Eljárás : 2002/0047(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0207/2005

Előterjesztett szövegek :

A6-0207/2005

Viták :

PV 05/07/2005 - 6

Szavazatok :

PV 06/07/2005 - 4.3

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2005)0275

AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA     ***II
PDF 216kWORD 146k
21.6.2005
PE 357.776v02-00 A6-0207/2005

a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról

(11979/1/2004 – C6‑0058/2005 – 2002/0047(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Michel Rocard

EURÓPAI PARLAMENTI JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
 EXPOSE DES MOTIFS
 ELJÁRÁS

EURÓPAI PARLAMENTI JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról

(11979/1/2004 – C6‑0058/2005 – 2002/0047(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11979/1/2004 – C6‑0058/2005),

–   tekintettel az első olvasat során a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2002)0092)(1) vonatkozóan elfogadott álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére,

–   tekintettel Eljárási Szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlására (A6‑0207/2005),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

A Tanács közös álláspontja  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(5a) preambulumbekezdés (új)

 

(5a) Az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-én Münchenben aláírt egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) szabályait, és különösen annak a szabadalmazhatóságot érintő 52. cikkét meg kell erősíteni, és pontosítani kell.

Módosítás: 2

(8a) preambulumbekezdés (új)

 

(8a) A tagállamoknak az Európai Szabadalmi Egyezmény keretében eljárva be kell tartaniuk ezen irányelv rendelkezéseit.

Indokolás

Alá kell húzni, hogy a tagállamok maguk is az Európai Szabadalmi Egyezmény részesei, illetve, hogy a tagállamoknak van bizonyos befolyásuk az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatára, különösen annak biztosítását illetően, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal megfeleljen ennek az irányelvnek.

Módosítás: 3

(8b) preambulumbekezdés (új)

 

(8b) Az Európai Szabadalmi Egyezmény úgy rendelkezik, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalt az Európai Szabadalmi Szervezet igazgató-tanácsa felügyeli, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke tevékenységéért az igazgató-tanácsnak tartozik felelősséggel. Az igazgató-tanács az Európai Szabadalmi Egyezmény részes államainak képviselőiből áll, ahol az Európai Unió tagállamok egyértelmű többséget képviselek. Ezeknek a képviselőknek hatáskörükön belül olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal megfeleljen ennek az irányelvnek.

Indokolás

Alá kell húzni, hogy a tagállamokmaguk is az Európai Szabadalmi Egyezmény részes államai is, illetve, hogy a tagállamoknak van bizonyos befolyásuk az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatára, különösen a szabadalmi bejelentéseknek elsősorban az irányelvben meghatározott „feltalálói tevékenység” és „műszaki hozzájárulás” vonatkozásában megnyilvánuló szigorú vizsgálati szabályai tekintetében.

Továbbá, ez a módosítás előírja (a Tanácsban) a tagállamok számára, hogy számoljanak be az Európai Parlamentnek minden évben arról, hogy ténylegesen hogyan befolyásolták az EPO-t e tekintetben, illetve hogyan haladnak az érdemtelen szabadalmak engedélyezésének csökkentésével kapcsolatos célkitűzés felé.

Módosítás: 4

(10a) preambulumbekezdés (új)

 

(10a) A műszaki hozzájárulás megvalósul, ha műszaki szempontból hozzájárul egy műszaki probléma megoldásához. A műszaki hozzájárulás nem valósul meg, ha a szabadalomban igényelt tárgy kizárólag felfedezésből, tudományos elméletből, matematikai módszerekből, esztétikai alkotásokból, szellemi tevékenységből, játékra, üzletvitelre vonatkozó tervekből, szabályokból vagy eljárásokból, számítógépes programokból vagy az információk megjelenítéséből áll, és nem korlátozódik olyan új, nem nyilvánvaló és technikai tárgyra, amelyet bármely iparágban elő lehet állítani, vagy fel lehet használni.

Indokolás

A „műszaki hozzájárulás” jelentésének tisztázása. Jóllehet a műszaki hozzájárulás pozitív definiálása meglehetősen nehéz, és szükségszerűen szabadon értelmezhető, mindazonáltal fontos tisztázni azt, hogy a meghatározás mely értelmezéseivel nem számol ez az irányelv.

Módosítás: 5

(11) preambulumbekezdés

(11) Ahhoz, hogy valamely találmány szabadalmazhatónak minősüljön, műszaki jellegűnek kell lennie, következésképpen a technika valamely területéhez kell tartoznia.

(11) Ahhoz, hogy valamely innováció szabadalmazhatónak minősüljön, műszaki jellegűnek kell lennie, következésképpen a technika valamely területéhez kell tartoznia. Ezen túlmenően iparilag alkalmazhatónak és újnak kell lennie, és feltalálói tevékenységen kell alapulnia.

Indokolás

Emlékeztetés a szabadalmazhatóság feltételeire.

Módosítás: 6

(12) preambulumbekezdés

(12) Általában véve ahhoz, hogy egy találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia a technika állásához.

(12) Általában véve ahhoz, hogy egy találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, új műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia a technika állásához.

Módosítás: 7

(14a) preambulumbekezdés (új)

 

(14a) Ezen irányelv értelmében az adatfeldolgozás nem vonatkozik a fizikai hatások megjelölésére és ezek adatokká történő átalakítására.

