JELENTÉS az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

28.1.2005 - (COM(2004)0559 – C6‑0176/2004 – 2004/0187(CNS)) - *

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Herbert Bösch

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament több alkalommal is felhívta Svájcot, hogy működjön együtt az Európai Unióval a nemzetközi szervezett csempészet elleni küzdelemben, biztosítsa a kölcsönös közigazgatási és jogi segítségnyújtást az adó- és vámbűncselekmények területén, illetve büntesse meg e bűncselekmények és az azokból származó bevételek tisztára mosásának elkövetőit[1]. Az Európai Közösség és tagállamai, illetve a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket érintő más illegális tevékenységek ellen irányuló megállapodás e téren jelentős lépésként üdvözlendő.

A megállapodás a Közösség pénzügyi érdekei és a tagállamok bizonyos pénzügyi érdekeinek védelme érdekében rendelkezik a közigazgatási és igazságügyi együttműködésről és a pénzmosással kapcsolatos kérdésekben történő együttműködésről. Vonatkozik a közvetett adókra (a hozzáadottérték-adókra és a jövedéki adókra) és a vámbűncselekményekre (köztük a csempészetre), a korrupcióra, a megvesztegetésre, a megállapodás által lefedett tevékenységekből származó jövedelmek tisztára mosására és a pénzmosásra, köztük kiváltképpen az adócsalásra és a hivatásszerű csempészetre. A közvetlen adók azonban nem tartoznak a megállapodás hatálya alá.

A megállapodás rendelkezik az eszközök kivizsgálásáról, befagyasztásáról és elkobzásáról. A megállapodás részes államai a megállapodás által szabályozott területeken kötelesek együttműködni a nyomozások és információ nyújtása tekintetében, beleértve a banki és pénzügyi tájékoztatás nyújtását, akár kérésre, akár önállóan. Egyszerűsített eljárások vonatkoznak a jogi segítségnyújtásra irányuló kérelmekre, lehetővé téve bármely, a megállapodásban részes állam igazságügyi hatósága számára, hogy közvetlenül felvegye a kapcsolatot egy másik állam igazságügyi hatóságával a diplomáciai csatornák igénybevétele nélkül. A nyomozók munkáját gátló svájci banktitokra vonatkozó törvény által jelentett akadályokat elhárították: banktitokra nem lehet hivatkozni a kölcsönös segítségnyújtásra irányuló kérelem elutasítása során. A büntetőeljárások kölcsönös elismerése előmozdítja az együttműködést.

A Bizottságnak évente jelentést kellene tennie a Parlamentnek a svájciakkal való együttműködésről a megállapodás végrehajtása tekintetében. A Parlamentet az együttdöntés alá tartozó politikák végrehajtásáról szóló 1998. évi komitológiai határozat 7. cikkével összhangban maradéktalanul tájékoztatni kell a megállapodás végrehajtására létrehozott vegyes bizottság tevékenységéről is.

De még ennél is többet kell tenni a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére.

További lépések

A megállapodás rendelkezései szabályozzák a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyvének számos vonatkozását, különösen a kölcsönös segítségnyújtás, a felkutatás, a lefoglalás és az elkobzás tekintetében. Ezt az 1997. évi jegyzőkönyvet még nem ratifikálta három régi tagállam: Ausztria, Olaszország és Luxembourg.

A Bizottság a csalás elleni küzdelem előmozdítása érdekében 2001. május 23-án előterjesztett egy javaslatot a Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről szóló irányelvre. Ez a javaslat átvette a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek és jegyzőkönyveinek azon rendelkezéseit, amelyek nem a nemzeti büntetőjog alkalmazásával vagy a nemzeti igazságügyi adminisztrációval kapcsolatosak és további rendelkezéseket épített be a Bizottsággal való együttműködésről. Az Európai Parlament 2001. november 29-én elfogadott egy állásfoglalást ezen irányelvről, és a Bizottság elfogadott egy felülvizsgált javaslatot, mely figyelembe vette az Európai Parlament 2002. október 16-án elfogadott módosításait. A Tanács azonban még mindig nem fogadott el közös álláspontot ezen irányelvről.

