JELENTÉS az 539/2001/EK rendeletet a viszonossági mechanizmus tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
21.3.2005 - (COM(2004)0437 – C6‑0097/2004 – 2004/0141(CNS)) - *
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Henrik Lax
EURÓPAI PARLAMENTI JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
az 539/2001/EK rendeletet a viszonossági mechanizmus tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2004)0437 – C6‑0097/2004 – 2004/0141(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2004)0437)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjára,
– tekintettel az EK-Szerződés 67. cikkére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0097/2004),
– tekintettel Eljárási Szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6‑0065/2005),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. kéri az 1975. március 4-i Közös Nyilatkozat alapján egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;
5. felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2) PREAMBULUMBEKEZDÉS | |
|
(2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa a Tanácsnak a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését. |
(2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését. Az átláthatóság és a demokratikus kontroll biztosítása érdekében az Európai Parlamentet folyamatosan, minden fázisban tájékoztatni kell a mechanizmusról, illetve lehetővé kell tenni a számára, hogy véleményezhesse az átmeneti intézkedéseket. |
Indokolás | |
Il importe que le Parlement européen soit parfaitement informé de la situation de non réciprocité, pour qu'il puisse prendre toutes les dispositions et mesures qu'il jugera appropriées notamment dans le cadre des relations extérieures avec le pays concerné. | |
Módosítás: 2 (3a) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) | |
|
|
(3a) A viszonosság koncepcióját azon, harmadik országok által bevezetett feltételek és eljárások esetében is alkalmazni kell, melyek következménye valamely tagállam állampolgárai utazásának jelentős mértékű korlátozása. |
Indokolás | |
Lásd a 3. CIKK módosításához, a 7a. cikkhez (új) fűzött indokolást (539/2001/EK rendelet). | |
Módosítás: 3 5. PREAMBULUMBEKEZDÉS | |
|
(5) Indokolt átmeneti intézkedéseket hozni arra az esetre, ha egyes tagállamokra ennek a rendeletnek a hatályba lépésekor az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok részéről vízumkötelezettség érvényes. Izlandot és Norvégiát illetően a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, az Európai Unió Tanácsa, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti megállapodás értelmében, mely szerint e két állam részt vesz a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében, amit a megállapodás alkalmazásának egyes szabályaira vonatkozó 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontja szabályoz. |
(5) Indokolt átmeneti intézkedéseket hozni arra az esetre, ha egyes tagállamokra ennek a rendeletnek a hatályba lépésekor az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok részéről vízumkötelezettség érvényes. A tagállamok közötti szolidaritás ilyen esetekben történő megerősítése érdekében a viszonosságnak kell irányadóként szolgálnia a Bizottság számára azon törekvése tekintetében, hogy vízummentességet tegyen lehetővé. Izlandot és Norvégiát illetően a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti megállapodás értelmében, mely szerint e két állam részt vesz a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében, amit a megállapodás alkalmazásának egyes szabályaira vonatkozó 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontja szabályoz. |
Indokolás | |
Az EU kibővítését követő helyzet nagyon speciális, figyelembe véve, hogy e kizárólagos közösségi kompetenciába tartozó területen az egyes tagállamok nem rendelkeznek hatáskörrel az egyoldalú fellépést illetően. Nem ésszerű, hogy az új tagállamoknak, amelyek kötelesek tiszteletben tartani az 539/2001 rendeletet, az elkövetkező években be kell engedniük harmadik országok állampolgárait vízum nélkül, miközben saját állampolgáraiknak vízummal kell rendelkezniük e harmadik országok meglátogatásához. A viszonosság hangsúlyozása megerősíti a tagállamok közötti szolidaritást. | |
Módosítás: 4 1. CIKK 1. cikk, (4) bekezdés, a) pont (539/2001/EK rendelet) | |
|
a) A harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 10 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Tanácsot és a Bizottságot; ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé; |