Indokolás

Az adatok feldolgozási módja nem vonatkozik a preambulumbekezdésben említett interface-ekre, amelyek a technika területéhez tartoznak.

Módosítás: 8

(15) preambulumbekezdés

(15) Ha a technika állásához való hozzájárulás nem szabadalmazható tárgyú, a találmány nem szabadalmazható, függetlenül az igénypontok megfogalmazásának módjától. A technika állásához való műszaki hozzájárulás követelménye nem kerülhető meg például a műszaki eszközöknek a szabadalmi igénypontokban való puszta szerepeltetésével.

(15) Ha a tudomány állásához való hozzájárulás nem szabadalmazható tárgyú, a találmány nem szabadalmazható, függetlenül az igénypontok megfogalmazásának módjától. A technika állásához való műszaki hozzájárulás követelménye nem kerülhető meg például a műszaki eszközöknek a szabadalmi igénypontokban való puszta szerepeltetésével.

Indokolás

Nem lehet szó a technika állásához való hozzájárulásról olyan esetben, ha az egy nem műszaki jellegénél fogva nem szabadalmazható tárgyból származik. A nem műszaki területek esetén ugyanakkor beszélhetünk a tudomány állásáról.

A technika állásához való hozzájárulás értelemszerűen csak technikai jellegű lehet

Módosítás: 9

(17a) preambulumbekezdés (új)

 

(17a) A tagállamok biztosítják, hogy az igényelt találmány leírása a találmányt olyan fogalmakkal ismerteti, amelyekből a műszaki probléma és annak megoldása, illetve a feltalálói tevékenység megérthető.

Indokolás

Ez a módosítás tovább pontosítja, hogy egy szabadalmi bejelentésben mit kell közzétenni. A szabadalmi bejelentésnek érthető módon ismertetnie kell a találmány által leküzdeni kívánt műszaki problémát, illetve a megoldást.

Módosítás: 10

(20) preambulumbekezdés

(20) A közösségi ipar versenyhelyzete főbb kereskedelmi partnereihez képest előnyösebben alakul akkor, ha a számítógéppel megvalósított találmányok jogi védelme terén a jelenlegi különbségek megszűnnek, és a jogi helyzet átláthatóvá válik. Figyelembe véve a hagyományos feldolgozóipar azon tendenciáját, amely működését jelenleg a Közösségen kívüli, alacsony költségű gazdaságokba helyezi át, a szellemitulajdon-védelem és különösen a szabadalmi oltalom jelentősége nyilvánvaló.

(20) A közösségi ipar versenyhelyzete főbb kereskedelmi partnereihez képest előnyösebben alakul akkor, ha a számítógéppel megvalósított találmányok jogi védelme terén a jelenlegi különbségek megszűnnek, és a jogi helyzet átláthatóvá válik.

Módosítás: 11

(20a) preambulumbekezdés (új)

 

(20a) A kis- és középvállalkozásoknak (KKV) alapvető jelentőségük van az Európai Unió és tagállamainak gazdasági sikerei és nemzetközi versenyképessége szempontjából. A szellemi tulajdonjog kedvez a kis- és középvállalkozásoknak, csakúgy, mint a nagyvállalatoknak. Annak biztosítása érdekében, hogy ez az irányelv előmozdítsa a kis- és középvállalkozások érdekeit, létre kell hozni egy technológiai innovációs bizottságot a kis- és középvállalati szektorban. Ennek a bizottságnak az ezen vállalatok számára lényeges szabadalmi vonatkozású kérdésekkel kell foglalkoznia, és szükség szerint ezeket a kérdéseket a Bizottság figyelmébe kell ajánlania.

Indokolás

Ez a módosítás az Európai Parlament által az első olvasat során elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szöveg 10. cikkéből (Ellenőrzés) következik.

Jelenleg a KKV-k aktívan részt vesznek Európa CII szabadalmi rendszerében. A CII szabadalmi bejelentések többségét igazából a KKV-k bejelentései teszik ki. A KKV-k folyamatos és aktív részvételének biztosítása érdekében — illetve részvételi lehetőségüket fokozandó — ez a módosítás egy KKV-kal kapcsolatos kérdésekkel foglakozó bizottság létrehozását javasolja azzal a mandátummal, hogy tegyen javaslatot a szükséges reformokra.

Módosítás: 12

(21) preambulumbekezdés

(21) Ez az irányelv nem érinti a Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazását, különösen abban az esetben nem, amikor egy erőfölényben lévő szolgáltató megtagadja egy olyan szabadalmazott technika használatát, amely pusztán ahhoz lenne szükséges, hogy két, különböző szabályok szerint működő számítógépes rendszer vagy hálózat között a konvertálást elvégezzék, és ezáltal lehetséges legyen közöttük a kommunikáció és az adatcsere.

(21) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a Szerződés versenyjogi szabályainak, különösen a 81. és 82. cikk alkalmazását.

Indokolás

Tömörebb megfogalmazásra van szükség a 81. és 82. cikkben megfogalmazott célokra való utaláskor.

Módosítás 13

(21a) preambulumbekezdés (új)

 

(21a) A szabadalmak fontos szerepet játszanak az európai innovációban. A szabadalmi rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében fontos nyomon követni a szektor fejleményeit, beleértve a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó szabadalmakat érintő fejleményeket is. E célból a vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni, és megfelelő jelentéseket kell készíteni. A jelentéseknek olyan adatokat kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten arra vonatkoznak, hogy a kis- és középvállalkozásoknak milyen a részvétele a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi rendszerében.

