JELENTÉS az Európai Unió 2003-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről

21.1.2005

(C6-0015/2005 - 2004/2041(DEC))
I. szakasz - Európai Parlament
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Ona Juknevičienė

Módosítások

• 001-007 (PDF - 99 KB)
• 001-007 (DOC - 132 KB)
• 008-010 (PDF - 87 KB)
• 008-010 (DOC - 116 KB)
• 011-012 (PDF - 89 KB)
• 011-012 (DOC - 116 KB)

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATI JAVASLATA

az Európai Unió 2003-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről

(C6-0015/2005 - 2004/2041(DEC))

Az Európai Parlament,

-       tekintettel az Európai Unió 2003-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

-       tekintettel a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó eredménykimutatásra és mérlegre (C6-0015/2005),

- tekintettel a Számvevőszék 2003-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére és az intézmények arra adott válaszaira[2],

- tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiadott, az elszámolások megbízhatóságát és az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatra[3],

-       tekintettel az EK-Szerződés 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

- tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[4], különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

- tekintettel a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden intézmény megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére,

- tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendeletre[5],

- tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és 74. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

- tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0063/2005),

A.     mivel a Számvevőszék a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének 9.15 bekezdésében az Európai Parlamenttel kapcsolatban úgy találta, hogy „a vizsgált ügyletek alapjában véve jogszerűek és szabályszerűek voltak”,

B.     mivel a 2002. június 25-én elfogadott költségvetési rendelet és a Parlament 2002. október 23-án módosított eljárási szabályzata 2003. január 1-ján lépett hatályba a mentesítési eljárást érintő eljárási szabályok vonatkozásában,

C.     mivel a Parlament eljárási szabályzatát 2002. október 23-án úgy módosították, hogy a mentesítést inkább az elnök, semmint a főtitkár részére kell megadni,

1.  mentesíti elnökét a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásával kapcsolatban;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot és a mellékelt állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Ombudsmannak, valamint hogy tegye közzé őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

• [1]  HL L 54., 2003.2.28.
• [2]  HL C 293., 2004.11.30., 1. o.
• [3]  HL C 294., 2004.11.30., 99. o.
• [4]  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [5]  HL L 356., 1977.12.31.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYA

az Európai Unió 2003-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament

(C6-0015/2005 - 2003/2041(DEC))

Az Európai Parlament,

-       tekintettel az Európai Unió 2003-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

-       tekintettel a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó eredménykimutatásra és mérlegre (C6-0015/2005),

- tekintettel a Számvevőszék 2003-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére és az intézmények arra adott válaszaira[2],

- tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiadott, az elszámolások megbízhatóságát és az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatra[3],

-       tekintettel az EK-Szerződés 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

- tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[4], különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

- tekintettel a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden intézmény megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére,

- tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendeletre[5],

- tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és 74. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

- tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0063/2005),

A.     mivel a Számvevőszék a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének 9.15 bekezdésében az Európai Parlamenttel kapcsolatban úgy találta, hogy „a vizsgált ügyletek alapjában véve jogszerűek és szabályszerűek voltak”,

B.     mivel a 2002. június 25-én elfogadott költségvetési rendelet és a Parlament 2002. október 23-án módosított eljárási szabályzata 2003. január 1-ján lépett hatályba a mentesítési eljárást érintő eljárási szabályok vonatkozásában,

C.     mivel a Parlament eljárási szabályzatát 2002. október 23-án úgy módosították, hogy a mentesítést inkább az elnök, semmint a főtitkár részére kell megadni,

D.     mivel nyomon kell követni a 2002-es mentesítésre vonatkozóan 2004. április 21-én elfogadott állásfoglalást és értékelni kell az ajánlásainak végrehajtásában bekövetkezett előrehaladást,

1.  tudomásul veszi azokat a számadatokat, amelyekkel az Európai Parlament 2003-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásai lezárásra kerültek, nevezetesen:

(ezer euróban)

Előirányzatok felhasználása	Előirányzatok a 2003-as pénzügyi évre		A 2002-es pénzügyi évről áthozott előirányzatok
	2003. évi előirányzatok	Célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok	A költségvetési rendelet[6] 9. cikkének (1) és (4) bekezdése	A költségvetési rendelet1 9. cikkének (2) és (5) bekezdése
Rendelkezésre álló előirányzatok	1 086 644 375	34 878 401	100 300 973	3 302 900
Kötelezettségvállalások	1 075 556 058	29 685 828	-	-
Tényleges kifizetések	862 078 203	3 248 540	88 288 685	3 302 900
2004-re átvitt előirányzatok   . A költségvetési rendelet 9. cikke[7] . A költségvetési rendelet 10. cikke[8]	213 477 855   -	-   5 192 573	-   -	-   -
Törölt előirányzatok	11 088 317	-	12 012 288	-
2003. december 1-jei mérleg: 1 407 572 773

2.        megállapítja, hogy 2003-ban a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 98,98%-át ténylegesen elköltötték 1,02%-os törlési arány mellett és a korábbi évekhez hasonlóan a költségvetés igen nagy mértékű megvalósítását sikerült elérni;

3.        azonban emlékeztet arra (anélkül, hogy kétségbe vonná a Parlament azon bevett politikáját, hogy az épületeit inkább megveszi, mint bérli), hogy ez a magas megvalósítási szint részben az 1992 óta következetesen alkalmazott olyan átcsoportosításoknak tulajdonítható, amelyek az év végén rendelkezésre álló előirányzatokat az épületekkel, illetve főleg a tőketartozásoknak a jövőbeli kamatfizetéseket csökkentő előzetes törlesztésével kapcsolatos költségvetési sorokhoz csoportosítják át;

