea, Olivier Chastel, Tamás Deutsch, Thomas Geisel, Jean-Marc Germain, Andrzej Halicki, Alexander Jungbluth, Ondřej Kovařík, Giuseppe Lupo, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Matjaž Nemec, João Oliveira, Karlo Ressler, Julien Sanchez, Hélder Sousa Silva, Nicolae Ştefănuță, Joachim Streit, Carla Tavares, Nils Ušakovs, Lucia Yar
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Stine Bosse, Jonás Fernández, Michalis Hadjipantela, Rasmus Nordqvist, Jacek Protas, Jussi Saramo
A zárószavazáson jelen lévő képviselők (216. cikk, (7) bekezdés)	Matthias Ecke, Marieke Ehlers, Virginie Joron, Michał Wawrykiewicz

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25	+
PPE	Georgios Aftias, Isabel Benjumea Benjumea, Michalis Hadjipantela, Andrzej Halicki, Siegfried Mureşan, Jacek Protas, Karlo Ressler, Hélder Sousa Silva, Michał Wawrykiewicz
Renew	Stine Bosse, Olivier Chastel, Joachim Streit, Lucia Yar
S&D	Matthias Ecke, Jonás Fernández, Jean-Marc Germain, Giuseppe Lupo, Victor Negrescu, Matjaž Nemec, Carla Tavares, Nils Ušakovs
The Left	João Oliveira, Jussi Saramo
Verts/ALE	Rasmus Nordqvist, Nicolae Ştefănuță

 

5	-
ESN	Alexander Jungbluth
NI	Thomas Geisel
PfE	Marieke Ehlers, Virginie Joron, Julien Sanchez

 

2	0
PfE	Tamás Deutsch, Ondřej Kovařík

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

• [1] HL L 424., 2020.12.15., 1. o.
• [2] HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.
• [3] HL C 444. I, 2020.12.22., 4. o.
• [4] HL C 445., 2021.10.29., 252. o.
• [5] HL L 325., 2022.12.20., 11. o.
• [6] HL L, 2024/765, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/765/oj.
• [7] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj)
• [8] Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0157.
• [9] HL C 445., 2021.10.29., 240. o.
• [10] HL C, C/2024/1195, 2024.2.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1195/oj.
• [11] Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0082.
• [12] Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0194.
• [13] Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0373. .
• [14] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0450.
• [15] HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.
• [16] HL C ...
• [17] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2024-0014_HU.html
   
• [18]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 irányelve (2019. április 17.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (HL L 111., 2019.4.25., 59. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/633/oj).
• [19] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Barry Andrews (elnök), Isabella Lövin (első alelnök), Hildegard Bentele (második alelnök), Robert Biedroń (negyedik alelnök), Charles Goerens (a vélemény előadója), Udo Bullmann, Damien Carême (Mimmo Lucano helyett), Raúl de la Hoz Quintano (az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése alapján), Niels Geuking, Rasa Juknevičienė, Ondřej Kolář, Murielle Laurent, Marit Maij (Leire Pajín helyett), Lukas Mandl, Thierry Mariani, Ana Miranda Paz, Isabel Serra Sánchez, Kristoffer Storm, Marco Tarquinio, Hermann Tertsch (Hölvényi György helyett), Pekka Toveri (az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése értelmében) és Vlad Vasile-Voiculescu (Abir Al-Sahlani helyett).
• [20] Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) pénzügyi nyomonkövetési szolgálata
• [21] Az OCHA 2023–2026-os időszakra szóló stratégiai terve
   