Indokolás

Ez a módosítás az Európai Parlament által az első olvasat során elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szöveg 10. cikkéből (Ellenőrzés) következik.

Jelenleg a KKV-k aktívan részt vesznek Európa CII szabadalmi rendszerében. A CII szabadalmi bejelentések többségét igazából a KKV-k bejelentései teszik ki. A KKV-k folyamatos és aktív részvételének biztosítása érdekében — illetve részvételi lehetőségüket fokozandó — ez a módosítás egy KKV-kal kapcsolatos kérdésekkel foglakozó bizottság létrehozását javasolja azzal a mandátummal, hogy tegyen javaslatot a szükséges reformokra.

Módosítás: 14

1. cikk

Ez az irányelv a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságára vonatkozó szabályokat állapítja meg.

Ez az irányelv a számítógéppel támogatott találmányok szabadalmazhatóságára vonatkozó szabályokat állapítja meg.

Indokolás

A „megvalósított” nem jó meghatározás, mivel egy számítógéppel megvalósított szoftver nem találmány, minthogy a szoftver nem szabadalmazható. A számítógépet és annak programját csak a hardver találmány vezérlésére használják, innen a szóváltozás. Emellett a számítógéppel megvalósított találmány a szakemberek körében nem használatos kifejezés, szemben a „számítógéppel támogatott tervezés/számítógéppel támogatott gyártás” célszoftvereiben szereplő „számítógéppel támogatott” kifejezéssel.

Módosítás: 15

2. cikk a) pont

a) „számítógéppel megvalósított találmány”: minden olyan találmány, amelynek működéséhez számítógépet, számítógépes hálózatot vagy más programozható berendezést használnak, és amelynek egy vagy több olyan jellemzője van, amely részben vagy egészben számítógépi programmal vagy számítógépi programokkal valósul meg;

a) „számítógéppel támogatott találmány”: minden olyan találmány, amelynek működéséhez számítógépet, számítógépes hálózatot vagy más programozható berendezést használnak;

Indokolás

Egyszerű fogalmakkal magyarázza meg a „számítógéppel támogatott találmány” jelentését.

Módosítás: 16

2. cikk b) pont

b) „műszaki hozzájárulás”: a tudomány állásához való olyan hozzájárulás a technika egyik területén, amely új és a szakember számára nem nyilvánvaló. A műszaki hozzájárulást a tudomány állása és a teljes egészként tekintett szabadalmi igénypont közötti különbség vizsgálata alapján kell megítélni, amely igénypontnak műszaki megoldásokat kell tartalmaznia, függetlenül attól, hogy ahhoz társulnak-e nem műszaki jellemzők is.

b) „műszaki hozzájárulás”: a tudomány állásához való hozzájárulás a technika egyik területén. A műszaki hozzájárulás azon technikai megoldások összessége, melyek miatt a teljes egészként tekintett szabadalmi igénypont különbözik a tudomány állásától. A hozzájárulásnak műszaki jellegűnek kell lennie, műszaki megoldásokat kell tartalmaznia vagyis a technológia terén kell megvalósulnia. Műszaki hozzájárulás nélkül nincs szabadalmazható tárgy. A műszaki hozzájárulásnak meg kell.

Módosítás: 17

2. cikk ba) pont (új)

b a) „technikai terület” vagy „technológiai terület”: ipari alkalmazási terület, amelynek a természet kontrollálható erőit kell igénybe vennie a fizikai világban megjósolható eredmények eléréséhez;

Indokolás

Ez a módosítás a TRIPS-egyezmény 27. cikkében szereplő „technikai terület” meghatározását tisztázza. A Parlament első olvasatának - 2. cikk (c) pont - tökéletesített változata.

A tudományágat általában nem az alkalmazási terület, hanem az jellemi, hogy a tudást hogyan szerzi meg. Szabadalom megadásánál az számít, hogy mi a vívmány lényege, nem pedig az, hogy azt milyen területen alkalmazzák. Ugyanígy az, „ipari alkalmazhatóság” is a szabadalmazhatóság önálló követelménye. A szabadalmazhatósági követelményeknek önálló lábakon kell állniuk úgy, hogy a lehető legkevésbé függnek egymástól.

Módosítás: 18

2. cikk bb) pont (új)

(bb) „műszaki” azt jelenti, hogy „valamely műszaki területhez tartozik”;

Indokolás

Az Egyesült Államok és Európa szabadalmi rendszere közötti különbség abból adódik, hogy Európában a szabadalmazható találmányoknak olyan műszaki jelleggel kell rendelkezniük, ami valamely szabadalmi jog szerinti műszaki területhez kapcsolódik. Ez a módosítás meghatározza a két kifejezés közötti kapcsolatot.

Módosítás: 19

2. cikk bc) pont (új)

bc) „interoperabilitás”: egy számítógépes programnak az a tulajdonsága, amellyel képes más számítógépes programokkal kommunikálni és információt cserélni, illetve a kicserélt információkat kölcsönösen felhasználni, beleértve a fájlformátumok, protokollok, sémák, interfész információk vagy szabályok felhasználását, átalakítását vagy cseréjét annak érdekében, hogy a számítógépes program más számítógépes programokkal és felhasználókkal teljesen rendeltetésszerűen működhessen együtt.

Indokolás

A vizsgált irányelv céljai szempontjából alapvető fontosságú, hogy az interoperabilitást és az ehhez szükséges műveleteket precízen határozzuk meg.

