JELENTÉS az Európai Unióban a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó javaslatról

21.3.2005 - (COM(2004)0328 – C6-0071/2004 – 2004/0113(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Kathalijne Maria Buitenweg

Módosítások

• 001-050 (PDF - 159 KB)
• 001-050 (DOC - 114 KB)
• 051-051 (PDF - 79 KB)
• 051-051 (DOC - 118 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unióban a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó javaslatról

(COM(2004)0328 – C6-0071/2004 – 2004/0113(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2004)0328)[1],

–   tekintettel az EU-Szerződés 31. cikke (1) bekezdésének (c) albekezdésére,

–   tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0071/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0064/2005),

1.  módosított formájában jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás 1 Teljes szöveg
	A „lehető leghamarabb” kifejezés helyett az „indokolatlan késedelem nélkül” kifejezést kell használni (Ez a módosítás az egész szövegre vonatkozik. Elfogadása a szöveg egészében megköveteli a megfelelő változtatásokat.)
Módosítás 2 (5a) preambulumbekezdés (új)
	(5a)Az emberi jogokról szóló európai egyezményben megállapított jogokat olyan minimumkövetelményeknek kell tekinteni, melyeknek a tagállamoknak minden esetben meg kell felelniük, ahogy meg kell felelniük az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogának is.
Módosítás 3 (7) preambulumbekezdés
(7) A kölcsönös elismerés alapelve a tagállamok közötti bizalom magas szintjén nyugszik. A bizalom erősítése érdekében a kerethatározat bizonyos biztosítékokat nyújt az alapjogok védelmére. Ezek a biztosítékok a tagállamoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (EJEE) rendelkezéseinek betartásában megnyilvánuló hagyományát tükrözik.	(7) A kölcsönös elismerés alapelve a tagállamok közötti bizalom magas szintjén nyugszik. A bizalom erősítése érdekében a kerethatározat bizonyos biztosítékokat nyújt az alapjogok védelmére. Ezek a biztosítékok a tagállamoknak az emberi jogokról szóló európai egyezmény (EJEE) és az Európai Unió alapjogi chartája rendelkezéseinek betartásában megnyilvánuló hagyományát tükrözik.
Módosítás 4 (8) preambulumbekezdés
(8) A javasolt intézkedéseknek nem célja, hogy a bűnözés bizonyos súlyos és összetett formái, különösen a terrorizmus elleni harccalösszefüggő nemzeti szabályozás érvényben lévő intézkedéseit befolyásolja.	(8) Feltéve, hogy nem módosítják az ebben a kerethatározatban foglalt rendelkezések lényegét, és összhangban az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, illetve az Európai Unió alapjogi chartájával, a tagállamok ezeket a rendelkezéseket hozzáigazíthatják a bűnözés bizonyos súlyos és összetett formái, különösen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc sajátos körülményeihez.
Módosítás 5 (10) preambulumbekezdés
(10) Öt olyan alkalmas terület került meghatározásra, amelyeken elsősorban lehetne közös normákat bevezetni. Ezek a következők: jogi képviselethez való jog; tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog; annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik, mivel nem képesek az eljárás követésére és ezért speciális figyelemre szorulnak, ezt megkapják; konzuli segítségnyújtás a külföldi őrizetesek számára, illetve a gyanúsítottak és a vádlottak írásban történő tájékoztatása jogaikról.	(10) A tagállamok közötti kölcsönös bizalom elősegítése céljából garanciákat kell érvénybe léptetni, nem csak a gyanúsított személyek, hanem a bűncselekmények sértettjeinek és a tanúk alapvető jogainak védelmére is. Ennek a kerethatározatnak a célja mindazonáltal a gyanúsított személyek jogainak védelme. Öt olyan alkalmas terület került meghatározásra, amelyeken elsősorban lehetne közös normákat bevezetni. Ezek a következők: jogi képviselethez való jog; tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog; annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik, mivel nem képesek az eljárás követésére és ezért speciális figyelemre szorulnak, ezt megkapják; konzuli segítségnyújtás a külföldi őrizetesek számára, illetve a gyanúsítottak és a vádlottak írásban történő tájékoztatása jogaikról.
Módosítás 6 (10a) preambulumbekezdés (új)
	(10a) Ezt a kerethatározatot hatálybalépése után két éven belül értékelni kell a tapasztalatok tükrében. Adott esetben módosítani kell a benne foglalt garanciák javítása érdekében.
Módosítás 7 (15) preambulumbekezdés
(15) Az őrizetben lévő személynek azon joga, miszerint az őrizetbe vételről haladéktalanul értesítheti családját, családtagjai hozzátartozóit és munkaadóit, ott kerül megállapításra, ahol ezen információk továbbadása nem jelent kockázatot az eljárásra nézve. A konzuli hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel joga szintén itt fogalmazódik meg. A tágabb összefüggést az őrizetben lévő személy joga adja a külső világgal való érintkezésre.	(A magyar változatot nem érinti.)
Indokolás
(Employers must not be automatically informed of the detention, so that there is no risk of discrimination and loss of employment for the person held in custody.)
Módosítás 8 (16) preambulumbekezdés
(16) A konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezmény 36. cikkéből kifolyólag létezik a konzuli segítségnyújtáshoz való jog, melynek értelmében az államoknak joguk van saját állampolgáraik eléréséhez. A kerethatározat intézkedései ezt a jogot az európai polgárra ruházza az állam helyett. Ezek növelik az átláthatóságot, és ezáltal a hatékonyságot. Hosszabb távon a szabadság, biztonság és igazságosság területének megteremtése, ahol fennáll a tagállamok közötti kölcsönös bizalom, csökkenti és végül eltörli a konzuli segítségnyújtás szükségességét.	(16) A konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezmény 36. cikkéből kifolyólag létezik a konzuli segítségnyújtáshoz való jog, melynek értelmében az államoknak joguk van saját állampolgáraik eléréséhez. A kerethatározat intézkedései ezt a jogot az európai polgárra ruházza az állam helyett. Ezek növelik az átláthatóságot, és ezáltal a hatékonyságot.
Módosítás 9 (17) preambulumbekezdés
(17) A gyanúsítottak és a vádlottak írásos értesítése alapjogaikról olyan intézkedés, amely javítja az eljárások tisztességességét, és bizonyos szintig biztosítja, hogy mindenki, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak, tisztában legyen a jogaival. Ha a gyanúsítottak és a vádlottak ezekkel nincsenek tisztában, sokkal nehezebb számukra, hogy ragaszkodjanak az ezen jogok nyújtotta előnyökhöz. A gyanúsítottaknak a jogaikról szóló írásos tájékoztatásátadásával ez a probléma megoldódik.	(17) A gyanúsítottak és a vádlottak írásos értesítése alapjogaikról olyan intézkedés, amely javítja az eljárások tisztességességét, és bizonyos szintig biztosítja, hogy mindenki, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak, tisztában legyen a jogaival. Ha a gyanúsítottak és a vádlottak ezekkel nincsenek tisztában, sokkal nehezebb számukra, hogy ragaszkodjanak az ezen jogok nyújtotta előnyökhöz. A gyanúsítottaknak a jogaikról szóló írásos tájékoztatásátadásával ez a probléma megoldódik. A látáskorlátozott vagy olvasási nehézségekkel küzdő gyanúsított személyeket szóban kell tájékoztatni alapvető jogaikról.
Módosítás 10 (18) preambulumbekezdés
(18)Szükségszerűen létre kell hozni a jelen kerethatározat hatékonyságát értékelő mechanizmust. Ezért a tagállamoknak gyűjtenie kell, és nyilván kell tartania az értékelés és figyelemmel kísérés céljára szolgáló adatokat. Az összegyűjtött információkat a Bizottság nyilvánosan is hozzáférhető beszámolók készítésére használja. Ezáltal növekszik a kölcsönös bizalom, hiszen minden tagállam tudni fogja, hogy a többi tagállam megfelel a tisztességes bírósági eljárásjogának.	(18)Szükségszerűen létre kell hozni a jelen kerethatározat hatékonyságát értékelő mechanizmust. Ezért a tagállamoknak gyűjtenie kell, és nyilván kell tartania az értékelés és figyelemmel kísérés céljára szolgáló adatokat, ideértve a nem kormányzati szervezetektől, kormányközi szervezetektől és az ügyvédek, tolmácsok és fordítók szakmai szervezeteitől származó információkat. Az összegyűjtött információkat a Bizottság nyilvánosan is hozzáférhető beszámolók készítésére használja. Ezáltal növekszik a kölcsönös bizalom, hiszen minden tagállam tudni fogja, hogy a többi tagállam megfelel a tisztességes bírósági eljárásjogának.