4.        elismeri, hogy a Parlament ingatlanvásárlási programjának nagy része már végrehajtásra került; mindazonáltal sürgeti a költségvetési hatóságokat, hogy biztosítsák az optimális költségvetési előrejelzést, és különösen azt, hogy a költségvetési tervezetben szereplő összegek a lehető legnagyobb mértékben tükrözzék a Parlament tényleges igényeit ahelyett, hogy rendszeresen jelentős átcsoportosításokat kelljen igénybe venni nem kapcsolódó költségvetési sorokból;

5.        úgy ítéli meg, hogy az épületekkel kapcsolatos tőketörlesztésekről úgy kell megállapodni, hogy azok a költségvetési stratégia részét képezzék egy különálló költségvetési sorban a költségvetés N-1. évben történő megállapításakor;

6.        úgy véli, hogy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőket fel kell szólítani, hogy éves tevékenységi jelentéseikben adjanak magyarázatot arra, hogy miért állnak rendelkezésre előirányzatok a hatáskörükbe tartozó költségvetési tételeken belül átcsoportosítás céljából;

7.        megállapítja, hogy 2003-ban az Európai Parlament 98 545 334 euró bevételre tett szert (2002: 67 256 006 euró);

Az elszámolások bemutatása és tartalma és a pénzügyi irányításról készült kísérő elemzés

8.        megállapítja, hogy a költségvetési irányítás 2003-as elszámolásokhoz mellékelt elemzése a vizsgált év főbb pénzügyi eseményeinek hasznos bemutatása, valamint a főigazgatók tevékenységi jelentéseinek tömör összefoglalása;

9.        üdvözli a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi irányításról szóló jelentés közzétételét a Pénzügyi Főigazgatóság intranetes oldalán; továbbá üdvözli a főtitkár azon javaslatát[9], hogy minden évben készüljön egy rövid, mindenki által hozzáférhető és az érdeklődést felkeltő dokumentum a nyilvánosság számára, amely több információt nyújt a Parlamenten belüli költségvetési irányításról;

A 2002-es mentesítésre vonatkozó állásfoglalás nyomon követése

10.      köszönetét fejezi ki a főtitkárnak a 2002-es mentesítésre vonatkozó, 2004. áprilois 21-i állásfoglalásban kért jelentéseknek jóval a következő mentesítési ciklus kezdete előtti benyújtásáért;

11.      emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére; azt a következtetést vonja le, hogy ennek a rendelkezésnek magára a Parlamentre és különösen annak szerveire is vonatkoznia kell;

12.      hangsúlyozza a jó vállalatirányítás alapelveinek mind politikai, mind igazgatási szinten történő alkalmazása iránti elkötelezettségét;

Az új költségvetési rendelet alkalmazása

13.      rámutat arra, hogy az intézmény 2003-as irányítási tevékenységének nagy része arra irányult, hogy alkalmazkodjon a költségvetési rendeletben támasztott új követelményekhez, új rendszereket, módszertanokat és munkamódszereket állítson fel, képzési programokat dolgozzon ki és új felelősségi köröket állapítson meg; megállapítja, hogy a Számvevőszék dicsérte a Parlament hatékonyságát az új struktúrák gyakorlatba való átültetése területén;

14.      emlékeztet a 2003-ban megkezdett pénzügyi reformok legfontosabb alapelveire, mégpedig egyrészt a decentralizációra és a teljes felelősség vállalására az engedélyezésre jogosult osztályok által, másrészt a központosított pénzügyi ellenőrző funkció megszüntetésére és egy központi pénzügyi szolgálat, valamint a belső ellenőri tisztség létrehozására;

15.      megállapítja, hogy az új költségvetési rendelet feltételeinek a csak igazgatási költségvetéssel rendelkező intézményekre, mint a Parlament, történő szigorú alkalmazásával kapcsolatos kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy ez egyes esetekben túlságosan bonyolult rendszerekhez és pénzügyi körökhöz vezetett;

16.      úgy ítéli meg, hogy ez a tapasztalat azt mutatja, hogy további előrelépésre van szükség egy olyan ellenőrzési keretrendszer kialakítása terén, amely célok kitűzésén, az ezen célok elérését fenyegető kockázatok azonosításán és ezen kockázatok kezelésére szolgáló ellenőrzések kidolgozásán alapszik; ajánlja, hogy a parlamenti szervek mutassák ki és javítsák ki a hibákat a költségvetési rendelet következő felülvizsgálatakor;

17.      emlékeztet arra, hogy 2002 decemberében a Parlament elfogadta az új költségvetési rendelet alkalmazásához szükséges alapdokumentumokat, többek között a költségvetés végrehajtására vonatkozó új belső szabályzatot, a belső ellenőrzési szolgálatoknak, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek és számvitelért felelős tisztviselőknek szóló alapszabályokat, a belső ellenőrzés minimumszabványait és az előzetes igazolást végző alkalmazottaknak szóló szakmai kódexet, valamint a költségvetési bevételek és kiadások kezelésére szolgáló számítógépes rendszerét (FINORD) az új szabályokhoz igazította;

18.      tudomásul veszi azonban a Számvevőszék azon megjegyzését[10], hogy míg az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek nem sikerült a költségvetési rendelet hatályba lépésének időpontjában (2003. január 1.) már maradéktalanul működő ellenőrzési rendszereket felállítani, a Parlament mindazonáltal 2003 folyamán meg tudta kezdeni az új „belső ellenőrzési minimumszabványok” (MSIC), a „központi pénzügyi szolgálat” és a belső ellenőrzési funkció alkalmazását;

19.      válaszul a Számvevőszéknek az utólagos ellenőrzés hiányára vonatkozó kritikájára felhívja a figyelmet a Parlament válaszára[11], hogy a teljes mértékű utólagos ellenőrzés szükségességét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a kockázatokat és az ellenőrzést vizsgáló részletesebb önértékelése alapján értékelik majd;

20.      aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását[12], hogy bizonyos belső ellenőrzési szabványok, beleértve a megkülönböztetett besorolásokat és a szabálytalanságok jelentését, megvalósítása még csak kezdeti stádiumban volt;