Módosítás: 20

3. cikk (1) bekezdés

Ahhoz, hogy egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmazható legyen, iparilag alkalmazhatónak, újnak kell lennie, és feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ahhoz, hogy a számítógéppel megvalósított találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, az ilyen találmánynak műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia.

Ahhoz, hogy egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmazható legyen, iparilag alkalmazhatónak kell lennie, és műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia. A feltalálói tevékenységet attól függően értékelik, hogy milyen különbség áll fenn a szabadalmi kérelem műszaki és nem műszaki megoldásai valamint a tudomány aktuális állása között.

Módosítás: 21

3. cikk (2) bekezdés (új)

 

A szabadalmi bejelentésben a találmányt elég világosan és teljes körűen kell bemutatni ahhoz, hogy azt szakember megvalósíthassa.

Indokolás

A módosítás egyértelműen tisztázza, hogy a szabadalmi beadványnak a találmányt egyértelműen és teljes körűen kell bemutatnia úgy, hogy a területen dolgozók közül valaki azt megvalósíthassa. A „szakember” kifejezés a szabadalmi jogszabályokban meghonosodott meghatározás, ami olyan valakit jelent, aki az érintett műszaki területen szokásos tudással rendelkezik.

Módosítás: 22

5. cikk (1) bekezdés

1. A tagállamok biztosítják, hogy egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmát az igénypontban termékként — azaz programozott számítógépként, programozott számítógépes hálózatként vagy más egyéb programozott berendezésként — vagy olyan eljárásként megfogalmazva lehessen igényelni, amelyet az ilyen számítógép, számítógépes hálózat vagy berendezés valósít meg egy program végrehajtásával.

1. A tagállamok biztosítják, hogy egy számítógéppel támogatott találmány szabadalmát az igénypontban csak termékként, azaz programozott számítógépként, vagy egy ilyen gép által megvalósított műszaki eljárásként lehessen igényelni.

Indokolás

Egy számítógépi programot önmagában vagy bármilyen hordozón nem lehet szabadalmi igénypontokba foglalva igényelni, mivel ez egyet jelentene a szoftverek szabadalmazhatóságának engedélyezésével, tekintettel arra, hogy a szoftver kizárólag e minőségében rendelkezne a szabadalmi jogosultság műszaki jellemzőivel, ami nem állhat fenn. Jogosnak tehát kizárólag az eljárásként vagy szoftverrel vezérelt eszközként számítógéppel vezérelt találmány szabadalmi igénypontjai tekinthetők. Itt tehát számítógéppel vezérelt eszközről van szó, nem pedig egyszerűen programozott számítógépről, mivel ez ismét csak arra engedne következtetni, hogy egy szoftver önmagában is találmány lehet. Az első albekezdés megegyezik a Parlament által első olvasatban megszavazott 7. cikk (1) bekezdésével.

Módosítás: 23

5. cikk (2a) bekezdés (új)

 

(2a) Ha a szoftver egyedi elemeit olyan módon használják, hogy nem valósul meg a jogosan igényelt termék vagy eljárás, az ilyen használat nem minősül szabadalombitorlásnak.

Indokolás

Az (1) bekezdésnek megfelelően támasztott igénypontok csak akkor terjednek ki a szoftverre, és valósul meg a bitorlás, ha a szoftverelemeket számítógéppel megvalósított találmány létrehozásához használják fel. Ezt nem csak a (17) preambulumbekezdésben, hanem az 5. cikkben is meg kell említeni.

Módosítás: 24

5. cikk (2b) bekezdés (új)

 

A (2) bekezdésben ismertetett igénypont csak a vonatkozó szabadalomban leírt használatra biztosít oltalmat.

Indokolás

Ez a módosítás kiegészíti az 5. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott pontosítást.

Módosítás: 25

6a. cikk (új)

 

6a. cikk

 

1. A tagállamok biztosítják olyan engedélyek meglétét, amelyekkel elfogadható és nem diszkriminatív körülmények és feltételek mellett lehet használni szabadalmazott, számítógéppel támogatott találmányokat, amennyiben a felhasználás:

a) elengedhetetlen a számítógépes programok interoperabilitásának eléréséhez, és

b) közérdeket szolgál.

2. A közérdeket a Szerződés 81. és 82. cikke által tiltott esetek alapján kell megítélni.

3. Az elfogadható és nem diszkriminatív körülmények és feltételek szempontjából tekintettel kell lenni:

a) az összes szükséges engedélynek az összes jogosulttól történő beszerzésének költségeire az engedélyezett termék, rendszer, hálózat vagy szolgáltatás tekintetében,

b)az adott engedélyezett termék, rendszer, hálózat vagy szolgáltatás kategóriájában alkalmazott általános üzleti feltételekre, és

c) a szabadalom tulajdonosának K+F befektetéseire.

Módosítás: 26

7. cikk

A Bizottság figyelemmel kíséri a számítógéppel megvalósított találmányoknak az innovációra és a versenyre gyakorolt hatását mind európai, mind pedig nemzetközi szinten; figyelemmel kíséri továbbá a számítógéppel megvalósított találmányoknak a közösségi üzleti vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra, a nyílt forrású szoftvert támogatók közösségére és az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatását.