• [22] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Jagna Marczułajtis‑Walczak (második alelnök), Katrin Langensiepen (harmadik alelnök), Romana Tomc (a vélemény előadója), Elena Donazzan, Chiara Gemma, Marlena Maląg, Georgiana Teodorescu (ECR), Petar Volgin (ESN), Jan‑Peter Warnke, Maria Zacharia (NI), Nikola Bartůšek, Marie Dauchy, Mélanie Disdier (Patriots), Maravillas Abadía Jover, Pascal Arimont, Andrzej Buła, David Casa, Niels Geuking, Christophe Hansen, Isabelle Le Callennec, Miriam Lexmann, Dennis Radtke, Liesbet Sommen (EPP), Grégory Allione, Irena Joveva, Jana Toom, Marie‑Pierre Vedrenne, Brigitte van den Berg (Renew), Marc Angel, Gabriele Bischoff, Estelle Ceulemans, Isilda Gomes, Marit Maij, Idoia Mendia Cueva, Roxana Mînzatu, Evelyn Regner, Cecilia Strada, Raffaele Topo, Marianne Vind (S&D), Konstantinos Arvanitis, Leila Chaibi, Per Clausen, Catarina Martins (The Left), Isabella Tovaglieri and Alexandre Varaut (a Patriots részéről az eljárási szabályzat 209. cikkének (7) bekezdése alapján) és Loucas Fourlas (az EPP részéről az eljárási szabályzat 209. cikkének (7) bekezdése alapján).
• [23] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Antonio Decaro (elnök), Pietro Fiocchi (alelnök), Anja Hazekamp (alelnök), Pascal Arimont, Alexander Bernhuber, Gerzsenyi Gabriella, Michalis Hadjipantela, Christophe Hansen, Radan Kanev, Stefan Köhler, Ewa Kopacz, Kulja András Tivadar, Peter Liese, Norbert Lins, Jessica Polfjärd, Dennis Radtke, Oliver Schenk, Christine Schneider, Susana Solís Pérez, Ingeborg Ter Laak, Flavio Tosi, Dimitris Tsiodras, Javier Zarzalejos, Juan Ignacio Zoido Álvarez, Milan Zver, Grégory Allione, Jeannette Baljeu, Stine Bosse, Gerben-Jan Gerbrandy, Martin Hojsík, Billy Kelleher, Christine Singer, Michal Wiezik, Vytenis Povilas Andriukaitis, Sakis Arnaoutoglou, Thomas Bajada, Estelle Ceulemans, Christophe Clergeau, Annalisa Corrado, Heléne Fritzon, Nicolás González Casares, Javi López, César Luena, Alessandra Moretti, Maria Noichl, Marta Temido, Sebastian Everding, Emma Fourreau, Catarina Martins, Carola Rackete, Jonas Sjöstedt, Martin Häusling, Pär Holmgren, Ignazio Roberto Marino, Rasmus Nordqvist, Maria Ohisalo, Majdouline Sbai, Lena Schilling, Stefano Cavedagna, Emmanouil Fragkos, Geadis Geadi, Paolo Inselvini, Jacek Ozdoba, Beatrice Timgren, Aurelijus Veryga, Jadwiga Wiśniewska, Anna Zalewska, Christine Anderson, Anja Arndt, Ondřej Dostál, Mathilde Androuët, Mireia Borrás Pabón, Jorge Buxadé Villalba, Anne-Sophie Frigout, Roman Haider, Jana Nagyová, Margarita de la Pisa Carrión, Silvia Sardone, Sebastiaan Stöteler, Sander Smit, Ferenc Viktória, Andreas Glück
• [24] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Anna Cavazzini (elnök és a vélemény előadója), Kamila Gasiuk-Pihowicz (alelnök), Nikola Minchev (alelnök), Peter Agius, Alex Agius Saliba, Pablo Arias Echeverría, Jeannette Baljeu, Laura Ballarín Cereza, Katarina Barley, Biljana Borzan, Sebastião Bugalho, Jaroslav Bžoch, Stefano Cavedagna, Leila Chaibi, David Cormand, Henrik Dahl, Johan Danielsson, Dóra Dávid, Adnan Dibrani, Elisabeth Dieringer, Regina Doherty, Hanna Gedin, Alexandra Geese, Sandro Gozi, Elisabeth Grossmann, Maria Guzenina, Anna-Maja Henriksson, Virginie Joron, Pierre Jouvet, Arba Kokalari, Kateřina Konečná, Sebastian Kruis, Katrin Langensiepen, Rada Laykova, Pierfrancesco Maran, Piotr Müller, Denis Nesci, Cynthia Ní Mhurchú, Gheorghe Piperea, Reinis Pozņaks, Aura Salla, Paulius Saudargas, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Anna Stürgkh, Dimitris Tsiodras, Ivaylo Valchev, Marion Walsmann.
• [25] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Elissavet Vozemberg‑Vrionidi (elnök), Sophia Kircher (alelnök), Elena Kountoura (alelnök), Matteo Ricci (alelnök), Virginijus Sinkevičius (alelnök), Oihane Agirregoitia Martínez, Daniel Attard, Adrian‑George Axinia, Tom Berendsen, Rachel Blom, Nikolina Brnjac, Nina Carberry, Benoit Cassart, Laurent Castillo, Vivien Costanzo, Johan Danielsson, Valérie Devaux, Siegbert Frank Droese, Jens Gieseke, Sérgio Gonçalves, Roman Haider, Sérgio Humberto, Dariusz Joński, François Kalfon, Ondřej Krutílek, Merja Kyllönen, Luis‑Vicențiu Lazarus, Vicent Marzà Ibáñez, Milan Mazurek, Elena Nevado del Campo, Jan‑Christoph Oetjen, Arash Saeidi, Marjan Šarec, Rosa María Serrano Sierra, Stanislav Stoyanov, Kai Tegethoff, Flavio Tosi, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Pierre Pimpie (Julien Leonardelli Matthieu Valet helyett (Philippe Olivier helyett).