21.      megállapítja, hogy a decentralizált pénzügyi ellenőrzésekre való átmenet óta a műveletek folyamatosságára és az előzetes ellenőrző funkció megfelelő felügyeletére irányuló igény jelentős növekedést eredményezett az előzetes ellenőrző feladatokra kijelölt alkalmazottak számában;

22.      végezetül elismeri, hogy a belső ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos fokozottan központosított szemléletmódról a decentralizáltra való, rövid idő alatt történő áttérés nagy kihívást jelentett 2003-ban; elégedetten állapítja meg, hogy az adminisztráció erőfeszítéseinek köszönhetően a kisebb intézmények közül a Parlament volt azon kevesek egyike, amelyek időben sikeresen elfogadták a szükséges kiegészítő szövegeket az új költségvetési rendelet 2003. január 1-jei hatályba lépéséig;

Éves tevékenységi jelentések

23.      rámutat arra, hogy 2003 volt az első pénzügyi év, amelyre vonatkozóan a főigazgatóknak éves tevékenységi jelentéseket kellett készíteniük, amelyeket a főtitkár egy aláírt nyilatkozattal együtt továbbított az elnökhöz és a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz; megállapítja, hogy ebben a nyilatkozatban a főtitkárt elfogadható biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy a Parlament költségvetése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban került végrehajtásra és hogy a bevezetett ellenőrzési keretrendszer biztosította a szükséges garanciákat az alapul szolgáló műveletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez;

24.      megállapítja, hogy a felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult tisztviselők egyike sem élt fenntartásokkal nyilatkozatában, de két tevékenységi jelentés észrevételeket tartalmazott (i) a pénzügyi irányítás területén a megfelelően képzett személyzet hiányával (Tájékoztatási Főigazgatóság) és (ii) a szabályoknak az egyes képviselői juttatások költségvetési rendelettel való összhangba hozása céljából történő megváltoztatására, valamint a képviselőcsoportok finanszírozási státusának megoldására irányuló igénnyel (Pénzügyi Főigazgatóság) kapcsolatban;

25.      továbbá megállapítja, hogy a főtitkár nyilatkozatában elismerte, hogy a belső ellenőrtől addig a napig napjáig (tehát 2004. március 16-ig) beérkezett, a belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatos felülvizsgálatról szóló jelentések jelezték, hogy léteznek rövid távú intézkedést igénylő hiányosságok;

26.      elégedetten állapítja meg, hogy a főtitkár nyilatkozatát részletes cselekvési terv kíséri, amelynek célja a tevékenységi jelentésekben feltárt hiányosságok orvoslása;

27.      felkéri a főtitkárt, hogy ezen állásfoglalás utólagos figyelemmel kísérésének részeként tegyen jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak a 2003-as pézügyi évre vonatkozó nyilatkozatához mellékelt cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról;

28.      megjegyzi, hogy a különböző tevékenységi jelentések nagy mértékben különböznek a témakör, terjedelem, forma és a hatáskörükbe eső szolgálatoktól kapott tájékoztatás integrálásának mértéke tekintetében; felhívja a főtitkárt, hogy a Számvevőszék által annak 2003-as éves jelentése 9.16. bekezdésében javasoltaknak megfelelően a jövőben egységesítsék a tevékenységi jelentések bemutatását és szerkezetét a főigazgatóságok közötti nagyobb fokú összehasonlíthatóság érdekében; megállapítja azonban, hogy a megfelelően képzett pénzügyi alkalmazottak felvételének nehézségét több tevékenységi jelentés is említi;

29.      tudomásul veszi a Számvevőszék azon, 2003-as éves jelentésének 9.16. bekezdésben tett megjegyzését, miszerint az éves tevékenységi jelentéseknek sokkal részletesebb információt kellene adniuk a lefolytatott ellenőrzések eredményeiről;

30.      a 2003-as tevékenységi jelentések alapján megállapítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők aláírt nyilatkozatai valódi értékének jobb megértése céljából a jövőben kívánatos lenne elfogadni egy szabványosított formátumot, amely egyértelműen megkülönbözteti egymástól a főtitkár „észrevételét” igénylő ügyeket (anélkül, hogy megkérdőjeleződne annak megbízhatósági nyilatkozata) és a „fenntartást” indokoló komolyabb ügyeket;

Belső ellenőrzés

31.      emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr éves jelentése és a főtitkár és a főigazgatók nyilatkozata és tevékenységi jelentései mind a Számvevőszék, mind a Parlament mentesítő hatósága értékelésének fontos részét képezik;

32.      megállapítja, hogy a belső ellenőrzés fogalma mostantól kezdve a legfontosabb ellenőrzési célok ésszerű biztosítására vonatkozik, nevezetesen:

-     a vonatkozó jogszabályoknak, rendeletnek és határozatoknak való megfelelés;

-     a műveletek gazdaságosságára, hatékonyságára és eredményességére való törekvés;

-     a kockázatok azonosítása és kezelése;

-     a csalások és hibák megelőzése és feltárása;

-     jó minőségű számviteli nyilvántartások és megfelelő adatnyilvántartás;

33.      úgy ítéli meg, hogy az adminisztrációnak elsőbbséget kell biztosítania a belső ellenőr 2003-as, a belső ellenőrzési keretrendszer felülvizsgálata során tett ajánlásai megvalósításának az alábbi területeken:

-     a megfelelő létszám és képzettségi szint biztosításának igénye a kötelezettségvállalások kezdeményezéséért és az előzetes ellenőrzésekért felelős személyzet vonatkozásában;

-     minden szolgálatnál különös hangsúlyt kell fektetni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési hatáskörökkel rendelkező alkalmazottak képzési követelményeire;

-     tevékenységek tervezése és kockázatkezelés;

-     nyomon követési és jelentési eszközök;

-     egyetlen, a Pénzügyi Főigazgatóságon belüli központi hely az engedélyezésre jogosult szolgálatoknak a közbeszerzési eljárások jogi szempontjaival kapcsolatban történő tanácsadásra;