A Bizottság figyelemmel kíséri a számítógéppel megvalósított találmányoknak az innovációra és a versenyre gyakorolt hatását mind európai, mind pedig nemzetközi szinten; figyelemmel kíséri továbbá a számítógéppel megvalósított találmányoknak az európai üzleti vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra, és az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatását különösen a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szempontjából.

Indokolás

Tekintettel arra, hogy Európa gazdasága nagymértékben függ a kis- és középvállalkozások hálózatától, amelyek versenyelőnye termékeik minőségéből származik, illetve arra, hogy számukra az irányelv végrehajtása kárt okozhat, célszerűnek tűnik a tagállamok gazdasági vérkeringésére és termelőrendszereire gyakorolt lehetséges negatív hatásokat figyelemmel kísérni.

A Bizottságnak a számítógéppel megvalósított találmányok hatását nemcsak az innováció és verseny oldaláról kell figyelemmel kísérnie, hanem a foglalkoztatás szempontjából is, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, amelyeket esetleg negatívan érint, és amelyek az EU egyik fő prioritásával, a lisszaboni stratégiával kapcsolatban igen fontos szerepet játszanak az EU foglalkoztatási helyzetében.

Módosítás: 27

7a. cikk (új)

7a. cikk

1. Ezen irányelv 7. cikkében meghatározott ellenőrzési kötelezettség betartása érdekében létrejön egy technológiai innovációs bizottság a kis- és középvállalkozói szektorban, a továbbiakban: „a bizottság”.

 

2. A bizottság:

 

(a) a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmainak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálja, és megvilágítja a problémákat;

 

(b) nyomon követi a kis- és középvállalkozások részvételét a szabadalmi rendszerben, különös tekintettel a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaira, és mérlegeli az esetleges jogalkotási vagy más EU-szintű kezdeményezéseket, illetve javaslatot tesz ezekre;

 

(c) előmozdítja a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmai terén történő, a kis- és középvállalkozások érdekeit esetlegesen érintő fejlemények vonatkozásában az információcserét.

Indokolás

Ez a módosítás az Európai Parlament által az első olvasat során elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szöveg 10. cikkéből (Ellenőrzés) következik.

Jelenleg a KKV-k aktívan részt vesznek Európa CII szabadalmi rendszerében. A CII szabadalmi bejelentések többségét igazából a KKV-k bejelentései teszik ki. A KKV-k folyamatos és aktív részvételének biztosítása érdekében — illetve részvételi lehetőségüket fokozandó — ez a módosítás egy KKV-kal kapcsolatos kérdésekkel foglakozó bizottság létrehozását javasolja azzal a mandátummal, hogy tegyen javaslatot a szükséges reformokra.

Módosítás: 28

7b. cikk (új)

 

7a. cikk

A Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít a kis- és középvállalkozások számára létrehozandó, a kis- és középvállalkozásoknak pénzügyi, technikai és igazgatási támogatást nyújtó alapról, amely a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Indokolás

Ez a módosítás azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tanulmányozza egy „KKV alap” lehetőségét, amely a KKV-kat abban támogatná, hogy a számítógéppel megvalósított találmány szabadalmi rendszerben maximálisan részt vegyenek és annak előnyeit élvezzék.

Módosítás: 29

8. cikk bevezető rész

A Bizottság nem később, mint *...... beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbiakról:

A Bizottság nem később, mint *...... beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbiakról:

_____________________

* az irányelv hatálybalépését követő 5 év.

_______________________

* az irányelv hatálybalépését követő 3 évvel.

Indokolás

A Bizottság beszámolójára, valamint a 9. cikknek megfelelően az irányelv első felülvizsgálatára is világos határidőt kell kitűzni. Az 5 éves határidőt ketté kell osztani úgy, hogy a Bizottság valójában az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv hatálybalépését követő három év múlva tesz jelentést, és öt év múlva felülvizsgálja azt.

Módosítás: 30

8. cikk aa) pont (új)

 

(aa) a kis- és középvállalkozások részvétele a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi rendszerében. A jelentés a lehetőségekhez mérten a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmait bejelentőkre és kedvezményezettekre vonatkozó adatokat tartalmaz;

Indokolás

Ez a módosítás az Európai Parlament által az első olvasat során elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szöveg 10. cikkéből (Ellenőrzés) következik.

A jelenlegi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a KKV-k részvétele a CII szabadalmi folyamatban meglehetősen széleskörű. Az érintett felek közül mindenki egyetért azonban abban, hogy a CII szabadalmakra vonatkozóan további és átfogóbb statisztikai hasznosak lennének. A fenti módosítás ezeknek az adatoknak az összeállítását biztosítaná.

Módosítás: 31

8. cikk b) pont

b) megfelelők-e a szabadalmi oltalom időtartamára és a szabadalmazhatóság követelményeinek — közelebbről az újdonságnak, a feltalálói tevékenységnek és az igénypontok által meghatározott oltalom megfelelő terjedelmének — megítélésére vonatkozó szabályok, és kívánatos, illetőleg a Közösség nemzetközi kötelezettségeire tekintettel jogilag lehetséges-e e szabályok módosítása;

b) megfelelők-e a szabadalmi oltalom időtartamára és a szabadalmazhatóság követelményeinek — közelebbről az újdonságnak, a feltalálói tevékenységnek és az igénypontok által meghatározott oltalom megfelelő terjedelmének — megítélésére vonatkozó szabályok;

Indokolás

A közös álláspont szövegének utolsó része felesleges.