Módosítás 11 1. cikk, (1) bekezdés (2) albekezdés
Ezeket az eljárásokat a továbbiakban „büntetőeljárásként” említjük.	törölve
Módosítás 12 1. cikk, (2) bekezdés
2. A jogok minden olyan személyre vonatkoznak, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak (továbbiakban: „a gyanúsított”), attól a pillanattól kezdve, hogy egy tagállam illetékes hatóságai tájékoztatjákarról, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, egészen az ítélet kimondásáig.	2. A jogok minden olyan személyre vonatkoznak, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak (továbbiakban: „a gyanúsított”), vagy – amennyiben a gyanúsított jogi személy – a jogi személy képviselőjére attól a pillanattól kezdve, hogy egy tagállam illetékes hatóságai megkeresik, egészen az ítélet kimondásáig, beleértve az elmarasztaló ítéletet és minden, fellebbezésre irányuló határozatot.
Módosítás 13 1a. cikk (új)
	1a. cikk Meghatározások Ezen kerethatározat alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandók: a) „jogi tanácsadás”: - ügyvéd által a gyanúsított személynek nyújtott segítség bármely rendőrségi kihallgatás előtt vagy során azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amelynek elkövetésével a személyt gyanúsítják; - ügyvéd által a gyanúsított személynek nyújtott segítség és az ő képviselete a büntetőeljárás során, (b) „büntetőeljárás”: i) eljárás egy gyanúsított személy bűnösségének vagy ártatlanságának megállapítására vagy ennek a személynek az elítélésére; (ii) az (i) pontban említett eljárásból eredő fellebbezés, vagy (iii) közigazgatási hatóságok által indított eljárás olyan bűncselekményre vonatkozóan, amely egy tagállam joga szerint büntetendő, és ahol a határozat bírósági hatáskörbe tartozó eljárást vonhat maga után, különösen bűnügyekben; (c) „családtagnak számító személyek”: - olyan személyek, akik a tagállam joga szerint bejegyzett vagy bármilyen más törvényes módon azonos nemű partneri viszonyban élnek a gyanúsított személlyel, - olyan személyek, akik a gyanúsított személlyel nem házastársi viszonyban állandó jelleggel együtt laknak.
Indokolás
Defining the concept is conducive to harmonisation, since this is the only way to ensure that an identical approach is taken in all the Member States.
Módosítás 14 1b. cikk (új)
	1b. cikk A védekezéshez való jog Mielőtt vallomást tesznek, vagy mihelyt a szabadságukat korlátozó intézkedések kerülnek alkalmazásra, az egyéneknek jogukban áll, hogy a hatóságok tájékoztassák őket az ellenük felhozott vádakról és a gyanúsítás alapjairól.
Indokolás
This will ensure that suspects are aware of the nature of the suspicion which has fallen upon them and that they are able to prepare their defence in a suitable fashion.
Módosítás 15 2. cikk
1. A gyanúsított személynek, amennyiben azt kéri, joga van jogi tanácshoz a lehető leghamarabb és a teljes bűnügyi eljárás során. 2. A gyanúsított személynek joga van jogi tanácsadásban részesülni, mielőtt a vádakkal kapcsolatosan választ adna.	1. A gyanúsított személynek indokolatlan késedelem nélkül (a letartóztatás után legkésőbb 24 órán belül) joga van jogi tanácsadáshoz. 2. A gyanúsított személynek minden esetben joga van jogi tanácsadásban részesülni, mielőtt bármely kihallgatásra kerül sor a büntetőeljárás minden szakaszában és szintjén, valamint minden kihallgatás során.
Módosítás 16 2. cikk, (2a) bekezdés (új)
	2a. A gyanúsított személyeknek jogukban áll, hogy:
	- tanúk nélkül konzultáljanak az ügyvédjükkel (még akkor is, ha biztonsági okokból kifolyólag letartóztatás alatt állnak), úgy, hogy az ügyvéddel folytatott megbeszélésük teljes egészében bizalmas marad;
	- a büntetőeljárással kapcsolatos minden anyaghoz hozzáférésük legyen, beleértve azokat, amelyeket az ügyvédjükön keresztül kapnak meg;
	- biztosítsák, hogy az ügyvédjüket tájékoztassák a büntetőeljárás alakulásáról, és jelen legyen a kihallgatás során;
	- biztosítsák, hogy az ügyvédjük a tárgyalást megelőző szakaszban vagy maga a tárgyalás során jelen legyen, és kérdéseket tegyen fel a bíróságnak.
Indokolás
This amendment follows on from Amendment 20 (which was tabled by the rapporteur), but it should be emphasised that the rights laid down in the above paragraph are ones enjoyed at first hand by suspected persons; they do not stem from any professional prerogatives inherent in the performance of a lawyer’s duties. The amendment also serves to ensure that the relationship between a suspected person and his lawyer is a confidential one, since confidentiality is essential if suspected persons are to enjoy all the rights of a defendant, including the right to silence.
Módosítás 17 2. cikk, (2b) bekezdés (új)
	2b. A jogi tanácsadáshoz való jog tiszteletben tartásának elmulasztása minden későbbi lépést, illetve minden ezektől függő lépést érvénytelenít a büntetőeljárás teljes tartama alatt.
Indokolás
Infringement of the fundamental right to defence should be sanctioned by the invalidation of all acts carried out in the absence of the suspect’s defence counsel.
Módosítás 18 2. cikk, (2c) bekezdés (új)
	2c. A tagállamok biztosítják, hogy az ügyvéd ésszerű időben előre hozzáférjen az esetre vonatkozó összes aktához, hogy elő tudja készíteni a védelmet.
Indokolás
The purpose of this amendment is to ensure that suspected persons are properly defended by giving the lawyer a reasonable length of time in advance for the purpose of studying the case-file.
Módosítás 19 3. cikk, bevezető rész
Bár a gyanúsított személynek joga van visszautasítania a jogi tanácsadást, illetve képviselheti magát bármilyen eljárásban, előírás szerint bizonyos gyanúsított személyeknek fel kell ajánlani a jogi tanácsadást a tisztességes eljárás biztosítása végett. Ennek megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy jogi tanácsadás áll azon gyanúsított személy rendelkezésére:	Bár a gyanúsított személynek joga van visszautasítania a jogi tanácsadást, illetve képviselheti magát bármilyen eljárásban, előírás szerint a gyanúsított személyeknek fel kell ajánlani a jogi tanácsadást a tisztességes eljárás biztosítása végett. Ennek megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy jogi tanácsadás áll minden gyanúsított személy rendelkezésére és különösen mindenki számára:
Indokolás
The amendment aims to make clear that the right to legal advice - and the corresponding obligation for Member States to provide legal advice - is valid for all suspected persons and not only the specific categories of persons listed.
Módosítás 20 3. cikk, második franciabekezdés
– Akit formálisan olyan bűncselekmény elkövetésével vádolnak, ami komplex tény- vagy jogesetet jelent vagy ami szigorú büntetés alá esik, különösen ahol az adott tagállamban a bűncselekményért több mint egy évkötelező büntetést szabnak ki, vagy	– Akit formálisan olyan bűncselekmény elkövetésével vádolnak, ami komplex tény- vagy jogesetet jelent vagy ami szigorú büntetés alá esik, különösen ahol az adott tagállamban a bűncselekményért kötelező büntetést szabnak ki, vagy
Indokolás
Prison sentence without further qualification is a good enough reason for guaranteeing legal advice.
Módosítás 21 3. cikk, ötödik franciabekezdés
– aki úgy tűnik, hogy kora, szellemi, fizikai vagy érzelmi állapota miatt nem képes megérteni vagy követni az eljárás tartalmát vagy jelentését.	–aki valószínűleg, vagy úgy tűnik, hogy kora, szellemi, fizikai vagy érzelmi állapota miatt nem képes megérteni vagy követni az eljárás tartalmát vagy jelentését.
Módosítás 22 3. cikk, ötödik a) franciabekezdés (új)
	- akit őrizetben tartanak, hogy a büntetőeljárás során vallomást tegyen.
Indokolás
The failure of a suspected person to report voluntarily for the purpose of making a statement (even when he has previously been called upon to do so) is likely to make him psychologically vulnerable.
Módosítás 23 4. cikk, (1) bekezdés