-     a belső ellenőrzési és irányítási eljárások dokumentálása és az alkalmazottak előtti ismertetése minden osztályon;

-     a közbeszerzésekre és támogatásokra vonatkozó szabályzat betartásának biztosítására irányuló intézkedések;

-     magatartási kódex a külső tanácsadókkal történő kapcsolattartásra és a szerződéses feladatok meghatározásának javítása;

-     össze kell állítani a megkülönböztetett álláshelyek jegyzékét (pl. a beszállítókkal szorosan együttműködő tisztviselők), valamint az ilyen álláshelyek meghatározására és azonosítására vonatkozó pontos iránymutatásokat;

-     a Parlament jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos biztosítékokra is kiterjedő mintaszerződéseket központilag kell elkészíteniük a Parlament szolgálatainak és azokat rendszeresen frissíteni kell a beszállítókkal való ügyletek során történő használat céljából;

Irányítási és szabályozási keretrendszer

34.      újra megerősíti a 2003. április 8-i[13] és 2004. április 21-i állásfoglalásában kinyilvánított azon álláspontját, hogy „a mentesítési eljárás hatáskörének nem csak a Parlament főtitkárának és adminisztrációjának irányítási tevékenységére kell kiterjednie, hanem az irányító szervei, azaz elnöke, Elnöksége és az Elnökök Értekezlete által hozott határozatokra is”;

35.      felhívja Elnökségét és illetékes bizottságát, hogy válaszoljon 2004. április 21-i állásfoglalása (16) és (17) bekezdésében megfogalmazott azon kérésre, hogy javaslatokat kell tenni a Parlament irányító szerveinél dolgozókat érintő politikai felelősség pontos gyakorlati jelentésének meghatározására, a hatáskörök gyakorlása és a jelentős pénzügyi következményekkel járó döntéshozatal vonatkozásában;

36.      emlékeztet 2004. április 21-i állásfoglalása (11)–(17) bekezdéseire, amelyek a Parlament irányító szerveinek elszámoltathatóságáról szólnak; továbbá rámutat arra, hogy ez az új eljárási szabályzat szerinti első, mentesítésről szóló jelentés, amely inkább a politikai, mint csupán az igazgatási hatóságra irányul; úgy határoz, hogy a jövőben javítja a kommunikációt és a párbeszédet a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és Elnökségének tagjai, illetve a quaestorok között,

37.      rámutat arra, hogy a Parlament pénzügyi irányítását most már egyre több ellenőrző szerv vizsgálja, az ilyen eljárások és mechanizmusok közé tartozik az EP mentesítési jelentése, az adminisztráció által erre válaszul készített jelentések, az éves költségvetési eljárás, a belső ellenőr, a Könyvvizsgáló Bizottság, a Számvevőszék, a pénzügyi szabálytalanságokkal foglalkozó bizottság éves és ágazati jelentései, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) jelentései és a főigazgatók tevékenységi jelentései, ami azzal a kockázattal jár, hogy ezek átfedik, illetve ismétlik egymást;

38.      kétségbe vonja, hogy a jelenlegi gyakorlat szerinti vizsgálat terjedelme és az ellenőrzési rendszer teljesen arányos-e a Számvevőszék azon következtetése[14] fényében, hogy az igazgatási kiadások területén az általános kockázat alacsony;

39.      úgy ítéli meg, hogy kellő időben helyénvaló lehet az ellenőrzési eljárások összevonása és megtisztítása; felkéri főtitkárát, hogy terjesszen elő jelentést az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek különböző szempontjainak lehetséges egységesítési módjairól annak érdekében, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni;

40.      felszólítja a főtitkárt, hogy biztosítsa a kockázatkezelés és a kockázatelemzés integrált megközelítésének megvalósítását és ezáltal a hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív gazdálkodást;

Képviselőcsoportok (az elszámolások és eljárások felülvizsgálata – 3701. költségvetési sor)

41.      emlékeztet arra, hogy a 3701. költségvetési sorra vonatkozó szabályok 2.7.3 pontja[15] előírja, hogy az Elnökség és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság foglalkozzon a képviselőcsoportok auditált éves beszámolójával az Eljárási Szabályzatban rájuk ruházott hatáskörökkel összhangban;

42.      újra megismétli, hogy a képviselőcsoportok egymástól függetlenül felelnek a Parlament költségvetéséből rájuk eső rész kezeléséért és felhasználásáért és az intézmény belső ellenőrzési szolgálatának illetékessége nem terjed ki azokra a feltételekre, amelyek mellett a 3701. költségvetési soron szereplő előirányzatok felhasználásra kerülnek (a Parlament teljes költségvetésének kb. 3%-a);

43.      tudomásul veszi a Parlament által a költségvetési rendelet egyes új rendelkezéseinek egy alapvetően igazgatási jellegű költségvetésre történő alkalmazása során tapasztalt nehézségeket, és hogy ezek a nehézségek észlelhetőek a képviselőcsoportok szintjén is; elismeri azonban, hogy erőfeszítések történtek a 3701. sorra vonatkozó szabályzat lehető legnagyobb mértékű összhangba hozására a költségvetési rendelet követelményeivel;

44.      tudomásul veszi, hogy a képviselőcsoportok és az adminisztráció munkacsoportot hozott létre a képviselőcsoportok költségvetései sajátos szerepének vizsgálatára, tekintettel a költségvetési rendelet és a végrehajtásra vonatkozó szabályzat rendelkezéseire; ösztönzi őket, hogy lehetőség szerint ezt a szervet használják a rendszeres kapcsolattartás fórumaként, és az adminisztráció tartson lépést a pénzügyi és számviteli reformokkal;