Módosítás: 32

8. cikk ga) pont (új)

 

ga) a „műszaki hozzájárulás” és a „feltalálói tevékenység” meghatározásának a szabadalmi hivatalok és a szabadalmi bíróságok értelmezésében történt fejlemények, a technológia fejlődésének fényében.

Indokolás

A Parlamentet és a Tanácsot az irányelv alapján tájékoztatni kell a szabadalmak kiadásának gyakorlatáról. Külön figyelmet kell szentelni a leglényegesebb jogi meghatározások értelmezésének.

Módosítás: 33

8. cikk gb) pont (új)

 

gb) megfelelő-e az ebben az irányelvben vázolt választási lehetőség, amely a szabadalmazott találmány kizárólag két rendszer együttműködőképességének biztosítása céljából történő felhasználásra vonatkozik;

Módosítás: 34

8. cikk gc) pont (új)

 

gc) a kis- és közepes vállalatok alapjának létrehozását vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány.

Indokolás

Ez a módosítás azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tanulmányozza egy „KKV alap” lehetőségét, amely a KKV-kat abban támogatná, hogy a számítógéppel megvalósított találmány szabadalmi rendszerben maximálisan részt vegyenek és annak előnyeit élvezzék.

Módosítás: 35

8. cikk gd) pont (új)

 

gd) hogy a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó szabadalmak megadásában tapasztaltak-e olyan nehézségeket, hogy a szabadalmazhatóság alábbi törvényi előírásainak meg nem felelő találmány kapott szabadalmat

 

 

(1) feltalálói tevékenységen alapul és

 

(2) műszaki hozzájárulást tartalmaz

 

az előző 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően, és amelyek ezért nem jogszerű szabadalmat kaptak.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéktelen vagy érdemtelen szabadalmak engedélyezésével kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Egy új kezdeményezésről rendelkezik, miszerint a Bizottság számoljon be az Európai Parlament és a Tanács számára arról, hogy a gyakorlatban találtak-e olyan olyan nehézségeket, amelyeket a jogszerűen be nem jegyezhető szabadalmak bejegyzéséből adódtak. Arra fogja ösztönözni az Európai Szabadalmi Hivatalt és a nemzeti szabadalmi hivatalokat, hogy a szabadalmi bejelentések vizsgálatára a legszigorúbb előírásokat alkalmazzák, ezáltal csökken az érdemtelen szabadalmak engedélyezésének kockázata.

Amendement 36

8. cikk ge) pont (új)

 

ge) hogy ez az irányelv a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságára irányadó jogi szabályok harmonizálását és tisztázását tekintve meghozta-e a kívánt hatásokat

Indokolás

Fel kell mérni, hogy vajon az irányelv elfogadásához vezető célokat elértük-e.

Módosítás: 37

8. cikk gf) pont (új)

 

gf) a világméretű szabadalmi rendszerek alakulása a számítógéppel megvalósított találmányok terén az a)-d) és f)-gc) pontokban említett vonatkozások tekintetében.

Indokolás

Szoros figyelemmel kell kísérni más fontos joghatóságok szabadalmi rendszereinek alakulását, különösen egy világméretű szabadalmi rendszer lehetőségét.

Amendement 38

8. cikk 1b albekezdés (új)

 

A Bizottság egy éven belül előterjeszt egy Európai Közösségi Szabadalomról szóló javaslatot, amely rendelkezik arról, hogy az Európai Parlament demokratikusan felügyeli az Európai Szabadalmi Hivatalt és az Európai Szabadalmi Egyezményt.

Indokolás

Figyelemmel a jogbiztonságra és a lisszaboni célkitűzések elérésére célszerű, hogy Európai Unió-szerte egységes legyen a szabadalmi rendszer.

Módosítás: 39

8a. cikk (új)

8a. cikk

 

1. A tagállamok biztosítják, hogy képviselőik az Európai Szabadalmi Szervezet igazgató-tanácsában a hatáskörüknek megfelelően olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek biztosítják, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmakat csak akkor adja ki, ha az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásait teljesítik, különösen a 2. cikk (b) pontjában meghatározott feltalálói tevékenység és a műszaki hozzájárulás tekintetében.

 

 

2. A Tanács évente beszámol az Európai Parlamentnek az Európai Szabadalmi Egyezményben részes tagállamai képviselőinek az Európai Szabadalmi Szervezet igazgató-tanácsában végzett tevékenységéről, illetve az előző 1. bekezdésben meghatározott célkitűzések elérésében történt haladásról.

Indokolás

Ez a módosítás elismeri, hogy a tagállamok maguk is Európai Szabadalmi Egyezményrészes államai, illetve, hogy a tagállamoknak van bizonyos befolyásuk az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatára, különösen a szabadalmi bejelentéseknek elsősorban az irányelvben meghatározott „feltalálói tevékenység” és „műszaki hozzájárulás” vonatkozásában megnyilvánuló szigorú vizsgálati szabályai tekintetében.

Továbbá, ez a módosítás előírja (a Tanácsban) a tagállamok számára, hogy számoljanak be az Európai Parlamentnek minden évben arról, hogy ténylegesen hogyan befolyásolták az EPO-t e tekintetben, illetve hogyan haladnak az érdemtelen szabadalmak engedélyezésének csökkentésével kapcsolatos célkitűzés felé.

(1)

HL C 151., 2002.6.25., 129 E. o.

(2)

HL C 077., 2004.3.26., 87. o.


