JELENTÉS a terrortámadások megelőzéséről, azokra történő felkészülésről és az azokra történő reagálásról szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslatról
26.5.2005 - (2005/2043(INI))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Jaime Mayor Oreja
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYA
a terrortámadások megelőzéséről, azokra történő felkészülésről és az azokra történő reagálásról szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslatról
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Alexander Nuno Alvaro által, az ALDE csoport nevében a Tanácshoz intézett ajánlási javaslatra a terrorista támadások valamennyi formájának megelőzésére, az azokra való felkészülésre és a reakcióra irányuló, valamint az ilyen támadások következményeinek kezelését célzó integrált uniós megközelítésről (B6–0081/2005),
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés VI. címére, és különösen annak 29., 30., 31., 32., 34., 39. és 42. cikkére,
- tekintettel az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződésre, és különösen annak I-43. és III-284. cikkére,
- tekintettel a terrorizmus elleni harcról szóló tizenkét ENSZ egyezményre,
- tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-én, az Egyesült Nemzetek meghatalmazottainak diplomáciai konferenciája által elfogadott Római Alapokmányára,
- tekintettel az Európai Tanács 2001. szeptember 21-i rendkívüli brüsszeli ülésén elfogadott terrorizmus elleni cselekvési tervre,
- tekintettel az állam- és kormányfők 2001. október 19-én, Gentben tartott nem hivatalos ülésének nyilatkozataira,
- tekintettel az Európai Tanács 2001. december 14-15-i a laekeni ülésének következtetéseire,
- tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozatra[1],
- tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározatra[2],
- tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározatra[3],
- tekintettel a két vagy több tagállam közötti közös bűnügyi nyomozócsoportok létrehozásáról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározatra[4],
- tekintettel a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatra[5],
- tekintettel az Európai Tanács 2004. március 25-26-i brüsszeli ülésének következtetéseire,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. március 25-i, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatára,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. június 17-18-i brüsszeli ülésének következtetéseire,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. június 17-18-i ülésén elfogadott, terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos felülvizsgált EU cselekvési tervre/munkatervre,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. november 4-5-i brüsszeli ülésének következtetéseire,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. november 4-5-i brüsszeli ülésén elfogadott, a Hágai Program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban[6] című programra,
- tekintettel az Európai Tanács 2004. december 16-17-i brüsszeli ülésének következtetéseire,
- tekintettel a Bizottság „A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos megelőzésről és küzdelemről az információcsere fejlesztésére, az átláthatóság növelésére és a pénzügyi műveletek nyomon követhetőségének fokozására irányuló intézkedések segítségével” (COM(2004)0700) című, a „Felkészültség és a következmények kezelése a terrorizmus elleni küzdelemben” (COM(2004)0701) című és „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” (COM(2004)0702) című közleményeire,
- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményére a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények egyéb formái elleni küzdelem, különösen az információcsere javítása érdekében meghozandó intézkedésekről (COM(2004) 221),
- tekintettel a Tanács kerethatározat-tervezetére az Európai Unió tagállamainak biztonsági szervei közötti információ- és operatív információcsere egyszerűsítéséről, különös tekintettel a terrorista cselekményeket is magukban foglaló súlyos bűncselekményekre (10215/04),
- tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 94. cikkére,
- tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6‑0000/2005),
