JELENTÉS a Bizottság 2005. évi bővítési stratégiai dokumentumáról

1.2.2006 - (2005/2206(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Elmar Brok

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság 2005. évi bővítési stratégiai dokumentumáról

(2005/2206(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2005. évi bővítési stratégiai dokumentumára (COM(2005)0561),

–   tekintettel a Horvátországgal való csatlakozási partnerségbe foglalt alapelvekről, prioritásokról és feltételekről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0556),

–   tekintettel a Törökországgal való csatlakozási partnerségbe foglalt alapelvekről, prioritásokról és feltételekről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0559),

–   tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai uniós tagságra irányuló kérelméről szóló bizottsági véleményre (COM(2005)0562) és az ehhez kapcsolódó, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal való csatlakozási partnerségbe foglalt alapelvekről, prioritásokról és feltételekről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0557),

–   tekintettel a „Bosznia és Hercegovinának az Európai Unióval kötendő stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatos készenlétéről szóló megvalósíthatósági tanulmányban (COM(2003)0692 végleges)” azonosított prioritások végrehajtásának tekintetében Bosznia és Hercegovina által elért haladásról szóló, a Tanácsnak címzett bizottsági közleményre (COM(2005)0529),

–   tekintettel a Bizottságnak az Albánia (SEC(2005)1421), Koszovó (SEC(2005)1423), Bosznia és Hercegovina (SEC(2005)1422), Szerbia és Montenegró (SEC(2005)1428), Törökország (SEC(2005)1426) és Horvátország (SEC(2005)1424) által elért haladásról szóló jelentéseire,

–   tekintettel a Törökországgal való tárgyalások megkezdéséről szóló 2005. szeptember 28-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6–0000/2005),

1.  üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság stratégiai dokumentuma kifelé tekintő Európai Unió mellett száll síkra, amely a vele szomszédos országok számára továbbra is olyan megbízható partnerként jelenik meg, amely elkötelezte magát a stabil demokráciák és a virágzó gazdaságok mellett;

2.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szorosan működjenek együtt a kommunikációs stratégia megalkotásakor azért, hogy megfeleljenek az európai lakosság jogos aggodalmainak az Unió bővítésével és az integrációval kapcsolatban;

3.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió bővítési stratégiája által nyújtott ösztönzés megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult a reformok beindításához Törökországban, Horvátországban, és az összes nyugat-balkáni országban;

4.  helyesli és támogatja, hogy a Bizottság hangsúlyt helyez a tisztességes és szigorú feltételek megállapítására, és ezáltal egyértelmű és objektív követelményeket határoz meg a csatlakozási folyamat minden egyes szakaszára, ami lehetővé teszi, hogy a tárgyalások csak akkor folytatódjanak, ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy minden vonatkozó feltétel teljesült; ezért megerősíti, hogy az egyes tagjelölt országok által tett előrehaladás az adott országok saját érdemének lesz betudható;

5.  emlékeztet arra, hogy az Unió fogadási kapacitása az új országok csatlakozására az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozón felállított feltételek egyike marad; úgy véli, hogy az Európai Unió természetének meghatározása, beleértve a földrajzi határait, alapvető fontosságú a fogadási kapacitás koncepciójának megértéséhez; kéri, hogy a Bizottság 2006. december 31-ig nyújtson be jelentést, amely meghatározza az e koncepciót alátámasztó főbb elveket; felkéri a Bizottságot, hogy kalkulálja be ezt a tényezőt az átfogó tárgyalási menetrendbe; felhív arra, hogy a Külügyi Bizottság az Alkotmányügyi Bizottsággal együtt engedélyt kapjon saját kezdeményezésű jelentés elkészítésére ebben a témában;

6.  véleménye szerint az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés ratifikálásának holtpontra jutása meggátolja az Uniót befogadási képességének növelésében;

7.  emlékezteti a Tanácsot arra, hogy mielőtt végleges döntést hoz bármilyen új tagállam csatlakozásáról az Unióhoz, biztosítania kell, hogy elegendő költségvetési forrás álljon rendelkezésre az Unió politikáinak megfelelő finanszírozására;

8.  újra megerősíti igényét, miszerint a Bizottság vonatkozó javaslatával szemben a 4. fejezet alatt (Az EU mint globális partner) 2,5 milliárd eurós növelésre és 1,2 milliárd euró átcsoportosítására van szükség, különösen az előcsatlakozási, valamint a szomszédsági, és partnerségi eszközök céljaira;