1. A tagországok biztosítják, hogy csak a 98/5/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdése (a) albekezdésében foglalt ügyvédek jogosultak jogi tanácsadásra jelen kerethatározattal összhangban.	1. A tagországok biztosítják, hogy a 98/5/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdése (a) albekezdésében foglalt ügyvédek, vagy más, az alkalmazandó nemzeti rendelkezésekkel összhangban megfelelő képesítéssel rendelkező személyek jogosultak legyenek jogi tanácsadásra jelen kerethatározattal összhangban.
Indokolás
Alternative procedures applied in Member States have to be taken into account.
Módosítás 24 4. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a jogi tanácsadás nem megfelelő, a meglévő mechanizmussal csereügyvédet biztosítanak.	2. A tagállamok biztosítják, hogy egy független testület meghallgassa a védőügyvéd hatékonyságával kapcsolatos panaszokat. Adott esetben ez a testület csereügyvédet biztosíthat.
Indokolás
To assure the independence of the body charged with judging the effectiveness of the defence lawyer, it would be better to avoid is being composed only of lawyers.
Módosítás 25 4. cikk, (2a) bekezdés (új)
	2a. Az ebben a kerethatározatban megállapított eljárási határidők csak attól az időponttól kezdve érvényesek, amikor az ügyvédet értesítették – tekintet nélkül arra, hogy a gyanúsított személyt egy korábbi időpontban már értesítették-e.
Indokolás
The purpose of this wording is to ensure that suspected persons do not suffer through ignorance of substantive or procedural criminal law.
Módosítás 26 5. cikk, (1) bekezdés
1. Olyan esetben, amelyre a 3. cikk vonatkozik, a jogi tanácsadás költségeit részben vagy egészben a tagállamok viselik, ha ezek a költségek indokolatlan pénzügyi nehézséget okoznának a gyanúsított személynek vagy hozzátartozóinak.	1. A tagállamok biztosítják, hogy ingyenes jogi tanácsadás álljon a gyanúsított személyek rendelkezésre, valamint részükre megtérítik magukat a jogi költségeket (akár ügyvédi díjakat, akár költségeket), illetve a jogi tanácsadás költségeit részben vagy egészben az a tagállam viseli, ahol a büntetőeljárás zajlik, ha ezek a költségek indokolatlan pénzügyi nehézséget okoznának a gyanúsított személynek vagy hozzátartozóinak, vagy az őt eltartó személyeknek.
Módosítás 27 6. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az eljárás nyelvét nem értő gyanúsított személy ingyenes tolmácsolásban részesüljön, az eljárás tisztességességének védelme érdekében.	1. A tagállamok biztosítják, hogy ha a gyanúsított személy nem beszéli vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az eljárást lefolytatják, az eljárás minden fázisában és (ha kéri) az ügyvédjével való konzultáció során ingyenesen egy tolmács legyen a segítségére.
Indokolás
Whether or not to have an interpreter present during discussions with the advocate is a decision to be taken solely by the defendant, who may wish to prevent a third party who is not bound by professional secrecy from hearing what the defendant imparts to his advocate.
Módosítás 28 6. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy ahol szükséges, a gyanúsított személy a bűntetőeljárás során a jogi tanácsadás ingyenes tolmácsolásában részesüljön.	2. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a gyanúsított személy nem érti vagy nem beszéli az eljárás nyelvét, tolmács legyen jelen:
	- minden találkozón az ügyvéd és a gyanúsított személy között, ha az ügyvéd vagy a gyanúsított személy azt szükségesnek tartja;
	- minden alkalommal, amikor a gyanúsított személyt a bűnüldöző szervek tisztviselői kihallgatják azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amellyel gyanúsítják;
	- minden alkalommal, amikor a gyanúsított személynek a bűncselekménnyel kapcsolatban meg kell jelennie a bíróságon.
Módosítás 29 6. cikk, (3a) bekezdés (új)
	3a. Az illetékes joghatóságok által bejegyzett tolmácsokat fel kell sorolni a tolmácsok országos nyilvántartásában.
Indokolás
Setting up a national interpreters’ register will ensure that interpreters have the linguistic competence and knowledge of legal terminology needed to provide the suspected person and his/her lawyer with a competent translation.
Módosítás 30 7. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az eljárás nyelvét nem értő gyanúsított személy megkapja az összes vonatkozó dokumentum ingyenes fordítását az eljárás tisztességességének védelme érdekében.	1. A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsított személynek, aki nem ért vagy nem olvas az eljárás nyelvén vagy azon a nyelven, amelyet a releváns dokumentumok készítéséhez használtak, ha azok nem az eljárás nyelvén készültek, biztosítsák az összes vonatkozó dokumentum ingyenes fordítását az Európai Unió minden hivatalos nyelvére, illetve egyéb olyan nyelvre, amelyet a gyanúsított személy ért, az eljárás tisztaságának biztosítása érdekében.
Módosítás 31 7. cikk, (2) bekezdés
2. Az illetékes hatóságok döntenek arról, hogy mely dokumentumokat kell lefordítani. A gyanúsított személy ügyvédje kérheti további dokumentumok fordítását.	törölve
Indokolás
It can be left to national legislators to decide who may order or request translations. In addition, the proposed wording implies that in future European law will exclude the possibility of the suspected person themself requesting a translation. They would always have to make use of legal assistance. This would, however, be at odds with their right to forego legal assistance.
Módosítás 32 8. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az alkalmazott fordítók és tolmácsok megfelelő képzettséggel rendelkezzenek a pontos fordítás és tolmácsolás biztosításához.	1. A tagállamokbiztosítják a hites fordítókat és tolmácsokat tartalmazó olyan országos nyilvántartás létrehozását, amely a hivatásos nyelvészek számára valamennyi tagállamban hozzáférhető, és amely azonos képesítési szintet biztosít az Unió egész területén. A nyilvántartásban szereplők kötelesek betartani a nemzeti vagy közösségi magatartási kódexet, amelyek célja biztosítani a fordítói és tolmácsmunka elfogulatlan és lelkiismeretes elvégzését.
Indokolás
The creation of a special national register of translators and interpreters is designed to ensure a minimum and uniform level of professional qualification throughout the territory of the Union.
Furthermore, it will make it possible to oblige those listed on the register to comply with ethical rules of conduct.
Módosítás 33 9. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy ahol az eljárást tolmács segítségével folytatják, audio- vagy videofelvétel készüljön a minőségellenőrzés biztosítása céljából. Vita esetén a felek megkapják a felvétel kéziratát. A kéziratot csak a tolmácsolás pontosságának ellenőrzésére lehet felhasználni.	A tagállamok biztosítják, hogy ahol az eljárást tolmács segítségével folytatják, audio- vagy videofelvétel készüljön a minőségellenőrzés biztosítása céljából. Vita esetén a felek megkapják a felvétel kéziratát.
Or.pt
Indokolás
The purpose of this amendment is to make it clear that the transcription may be used when it can be shown to be trustworthy.
Módosítás 34 10. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az a gyanúsított személy, aki az eljárás tartalmát vagy jelentését kora,szellemi, fizikaivagy érzelmi állapota miatt nem érti vagy nem tudja követni, speciális figyelmet kapjon, az eljárás tisztességességének védelme érdekében.	1. A tagállamok biztosítják, hogy az a gyanúsított személy, aki az eljárás tartalmát vagy jelentését kora, egészségi állapota, fizikai vagy értelmi fogyatékossága, írástudatlansága vagy különleges érzelmi állapota miatt nem érti vagy nem tudja követni, speciális figyelmet kapjon, az eljárás tisztességességének védelme érdekében.
Indokolás
The categories of particularly vulnerable subjects need to be defined more precisely .
Módosítás 35 10. cikk, (3a) bekezdés (új)
	3a. A gyanúsított személy veszélyeztetettsége megállapításának, illetve az erről történő értesítésnek az elmulasztása – feltéve, hogy ezt nem pótolják – érvényteleníti a büntetőeljárás valamennyi későbbi lépését.
Indokolás
Failure to respect the particular protection needs of the categories defined as vulnerable should invalidate all subsequent procedural acts, so that the competent authorities are made aware of the need to gather all relevant information if they are to continue with the proceedings.