• [26] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1679 rendelete (2024. június 13.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és az (EU) 913/2010 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 1315/2013 rendelet hatályon kívül helyezéséről
• [27] Vö. a schengeni térséghez való csatlakozásról szóló legutóbbi, 2023. július 12-i európai parlamenti állásfoglalással, amelyet 526 szavazattal, 57 ellenszavazattal és 42 tartózkodás mellett fogadtak el.
• [28] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation)
• [29] Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes európai vasúti térség vasútiinfrastruktúra-kapacitásának kihasználásáról, a 2012/34/EU irányelv módosításáról és a 913/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2023) 0443 final).
• [30]A zárószavazáson a következők voltak jelen: Nela Riehl (elnök, a vélemény előadója), Bogdan Andrzej Zdrojewski (alelnök), Hristo Petrov (alelnök), Emma Rafowicz (alelnök), Diana Riba i Giner (alelnök), Lara Magoni, Marco Squarta, Ivaylo Valchev, Sunčana Glavak, Giusi Princi, Manuela Ripa, Zala Tomašič, Annamária Vicsek, Laurence Farreng, Nikola Minchev, Hristo Petrov, Hannes Heide, Nikos Papandreou, Sandro Ruotolo, Joanna Scheuring‑Wielgus, Carolina Morace, Nikos Pappas, Catherine Griset, Malika Sorel, Zsuzsanna Borvendég, Hélder Sousa Silva (Alma Ezcurra Almansa nevében), Gerolf Annemans (Afroditi Latinopoulou nevében), Dimitris Tsiodras (Eleonora Meleti nevében) és Gheorghe Cârciu (Gabriela Firea nevében, az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése alapján).
• [31] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Sven Simon (elnök és a vélemény előadója), Gabriele Bischoff (első alelnök), Adrián Vázquez Lázara (második alelnök), François‑Xavier Bellamy, Salvatore De Meo, Borja Giménez Larraz, Emmanouil Kefalogiannis, Bartłomiej Sienkiewicz, Sabine Verheyen, Vincze Loránt, Sandro Gozi, ubica Karvašová, Brando Benifei, Dobrev Klára, Vasile Dîncu, Juan Fernando López Aguilar, Thijs Reuten, Anthony Smith, Daniel Freund, Reinier Van Lanschot, Tobiasz Bocheński, Gheorghe Piperea, Stanisław Tyszka, Marieke Ehlers, Schaller‑Baross Ernő, Alexandre Varaut, Dick Erixon (az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése alapján) és Marie‑Luce Brasier‑Clain (az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése alapján).
• [32] A zárószavazáson a következők voltak jelen: Lina Gálvez (elnök), Dainius Žalimas, Irene Montero, Mireia Borrás Pabón, Irmhild Bossdorf, Mélissa Camara, Valérie Devaux, Elisabeth Dieringer, Paulo Do Nascimento Cabral, Viktória Ferenc, Gabriela Firea, Raquel García Hermida‑Van Der Walle, Alexandra Geese, Chiara Gemma, Catherine Griset, Marina Kaljurand, Stefan Köhler, Arba Kokalari, Ewa Kopacz, Elena Kountoura, Judita Laššáková, Marlena Maląg, Maria Noichl, Mirosława Nykiel, Giusi Princi, Emma Rafowicz, Joanna Scheuring‑Wielgus, Benedetta Scuderi, Cecilia Strada, Zoltán Tarr, Laurence Trochu, Dimitris Tsiodras, Henna Virkkunen, Lucia Yar, Margarita de la Pisa Carrión.
• [33] https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/eu-budget/performance-and-reporting/programme-performance-statements/neighbourhood-development-and-international-cooperation-instrument-global-europe-performance_en#contribution-to-horizontal-priorities
• [34] https://cohesiondata.ec.europa.eu/stories/s/Cohesion-policy-supporting-gender-equality/gkxm-7hxd
• [35] https://www.euractiv.com/section/politics/news/italys-new-law-giving-pro-lifers-access-to-abortion-clinics-stirs-debate/
• [36] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/FEMM-AD-735527_HU.html