45.      üdvözli a képviselőcsoportok azon döntését, hogy a Parlament honlapján közzéteszik belső pénzügyi szabályzatukat és sürgeti ennek mielőbbi végrehajtását; felhívja az Elnökséget, hogy találjon megfelelő megoldást annak lehetővé tételére, hogy a független képviselők jelentései és számlái a képviselőcsoportok által jelenleg folytatott eljáráshoz nagymértékben hasonló, átlátható módon rendelkezésre álljanak vizsgálat céljából;

46.      megállapítja, hogy 2003-ban a 3701. soron szereplő előirányzatok az Elnökség 2003. február 10-i döntése alapján az alábbiak szerint kerültek felosztásra:

Összes rendelkezésre álló			€ 37.948.000
Független képviselők			€ 1.224.035
Képviselőcsoportok rendelkezésére álló összeg			€ 36.723.965
Képviselő-csoport	Képviselők száma	Teljes rendelkezésre bocsátott összeg		2002-ről áthozott	2003-as kiadások	Felhaszná-lási arány	2004-re átvitt
		2003.01.01.				%	2004
PPE	232	13 966 693		4 775 841	16 245 714	116,32	2 726 654
PSE	175	10 666 548		4 573 736	12 540 087	117,56	3 154 599
ELDR	54	3 348 157		1 079 435	3 354 625	100,19	1 088 560
Verts/ALE	45	2 881 352		952 607	2 945 673	102,23	980 067
GUE/NGL	50	3 234 999		1 081 653	3 583 515	110,77	1 093 911
UEN	22	1 443 719		383 067	1 459 137	101,07	369 109
EDD	17	1 182 497		465 517	1 225 090	103,60	533 015
ÖSSZESEN	595	36 723 965		13 311 856	41 353 841	112,61	9 945 915

47.      tudomásul veszi a főtitkár azon javaslatát[16], hogy először is dolgozzanak ki formanyomtatványt a képviselőcsoportok külső könyvvizsgálóival kötendő megbízási szerződésre, másodszor pedig egy olyan kiegészítő információkat tartalmazó levelet, amelyet a képviselőcsoportok elnökei küldenek a képviselőcsoport elszámolásával együtt, amely szabványosított éves tevékenységi jelentés formáját ölthetné a képviselőcsoport költségvetésének végrehajtására vonatkozóan a vizsgált pénzügyi évben; felkéri az Elnökséget, hogy ezeket a javaslatokat vegye figyelembe a 3701. sorra vonatkozó szabályzat legközelebbi felülvizsgálatakor;

Képviselői juttatások

48.      emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament tagjainak közös szabályzatának elfogadásáig minden képviselő jogosult az alábbiakra:

-     a nemzeti parlamenti képviselők fizetésével megegyező összegű alapfizetés, amelyet nemzeti parlamentjeik vagy kormányaik fizetnek a szóban forgó ország adózási szabályai szerint;

-     a közvetlenül az Európai Parlament által fizetett, a parlamenti feladataik végzése során felmerülő költségeket fedező juttatások a quaestorok és az Elnökség által elfogadott szabályzat alapján;

49.      felhívja a figyelmet a bővítés óta a fizetések közötti nagyobb különbségekre és egy olyan megoldás találásának szükségességére, amely méltányos bánásmódot biztosít valamennyi európai parlamenti képviselő számára és tiszteletben tartja a nemzeti törvényeket és rendelkezéseket;

50.      ebben az értelemben támogatja az Európai Unió jelenlegi elnökségének azon kezdeményezését, hogy megállapodás szülessék a képviselői alapszabályokról, amellyel bevezetésre kerülne az Európai Parlament képviselőinek egységes díjazása;

51.      tudomásul veszi a Parlament Elnökségének azon szándékát, hogy felveszi a kapcsolatot a Tanáccsal abból a célból, hogy egyeztesse vele a közös képviselői szabályzat feltételeit; minden felet ösztönöz arra, hogy a lehető leghamarabb zárja le ezt az ügyet a parlamenti juttatásokkal kapcsolatos találgatások és bizonytalanság megszüntetése érdekében;

52.      sajnálja, hogy a legutóbbi mentesítő jelentés óta kevés előrehaladás történt a képviselői juttatások rendszerének felülvizsgálata és átalakítása terén; emlékeztet az Elnökség 2003. május 28-i határozatára, amely részben ezzel a kérdéssel foglalkozik, de a közös képviselői szabályzat elfogadásához van kötve; úgy véli, hogy még a közös szabályzat hiányában is lehetségesnek kell lennie egy olyan rendszer kialakításának, amely világos, átlátható és méltányos;

53.      azon az állásponton van, hogy az olyan képviselőknek, akik önkéntesen visszafizetik az adminisztrációnak azon juttatásaikat, illetve juttatásaik azon részét, amely meghaladja a ténylegesen felmerülő költségeket, vagy csak azok valóban felmerülő részére tartanak igényt –például a számukra kifizetendő utazási költségek esetében – a képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó szabályzatban egyértelműen meghatározott rendelkezések alapján kellene így tenniük;

Általános költségtérítés

54.      úgy ítéli meg, hogy az általános költségtérítésről valamilyen módon be kellene számolni, az éves könyvelői jelentésben, vagy a költségek nagyobb tételeire vonatkozó bizonylatok bemutatása révén, ide értve egy beszámolót arról is, hogy milyen módon kompenzálták a képviselő nyugdíjhozzájárulását, amennyiben a kompenzációt ezen juttatásból közvetlenül utalták át;

55.      felkéri a quaestorokat, hogy vizsgáljáők felül a juttatások kifizetésére vonatkozó általános szabályokat, hogy látható legyen, vajon szükség van-e változtatásokra az új IT-rendszerek használatának maximalizálása érdekében;

Titkársági juttatás

56.      tudomásul veszi, hogy 2004. december 13-án az Elnökség módosításokat fogadott el a titkársági juttatásra vonatkozó szabályzathoz[17], amelyek célja többek között a nagyobb következetesség biztosítása a szabályzat és a költségvetési rendelet között;