Módosítás 36 11. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy amikor csak szükséges, biztosított legyen az orvosi segítségnyújtás.	2. A tagállamok biztosítják, hogy amikor csak szükséges, és amennyiben azt a gyanúsított személy vagy ügyvédje szükségesnek tartja, biztosított legyen az orvosi és pszichológiai segítségnyújtás.
Módosítás 37 11. cikk, (3) bekezdés
3. Ahol helyénvaló, a speciális figyelem részét képezheti egy harmadik személy jelenlétéhez való jog a rendőrségi vagy bírósági kihallgatások alatt.	3.A speciális figyelemre jogosult gyanúsított személynek vagy az ügyvédjének jogában áll egy harmadik személyjelenlétét kérni a rendőrségi vagy bírósági kihallgatások alatt.
Módosítás 38 12. cikk, (1) bekezdés
1. Az őrizetben tartott személynek joga van ahhoz, hogy családját, a családjához tartozó személyeket vagy alkalmazásának helyét a lehető leghamarabbértesítse letartóztatásáról.	1. Az őrizetben tartott vagy más fogva tartási helyre szállított gyanúsított személynek joga van ahhoz, hogy családját, vagy a családjához tartozó személyeket indokolatlan késedelem nélkül értesítse letartóztatásáról.
Indokolás
The use of ‘undue’ avoids being overly descriptive.
If the person’s place of employment is automatically informed by the detaining authorities at such an early stage of the legal proceedings, this could lead to discrimination against the suspected person or loss of their employment. However, the person should have the option of requesting specifically that his/her employer be informed (Article 12, paragraph 1 a (new)).
Módosítás 39 12. cikk, (1a) bekezdés (új)
	1a. Az őrizetben tartott gyanúsított személynek joga van ahhoz, hogy alkalmazásának helyét indokolatlan késedelem nélkül értesítse letartóztatásáról.
Indokolás
It should be possible for the place of work to be informed at the specific request of the person concerned.
Módosítás 40 13. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy ha egy őrizetben tartott gyanúsított személy nem kívánja hazájának konzuli segítségét igénybe venni, alternatívaként egy elismert nemzetközi humanitárius szervezet segítségét ajánlják fel.	2. A tagállamok biztosítják, hogy ha egy őrizetben tartott gyanúsított személy nem kívánja hazájának konzuli segítségét igénybe venni, alternatívaként indokolatlan késedelem nélkül egy elismert nemzetközi humanitárius szervezet segítségét ajánlják fel.
Indokolás
In order to make the rights of the person concerned as effective as possible, a time frame must also be laid down for access to international humanitarian organisations.
Módosítás 41 14. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi gyanúsított személyt írásban tájékoztassanak a rájuk azonnal vonatkozó, az eljárással kapcsolatos jogaikról. Ez a tájékoztatás tartalmazza a jelen kerethatározatban megfogalmazott jogokat, de nem korlátozódik azokra.	1. A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi gyanúsított személyt írásban tájékoztassanak a rájuk azonnal vonatkozó, az eljárással kapcsolatos jogaikról. Ez a tájékoztatás tartalmazza a jelen kerethatározatban megfogalmazott jogokat, de nem korlátozódik azokra. Az írásos tájékoztatást – a jogokról szóló tájékoztatást – a gyanúsított személynek azelőtt kell megkapnia, mielőtt először kihallgatják, akár a rendőrőrsön, akár máshol.
Indokolás
Módosítás 42 14. cikk, (1) bekezdés, (1a) albekezdés (új)
.	A tagállamok biztosítják, hogy a könnyű hozzáférés biztosítása céljából a jogokról szóló tájékoztatás elérhető legyen elektronikus formában. A tagállamok biztosítják, hogy amikor a gyanúsított személy látáskorlátozott vagy olvasási nehézségekkel küzd, a jogokról szóló levelet felolvassák neki.
Indokolás
Access to information via the internet allows individuals to be aware of their rights.
Módosítás 43 14. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álljon az írásos tájékoztatás standard fordítása. A fordítások központilag készülnek és onnan jutnak el az illetékes hatóságokhoz, így biztosítva, hogy a tagállamokban ugyanazt a szöveget alkalmazzák.	A magyar fordítást nem érinti.
Módosítás 44 14. cikk (3a) bekezdés (új)
	3a. A tagállamok meghatározzák, hogy a jogokról szóló tájékoztatást mely más nyelvekre kell lefordítani, figyelemmel arra, hogy harmadik országok állampolgárainak az Unióba való bevándorlása, illetve ott-tartózkodása következtében melyek az Unió területén leginkább használatos nyelvek. A 2. és a 3. cikk alkalmazandó.
Indokolás
In various Member States there are a number of communities who speak a foreign language. In order to guarantee the right of defence for third-country nationals who do not understand any of the Union’s official languages, the Letter of Rights needs to be translated into other languages proposed by the Member States, such as other European and non-European languages, e.g. Russian, Turkish, Arabic and Chinese.
Módosítás 45 14. cikk, (4) bekezdés
4. A tagállamok mind a jogvégrehajtó tisztviselő, mind a gyanúsított számára, ha arra hajlandó, előírják, hogy írják alá a jogokról szóló tájékoztatást, annak bizonyítékául, hogy azt felkínálták, átadták és elfogadták. A jogokról szóló tájékoztatást két példányban kell prezentálni, egy (aláírt) példányt a jogvégrehajtó tisztviselő, egy (aláírt) példányt pedig a gyanúsított tart meg. A feljegyzésekben jelezni kell, hogy a jogokról szóló levelet kínálták, és hogy azt a gyanúsított hajlandó volt- e aláírni, vagy nem.	4. A nyomozati hatóságnak nyilatkozatot kell készítenie arról, hogy a jogokról szóló tájékoztatást a gyanúsított személy rendelkezésére bocsátották. A nyilatkozatban jelezni kell az időpontot, amikor a tájékoztatás átadásra került és, lehetőség szerint, a jelen lévő személyeket.
Indokolás
The need for the suspected person to provide a signature would appear to be an unnecessary addition to the requirements. Should the law-enforcement officer fail to issue the Letter of Rights he would lay himself open to the normal disciplinary or criminal penalties which apply in cases where an officer fails to carry out his duties.
Módosítás 46 14a. cikk (új)
	14a. cikk A megkülönböztetés tilalma A tagállamok megelőző intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy minden gyanúsított személynek, faji vagy etnikai hovatartozására, illetve szexuális irányultságára való tekintet nélkül, azonos joga legyen jogi tanácsadásra, és e személyek a büntetőeljárás 2–14. cikkekben felsorolt minden szakaszában egyenlő bánásmódban részesüljenek.
Indokolás
In accordance with the European Convention on Human Rights (Articles 6, 'Right to a fair trial' and 14 'Prohibition of discrimination') and the Race Directive (Article 2a).
Módosítás 47 15. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok elősegítik a jelen kerethatározat értékeléséhez és figyelemmel kíséréséhez szükséges információk gyűjtését.	1. A tagállamok minden évbenösszegyűjtik az ezen kerethatározat értékeléséhez és figyelemmel kíséréséhezszükséges, ideértve a nem kormányzati szervezetektől, kormányközi szervezetektől és az ügyvédek, tolmácsok és fordítók szakmai szervezeteitől származó információkat, és továbbítják azokat a Bizottságnak.
Módosítás 48 15. cikk, (2) bekezdés
2. Az értékelést és a figyelemmel kísérést az Európai Bizottság felügyeli, aki az értékelésről és figyelemmel kísérésről készült beszámolókat koordinálja. Ezek a beszámolók kiadhatóak.	Az évenkénti értékelést és a figyelemmel kísérést a Bizottság felügyeli, amely az értékelésről és figyelemmel kísérésről készült beszámolókat koordinálja. Ezeket a beszámolókat ki kell adni.
Módosítás 49 16. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész
1. Annak érdekében, hogy jelen kerethatározat intézkedéseinek értékelése és figyelemmel kísérése lehetséges legyen, a tagállamok biztosítják az alábbiak tekintetében, hogy inter alia az olyan adatokat, mint a vonatkozó statisztikák, megőrzik és hozzáférhetővé teszik:	1.A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden év március 31-ig az előző naptári évvel kapcsolatosan megőrizzék és rendelkezésre bocsássák a következő információkat:
Módosítás 50 16. cikk, (2) bekezdés
2.Az értékelésre és a figyelemmel kísérésre rendszeres időközönként kerül sor, az erre a célra biztosított és a tagállamok által gyűjtött adatok elemzésén keresztül, jelen cikk rendelkezéseivel összhangban.	törölve