A. mivel a terrortámadásokra való felkészülés és az azokkal kapcsolatos válaszlépések tekintetében az Európai Unió számára az elsődleges prioritás a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak a terrortámadások megelőzésére vonatkozó képessége,
B. mivel politikai szempontból a terrorizmus tekintetében az Unió intézményei számára a fő veszélyt az jelenti, hogy Európa lakossága a terrorcselekményekkel szemben védtelennek érzi magát, különösen abban a pillanatban, amikor a támadás bekövetkezik,
C. mivel a terrorizmus elleni küzdelemhez nem elegendő az intézkedésre vonatkozó javaslatok hosszú, általános listáját összeállítani,
D. mivel a terrorizmus elleni küzdelemnek, történjen az a terrorista támadásokra adott válaszlépések formájában vagy más módon, mindenkor az emberi jogok védelmét és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, mint intézményeinek alapvető elemét és identitásának jelképét kell közvetítenie, hangsúlyozza, hogy valamennyi szükséghelyzetben meghozott jogszabálynak meg kell felelni az emberi jogok tiszteletben tartásának, az alapvető szabadságjogoknak és az adatvédelmi követelményeknek,
E. mivel a terrorizmus elleni küzdelem minden egyes terrorszervezet tekintetében egyedi stratégiákat tesz szükségessé, ezért a terrorizmus elleni küzdelem új módjainak megtervezésekor figyelembe kell venni az ilyen szervezetek társadalmi szerkezetét és stratégiáját,
F. mivel a terrorista szervezetek szétszórt és kiszámíthatatlan jellege mindig ezek működésének kedvez, hiszen nem állapítható meg biztosan tevékenységeik pontos köre és támogatottságuk mértéke, az ellenük folytatott hatékony küzdelem érdekében alapvetően fontos ezen szervezetek és az azokat támogató és fenntartó társadalmi környezet megértése,
G. mivel az említett szervezetek tevékenysége nincs határok közé szorítva, illetve nem korlátozódik bizonyos földrajzi területekre; mivel gyakran kihasználják a „bukott és hanyatló államokban” az átláthatóság hiányát és képesek egyszerre több országban megsemmisítő hatásokat elérni,
H. mivel az Uniót érintő fenyegetések értékelésének összefüggésében a terrorizmus valamennyi megjelenési formája a közelmúltban felbukkant jelenség, amelynek működési szerkezete, a támadások időzítése és ismétlődése ennél fogva kevéssé ismert,
I. mivel nincs ellentmondás az iszlám teljes tiszteletben tartásának kinyilvánítása és annak egyértelművé tétele között, hogy a radikális iszlám csoportok terrorista cselekményei jelentik azt a stabilitást fenyegető legsúlyosabb veszélyt, amellyel az Unió intézményeinek az elkövetkező években szembe kell néznie, hangsúlyozza annak szükségességét, hogy hitük miatt a muzulmánok ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben és ismételten kijelenti, hogy az iszlámot semmilyen körülmények között nem szabad a terrorizmussal azonosítani,
J. mivel a pluralizmus, a sokféleség, az emberi jogok és a békés párbeszéd melletti határozott kiállás a legjobb eszköz a radikalizáció és a káros társadalmi polarizáció megakadályozására és orvoslására, amelyek gyakran alkotják a terrorizmus részét és következményét,
K. mivel a megelőzésnek a tájékoztatáson, a terrorista fenyegetéssel kapcsolatos folyamatos vitán, a terrorizmus mint politikai stratégia kollektív elutasításán, az egyesek által a terrorizmus elutasítása megtagadásának igazolására használt okok elemzésén kell alapulni annak figyelembe vételével, hogy minden esetben meg kell próbálni elkerülni az alaptalan riasztást és a fenyegetés valódi jellegének félreértelmezését,
L. mivel a társadalommal és a különböző EU intézmények között folytatott párbeszéd fő európai fóruma az Európai Parlament, ezért olyan helyzetben kellene lennie, hogy a terrorszervezetekkel és működési módjukkal, valamint az Uniónak az ellenük való küzdelemre vonatkozó intézkedéseivel kapcsolatos információkat megoszthassa,
M. mivel a megelőzés szükségessé teszi a veszély súlyának előrejelzését, hogy a közvélemény felismerje, hogy minden lehetséges emberi és politikai erőfeszítést megtettek a támadások bekövetkezésének megelőzése érdekében, és mivel egy alapos és tartós megelőzési politikának – ha a támadást nem lehet megakadályozni – biztosítania kell, hogy az európai intézményekbe vetett bizalom nem kerül válságba azért, mert azt feltételezik, hogy kudarcot vallottak,
