JELENTÉS a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

25.4.2025 - (2024/2047(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Pascale Piera

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2024/2047(IMM))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, amelyet a német szövetségi igazságügyi minisztérium küldött egy 2024. augusztus 27-i keltezésű levélben, továbbítva a müncheni főügyésznek a müncheni főügyészség előtt folyamatban lévő vizsgálati eljárással kapcsolatos, 2024. július 23-i kérelmét, és amelyet a 2024. szeptember 16-i plenáris ülésen jelentettek be,

– miután 2025. február 13-án eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Petr Bystront, és tekintettel az általa benyújtott dokumentumokra,

– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre[1],

– tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 46. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0077/2025),

A. mivel a müncheni főügyész Petr Bystron európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kérte a vele szemben a német büntető törvénykönyv 108e. cikkének (1) bekezdése, 261. cikke (1) bekezdésének 2. pontja, 261. cikkének (7) bekezdése, 263. cikkének (1) bekezdése és 263. cikke (3) bekezdésének 1. pontja, a német általános adótörvénykönyv 370. cikkének (1) bekezdése és az említett büntető törvénykönyv 53. cikke alapján legalább hat rendbeli passzív hivatali vesztegetéssel, pénzmosással és csalással, valamint legalább öt rendbeli adócsalással összefüggésben felhozott vádakkal kapcsolatban;

B. mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint 2020-ban egy meghatározatlan időponttól kezdve Petr Bystron többek között készpénzkifizetéseket vagy kriptovaluta-átutalásokat kaphatott a „Voice of Europe” oroszbarát weboldal üzemeltetőjétől annak fejében, hogy a nemzeti parlament képviselőjeként az orosz kormány érdekeinek megfelelően szólal fel és szavaz; mivel 2023. március 17-én és 20-án Petr Bystron állítólag jelentős összegeket fizetett be egy készpénzkiadó automatába azon vállalkozás számlájára, amelynek egyedüli részvényese és ügyvezetője; mivel 2023. március 20-án állítólag ugyanazon bank egyik automatájából ugyanezt az összeget 200 eurós címletekben vette fel; mivel a bank kérdésére Petr Bystron állítólag nem adott semmiféle magyarázatot e gyanús pénzmozgások okát illetően; mivel a készpénzben kapott feltételezett csúszópénzekből Petr Bystron állítólag több ízben is helyezett el pénzösszegeket 2021 júliusában, 2022 áprilisában, 2022 szeptemberében, valamint 2023 júniusában és júliusában; mivel Petr Bystron állítólag megpróbálta eltitkolni a készpénz eredetét; mivel a főügyészség 2020-tól kezdődően rendelkezik a Petr Bystron és az említett vállalkozás – amelynek egyedüli részvényese és ügyvezetője – valamennyi számlájára vonatkozó tranzakciós nyilvántartással; mivel ez állítólag további készpénzkifizetések felderítéséhez és annak megállapításához vezetett, hogy korábban feltehetően vesztegetés történt;

C. mivel a nemzeti parlamentnek – amelynek Petr Bystron az feltételezett cselekmények idején tagja volt – az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekről folytatott számos tanácskozása során Petr Bystron 2022 óta egyértelműen az orosz kormány érdekeinek legkedvezőbb módon szavazott, és állítólag legalább két beszédet mondott a német Bundestag előtt, amelyben oroszbarát álláspontot képviselt;

D. mivel Petr Bystron, aki a parlamenti képviselőkről szóló német törvény alapján átalányösszegű juttatásra volt jogosult többek között személyzet felvétele céljából, 2021 októberében állítólag munkaszerződést kötött ügyvédjével, továbbá öt szerződésmódosítást írtak alá, amelyek mindegyike módosította a heti munkaidőt és a havi fizetést; mivel az átalányösszegű juttatás csak akkor használható fel, ha a rendeltetési cél vagy az érintett tevékenységek kellő mértékben kapcsolódnak a mandátum gyakorlásához; mivel az e szerződés keretében végzett munka feltételezhetően nem a parlamenti mandátum gyakorlásához kapcsolódott, vagy az elvárt munkát nem végezték el, hanem a díjazást az illetékes alkalmazott megtévesztésével fizették ki; mivel ez a kifizetés 97 400,00 euró összegű kárt okozhatott a Németországi Szövetségi Köztársaságnak;

E. mivel a 2017–2021 közötti pénzügyi években Petr Bystron azon vállalkozás adótanácsadóján keresztül, amelynek egyedüli részvényese és ügyvezetője, állítólag helytelen héabevallásokat nyújtott be a müncheni adóhatóságnak, amelyek olyan magáncélú kiadásokat tartalmaztak, amelyek nem kapcsolódnak az említett vállalkozás üzleti tevékenységéhez; mivel a héabevallásokban szereplő téves információnyújtás következtében összesen 9 949,17 euró összegű héát téríthettek vissza jogtalanul;

F. mivel Petr Bystront Németországban a 2024. évi európai választásokon választották meg az Európai Parlamentbe, és az állítólagos bűncselekmények idején nem volt az Európai Parlament képviselője;

G. mivel az állítólagos bűncselekmények és a mentelmi jog azzal kapcsolatos felfüggesztésére irányuló kérelem nem függ össze az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Petr Bystron által kinyilvánított véleménnyel vagy leadott szavazattal;

H. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első albekezdésének a) pontja szerint az európai parlamenti képviselők saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

I. mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(2)  Büntetendő cselekmény elkövetése miatt képviselő csak a Bundestag engedélyével vonható felelősségre vagy tartóztatható le, kivéve a jogellenes cselekmény elkövetésekor vagy a rá következő napon történő letartóztatás esetét.

(3)  Szintén a Bundestag engedélye szükséges a képviselő személyes szabadságának bármely egyéb korlátozása esetén vagy a képviselő elleni, 18. cikk szerinti bírósági eljárás megindításához.

(4)  A Bundestag kérésére fel kell függeszteni minden, a képviselő ellen indított büntetőeljárást vagy a 18. cikk szerinti bármely eljárást, a képviselő őrizetben tartását vagy személyes szabadságának egyéb korlátozását.”;

J. mivel a képviselői mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

K. mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

L. mivel a jelen esetben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;

M. mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak”[2];

1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Petr Bystron mentelmi jogát;

2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságának és Petr Bystronnak.

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az előadó kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	23.4.2025
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Tobiasz Bocheński, José Cepeda, Ton Diepeveen, Mary Khan, Ilhan Kyuchyuk, Lukas Mandl, Mario Mantovani, Pascale Piera, René Repasi, Krzysztof Śmiszek, Dominik Tarczyński, Adrián Vázquez Lázara, Axel Voss, Marion Walsmann, Dainius Žalimas
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	David Cormand, Angelika Niebler, Arash Saeidi, Jana Toom
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Andi Cristea, Esther Herranz García, Dariusz Joński, Marit Maij, Jorge Martín Frías

 

 

• [1] A Bíróság 2008. október 21-i, Marra kontra De Gregorio és Clemente ügyben hozott ítélete, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i, Gollnisch kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélete, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i, Patriciello ügyben hozott ítélete, C-163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i, Gollnisch kontra Parlament ügyben hozott ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i, Junqueras Vies ügyben hozott ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115; a Törvényszék 2023. július 5-i, Puigdemont i Casamajó és társai kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélete, T-272/21, ECLI:EU:T:2023:373.
• [2] A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.