57.      rámutat, hogy a költségvetési rendelet 79. cikk és a végrehajtási szabályok 98. és 104., a kiadások érvényesítéséről szóló cikkei[18] megkövetelik, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelje a hitelező jogosultságát a mellékelt dokumentumok alapján; emlékezteti a vezetést, hogy ragaszkodnia kell a számlák vagy díjnyilatkozatok beadásához mint a szolgáltatási szerződések kifizetései végrehajtása feltételéhez (A képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó szabályzat 14. cikkének (6) bekezdése);

58.      felhívja az Elnökséget, hogy javasoljon olyan intézkedéseket a parlamenti munkacsoport munkája eredményeinek felhasználásával, amely átláthatóbbá teszi a képviselők titkársági juttatásának felhasználását; hangsúlyozza minazonáltal, hogy a szerződéses szabadság alapjait figyelembe kell venni a folyamat során;

59.      sajnálatát fejezi ki, hogy az Elnökség 2004. december 13-i határozata megváltoztatja a képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó szabályzat (a 2004. február 9-i elnökségi határozat szerint) 14. cikke (5) bekezdésének, valamint (7) bekezdése d) pontjának tartalmát úgy, hogy az asszisztensek és a szolgáltatási szerződésekkel dolgozók szerződéses és társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó rendelketzések ismét nem bizonyulnak egyértelműnek; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a 2004. december 13-án elfogadott szöveget;

Útiköltség-térítés

60.      emlékeztet arra, hogy 2003. május 28-án az Elnökség elfogadta a képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó új szabályzat vázát, amely rendelkezik az útiköltségek megtérítéséről a ténylegesen felmerült költségek alapján, de a képviselői szabályzat hatályba lépésének függvényében;

61.      emlékeztet arra, hogy bizonyos útvonalakon a valós költségek magasabbak, mint a vezetőség által megállapított plafonértékek a versenyképes repülőtársaságok hiánya miatt ezen útvonalakon, és kitart amellett, hogy a valós költségeket ezen körülmények között meg kell téríteni;

Önkéntes nyugdíjpénztár

62.      megállapítja,[19] hogy a 2003. december 31-i legfrissebb javított biztosításmatematikai értékelés szerint az alap jövőbeli kötelezettségei akkoriban 41 795 982 euróval meghaladták forgóeszközeinek értékét, és hogy a biztosításmatematikai finanszírozási szint 2003 végén 76,4% volt;

63.      emlékeztet a Számvevőszék azon álláspontjára[20], hogy egyértelmű szabályzatot kell kialakítani az alapon belül az Európai Parlament és az alap tagjai kötelezettségeinek és felelősségi körének meghatározására, ha egy jövőbeli biztosításmatematikai értékelés hiányosságokat tárna fel; úgy véli, hogy pontosan tisztázni kell a Parlamentnek a nyugdíjalaphoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekkel szembeni felelőssége természetét; továbbá úgy véli, hogy a képviselők alaphoz befizetett hozzájárulásait személyes forrásból kellene levonni, nem pedig a parlamenti juttatások rendszerében;

64.      tudomásul veszi az adminisztráció válaszát[21], mely szerint az Elnökséghez terjesztik elő a Parlament, illetve a luxembourgi jog szerint bejegyzett és választott ügyvezető bizottság által vezetett non-profit társaság hatásköreit és illetékességét meghatározó javaslatokat;

65.      megjegyzi továbbá, hogy a 2005 elején elvégzendő biztosításmatematikai értékelés eredményei alapján ismert lesz az alap forrásigényeinek mértéke; mindazonáltal azon a véleményen van, hogy amint a képviselői alapszabályt elfogadták, új és elkülönített nyugdíjalap-hozzájárulási rendszert kell kialakítani, amely minden képviselőre egyenlő mértékben vonatkozik, és attól a dátumtól fogva be kell szüntetni mindenfajta, a Parlament költségvetéséből az önkéntes nyugdíjalapba fizetett hozzájárulást;

66.      aggodalmát fejezi ki az Európai Számvevőszék azon véleménye[22] miatt, mely szerint amennyiben a jelenlegi rendszer folytatódik, a lehető leghamarabb létre kell hozni egy megfelelő jogalapot az Elnökség határozatán túl, és a Parlament önkéntes nyugdíjpénztárhoz történő pénzügyi hozzájárulásának a Szerződés 190. cikkének (5) bekezdésével összhangban elfogadott másodlagos jogalkotási aktuson kell alapulnia;

Közbeszerzés

67.      emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet és a 2003. január 1-jén hatályba lépett végrehajtási rendelkezések módosították a tervezési, közzétételi és beszerzési szerződés-odaítélési eljárásokat, illetve megszüntették a CCAM-mal (közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság) történő konzultációt az 50 000 eurót meghaladó értékű szerződések esetében;

68.      megállapítja, hogy a CCAM helyett a Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőinek lehetőségük van arra, hogy konzultáljanak a szolgálatközi közbeszerzési szerződési csoporttal (GIMP); megjegyzi továbbá, hogy a főtitkár a szerződési tevékenységről szóló éves CCAM-jelentés felváltására a korábbi mentesítésre vonatkozó állásfoglalásokra válaszul kiadott egy jelentést, mely az engedélyezésre jogosult tisztviselők által biztosított adatokon alapul és az alábbi adatokat tartalmazta a 2003-ban megkötött szerződésekről:

Szerződés típusa	Szám	Százalék	Összeg euróban	Százalék
Szolgáltatások	118	53%	304 647 212	65%
Áruk	57	25%	11 810 813	2%
Munka	41	18%	21 502 447	5%
Épületek	8	4%	131 531 314	28%
Összesen	224	100%	469 491 786	100%

Eljárás típusa	Szám	Százalék	Összeg euróban	Százalék	Átlagos összeg
Nyílt	70	32%	312 467 812	92%	4 463 826
Meghívásos	78	36%	5 856 513	2%	75 084
Tárgyalásos	68	32%	19 636 147	6%	288 767
Összesen	216	100%	337 960 472	100%	1 564 632