N. mivel a terrorizmus ezen sajátos formájának kezelése érdekében az Uniónak olyan európai politikai projektet kell meghatároznia és végrehajtania, amely könnyen azonosítható az európai polgárok számára és amely nem pusztán egy sor általános intézkedést, hanem a külső és belbiztonsági intézkedéseket is előmozdítja,
O. mivel politikai reakcióról csak a megelőzés alkalmazása mellett lehet beszélni, hiszen máskülönben az európai szintű reakció mindig is elégtelen és szervezetlen lesz,
P. mivel az EU belső és külső politikáinak egységesnek kell lenniük, és ennek tükröződnie kell intézményeinek működésében,
1. Az alábbi ajánlásokat teszi a Tanácsnak:
A) a megelőzés tekintetében felhívja a Tanácsot, hogy
(a) a terrorizmus elleni kezdeményezések meglévő részletes és általános listáját alakítsa át a terrorizmus gyökerei elleni, az Unión belüli és kívüli küzdelem átfogó és összefüggő európai politikai projektjévé,
(b) az adatvédelmi alapelvek tiszteletben tartása mellett teljes mértékben támogassa a jelenlegi intézkedéseket és amennyiben szükséges és indokolt, hozzon létre új eszközöket és platformokat a rendőri szervek közötti és hírszerző szolgálatok közötti, a terrorszervezetekkel és működési módjukkal kapcsolatos előrejelzés és információcsere lehetővé tétele és előmozdítása céljából,
(c) kövesse nyomon a pénzügyi intézmények pénzátutalásokban betöltött szerepét annak megakadályozása érdekében, hogy a gyanús pénzmozgásokat terrorcselekmények finanszírozására használják,
(d) a magánélet és az adatvédelmi alapelvek tiszteletben tartásának biztosítása mellett fejlesszen ki minden szükséges eszközt a feltételezett terroristákkal és szervezeteikkel kapcsolatos információk harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő cseréjéhez,
(e) hozzon létre egy fórumot az összes európai intézmény közötti információcsere érdekében, amely évente két alkalommal ül össze; ezen találkozók célja ez esetben nem az operatív információk, hanem a terrorszervezetek stratégiájára és működési módjára, valamint az Uniónak az e szervezetek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseire vonatkozó adatok cseréje,
(f) hajtson végre a kultúrák és vallások közötti párbeszéden alapuló, széles körű megelőző akciót a kölcsönös megismerés és megértés előmozdítása, valamint a terroristák toborzásának elősegítésére szolgáló fundamentalista propaganda korlátozása céljából,
(g) a közösségi adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével adja egyértelmű támogatását az Európai parlament által, a rendőri szervek közötti információcsere elősegítése céljából kidolgozott kísérleti projekthez,
(h) ösztönözze az Europol és az Eurojust növekvő szakosodását a terrorizmus ezen formája elleni harcban, erősítse meg szerepüket az előrejelzésben és az Unió rendőri hatóságai és a tagállamok közötti információcsere európai mechanizmusainak aktiválásában és erősítse az Európai Unió rendőri szervei, illetve tagállamai közötti információcserére vonatkozó európai mechanizmusokba vetett bizalmat,
(i) gondoskodjon arról, hogy az Európai Rendőrakadémián biztosított képzés és szakmai kurzusok teljes mértékben vegyék figyelembe a terrorizmus valamennyi formáját, mivel ez rendkívül fontos az Unió jövője szempontjából,
(j) a SCIFA, a CATS, az EUROPOL, az EUROJUST, az EBA, a CPTF és a SitCen vezető részvételével összehívott, évente kétszer megrendezett ülésekbe vonjon be az Európai Parlamentet képviselő személyeket a nem operatív tájékoztatásban történő részvételük biztosítása céljából,
(k) mozdítsa elő a robbanóanyagok előállításához felhasználható vegyi prekurzorok felhasználása és készletfelhalmozása maximális ellenőrzésének biztosítására szolgáló EU-jogszabályok létrehozását,
B) a reakció tekintetében felhívja a Tanácsot, hogy
(a) fejlessze tovább a támadás után automatikusan alkalmazandó eljárásokat és intézkedéseket,
(b) biztosítsa a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátorának hivatala számára azokat a forrásokat, amelyekre a terrortámadásokkal kapcsolatos válaszlépések megtervezéséhez és összehangolásához szüksége van, ezáltal garantálva, hogy a válaszlépések a lehető legegységesebbek és leghatékonyabbak lesznek,
A válaszlépésnek magában kell foglalnia a tudatosság növelését és a társadalom mozgósításának támogatását valamennyi tagállamban és nem csak abban, ahol a támadás bekövetkezett,
A válaszlépés az áldozatokkal és családjukkal kapcsolatos alapvető gondoskodás biztosítását is figyelembe veszi,