a) A harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 90 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Bizottságot; ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé; |
Indokolás | |
More time is required to give the individual Member State affected by non-recipricity a reasonable period to negotiate on a bilateral basis with the third country wich has introduced a visa requirement to withdraw it. A felesleges eljárások elkerülése végett elegendő, ha csak a Bizottságot értesítik. Az átláthatóság a Hivatalos Lapban történő közzététel révén lesz biztosított. | |
Módosítás: 5 1. CIKK 1. cikk, (4) bekezdés, b) pont (539/2001/EK rendelet) | |
|
b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül jelentést készít erről a Tanácsnak; |
b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül jelentést készít erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; |
Indokolás | |
A vízumpolitika a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik az első pillérben. Ezért feltétlenül szükséges az Európai Parlament tájékoztatása. | |
Módosítás: 6 1. CIKK 1. cikk, (4) bekezdés, c) pont (539/2001/EK rendelet) | |
|
c) Jelentése következtetéseinek fényében a Bizottság ideiglenes intézkedést javasolhat a Tanácsnak, a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását illetően. A Tanács a javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz; |
c) Jelentése következtetéseinek fényében a Bizottság – legkésőbb a b) pontban említett jelentés benyújtási időpontjától számított két hónapon belül – ideiglenes intézkedést javasolhat a Tanácsnak, a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását illetően, amely javaslatot a Tanács továbbít az Európai Parlamenthez. A Tanács a javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz; |
Indokolás | |
A Bizottság javaslata nem tartalmaz határidőt, amelyen belül a Bizottságnak – miután jelentést tett a vízummentességet lehetővé tevő eljárásairól – javaslatot kell tennie, ha vízummentességet akar biztosítani. Ez meglepő hiányosság, mivel az összes többi lépés tekintetében pontos időkeretet határoztak meg. Ennélfogva határidőt kell megállapítani e lépést illetően is. | |
A második résszel kapcsolatban: lásd az 1. CIKK, 1. cikk, (4) bekezdés, b) pontja módosításához fűzött indokolást. | |
Módosítás: 7 1. CIKK 1. cikk, (4) bekezdés, ca) pont (új) (539/2001/EK rendelet) | |
|
|
ca) Amennyiben az Európai Parlament állásfoglalásban jelzi – és abban véleményének indokait is kifejti –, hogy nem ért egyet a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására vonatkozó átmeneti intézkedésre irányuló javaslattal, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ezt a javaslatot. Figyelembe véve az állásfoglalást, és annak elfogadásától számított egy hónapon belül a Bizottság új javaslatot nyújthat be vagy folytathatja az eljárást. Az általa tett intézkedéseket meg kell indokolnia. |
Indokolás | |
Az Európai Parlamentnek lehetővé kell tenni, hogy amennyiben úgy kívánja, véleményezhesse a javasolt intézkedéseket. Egyébként csak akkor lenne lehetősége véleményt nyilvánítani, ha a Bizottság úgy határoz, hogy javaslatot tesz az 539/2001 rendelet módosítására. | |
Módosítás: 8 1. CIKK 1. cikk, (4) bekezdés, cb) pont (új) (539/2001/EK rendelet) | |
|
|
cb) Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására vonatkozó átmeneti intézkedésekre irányuló javaslatot, akkor újabb kísérletet kell tennie a vízummentesség visszaállítására a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül, és ezen eljárásokról jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés benyújtásától számított két hónapon belül, amennyiben a harmadik ország nem törölte el a vízumkötelezettséget, a Bizottságnak be kell terjesztenie a Tanácshoz vagy egy átmeneti intézkedésre irányuló javaslatot a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására, vagy valamely más alkalmas külkapcsolati intézkedésre irányuló javaslatot, amelyet a Tanács továbbít az Európai Parlament részére. A ca) pontban megállapított eljárás alkalmazandó. |
Indokolás | |
Amennyiben szükséges, azaz ha a harmadik ország által bevezetett vízumkötelezettség érvényben marad, lehetővé kell tenni a diplomáciai kapcsolatok fenntartását hat további hónapon keresztül. Ezen második időszak leteltével azonban meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Ily módon fokozható a mechanizmus hatékonysága, valamint növelhető a Bizottságnak az EU nevében tárgyaló fél minőségében gyakorolt hatásköre. | |
Módosítás: 9 1. CIKK, 1A. PONT (új) 7a. cikk (új) (539/2001/EK rendelet) | |
|
|