EXPOSE DES MOTIFS

Avec la présentation des Módosítás:s proposés à la Position Commune de la Commission et du Conseil sur la brevetabilité des inventions contrôlées par ordinateur pour la 2ème lecture du Parlement, la procédure concernant ce sujet important touche à sa fin.

Après plus d’une vingtaine d’auditions multiples, l’examen de plusieurs dizaines d’Módosítás:s proposés, le débat s’est largement clarifié, au moins aux yeux de votre rapporteur.

Quelques grandes sociétés, mais pas toutes, dans le domaine qui nous intéresse, se sont lancées dans une stratégie massive de dépôt, d’achat, et de défense de brevets sur des inventions contrôlées par ordinateur en franchissant de plus en plus la ligne rouge qui sépare une contribution technique de ce qui n’est pas technique, avec l’espoir de voir finalement inclure dans le brevet le logiciel lui-même qui permet le contrôle de l’invention par un ordinateur. Cette stratégie est possible aux Etats-Unis, qui n’ont pas adopté de législation sur ce sujet. Elle ne l’est en principe pas en Europe, où la Convention de Munich l’interdit et où la jurisprudence de l’Office Européen des brevets demeure prudente mais quelque peu incertaine.

Le seul moyen de donner satisfaction à ces sociétés pour leur permettre de consolider et d’étendre cette stratégie serait de réviser la Convention de Munich de 1973, et d’y supprimer l’article 52-2 qui se résume à cette disposition : les logiciels ne sont pas brevetables.

Personne n’y pense, personne ne le veut, et le Conseil dans sa position commune a fort justement pris la position inverse en suivant au demeurant la Commission Européenne. La proposition de votre rapporteur est de soutenir dans le principe cette position du Conseil. Un logiciel en effet n’est pas plus brevetable qu’un accord de musique ou une alliance de mots. En tant que groupe de formules mathématiques reliées, il est une production de l’esprit humain dans l’ordre des idées. Et la libre circulation des idées est un principe fondateur de notre civilisation.

Nous n’éviterons donc pas un petit conflit. Mais ce n’est pas parce que la loi a été violée ou qu’on l’on souhaite la violer que le Parlement serait dans l’obligation de légaliser ces transgressions effectives ou intentionnelles.

La position du Conseil était acquise –il faut une directive pour clarifier et stabiliser le droit, tout ce qui est technique est brevetable sous les conditions usuelles, les logiciels ne sont pas brevetables- et votre rapporteur vous proposant de s’y rallier, il ne nous reste qu’à examiner et si possible à améliorer la position ainsi définie.

Le texte est court, 12 articles dont les six derniers sont de pure procédure, comme au demeurant le premier, qui définit le champ du texte.

Il n’y a que deux problèmes difficiles, la délimitation de ce qui est brevetable et de ce qui ne l’est pas, et l’intéropérabilité. Comme le second dépend très largement de la solution donnée au premier, c’est sur celui-ci presque exclusivement qu’ont porté débats, discussions et travaux poursuivis jusqu’ici.

La difficulté réside en ceci que l’imbrication de plus en plus profonde des logiciels avec tous les systèmes qui alimentent les calculs de l’ordinateur et servent à en tirer des conclusions pratiques, d’une part pousse les opérateurs, pour se simplifier la vie, mais aussi pour élargir leur rente, à considérer le logiciel comme incorporé à l’invention et à le breveter lui-même, et d’autre part complique pour le législateur et pour le juge la définition claire et stricte de la limite entre les deux domaines. Et bien naturellement toute ambiguïté ouvrira une faille dans le dispositif juridique qui suffirait à produire une zone grise au sein de laquelle on ne manquerait pas de trouver des brevets logiciels. Notre quête n’est qu’une chasse à l’imprécision.

Or les critères sont simples, connus et indiscutés. Pour qu’une invention soit brevetable, il faut qu’elle constitue une contribution technique qui soit susceptible d’application industrielle, qui soit nouvelle, et qui implique une activité inventive.

Cela pose un problème de définition. C’est à l’article 2b que le Conseil a placé celle qu’il propose. « « Contribution technique » désigne une contribution à l’état de la technique dans un domaine technique, qui est nouvelle et non évidente pour une personne du métier. La contribution technique est évaluée en prenant en considération la différence entre l’état de la technique et l’objet de la revendication de brevet considéré dans son ensemble, qui doit comprendre des caractéristiques techniques, qu’elles soient ou non accompagnées de caractéristiques non techniques ».

A l’évidence, ces variations sémantiques définissent plus la contribution que le mot de technique lui-même. Qu’il soit pris comme substantif ou comme adjectif, les définitions données de ce mot dans les dictionnaires courants n’ont pas pour objet d’en définir le champ de manière juridiquement limitative et opposable à d’autres champs. Mais il y a des constantes. La technique est partout définie comme l’ensemble des procédés ordonnés, scientifiquement mis au point, qui sont employés pour produire une œuvre ou un résultat déterminé ou encore procéder à l’investigation et à la transformation de la nature. Il y a en commun dans toutes ces définitions une référence implicite au monde physique, au palpable, ou encore au réel, qui s’oppose clairement au monde des idées ou à l’immatériel. Après bien des recherches, ce critère nous est apparu comme le seul permettant de distinguer clairement ce qui relève du domaine technique de ce qui n’en relève pas.

