JELENTÉS az európai gazdaság helyzetéről - előkészítő jelentés az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról
7.2.2005 - (2004/2269(INI))
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Robert Goebbels
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYA
az európai gazdaság helyzetéről - előkészítő jelentés az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2003. április 24-i, a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról szóló javaslatára (2003-2005 közötti időszak) (COM (2003)0170),
– tekintettel a Bizottság 2004. április 7-i, a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás aktualizálásáról szóló javaslatára (2003-2005 közötti időszak) (COM (2004)0238),
– tekintettel a Bizottságnak az euróövezet és az Európai Unióra vonatkozó 2004 őszi gazdasági előrejelzéseire (2004-2006),
– tekintettel a Bizottság 2004. február 20-i, a tavaszi Európai Tanács elé terjesztett „A lisszaboni célkitűzések megvalósítása - Reformok a kibővített Unió számára” című jelentésére (COM (2004)0029),
– tekintettel a 2003. március 23-24-i lisszaboni, a 2001. június 15-16-i göteborgi és a 2002. március 15-16-i barcelonai Európai Tanács Elnökségének következtetéseire,
– tekintettel a 2003. március 20-21-i, a 2003. október 16-17-i, a 2004. március 25-26-i és a 2004. november 4-5-i brüsszeli Európai Tanács Elnökségének következtetéseire,
– tekintettel a Wim Kok úr vezette magas szintű munkacsoport „Megfelelni a kihívásnak. A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia” című jelentésére,
– tekintettel a Bizottság 2003. november 11-i, „Európai Növekedési Kezdeményezés - a tudásba és a hálózatokba való befektetés a növekedés és a foglalkoztatás fenntartására - Végleges jelentés az Európai Tanácshoz” című közleményére (COM (2003)0690),
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2003. október 30-i, a bizottság által az Unióban folyamatban lévő strukturális reform gazdasági és szociális hatásának, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásának felmérése érdekében begyűjtött tapasztalatok értékeléséről készített véleményére[1],
– tekintettel a 2003. március 12-i, az európai gazdaság helyzetére - az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásra vonatkozó - a Bizottság javaslatára készült - előkészítő jelentésről szóló állásfoglalásra[2], a Bizottságnak a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásra (2003-2005 közötti időszak) vonatkozó 2003. május 15-i állásfoglalására[3], valamint a 2003. október 16-17-i brüsszeli Európai Tanács eredményeire vonatkozó 2003. október 23-i állásfoglalására,
– tekintettel a 2004. február 26-i, az európai gazdaság helyzetére - az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásra vonatkozó előkészítő jelentésről szóló állásfoglalására[4] és a Bizottságnak a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás aktualizálásáról (2003-2005 közötti időszak)[5] szóló javaslatára vonatkozó állásfoglalására,
– tekintettel a 2004. tavaszi csúcs előkészítéséről szóló 204. február 26-i állásfoglalására[6],
– tekintettel az EK-Szerződés 99. cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 112 cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6‑0026/2005),
A. mivel az euróövezet és a 25 tagú Európai Unió fejlődési szintjének nem sikerül elérnie a potenciális szintet és továbbra is alacsony, mivel a háztartások fogyasztása továbbra is nehezen fenntartható, a 2005-2006-os pénzügyi terv pedig elég csekély és ezért továbbra is magas a munkanélküliségi arány, ez pedig csak nagyon lassan fog csökkenni, mert a II. világháború óta legalacsonyabb kamatok ellenére a befektetési kedv alacsony és rövid távon legalábbis nem várható változás, mivel a strukturális reformokat nem a megfelelő gondossággal hajtották végre valamennyi tagállamban, holott egyhangúlag szükségesnek ítélték, és mivel a reformok közösségi szinten csak lassan haladnak előre,
B. mivel a lisszaboni stratégia megköveteli az eszközök teljes bevonását, különösen az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (BEPG) és a pénzügyi terv megfelelő megvalósítását,
C. mivel a fenntartható növekedés eléréséhez olyan szociális, foglalkoztatás- és környezetvédelmi politikákra van szükség, amelyek a következő generációk iránti felelősségen alapulnak és szociális kohézió előmozdítását célozzák, továbbá mivel a szociális kohézió magas szinten való fenntartásához magas szintű foglalkoztatásra és megfelelő szintű társadalmi védelemre van szükség a szerződésben előírt célkitűzéseknek megfelelően, és mivel a nyugdíjrendszer fenntarthatósága csak abban az esetben biztosítható, ha az európai gazdaság versenyképessége olyan mértékben nő, hogy növekedést, befektetéseket és új vállalkozásokat eredményez,