1a. A következő 7a. cikk beillesztendő: „7a. cikk 1. Amennyiben egy harmadik ország olyan feltételeket vagy eljárásokat vezet be, amelyek következménye valamely tagállam állampolgárai mozgásának jelentős mértékű korlátozása, az alábbi rendelkezések alkalmazandók: a) ilyen feltételek vagy eljárások bevezetését, illetve annak bejelentését követő 90 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti a Bizottságot; az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában; b) a Bizottság azonnal lépéseket tesz a harmadik ország hatóságainál annak biztosítása érdekében, hogy ezen feltételeket, illetve eljárásokat ne alkalmazzák, valamint az értesítés közzétételétől számítva legkésőbb hat hónapon belül jelentést tesz ezen eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; c) jelentésének következtetéseitől függően a Bizottság legkésőbb a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül javaslatot terjeszthet elő a Tanácsnak olyan átmeneti intézkedésre irányulóan, amely a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló jellegű feltételeket vagy eljárásokat vezet be, és e javaslatot a Tanács továbbítja az Európai Parlament részére. A Tanács e javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz; d) Amennyiben az Európai Parlament állásfoglalásban jelzi – és abban vélekedésének indokait is kifejti –, hogy nem ért egyet a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló jellegű feltételeket vagy eljárásokat bevezető átmeneti intézkedésre irányuló javaslattal, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ezt a javaslatot. Figyelembe véve az állásfoglalást, annak elfogadásától számított egy hónapon belül a Bizottság új javaslatot nyújthat be vagy folytathatja az eljárást. Az általa tett intézkedéseket meg kell indokolnia. e) Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló feltételeket vagy eljárásokat bevezető átmeneti intézkedésre irányuló javaslatot, akkor a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül újabb kísérletet kell tennie arra, hogy e feltételeket, illetve eljárásokat ne alkalmazzák, és ezen eljárásokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés benyújtásától számított két hónapon belül, amennyiben a harmadik ország továbbra is alkalmazza ezen feltételeket, illetve eljárásokat, a Bizottság benyújt a Tanácsnak egy, a viszonosság elvén alapuló, megfelelő intézkedésre irányuló javaslatot, amelyet a Tanács továbbít az Európai Parlament részére. A Tanács három hónapon belül minősített többséggel dönt a javaslatról. A d) pontban megállapított eljárás alkalmazandó. f) amennyiben szükségesnek tartja, a Bizottság előterjesztheti a c) és e) pontban említett javaslatokat előzetes jelentés nélkül. A c) és d) pontban megállapított eljárás alkalmazandó az ilyen javaslatokra; g) abban az esetben, ha a harmadik ország visszavonja azon feltételeket, illetve eljárásokat, melyek következménye valamely tagállam állampolgárai mozgásának jelentős mértékű korlátozása, az érintett tagállamnak erről értesítenie kell a Bizottságot. Az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Minden, a c) pont alapján hozott átmeneti intézkedésnek, illetve az e) pont alapján hozott megfelelő intézkedésnek automatikusan meg kell szűnnie a valamely tagállam állampolgárai mozgását korlátozó feltételek, illetve eljárások visszavonásának hatályba lépése időpontjában.” |
Indokolás | |
A viszonosság nem korlátozódhat kizárólag a vízumkötelezettségre, hanem ki kell terjeszteni a feltételekre és az eljárásokra is, mivel mindkettőnek ugyanaz a hatása: nehezebbé teszik az uniós állampolgárok utazását. Az előadó ezért egy második viszonossági mechanizmust is javasol, amely a feltételekre és az eljárásokra vonatkozik. | |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
I. A javaslat kontextusa
Az Európai Unió az utóbbi időben számos olyan esettel szembesül, amikor egyes tagállamok állampolgárainak vízumot kell szerezniük ahhoz, hogy bizonyos harmadik országokba utazhassanak, bár azon harmadik országok állampolgárainak nem kell vízummal rendelkezniük ahhoz, hogy az EU-ba[1]1 utazhassanak. Az EU bővítése előtt ez volt a helyzet az USA-ba utazó görög, a Bruneibe utazó osztrák, finn, görög, portugál és izlandi, a Venezuelába utazó finn, illetve a Guatemalába utazó izlandi állampolgárokkal. A bővítés óta a helyzet még bonyolultabb lett. 2004. szeptember 30-án, egy sor kapcsolatfelvételt és vízumkötelezettség megszüntetését követően a Bizottság tájékoztatása szerint még mindig 19 olyan harmadik ország volt, melynek állampolgárai mentesültek a vízumkötelezettség alól az EU-ban, ám amelyek továbbra is vízumkötelezettséget írnak elő legalább egy új tagállam állampolgárai számára[2]2.