69.      üdvözli azon megállapítást, mely szerint 2003-ban a szerződések egy jelentős részét nyílt ajánlati felhívás alapján kötötték meg;

70.      megállapítja, hogy a belső ellenőr az egész intézményre kiterjedően ellenőrzést végez a közbeszerzési eljárásról, melyről a zárójelentés 2005 első felére várható; felkéri a főtitkárt, hogy megfelelő módon tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a jelentés tartalmáról a belső konzultációs eljárás lezárulása után;

71.      bátorítja az adminisztrációt azon erőfeszítéseiben, hogy a költségvetési rendelet 95. cikke értelmében hozzon létre adatbázist a szerződésekről, mely a főtitkár jelentése[23] szerint várhatóan 2005 végére lesz működőképes;

72.      elégedetten veszi tudomásul, hogy az 50 000 eurót meghaladó összegű szerződések tekintetében a tárgyalásos eljárások száma és értéke 2003-ban jelentősen csökkent a 2002. év azonos adataihoz képest;

73.      tudomásul veszi az adminisztráció aggodalmait az alábbi területeken:

-     az 1050 eurós határérték a kompetitív pályázatok esetében (kisebb értékű szerződések) indokolatlan kezelési terheket jelent;

-     e-közbeszerzés (ajánlati felhívásra vonatkozó információcsere elektronikus úton) a 2004/18/EK irányelv által meghatározott határidőn belül, tekintettel a biztonság, a titoktartás és az elektronikus adatok integritása biztosításának szükségességére;

74.      elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy szükség esetén vegye figyelembe ezeket a szempontokat a javaslatok előterjesztése során a költségvetési rendelet, annak végrehajtási szabályai, és a Parlament költségvetésére vonatkozó belső végrehajtási szabályok felülvizsgálata során;

Épületek

75.      tudomásul veszi, hogy, a Parlament és a francia hatóságok között fennálló hosszas vitát a strasbourgi LOW épület megvásárlásáról a Parlament hosszú távú érdekeit szem előtt tartva 2003 végén megoldották és a vásárlás 2004-ben megvalósult;

76.     rámutat, hogy a parlamenti tevékenység legnagyobb része már Brüsszelben zajlik, ahol a többi fő EU-intézmény is székel, és hogy az egyetlen székhely számára a leglogikusabb helyszín ezért Brüsszel lenne;

77.      úgy véli, hogy az Európai Unió demokratikus képviseleteként joga és kötelessége, hogy a legköltséghatékonyabb munkamódszer felől döntsön, ide értve a székhely meghatározását is;

A képviselői juttatásokkal foglalkozó irodával kapcsolatos eset

78.      megjegyzi[24], hogy a személyzeti szabályzat 22. cikke által előírt eljárást azzal a céllal kezdeményezték, hogy meghatározzák a felelősségeket a 4 136 125 belga frankos eltérést illetően az 1982. évi elszámolás és a tényleges pénzügyi helyzet tekintetében; megállapítja, hogy a fegyelmi bizottság 2003. március 17-én ülésezett először, és mostanra befejezte munkáját, és utasítja a főtitkárt, hogy folyamatosan tájékoztassa az illetékes bizottságot az összes további fejleményről;

Környezetvédelem

79.      elégedettségét fejezi ki[25] amiatt, hogy hamarosan előterjesztik az Elnökséghez a Parlament belső környezetvédelmi politikájának átfogó felülvizsgálatát, melyet egy környezetgazdálkodásra szakosodott tanácsadó végzett, és melynek végső célja egy környezetgazdálkodási rendszer kialakítása az intézményen belül; utasítja főtitkárát, hogy amint az Elnökségen belül megvitatták a tanácsadói jelentést, tegyék közzé azt a Parlament honlapján;

80.      megjegyzi, hogy sok hivatalos dokumentumot még mindig többpéldányos papírkópiák formájában osztanak ki a képviselők számára ahelyett, hogy online elérhetővé tennék; felszólítja a Quaestorok Kollégiumát, hogy találják meg az ökológiai egyensúlyt a dokumentumok nyomtatott formátumban való kiosztásában;

81.      sürgeti egy elektronikus aláírási rendszer bevezetését, ami által a képviselők aláírását rá lehetne tenni olyan dokumentumokra, mint pl. a módosítások vagy a parlamenti kérdések anélkül, hogy nyomtatott dokumentumokat kelljen ide-oda küldeni;

82.      emlékeztet arra, hogy a 260/2003. sz. panaszról szóló 2004. január 23-i határozatában az Ombudsman hivatali visszásságot állapított meg az Európai Parlamenttel szemben a dohányzásra vonatkozó belső szabályzatnak való megfelelés előmozdítására irányuló megfelelő intézkedések elmulasztása miatt;

83.      megállapítja, hogy bár az Elnökség 2004. július 13-án elfogadott egy javított dohányzási szabályzatot, azt nem hajtották végre maradéktalanul, és ennek következtében fennáll annak veszélye, hogy az Európai Ombudsman újabb megállapításokat tesz a Parlamentet illetően; felhívja az Elnökséget, hogy sürgősen intézkedjen a dohányzás szintjének csökkentéséről épületeiben és védje az épületek valamennyi használójának egészségét;

84.      hangsúlyozza, hogy a munkáltatók jogi kötelessége biztosítani az alkalmazottak számára a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet; megállapítja, hogy az Elnökség szabályzatának[26] kivétele, mely lehetővé teszi a dohányzást az irodákban a dohányfüst révén elfogadhatatlan mértékű belső légszennyezést eredményez az épületekben és az irodák folyosóin, mely egészségügyi kockázattal jár az épületek használóra nézve; megállapítja, hogy az intézmény épületeire a három munkahelyen vonatkoznak a nemzeti egészségügyi és biztonsági rendelkezések; sürgeti a Quaestorok Kollégiumát, hogy jelöljön ki egy világosan jelzett és megfelelő ventillációval ellátott dohányzóhelyet a nemdohányzók egészségére gyakorolt káros hatások kiküszöbölése végett;