(c) adja támogatását az alábbi, terrorizmus áldozatait segítő intézkedésekhez:
– bizottsági székhelyű Európai Hivatal létrehozása a terrorizmus áldozatainak megsegítésére, az uniós intézmények számára történő referencia és az azokkal való kapcsolattartás biztosítására,
– a terrorizmus áldozatainak jogairól szóló ENSZ egyezménytervezet kidolgozása,
– a Bizottságnak a Szolidaritási Alap terrorizmussal kapcsolatban történő felhasználására és az Alap kárpótlási eszközként való használatára irányuló kezdeményezésének támogatása,
– a terrorizmus áldozatainak megsegítését szolgáló kísérleti projekt megerősítése egy állandó költségvetési fejezet létrehozásával,
– az egyének, köztük a terrorizmus áldozatai ellen irányuló fenyegetés bűntette meghatározásának és a büntetések harmonizálásának támogatása,
(f) támogassa a terrorista cselekmények szemtanúiként szereplő áldozatok védelmét nyújtó közösségi programokat,
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az ENSZ-nek és annak szakosodott hivatalainak.
EXPLANATORY STATEMENT
Prevention:
The greatest risk to democracy and coexistence in Europe today is the terrorism promoted by radical Islamist groups.
The role of the EU institutions in prevention may be summarised in terms of two priority objectives for preventing attacks.
These priority terrorist prevention objectives for the institutions should be:
A.- to endeavour to prevent attacks by means of a European-level project for improving the information flow between the different police forces and authorities;
B.- to ensure that the effort being made by the EU institutions is replicated in society.
Where an attack cannot be prevented, it is essential that all the necessary effort should have been made and transferred during the time concerned, since only thus is it possible to prevent an attack leading to a generalised crisis of confidence.
It is necessary to maintain the requisite political effort, developing and regularly publicising a diagnosis by the EU institutions concerning this form of terrorism, which should be the subject of regular debates in the EP where circumstances demand it.
As things stand, the Council Presidency draws up a document evaluating the terrorist threat every six months, but this document is confidential. It would be preferable if its contents could, as far as possible, be explained to Parliament.
The greatest risk in present circumstances is that the sensation of paralysis, of inaction, of not knowing what to do should spread beyond the EU institutions, and that feelings of this nature on the part of the people of Europe towards the Union institutions should dominate at the very moment when an attack could take place.
To deal with this emerging phenomenon, it is not enough to make a long list of actions, many of them general in nature.
We need to set priorities, to be clear what kind of organisation(s) we are facing, and then communicate our effort.
A double communication effort is required: firstly, we have to reiterate the seriousness of the threat, giving it its full weight while avoiding hysteria; and secondly, we have to put across an idea of the nature of the effort, of the European political project to counteract terrorism.
Reaction is no longer enough
The terrible attacks of 11 September 2001 in New York led to a number of initiatives on the part of the EU, notably the European arrest warrant. Following the tragic attacks of 11 March 2004 in Madrid, an anti-terrorist action plan was put in place.
Today ever firmer action is expected of an EU which has to prove its capacity to act in the area of prevention.
As the most recent attacks (the tragic attacks of Madrid) recede into the background, the political dynamic around the phenomenon is visibly lessening. This is a serious error.
The best form of prevention is to draw up a political project at European level, bringing together the Council, the Commission and Parliament.
This would take the form of a European platform for the exchange of information and data on the phenomenon - emergent and therefore particularly diffuse and unclear - of the activities of radical Islamist groups.
We do not know enough about these groups' forms and rhythms of action. It is therefore now vital to invest in diagnosis and information on the matter.