D. mivel egyes tagállamok túlzottan magas költségvetési hiánya a strukturális reformok hiányának a tünete, és kiemeli a pozitív összefüggést a növekedés és a költségvetési fegyelem között; mivel az alacsony kamatlábak - amelyeket ez a fegyelem tesz lehetővé - hozzák létre a hosszú távú árstabilitásba vetett bizalmat, ami létfontosságú a gazdasági szereplők számára, és ezáltal megteremti a növekedéshez és a foglakoztatáshoz szükséges alapot,
1. sajnálatát fejezi ki a lisszaboni stratégia megvalósításában való jelentős késés miatt, különösen egyes tagállamokban a strukturális és az államháztartási reformok terén, amely részben a sok kitűzött célnak tudható be; ezért üdvözli a központi prioritások Wim Kok vezette csoport általi meghatározását; felhívja a tagállamokat, hogy a központi prioritásokat határozottan hajtsák végre; ösztönzi a Bizottságot, hogy az erőfeszítéseit ezekre a területekre összpontosítsa; úgy véli, hogy a lisszaboni stratégia középtávú értékelése érdekében a 2003-2005 közötti időszakra vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat nem vették be a tagállami gazdaságpolitikákba; felkéri továbbá Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok által elért legjobb eredményeket és vonja le a tanulságokat; javasolja, hogy a lisszaboni stratégián belül a verseny és versenyképesség fokozásával nagyobb hangsúlyt fektessenek a növekedésre és a munkahelyteremtésre,
2. emlékeztet arra, hogy a pénzügyi stabilitás, az államháztartás reformja, és az Európai Központi Bank stabilitási politikájának köszönhető alacsony kamatlábak a lisszaboni stratégia tartóoszlopai,
3. javasolja az Unió rendelkezésre álló eszközei koordinációjának egyszerűsítését; javasolja a jelentések és programok csökkentését - mind közösségi, mind nemzeti szinten - a tagállamok nagyobb szerepvállalása biztosítása céljából; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a belső piac kiteljesítésére tett erőfeszítéseit azokon a területeken, ahol még mindig vannak piacvédelmi akadályok és kereskedelmi korlátozások; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy tartsa fenn a verseny minden területén tisztességes feltételek biztosítására irányuló erőfeszítéseit,
4. minden tekintetben támogatja az Európai Központi Bank függetlenségét, és úgy véli, hogy a monetáris politika gazdaságpolitikáért felelős szervek általi befolyásolása ellentétes lenne a szerződésekkel, mivel véget vetne a függetlenségnek; javasolja, hogy harmonizálják az euróövezetbe tartozó tagállamok gazdasági hipotéziseit - amelyek alapján a költségvetési terveket készítik - és költségvetési ütemtervét, figyelemmel léve az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (BEPG) előkészítő ütemtervre és a foglalkoztatás irányvonalaira,
5. ismételten kéri a munkaerőpiac reformjainak megvalósítását, az egyensúly, rugalmasság és biztonság biztosításának szellemében; emlékeztet, hogy ragaszkodik a vállalkozási- és kezdeményezőkedvet, innovációt és ipari versenyképességet elősegítő politikák megvalósításához és ebben a vonatkozásban támogatja az igazgatás egyszerűsítésére irányuló célkitűzéseket, valamint a vállalati adózással kapcsolatos akadályok elhárítását, végül pedig hangsúlyozza, hogy a minőségi állások növelése maga után fogja vonni az európai munkatermelékenység javulását,
6. úgy véli, hogy a megnövekedett termelékenység nem lesz elegendő az összes gazdasági és társadalmi igény kielégítéséhez szükséges növekedés biztosítására és a demográfiai változások következményeinek enyhítésére, különösen tekintettel a nyugdíj és egészségügyi rendszerekre, amelyek elengedhetetlenné teszik a munkaidő általános növekedését,