Ilyen esetekben viszonossági mechanizmusról rendelkezik az 539/2001 rendelet, amely felsorolja azon harmadik országokat, melyek állampolgárainak vízummal kell rendelkezniük, ha átlépik a külső határokat, illetve azon harmadik országokat, melyek állampolgárai mentesülnek e kötelezettség alól[3]3. Az „áldozat tagállam” bejelentheti ilyen helyzet fennállását, és azt követően a tagállamok vízumkötelezettséget vezetnek be a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben, hacsak a Tanács nem határoz másként. 2001-es hatálybalépése óta azonban ezt a záradékot még egyetlen tagállam sem hívta segítségül. A Bizottság véleménye szerint ennek oka a mechanizmus merevsége és automatizmusa. Az „áldozat tagállam” értesítése „még nagyobb válságot” idézhetne elő „akár az érintett harmadik országgal fennálló külkapcsolatok terén, akár belföldön”, mivel „a mechanizmus második lépését csak a Tanács” akadályozhatja meg, mely döntés „az érintett tagállammal szembeni szolidaritás elutasításának” minősülne (az indokolás 2. oldala).
II. A Bizottság javaslata
A Bizottság ezért egy „rugalmasabb, realistább” (az indokolás 3. oldala) új mechanizmust javasol. Mindenekelőtt egy hathónapos időszakot biztosít a Bizottság számára, melynek során az megkísérelheti diplomáciai eszközökkel visszaállítani a vízummentességet. További fontos javasolt változtatás, hogy az „áldozat tagállamnak” értesítési kötelezettsége van, illetve hogy a Bizottság, miután kapcsolatba lépett a harmadik országgal, javasolhatja az érintett harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását, de ettől el is tekinthet. A Bizottság javaslata szerint ugyanazt a mechanizmust kellene alkalmazni a fent említett fennálló, viszonosság nélküli helyzetekben. A Bizottság úgy véli, hogy egy ilyen mechanizmus hatékonyabb lenne, mivel ezt alkalmaznák is.
III. Az előadó álláspontja
Az előadó általánosságban egyetért a Bizottság javaslatának filozófiájával és fő elemeivel. A jelenlegi mechanizmus túl radikális ahhoz, hogy hatékony lehessen. Mindazonáltal azon a véleményen van, hogy egy második fázissal kell kiegészíteni a mechanizmust, hogy az még hatékonyabb legyen. Végezetül javasolja, hogy a viszonosság elvét tágabb értelemben kellene alkalmazni a javasoltnál, és ki kellene terjeszteni azon feltételekre és eljárásokra, amelyek akadályozzák a szabad utazást.
A mechanizmus
Az előadó a mechanizmusra vonatkozóan több módosítást javasol, melyek három célkitűzést tükröznek. Először, a mechanizmusnak hatékonynak kell lennie. Az EU fellépése elsődleges céljának annak kell lennie, hogy szabad utazást biztosítson valamennyi állampolgárunk számára azon országokba, melyekből vízummentesen lehet utazni az EU-ba. Az előadó abban látja a javasolt mechanizmus gyenge pontját, hogy nem rendelkezik az eljárás folytatásáról amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem intézkedik hat hónap elteltével. Így fennáll annak kockázata, hogy a harmadik országok azt feltételezik, semmi nem fog történni és a dolgok változatlanok maradnak. Az előadó ezért javasolja, hogy egy második hathónapos periódussal egészítsék ki a mechanizmust, melynek során a Bizottságnak lehetősége van a vízummentesség visszaállítására. E második hathónapos időszak leteltével a Bizottságnak kötelesnek kell lennie javaslatot tenni a további intézkedéseket illetően. Ez lehet ideiglenes vízumkötelezettség előírása, vagy, ha ez politikai okokból nem indokolható, lehet bármilyen más intézkedés a külkapcsolatok terén, amit a Bizottság megfelelőnek tart az adott körülmények között. A helyzet súlyosságától függően ez lehet például az együttműködési megállapodások felülvizsgálata, a politikai párbeszéd átmeneti felfüggesztése, az ország kizárása az EU általános preferenciarendszeréből, a pénzügyi támogatások befagyasztása vagy kereskedelmi szankciók. E második időszak alatt a Bizottságnak módjában lenne nagyobb nyomást gyakorolni a szóban forgó harmadik országra, mivel utalhat arra, hogy abban az esetben, ha nem állítják vissza a vízummentességet, kötelessége javaslatot tenni. A határozottság e tényezőjének hozzáadásával erősebbé válik a tagállamok közötti szolidaritás, figyelembe véve, hogy e kizárólagos közösségi hatáskör alá tartozó területen az egyes tagállamok nem rendelkeznek illetékességgel, hogy egyoldalúan lépjenek fel. Nem lenne ésszerű, ha az elkövetkező években az új tagállamoknak, melyek kötelesek tiszteletben tartani az 539/2001 rendeletet, vízum nélkül be kellene fogadniuk harmadik országok állampolgárait, miközben saját állampolgáraiknak vízummal kell rendelkezniük, ha ezen harmadik országokba utaznak. Ez a bővítést követő sajátos helyzet szükségessé teszi, hogy megerősítésre kerüljön a többi kritériumhoz képest a viszonosság kritériuma azon kritériumok egyikeként, amelyek meghatározzák azokat a harmadik országokat, melyek állampolgárai számára az EU vízumkötelezettséget ír elő (az 539/2001 rendelet 5. preambulumbekezdése).