There is a lack of awareness regarding the terrorist threat, especially in certain Member States which - fortunately for them - have not suffered its consequences. We therefore support the initiatives of the UN Secretary-General, Kofi Annan, for a world awareness campaign on terrorism. At home, the EU must be at the forefront of a campaign to heighten awareness of the seriousness of the issue.
At present, prevention of terrorist acts is a matter for the security forces of the Member States. This will not change during the next decade. Nonetheless, a key role in the fight can be played by Europol and Eurojust.
Both organisations can, in particular, assist by:
A. deepening the diagnosis of the terrorist organisations that we have to confront;
B. operating a more dynamic exchange of information between national police forces and Member States' intelligence services.
It has to be reiterated that the more developed the means and European platforms of information exchange are, the more effective they will be.
It is also vital to promote all measures facilitating the exchange of information between the EU and the US.
Information exchange will be boosted if we can identify and define the type of organisations we are fighting, since only in this way can the necessary flow of information be stepped up.
With an emergent phenomenon such as that of the radical Islamist groups appears to be, the key task is to obtain information on their structure and to undertake a preventive diagnosis of their actions. Now more than ever, information's time has come.
In the area of prevention, we should also stress the following priorities:
A. promote dialogue between public and private sectors on security matters, including representatives of European, national and sectoral associations; develop technological innovation and private-sector involvement in the drawing-up of rules, practices and procedures for improving security for goods and services; devise a security plan for the Union's basic infrastructure; all this calls for dialogue and shared effort;
B. tighten controls on weapons and explosives.
Parliament fully supports all efforts made in this sense by the Commission at the behest of the Council, and urges the Commission and Council to present suitable proposals based on the need to operate strict controls in this area.
Preparation and response:
Should an attack occur, it is essential to bring into play all measures tending to enhance European solidarity.
A terrorist attack on a Member State should be considered an attack on the entire Union, and the scenario adopted should take this into account.
In this connection, we strongly support the Commission's proposal for the creation of new instrument for readiness and rapid response in the event of a serious crisis, including a terrorist attack.
We do not know why terrorists decide to hit a given country, but we can be certain that they will always operate a divide-and-rule strategy.
They will in all cases encourage the idea that an attack has occurred in a given country because of certain policies of that country, thus giving the rest the impression that they are not directly threatened.
Should this be the case, our response to a terrorist attack should be based on the following three criteria:
A. it must be, to the greatest extent possible, a joint and united response, with the Union institutions to the fore;
B. the social mobilisation must, to the greatest extent possible, take place on a joint and united basis: the public must be called upon to respond in all the Member States, not just the Member State in which the tragedy has occurred;
C. a central role must be played by the victims and their relatives, since the main moral force behind the response will be theirs.
For all these reasons, it is vital that the EU should equip itself with a series of protocols and measures to be applied automatically, so that we can avoid giving the impression of improvising our reactions to events.
In view of the experience of recent events such as those in Madrid on 11 March 2004 or in Australia before the elections, or the appearance of videos of Bin Laden two days before the US presidential elections, the EU and the countries of Europe need to consider what position they should take in similar circumstances.
The EU institutions must consider carefully how they should respond to such an eventuality.
We should counter those who claim that prior analysis of possible initiatives tends to sow alarm and even encourage a terrorist attack with the argument that the greatest social panic will occur if we act on an improvised basis and have to decide our responses and actions as we go along.
Both prevention and response merit specific attention.
1. The victims of terrorism
We support the Commission's view that 11 March, which is the European Day of the Victims of Terrorism in memory of the 192 victims of the 11 March 2004 attack in Madrid, should be treated in future as a day of civic and democratic debate on the means of guaranteeing our freedom
The European office for aid to the victims of terrorism which Parliament asked for in its recommendation A6-0010/2004 should be set up immediately. It would take the form of an administrative unit of the Commission, without massive premises or large numbers of staff: its role would, quite simply, be to provide a point of information and reference at administrative level to inform the victims of terrorism on their rights and on where they can go should they need help, while also providing them with information on the victims' associations which exist in the Member States.