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Bevezetés

2004. június 11-i levélben konzultációra irányuló megkeresés érkezett az Európai Parlamenthez az Európai Unióban zajló büntetőeljárások gyanúsítottjainak és vádlottjainak eljárási biztosítékairól szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó javaslatról. Egy korábbi szakaszban az Európai Parlament ajánlást fogadott el a Zöld Könyvről[1] ugyanebben a témában[2]. Az Európai Parlament által ezen ajánlásban említett elemek az alábbiak voltak:

· A tagállamok egymás jogrendszerébe vetett növekvő bizalmának és hitének fontossága

· a Bizottság felszólítása arra, hogy a regresszió megállítását biztosító rendelkezést vegyen fel a tagállamok magasabb szintű nemzeti szabványok alkalmazására való ösztönzése érdekében.

· a vádemelés időpontjától kezdve jogi tanácsadást kell biztosítani (amelynek ingyenesnek kell lennie, ha a gyanúsított vagy a vádlott személy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással erre a célra).

· a védőügyvédnek a gyanúsított vagy vádlott kihallgatásakor minden alkalommal jelen kell lennie.

· le kell fordítani minden olyan dokumentumot, amely szükséges ahhoz, hogy a gyanúsított megértse az eljárás célját. A büntetőeljárásban résztvevő valamennyi szakembert képzésben kell részesíteni arról, hogyan kell tolmáccsal vagy annak segítségével eljárni.

· fel kell hívni a figyelmet, hogy mennyire érzékeny minden gyanúsított és vádlott helyzete az őrizetbe vétel és első kihallgatás időpontjától kezdve.

· a Jogok jegyzékének könnyen érthetőnek lennie és a gyanúsított által értett nyelven kell íródnia.

Ez a kerethatározat az eljárás következő lépése, amelyet az előadó melegen üdvözöl. Az előadó azonban felhívja a Bizottságot, hogy rövid időn belül (lehetőleg 2005-ben) más olyan javaslatokat is terjesszen elő, amelyek szerepeltek a Zöld Könyvben, mint például az őrizettel nem járó büntető tárgyalás előtti felügyeleti intézkedések, ne bis in idem in abstentia, a tisztességes eljárás szükségessége a bizonyítékok beszerzése, kezelése és felhasználása terén, a bizonyítékok kezelése az EU-ban, az ártatlanság vélelméből eredő jogok és így tovább. A jelenlegi javaslat csak az első lépésnek tekinthető a védelemhez való jogok EU-ban megvalósuló egységesebb rendszere irányában.

Jogalap

Az EKSz. 31. cikke (1) bekezdésének c) pontján alapuló kerethatározat meghatározza a gyanúsítottak és vádlottak EU-ban zajló büntetőeljárására vonatkozó alapvető közös eljárási biztosítékok közös minimumszabályait, ami meg fogja könnyíteni az Európai Tanács tamperei következtetéseiben[3] meghatározott kölcsönös elismerés folyamatát. Az EKSz. 31. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja a tagállamokban alkalmazandó szabályok összeegyeztethetőségét biztosító, az igazságügyi együttműködésről szóló közös fellépés lehetőségét, ami adott esetben szükséges lehet az ilyen együttműködés javításához. Az előadó maradéktalanul támogatja a Bizottság által választott jogalapot. A közös alapelvek létrehozása erősíti a tagállamok egymás jogrendszereibe vetett hitét és egy kerethatározat megfelelő eszköznek tűnik ezen cél eléréséhez.

Kölcsönös elismerés

A kölcsönös elismerés azt feltételezi, hogy egy tagállam elfogadja egy másik tagállam által hozott döntéseket még abban az eseten is, ha ezen határozatokhoz eltérő út vezetett. Az elsőként a bűnügyekben a kölcsönös elismerésről elfogadott eszköz az európai elfogatóparancs. Ezt a tulajdon vagy bizonyítékok lefoglalásának elrendeléséről szóló kerethatározat követi, majd ezután jönnek az elkobzás elrendelésére, a pénzbírságokra, valamint a bizonyítékok és bűnügyi nyilvántartási adatok továbbítására vonatkozó intézkedések. Ha ezen intézkedéseket, illetve tényleges, kölcsönös elismerésről szóló jövőbeli javaslatokat sikeresen akarják végrehajtani, ehhez bizalmi légkör szükséges. Nem csak az igazságügyi hatóságoknak, hanem a büntetőeljárás valamennyi szereplőjének a saját határozataival egyenértékűnek kell tekintenie egy másik tagállam igazságügyi hatóságainak határozatait. Nem kérdőjelezhető meg a bírói hatáskör, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogok. Ez az oka annak, hogy a tamperei következtetések több, az eljárásjog minimumszabályaira vonatkozó javaslatot tartalmaztak, úgy mint „a határokon átnyúló ügyekben megvalósuló jogsegély megfelelő szintje” és „a határokon átnyúló bírósági ügyekben használandó többnyelvű formanyomtatványok és dokumentumok”.

Az előadó mindig is azon az állásponton volt, hogy az európai elfogatóparancsot az elejétől fogva eljárásjogi minimumszabályoknak kell kísérniük, de örömmel tölti el, hogy három év elmúltával az Európai Bizottság felkarolja ezt a javaslatot. Ha a bűnüldözés európai szinten van megszervezve, akkor a polgárok jogainál is ezt kell alkalmazni.

A jogi tanácsadáshoz való jog és a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog nyilvánvalóan már létezik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai Egyezményben (EJEE) az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által biztosított formában. Az azonban, hogy mennyire lehet értékes az EJEE, rámutat néhány különbségre abban a tekintetben, hogy a tagállamok hogyan értelmezik e jogokat. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata konkrétabb ennél.

A közös eljárási biztosítékok nem csak az egymás jogrendszereibe vetett bizalmat növelik, hanem hatékonyabbá teszi a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést is. A polgárok (különösen a gyanúsítottak) tisztában lesznek jogállásukkal (ezeket a minimumszabályokat a nemzeti rendőri erők és igazságügyi hatóságok, az Europol, a közös nyomozó csoportok és az EU területén működő, nem EU-országokból származó tisztviselők valamennyi tevékenységére alkalmazni kell).

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bírósága

Egyértelmű, hogy a kerethatározat a polgárok jogait is láthatóbbá teszi. Ennek azt kell jelentenie, hogy a rendőrök, a jogászok, a fordítók, a gyanúsítottak és vádlottak jobban tudatában vannak e jogoknak, és nagyobb valószínűséggel felelnek meg ezen európai szabványoknak. E jogokat hozzáférhetőbbé is teszi. Jelenleg rengeteg alapvető jogsértést megvalósító ügyet nem visznek a strasbourgi bíróság elé, egész egyszerűen azért, mert az emberek nincsenek tudatában a jogi lehetőségnek. Egy másik ok arra, hogy a jogsértéseket nem viszik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, hogy az eljárás bonyolult és nehézkes, mivel valamennyi nemzeti jogorvoslatot ki kell előtte meríteni. Ez évekre nyújthatja az eljárást, mielőtt panasz nyújtható be az EJEB-hez.

A büntetőeljárásokban alkalmazandó minimumszabályokra vonatkozó javaslatnak az a fontos előnye, hogy az EJEB munkaterhe csökkenjen. További intézkedések nélkül az EJEB lehet, hogy nem lesz már képes biztosítani a polgárok valamennyi, releváns jogát. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának miniszteri bizottsága értékelő csoportjának információi szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága súlyosan túlterhelt, és válaszadási készsége „veszélyben forog”[4]. 1989 és 2003 között az EJEB-hez benyújtott kérelmek száma több mint 500%-kal nőtt. 1989-ben 4923 kérelem volt, amelyből 95-öt nyilvánítottak elfogadhatónak. 2003-ban 38435 kérelemből 753-at nyilvánítottak elfogadhatónak. 2003-ban 385 volt azon ítéletek száma, amelyek az EJEE-nek megsértését állapították meg (ami több mint 50%-os arány!!!). A minimumszabályokról szóló kerethatározatra vonatkozó javaslat az EJEE-nek a kiegészítésére szolgál majd, és világosabbá teszi a büntetőeljárásokat az egyének számára.

Az Európai Unió alapjogi chartája

2000 decemberében a Bizottság a Tanács és a Parlament közösen aláírta és kihirdette az Európai Unió alapjogi chartáját. A Charta többek között megerősíti, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása valamennyi európai jogszabály alapját képezi. Az „Igazságügy” címet viselő VI. szakasz megállapítja a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk), és megköveteli minden bűncselekménnyel vádolt ember védelemhez való jogainak tiszteletben tartását (48. cikk). Ez a javaslat összhangban van az alapjogi charta szellemével és a tagállamokban kiegyenlítettebb büntetőeljárási normák kialakulásához vezet.

A hágai program

A hágai programot az Európai Tanács 2004. november 4-én és 5-én fogadta el. A program hangsúlyozza, hogy egy kibővített Unióban a kölcsönös elismerésnek azon a bizonyosságon kell alapulnia, hogy minden európai polgár magas minőségi követelményeknek megfelelő igazságügyi rendszerhez fordulhat[5]. A kölcsönös elismerés elve maradéktalan végrehajtásának megkönnyítése érdekében az EU politikák igazságügy terén történő végrehajtásának objektív és pártatlan értékelését biztosító rendszert kell létrehozni a bírói kar függetlenségének maradéktalan tisztelete mellett és úgy, hogy az valamennyi létező európai mechanizmussal összhangban álljon. Az előadót azonban aggodalommal tölti el, hogy úgy tűnik, hogy az előző tamperei programban betöltöttnél kevésbé fontos szerepet tölt be. A kölcsönös elismerés további megvalósítása a büntetőeljárási jogok azonos szabályainak fejlesztését vonja maga után. Az előadó örömmel nyugtázza, hogy a célkitűzés az, hogy 2005 végére fogadják el a bizonyos büntetőeljárási jogokról szóló kerethatározatra vonatkozó javaslatot[6].