Másodszor, meg kell erősíteni a Bizottság szerepét. Annak érdekében, hogy a harmadik országokkal szemben hiteles tárgyaló fél legyen, a Bizottság részére nem csupán lehetőséget kell biztosítani a javaslattételre, hanem javaslattételi kötelezettséget kell előírni az esetleges második hathónapos időszak végére az érintett harmadik ország állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettség bevezetésére, vagy a külkapcsolatok terén a fentiekben vázoltakhoz hasonló bármilyen más intézkedésre vonatkozóan. Ugyanezen okból kifolyólag az előadó egyetért a tagállam által történő értesítésre (meglehetősen rövid, 10 napos határidő), illetve a Bizottság intézkedésére (meglehetősen hosszú, hathónapos határidő) javasolt határidőkkel.
Harmadszor, a folyamatnak átláthatóbbnak és demokratikusabbnak kell lennie. Az állampolgároknak tudniuk kell, hogy a Közösség az ő nevükben jár el, amikor rájuk vonatkozó vízumkötelezettségeket szüntet meg. Az Európai Parlament segíthet a folyamat átláthatósága, valamint a demokratikus elszámoltathatóság biztosításában, amennyiben folyamatosan tájékoztatást kap és lehetősége van a reagálásra.
A viszonosság tágabb értelemben
Az előadó sajnálja, hogy a Bizottság a viszonosság nagyon szűken értelmezett fogalmát alkalmazta javaslatában. A kérdés csupán az, hogy egy harmadik ország bevezet-e vagy fenntart-e vízumkötelezettséget. A vízumokkal kapcsolatos viszonosságról szóló munkadokumentumában[4]1 a Bizottság felsorolt néhány egyéb olyan körülményt, amelyek a viszonosság megsértésének minősülnek, a jelen javaslat azonban ezekkel nem foglalkozik. Ez az eset áll fenn például, ha egyes harmadik országok három hónapnál rövidebb tartózkodások esetében vízummentességet nyújtanak, miközben a schengeni vívmányok lehetővé teszik, hogy ezen harmadik országok állampolgárai féléves időszakonként legfeljebb három hónapig a schengeni övezetben tartózkodjanak. Más esetekben a nemzetiségtől eltérő kritériumokat alkalmaznak a vízumkötelezettség meghatározására (például az 1928. január 1. előtt született németeknek vízummal kell rendelkezniük, ha Izraelbe utaznak).
Ezenkívül a Bizottság nem veszi figyelembe a viszonosság kérdését a vízumok kibocsátására vonatkozó feltételek és eljárások esetében (ahogy azt a fent említett munkadokumentum 2. oldalán állítja). A feltételek és az eljárások azonban valódi akadályt jelenthetnek a vízumszerzés tekintetében, például ha a szükséges dokumentumokat illetően hirtelen változtatásokat vezetnek be (például HIV-igazolást vagy csak bizonyos társaságok által nyújtott utazási biztosítást követelnek meg), vagy ha az az általános politika, hogy a vízumszerzést „a lehető legnehezebbé és legkellemetlenebbé tegyék”. A Bizottság jelenleg pontosan ezekről a feltételekről és eljárásokról tárgyal az Orosz Föderációval egy könnyítési megállapodás elérése érdekében.