The respect we owe to the victims calls for action on our part to ensure the harmonisation of definitions and penalties for the offence of making threats against people who are victims of terrorism.
2 The media
The response of the media is crucial when an attack takes place.
Centralised government initiatives are not appropriate at the moment of an attack. All one can hope for is that the media will respond in a mature fashion based on solid democratic commitment. The media will be more likely to respond positively and unambiguously if they have shared ideas and participated in meetings with political leaders on the subject of terrorism.
The solution does not lie in centralised government action, or in controls, and certainly not in a gagging law.
If we are to evolve joint criteria on the necessary and primary forms of response to be activated by the media, it is essential to hold meetings and seminars at which politicians and journalists can exchange views on the matter.
A European political project
- A long catalogue of measures is not a political project.
- A political project calls for an effort of synthesis and a definition of priorities and directions.
- Today, a political project for responding to the emergent problem of radical Islamist groups has to place the main stress on information.
- What is involved is diagnosis, evidence and improved knowledge.
- The European Parliament must have a role to play in this European political project.
The role of the European Parliament
Parliament cannot confine itself to merely making recommendations to the Council and Commission.
The EP is the institution that is closest to and most representative of the citizens of Europe. Its members are directly elected by them and are obliged to maintain especially close links with them. Like any parliament, the EP has the duty of forming public opinion - in this case, European public opinion, that is, a common opinion shared by all the European societies concerned.
The first task is to make the public aware of the seriousness of the threat.
Parliament's role is not to adopt technical measures of measures in the policing sphere, but to concentrate on the strictly political sphere, beginning with awareness-raising.
It is also one of Parliament's tasks to develop its own role as a forum for dialogue with society - a meeting space for the debate on the problem which is not confined to MEPs alone. The EP's main responsibility is to bring about the reflection in public opinion of the work and efforts of both MEPs themselves and the EU institutions.
Parliament is the forum par excellence for dialogue in the following contexts:
A.- awareness of the Council's and Commission's initiatives;
B.- exchange of views with the social agents concerned and with representatives of the media.
2005. 01. 21.
AJÁNLÁSI JAVASLAT A TANÁCS RÉSZÉREB6-0081/2005
az Eljárási Szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése értelmében
előterjesztette: Alexander Nuno Alvaro
az ALDE képviselőcsoportja nevében
a terrorista cselekmények minden formájának megelőzésére, az azokra történő felkészülésre és a reakcióra irányuló integrált EU megközelítésről, valamint a terrorista cselekmények következményeinek kezeléséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2004. március 24-25-i ülésén elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel a Tanács 2004. június 17-18-i ülésén elfogadott, terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos felülvizsgált EU cselekvési tervre,
– tekintettel a Hágai Programban előírt, a terrorizmus megelőzését és megszüntetését célzó intézkedésekre, amely programot az Európai Tanács 2004. november 4-5-i ülésén fogadtak el, és az Európai Tanács 2004. december 16-17-i ülésének elnökségi következtetéseivel, különösen a terrorizmusra vonatkozó következtetésekkel egészítettek ki,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,
A. mivel a Hágai Programban felsorolt, terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseket gyors ütemben be kell vezetni az EU-ban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének megszilárdítása érdekében,
B. mivel a terrorcselekmények hatékony megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel egyidejűleg az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat tiszteletben kell tartani, a tagállamoknak nem szabad tevékenységeiket kizárólag a saját biztonságuk fenntartására korlátozni, hanem az ilyen tevékenységeket az EU egészének biztonságára kell összpontosítaniuk,