7. aggodalmát fejezi ki, amiért még mindig magas a munkanélküliség aránya és amiért a foglalkoztatási arány előre jelzett növekedése mind az euróövezetben, mind pedig az Unió területén elégtelennek bizonyul; külön erőfeszítéseket sürget a tanácsadás és átképzés biztosításában a több mint hat hónapja munka nélkül lévők számára; hangsúlyozza a kis- és középvállalkozásoknak az állások teremtésében betöltött rendkívül fontos szerepét és ebben a vonatkozásban aggodalmát fejezi ki a 2004-ben csődbe jutott kis- és középvállalkozások nagy száma miatt, sajnálva, hogy a kis- és középvállalkozások a nagy vállalkozásokkal ellentétben nem élvezhetik teljes mértékben a már több éve felkínált kedvező pénzügyi feltételeket, hangsúlyozza a vállalkozói szellemet megerősítő környezet, valamint az új vállalkozások létrehozását elősegítő kockázatvállalási kultúra kialakításának szükségességét az igazgatási terhek kis- és középvállalkozások számára történő könnyítése, a szabályozási környezet egyszerűsítése, az adózás szintjének az Európai Unióban történő általános csökkentése, valamint a KKV-k pénzügyi forrásokhoz – különösen a kockázati tőkéhez - való hozzáférésének javítása révén, javasolja a KKV-k lehetőségeinek javítására irányuló reformokat, felhívja a figyelmet arra, hogy a mikrohitelek meghatározó szerepet játszhatnak vállalkozások és munkalehetőségek teremtésében; kéri az ilyen eszközök részletes vizsgálatát, közösségi szinten történő figyelembe vételét és használatát,
8. ismételten hangot ad azon óhajának, hogy az Unió fokozatosan váljon függetlenné az energia előállítását illetően, a megújuló energiák használatának előmozdításával és a kőolajat helyettesítő anyagok, - mint például a hidrogén - fejlesztésének támogatásával, megállapítja, hogy habár a kőolaj 2004-es drágulása várhatóan nem fog tartós inflációnövekedést okozni, nem kedvez majd a bizalmi légkörnek, különösen azzal, hogy közvetlenül csökkentő hatással lesz a háztartások vásárlóerejére és fokozni fogja a bizonytalankodást a befektetéseket illetően, ráadásul a külső kereslet is várhatóan gyengül, szükségesnek véli a hagyományos energia fajták hatékonyságának növelését, különösen azokét, amelyek nem veszélyeztetik a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzéseit,
9. megállapítja, hogy a fejlett országokban a háztartásokban az alapvető fogyasztási termékek és a késztermékek aránya - még a jobb minőségű és olcsóbb termékeké is - csökkent az egészségügyi, kommunikációs és üdülési költségek javára, valamint a szolgáltatási ágazat foglalkoztatás szempontjából jelentős százalékot jelent az európai GDP-ben; ebből következtetve úgy véli, hogy az ágazat termelékenységének csökkenése jelentősen lassítja az európai növekedést, ezért kéri, hogy ebben az ágazatban részesítsék előnyben a tájékoztatási és kommunikációs technológiákba való befektetéseket és innovációt, amelyek alapvető szerepet játszanak a termelékenység növelésében; javasolja ezen ágazat magánüzemeltetők felé történő nagyobb mértékű kiterjesztését és a vállalkozói szellem ösztönzését,
10. felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a jövő szempontjából fontos befektetéseket, előnyben részesítve a kutatási - beleértve az alapkutatást is - és fejlesztési befektetéseket és versenyt, a magas szintű technológiákba, a környezetet tiszteletben tartó technológiákba, az infrastrukturális és transzeurópai hálózatokba, valamint az oktatásba és az életen át tartó képzésbe történő befektetéseket; javasolja a tudomány és a kutatás állami támogatásának növelését; úgy véli továbbá, hogy a szociális szolgálatokba történő befektetések - különösen a gyermekgondozást illetően - lényeges feltételei a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésének és a nők foglalkoztatási arányának növelésének, felhívja a Bizottság figyelmét a szakértelmet igénylő munkák elégtelen kihasználására a szolgáltatások terén, amelyek helyi jellegüknél fogva még értékesebbek mind a magán, mind pedig a közszférában; hangsúlyozza a szolgáltatásba való befektetés és a munkahelyek létrehozásának szükségességét, különösen az oktatási intézményekben, a helyi szociális szolgáltatásokban, a gyermek és idősgondozás, valamint az otthoni segítségnyújtás terén, úgy véli, hogy figyelembe kell venni a népesség elöregedését, mivel ez szükségszerűen a munkaképes népesség elöregedéséhez is vezet; megállapítja, hogy az idősebb munkavállalóknak gyakran vannak az előmenetellel kapcsolatos problémáik, illetve előfordul, hogy túl idősnek tartják őket az előléptetésre vagy a továbbképzésre vagy ezek túl költségesek lennének; ennek megfelelően úgy véli, hogy az ilyen munkavállalók számára személyre szabott kezdeményezésekre van szükség a tanácsadás és a továbbképzési rendszer területén,