Másrészről meg kell vizsgálni azokat az eseteket is, amikor a vízummentesség bizonyos feltételek függvénye. Ez a helyzet például az USA vízummentességi programja esetében, amelynek egyik feltétele ma az, hogy a részt vevő országoknak biometrikus útlevelet kell bevezetniük, ha továbbra is részesülni akarnak a vízummentességben.
Az ilyen akadályok leküzdése céljából az előadó javasolja, hogy terjesszék ki a mechanizmust annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a tényleges szükségleteknek. E második mechanizmus a vízumkötelezettség bevezetése kapcsán javasolt mechanizmuson alapul. Az előadó hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az EU-nak pontosítania kell és meg kell szüntetnie saját aránytalan követelményeit is, mint például a vízum megszerzéséhez szükséges dokumentumokra (meghívásos rendszer), illetve a regisztrációs kötelezettségre (a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 22. cikke) vonatkozóakat. Sürgősen felül kell vizsgálni a Közös Konzuli Utasítást, és az előadó sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2006 elején tegyen erre vonatkozó javaslatot.
Ezzel kapcsolatban az előadó szeretné kérni a Bizottságot, hogy szenteljen több figyelmet általánosságban a vízummal kapcsolatos kérdéseknek, amelyek a szerződések utóbbi felülvizsgálatait, illetve kiváltképpen az EU bővítését követően felmerültek. Az egész kérdéskör kiemelt jelentőségű az állampolgárok és az EU-ba utazni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok számára. Az európai intézményeknek fel kell vállalniuk az új helyzetben rájuk ruházott felelősséget. Elengedhetetlen elsősorban a schengeni és a közösségi vívmányok megfelelővé alakítása, másodsorban pedig azok összehangolt alkalmazásának biztosítása. Ez a javaslat nem vonatkozik a hontalan EU-állampolgárok Unión belüli utazási lehetőségeire, amit meg kell oldani.
A vízumok és a viszonosság terén alkalmazott eljárásnak példát kell mutatnia a nemzetközi közösség számára.
- [1] 1 Az „EU” jelen esetben (Írország és az Egyesült Királyság kivételével) az összes tagállamot, valamint Izlandot és Norvégiát magában foglaló schengeni övezetet jelenti.
- [2] 2 Ausztrália, Bolívia, Brazília, Brunei, Costa Rica, Egyesült Államok, Guatemala, Honduras, Kanada, Malajzia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Salvador, Szingapúr, Uruguay, Új-Zéland (a valamennyi új tagállamot illető vízummentességi megállapodást már aláírták, de még nem lépett hatályba), Venezuela
- [3] 3 HL L 81., 2001.3.21., 1. o.
- [4] 1 JAI-B-1(2004)1372 dokumentum, 2004.2.18. Megemlítendő, hogy nehezen érthető, a Bizottság miért készít munkadokumentumot, miközben figyelmen kívül hagyta azt a jogi kötelezettségét, miszerint 2003. június 30-ig jelentést kellett volna benyújtania a Parlamentnek és a Tanácsnak a viszonosság következményeiről a 453/2003 rendelet 2. cikkében rögzítetteknek megfelelően.
A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE (15.3.2005)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
az 539/2001/EK rendeletnek a viszonossági mechanizmus tekintetében való módosításáról szóló tanácsi rendeleti javaslatról
(COM(2004)0437– C6‑0097/2004 – 2004/0141(CNS))
Fogalmazó: Marielle De Sarnez
RÖVID INDOKOLÁS
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot jelölték ki illetékes bizottságnak az 539/2001/EK rendeletnek a viszonossági mechanizmus tekintetében való módosításáról szóló tanácsi rendeleti javaslat módosítása tekintetében.
2001 óta a mechanizmust még nem hajtották végre, mivel azok a tagállamok, amelyekkel szemben egy harmadik ország vízumkényszert alkalmazott, visszautasították a mechanizmus elindításának indítványozását. A mechanizmus túlontúl merev és csaknem automatikus volta eltántorította a tagállamokat annak alkalmazásától, annak érdekében, hogy elkerüljék egy nagyobb válság bekövetkezését a külkapcsolatok terén. A jelenlegi mechanizmus átdolgozására volt szükség, azért, hogy működőképessége és rugalmassága javuljon, a végrehajtásából következő politikai és diplomáciai tényezők figyelembe vétele mellett.