C. mivel egyértelművé vált, hogy a folyamatos terrorista fenyegetés elleni harc érdekében az EU politikájának egyik alapvető eleme az EU intézmények közötti lojális együttműködés javítása kell, hogy legyen,
D. mivel fontos megragadni ezt az alkalmat az Uniónak a terrorista támadások megelőzésére, az azokra való felkészülésre és a reakcióra vonatkozó lehetőségei megerősítésének és fejlesztésének ösztönzése érdekében,
1. Az alábbi ajánlásokat teszi a Tanácsnak:
a) küzdjön a terrorista fenyegetés ellen a belső és nemzetközi szintű együttműködés megerősítése révén,
b) a lehető leghamarabb hajtsa végre a „Szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének megszilárdítása az Európai Unióban” című Hágai Programban felsorolt intézkedéseket, különösen a terrorizmus elleni harc szempontjából lényegeseket az alapvető jogok megfelelő tiszteletben tartása mellett,
c) szólítsa fel a tagállamokat, hogy hírszerzési és biztonsági adataikat ne csak azért gyűjtsék össze, hogy a saját biztonságuk elleni fenyegetésekre felkészüljenek, hanem azért is, hogy ha szükséges, a többi tagállam belső biztonságát is védelmezzék,
d) amint lehetséges, fogadja el mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek célja az egész EU területén az összefüggő és hatékony keretrendszer létrehozása a terrorista cselekmények megelőzése és azok következményeinek kezelése érdekében, beleértve a biztonsági szervek és testületek, valamint a külső együttműködő szervek közötti megbízható együttműködés biztosítását szolgáló intézkedéseket is, abból a célból, hogy biztosítsa a demokratikus ellenőrzést és az alapjogok védelmét,
e) gondoskodjon megfelelő védelemről és segítségnyújtásról a terrorizmus áldozatai és családtagjaik számára az Európai Unió éves költségvetésében a szükséges előirányzatok biztosítása révén,
2. utasítja elnökét, hogy ezt az ajánlást továbbítsa a Tanácsnak, valamint tájékoztatás céljából az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A terrortámadások megelőzésérről, azokra történő felkészülésről és az azokra történő reagálásról szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslat | ||||||||||
|
Hivatkozások |
|||||||||||
|
Megvitatott ajánlásra irányuló javaslat(ok) |
|||||||||||
|
Eljárási Szabályzatra való hivatkozás |
114. cikk (3) bekezdés és 94. cikk | ||||||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE 28.4.2005 | ||||||||||
|
A jelentés készítéséről szóló határozat dátuma |
|
|
|
|
| ||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
AFET |
|
|
|
| ||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
AFET |
|
|
|
| ||||||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
| ||||||
|
A jelentésben szereplő állásfoglalási indítvány(ok) |
| ||||||||||
|
Előadó(k) |
Jaime Mayor Oreja |
| |||||||||
|
Az előadó(k) helyett |
|
| |||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
12.4.2005 |
28.4.2005 |
24.5.2005 |
|
| ||||||
|
Az elfogadás dátuma |
24.5.2005 | ||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
mellette: ellene: tartózkodás: |
41 1 3 | |||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Edit Bauer, Mihael Brejc, Giusto Catania, Michael Cashman,Charlotte Cederschiöld, Carlos Coelho, Fausto Correia, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Rosa Díez González, Antoine Duquesne, Gál Kinga, Járóka Lívia, Kósáné Kovács Magda, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Edith Mastenbroek, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Martine Roure, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka | ||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Frederika Brepoels, Gérard Deprez, Ignasi Guardans Cambó, Luis Francisco Herrero-Tejedor, Carlos José Iturgaiz Angulo, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jeanine Hennis-Plasschaert, Jean Lambert, Mary Lou McDonald, Antonio Masip Hidalgo, Javier Moreno Sánchez, Bill Newton Dunn, Cem Özdemir, Siiri Oviir, Marie-Line Reynaud, Antonio Tajani | ||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
María del Pilar Ayuso González, Cristina Gutiérrez-Cortines, María Esther Herranz García, Antonio López-Istúriz White, Antolín Sánchez Presedo. | ||||||||||
|
Benyújtás dátuma -A[5] |
26.5.2005 |
A6‑0166/2005 | |||||||||
|
Megjegyzések |
... | ||||||||||
|
|
| ||||||||||
MEGVITATOTT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT(OK)
|
Szám B[5] Cím
Illetékes bizottság |
Alexander Nuno Alvaro a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport nevében A terrortámadások megelőzésérről, azokra történő felkészülésről és az azokra történő reagálásról szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslat
LIBE
AFET 26.1.2005 |