85.      utasítja főtitkárát, hogy végezzen felmérést a személyzet hozzáállásáról mindhárom munkahelyen annak megállapítására, hogy a Parlament alkalmazottainak többsége igényli-e a dohányzás betiltásának a 2007. évi határidő előtti bevezetését az épületek azon területein, melyekben a Parlament alkalmazottainak irodái találhatóak;

86.      tudomásul veszi[27] a Parlament üléstermeiben és bizottsági üléstermeiben található számítógépek és a főtitkár által biztosított egyéb eszközök drótnélküli technológiával való ellátásának megvalósíthatóságáról szóló tájékoztatást; tudomásul veszi a főtitkár figyelmeztetését a drótnélküli átvitel által gerjesztett, az előírt határokat meghaladó elektromágneses sugárzás által okozott lehetséges egészségügyi kockázatokról; 2005. július 1-jéig további jelentést kér a drótnélküli technológia egészségügyi vonatkozásairól.

87.      üdvözli azt az információt, mely szerint minden képviselő irodájában lehetőség nyílik egy további internethozzáféréshez 2005 áprilisától és májusától kezdődően, ami nagyban javítaná a Mac számítógépek általi hozzáférés problémáit; hangsúlyozza azonban, hogy további teendők vannak annak érdekében, hogy más ismert rendszerek felhasználói is bejelentkezhessenek a Parlament intranet-oldalára;

88.      sürgeti a Parlament számítógépes rendszereinek, hálózatainak, kapcsolatainak, hardverjének és szoftverjének szabályos időközönkénti biztonság elemzését a Parlament e-környezete biztosításának garantálása céljából.

• [1]  HL L 54., 2003.2.28.
• [2]  HL C 293., 2004.11.30., 1. o.
• [3]  HL C 294., 2004.11.30., 99. o.
• [4]  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [5]  HL L 356., 1977.12.31.
• [6]  Korábbi költségvetési rendelet (HL L 356., 1977.12.31.).
• [7]  A 2002. június 25-i új költségvetési rendelet (HL L 248., 2002.9.16.).
• [8]  A 2002. június 25-i új költségvetési rendelet (HL L 248., 2002.9.16.).
• [9]  A főtitkár válasza a Parlament 2004. április 21-i állásfoglalása (9) bekezdésére.
• [10]  9.7., 9.8. bekezdés, 2003-as Számvevőszéki jelentés
• [11]  Válasz a 9.9. bekezdésre, 2003-as Számvevőszéki jelentés
• [12]  9.8. bekezdés, 2003-as Számvevőszéki jelentés
• [13]  HL L 148., 2003.6.16., 62. o.
• [14]  A Számvevőszék 2003. évi jelentése, 9.6. bekezdés.
• [15]  A 2003. június 30-i elnökségi határozat
• [16]  A főtitkár válasza a Parlament 2004. április 21-i állásfoglalása 42. pontjára.
• [17]  A képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó szabályzat 14-16. cikke (PE 113.116).
• [18]  A Bizottság 2002. december 23-i, 2342/2002 sz. rendelete (EK, Euratom) (HL L 357, 2002.12.31., 1. o.)
• [19]  Forrás: ASBL Nyugdíjalap – éves jelentés és 2003. évi elszámolás.
• [20]  2002-es számvevőszéki jelentés, (9.20) bekezdés, és 5/99. számú vélemény, 22. pont.
• [21]  2003-as számvevőszéki jelentés, 9.3. táblázat
• [22]  2002-es számvevőszéki jelentés, (9.17) és (9.18) bekezdések
• [23]  A főtitkár jelentése a 2003. évben megkötött szerződésekről
• [24]  Forrás: 40. kérdés, kérdőív PE 338.137.
• [25]  A főtitkár válasza a Parlament 2004. 4. 21-i állásfoglalása 69. cikkére
• [26]  2004. július 13-i elnökségi határozat
• [27]  Forrás: 2003. augusztus 21-i levél válaszul a Parlament 2003. május 14-i költségvetési állásfoglalásának 22. cikkére

ELJÁRÁS

Cím	2003 discharge : EC general budget - Section I: European Parliament
Hivatkozások	C6-0015/2004 - 2004/2041(DEC)
Jogalap	EK 275. cikk, Euratom 179a.cikk
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás	71. cikk és 74. cikk (3) bekezdés, és V. melléklet
Végleges éves beszámoló	III. rész – a dokumentum dátuma 2004.6.1.
A Számvevőszék éves jelentése	HL C 293 2004.11.30.
Illetékes bizottság   Az ülésen való bejelentés dátuma	CONT 26.1.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   Az ülésen való bejelentés dátuma	összes 26.1.2005
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Ona Juknevičienė 22.9.2004
Előző előadó(k)	Michiel van Hulten
Vizsgálat a bizottságban	2.2.2005
Az elfogadás dátuma	16.3.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		25 5 2
A zárószavazáson részt vevő képviselők	Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Paul van Buitenen, Simon Busuttil, Paulo Casaca, Lorenzo Cesa, Petr Duchoň, James Elles, Szabolcs Fazakas, Markus Ferber, Ingeborg Gräßle, Umberto Guidoni, Dan Jørgensen, Ona Juknevičienė, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Nils Lundgren, Hans-Peter Martin, Edith Mastenbroek, Véronique Mathieu, Jan Mulder, Borut Pahor, Istv?n Pálfi, Bart Staes, Margarita Starkevičiūtė, Alexander Stubb, Terence Wynn
A zárószavazáson részt vevő póttagok	Daniel Caspary, Chris Davies, Salvador Garriga Polledo, Albert Jan Maat, Ralf Walter
A zárószavazáson részt vevő póttagok (178. cikk (2) bekezdés szerint)	Marta Vincenzi
Benyújtás dátuma – A6	21.3.2005	A6-0063/2005