A javaslat egyes elemei

A javaslat a következő jogokat tartalmazza:

- jogi tanácsadáshoz való jog (2-5. cikk). Jogi tanácsadást a büntetőeljárás teljes ideje alatt biztosítani kell („ ... a bűnüldöző szervek munkatársai által végzet minden kihallgatás előtt”...[7])

- tolmácsoláshoz és fordításoz való jog (6-9. cikk). a gyanúsítottnak ingyenes tolmácsolást biztosítanak és megkapja valamennyi lényeges dokumentum fordítását.

- azon különös rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy különösen a sérülékeny gyanúsítottak és vádlottak megfelelő védelemben részesüljenek (10. és 11. cikk). Ha egy gyanúsított koránál fogva, szellemi, fizikai vagy érzelmi állapotából kifolyólag nem képes megérteni, hogy az eljárás miről szól, kapjon speciális figyelmet.

- konzuli segítség külföldi fogva tartottak számára

- gyanúsítottak és vádlottak jogaikról való kioktatása[8]. A javaslat bevezeti a „Jogok jegyzékét”.

Az előadó véleménye és javaslatai

Általában véve az előadó elégedett a Bizottság által tett első lépéssel, ugyanakkor azonban úgy érzi, hogy még sok az elvégzendő munka. Általános megjegyzésként szeretné hangsúlyozni az EU minimumszabályoknak az Emberi Jogok Európai Bírósága fejlődő joggyakorlatának alapján történő értelmezésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy ezek a szabályok ne évüljenek el gyorsan, illetve ne ássák alá az EJEB által nyújtott jogvédelem szintjét.

Az alábbi javaslatokat szeretné tenni:

1. A tagállamok értelmezései közötti lehetséges zavar és különbségek kockázatának csökkentése érdekében az előadó azt javasolja, hogy a javaslatba építsék be a használt legfontosabb kifejezések meghatározását, ami az EU-javaslatoknál bevett gyakorlat, azaz mit kell „gyanúsított”, „vádlott”, büntetőeljárás”, „speciális figyelem”, „jogász”, „fogadó állam” alatt érteni.

2. Néhány olyan módosítást is javasol, amelynek célja, hogy tisztázzon bizonyos rendelkezéseket, azaz „a lehető leghamarabb” kifejezést, amely nem eléggé pontos (2. cikk (1) bekezdés).

3. Emellett értékelni kell, hogy nem lenne-e megfelelő kibővíteni a javaslatban előterjesztett jogokat, például az egészségügyi segélyhez való joggal.

4. Fontosnak tűnik egyértelmű rendelkezések megalkotása arról a kérdésről, hogy a gyanúsítottat mikortól illetik meg bizonyos jogok, azaz a jogi segítséghez, a kommunikációhoz és az ingyenes tolmácsoláshoz való jog. Ezeket attól kezdve kell biztosítani a gyanúsítottnak, hogy kapcsolatba kerül egy adott tagállam illetékes hatóságaival.

5. Az előadó a „jogokról szóló tájékoztatást” több látható jog megalkotására szolgáló fontos jogi eszköznek tartja. Ez megfelelő eszköz lesz e jogok jobb betartásához.. A tagállamok kötelesek írásbeli értesítést készíteni az eljárási jogokról azon a nyelven, amelyet a gyanúsított megért. Ezért úgy gondolja, hogy rendelkezést kell alkotni harmadik országok nyelvére történő fordításokra.

6. Az előadó erőteljesen támogatja a javaslatban megállapított értékelési és ellenőrzési mechanizmusokat (15. cikk). Ezek rendkívül fontos mechanizmusok, amelyek célja, hogy felmérjék a kerethatározat hatékonyságát. Az információkat nem csak össze kell gyűjteni, hanem megfelelően értékelni és közzé is kell tenni. Keményebben fogalmazva, a tagállamokat felelősségre kell vonni, ha elmulasztják az eljárási jogok biztosítását. A Bizottság koordinációja mellett rendszeresen (évente) működő ellenőrzési rendszert kell létrehozni. Ezen adatok összegyűjtése és elemzése során a jövőbeli alapjogi ügynökség[9] fontos szerepet játszhat. Az előadó hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket az adatokat nem csak a kormányok, hanem olyan nem állami szereplők is átadhatják, mint a nem kormányzati szervezetek, a kormányközi szervezetek, a jogász szervezetek, fordítók és tolmácsok.

Egy másik oka annak, hogy ezen ellenőrzési mechanizmus rendkívül fontos, az, hogy a Bizottság jelenleg nem nyújthat be keresetet a bíróságnál, ha egy tagállam elmulasztja a harmadik pillér alapján fennálló valamely kötelezettségét (azaz nem hajt végre időben egy kerethatározatot). Ez nagy különbség a Bizottság első pillér alapján fennálló hatásköréhez képest, amikor egy ügyet a Bíróság elé vihet, ha egy tagállam nem tartja be a Szerződés szerint fennálló valamely kötelezettségét.[10]

• [1]  Zöld Könyv a büntetőeljárások gyanúsítottjainak és vádlottjainak eljárási biztosítékairól, COM(2003)75.
• [2]  A-5-0361/2003.
• [3]  1999. október 15. és 16.
• [4]  Az Emberi Jogok Európai Bíróságának miniszteri bizottsága értékelő csoportjának jelentése (EG (2001))1 2001. szeptember 27.
• [5]  3.2. bek.
• [6]  3.3 bek.
• [7]  3. cikk (2) bekezdés
• [8]  a kerethatározati javaslat (6) bekezdése
• [9]  COM(204)0693.
• [10]  EKSz. 226. cikk

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (3.2.2005)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unióban a büntetőeljárás kapcsolatos bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról
(COM(2004)0328 – C6-0071/2004 – 2004/0113(CNS))

Fogalmazó: Giuseppe Gargani

RÖVID INDOKLÁS

Az Európai Unióban a büntetőeljárások bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat összességében pozitívnak tekinthető, miután ez jelenti az első jelentős, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésére irányuló lépést az Unióban, amely térség az állampolgári szabadságokkal kapcsolatos alapvető jogok, valamint az egyén tisztességes eljáráshoz való jogának biztosításán alapszik.

A büntetőügyek eljárási garanciái rendszerének létrehozatalára irányuló lépés azt kívánja biztosítani, hogy minden tagállam fogadja el azokat a minimális alapszabályokat, amelyek az eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezések egységesebbé tételével fokozzák az állami szervek, az igazságügyi hatóságok és a gyanúsítottak bizalmát a többi tagállam különböző igazságügyi rendszerei iránt.

A javaslatot azonban inkább kiindulópontnak, semmint végállomásnak kell tekinteni az európai igazságügyi térség létrehozatala szempontjából, amelynek célja nem egyszerűen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában, valamint az Európai Unió alapjogi chartájában elismert meglévő jogok védelme és fenntartása, hanem elsődlegesen az, hogy biztosítsa ezek megfelelő és következetes betartását valamennyi tagállam részéről.

A tisztességes eljáráshoz való jog elismerésére és garantálására irányuló erőfeszítések ellenére azonban azt kell mondanunk, hogy a Bizottság által a minimálisan biztosítandó garanciákról elkészített lista nem teljes.

A javaslat valójában csak öt biztosítandó elemet határoz meg: a jogi tanácsadáshoz és a képviselethez való jogot, a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jogot, a veszélyeztetett gyanúsítottak védelmét, a konzuli segítségnyújtást és a „jogokról szóló tájékoztatást” (Letter of Rights), az összes többi elemet pedig a későbbi kezdeményezések körébe utalja.

Ezen túlmenően, a Bizottság által tett kötelezettségvállalás ellenére a ténylegesen megcélzott védelem elégtelennek tűnik, ezért indokolt lenne megerősíteni a kerethatározat több pontját:

(a)       el kell ismerni a teljes körűen garantált jogi tanácsadást, amelyet az eljárás valamennyi szakaszában és szintjén kötelezőnek és alapvető fontosságúnak kell tekinteni. A védelemhez való jog hatékony megóvását csak így lehet biztosítani, ami büntetőügyekben különösen fontos, és ami speciális szakértelmet tesz szükségessé. A pénzügyi nehézségekkel küzdők számára a jogi tanácsadásnak természetesen díjtalannak kell lennie.

(b)       pontosabban kell meghatározni azt az időpontot, amikortól a gyanúsított élvezheti a védelem jogát, hogy ezáltal megelőzhetővé váljék minden olyan visszaélés, amely könnyen előfordulhat egy olyan rendszerben, amelyben az időkeretek elégtelenül vannak meghatározva.