11. hangsúlyozza a kutatás és fejlesztés előmozdításához szükséges kedvező környezet megteremtésének fontosságát, mint például a termékpiac jobb integrációját vagy a pénzügyi piac olyan irányba való alakítását, hogy az magasabb kockázatú befektetéseket is vállalhasson,
12. megállapítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelem jelentős részt tesz ki az Unió külkereskedelmében és ezért be kell fejezni a belső piac kialakítását a gazdasági növekedés és következésképpen az Unió szociális fejlődése érdekében; ezenkívül megállapítja, hogy a harmadik országokkal való kereskedelem nagy részét a fejlett országokkal való kapcsolatok jelentik, ahol a szakképesítés és a munkabér szintje a tagállamokéhoz hasonló; megállapítja azonban, hogy az egyre növekvő számú versenytárs - beleértve Kínát, Indiát és Brazíliát - gyakran képes ugyanazon minőségben, de sokkal versenyképesebb áron termékeket és szolgáltatásokat biztosítani,
13. úgy véli, hogy az egyenlő esélyeken alapuló szabad nemzetközi kereskedelemnek a Doha kötelezettségvállalásokon alapuló fejlesztése elősegíti a szegény országok fejlődését, a fejlett országok számára pedig új piacot teremt és ezek csak a fejlődésben levő országok növekedésével érhetik el a lakosságuk jövedelmének növelését és a szociális és környezetvédelmi standardok legmagasabb szintjét, ezért felkéri a Bizottságot, hogy a következő BEPG meghatározásában legyen tekintettel ezen megállapításokra,
14. ismételten megfogalmazza azon óhaját, hogy a nemzeti parlamenteket és az Európai Parlamentet jobban vonják be a BEPG-ről folytatott tárgyalásokba, úgy véli, hogy ennek eredménye nemcsak egy jobb demokratikus ellenőrzés lesz, hanem az, hogy ezeket az irányelveket a tagállamok jobban magukévá tehetik és így határozottabban elkötelezik magukat ezek végrehajtására,
15 úgy véli, hogy a gazdaságpolitika koordinációjához hiteles és összehasonlító kimutatásokra van szükség és felkéri a Bizottságot, hogy növelje az Eurostat erőforrásait annak érdekében, hogy a tagállamok kimutatásainak begyűjtési és ellenőrző feladatát elláthassa, valamint, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet keretében munkálkodhasson a kimutatások hitelességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében, úgy véli, hogy az igazgatási terheknek és a statisztikai adatgyűjtés költségeinek nem szabad fékeznie a vállalkozások versenyképességét; kéri, hogy a vállalkozói szellem mérése során a kulcsfontosságú mutatókra összpontosítsanak,
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz és a Bizottsághoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez, valamint a szociális partnerekhez.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az európai gazdaság helyzetéről - előkészítő jelentés az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról |
|||||||||||||
|
Eljárási szám |
||||||||||||||
|
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás |
45. cikk és a 112. cikk (2) bekezdése |
|||||||||||||
|
Illetékes bizottság |
ECON |
|||||||||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
|
|
|
|
|
|||||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
|
|
|
|
|
|||||||||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
|
|||||||||
|
A jelentésben szereplő állásfoglalási indítvány(ok) |
|
|
|
|||||||||||
|
Előadó(k) |
Robert Goebbels |
|
||||||||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
19.1.2005 |
1.2.2005 |
|
|
|
|||||||||
|
Az elfogadás dátuma |
2.2.2005 |
|||||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
mellette: ellene: tartózkodás: |
31 2 13 |
||||||||||||
|
A zárószavazáson részt vevő képviselők |
Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Pier Luigi Bersani, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Ian Hudghton, Christopher Huhne, Sophia in 't Veld, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Guntars Krasts; Kurt Joachim Lauk; Enrico Letta, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, Joseph Muscat, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Eoin Ryan; Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Sahra Wagenknecht, Lars Wohlin |
|||||||||||||
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok |
Jan Andersson, Werner Langen, Alain Lipietz, Jules Maaten, Thomas Mann, Diamanto Manolakou, Antonis Samaras, Theresa Villiers, Corien Wortmann-Kool |
|||||||||||||
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint |
|
|||||||||||||
|
Benyújtás dátuma – A6 |
7.2.2005 |
A6-0026/2005 |
||||||||||||
|
Megjegyzések |
... |
|||||||||||||