Restait à le formuler. On aurait pu distinguer la matière de l’immatériel. Mais le mot de matière est trop souvent opposé à celui d’énergie. Or un signal lumineux ou radioélectrique, qui est très fréquemment produit en conclusion du calcul de l’ordinateur guidé par le logiciel pour produire un résultat, relève incontestablement du monde réel, mais est constitué d’énergie et non de matière : la jurisprudence pourrait hésiter à considérer l’énergie comme de la matière ! Pour pallier cet inconvénient, l’on pourrait encore opposer le monde physique au monde virtuel. Mais là encore le mot physique entraîne trop de connotations avec le palpable alors que la production d’un signal parfaitement réel mais non palpable relève d’un système à l’évidence brevetable dans la vision des choses qu’ont retenue aussi bien la Convention de Munich que la position commune du Conseil du 07 mars 2005.

Dans ces conditions, la formule « un enseignement nouveau sur l’usage des forces contrôlables de la nature, sous le contrôle d’un programme informatique, et distinct des moyens techniques nécessaires à la mise en œuvre de ce programme, est technique » nous a paru la plus englobante en même temps que la plus claire pour définir le champ de la technique. L’usage de matière dans les systèmes et dispositifs qui relient en amont et en aval le logiciel au monde réel est inclus dans cette définition puisqu’il s’agit toujours non pas d’une matière inerte mais d’une matière mise en œuvre par de l’énergie.

La formulation en cause, imaginée voici près de 30 ans par une Cour allemande, n’a jamais été reprise mais jamais non plus infirmée par la Cour Fédérale. Elle est reprise déjà dans les législations suédoise, polonaise et japonaise.

C’est là l’objet de l’Módosítás: fondamental, qui reprend d’ailleurs partiellement mais en l’améliorant, la formulation retenue par le Parlement en première lecture. Il prend place à l’article 2 « Définitions » et constitue un paragraphe c) nouveau.

Toute définition étant toujours aussi importante par ce qu’elle définit que par ce à quoi elle s’oppose, il a semblé essentiel à votre rapporteur d’ajouter dans ce paragraphe 2c) un deuxième alinéa lui aussi incorporé à l’Módosítás: 5, destiné à confirmer en toute clarté ce que la définition proposée au premier alinéa exclut du champ de la technique, donc de la brevetabilité : « Le traitement, la manipulation, la représentation et la présentation de l’information par un programme informatique ne sont pas techniques, même lorsque des moyens techniques sont employés dans ce but ».

Cette clarification est nécessaire, car, bien qu’elle soit rigoureusement synonyme du premier alinéa, elle tranche explicitement quelques situations ambiguës révélées par nos auditions. Elle a surtout l’avantage de clarifier complètement aussi la relation du système de droit ainsi proposé avec le traité ADPIC.

L’adoption d’une formule ainsi clarifiante pour l’ensemble du sujet nous a conduit à découvrir que le titre même de la directive pouvait receler une ambiguïté. L’expression « invention mise en œuvre par ordinateur » peut tendre à laisser penser qu’une invention puisse être totalement réalisée au moyen d’un simple ordinateur, ce qui voudrait dire que des logiciels puissent être brevetables. Pour éviter cette dérive votre rapporteur vous propose de modifier le titre de la directive en « concernant la brevetabilité des inventions contrôlées par ordinateur ».

Une fois ce point établi, tous les autres Módosítás:s en découlent. Ils sont, en totalité pour ceux qui concernent les considérants, et pour la plupart de ceux qui concernent le dispositif, des rectifications ou des précisions de vocabulaire. Dans quelques cas, Módosítás:s 7 et 8 par exemple, ils correspondent à des exemples d’application. Enfin l’Módosítás: 14 tire la conséquence de la définition retenue en ce qui concerne l’intéropérabilité, qu’il est essentiel de préserver, mais qui ne concerne plus les logiciels puisqu’ils sont confirmés comme étant hors champ de la brevetabilité.


ELJÁRÁS

Cím

a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról

Hivatkozások

11979/1/2004 - C6-0058/2005 - 2002/0047(COD)

Jogalap

EK-Szerződés 251. cikk (2) bekezdés és 95. cikk

Jogalap (Eljárási Szabályzat)

62. cikk

Az Európai Parlament első olvasatának dátuma – P[5]

24.9.2003

P5_TA(2003)0402

A Bizottság javaslata

COM(2002)0092 - C5-0082/2002

Bizottság módosított javaslata

 

A közös álláspont kézhezvétele plenáris ülésen történő bejelentésének időpontja

14.4.2005

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI
14.4.2005

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Michel Rocard
14.9.2004

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

21.4.2005

23.5.2005

20.6.2005

 

 

Az elfogadás dátuma

20.6.2005

A zárószavazás eredménye

mellette:

ellene:

tartózkodás:

16

10

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Maria Berger, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Piia-Noora Kauppi, Kurt Lechner, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Marcin Libicki, Antonio Masip Hidalgo, Viktória Mohácsi, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Daniel Stroz, Andrzej Jan Szejna, Diana Wallis, Nicola Zingaretti, Jaroslav Zvěřina

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Barbara Kudrycka, Evelin Lichtenberger, Toine Manders, Edith Mastenbroek, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard, Ingo Schmitt, József Szájer

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Sharon Bowles, Tunne Kelam, Angelika Niebler

Benyújtás dátuma -A[5]

21.6.2005

A6-0207/2005

Megjegyzések

...

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat