JELENTÉS a foglalkoztatottságról és termelékenységről, és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásukról
26.4.2005 - (2004/2188(INI))
Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága
Előadó: Ona Juknevičienė
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA IRÁNTI INDÍTVÁNY
a foglalkoztatottságról és termelékenységről, és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásukról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság belső munkadokumentumára (SEC(2004)0690),
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6‑0109/2005),
A. mivel a foglalkoztatáspolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik,
B. mivel a munkahelyek biztonsága, a munkabérek szintje, a munkafeltételek, az egy munkavállalóra eső képzés és tőke olyan változók, amelyek kedvezően viszonyulnak a munka termelékenységi szintjéhez,
C. mivel a fekete munka negatív hatással van a társadalombiztosítási rendszerekre, a foglalkoztatáspolitikára és a társadalmi kohézióra,
D. mivel a növekvő verseny és az egyre intenzívebb szerkezetátalakítás jelenlegi gazdasági fázisa a munkahelyek elvesztéséhez, illetve egyes régiókban és ágazatokban a foglalkoztatottság szerkezetében beálló változásokhoz vezet,
E. mivel e változások várhatóan hátrányos kihatásainak minimalizálása érdekében fontos, hogy minden érintett határozza meg a foglalkoztatottsághoz és a termelékenységhez kapcsolódó problémákat,
F. mivel számos ágazatban hiány merült fel szakképzett munkaerőben, és mivel egyes tagállamokban, bizonyos specifikus demográfiai fejlemények miatt a munkaképes belföldi lakosság száma csökkenőben van,
G. mivel az európai gazdasági növekedés mutatója 2% körül van, ami nem elégséges a munkanélküliség leküzdésére, és a teljes foglalkoztatottság előmozdítására, ami világosan mutatja, hogy makrogazdasági megoldásokra van szükség az effektív kereslet hiányából adódó problémák leküzdésére,
H. mivel az ipar mindkét oldalát jobban be kell vonni a munkahelyek minősége és a termelékenység közötti kapcsolat vizsgálatába, és mivel egy ilyen együttműködés megnyitná a fejődés útját a tagállamok gazdaságai számára,
I. mivel a KKV-k teszik ki a munkaadók legnagyobb hányadát, és a KKV-k a gazdasági fejlődés fő mozgatórugói,
J. mivel az internet és az elektronikus kereskedelem növekedése azzal jár, hogy az Unió vállalatai – így a KKV-k is – egyre globálisabb piacon tevékenykednek, és a versenyképesség iránti igényüket ebben a tágabb összefüggésben kell vizsgálni,
K. mivel a foglakoztatás növekedésének kárára megvalósuló gazdasági fejlődés nemkívánatos, sőt, a foglalkoztatás növekedésének valamennyi formáját ösztönözni kell, megjegyezve, hogy a Bizottság munkadokumentuma megállapítja, hogy „a rugalmas munkaidő-megállapodások (az időszakos és részmunkaidős szerződéseket is ideértve) hozzájárultak a foglalkoztatottság és a részvétel arányának emelkedéséhez”,
1. sajnálatát fejezi ki, hogy a Tanács többé nem tekinti a Stabilitási és Növekedési Paktumot a gazdasági növekedés feltételeinek javítása és munkaalkalmak teremtése szempontjából nélkülözhetetlen fontosságúnak;
2. hangsúlyozza a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére irányuló uniós és nemzeti szintű állami beruházások fontosságát a kereslet fellendítése és a gazdasági és foglalkoztatási növekedés támogatása érdekében;
3. úgy véli, hogy az EU a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés térsége lehet a világon, amennyiben az EU követ bizonyos gazdasági, monetáris és szociális politikákat; megerősíti a több és jobb munkahellyel járó teljes foglalkoztatás, a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió (különösen a szegénység elleni küzdelem, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a munkanélküliség) és a környezetvédelem érdekében a lisszaboni Európai Tanács által kitűzött stratégiai célok érvényességét, amelyek a fenntartható növekedés uniós megvalósításának mozgatórugói, és úgy ítéli meg, hogy e stratégiai céloknak az EU elsődleges prioritásának kell lenniük az elkövetkező öt évre;