Ennek megfelelően a Bizottsághoz eljuttatott értesítést a Tanács részére is el kell küldeni, továbbá a ezen értesítés keretén belül a tagállamok kérhessenek valamennyi haladékot a Bizottságtól a rendelkezés elindításához. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy véleményt nyilváníthasson azokról az intézkedésekről, amelyek a szóban forgó harmadik állammal szembeni vízumkényszer visszaállítása helyett vagy annak kiegészítéseként vezethetnek be.
Egyébiránt a Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Unió kialakíthatna-e kiegészítő és arányos mechanizmusokat minden olyan helyzetre, ahol nem áll fenn a viszonosság. Ezek a szankciók magukba foglalhatnak minden, az Unió rendelkezésére álló politikai, kereskedelmi és diplomáciai intézkedést.
A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat.
MÓDOSÍTÁSOK
A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:
| A Bizottság által javasolt szöveg[1] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2) Preambulumbekezdés | |
|
(2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa a Tanácsnak a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését. |
(2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa a Tanácsnak és a Parlamentnek a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését. |
Indokolás | |
Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell minden viszonosság nélküli helyzetről, annak érdekében, hogy meg tudja hozni azokat a rendelkezéseket és intézkedéseket, amelyeket az érintett országgal való külkapcsolatok keretén belül helyesnek ítél meg. | |
Módosítás: 2 1. CIKK, A) PONT | |
|
a) a harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 10 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Bizottságot; ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé; |
a) a harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 10 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Bizottságot és a Tanácsot; az értesítést kísérheti egy ésszerű határidő kijelölésére vonatkozó kérelem és/vagy a harmadik állammal szemben alkalmazható intézkedésekről nyilvánított vélemény. Ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé; |
Indokolás | |
A Bizottsággal egyidőben a Tanácsot is tájékoztatni kell arról, ha egy harmadik ország vízumkényszert vezet be egy tagállam állampolgáraival szemben. Mindez lehetővé teszi a többi tagállam számára, hogy a másik tagállammal szolidárisan cselekedjenek az érintett országgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok keretén belül. | |
Az átalakított mechanizmusnak rendkívül rugalmasnak kell lennie. Lehetővé kell tennie a tagállam számára, hogyha úgy kívánja határidőt kérjen és kísérletet tegyen a helyzet megoldására politikai és diplomáciai tárgyalásokon keresztül. Ezen kívül fontos még, hogy a tagállam véleményt nyilváníthasson azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket a Bizottság az érintett harmadik állammal szemben foganatosíthat. | |
Módosítás: 3 1. CIKK, B) PONT | |
|
b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül jelentést készít erről a Tanácsnak; |
b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül jelentést készít erről a Tanácsnak és a Parlamentnek; |
Indokolás | |
Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell minden viszonosság nélküli helyzetről, annak érdekében, hogy meg tudja hozni azokat a rendelkezéseket és intézkedéseket, amelyeket az érintett országgal való külkapcsolatok keretén belül helyesnek ítél meg. | |
Módosítás: 4 2. CIKK | |
|
Azok a tagállamok, amelyeknek állampolgárai e rendelet hatályba lépésének időpontjában vízumkötelezettség alá esnek az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő valamely harmadik ország részéről, erről írásban értesítik a Bizottságot a hatályba lépést követő 10 napon belül. Ez az értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban kerül közzétételre.