9.  megismétli, hogy továbbra is a hosszú távú európai perspektíva marad a már meghatározott kritériumok és feltételek, többek között az Unió fogadási képessége, valamint az Unió által tett kötelezettségvállalások – amelyeknek egy lehetséges tárgyalási menetrend részét kell alkotniuk – alapján elérendő cél;

10. felhívja ezért a Tanácsot és a Bizottságot, hogy amennyiben e perspektíva a működési lehetőségek szélesebb skáláját igényli, nyújtson be az EU-val fenntartott szoros többoldalú kapcsolatra vonatkozó javaslatot az összes, tagsági perspektívával jelenleg nem rendelkező európai ország esetében; hangsúlyozza, hogy a teljes jogú tagság felé vezető közbenső lépcsőként az összes elismert tagsági perspektívával rendelkező ország saját döntése szerint csatlakozhat ehhez a többoldalú keretrendszerhez;

11. úgy véli, hogy egy ilyen alternatíva olyan európai perspektívát kínálna, amely elengedhetetlen a szükséges belső reformok elősegítéséhez a kérdéses országokban;

12. megerősíti, hogy az EU integrációs folyamatát nem vezérelhetik pusztán technokrata kritériumok, hanem az megköveteli a szabadság és a demokrácia elve, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság iránti teljes elkötelezettséget; az uniós csatlakozásra való készenlét értékelésekor az ezeknek az értékeknek való megfelelést döntő tényezőnek tekinti majd;

13. felhívja az Európai Unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségvállalásaikat az érintett országok lehetséges csatlakozása tekintetében; kiemeli, hogy a politikai feltételek eredményes alkalmazása azon a meggyőződésen is múlik, hogy az Európai Unió szilárdan kitart az ezen országok európai perspektívájával kapcsolatban hozott döntései mellett;

14. emlékezteti ugyanakkor a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országokat, hogy alapvető fontosságú az európai uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott jogszabályok szigorú végrehajtása; ezzel összefüggésben meggyőződése, hogy ennek alapvető előfeltétele a szükséges logisztikai és pénzügyi forrásokkal ellátott, valóban független és jól működő közigazgatás és igazságszolgáltatási rendszer megléte; ezért felhívja ezeket az országokat, hogy a Bizottság támogatásával tegyenek konkrét intézkedéseket ennek biztosítására;

15. úgy véli, hogy a tagjelölt országoknak bizonyítaniuk kell, hogy a schengeni egyezményhez való csatlakozásuk után képesek lesznek az Unió külső határainak megvédésére;

16. megerősíti a Nyugat-Balkánt érintő legfontosabb kérdésekkel – így az etnikai és vallási megbékéléssel, a határokon átnyúló együttműködéssel és a személyek szabad mozgásával, a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, a menekültek hazatérésének elősegítésével, a külföldi tőke számára vonzó szabadkereskedelmi térség létrehozásával, a környezeti erőforrások megosztásával és a határokon átnyúló hálózatok fejlesztésével – kapcsolatos regionális együttműködés szükségességét; úgy véli, hogy a Bizottságnak a különböző tárgyalási fórumokon és a rendelkezésére álló különféle támogatási programokon keresztül aktívan törekednie kell e cél felé azzal, hogy tényleges ösztönzőket biztosít; emlékeztet a stabilitási egyezmény e téren tett hozzájárulására, és támogatja erőfeszítéseit, melyek célja a nyugat-balkáni országok nagyobb mértékű részvételének támogatása a regionális integrációs folyamatban;

17. úgy véli, hogy a regionális fejlesztési és befektetési programoknak, a közös oktatási és foglalkoztatási kezdeményezéseknek, illetve a közös közlekedési és turisztikai projekteknek végül jóval az összes érintett ország EU-hoz való csatlakozása előtt olyan közös mechanizmusokhoz kell vezetniük, amilyen például a nyugat-balkáni vámunió;

18. sürgeti a nyugat-balkáni országokat, hogy biztosítsák a kisebbségi jogokat és a kisebbségek szülőföldre való visszatérésének jogát;

19. a mintegy három millió menekült és az országokon belül lakóhelyét elhagyni kényszerülő személy örökségének megoldásában tett fontos előrelépésként üdvözli a Horvátország, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia és Montenegró által nemrég aláírt megállapodást a menekültek visszatéréséről és a vagyoni kárpótlásról; sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne csökkentsék tovább a lakóház-rekonstrukcióval és gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos projektekre adott hozzájárulásukat, és hogy, ahol lehetséges, az adományok, hitelek, és befektetések feltétele a visszatérőknek adott foglalkoztatási lehetőség legyen;

20. megjegyzi, hogy a gazdasági növekedés ellenére a munkanélküliség még mindig elfogadhatatlanul magas a Nyugat-Balkánon; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy a munkahelyteremtést a prioritások egyikeként vegye fel a régiót érintő átfogó politikájába;

Törökország

21. meggyőződése, hogy a demokratikus és világi Törökország konstruktív szerepet játszhat a civilizációk közötti megértés előmozdításában;

22. megjegyzi, hogy míg Törökországban folyamatban van a politikai átmenet, a változás üteme 2005-ben lelassult, és a reformok végrehajtása továbbra is egyenetlen; reményét fejezi ki, hogy a tárgyalások megkezdése pozitívan hat majd a további szükséges reformokra, amelyeket Törökországnak annak érdekében kell folytatnia, hogy megfeleljen minden politikai és gazdasági kritériumnak; elvárja, hogy a Bizottság szigorúan és alaposan vizsgálja meg a fejleményeket, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságjogokra, a jogállamiságra és a demokráciára vonatkozó jogi rendelkezések Törökország általi hatékony végrehajtására;

23. sürgeti Törökországot, hogy minden létező jogszabályi és gyakorlati akadályt szüntessen meg, hogy minden török állampolgár élvezhesse az alapvető jogokat és szabadságokat, nevezetesen a szólás szabadságát, a vallásszabadságot, a kulturális jogokat, a kisebbségek jogait általában és különös tekintettel az ökumenikus pátriárka jogaira, valamint az Isztambulban, Imbroszon és Tenedoszon élő görög kisebbség jogaira;

24. elvárja, hogy Törökország biztosítsa az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét és megfelelő működését, azonnal számolja fel a kínzásokat és az embertelen bánásmódot, és tegyen hatékony erőfeszítéseket a nők jogainak előmozdítása és a nők elleni erőszak üldözése érdekében; sürgeti Törökországot, hogy biztosítson menedékhelyeket az erőszak által fenyegetett nők számára;

25. üdvözli Erdogan miniszterelnök pozitív megjegyzéseit a kurd kérdés demokratikus úton való rendezésének vonatkozásában; sajnálattal veszi tudomásul a biztonsági helyzet romlását a dél-keleti területeken a terrortámadások kiújulását követően; emlékezteti az összes érintett felet, hogy a további provokáció vagy az erőszak fokozódása nemcsak e térség lakosságát érintené súlyosan, de akadályt gördítene a tárgyalási folyamat elé is;

26. üdvözli azt a bírósági határozatot, amely megszünteti az Orhan Pamuk elleni eljárást, de elítéli a mások ellen a nem erőszakos véleménynyilvánításért folytatott további eljárásokat; ezért sürgeti, hogy a török hatóságok vizsgálják felül azokat a jogi rendelkezéseket, amelyeket alkalmazva az igazságszolgáltatás – még a nemrégiben elfogadott büntető törvénykönyv alapján is – időnként büntetőeljárásokat indít, és néhány esetben annak ellenére ítél el személyeket, hogy véleményüknek nem erőszakos módon adtak hangot;

27. sajnálatát fejezi ki Törökországnak az ankarai megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásakor tett egyoldalú nyilatkozata miatt; emlékezteti Törökországot, hogy az összes tagállam elismerése a csatlakozási folyamat szükséges része;

28. felhívja a török hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a vámuniós megállapodásból és a csatlakozási partnerségben szereplő prioritásokból következő rendelkezéseket, és késedelem nélkül töröljenek el minden, az áruk szabad mozgására vonatkozó korlátozást, amely többek között a Ciprusi Köztársaság zászlaja alatt hajózó hajókat, a Ciprusi Köztársaság kikötőiből kifutó, a török kikötőket megközelítő hajókat és a ciprusi repülőgépeket érinti; felhívja a török kormányt annak egyértelmű kinyilvánítására, hogy a megállapodás nem képezi a ratifikációs folyamat részét a török nemzetgyűlésben, és ezáltal tegye lehetővé az Európai Parlament számára a kiegészítő jegyzőkönyv ratifikálását;

29. felhívja a Tanácsot, hogy tegyen újabb erőfeszítéseket a Ciprus északi területeire vonatkozó gazdasági segélycsomagról és a kereskedelmet könnyítő szabályozásról szóló megállapodás elérése érdekében;

30. megerősíti álláspontját, miszerint a csatlakozási partnerség politikai kritériumokat érintő prioritásait a tárgyalások első szakaszában teljesíteni kell; megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság is támogatja ezt az álláspontot azzal, hogy kimondta: ezeket a kritériumokat egy–két éven belül teljesíteni kell; felhívja Törökországot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be egy menetrendet és az abban foglalt határidők betartásához szükséges intézkedéseket tartalmazó tervezetet; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy e prioritásoknak az időben történő végrehajtását tegye a tárgyalások előrehaladásának feltételévé;

31. elvárja, hogy Törökország ne akadályozza a NATO-val kötött Berlin Plusz megállapodást;

Horvátország

32. üdvözli az EU azon döntését, hogy megindítja a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal 2005. októberében, amikor az ENSZ-törvényszék (ICTY) főügyésze úgy értékeli, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködik, és elismerését fejezi ki az eddig elért haladásért; sürgeti a horvát hatóságokat, hogy folytassák a reformprogram végrehajtását, továbbra is teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ-törvényszékkel, és mindenre kiterjedően erősítsék meg az igazgatási és az igazságszolgáltatási képességeket;

33. üdvözli, hogy a spanyol hatóságok elfogták Gotovina tábornokot; reméli, hogy ez további nyomást gyakorol Szerbiára és a Republika Srpskára annak érdekében, hogy teljes mértékben együttműködjenek az ENSZ-törvényszékkel, és hogy a bírósági tárgyalás hozzájárul az egykori Jugoszláviai Köztársaságban zajló háborús események – amelyekben Gotovina tábornok is részt vett – nyílt megvitatásához;

34. örömmel veszi tudomásul, hogy Horvátország teljesíti a szükséges politikai kritériumokat, de rámutat, hogy az ország komoly kihívásoknak néz elébe az igazságszolgáltatási reform terén, különös tekintettel a háborús bűnökkel kapcsolatos eljárások esetében a rengeteg tárgyalásra váró ügyre és a szerb vádlottak elleni hátrányos, etnikai alapú megkülönböztetésen nyugvó ítéletekre; továbbá hangsúlyozza, hogy fokozni kell a korrupció csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és annak ellenére, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányjog hatályos, sürgős cselekvésre van szükség a romák helyzetének további javítása érdekében;

35. elismeri a regionális együttműködés terén elért haladást mind a Horvátország és a szomszédos országok kapcsolata, mind a regionális kezdeményezések tekintetében, és üdvözli a horvát kormány azon döntését, hogy a parlamentnek ratifikálásra megküldi Horvát Köztársaság és Bosznia kötött államhatárokról szóló megállapodás tervezetét, ám úgy véli, további erőfeszítésekre van szükség a jelenlegi kétoldalú – különösen a határral és a tulajdonokkal kapcsolatos – kérdések rendezéséhez; kéri Horvátországot és Szlovéniát, hogy a jó szomszédság és a kölcsönös tisztelet légkörében oldják meg kétoldalú problémáikat;

36. hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a menekültek fenntartható hazatérését előmozdító feltételek megteremtése érdekében a menekültek visszatéréséről szóló szarajevói nyilatkozat keretein belül; üdvözli e tekintetben a horvátországi EBESZ-misszió, a horvát kormány, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Bizottság horvátországi küldöttsége azon közös kezdeményezését, hogy folytassanak a menekültek visszatéréséről szóló tájékoztató kampányt; meggyőződése, hogy a különböző etnikai csoportok közti megbékélést aktívan elősegítő kezdeményezések az ország és az egész régió jövőbeni stabilitása szempontjából elengedhetetlenek;

37. üdvözli azt a tényt, hogy Horvátországot működő piacgazdaságnak lehet tekinteni, és hogy képes lesz megbirkózni a versennyel, amennyiben folytatja a reformok végrehajtását; felhívja Horvátország figyelmét a még létező gyenge pontjaira, így a túlzott állami beavatkozásra a gazdaságban és a közigazgatás bonyolult szabályaira és hiányosságaira, amelyek hátráltatják a fejlődést a magánszférában és a külföldi befektetések terén;