4. Úgy ítéli meg, hogy a gazdasági és monetáris unió és a Stabilitási és Növekedési Paktum erősíti a belső piacot, és táplálja az alacsony kamatlábakkal működő, az inflációt nem gerjesztő makrogazdasági környezetet, s ezzel javítja a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés feltételeit, és létrehozza a társadalmi kohézió tartós alapját;
5. Úgy ítéli meg, hogy a sikeres és fenntartható gazdasági és monetáris unió, a jól működő belső piac és magas foglalkoztatottsági szint nem kizárólag a tagállamok szociális hálórendszereinek szerkezeti reformja által érhető el, mivel a szerkezeti reformok tárgyának átfogónak kell lennie, szemben a korlátozott vagy alkalmi intézkedésekkel, és összefüggő jelleggel, komplex kérdésként kell felkarolnia a munkahelyteremtési kezdeményezéseket;
6. támogatja a bizottsági munkadokumentum következtetését, miszerint a „munkahelyteremtés ösztönzése érdekében tett reformtörekvéseknek többek között a munkát kifizetődővé tevő adó- és juttatási rendszer reformjával, az alkalmazhatóságot javító aktív munkaerőpiaci politikákkal, a munkaszervezés modernizációjával, így rugalmasabb munkavállalói szerződésekkel, valamint a földrajzi és foglalkoztatási mobilitás ösztönzésére és a kollektív tárgyalási rendszer foglalkoztatásbarátabbá tétele érdekében tett erőfeszítésekkel kell foglalkozniuk”;
7. úgy ítéli meg, hogy a társadalombiztosítás, a költségvetési, gazdasági, foglalkoztatási és pénzügyi politikák reformját következetesen kell megközelíteni, megfelelően számításba véve a magas szintű foglalkoztatottság és a társadalombiztosítás európai célkitűzését;
8. arra a véleményre helyezkedik, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unió gazdasági és foglalkoztatási stratégiájának a társadalombiztosítási célkitűzését már számításba vevő táplálása érdekében, több figyelmet kell fordítani a piac hatékonyságának növelésére, a technológiai innovációra, a szakképzési és oktatási rendszerekre, a versenyképességre és termelékenységre mint a növekedés és a foglalkoztatottság javulásának előfeltételeire;
9. úgy ítéli meg, hogy az innováció és a vállalkozói szellem kulcsfontosságú a növekedés, a foglalkoztatottság és a termelékenység szempontjából, és a Bizottságnak támogatnia kell az Európai Unión belüli és kívüli vállalatok, iskolák, egyetemek és tudósok egymás közti kapcsolatait a vállalkozói szellem és az innováció erősítése és katalizálása érdekében;
10. úgy ítéli meg, hogy a fentebb vázolt átfogó stratégia maximalizálni fogja a foglalkoztatottságot és a társadalmi integrációt támogató, és a munkanélküliséget leküzdeni igyekvő erőfeszítéseket, és hogy ebben a környezetben a munkahelyek támogatását, a dolgozók védelmét és biztonságát kombinálja a munkaerőpiac jobb működésének szükségleteivel, ezzel egyben segíti is a gazdasági és monetáris unió megfelelő sikerét;
11. megjegyzi, hogy a belső piac javítása, KKV-barát üzleti környezet létrehozása és az adminisztrációs és adóköltségek csökkentése érdekében több figyelmet kell fordítani a közösségi és nemzeti jogszabályrendszer egyszerűsítésére, és jobb minőségű hatástanulmányok készítésére; hasonlóképpen szót emel a KKV-k finanszírozását támogató eszközök és módszerek (pl. kockázati tőke) mellett;
12. elismeri azt a fontos szerepet, melyet az Európai Beruházási Bank játszik Európa-szerte végrehajtott beruházásaival a munkahelyek teremtésében; sürgeti az Európai Beruházási Bankot, hogy élénkítse ilyenirányú tevékenységét, támogatván a technológiai innovációba, a szakképzésbe és az oktatási rendszerekbe történő beavatkozást;
13. megjegyzi, hogy a megerősödött belső piac, a munkaerőpiaci reformmal és az integrált tőkepiacokkal kombinálva nagy potenciált tartalmaz, melyből az Európai GDP jelentősen megnövekedhet; úgy ítéli meg ezért, hogy igen fontos a belső piac elmélyítése, különösen a szolgáltatások területén;
14. elismeri a közszolgáltatások fontosságát és annak a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítésében nyújtott szerepét az Európai Unióban, valamint a gazdaság és foglalkoztatás növekedésében; súlyos kritikával illeti az általános érdekű szolgáltatásokat biztosító állam elleni részrehajlást és követeli, hogy a közszolgáltatások maradjanak az állami szektor irányítása alatt;