A gyanúsítottaknak a nyomozó hatóságokkal való kapcsolatba kerülés kezdetétől lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy jogi tanácsadást vegyenek igénybe, és erre az első kihallgatás előtt mindenképpen sor kell kerüljön, egyébként az összes későbbi eljárási lépést érvénytelenné kell nyilvánítani.

(c)       a díjtalan tolmácsolási és fordítási szolgáltatáshoz való jogot ki kell terjeszteni az eljárás teljes tartamára egészen a nyomozó hatóságokkal való kapcsolatba kerülés kezdetétől számítva minden olyan gyanúsított számára, aki nem érti az eljárás nyelvét. Az igazságszolgáltatás érdekében nyújtott szolgáltatás minőségének biztosítása céljából indokolt lenne kötelezni minden tagállamot arra, hogy állítsa össze azon hites fordítók és tolmácsok jegyzékét, akiknek meg kell felelniük valamely nemzeti vagy közösségi magatartási kódexnek, hogy biztosítani lehessen a pártatlanságot és a fordítás pontosságát.

A cél ily módon az, hogy az egész Unióban biztosítani lehessen a képesítés azonos szintjét a jogi kérdésekre szakosodott fordítók esetében, biztosítva ezáltal azt, hogy tisztában legyenek a jogi eljárásokkal és az azok során használt szakmai terminológiával.

(d)       a koruk, egészségi állapotuk, fizikai vagy értelmi fogyatékosságuk, írástudatlanságuk vagy különleges érzelmi állapotuk miatt veszélyeztetettnek tekintett személyek bizonyos csoportjai számára biztosított speciális jogokat pontosabban kellene meghatározni. Ezt a veszélyeztetettséget az érintett személynek, a jog alkalmazásáért felelős félnek vagy pedig a védőügyvédnek kell említenie a nyomozó hatóságokkal való első kapcsolatba kerüléskor, egyébként a büntetőeljárás valamennyi későbbi lépését érvénytelenné kell nyilvánítani.

(e)       az elismert minimális jogok (a technikai védelemhez, tolmács, illetve fordító szolgáltatásaihoz való jog stb.) megsértését az eljárási lépések érvénytelenítésével kell szankcionálni. Ilyen módon lehet ugyanis csak biztosítani azt, hogy az illetékes hatóságok tiszteletben tartsák a védelemmel kapcsolatos garanciákat a tisztességes jogi eljárás garantálása érdekében.

(f)        tekintettel arra, hogy a gyanúsítottakra vonatkozó minimális garanciáknak harmadik országok állampolgáraira is vonatkozniuk kell, alapvető fontosságú biztosítani, hogy a „jogokról szóló tájékoztatást” azok is megértsék, akik nem beszélik az Unió hivatalos nyelveinek egyikét. A tagállamoknak ezért meg kellene határozniuk azt, hogy milyen egyéb nyelvekre kell lefordítani a tájékoztatást.