38. üdvözli a nemzeti alap létrehozásáról szóló egyetértési memorandum aláírását, amely megteremti a jogalapot az uniós előcsatlakozási támogatások decentralizált végrehajtási rendszerének bevezetéséhez;

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

39. jóváhagyja a Bizottság ajánlását, miszerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kapjon tagjelölti státuszt; úgy tekint erre, mint az ország által az ohridi megállapodás teljes mértékű megvalósítására, a szilárd, demokratikus, többnemzetiségű ország és társadalom létrehozására, az igazságszolgáltatási és rendőrségi struktúrák reformjára és a hatékony piacgazdaság kialakítására tett erőfeszítéseinek megérdemelt elismerésére;

40. úgy véli, hogy különleges figyelmet kell fordítani további stratégiák kidolgozására az ohridi megállapodás megerősítése, és ezáltal az ország jövőbeni stabilitása érdekében;

41. megelégedéssel veszi tudomásul a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által az európai uniós szabványoknak és jogszabályoknak való megfelelés terén elért haladást; aggódik az olyan területeken megfigyelhető késlekedésért, mint az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdonjog, a versenypolitika és a pénzügyi szabályozás; csatlakozik a Bizottsághoz, amely sürgeti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságait, hogy számos alapvető fontosságú területen fokozzák a jogszabályok végrehajtására tett erőfeszítéseket, így a bel- és igazságügyek terén, és hogy még a következő parlamenti választások előtt hajtsák végre az EBESZ/ODHIR ajánlásait;

42. meggyőződése, hogy a közösségi vívmányok elfogadásának és a szükséges végrehajtási képességek fejlesztésének egymással párhuzamosan kell történnie, nehogy az EU-jogszabályok hitelüket veszítsék a nagyközönség szemében; ebben az összefüggésben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Horvátország között a tapasztalatok és a szakértelem megosztására irányuló együttműködést javasol;

43. felhívja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, hogy Görögországgal közösen, konstruktív és rugalmas módon találjon gyors, kölcsönösen elfogadható megoldást az ország nevének megoldatlan problémájára; úgy véli, hogy a köztársaság megnevezésének kérdése nem képez az ország további európai integrációja előtt álló akadályt;

Egyéb nyugat-balkáni országok

44. felidézi és teljes mértékben támogatja a 2003. júniusi thesszaloniki csúcsértekezlet következtetéseit, amelyekben az állam- és kormányfők ismételten kifejezték azon elhatározásukat, hogy teljes mértékben és hathatósan támogatják azon nyugat-balkáni államok európai perspektíváját, amelyek az EU szerves részévé válnak, amint teljesítik a felállított kritériumokat;

45. úgy véli, hogy az európai integrációs stratégia a Nyugat-Balkán – egy olyan európai régió, amelyet nemsokára kizárólag EU-s tagállamok határolnak – tartós békéjének és stabilitásának megteremtéséhez szükséges reformok megvalósításának legfőbb ösztönző eszköze;

46. úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok jövőbeni csatlakozására Európa hidegháború után újraegyesítésének következő szakaszának tekinthető;

47. megjegyzi, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó előcsatlakozási menetrend elkészítéséhez egyszerre kell részletes és konkrét, valamint a politikák által jobban vezérelt, ösztönző erejű megközelítést alkalmazni, amely figyelembe veszi a jellemzően gyenge központi állami intézményekkel rendelkező érintett országok sajátosságait, és előreláthatólag hosszú távon képes a reform lendületének fenntartására;

48. bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa a régió részére nyújtott közösségi támogatás újragondolását, és összpontosítsa az európai uniós támogatást a hatékony államigazgatás és igazságszolgáltatás fejlesztésére, a modern, megkülönböztetésmentes oktatási rendszer kialakítására és végül a menekültek társadalmi és gazdasági beilleszkedését célzó intézkedések előmozdítására; úgy véli, hogy ezt a támogatást az érintett országok irányában egy jövőorientáltabb vízumpolitika érdekében is fel lehet használni, amelynek célja a szervezett bűnözés elleni küzdelem, ugyanakkor nem akadályozza az üzleti világ, a szociális partnerek, az oktatók és a tanulók határokon átnyúló csereprogramjait;

49. tudomásul veszi azt a tényt, hogy Albánia közel áll a stabilizációs és társulási megállapodás tárgyalásainak befejezéséhez, ami tanúsítja az ország által az európai normáknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseit, ugyanakkor sürgeti a politikai hatóságokat, hogy hajtsák végre az elfogadott törvényeket, és kézzelfogható eredményeket vár tőlük a korrupció elleni küzdelem és a szabad és független média előmozdítása terén még a tárgyalások befejezése előtt; sürgeti a kormányt és a parlamentet, hogy a következő választásokig módosítsák a választójogi törvényt annak érdekében, hogy garantálják az albán állampolgárok által támogatott politikai erők méltányos parlamenti képviseletét, és megakadályozzák a taktikai szavazások jelenlegi gyakorlatát,

50. sürgeti a Bizottságot, hogy segítsen Albániának véget vetni a folyamatos vérbosszúknak, amelyek, többek között, megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy iskolába járjanak, másokat pedig abban, hogy éljenek a szavazati jogukkal;

51. üdvözli az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa azon döntését, hogy megkezdi a stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat Bosznia és Hercegovinával, azonban sürgeti Bosznia és Hercegovina hatóságait, hogy a Bizottság és az érkező főképviselő támogatásával vizsgálják felül a daytoni alkotmányos berendezkedést az állami szintű intézmények további megszilárdításával és annak biztosításával, hogy az igazságszolgáltatási, védelmi és rendőri szektorban a képességek átadását megfelelő pénzügyi transzfer kísérje; hangsúlyozza, hogy ezeknek az alkotmányos reformoknak arra kell törekedniük, hogy a demokráciát és a hatékonyságot a képviseletiséggel és a többnemzetiségű alapokkal ötvözzék; emlékezteti Bosznia és Hercegovina hatóságait, hogy az ENSZ-törvényszékkel való együttműködés továbbra is alapvető követelmény az Európai Unióval folytatott stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokhoz;

52. e tekintetben üdvözli a főképviselő azon nemrég tett kijelentéseit, hogy Bosznia és Hercegovina végre maga mögött hagyja Daytont, és rendületlenül halad Európa felé; úgy véli, hogy ebben az alapvető fontosságú szakaszban a közösségi támogatási programokat és a KKBP-missziókat össze kell hangolni, és ezért sürgeti a Tanácsot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az Európai Unió egységes hangon szóljon;

53. úgy véli, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás aláírására irányuló tárgyalások keretében elsőbbséget kell biztosítani annak, hogy csökkenjen a Bosznia-Hercegovina kormányzásába való nemzetközi beavatkozás szükségessége; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gondosan készítse elő a Főképviselő Hivatalának felszámolását;

54. tiszteletben tartja a montenegrói hatóságoknak azt a kívánságát, hogy Szerbia és Montenegró alkotmányos rendelkezéseivel és az európai normákkal összhangban népszavazást írjanak ki Montenegrónak az államszövetségben betöltött státuszával kapcsolatban; bármi legyen is a végeredmény, sürgeti a hatóságokat, hogy a két köztársaság szorosan és építő módon működjön együtt a stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló tárgyalások összefüggésében, és mindkettő hozzon intézkedéseket saját piaca teljes gazdasági integrációja érdekében;

55. örömmel állapítja meg a belgrádi hatóságok által az ENSZ-törvényszékkel való együttműködésben elért haladást; emlékezteti azonban őket arra, hogy alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az ENSZ-törvényszék iránti kormányzati politika teljes támogatást élvezzen az igazgatás, a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hadsereg minden szintjén;

56. üdvözli az ENSZ főtitkára különleges megbízottjának ajánlását, hogy azonnal meg kell indítani a Koszovó státuszáról szóló tárgyalásokat; aggodalommal tekint azonban arra tényre, hogy a különleges megbízott jelentése a „gyászos” jelzővel illeti a népcsoportok közötti kapcsolatok helyzetét, különösen a szerb és a roma kisebbség tekintetében, és felhívja az ideiglenes önkormányzati intézményeket a helyzetet orvosló, azonnali cselekvésre;

57. a Bizottsághoz csatlakozva hangsúlyozza a Koszovó által elért haladást, ugyanakkor azonban az ENSZ normáinak végrehajtásában mutatkozó számos hiányosságot is;