A Tanácsnak haladéktalanul el kellene fogadnia egy közös álláspontot a Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről. Annak érdekében, hogy az irányelv által át nem vett rendelkezések is haszonnal járjanak, továbbra is érdeke a tagállamoknak, hogy a lehető leghamarabb befejezzék a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyvének ratifikációját. Az új tagállamoknak szintén haladéktalanul csatlakoznia kellene.

A közösségi árutovábbítási rendszert vizsgáló 1997. évi ideiglenes vizsgálóbizottság javasolta a bizonyítékok kölcsönös elismerési rendszerének bevezetését, melynek révén a másik tagállamból származó bizonyítékokat elfogadhatónak kellene tekinteni, ha az megfelel a származási ország nemzeti követelményeinek. Javasolta e követelmény kiterjesztését a harmadik országokkal, különösen Svájccal kötött megállapodásokra is. A Tanács visszautasította a Bizottság javaslatát ezen elképzelés bevezetésére a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény egyik jegyzőkönyvében. A Bizottság ismételten javaslatot tett a bizonyítékok kölcsönös elismerésére vonatkozó rendszer bevezetésére az európai bizonyítékokra vonatkozó parancsról szóló 2003. évi kerethatározatban. A Parlament 2004. március 31-én jóvá hagyta az európai bizonyítékokra vonatkozó parancsról szóló javaslatot. A Tanácsnak, amint lehetséges, jóvá kellene hagynia az európai bizonyítékokra vonatkozó parancsról szóló javaslatot, és be kell vonni a bizonyítékok kölcsönös elismerésére vonatkozó rendszer bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket a Svájci Államszövetséggel folytatandó további tárgyalásokba.

Az Európai Ügyészség létrehozása a közösségi költségvetést érintő csalás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet is erősíti, javítva az Európai Unió azon képességét, hogy felderítse, kivizsgálja a bűncselekményeket és eljárást indítson azok tekintetében az Unió területén belül és a Svájci Államszövetséggel együttműködésben. Azonban nem helyénvaló, ha Svájc az Unióhoz való csatlakozását megelőzően csatlakozhatna e szervezethez vagy más olyan érintett szervhez, mint például az Eurojust vagy az Europol. Az európai uniós szervekben való részvétel előnyeit kizárólag az Európai Unió tagállamai számára kell fenntartani.

Az Európai Unió tagállamai és a Svájci Államszövetség közötti megerősített együttműködés azonban kétségkívül ösztönzendő e téren, különösen a nagy kockázatú termékek, mint a dohány és az alkohol kereskedelmét illetően. A megerősített együttműködés e téren az OLAF és a Svájci Államszövetség vám- és ügyészségi tisztviselőinek cseréje formájában történhetne.

Az Európai Uniónak ki kellene terjesztenie a csalás elleni küzdelmet más harmadik országokkal, különösen Andorrával, Monacóval, Liechtensteinnel, Törökországgal, San Marinóval és Norvégiával kötendő együttműködési megállapodások révén. Ezen országoknak csatlakozniuk kell a megtakarítások megadóztatásáról szóló irányelvhez, és csatlakozni kívánnak közösségi vívmányokhoz. Nem szabad azonban megfeledkezni a partnerségről a csalás elleni küzdelemben. Az Európai Közösség és tagállamai, illetve a Svájci Államszövetség közötti, a pénzügyi érdekeiket érintő csalás és minden más illegális tevékenység elleni küzdelemre irányuló megállapodás mintául szolgálhat a harmadik országokkal megkötendő megállapodásokhoz, amennyiben lehetőséget hagynak a jövőbeni további tökéletesítésre a fent meghatározott irányvonalak alapján.

18.1.2005

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleménye

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2004)0559 – C6‑0176/2004 – 2004/0187(CNS))

Fogalmazó: Timothy Kirkhope

RÖVID INDOKOLÁS

I. Háttér

Svájc és az Európai Unió (EU) között különösen szoros kapcsolat áll fenn, amelyet a közöttük létrejött nagyszámú megállapodás is jelez[2].

Azt követően, hogy Svájc 1992-ben visszautasította az Európai Gazdasági Térség (EGT) Megállapodáshoz való csatlakozást, számos kétoldalú megállapodást kötöttek annak érdekében (az úgynevezett I. kétoldalú megállapodások), hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a visszautasítás okozta negatív következményeket. A megállapodások kiterjednek a személyek szabad mozgására, a szárazföldi forgalomra, a légi forgalomra, a mezőgazdaságra, a kutatásra, valamint a kereskedelem és a közbeszerzés technikai akadályaira, és 2002. június 1-én léptek hatályba.

Egy második megállapodáscsomag ( II. kétoldalú megállapodások) tárgyalása 2002 júniusa óta folyamatban van. Ez a csomag kilenc különféle szempontot ölel fel, amelyek a következőkre terjednek ki: megtakarítások megadóztatása, a csalás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, Svájcnak a schengeni vívmányokhoz történő csatlakozása, Svájc részvétele a „Dublin” és az „Eurodac” rendeletekben, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelme, Svájc részvétele az európai környezetvédelmi ügynökségben és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatban (EIONET), statisztikai együttműködés, Svájci részvétele a Media plus és a Media képzési programokban és a közösségi intézmények nyugdíjasai kettős adóztatásának elkerülése.

Kilenc megállapodást írtak alá 2004. október 26-án. Jelenleg a Parlamenttel konzultálnak a megállapodások megkötéséről.

II. A jelen megállapodás

Jelen megállapodás kiterjed a felek pénzügyi érdekeit befolyásoló csalás és egyéb illegális tevékenységek leküzdésére irányuló együttműködésre. A tárgyalások főként az EU kezdeményezésére indultak és az EU számos problémát vetett fel. Svájc földrajzi elhelyezkedésénél fogva az EU államok közé ékelődve, a svájci jogi személyek – magánszemélyek és társaságok – nem tudják kiküszöbölni, hogy olyan ügyekbe keveredjenek, amelyek EU tagállamokat is érintenek, mint pl. cigarettacsempészet, ÁFA- és vámbűncselekmények, illetve egyéb fehérgalléros bűnözés keretébe tartozó cselekmények, amelyek alapvetően határokon átívelő jelleget mutatnak. Ezek az ügyek együttműködést és segítséget tettnek szükségessé, ami kétoldalú egyezmények hiányában nehezen volt megvalósítható. Ennek eredményeképpen például házkutatásra vagy más bizonyítékokra vonatkozó kérelmek gyakran túl sok időt vettek igénybe ezen típusú bűncselekmények leküzdésében.

A tárgyalt megállapodások két fő részt tartalmaznak: elsősorban, a pénzügyi érdekek védelmét célzó igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések (a megállapodás II. címe), másodsorban a pénzügyi érdekek védelmére irányuló kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések (megállapodás III. címe). A megállapodás hatóköre kiterjed az adókra (ÁFA és jövedéki adó) és vámbűncselekményekre (beleértve a csempészetet), a korrupcióra, a megvesztegetésre és a megállapodás által tárgyalt tevékenységekből származó pénzek származékainak tisztára mosására. A közvetlen adók nem tartoznak a megállapodás hatálya alá. Alapjában véve e megállapodás alkalmazása nem tartozik a kettős bűnösség szabálya alá kivéve a kényszerrendszabályokon (házkutatás és lefoglalás) keresztül megvalósuló igazságügyi együttműködést.

III. A jelen megállapodás értékelése

A megállapodás segíteni fog a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges együttes erőfeszítésben. Jól meghatározott kérdésekre keres választ és gondoskodik a szabályok egyértelműsítéséről. A megállapodás célja bizonyos konkrét területekre korlátozódik és nem tartalmaz szükségtelenül nehézkes követelményeket. Mindkét fél érdekeit kiegyensúlyozottan képviseli.

A fogalmazó tehát azt ajánlja, hogy a bizottság támogassa e megállapodást.

ÖSSZEGZÉS

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ezúton a Költségvetési Ellenőrző Bizottság mint illetékes bizottságnak azt a véleményt nyilvánítja ki, hogy az Európai Parlament hagyja jóvá a Tanács számára az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a csalás és a szerződő felek együttes és saját pénzügyi érdekeit befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás megkötését.

ELJÁRÁS

Cím	Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2004)0559 – C6‑0176/2004 – 2004/0187(CNS)
Illetékes bizottság	CONT
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   Az ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 16.11.2004
Megerősített együttműködés
Fogalmazó                     A kijelölés dátuma	Timothy Kirkhope 24.11.2004
Vizsgálat a bizottságban	13.12.2004	18.1.2005
A módosítások elfogadásának dátuma	18.1.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		43 0 0
A zárószavazáson részt vevő képviselők	Roberta Angelilli, Edit Bauer, Johannes Blokland, Mario Borghezio, Jean-Louis Bourlanges, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giusto Catania, Charlotte Cederschiöld, António Costa, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Rosa Díez González, Antoine Duquesne, Lívia Járóka, Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Romano Maria La Russa, Sarah Ludford, Edith Mastenbroek, Athanasios Pafilis, Lapo Pistelli, Martine Roure, Amalia Sartori, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson részt vevő póttagok	Camiel Eurlings, Giovanni Claudio Fava, Ignasi Guardans Cambó, Jeanine Hennis-Plasschaert, Luis Francisco Herrero-Tejedor, Antonio Masip Hidalgo, Herbert Reul, Marie-Line Reynaud, Bogusław Sonik, Kyriacos Triantaphyllides, Johannes Voggenhuber
A zárószavazáson részt vevő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Marta Vincenzi

ELJÁRÁS

Cím	Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2004)0559 – C6‑0176/2004 – 2004/0187(CNS)
Jogalap	az EK-Szerződés 280. cikke és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondata, és 300. cikke (3) bekezdése első albekezdése
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás	51. cikk és a 83. cikk (7) bekezdése
A Parlamenttel folytatott konzultáció időpontja	5.11.2004
Illetékes bizottság   Az ülésen való bejelentés dátuma	CONT 16.11.2004
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   Az ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 16.11.2004
Megerősített együttműködés   Az ülésen való bejelentés dátuma
Előadó            A kijelölés dátuma	Herbert Bösch 22.9.2004
Egyszerűsített eljárás   A határozat dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma
Vizsgálat a bizottságban	31.8.2004	14.12.2004			19.1.2005
Az elfogadás dátuma	19.1.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		12 0 0
A zárószavazáson részt vevő képviselők	Herbert Bösch, Paulo Casaca, Szabolcs Fazakas, Ingeborg Gräßle, Nils Lundgren, Hans-Peter Martin, Jan Mulder, José Javier Pomés Ruiz, Kyösti Tapio Virrankoski, Terence Wynn
A zárószavazáson részt vevő póttagok	Simon Busuttil, Daniel Caspary
A zárószavazáson részt vevő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Benyújtás dátuma – A6	28.1.2005			A6-0013/2005

• [1]  Lásd például: a közösségi árutovábbítási rendszert vizsgáló bizottság 1997. február 20-i jelentése , PE 220.895 165-166., 174. és 177. o., jelentés a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2000. évi európai bizottsági éves jelentéséről, illetve a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről, a csalás elleni küzdelemről, a 2001-2003. évi cselekvési tervről szóló európai bizottsági nyilatkozatról, HL C 153E. 2002.6 27., 331. o.; valamint jelentés a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről - 2000-es éves jelentés, A5-0135/2004, 1997. március 10., 14.o.
• [2]  Ld. http://www.europa.eu.int/comm/external_relations/switzerland/doc/bilat.htm