15. úgy ítéli meg, hogy a munkaerő javuló mobilitása, mind földrajzi, mind foglalkozási értelemben véve, csökkenteni fogja a munkaerőpiac kereslete és kínálata közötti aránytalanságokat, és jelentősen javítja a foglalkoztatottság szintjét, és hogy e tekintetben még mód van a további jelentős javulásra;
16. hangsúlyozza az aktív öregséget támogató, és a korai nyugdíjazást megnehezítő intézkedések bevezetésének szükségességét; kiemeli az idősebb munkavállalók hozzájárulásának fontosságát, akik tapasztalatuk és képességeik révén elősegítik az európai gazdaság termelékenységének javulását; úgy véli, hogy az idősebbeket – tapasztalatuknak és szakértelmüknek köszönhetően – nem kezelést igénylő problémának, hanem hasznosítandó erőforrásnak kell tekinteni;
17. elismeri a munkaerő Unión belül bárhová történő szabad mozgásának fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy módosítsák az új tagállamok számára a munkaerő szabad mozgása tekintetében meghatározott átmeneti időszakokat, és ezzel hárítsanak el minden akadályt a munkaerő mobilitása elől;
18. elismeri a szociális partnerek szerepét a sikeres és fenntartható gazdasági és monetáris unió létrehozásában;
19. felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a fekete munka ellen, amely negatívan hat ki a társadalombiztosítási rendszerre, a társadalmi kohézióra, a versenyképességre és a termelékenységre;
20. felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal és gyakorlatukkal összhangban modernizálják adó- és társadalombiztosítási rendszereiket, hogy ezek képesek legyenek alkalmazkodni a munkaerőpiac szerkezeti változásaihoz, és segítsék elő olyan szakképzett, gyakorlott, és alkalmazkodni képes munkaerő kinevelését, amellyel hozzá lehet járulni a versenyképesség, a foglalkoztatottság, valamint a termelékenység növeléséhez;
21. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal kapcsolatban – és az ipar mindkét oldalával lefolytatott konzultációk után – elemezze a fenti célkitűzések irányában elért fejlődést, az innovációt és az elért haladást és nyújtson be valamennyi gazdasági ágazatot felölelő, megfelelő jelentéseket az Európai Parlament és a Tanács részére a munkahelyek minőségéről, a munkaerőpiac hatékonyságáról, a termelékenységről, az adórendszerről és a társadalombiztosítási rendszerekről;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
ELJÁRÁS
|
Cím |
a foglalkoztatottságról és termelékenységről, és hozzájárulásukról a gazdasági növekedéshez | ||||||||||
|
Hivatkozások |
|||||||||||
|
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás |
45. cikk | ||||||||||
|
Illetékes bizottság |
EMPL | ||||||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
ECON |
ITRE |
|
|
| ||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
ECON |
ITRE |
|
|
| ||||||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
| ||||||
|
A jelentésben szereplő állásfoglalási indítvány(ok) |
|
| |||||||||
|
Előadó(k) |
Ona Juknevičienė |
| |||||||||
|
Az előadó(k) helyett |
- |
| |||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
15.3.2005 |
19.4.2005 |
|
|
| ||||||
|
Az elfogadás dátuma |
20.4.2005 | ||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
mellette: ellene: tartózkodás: |
30 2 1 | |||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Jan Andersson, Roselyne Bachelot-Narquin, Jean-Luc Bennahmias, Philip Bushill-Matthews, Mogens N.J. Camre, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Jean Louis Cottigny, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Joel Hasse Ferreira, Stephen Hughes, Ona Juknevičienė, Jan Jerzy Kułakowski, Sepp Kusstatscher, Jean Lambert, Raymond Langendries, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Ana Mato Adrover, Maria Matsouka, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Őry, Jacek Protasiewicz, Jean Spautz, Struan Stevenson, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer. | ||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Jamila Madeira, Dimitrios Papadimoulis. | ||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
- | ||||||||||
|
Benyújtás dátuma -A6 |
26.4.2005 |
A6-0109/2005 | |||||||||
|
Megjegyzések |
... | ||||||||||