58. emlékeztet arra, hogy a státuszról folyó tárgyalások lezárása az ENSZ normáinak való teljes megfelelést feltételezi, és egyetért a Tanáccsal abban, hogy a státuszkérdés megoldása csakis egy többnemzetiségű Koszovó lehet, amelyben minden állampolgár szabadon élhet, dolgozhat és utazhat, egy olyan Koszovó, amelynek területi integritását az ENSZ és az Európai Unió garantálja; úgy véli, hogy a kérdésre Koszovónak az EU-ba való integrálásának fényében kell tekinteni és annak hozzá kell járulnia a régió békéjének, biztonságának és stabilitásának erősítéséhez;

59. úgy véli továbbá, hogy a végső státuszról szóló döntéshez a végrehajtásra vonatkozó menetrendnek kell társulnia, amely részletesen tartalmazza a régió destabilizációjának elkerüléséhez szükséges feltételeket;

60. sürgeti az Európai Uniót és a Bizottságot, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az Egyesült Államokkal, valamint a Kapcsolattartó Csoport összes tagjával szoros együttműködésben játsszon vezető szerepet a Koszovó jövőbeli státuszát megvitató tárgyalásokban; úgy véli, hogy ezek a tárgyalások kihívást jelentenek az egész régió számára, és hogy minden érintett országnak támogatnia kell a folyamatot és annak eredményét;

°

°         °

31. utasítja Elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia és Montenegró kormányainak és parlamentjeinek, a koszovói ideiglenes önkormányzatnak és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziónak (UNMIK).

• [1]  P6_TA(2005)0350

ELJÁRÁS

Cím	A Bizottság 2005. évi bővítési stratégiai dokumentuma
Eljárási szám	2005/2206(INI)
Jogalap (Eljárási Szabályzat)	45. cikk
Illetékes bizottság   Az engedély plenáris ülésen való bejelentésének dátuma	AFET 17.11.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 17.11.2005	INTA 17.11.2005			BUDG 17.11.2005		CONT 17.11.2005
	ECON 17.11.2005	EMPL 17.11.2005			ENVI 17.11.2005		ITRE 17.11.2005
	IMCO 17.11.2005	TRAN 17.11.2005			REGI 17.11.2005		AGRI 17.11.2005
	PECH ülés 17.11.2005	CULT 17.11.2005			JURI 17.11.2005		LIBE 17.11.2005
	AFCO 17.11.2005	FEMM 17.11.2005			PETI 17.11.2005
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	DEVE 14.11.2005	INTA 23.11.2005			BUDG 15.11.2005		CONT 14.11.2005
	ECON 30.11.2005	EMPL 15.11.2005			ENVI 27.10.2005		ITRE 23.11.2005
	IMCO 21.11.2005	TRAN 22.11.2005			REGI 21.11.2005		AGRI 14.11.2005
	PECH ülés 21.11.2005	CULT 23.11.2005			JURI 24.10.2005		LIBE 14.11.2005
	AFCO 16.11.2005	FEMM 24.11.2005			PETI 23.11.2005
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	–
A jelentésben szereplő állásfoglalásra irányuló indítvány(ok)	–
Előadó(k)   A kijelölés dátuma:	Elmar Brok 19.10.2005
Vizsgálat a bizottságban	28.11.2005	12.12.2005			25.1.2006
Az elfogadás dátuma	26.1.2006
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:			36 3 11
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Elmar Brok, Simon Coveney, Giorgos Dimitrakopoulos, Camiel Eurlings, Jas Gawronski, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Anna Ibrisagic, Toomas Hendrik Ilves, Georgios Karatzaferis, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Vytautas Landsbergis, Cecilia Malmström, Emilio Menéndez del Valle, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols i Germà, Cem Özdemir, Mirosław Mariusz Piotrowski, Paweł Bartłomiej Piskorski, Bernd Posselt, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Emil Saryusz-Wolski, Schöpflin György, Hannes Swoboda, Szent-Iványi István, Konrad Szymański, Charles Tannock, Inese Vaidere, Jan Marinus Wiersma, Karl von Wogau, Luis Yañez-Barnuevo García, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Duka-Zólyomi Árpád, Marie Anne Isler Béguin, Erik Meijer, Janusz Onyszkiewicz, Rihards Pīks, Frédérique Ries, Aloyzas Sakalas, Inger Segelström
A zárószavazáson jelen lévő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Lena Ek, Jules Maaten
Benyújtás dátuma – A6	30.1.2006				A6-0000/2006