Az 539/2001/EK rendelet 1. cikke 4. bekezdése b)-től f) pontjainak rendelkezései a rendelet által módosított formában kerülnek alkalmazásra. |
Azok a tagállamok, amelyeknek állampolgárai e rendelet hatályba lépésének időpontjában vízumkötelezettség alá esnek az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő valamely harmadik ország részéről, erről írásban értesítik a Bizottságot és a Tanácsot a hatályba lépést követő 10 napon belül. Az értesítést kísérheti egy ésszerű határidő kijelölésére vonatkozó kérelem és/vagy a harmadik állammal szemben alkalmazható intézkedésekről nyilvánított vélemény. Ez az értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban kerül közzétételre. Az 539/2001/EK rendelet 1. cikke 4. bekezdése b)-től f) pontjainak rendelkezései a rendelet által módosított formában kerülnek alkalmazásra. |
Indokolás | |
A Bizottsággal egyidőben a Tanácsot is tájékoztatni kell arról, ha egy harmadik ország vízumkényszert vezet be egy tagállam állampolgáraival szemben. Mindez lehetővé teszi a többi tagállam számára, hogy a másik tagállammal szolidárisan cselekedjenek az érintett országgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok keretén belül. | |
Az átalakított mechanizmusnak rendkívül rugalmasnak kell lennie. Lehetővé kell tennie a tagállam számára, hogyha úgy kívánja határidőt kérjen és kísérletet tegyen a helyzet megoldására politikai is diplomáciai tárgyalásokon keresztül. Ezen kívül fontos még, hogy a tagállam véleményt nyilváníthasson azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket a Bizottság az érintett harmadik állammal szemben foganatosíthat. | |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az 539/2001/EK rendeletnek a viszonossági mechanizmus tekintetében való módosításáról szóló tanácsi rendeletjavaslat | |||||
|
Hivatkozások |
COM(2004)0437 – C6‑0097/2004 – 2004/0141(CNS)] | |||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE | |||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság |
AFET | |||||
|
Megerősített együttműködés |
| |||||
|
Fogalmazó A kijelölés dátuma |
Marielle De Sarnez | |||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
1.2.2005 |
15.3.2005 |
|
|
| |
|
A módosítások elfogadásának dátuma |
15.3.2005 | |||||
|
A zárószavazás eredménye |
pour: contre: abstentions: |
28 5 2 | ||||
|
A zárószavazáson részt vevő képviselők |
Vittorio Emanuele Agnoletto, Monika Beňová, André Brie, Elmar Brok, Paul Marie Couteaux, Simon Coveney, Ryszard Czarnecki, Giorgos Dimitrakopoulos, Anna Elzbieta Fotyga, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Jelko Kacin, Bogdan Klich, Cecilia Malmström, Willy Meyer Pleite, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Justas Vincas Paleckis, Tobias Pflüger, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, György Schöpflin, Ursula Stenzel, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Charles Tannock, Jan Marinus Wiersma, Josef Zieleniec | |||||
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok |
Irena Belohorská, Marielle De Sarnez, Árpád Duka-Zólyomi, Anneli Jäätteenmäki, Tunne Kelam, Athanasios Pafilis, Józef Pinior, Aloyzas Sakalas, Inger Segelström | |||||
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
| |||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
[a Német Szövetségi Köztársaság]/ a Bizottság [a tagállamok harmadik országokból származó állampolgárok visszafogadására vonatkozó kötelezettségeit meghatározó tanácsi rendelet elfogadására irányuló] kezdeményezéséről/javaslatáról | ||||||
|
Hivatkozások |
[8457/2002] / EB[(2002)0031] – C[5-0011/2002] – [2002/0804](CNS)) | ||||||
|
Jogalap |
EK-Szerződés 67. cikk | ||||||
|
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás |
51. cikk / 51. cikk és 41. cikk (4) bekezdés | ||||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
0.0.0000 | ||||||
|
Illetékes bizottság |
[LIBE] | ||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
[BUDG] |
[CONT] |
[JURI] |
|
| ||
|
Nem nyilvánított véleményt |
[CONT] |
|
|
|
| ||
|
Megerősített együttműködés |
[BUDG] |
|
|
|
| ||
|
Előadó(k) |
[Antonio di Pietro] |
| |||||
|
Korábbi előadó |
[Giuseppe Nisticň] |
| |||||
|
Egyszerűsített eljárás |
43. cikk (1) bekezdés/ 43. cikk (2) bekezdés | ||||||
|
A jogalap vizsgálata |
[LIBE] |
/ |
JURI |
|
| ||
|
A pénzügyi támogatás módosítása |
[LIBE] |
/ |
BUDG |
|
| ||
|
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal |
| ||||||
|
Konzultáció a Régiók Bizottságával |
| ||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
0.0.0000 |
0.0.0000 |
0.0.0000 |
|
| ||
|
Az elfogadás dátuma |
0.0.0000 | ||||||
|
A zárószavazás eredménye |
mellette: ellene: tartózkodás: |
[10] [2] [0] | |||||
|
A zárószavazáson részt vevő képviselők |
[Michael Cashman, Antonio Di Pietro, Jorge Salvador Hernández Mollar, Giacomo Santini, Martin Schulz] | ||||||
RR\000000HU.doc 7/8 PE 000.000v00
HU
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok |
[Klaus-Heiner Lehne, Graham R. Watson] | |
|
A zárószavazáson részt vevő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
[Theodorus J.J. Bouwman] | |
|
Benyújtás dátuma -A[5] |
0.0.0000 |
A[5-0050/2002] |
|
Megjegyzések |
... | |