Összefoglalóan tehát csak remélni tudjuk, hogy a Bizottság mihamarabb olyan új intézkedéseket dolgoz ki, amelyek célja a gyanúsítottak és terheltek olyan egyéb alapvető jogainak védelme, mint például a „ne bis in idem” (a kétszeres büntetés tilalma) elv, a hallgatáshoz való jog, az ártatlanság vélelme, az előzetes és az utólagos fogvatartással kapcsolatos garanciák, a döntések elleni fellebbezés joga és a bizonyítás törvényessége. Csak ekkor lesz ugyanis összhangban a jogszabályi hivatkozási keret a valódi közös igazságügyi térség létrehozására irányuló törekvésekkel, amely közös területen biztosított minden egyén sérthetetlen jogainak központi fontossága.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot arra, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás:1 2. cikk, (1) bekezdés
1. A gyanúsított személynek, amennyiben azt kéri, joga van jogi tanácshoz a lehető leghamarabb és a teljes bűnügyi eljárás során.	1. A gyanúsított személynek, amennyiben azt kéri, joga van jogi tanácsadáshoz a büntetőeljárás minden szakaszában és szintjén.
Indokolás
A gyanúsítottak ügyvéd által biztosított technikai védelme a büntetőeljárás minden szakaszában kötelező és alapvető fontosságú. Ezáltal biztosítható a védelemhez való jog teljes körű tiszteletben tartása, ami különösen kényes kérdés büntetőügyekben, és ami speciális szakértelmet tesz szükségessé.
Módosítás: 2 2. cikk, (2) bekezdés
2. A gyanúsított személynek joga van jogi tanácsadásban részesülni, mielőtt a vádakkal kapcsolatosan választ adna.	2. A gyanúsított személynek joga van jogi tanácsadásban részesülni legkésőbb 24 órán belül, de mindenképpen a váddal kapcsolatos kérdések megválaszolása előtt.
Indokolás
A gyanúsítottak számára a nyomozó hatóságokkalvaló kapcsolatba kerülés kezdetétől számítva technikai védelmet kell biztosítani. Ez a kapcsolatba kerülés megelőzheti a tényleges kihallgatást.
Módosítás: 3 2. cikk, (2a) bekezdés (új)
	2a. A jogi tanácsadáshoz való jog tiszteletben tartásának elmulasztása minden későbbi lépést, illetve minden ezektől függő lépést érvénytelenít a büntetőeljárás teljes tartama alatt.
Indokolás
A védelemhez való alapvető jog sérelmét a gyanúsított védőügyvédjének távollétében meghozott összes lépés érvénytelenítésével kell szankcionálni.
Módosítás: 4 3. cikk
3. cikk   A jogi tanácsadás biztosításának kötelezettsége   Bár a gyanúsított személynek joga van visszautasítania a jogi tanácsadást, illetve képviselheti magát bármilyen eljárásban, előírás szerint bizonyos gyanúsított személyeknek fel kell ajánlani a jogi tanácsadást a tisztességes eljárás biztosítása végett. Ennek megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy jogi tanácsadás áll azon gyanúsított személy rendelkezésére: Akit a tárgyalás előtt őrizetben tartanak, vagy – Akit formálisan olyan bűncselekmény elkövetésével vádolnak, ami komplex tény- vagy jogesetet jelent vagy ami szigorú büntetés alá esik, különösen ahol az adott tagállamban a bűncselekményért több mint egy év kötelező büntetést szabnak ki, vagy – Aki ellen európai elfogatóparancsot, kiadatási parancsot adtak ki, vagy aki egyéb átadási eljárás alatt áll, vagy – aki kiskorú, vagy – aki úgy tűnik, hogy kora, szellemi, fizikai vagy érzelmi állapota miatt nem képes megérteni vagy követni az eljárás tartalmát vagy jelentését.	törölve
Indokolás
Miután a jogi tanácsadást mindenkor garantálni kell, ez a cikk feleslegessé válik.
Módosítás: 5 4. cikk, (2a) bekezdés (új)
	2a. Az eljárási határidők jelen kerethatározat értelmében történő meghatározása során a határidő számítása csak az eljárásról szóló értesítésnek a gyanúsított személy védelmét ellátó ügyvéd részére történő kézbesítésétől kezdődik, függetlenül attól, hogy a gyanúsított személy kapott-e erről értesítést vagy sem.
Módosítás: 6 5. cikk, (1) bekezdés
1. Olyan esetben, amelyre a 3. cikk vonatkozik, a jogi tanácsadás költségeit részben vagy egészben a tagállamok viselik, ha ezek a költségek indokolatlan pénzügyi nehézséget okoznának a gyanúsított személynek vagy hozzátartozóinak.	1. A jogi tanácsadás költségeit részben vagy egészben a tagállamok viselik, ha ezek a költségek indokolatlan pénzügyi nehézséget okoznának a gyanúsított személynek vagy hozzátartozóinak.
Indokolás
A megfogalmazást összhangba kell hozni a korábbi módosításokkal.
Módosítás: 7 6. cikk, (1) bekezdés, (1a) albekezdés (új)
	A tolmácsot az eljárás teljes tartamára rendelkezésre bocsátják a nyomozó hatóságokkal való kapcsolatba kerülés kezdetétől fogva, de minden esetben már azt megelőzően, hogy a gyanúsított személy válaszol a vádakkal kapcsolatban feltett kérdésekre.
Indokolás
A védelemhez való jog biztosítására tolmácsot kell a gyanúsított személy rendelkezésére bocsátani a nyomozó hatóságokkal való kapcsolatba kerülés kezdetétől fogva, ami megelőzheti a tényleges kihallgatást.
Módosítás: 8 6. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy ahol szükséges, a gyanúsított személy a bűntetőeljárás során a jogi tanácsadás ingyenes tolmácsolásában részesüljön.	2. A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsított személy a büntetőeljárás során a jogi tanácsadás ingyenes tolmácsolásában részesüljön.
Indokolás
A technikai védelemhez való jog biztosítása érdekében lépéseket kell tenni a gyanúsított és a védőügyvéd közötti kommunikáció elősegítésére és ehhez, ahol és amennyiben szükséges, tolmács szolgáltatásait kell díjtalanul biztosítani.
Módosítás: 9 8. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az alkalmazott fordítók és tolmácsok megfelelő képzettséggel rendelkezzenek a pontos fordítás és tolmácsolás biztosításához.	1. A tagállamok gondoskodnaka hites fordítókat és tolmácsokat tartalmazó olyan országos nyilvántartás létrehozásáról, amely a professzionális nyelvészek számára valamennyi tagállamban hozzáférhető, és amely azonos képesítési szintet biztosít az Unió egész területén. A nyilvántartásban szereplők kötelesek betartani valamely nemzeti vagy közösségi magatartási kódexet, amelyek célja biztosítani a fordítói és tolmácsmunka elfogulatlan és lelkiismeretes elvégzését.
Indokolás
A fordítók és tolmácsok speciális nemzeti nyilvántartása létrehozatalának célja a szakképzettség minimális és egységes szintjének biztosítása az Unió egész területén.
Ezen túlmenően, a nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az abban szereplők számára kötelezővé tegyék etikai szabályok betartását.
Módosítás: 10 10. cikk, (1) bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az a gyanúsított személy, aki az eljárás tartalmát vagy jelentését kora, szellemi, fizikai vagy érzelmi állapota miatt nem érti vagy nem tudja követni, speciális figyelmet kapjon, az eljárás tisztességességének védelme érdekében.	1. A tagállamok biztosítják, hogy az a gyanúsított személy, aki az eljárás tartalmát vagy jelentését kora, egészségi állapota, fizikai vagy értelmi fogyatékossága, írástudatlansága vagy különleges érzelmi állapota miatt nem érti vagy nem tudja követni, speciális figyelmet kapjon, az eljárás tisztességességének védelme érdekében.
Indokolás
A különösen veszélyeztetett alanyok kategóriáit pontosabban szükséges meghatározni.
Módosítás: 11 10. cikk, (3a) bekezdés (új)
	3a. A gyanúsított személy veszélyeztetettsége megállapításának, illetve az erről történő értesítésnek az elmulasztása – feltéve, hogy ezt nem pótolják – érvényteleníti a büntetőeljárás valamennyi későbbi lépését.
Indokolás
A veszélyeztetettként meghatározott csoportok különleges védelmét szükségessé tevő rendelkezés tiszteletben tartása elmulasztásának érvénytelenítenie kell az eljárás összes későbbi lépését, hogy ezáltal az illetékes hatóságok számára tudatosítsák, hogy az összes szükséges információt össze kell gyűjteniük, ha folytatni kívánják az eljárást.
Módosítás: 12 11. cikk, (2) bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy amikor csak szükséges, biztosított legyen az orvosi segítségnyújtás.	2. A tagállamok biztosítják, hogy amikor csak szükséges, biztosított legyen az orvosi segítségnyújtás. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mentális vagy idegi eredetű betegségekben szenvedő gyanúsított személyek pszichiáteri segítséget kapjanak.
Indokolás
A mentális vagy idegi eredetű betegségekben szenvedő személyek számára garantálni kell egy olyan specialista segítségét, aki az eljárás teljes tartama alatt támogatja őket az eljárás megértésében, illetve érzelmi támogatást nyújt.
Módosítás: 13 11. cikk, (3) bekezdés
3. Ahol helyénvaló, a speciális figyelem részét képezheti egy harmadik személy jelenlétéhez való jog a rendőrségi vagy bírósági kihallgatások alatt.	3. Ahol helyénvaló, a speciális figyelem részét képezheti egy harmadik személy jelenlétéhez való jog a rendőrségi vagy bírósági kihallgatások alatt. A kiskorú gyanúsítottaknak joguk van ahhoz, hogy szüleik jelen lehessenek minden kihallgatáson.
Indokolás
A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében kiskorú gyanúsítottak számára az eljárás egész tartama alatt biztosítani kell szüleik támogatását, biztosítva ezzel, hogy érzelmileg képesek legyenek megbirkózni a büntetőeljárással.
Módosítás: 14 14. cikk, (3a) bekezdés (új)
	3a. A tagállamok meghatározzák, hogy a jogokról szóló tájékoztatást mely más nyelvekre kell lefordítani, figyelemmel arra, hogy harmadik országok állampolgárainak az Unióba való bevándorlása, illetve ott tartózkodása következtében melyek az Unió területén leginkább használatos nyelvek. A 2. és a 3. cikk alkalmazandó.
Indokolás
A különböző tagállamokban számos olyan közösség van, amelyik idegen nyelvet beszél. Annak érdekében, hogy garantálni lehessen harmadik országok olyan állampolgárai számára is a védelemhez való jogot, akik nem értik az Unió egyik hivatalos nyelvét sem, a jogokról szóló tájékoztatást a tagállamok által javasolt egyéb olyan nyelvekre is le kell fordítani, mint például más európai és nem-európai nyelvek, pl. orosz, török, arab és kínai.
Módosítás: 15 14a. cikk (új)
	14a. cikk A megkülönböztetés tilalma A tagállamok megelőző intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy minden gyanúsított személynek, faji vagy etnikai hovatartozására, illetve szexuális irányultságára való tekintet nélkül, azonos joga legyen jogi tanácsadásra, és e személyek a büntetőeljárás 2–14. cikkekben felsorolt minden szakaszában egyenlő bánásmódban részesüljenek.
Indokolás
Az Emberi jogok európai egyezménye (6. cikk „Tisztességes tárgyaláshoz való jog” és 14. cikk „Megkülönböztetés tilalma”) és a Tanács „a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról” szóló irányelve (“Race Directive”) (2a. cikk) értelmében.
Módosítás: 16 15. cikk, (2) bekezdés
2. Az értékelést és a figyelemmel kísérést az Európai Bizottság felügyeli, aki az értékelésről és figyelemmel kísérésről készült beszámolókat koordinálja. Ezek a beszámolók kiadhatóak.	2. Az értékelést és a figyelemmel kísérést az Európai Bizottság felügyeli, amely az értékelésről és figyelemmel kísérésről készült beszámolókat koordinálja. Ezeket a beszámolókat ki kell adni.
Indokolás
Az átláthatóság biztosítása érdekében hasznos lenne ezen jelentések időszakonkénti megjelentetése.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unióban a büntetőeljárások bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2004)0328 – C6-0071/2004 – 2004/0113(CNS)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleménynyilvánításra felkért bizottság         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 15.9.2004
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Giuseppe Gargani
Vizsgálat a bizottságban	19.1.2005	3.3.2005
Módosítások elfogadásának dátuma	3.3.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		24 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Berger, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Marcin Libicki, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Aloyzas Sakalas, Andrzej Jan Szejna, Theresa Villiers, Diana Wallis, Rainer Wieland, Nicola Zingaretti, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Alexander Nuno Alvaro, Jean-Paul Gauzès, Luis de Grandes Pascual, Evelin Lichtenberger, Arlene McCarthy, Toine Manders, Manuel Medina Ortega, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Alexander Radwan, Michel Rocard
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	az Európai Unióban a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó javaslat
Hivatkozások	COM(2004)0328 – C6-0071/2004 – 2004/0113(CNS)
Jogalap	EU-Szerződés 39. cikk (1) bekezdés
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás	93. és 51. cikk
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	11.6.2004
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.9.2004
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 15.9.2004
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Kathalijne Maria Buitenweg 26.7.2004
Korábbi előadó
Egyszerűsített eljárás   A határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma		/
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma		/
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal   A plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával   A plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	27.7.2004	24.11.2004		19.1.2005		16.3.2005
Az elfogadás dátuma	16.3.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		27 18 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Nuno Alvaro, Edit Bauer, Johannes Blokland, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Maria Carlshamre, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Rosa Díez González, Antoine Duquesne, Patrick Gaubert, Lívia Járóka, Magda Kósáné Kovács, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Edith Mastenbroek, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Martine Roure, Michele Santoro, Amalia Sartori, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Panayiotis Demetriou, Maria da Assunção Esteves, Giovanni Claudio Fava, Ignasi Guardans Cambó, Luis Francisco Herrero-Tejedor, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Vincent Peillon, Marie-Line Reynaud, Agnes Schierhuber, Bogusław Sonik
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Thijs Berman, Christofer Fjellner, Peter Skinner, Tadeusz Zwiefka
Benyújtás dátuma -A[5]	21.3.2005				A6-0064/2005
Megjegyzések	...